ÚTIKRITIKA.HU / Palenque

Aki Mexikóba látogat, annak ezt látnia kell. Palenque pre-hispán városa és Nemzeti Parkja az UNESCO kulturális világörökségének a része.
Ez a világhírű maja romváros Mexikó Chiapas nevű szövetségi államában található. A maja romok az időszámítás utáni 7.-8. századból valók.
Mexikóvárosból (sőt az USA-ból is!) direkt repülőjárattal el lehet ide jutni.
A romok kb. 6 kilométerre vannak az ugyancsak Palenque nevű várostól.
A nemzeti park területe nem nagy, mégis lenyűgöző a hely az építmények sűrűsége, egy egyedülálló építési stílus és a buja dzsungeles környezet miatt.
Izgalmas tény, hogy Palenque maya város maradványainak még csupán a 6 százalékát tárták fel, a többi hányad a dzsungel mélyén rejtőzködik.
Ajánlatos minél korábban kezdeni a park meglátogatását, mert 9 óra után már özönlenek a turistacsoportok. A nemzeti parkba a belépő 75 peso, annak, aki kamerát visz még 41 pesot kell leszurkolnia.

Fő látnivalók és nevezetességek:

A maja romok
Bonampak
Yaxchilian
Vízesések (Misol Ha, Roberto Barrios, Cascades de Agua Azul)

Tetszett & Nem tetszett

Tetszett

A vastag fák közegében rejtőző romok látványát élvezve elgondolkoztam, hogy a spanyol hódítók vajon mit érezhettek, amikor ők rábukkantak e helyre.
A palotatemplom felső részéről a dzsungel méltóságteljes és titokzatos látványa
A Templo de la Cruz-ról a kilátás, amúgy ez a rom a parkban a csúcs, konkrétan is a kiemelkedő
A csodás fürdőzés a Welib Ha vízeséseknél
A Feliratok temploma (Temple of Inscriptions) káprázatos, Indiana Jones-os feeling (háromszögletű kőkapu)
A Misol Ha vízesésnél a vízfüggöny mögött járni, elképesztő élmény, ugyanennél a vízesésnél nyugodtan lehet fürödni, a vízbe ugrálni (nem veszélyes)
Az Agua Azul csaknem két kilométeres szakaszán az újra és újra előbukkanó vízesés varázslatok, lépcsőzetes vízesések
Palenque-t számomra csak a guatemalai Tikal verte e műfajban

Nem tetszett

Hogy nem vittünk elemlámpát a barlangba
Alaposan eláztunk az esőben, mert nem vittünk esőkabátot
A nappali fények és ellenfények állása szempontjából nem mindegy, hogy mit mikor nézünk meg a parkon belül, előbb kellett volna az Agua Azulhoz menni és utána a Misol-Ha vízeséshez
Fülledt a levegő és sok a szúnyog, na ja, ez itt a dzsungel
A bőgőmajmok este és kora reggel túlságosan zajosan viháncolnak
Palenque és San Cristobal de las Casas között a sok kanyar (a szomszéd német csaj kidobta a taccsot)

Vélemények

jön!

Piros Ákos fotója

Megközelítés

Jön!

Szállás

Vannak szálláshelyek a városban és vannak a romok nemzeti parkjához vezető úton.
A szállásválasztásnál kulcskérdéssé válik, hogy a városban akarunk-e aludni vagy a dzsungelben.
A romokhoz közeli szálláshelyek: Jungle Palace (20 USD), El Panchan, Margarita&Ed Cabanas
Bent a városban vannak 20-25 USD/éjszaka szobák.

Étkezés

Jó a kaja a Dos Muchos étteremben.

A maja romokról

Jön!

A Nap temploma - Templo del Sol - Piros Ákos fotója

Olvasmányos linkek

"A parkolóban őrült tömeg van és azonnal lerohamoznak fickók, akik irányítani akarnak a parkolásban, akik a kocsira akarnak vigyázni, vagy le akarják mosni azt, kislányok, akik az orrod alá nyomnak csecsebecséket, hogy vedd meg, árusok, akik mindenáron jeges vizet akarnak rád sózni, pedig a kezünkben van a kétliteres palack. 3 perc sem kell, hogy úgy felmegy a pumpám, hogy az egyik pasit majdnem félrelököm, a másiknak csak mutogatok, hogy húzzon el oda, és hogy nem akarunk semmit, csak nyugalmat. A jegyvásárlás után a vezetők ajánlkoznak és az orra elé nyomom az útikönyvet, „ I don’t need you, I have got a book.” Erre azt mondja, "the book is not enough, you need me” Lassan már behúzok valakinek egyet, ha nem hagynak békén.

Elindulunk befelé a romokhoz, iszonyatos páratartalmú a levegő, szinte vizet lélegzünk be. A legjobban kinéző magas piramisra nem lehet felmászni. A tömegtől alig lehet mozdulni, a fényképekért sorba kell állni, az árusok macerálásával kell egész idő alatt foglalkozni, a párás hőség fojtogat, a romok túlságosan romosak…Röviden: Palenque a hozzá fűzött elvárásaimhoz képest nagy csalódást okoz. Sokkal nagyobb csalódást, mint Chichen Itza. Mert Chichen Itza-ról elmondták, tudtam, hogy túl mű lett és tele van akaszkodó kacatosokkal, de Palenque-től valami egzotikust vártam el, és itt még sokkal rosszabb a helyzet, mint Chichen Itza-ban volt.

Ez az egyetlen hely, ahol nagyon érdekelt volna a múzeum, le is caplatunk a felső romoktól a jóval lentebb fekvő múzeumig, aminek csak a bejárata előtt derül ki, hogy zárva van, átalakítják. Csalódottan kapaszkodunk fel a lépcsőkön ismét a romokhoz. Legalább a természet nem okoz csalódást: vadul burjánzó trópusi vegetáció, mindenféle még sosem látott növények, egy kis patak, gyönyörű vízeséssel, bőgőmajmok, különleges tölcsér formájú pókhálók, lapos levelű, tapadós futónövények a fák törzsein, broméliák... Szép volt, jó volt, elég volt, a hely szelleme elszállt, nem tesz ránk a hely különösebb benyomást.

Szerettem volna látni Pakal sírjáról a sztélét és a jádéval kirakott halotti maszkokat is. Nagy csalódás volt, hogy a múzeum helyén építkezés volt és még csak ki sem írtak semmit, hogy hol lehet esetleg ideiglenesen megtekinteni a gyűjteményt. Palenque egy valódi zsibvásár, egy nyüzsgő kacatpiac, és az egyetlen dolog, ami valami piciny hangulatot lehelt belé, azok nem a romok voltak, hanem a 100%-os páratartalom, a hatalmas szálfák, a bőgőmajmok. A DZSUNGEL ÉS A ROMOK együttes kisugárzása. " forrás

"Reggel 6-kor indultunk San Cristobal de Las Casas-bol Palenque-be. Egy olyan túrára fizettünk be, amely az odaút során megáll 2 vízesésnél. San Cristobal-ban reggel még csak pár fok volt. Első megállónk egy putri helyszínű, de drága, út széli reggeliző hely volt, ahol a turistákból-élő táplálékláncba bekapcsolódó reggelizőhelynek volt pofája 70 peso-t kerni egy reggeliért. Ezért máshol már vacsorázni lehet! Megszívattam őket, mert csak kávét ittam, ugyanis előző nap vettem egy csomó péksüteményt, mert nem tudtam, hogy megállunk-e valahol (pékségekről külön). Az első látványosság Agua Azul volt, ami egy sok lépcsős, lapos de hosszú vízesés. Nagyon szép és külön élveztem a sétát a vízesés körül, ami már dzsungeles volt, banánfakkal megspékelve.

A következő megálló Misol Ha volt, ami szintén egy vízesés, csak hosszú, függőleges és be lehet sétálni a vízesés mögé, illetve a mögötte levő barlangba, igaz, nem száraz lábbal. A 3. megálló volt maga a csúcs: Palenque. A maja romváros a dzsungelben van, Palenque városától kb 4 km-re. Az épületek díszesebbnek és élhetőbbnek tűntek, mint a korábbi azték romvárosokban. A romok nagy része meg van tisztítva, azonban a “Group C”-ben még a romokat többé-kevésbe aljnövényzet borítja. A megtisztított romok magasak, lépcsősek és én leginkább az azték piramisok és a japán pagodás építészet keverékeként látom (persze egyikhez sincs köze). (Sajnos csak 2.5 óránk volt záras előtt felfedezni Palenque-t, ráadásul a másnap hajnali buszjegyünket nem lehetett visszaváltani, vagy elcserélni...) Bárki, aki legközelebb arra jár, úgy intézze, hogy Palenque-re egy teljes nap rendelkezésére álljon, ne olyan rohanva nézzen körül, mint mi!

Este EL PANCHAN-ban kerestünk szállást, ami a Palenque romok kijáratától kezdődő, a dzsungelbe épített cabaña-k csoportja. A cabaña kabint, viskót, kalyibát jelent, és ez lehet a dzsungelben, vagy a tengerparton, akár luxus kivitelben is. " forrás

"A maja kultúrában rengeteg olyan, szokatlan elem található, mely máig megmagyarázhatatlannak számít, így sorra születnek a különféle, furcsábbnál furcsább elméletek arról, vajon mi is volt e különös nép titka. A mexikói Palenque romvárosa is a legnagyobb rejtélyek közé tartozik, nem véletlenül emlegetik úgy a települést, mint a földönkívüliek városát. A különleges helyet egy amerikai és egy angol fedezte fel, akik 1840 áprilisában, őserdei expedíciójuk során egy, a kutatók által még érintetlen várost pillantottak meg. John Stephens és Frederick Chatherwood - egy ügyvéd és egy illusztrátor - a sűrű növényzettel benőtt templomok és vallási épületek láttán felismerték, hogy az ősi maja kultúra utolsó építészeti remeke az a csoda, ami előttük megmutatkozott. Egy vallási központ került elő, mely hosszú és kitartó régészeti kutatómunka után fedte csak fel titkait. " forrás

"Palenque-t széles körben a maja civilizáció klasszikus és késő klasszikus korának fontos és figyelemre méltó művészeti-építészeti emlékekkel büszkélkedő központjaként ismerik. Maga a település viszonylag kicsi, mégis ez lehetett az itt elhelyezkedő maja városállam centruma. A területen mindmáig folynak régészeti ásatások, de azt már tudjuk róla, hogy emlékei legalább ezerhatszáz évesek. A város az V-VI. században virágzásnak indult, majd a VII. század elején többször is kifosztották a közeli városok. E rabló hadjáratok után egy új, nagy hatalmú vezér, Nagy Pakal uralkodásakor került sor a város újjáépítésére, és a napjainkban is álló templomok és épületek többségéről feltételezik, hogy ebből az időszakból származnak. Palenque 711 körül indult hanyatlásnak, amikor ismét megtámadta és kifosztotta egy rivális város. Több évszázadig teljesen elnéptelenedve állt, mígnem az 1560-as években felfedezték a spanyolok.

A város központi tere figyelemre méltó mérnöki teljesítményt mutat, mivel közvetlenül az Otulum folyóra épült, amelyet egy 50 méter hosszú bolthajtásos kanálissal eltereltek. E köztér köré épült az ún. palota, amely egymáshoz kapcsolódó épületek és templomok együttese: a komplexum hagyományos lépcsőzetes piramis tetején áll, és valamennyit gazdagon díszítették szakrális témájú faragványokkal. Az épületemlékek közül a Feliratok templomát tartják a legfontosabbnak: itt található Közép-Amerika leghosszabb maja felirata, amely Palenque történetének mintegy 180 évét dokumentálja. A város fontos istenségeket és királyokat megörökítő faragványokkal is büszkélkedhet. (2014)" forrás