ÚTIKRITIKA.HU / Mexikó









Mexikó

Földrajz | Időjárás | Történelem | Manapság | A mexikóiak | Turista etikett | Gasztronómia

A sombrero nem hétköznapi, hanem ünnepi viselet náluk


Földrajz

  • Mexikó hivatalos neve ez: Mexikói Egyesült Államok. Mexikó a világ 11. legnépesebb országa, és a 14. legnagyobb területű. 31 államból áll, s ehhez jön még maga a főváros, Mexikóváros.
  • Mexikó legmagasabb hegye, a Pico de Orizaba, egy alvó vulkán: 5636 méter magas.
  • A Mexikó és az Egyesült Államok közötti határvonal a világon a második leghosszabb határvonal (az első az USA-kanadai).
  • Brazília után Mexikóban él a legtöbb katolikus.
  • A mexico szó egy benszülött népcsoport nevéből ered: mexica (ejtsd meseeká). E nép a 14. század elején telepedett le a mai Mexikó középső területein. A mexicák ismertebb neve: aztékok.
  • Mexikó világelső a citrom- és az avokádótermesztésben.

Távolságok:

  • Cancun - Mexikóváros: 1610 km
  • Mexikóváros - Acapulco: 320 km
  • Mexikóváros - San Cristobal de las Casas: 13 óra busszal

Időjárás és éghajlat

Mexikó északon az Egyesült Államokkal, délen Guatemalával és Belize-zel határos. Mexikó északi fele a trópuson kívül esik, a déli fele - úgymond - a tropikus klímaterületen. Mindenekelőtt Mexikó alacsonyan elhelyezkedő területein lehet tropusi klímáról beszélni. Persze a magasabb vidékeken enyhébbek a hőmérsékleti viszonyok. Ezt az evidenciát csupán azért kell hangsúlyozni, mert Mexikó teröületének kétharmada magasabb platókon és hegvidékeken terül el. Azonban még a magasabb területeken is gyakran nagyon meleg van, főleg napközben. Éjszaka a magsabb területeken nyáron is hűvös lehet.

Mexikó klímájában nagy fontossággal bírnak a külső behatások. A kaliforniai áramlat valójában hideg, és dél felé haladva erősen befolyásolja Mexikó csendes-óceáni partjainak időjárását. Enyhíti a meleget, ugyanakkor száraz klímát eredményez. Ez a száraz áramlat és a csendes-óceán északi részének a alcsony nyomású területeiről jövő hatás a sivatagoshoz hasonló klímát teremt Mexikó észak-nyugati részén. Mexikó keleti partja a karibi meleg áramlatok és a trópusi vidékek északkeleti széljárásainak hatása alatt áll.

Mexikó északi részén az USA északi részei, sőt Kanada felöl jövő klímahatások miatt nagyon hideg a tél. A téli hideghullámok aMexikó keleti partjain egész délre is hatnak, így akár tropusinak mondható keleti partvidékeken is eshet hó. A nyár viszont Mexikó északi részén is elég meleg. Érdekes módon Mexikó nyugati partvidékére nem jutnak el a hideg széljárások, mert védik őket az ország hegyvonulatai. 600 méter alatti területekből nincs sok Mexikóban. Többségük a Csendes-óceáni oldalon és a Yucatan-fésziget karibi partjain van. Mexikó területeinek nagy része 600 és 1800 méter közötti magasságban fekszik. Ebben a magasságkeretben meglepően kevés a csapadék, viszont a tél nagyon hideg lehet. Az 1800 méternél magasabb helyeken télen éjszaka fagy lehet, hó mindenütt eshet.

Mexikó magasföldjein azonban átlagosan meleg klíma uralkodik. Mexikóváros például 2300 méter fölött van, mégis az évi átlagos hőmérséklet 23 fok körüli, éjszakánként 9 fokkal. Sajnos a magas területeken a városokban jellemző a szmog is, Mexikóvárosban mindenképpen. A magaslati levegő szmoggal kombinálva nehézzé teheti a légzést, és nagyon megterhelheti a vérkeringést. Mexikóban a fő esős időszak május és november között van. Június és november között ráadásul hurrikán időszak. November és április között is van eső, de sokkal kevesebb, mint nyáron.

Mexikó legcsapadékosabb régiója éppen a turisták által legfrekventáltabb karibi partok. A yucatán-félsziget északi partvidéke valamivel szárazabb, mint a keleti partvidéke vagy a félsziget belső része. Azonban még az esősebb évszakra is jellemző, hogy napközben nincs nagy és hosszan tartó eső. Rövid és heves záporok a jellemzőbbek. Inkább este és főleg éjszaka esik. Nagy éjszakai esők után nappal az ember vízzel teli utcákra talál rá. A nyaralás nyugalmát azonban ez nem igazán befolyásolja. Mexikó csendes-óceáni partja és a Kaliforniai-öböl alapvetően száraz. Az éves átlagcsapadék nagyon kevés (250 mm). Minél délebbre haladunk a csendes-óceáni parton, annál nagyobb a csapadék esélye.

Történelem

  • Mexikóban az első civilizációt az almec-ek teremtették meg az időszámítás előtt 1400 és 300 között. Számos várost hoztak létre Mexikó keleti partjain, egy misztikus, név nélküli, részben ember, részben jaguár Istent bálványoztak.
  • Amikor 1519-ben Herman Cortés spanyol hódító mexikói földre lépett, az aztékok azt hitték, hogy ő a visszatérő isten, Quetzalcoatl és az istenek italát kínálták neki: forró csokoládét. Ez jót tehetett nemzőképességének. Cortésnak volt egy benszülött ágyasa, egy tehetséges tolmács, Marina. Ő szülte meg Cortés első fiát, akit az első meszticnek (indián-fehér keverék) tekintenek.
  • Mexikó közel 300 éven keresztül volt spanyol uralom alatt. A 19. század elején egy Hidalgo nevű pap vezetésével függetlenségi küzdelem kezdődőött és ez 1810-ben elvezetett a függetlenséghez.
  • Mexikóból származik a csokoládé, a kukorica és a csili.
  • A spanyol hódítók honosították meg Mexikóban a bikaviadalt, ami ma már nemzeti sportnak számít. A bikaviadalokat november és április között tartják meg. A Plaza Mexico a világ legnagyobb bikaviadal stadionja.

Manapság

Jóllehet Mexikóban véresen komolyan veszik a felszínen a faji egyenlőséget, azért a rövid időre odalátogató turista is hamar észreveszi, hogy a bőrszín és a társadalmi rang, elhelyezkedés, presztízs szempontjából igenis számít. A politikában, a gazdasági életben, a médiában a fehér bőrűek abszolút túlprezentáltak. Kéretik csupán a helyi tévében belenézni a TV- sorozatokba, a híradókba, megnézni, hogy kik az ország vezetői és akkor világossá válik, hogy mit számít a világos bőr. Az elegáns negyedekben persze a háziak a fehérek és meszticek, vagy indiánok a cselédek. A jelenlegi államfő egy jóképű pasi, aki teljesen spanyolnak néz ki (hát tulajdonképpen az is...). A mexikóiak nem is szeretnek külföldivel beszélgetni a társadalom bőrszín szerinti felosztásáról, a rasszizmusról. Ez csaknem tabutéma. Talán Mexikóvárs a kivétel, mert ott mindent lazábban vesznek, mint az ország más részein. Mexikó fő iparágai: élelmiszer, dohány, vegyipar, vas- és acélipar, olaj, bányászat,turizmus. Mexikó a világ legnagyobb sókitermelője. Fő mezőgazdasági termékei: rizs, bab, kávé, gyümölcs, paradicsom. Mexikóban a foci a legnépszerűbb sport. (1970-ben és 1986-ban itt rendeztek foci világbajnokságot.)

,, Úgy tartják, hogy alapvetően jó dolga van a nőknek Mexikóban. Otthon maradnak a gyerekekkel, háztartást vezetnek, nem kell dolgozniuk. Persze bárki dolgozhat, ha akar, senki nem tiltja meg, csak ez itt kevésbé elterjedt. A hagyományos női szerep jobban elfogadott, kevésbé kapálóznak ellene a nők. Nem érzik magukat sértve vagy kevesebbnek ettől. (2017)" forrás

A mexikóiak

  • A mexikóiak kb. 60 százaléka mesztic (európai és indián mix), 30 százalék őshonos indián eredetű és 9 százalék fehér.
  • Néhány közkeletű általánosítás (sztereotípia) a mexikóiakról:  A mexikóiak imádják az ünneplést, a fesztiválokat, s ezekhez szívesen vesznek fel díszes öltözékeket.

"Sokat dolgoznak kevés pénzért. Erősek a családi kötelékek. Nagyon tisztelettel övezik a szüleiket. Hűségesen katolikusok. Jók a mechanikai készségeik, ügyesek a régi kütyük megjavításában, felújításában. Nagy a kötelességtudatuk. Jók az olsó étkek összedobásában. Ha szidod a mexikói anyját, akkor verekedni fog. Gyerekkorukban van kötelességtudatuk abban, hogy segítsenek a családi teendőkben. Nagyon jó barátok tudnak lenni."


,, A mexikói nőknek nagyon fontos, hogy csinosak legyenek, vastag réteg sminkkel emeljék ki szépségüket és takarják el hibáikat. Alacsonyak és a formás, tipikusan nőies idomok jellemzik őket. Nagyon mosolygósak, melegszívűek és befogadóak. Szeretnek (és tudnak is) főzni és enni, természetesen mindent chilivel. Különösen családcentrikusak, és ez nem csak a szűk családi körre, hanem az egész rokonságra jellemző. Nagyon szeretnek vásárolni, imádnak mindent, ami csillog, giccses, Jézus, illetve plüssállat." forrás


,, Összességében nagyon kedvesek, segítőkészek, és barátkozók a Yucatanon élők. Egy pár órás buszos beszélgetés öleléssel érhet véget. Mindenki udvariasan kér és megköszön. És te, mint európai, gyakran más elbírálás alá esel. Te tehetsz panaszt a tönkrement búvármaszkra, majd az árát is visszakaphatod. Te a friss sonkából kapsz, és ha becsipogsz a kijáratnál, akkor sem néznek bele a szatyrodba, ha plazma tévé van belecsempészve. Te turista vagy, odaviszed a pénzed, és elhozod a jó hírüket, vendégszeretetüket. Ezt leszámítva nem lenne muszáj kapcsolatot teremteniük, mégis megteszik. Mégis megkínálnak a kekszükből, és neked adják a térképüket, még ha nincs is rá szükséged. Ha csak két hetünk van, próbáljuk meg a jó oldalát nézni, hiszen a politikai helyzetük, a gazdaságuk nem a mi dolgunk, de egy pár kedvesen viszonzott szó nem kerül sem pénzbe, sem fáradságba, de megédesítheti a nyaralásunkat, és az emlékeinket." forrás

Világhíres mexikóiak:

Carlos Slim (74 éves), a világ második leggazdagabb embere (volt első is), LatinAmerika legnagyobb telekommunikációs cégének, az América Móvilnak a tulajdonosa (Bill Gates 77.8 milliár dollár, Carlos Slim 70,9 milliárd dollár)

Salma Hayek szinésznő, aki bekebelezte a világot...

Carlos Santana gitárvirtuóz

Frida Kahlo festőnő

Turista etikett és viselkedés

  1. Bármennyire is temperamentumosak a mexikóiak, és képesek hevesen vitatkozni, a külföldi turistától elvárják, hogy konfliktus, panasz esetén ne emelje fel a hangját, legyen udvarias, és beszéljen a mexikóival tisztelettel. Amúgy is tele vannak a mexikóiak negatív előítéletekkel a pökhendinek tekintett amerikaiakról. Mivel a legtöbb turista amerikai, hiába vagyunk mi magyar turisták, ha ordibálunk fölényeskedünk a helyiekkel, akkor nem fognak meghunyászkodni, engedelmeskedni, problémát megoldani, hanem lényegében elküldenek minket az amerikai jó édesanyánkhoz ronda instrukciókkal fűszerezve.
  2. Az üdvözlési módokat illetően a mexikóiak eléggé udvariasak, formalitás kedvelőek, már-már a ceremónia szintjén. Ehhez alkalmazkodjunk.
  3. Templomok meglátogatásakor a rövidnadrág, sort elfogadott, de nem az olyan ahol a sejhajunk is kilátszik. valamint az atlétatrikó, vagy a kevés szövetanyagból álló topok a Nem kategóriájába tartoznak. Lehetőleg tisztelettel viselkedjünk ha a templomlátogatásunk egybeesik ott istentisztelettel. Legjobb ilyenkor megvárni az istentisztelet végét (ha az időbe belefér).
  4. Vendéglőben, bárban a mexikóiak a pincért joven-nek szólítják, ami fiatalt jelent, de így szólítják az időseket is. A pincérnőt senyoritának vagy szenyorának hívják. Mi is használhatjuk ezelet a szavakat.
  5. A számlát kérnünk kell (la cuenta por favor, azaz lá kventá por fávor), mert a pincér részéről ott udvariatlanságnak számít a számlát kihozni a vendég erre vonatkozó kérését megelőzően.
  6. Ne fotózzunk le embereket anélkül, hogy erre nem kértünk tőlük előre engedélyt. A mexikóiak fölöttébb büszke emberek, nem szeretik ha ,,bazári majmokként" bánnak velük. Egyébként a hivatalos épületek fotózásánál is óvatosnak kell lenni, mert gyakran tilos. Chipas államban, és főleg San cristobal de las casas városban kényesek a hatóságok arra, hogy idegenek fotózzanak középületeket.

"Így utólag számomra is úgy tűnik, hogy eléggé merészek voltunk a bevállalt utazást illetően, de nem a közbiztonság miatt, hanem azért, hogy spanyol nyelvtudás hiányában, idegenvezető nélkül vágtunk neki a kalandos útnak. Azt tudtuk, hogy a felkapott turista központokon kívül, ha lehetőség van rá, ne szólaljunk meg angolul, mert a mexikóiak az amerikai turistákat, a „gringókat" nem szeretik, mondhatni, egyenesen utálják. Ennek történelmi és jelenkori okai is vannak, hiszen az Egyesült Államokban a mexikói munkaerő kizsákmányolása közismert tény, ugyanakkor az amerikai turisták meglehetősen lekezelően bánnak a helybeliekkel a Karib-tenger partján fekvő turistaparadicsomokban. A legjobb a legelején rögtön tisztázni, hogy nem gringók, hanem európai turisták vagyunk, és szorgalmasan ismételgetni a „no soy americano" (nem vagyok amerikai) kifejezést. Soha nem hittem volna, hogy ennek az interneten fellelt figyelmeztetésnek mekkora haszna lesz Campeche városában! (2014)" forrás

Gasztronómia

A nálunk is népszerű Cézár salátát egy mexikói séfről Caesar Cardiniről nevezték el.

"Ha mexikói, akkor csípős!" - ez jut talán legelőször eszünkbe, ha a tortilla hazájáról kérdeznek. Aztán, aki már kóstolta, felidézi a fűszerek csodálatos ízvilágát és gazdagságát, a sokszínű zöldségeket és a friss alapanyagokat. A mexikói konyha alapjai az azték időkbe nyúlnak vissza. Az aztékoknak ez idő tájt a kakaó, a csili, a méz és a vanília voltak a meghatározó fűszereik, húsból meg a vadon élő pulykát és az akkorra már háziasított kacsát fogyasztották előszeretettel. Mexikóban a bab és a kukorica számít alapélelmiszernek. A kukoricából használják a szemeket, az üres cső is több étel alkotóelemei között szerepel, valami a kukoricaliszt is fontos alapanyaga sok mexikói ételnek. A bab és a kukorica együttes fogyasztása pedig igen egészséges szokás, hiszen így kiegészülnek a két ételben lévő aminosavak.

Mitől olyan különleges? A mexikói előételek nagyszerűsége pont az egyszerűségében rejlik. Az elsősorban kukoricalepényből készült tortilla, nachos, burrito, taco, elmaradhatatlan egy mexikói asztalról. Bele vagy hozzá mindenféle töltelék (hús, bab, kukorica, sajt, paprika, paradicsom) kerül. Ugyanilyen népszerű a guacemola (avokádóból készített krém, fűszerezésénél szintén szerepet játszik a chili és a lime). A chimichanga is gyakori vendég az asztalnál: ehhez a burritot olajban kisütve kínálják. Ételeiket szívesen ízesítik salsa szósszal - paradicsomból, hagymából készített mártás, amit általában korianderrel, jalapenoval és egy kis lime lével ízesítenek.

Az ételek lelke: Az ételek különleges ízvilágát az alapanyagok mellett a megfelelő fűszerezés adja. A mai mexikói konyha legfőbb fűszerei a chili, a kömény, a koriander, a fahéj, a kakaó, az oregánó, valamint az epazote, ami egy korianderhez hasonlatos zöldfűszer. Kedvelt levesük a Guadalajara (babos, marhahúsos egytálétel), a klasszikus mexikói leves, a Menudo (pacallal, chilipaprikával és sok-sok korianderrel), és a kukorica-krémleves.

Főfogásként a leggyakrabban az igazi klasszikus egytálételt, a Chili con Carne-t fogyasztják, ami csilivel összefőzött "marhapörkölt" babbal gazdagítva, és a Fajitat (a grillezett húsokat ebben az esetben friss tortillával, guacamoléval, rizzsel és babpürével kínálják, egy tányéron). Gyakran kínálnak mellé salátát és sajtot. Emellett nemzeti eledel a Quesedilla (két búza- vagy kukoricalisztből készült tortilla közé tölteléket tesznek, ezt összesütik, majd negyedekre vágva kínálják), az Enchillada (a tortillákat megtöltik és feltekerik, mint nálunk a palacsintát és alaposan meglocsolják chilis szósszal), valamint a Burrito (a búzalisztből készült, tortillába grillezett hús, párolt zöldség, rizs és babpüré kerül). A mexikói desszertek inkább fűszeresek, mint édesek. Kedvelt fűszerük a szegfűszeg és a fahéj. A desszertek gyakorta gyümölcsösek, és a legtöbb esetben a tésztájuk kukoricalisztből készül." forrás

Churros - mindenhol

Fotóegyveleg

Vissza az elejére


Kommentek

Még nem érkezett hozzászólás.


Új hozzászólás beküldése

Név:
E-mail cím:*
Hozzászólás:


* az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon