
Pago Pago a hajóról - B. E. fotója
(más néven Kelet-Szamoa)
angolul: American Samoa
,, A turista - ha egy napnál több időt tölt itt - valószínűleg nem tudja megúszni, hogy ottléte idején Pago Pagoban ne essék az eső. Kárpótlásképpen a tenger víze mély, sötét smaragd színt kap. Kevés a turista a szigeten, így itt meglehetősen békés és nyugodt a látogatás. Az utak mentén kis templomok, a part mentén halászhajók állnak.
Az Amerikai Szamoa nem egy komfortos turista desztináció. Egyrészt mert kicsi a szállodai kapacitás, másrészt az itteni halfeldolgozó üzem szaga a sziget jelentős hányadán facsarja az ember orrát. Pago Pago, és az egész sziget egy nap alatt kipipálható. " (aji, 2021)
A kikötőt elhagyva megtudtuk, hogy a halbűz a közeli tonhal feldolgozóüzemből származik, ami a lakosok 90 százalékának ad munkát. A nyugati parton futó országúton döcögtünk a sziget egyik vége felé, amikor egy kilátópontnál félreálltunk. Azt hittem, felforrt a hűtővíz, de csak egy panoráma miatt tartottunk fotószünetet. Az út vége egy nemzeti parkba torkollik, ahol romantikus sétát tehettünk volna nem mindennapi fák között, de elég hamar jött a vezényszó: mindenki a buszhoz, mert még sok látnivaló van hátra.
Igazából a látnivaló néhány fa volt, amin denevérkutyák lógtak bambán, és egy nem létező kábelvasút maradványai. A lanovka, ami az öböl felett átívelve egy szemközti hegycsúcsra szállította az ott szolgáló katonákat, még a nyolcvanas években balesetet szenvedett, és azóta sem indították újra.
Szakadt házak között haladtunk a sziget túlsó vége felé. Bevallom, csodálkoztam, hogy ennyire csóró népek élnek itt, pedig az USA évi ötven millióval pénzeli őket. Ingyenes az oktatás egészen az érettségiig, és az alap orvosi ellátás is.
Majdnem mindenki tud angolul, de egymás között a saját nyelvüket használják.
Egy cikkből tudom, hogy 2016-tól 100%-ban napenergiából tartja fenn magát a sziget. Napelemek + 60 db Tesla Powerpack akkumulátoregység, amik három napra elegendő energiát tárolnak. Na, ebből semmit sem láttunk.
A nap zárásaként megnézhettük, hogy egy helyi fickó, hogy hogyan pucol meg egy kókuszdiót, milyen módszerrel hasítja ketté, és miként reszeli ki belőle a gyümölcs húsát. Túl sok a macera vele, azt hiszem, maradok az Aldi-s kiszerelésnél. Utána, a természetvédelem jegyében, a pálmalevelekből semmire sem jó kosárkát font percek alatt. (2026) forrás
Tetszett
A Pago Pago kikötőjében nézni a tonhalhalász-flotta színes hajóit...
Az Alofaaga Blowholes-nál kókuszdiókat dobálni a vízbe, hogy kilője őket a gejzír...
A Ta'u szigetén lévő National Park of American Samoa őserdeiben túrázni...
Az Ofu Beach korallzátonyainál búvárkodni a színes halak között...
A Tisa's Barefoot Barban a helyiekkel sült taro és kókusztej mellett beszélgetni...Nem tetszett:
A szigetek közti repülőjáratok gyakori törlése miatt a terveket újratervezni...
A hétvégi teljes leállás miatt vasárnap semmit sem tudni csinálni...
A tömegközlekedés hiánya miatt drága taxikra költeni...
A szálláshelyeken az internetre és mobilnetre való teljes rászorulás...
A konzerv- és fagyasztott ételek túlsúlya miatt hiányozni a friss zöldségek...(2023)

Pago Pago nemzetközi repülőtér - cs. a. fotója
Amikor behajóztunk Amerikai Szamoa kikötőjébe már az öböl elején hallatszott a hangos zeneszó, amit persze modern technikával bömböltettek úgy, hogy az összes utas az erkélyekre tóduljon. A kikötő betonján népes „fogadóbizottság” sereglett össze, sárga ruhás lányok, és félmeztelen fickók énekeltek és táncoltak (ahelyett, hogy fordítva tennék) önfeledten. Majd, ahogy araszoltunk feléjük, és partra kerültek a rögzítőkötelek, a férfiak vad üvöltözésbe, és nyelvnyújtogatásba fordították át az addig békés ringatózást. Megnyugtattam Katát, hogy csak akkor lépünk ki a szárazföldre, ha már elmentek, akkor talán megúszhatjuk, hogy megegyenek. forrás
Az Amerikai Szamoa éghajlata trópusi, meleg és nedves, egész évben magas hőmérséklettel és magas páratartalommal. A legmelegebb hónapok a december és az április közötti időszak, amikor a hőmérséklet általában 27-32 Celsius-fok között van. Az esőzések általában az év nagy részében eloszlanak, de a legmagasabb csapadékmennyiség általában november és április között van.
Az Amerikai Szamoába az év bármely szakaszában utazhat, mivel az időjárás egész évben meleg és nedves. Azonban az év meghatározott időszakai lehetnek jobb időjárási feltételekkel az utazáshoz. A legjobb időszak az utazáshoz az a júniustól októberig terjedő időszak lehet, amikor a csapadék mennyisége csökken és az időjárás kiszámíthatóbbá válik. Azonban ebben az időszakban is előfordulhatnak esőzések és viharok, és fontos, hogy kövesse az időjárás-előrejelzést.
Az Amerikai Szamoán időjárásában előfordulhatnak tájfunok, különösen a nyári és az őszi hónapokban. Fontos, hogy tisztában legyen az időjárás-előrejelzéssel, és kövesse az összes figyelmeztetést és tanácsot a helyi hatóságoktól. Az Amerikai Szamoa Kormányzata rendelkezik egy sürgősségi figyelmeztető rendszerrel, amely figyelmezteti a lakosságot, ha szükséges.
Az Amerikai Szamoa szálláslehetőségei változatosak és különböző árkategóriákban érhetők el az utazók számára. A szigeteken több szálloda, üdülőközpont, vendégház, motel, apartman és Airbnb szálláshely található. Az árak változóak lehetnek, az olcsóbb lehetőségektől kezdve az exkluzív luxusszállodákig.
Az Amerikai Szamoa szigetén található szállodák és üdülőközpontok többsége a tengerpart közelében található, és különböző szolgáltatásokat kínál az utazók számára, mint például medencék, spa, éttermek és bárok.
Az Airbnb-n és hasonló oldalakon számos kisebb magánszálláshely, mint például stúdiók, lakások, bungalók és villák találhatók. Ezek lehetővé teszik az utazók számára, hogy közelebb kerüljenek az amerikai szamoai helyi kultúrához, valamint otthonosabb környezetben élvezhessék az utazásukat.
Az Amerikai Szamoa lakosai szintén kínálnak vendégszeretetüket és lehetőséget, hogy otthonukban maradhassanak a vendégek. Ezek a vendégszobák gyakran az otthonuk részei és a szigeteken az ilyen vendégszobákat „fales” néven emlegetik. A fales általában fából készül, nyitott oldallal és nyitott fedéllel, így az utazók közvetlenül az érintetlen természethez közel élvezhetik a tartózkodásukat.
Az Amerikai Szamoa nem rendelkezik fejlett tömegközlekedési rendszerrel. Az autók, taxik és autóbérlés a leggyakoribb módja a közlekedésnek a szigeteken.
Az autókölcsönzési lehetőségek elérhetők mind a repülőtereken, mind a szállodáknál és az utazási irodákban. Az autókölcsönzés ára változó lehet, attól függően, hogy milyen típusú autót bérel, és mennyi ideig tartja használatban. Fontos megjegyezni, hogy az Amerikai Szamoa bal oldali közlekedést alkalmaz.
A taxik kényelmes alternatívát jelenthetnek, ha csak rövid távokra szeretne közlekedni. Az árak változóak lehetnek, attól függően, hogy hol található a célállomás, milyen távol van és mennyire forgalmas az adott útvonal.
A helyi buszközlekedés nem túl fejlett, és csak nagyon korlátozott menetrendű járatok állnak rendelkezésre. A helyi buszok főleg az Agana és Tafuna területeken közlekednek, és az útvonalak nem túl gyakoriak vagy megbízhatóak. Az autóbérlés vagy taxi bérlés általában jobb megoldás, ha könnyedén szeretne közlekedni a szigeteken.
A kikötő bejáratánál számos iroda várja a látogatókat, hogy rozzant buszaikkal körbevigye őket a fél budapestnyi szigeten, amelynek nagyrésze nem is járható a zordon hegyek miatt. Ettől függetlenül sikerült egy egészen jó kis kirándulást kifognunk. A Best Travel hoszteszlánykái elárasztották a kikötő kijáratához vezető utat a reklámtábláikkal, és a sok taxis hiéna között megmutatták, hol jelentkezhetünk a buszos túrára. Úgy tűnt, jó döntést hoztunk, habár sokan olcsóbban megtették ugyanazt a körutat, mégsem sajnáltam a 75,- dolláros részvételi díjat, mert a szervezettséget és a profizmust meg kell fizetni. Aztán megérkezett a buszunk…
Újra kellett értelmeznem a fapados járat fogalmát. A járműben nem csak hogy konkrétan fapadokon ültünk, az egész szerelvényt fából ácsolták, egy, az USA-ban már leselejtezett (és kitiltott) Ford teherautó alvázára. Ezt még elfogadtam volna, mint autentikus, polinéz megoldást, de hogy a gumikon semmi futófelület ne legyen, az még nekem is durva, pedig hulladék Wartburgon és Ladán szocializálódtam. Le van tojva, aloha, oszt menjünk! A harminc fokos, párás melegben sokat segített, hogy ablak egyáltalán nem volt a buszon, amikor elértük a 40 km/h csúcssebességet, egész jól járt a levegő. Csakhogy a meredek útszakaszokon kizárólag egyesben, csigatempóban tudott felkapaszkodni a csotrogány, a domb túloldalán pedig szintén egyesben hagyta a sofőr, mert gondolom, a fék is hasonló műszaki állapotban volt, mint a gumik. Olvastam, hogy bár a szigeteket teljes jogú tagállamként kezelik az anyaországban, mégsem érvényes rájuk az amerikai alkotmány több passzusa sem, hogy tiszteletben tartsák a bennszülöttek hagyományait. Gondolom az egyik ilyen, a műszaki vizsga kötelezővé tétele. Ha ez a verda beállna nálunk a Mozaik utcai vizsgaállomásra, többekhez orvost kellene hívni, a gyengébb idegzetű vizsgabiztosok pedig harakirit követnének el. (2026) forrás
Egyik legismertebb helyi étel az "umu", amely egy hagyományos szamoai földalatti sütőben készült étel. Az umu többféle húst és zöldséget tartalmaz, amelyeket a forró kövekre helyeznek, majd lefedik és hosszú órákig sütik.
A "palusami" egy másik szamoai specialitás, amelyet az érett tarólevelekbe csomagolt kókusztejben főzött tarógyökeres tészta és hússal készítenek.
A "panipopo" egy édes kókuszos kalács, amelyet a kókuszméz és a kókusztej ízesít.
A "sapa sui" egy szamoai húsleves, amelyben hússal, kókusztejjel, babérlevéllel és más helyi fűszerekkel készítik.
A "fa'alifu fa'i" egy szamoai zöldséges étel, amely zöldségekkel, kókusztejjel és más fűszerekkel készül.
1. Az internet hozzáférés és a WiFi elérhető az Amerikai Szamoa-szigeteken, de az infrastruktúra nem túl fejlett és a sebesség gyakran lassú lehet.
Az internet-hozzáférés többnyire a szállodákban, üzletekben és éttermekben áll rendelkezésre. A wifi-t ingyen vagy díjfizetés ellenében lehet használni. Azonban a sebesség változó lehet, és a szigeteken található eldugottabb területeken gyakran nincs internet-hozzáférés.
Az Amerikai Szamoa nem rendelkezik nagy városokkal, így nem lehet azonosítani egyetlen helyet sem, ahol az internet hozzáférés vagy a wifi jobb lenne, mint másutt. Az internet hozzáférés minősége és a wifi sebessége változó lehet, attól függően, hogy hol tartózkodik a szigeten és milyen szolgáltatást választ.
A helyiek kiejtésében ez így hangzik: pongo pongo.
Pago Pago az Amerikai Szamoa fővárosa és legnagyobb kikötője, ahol az amerikai csendes-óceáni flotta is rendszeresen megfordul. A város a Tutuila szigeten található, és körülbelül 3 000 lakosa van.
Pago Pago egy kis, de vibráló város, amely kevert kultúrával rendelkezik. A helyiek barátságosak és vendégszeretők, és szívesen megmutatják a környékbeli látványosságokat az utazóknak.
A város főbb látnivalói közé tartozik a Pago Pago kikötő, ahol a hajók és a halászati tevékenységek központja található. A városban több piac és árus áll rendelkezésre, ahol helyi termékeket, ételeket és italokat lehet vásárolni.
Pago Pago nevezetes látnivalói közé tartozik az Mt. Alava kilátó, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a városra és a környező hegyekre. A város számos múzeumot is kínál, ahol a turisták megismerhetik a helyi kultúrát, történelmet és hagyományokat.
A városban található szállodák, éttermek és üzletek széles választékát kínálják az utazóknak. Az ételek és italok között megtalálhatók a helyi specialitások, valamint az amerikai konyha is.

B. E. fotója
Pago Pago… Énekelte a Neoton família sok-sok évvel ezelőtt egy mesés tengerparti nyaralás hangulatát ébresztve. Akkor még nem is sejtettem, hogy egyszer még én is meglátogatom ezt a háromezres kisvárost, Amerikai Szamoa (korábban Kelet-Szamoa) fővárosát. Azt meg pláne nem sejtettem, hogy fehér homok és pálmafák helyett rozsdás hajóroncsok és penetráns, döglötthal-szag fogad majd. Pedig – gondolná az ember otthon a karosszékéből – a kettészakadt Szamoa amerikai megszállás alá került része, ami ma is az Egyesült Államok külbirtoka, sokkal jobb állapotban van, mint amit végül itt tapasztaltunk. Nyoma sincs a hawaii-i gazdagságnak, pedig nagyjából ugyanakkor annektálták a két szigetcsoportot. Csak hát ez messze van, kicsi és jóval szerényebb strandokkal bír, mint Aloha-föld paradicsomi szigetei. Állítólag stratégiai szerepe volt a múlt század elején, ezért egyszerűen elfoglalták a jenkik. Ez olyan, mintha ma azt mondaná az amerikai elnök, hogy stratégiai fontosságú neki a világ legnagyobb szigete, ezért annektálná (értsd: lenyúlná) Dániától. Szerencsére a 21. században ez már elképzelhetetlen. (2026) forrás
Az Amerikai Szamoa egy gyönyörű és izgalmas hely, amely tele van látványos turisztikai látnivalókkal és programlehetőségekkel.
Amerikai Szamoa fő látnivalói közé tartozik a Nemzeti Park, ahol a turisták élvezhetik a szigetek lenyűgöző természeti szépségét. A park területén találhatók tengerpartok, mészkőbarlangok, dombok és hegyek, amelyek számos kirándulási lehetőséget kínálnak.
Amerikai Szamoa a vízi sportok kedvelőinek is számos lehetőséget kínál. A szigeteken búvárkodás, snorkeling, szörfözés, halászat és más vízi sportok űzhetők. Az Amerikai Szamoa körüli tengerpartok azon kevés helyek egyike, ahol a tenger élővilága még érintetlennek számít.
Az Amerikai Szamoa turistáknak számos kulturális élményt is kínál, beleértve a helyi fesztiválokat és rendezvényeket. Az ételek és italok közül a helyi specialitások, a kókuszdió és a friss halak különösen kiemelkedőek.
A szigeteken találhatók helyi piacok, ahol az utazók megvásárolhatják az egyedi, helyi termékeket és kézműves tárgyakat. Az amerikai szamoai múzeumok is érdekesek lehetnek a turisták számára, mivel segítenek megismerni a helyi kultúrát és történelmet.
Van egy nagyon furcsa szokás Amerikai Szamoán. Vasárnap több strandon nem szabad strandolni, mert ezen a napon templomba illik menni és otthon a családi körben időzni.
Az időszámításunk előtti évezredben a polinéz ősemberek telepedtek le ezekre a szigetekre. Régészeti leletek alapján megállapították, hogy a törzsek nyugat felől Indonézián, a Fidzsin és Vanuatun keresztül hajóztak (csónakáztak?) el ide. Az első európai, aki ide eljutott egy holland ember volt, Roggeveen. 1899-ben a németek annektálták Nyugat-Szamoát. A keleti szigetcsoport amerikai adminisztráció alá került 1900-ban. A legnagyobb sziget, Tutuila fő-fő törzsfőnökei simán átadták a területüket az USA-nak. (Feltehetően anyagi csábítás is szerepet játszott e készségességben.) . Az amcsiknak kellett egy tuti katonai támaszpont a stratégiai céljaikhoz.

A férfiakon látható ruházat a szamoai 'ie faitaga (hagyományos férfiszoknya) egyenruhás változata, katonai vagy rendőri megjelenéssel. (a 20. század közepén)
Az Amerikai Szamoa egy kis szigetközösség a Csendes-óceánban, amelynek gazdasága és életmódja nagyon eltérhet az USA többi részétől.
Az Amerikai Szamoa gazdasága nagyrészt az Egyesült Államoktól függ, és a szigeteken található kikötők jelentősége miatt a kereskedelem fontos szerepet játszik a helyi gazdaságban. Az élelmiszeripar is fontos szerepet játszik a szigeteken, és a helyiek számos helyi élelmiszerrel és itallal büszkélkedhetnek, amelyek az utazók számára is érdekesek lehetnek. Azonban az Amerikai Szamoa gazdasága általában nehéz helyzetben van, és az életszínvonal is alacsonyabb, mint az USA többi részén.
Politikailag az Amerikai Szamoa területileg kiterjed az USA-ra, de nem tagja az Egyesült Államoknak, és nincs szavazati joguk az elnökválasztáson. Az Amerikai Szamoa helyi politikai helyzete békés és stabil, és az amerikai területi kormányzat irányítja a szigeteket.
Az Amerikai Szamoa életmódja egyszerű és relaxált, és a helyiek értékelik a hagyományos életmódot. A szigeteken találhatók helyi piacok, ahol a lakosok gyakran árulnak helyi élelmiszereket és kézműves termékeket. A családi élet és a baráti kapcsolatok fontos szerepet játszanak a helyi kultúrában, és a helyiek barátságosak és vendégszeretők.
Amerikai Szamoa gazdaságának legjelentősebb területe a tonhalkonzervek készítése és kivitele.
Nagyon vallásosak, valamint rendkívül büszkék hazájukra. Szamoa az ő nyelvükön annyit jelent, hogy ,, Áldott föld".
Annak ellenére, hogy a túlsúlyosság nagyon jellemző rájuk, a várható élettartam 75-ös átlaga nem is olyan rossz.
Amerikai Szamoa őslakosainak, a szamoaiaknak fizikai jellemzői a polinéz származásukból fakadnak.
A szamoaiak gyakran erős testalkatúak, vastagabb csontozattal és izomzattal rendelkeznek. A férfiak és nők egyaránt hajlamosak izmos és robusztus testfelépítésűek lenni, ami részben a hagyományos fizikai aktivitásoknak és életmódnak köszönhető.
Az arcvonásaik jellemzően erőteljesek, széles arccsontokkal és erős állkapoccsal. Széles orr, jól meghatározott arckontúrok és sötét szemek jellemzőek.
A bőrük színe közepesen barna, de árnyalata változhat a világosabb és sötétebb tónusok között. A hajuk általában sűrű, fekete és hullámos vagy göndör textúrájú.
A szamoaiak gyakran közepes vagy magas termetűek, és viszonylag magasak a polinéziai népek között.
Ezek a fizikai jellemzők tükrözik a szamoaiak genetikai örökségét és a szigeteken évszázadok alatt kialakult életmódjukat. Az erős, izmos testalkat például részben az agrártevékenységeknek, halászatnak és más fizikai munkáknak köszönhető, amelyek a szamoai közösségek életének szerves részei voltak és ma is azok.

T. F. fotója
Külföldi, beleértve az összes többi USA tagállamot is, nem vásárolhat telket a szigeten. Ennek oka is a múltban keresendő, amikor a kiterjedt családok birtokolták a földterületeket, és a família nagy öregjei osztották szét a fiatalok között. Ma sincs ez másképp. Idegenvezetőnk, akit én huszonévesnek néztem, mesélte, hogy az ő nagypapájának kilenc feleségtől majdnem száz gyereke született, és jelenleg háromszáznál is több unokája van. A duci lányka a sofőr mellett állva mesélt az életéről, és a helyiek szokásáról.
Mindenkinek leesett az álla, amikor kiderült róla, nyolc gyerek édesanyja. Ezután meg kellett kérdeznem, hány éves, és mikor szült először. Harminchét lesz idén, és huszonegy évesen lett először terhes, mert egy helyi jogszabály szerint az állapotos kismamáknak ingyenes az egyetemi oktatás. De már nem terveznek több gyereket, mert a férje Seattle-ben kapott állást. (Ő is mehetett volna vele, de annyira szereti az otthonát, ahol „mindene megvan”, hogy hallani sem akart róla.) forrás
Öt nap Amerikai Szamoán - vagy hogyan lettem a világ legkisebb USA-tagállamának legnagyobb sztárja
Amikor megérkeztem Pago Pago repülőterére, rögtön tudtam, hogy különleges kaland vár rám - a váróteremben ugyanis több ember volt, mint amennyit az egész szigeten vártam. Az első nap legnagyobb kihívása az volt, hogy megtanuljam kimondani a főváros nevét: "Pango-Pango" - ami szerencsére sokkal könnyebb, mint azt gondoltam, bár a helyiek kedvesen mosolyogtak, amikor először "Pago-Pago"-ként ejtettem. A szállodám tulajdonosa elmondta, hogy körülbelül hárman vagyunk európai turisták az egész szigeten, ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag VIP státuszt élvezek - végre megértem, milyen érzés lehet Brad Pittnek.A második napon felfedeztem, hogy itt minden amerikai, de mégis egészen más: a hamburger kókusszal van gazdagítva, a posta pedig polinéz stílusú épületben működik. A National Park of American Samoa-ban túrázva rájöttem, hogy a szúnyogok itt is amerikaiak, de valahogy agresszívebbek, mint európai rokonaik. A helyi buszok időbeosztása kreatív művészet: a "9 órakor indul" azt jelenti, hogy 9 és 11 között bármikor lehet számítani rá.
A harmadik nap csúcspontja az volt, amikor a helyi piacon próbáltam vásárolni, és kiderült, hogy itt tényleg dollárt használnak - végre egy hely, ahol az amerikai pénzem nem csak színes papír! A taro gyökér kipróbálása után megállapítottam, hogy íze valahol a burgonya és a karton között helyezkedik el, de a helyiek imádják. A strand kristálytiszta, a hal színes, a korallzátony lenyűgöző - egyszerűen azt érzem, mintha egy természetfilm kellős közepébe csöppentettek volna.
A negyedik napon már úgy köszöntöttek az utcán, mint egy régi ismerőst, ami vagy azt jelenti, hogy befogadtak a közösségbe, vagy egyszerűen annyira kevés a turista, hogy megjegyzik az arcokat. A fagylaltos kocsi minden nap más időben jön, de amikor megjön, az egész falu kijön - ez itt a szórakozás csúcsa. Az utolsó napon szomorúan vettem búcsút ettől a kis paradicsomtól, ahol végre megtapasztalhattam, milyen az igazi lassú élet - és rájöttem, hogy talán nem is olyan rossz dolog, ha néha senki nem rohan sehová. (Poci, 2025)

b. b. fotója

Helyi izompacsirták besegítenek egy autómósó népszerűsítésébe - b.b. fotója
* az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon
© Utikritika.hu. 2012.
Amerikai Egyesült Államok | Amszterdam | Argentína | Ausztrália | Ausztria | Bahama-szigetek | Balatonszéplak-felső | Bali | Barcelona | Berlin | Ciprus | Dominikai Köztársaság | Dubai | Egyiptom | Franciaország | Görögország | Hajóutak | Horvátország | Hongkong | India | Isztambul | Kanada | Kanári-szigetek | Kuba | Kvarner-öböl | London | Madrid | Malajzia | Maldív-szigetek | Mallorca | Mauritius | Málta | Mexikó | Nagy-Britannia | Németország | New York | Olaszország | Párizs | Portugália | Róma | Seychelle-szigetek | Sharm el-Sheik | Skócia | Spanyolország | Sri Lanka | Szingapúr | Thaiföld | Törökország | Toszkána | Tunézia | Vietnam | Zöld-foki Köztársaság
Gábor, 2026. 03. 20. 00:08
Egy nap Amerikai Szamoán: https://fikatours.blogspot.com/2026/02/amerikai-szamoa.html