ÚTIKRITIKA.HU / Mikronéziai Szövetségi Államok

Mikronéziai Szövetségi Államok

Mikronézia dióhéjban | Vélemények | Repülés | Szállás | Egészség | Közlekedés | Étkezés | Közbiztonság | Egyéb hasznos információk | Látnivalók | Földrajz és időjárás | Történelem | Manapság | További beszeámolók | Fotóegyveleg

.

          Lagúnák és korallzátonyok által körülölelt szigetek - Van türkizkék, mélykék, indigókék, azúrkék és a világoskék - H. K. fotója fotója

Mikronézia dióhéjban

Federated States of Micronesia.

Lakosság (2025-ben): kb. 115,400

• Mikronézia egy szigetcsoport a Csendes-óceán nyugati részén, Óceánia északnyugati régiójában.
• Az ország, avagy államszövetség hivatalos neve: Mikronézia Szövetséges Államok, ami egyébként az Amerikai Egyesült Államokkal szabadon társult köztársaság. Mikronézia négy szigetcsoportból, avagy tagállamból áll: Yap, Chuuk, Pohnpei, Kosrae
• Mikronézia szigetei és atolljai egy 2,5 millió négyzetkilométeres tengeri területen osztódnak el, mégpedig az Egyenlítőtől északra.
• Mikronézia fővárosa, Palikir csekély 12 801 kilométerre van Budapesttől.
• A magyar állampolgároknak nem kell vízum Mikronéziába, amennyiben a szigeteken nem tartózkodnak 30 napnál tovább.
• Az angol a hivatalos nyelv.
• A hivatalos fizetőeszköz: az amerikai dollár (USD)
• Minek odamenni (a kipipáláson kívül)? búvárkodás, hagyományos kultúra, fürdőzés. 
• Nan Madol különleges, elhagyatott romvárosa a Pohnpei-szigetnél az UNESCO kulturális világörökségének a része
• Leggyakoribb vezetéknév: Mori

Itt járt magyar turistacsoport (a mázlisták) - Elter Karcsi fotója

Tetszett&Nem tetszett

Tetszett

A Nan Madol ősi romvárosának bazaltoszlopai között csónakázni Pohnpein...
A Yap szigetén fotózni az óriási kő pénzérméket a falvak között...
A Chuuk lagúnában búvárkodni a világ legnagyobb víz alatti hajótemetőjében...
A Kepirohi vízesésnél fürdőzni Pohnpei dzsungelének mélyén...
A Kosrae szigetén a Lelu romjainál felfedezni a titokzatos megalitokat...

A lenyűgöző tengerpartok, ahol a fehér homok és a kristálytiszta víz tökéletes pihenést biztosítottak, és lehetőséget adtak a vízi sportok űzésére.
A gazdag tenger alatti élővilág, amely fantasztikus búvárkodási és snorkeling élményeket kínált, különleges korallzátonyokkal és trópusi halakkal.
A helyi kultúra és hagyományok: A mikronéziai közösségek erősen őrzik ősi hagyományaikat, amelyeket a helyi ünnepek, táncok és kézművesség bemutatása során élhettem át.
A szigetek változatos tájai, ahol a buja növényzet, hegyek és festői falvak együtt teremtették meg a trópusi paradicsom hangulatát.
A nyugodt, pihentető légkör, amely a szigetek elzárt és csendes jellege miatt tökéletes helyszínt biztosított a pihenéshez és a feltöltődéshez.
A történelmi emlékek, különösen a második világháborús romok és a régi amerikai katonai bázisok, amelyek betekintést nyújtottak a szigetek múltjába.

Nem tetszett:

A szigetek közti repülés horrorisztikus árai miatt le kell mondani úticélokat...
A szálláshelyek nagyon egyszerű felszereltsége mellett az amerikai árak...
Az esős szezonban a folyamatos monszunesők miatti bezártság...
A helyiek "island time" hozzáállása miatt minden ügyintézés végtelen lassúsága...
A mobil és internet kapcsolat megbízhatatlansága és lassúsága...

A korlátozott infrastruktúra, amely néha megnehezítette a kényelmes közlekedést és az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférést.
A drága helyi árak, amelyek az importált termékek és a szigeti szolgáltatások miatt magasabbak voltak, mint a szomszédos országokban.
A közlekedési nehézségek: A szigeteken a közlekedés nem mindig volt kényelmes, és gyakran csak kis repülőgéppel vagy komppal lehetett eljutni a különböző szigetekre.
A szállások szűkössége, mivel nem voltak nagy számú és modern szálláshelyek, így sokszor korlátozottak voltak a lehetőségek.
A változékony időjárás, különösen az esős évszakban, amikor az eső és a magas páratartalom megnehezítette a szabadtéri programokat.

Vélemények

A Mikronéziai Szövetségi Államokban tett utazásom nem volt éppen a legkönnyedebb élmény, és bár a táj lenyűgöző volt, a helyi infrastruktúra és szolgáltatások több szempontból elmaradtak az elvárásaimtól. Az utazás során azt tapasztaltam, hogy a helyi közlekedés nehézkes és meglehetősen kaotikus volt, ami meglepett, mivel más óceániai szigeteken, mint például a Fidzsi-szigeteken vagy a Szamoa-szigeteken, sokkal gördülékenyebb volt a közlekedés.

A szálláshelyek is vegyes benyomást tettek rám: míg a szigetek egyes részein a szállások elavultak és karbantartásra szorultak, addig más helyeken, mint a Palau szigeteken, sokkal modernebb és kényelmesebb lehetőségeket találtam. Az éttermek választéka korlátozott volt, és bár a helyi ételek érdekesek voltak, gyakran hiányzott az ínycsiklandó változatosság, amit a Hawaii-i vagy a Cook-szigeteki gasztronómia biztosítani tudott.

Az emberek barátságosak voltak, de a kommunikáció gyakran nehézkes volt, mivel az angol nem mindig volt elérhető, és a helyi nyelvek megértése kihívást jelentett. Más óceániai szigeteken, ahol az angol szélesebb körben elterjedt, mint például Tonga vagy a Vanuatu, sokkal könnyebb volt a mindennapi interakció.

Az utazás egyik legnagyobb csalódása az volt, hogy a helyi turizmus fejletlensége miatt sok helyi látványosság nehezen megközelíthető volt, és sok helyen nem voltak megfelelő információs táblák vagy útmutatók. Ezzel szemben a Szamoa szigetein, ahol jól kiépített turista infrastruktúra volt, sokkal könnyebb volt felfedezni a látnivalókat.

A természet szépségei azonban valóban lenyűgöztek: a korallzátonyok és a lagúnák csodálatosak voltak, és a víz alatti világ gazdagsága emlékezetes élmény maradt. Azonban az utazás során úgy éreztem, hogy a Mikronéziai Szövetségi Államok infrastruktúrájának fejlesztése jelentős előnyökkel járna a turizmus számára, és hozzájárulhatna a látogatók jobb élményéhez.

Összességében a Mikronéziai Szövetségi Államok bármely más óceániai szigettel összehasonlítva, mint például a Bora Bora vagy a Palau, a szolgáltatások és a turisták számára nyújtott kényelmi szempontok tekintetében - bizony - még jelentős fejlődés előtt áll. (2023)

Mikronézia - Yap - óceánpart - Elter Karcsi fotója

Mikronézia - Pohnpei - Elter Karcsi fotója

Repülés

A honi gigantikus kereslet dacára, botrányos módon Budapestről a Mikronéziai Szövetségi Államokba nincs közvetlen repülőjárat, ezért az utazás több átszállást igényel. Az útvonalak és a légitársaságok kombinációjától függően jellemzően 2-3 átszállás szükséges, például európai és ázsiai nagyvárosokban, mint Frankfurt, Tokió vagy Szöul. A nettó repülési idő – azaz a tényleges repülés időtartama – összesen körülbelül 18-20 óra, de a teljes utazási idő az átszállások hosszától függően jelentősen megnövekedhet.

A lehetséges légitársaságok közé tartozik a Lufthansa, az All Nippon Airways (ANA), a Korean Air és mások, amelyek ezeken az útvonalakon közlekednek.

Szállás

Ki gondolná, de a szálláskeresés Mikronéziában egészen egyedi élmény lehet az európai utazók számára! A nagyobb szigeteken, mint Pohnpei vagy Chuuk, találtok rendes szállodákat és resortokat, de ne számítsatok giga kényelemre - itt inkább a "tiszta ágy, működő venti, barátságos személyzet" a főnyeremény.

A kisebb szigeteken többnyire egyszerű vendégházak és családi szállások várnak, ahol a helyi család gyakran még a reggelihez is odaül veletek csevegni (és hidd el, ezek lesznek az út legjobb sztorijai).

Előfoglalás főleg a főszezonban (december-április) ajánlott, különben könnyen előfordulhat, hogy a repülőtéren kell improvizálnod - ami egyébként nem feltétlenül rossz, mert a helyiek általában segítőkészek és mindig van valakinek egy kiadó szobája.

Az árak meglepően magasak lehetnek a szigetek elszigeteltsége miatt, szóval készülj fel, hogy egy alapszintű szoba is többe kerülhet, mint amit elsőre gondolnál.

A nagyobb szállodákban általában van légkondi és wifi (bár ez utóbbi sebessége miatt néha nosztalgiázni fogsz a '90-es évek betárcsázós netje után), míg a vendégházakban inkább a ventilátor és a természetes szellőzés a módi.

A legtöbb helyen nem kell várni minibárt vagy szobaszervízt, cserébe viszont autentikus élményben lehet részed. Ja, és még egy tipp: ha olyan szállásra botlasz, ahol van meleg víz és folyamatos áramellátás, az már gyakorlatilag helyi viszonylatban luxuskategóriának számít!

Egészség

Kötelezően előírt oltás nincs. De: az országgal kapcsolatos egészségügyi tudnivalókról, javasolt oltásokról bővebb tájékoztatást kaphat az International SOS honlapján, az Országos Epidemiológiai Központ | Nemzetközi Utazás-egészségügyi és Oltóközpontjában vagy az Oltóközpont Kft.-től.

Az orvosi ellátás lehetőségei rendkívül korlátozottak. Komolyabb probléma esetén csak a szigetországon kívül – legközelebb az USA-hoz tartozó Guam vagy Hawaii szigetein, illetve Ausztráliában – kaphat megfelelő ellátást a beteg. Tekintettel a légi betegszállítás akár több millió forintra is rúgó költségére, az utazóknak mindenképp javasolt olyan utazási és egészségbiztosítás megkötése, amely fedezi az esetleges légi úton történő kórházba szállítás költségeit is. Az országnak nincs saját betegszállító szolgálata, ilyen egységeket külföldről lehet csak igényelni, beérkezésük leghamarabb 24 órán belül várható. Bármilyen, még életmentő ellátás nyújtását előzetes biztosíték megfizetéséhez köthetik.

A tífusz és hepatitisz mellett veszélyt jelentenek a szúnyogok által terjesztett betegség,köztük a malária, Dengue-láz, Chikungunya-láz és a Zika-vírus, így alapvető fontosságú a szúnyogok elleni védekezés. A csapvíz emberi fogyasztásra nem alkalmas. Fertőzött víz útján leptoszpirózis baktériumfertőzés is elkapható.

Közlekedés

A szigeteken nincsenek menetrendszerint közlekedő buszjáratok.

A Mikronéziai Szövetségi Államokban az útviszonyok rendkívül eltérhetnek az európai normáktól, és a legtöbb út nagyon rossz állapotú. A sebességhatárok alacsonyak, általában 30 km/óra, iskolák környékén pedig 25 km/óra, de a valós vezetési sebesség gyakran ennél is lassabb, 10-15 km/óra. Az utak keskenyek, járdák nincsenek, ami veszélyt jelent a gyalogosokra és a járművekre egyaránt. Az utak jelentős része kátyús, és a városokon kívüli szakaszok gyakran nincsenek leaszfaltozva.

A közlekedési szabályok betartása nem általános, sok sofőr figyelmetlenül, hirtelen manővereket végez, ami balesetveszélyes helyzeteket eredményezhet. A taxisofőrök vezetési stílusa gyakran felelőtlen, különösen hétvégén és ünnepnapokon. A motorosok számára kötelező a bukósisak viselése, de ezt a szabályt ritkán ellenőrzik. A helyi közlekedés nagy odafigyelést igényel, különösen a gyalogosok, állatok és játszó gyerekek miatt, akik gyakran osztoznak az utakkal.

A szigetek közötti komphajók biztonsága változó, állapotuk gyakran elmarad az előírásoktól. A szigetek között az amerikai United Airlines üzemeltet repülőjáratokat.

Étkezés

A Mikronéziai konyha egzotikus ízek kavalkádját kínálja, amely friss tengeri herkentyűk, trópusi gyümölcsök és helyi alapanyagok ötvözetéből áll. A hagyományos lakomák, ahol gyakran tálalnak taróból készült ételeket és kókuszdió-alapú finomságokat, lehetőséget nyújtanak a helyi életmód megismerésére.

A nagyobb szigeteken vannak éttermek. A szállodai éttermekben jellemzően japán, kínai, amerikia és európai ételeket kínálnak. Tenger gyümölcseiből nagy a választék.

A Kelaguen ott egy hagyományos étel, amely grillezett húsból készül, citromlében, sóban és csípős paprikában pácolva. Grillezés után kókuszreszelékkel és újhagymával szórják meg.

A mangrove tőrfarkú rák elpirult. - H. K. fotója

Közbiztonság

A szigeteken a közbiztonság teljesen jó. Csupán a Chuuk szövetségi állam fővárosa, Weno vonatkozásában merül fel némi közbiztonsági aggály. Wenoban van bűnözés, igaz ez nem igazán érintheti a turistát. 

A mikronéziai szigeteken nincs egységes rendőrségi segélyhívó telefonszám, ezért az egyes szigetekre történő megérkezés után érdemes tájékozódni a helyi rendőri szervek elérhetőségéről.

Egyéb hasznos információk

1. A beutazás engedélyezéséhez az útlevelünknek a szigetek elhagyásának napjától számított 6 hónapon belül még érvényesnek kell lenni.

2. A boltok hétköznap 8-tól délután 5-ig tartanak nyitva, néhány bolt szombaton déltől 5-ig. Milyen szuveníreket lehet vásárolni? mindenféle fafaragványokat (pénis formájút is), színpompás fűszoknyákat, lávákövekből készült ezt-azt.   

3. Sok hotelben rendeznek zenés-táncos folkklór műsorokat. De a nagyobb helyeken vannak diszkók is.

4. Az internetes fő szolgáltató: az FSM Telecom www.fm

5. A trópusi ciklonok fő időszaka júliustól novemberig tart, de kisebb eséllyel az év más részében is kialakulhatnak jelentős viharok. Időjárási információk az USA csendes-óceáni meteorológiai szolgálatának honlapján, valamint az ausztrál meteorológiai szolgálat oldalán olvashatók. A térségben várható trópusi ciklonokról pedig ez a lap ad naprakész információt: http://severe.worldweather.org

Helyi lány - Elter Karcsi fotója

Látnivalók

Yap sziget

A mikronéziai szigetvilág kulturális és történelmi öröksége lenyűgöző mélységekbe nyúlik vissza, amelyeket a régészet és a néprajz még mindig csak részben tárt fel. Annak ellenére, hogy a szigetek benépesítése valószínűleg több ezer év alatt, a Csendes-óceán hullámain keresztül zajlott, a helyi hajózás tárgyi emlékei alig maradtak fenn. A térség navigációs hagyományai azonban mégis különlegesek, hiszen a bennszülött hajósok bonyolult csillagászati ismeretekkel és vitorlázási technikákkal rendelkeztek. E tudásukat generációról generációra adták át, anélkül, hogy írott nyomokat hagytak volna maguk után. Éppen ezért figyelemre méltóak a bennszülött építészeti emlékek, amelyek a kulturális örökség más formáját őrzik. Pohnpei szigetén például található Nan Madol, egy kiterjedt kőváros, amely mesterséges szigetekből és csatornákból áll.

Ez a különleges helyszín a mikronéziai történelem egyik legfontosabb bizonyítéka, és világörökségi státuszt kapott. Yap szigetén a part menti vizekben felfedezett kőpénzek szintén egyedülálló betekintést nyújtanak a térség gazdasági kapcsolataiba. Ezeket a hatalmas, kerek kőlapokat, amelyek akár több méter átmérőjűek is lehetnek, nem csupán valutaként, hanem státuszszimbólumként is használták. Palau szigetéről szállították őket Yapra, és speciális helyszíneken, úgynevezett "kőpénzbankokban" tárolták.

Az ilyen lelőhelyek, amelyeket részben a tengerszint emelkedése nyelt el, ma izgalmas régészeti kutatások tárgyát képezik. Ezek az emlékek nemcsak a mikronéziai kultúra egyedülálló voltát mutatják be, hanem az emberi kreativitás és alkalmazkodóképesség lenyűgöző példái is.

A kőpénzek

Yap az egyetlen hely a világon, ahol kőpénzeket („stone money”) használnak hivatalos fizetőeszközként. A helyi nyelven „raay”-nak nevezik őket, míg a nagyobb értékűeket „raay ni ngachol”-ként emlegetik. Ezek az aragonitból (nagy sűrűségű kalcium-karbonát) készült korongok közepén egy lyukkal rendelkeznek, amely a szállítást könnyíti meg. Méreteik változóak, a 20-30 cm-es átmérőtől egészen a 4 méteresig terjednek (ilyen méretű kőpénz található Rumungban). Súlyuk 8-10 kg-tól akár 2-3 tonnáig is terjedhet. A legnagyobb darabok szállításához erős fatörzsekre és izmos fiatalemberek csapatára van szükség.

A kőpénzek kereskedelmi értéke több tényezőtől függ: a méret csak az egyik, de nem a legfontosabb. Lényegesek a vizuális jellemzők is, mint például a simaság, a tömörség és az alak. Az anyag is számít: a tiszta aragonitból készült darabok értékesebbek, míg a kvarcásványokat tartalmazók kevésbé, mivel hajlamosak a törésre. Mivel a kőpénzeket Palau szigetén faragták, majd tutajokon, evezős vagy vitorlás kenuk segítségével szállították Yapra, a szállítás során leküzdött nehézségek is nagyban növelik az értéküket. A legértékesebbek azok a darabok, amelyek Yapra szállítása emberéleteket követelt, méretüktől függetlenül. Nem volt ritka, hogy a rakomány rossz rögzítés vagy erős hullámzás miatt elsüllyedt az átkelés során.

A kőpénzek értéke jelentősen csökkent, miután az amerikai kereskedő, David O’Keefe egy hajót bocsátott rendelkezésre a szállítás megkönnyítésére, cserébe koprát kért. Ma már nem készítenek újakat. Az értéket a falufőnökök határozzák meg, akik azt is eldöntik, hogy a pénz egyéni vagy közösségi használatban legyen.

Ma Yap szigetén körülbelül 14 000 kőpénz található. A magántulajdonban lévő darabokat gyakran a házak előtt állítják ki, de vannak „bankok” is, például Rullban, Gagilban és a Maap szigeten található Bechiyal Kulturális Központban. A kőpénzeket még ma is használják mindennapi tranzakciókhoz, hagyományos csereügyletekhez és szertartásokhoz: egy tányér méretű pénzzel egy család egyheti bevásárlását fedezheti, míg egy kétméteres átmérőjű kőpénzzel akár egy egész falut is megvásárolhat. Természetesen nem használhatók a szupermarketben vagy mobiltelefon-feltöltésre. Az ilyen hétköznapi igényekre a yapiak is amerikai dollárt vagy bankkártyát használnak. Gyakorlatilag Yap szigetén kettős valutarezsím van érvényben.

Yap kormányzata hivatalosan elismeri a kőpénzeket teljes értékű fizetőeszközként a belföldi kereskedelmi tranzakciók során. Ennek megfelelően az exportálásuk illegális, akárcsak nálunk a valuta kivitele külföldre.

A kőpénzeknek kétségtelen előnye is van: Yap szigetén nem találkozunk zsebtolvajokkal.

Ez bizony egy kőpénz, amire mohó birtoklási igénnyel rátenyerelt egy magyar turista 

Élére rakták a pénzt ... - Elter Karcsi fotója

A tengerpartok és a korallzátony

Yap szigete az óceán közepén fekszik, így nem hiányoznak a fehér homokos strandok, a türkizkék lagúnák és a korallzátonyok. A legszebb strandok a Maap sziget északi részén találhatók: a Wanyaan Beach és a Village View Resort Beach. Minden strand egy kis paradicsom, puha homokkal, kristálytiszta, meleg vízzel.

A külső zátonyok nyüzsögnek a halaktól és koralloktól. A zátony gyakori lakói a papagájhalak, tengeri teknősök, sasráják, tüskés ráják és különböző barrakudafajok, amelyek a kemény és puha korallkertek között cikáznak. A cápák (fehér-, szürke-, feketeuszonyú, dajkacápák, leopárdcápák, selyemcápák és pörölycápák) szinte állandóan jelen vannak, különösen olyan helyszíneken, mint a Yap Caverns, Yap Corner és Vertigo. Az északi oldalon Yap gazdag makróvilága figyelhető meg: mandarinhalkák, szellem-tűhalak, levélhalak, korallgarnélák és számos tengeri csigafaj, köztük néhány még nem katalogizált faj.

A nyugati oldal a búvárok kedvence, ahol meredek korallfalak emelkednek ki a mélységből. Néhány, például a Vertigo, 12 méterről indul, majd elképesztő mélységekbe zuhan, amelyeket még kiváló látási viszonyok között sem lehet pontosan felmérni.

A mangroveerdők, amelyek szinte teljesen körülölelik a szigetet, egyedi fajnak adnak otthont: az íjhalaknak, amelyek képesek a fák ágairól, többnyire rovarokat, vízsugárral leszedni.

Yap vizeinek látótávolsága általában 30 és 60 méter között változik, de a „tisztítóállomások” csatornáiban néha 10 méterre csökken.

Sznorkelezés óriásrájákkal

Yap híres az itt élő óriásráják népességéről. A ráják száma 44, mindannyian az Alfredi manta fajhoz tartoznak, amely a zátonyokra jellemző. A Manta Bay Resort búvárközpontjának csapata mindegyiküket nyilvántartásba vette, katalogizálta és el is nevezte őket. Minden rájáról készült „személyes adatlap”, amely tartalmazza életkorukat, méreteiket (a szárnyak fesztávolsága 2 és 4 méter között van), valamint a testük alsó részén lévő foltmintázat fotóját.

A ráják Yap zátonyának 3-4 pontját részesítik előnyben. A leggyakrabban látogatott hely a Manta Ridge, amely a Mi’il csatorna környékén található, Fanif északnyugati félszigeténél. Itt nem az a kérdés, hogy látni fogunk-e rájákat, hanem az, hogy hányat.

A rájákat egy mindössze 7-8 méteres mélységben található homokos-korallos fenéken lehet megfigyelni. Amikor áthaladnak az ember alatt, a látvány lélegzetelállító. Az ember szinte megbénul a szépségüktől. Mozgásuk légies és királyi eleganciát sugall. Gyakran remorák, pilóthalak és nagytestű makrélák kísérik őket. Úgy tűnik, hozzászoktak az ember jelenlétéhez, de hirtelen mozdulatokat kerülni kell. A homokos fenéken a ráják szárnyainak mozgása némi zavarosságot okozhat, ami néha csökkenti a látótávolságot.

A búvárok a fenéken elhelyezkedve, mintha egy színház nézőterén lennének, figyelik, ahogy a ráják néhány méterre elhaladnak. Bill Acker, a resort tulajdonosa szerint télen (december-április) néha még párzási táncaik is megfigyelhetők.

Yap a világ három legjobb búvárhelye között van számon tartva. Cápák és ráják tekintetében Bill Acker szerint Yap az abszolút csúcs. Körülbelül harminc merülőhely van, amelyek korallzátonyokat, homokos lagúnákat és meredek víz alatti szakadékokat foglalnak magukba. Egy német búvárcsoport lelkesedéssel mesélte el a nap végén, hogy milyen élmény volt a cápákkal való merülés és a hihetetlen mennyiségű hal és korall látványa. De még egy egyszerű sznorkeles számára is felejthetetlen élményt nyújt ez a hely.

Chuuk (Truk) sziget

Chuuk (korábbi nevén Truk) szigete a Mikronéziai Szövetségi Államok egyik legvarázslatosabb turisztikai célpontja, különösen a búvárkodás szerelmesei számára. A szigetet körülvevő lagúna világhírű a második világháborúban elsüllyedt japán hajók roncsairól, amelyek ma különleges búvárparadicsomot alkotnak. Ezek a roncsok nemcsak történelmi jelentőségűek, hanem gazdag tengeri élővilágnak adnak otthont, korallzátonyokkal és színpompás halakkal körülvéve. Chuuk emellett lenyűgöző természeti tájakat kínál, beleértve a sűrű dzsungeleket, festői dombokat és érintetlen tengerpartokat. A sziget kulturális élményekben is bővelkedik, hiszen a helyi közösség hagyományai, táncai és kézműves termékei betekintést nyújtanak a mikronéziai életformába. Ideális hely azok számára, akik el akarnak vonulni a világ zajától, és felfedeznék a természet és a történelem találkozási pontját. A sziget elérhetősége ugyan némi szervezést igényel, de a látvány és az élmények minden utazási fáradozást megérnek. Chuuk tehát nemcsak a kalandvágyó búvároknak, hanem a csendes pihenésre vágyóknak is tökéletes úti cél.

Chuuk - Elter Karcsi fotója

Pohnpei (Ponape) sziget

Pohnpei (korábban Ponape) szigete a Mikronéziai Szövetségi Államok egyik legérdekesebb és legváltozatosabb turisztikai célpontja, amely természeti szépségeivel és kulturális gazdagságával hívogatja az utazókat. A sziget legismertebb látnivalója Nan Madol, az ősi mesterséges szigetekből és csatornákból álló kőváros, amely világörökségi státuszt kapott, és a "Csendes-óceán Velencéjének" is nevezik. A természetkedvelők számára Pohnpei páratlan lehetőségeket kínál: sűrű esőerdők, varázslatos vízesések, például a Kepirohi-vízesés, és gazdag madárvilág várja a látogatókat. A sziget korallzátonyai és lagúnái ideálisak búvárkodásra és sznorkelezésre, miközben a tengeri élővilág színpompás kavalkádját kínálják. Pohnpei híres a különleges helyi kultúráról is, amelyet a hagyományos táncok, zenei előadások és kézműves termékek mutatnak be. A sziget nyugodt hangulata és barátságos lakói tökéletes helyszínt biztosítanak azok számára, akik el szeretnének vonulni a világ zajától. Bár a sziget elérése némi előzetes szervezést igényel, a látványos tájak és az autentikus élmények minden fáradozást megérnek. Pohnpei tehát ideális úti cél mind a történelem, mind a természet és a kultúra iránt érdeklődők számára.

A Pohnpei atoll külső gyűrűje - Elter Karcsi fotója

Pohnpei madártávlatból - Elter Karcsi fotója

Kosrae (Kosaie) sziget

Kosrae (korábban Kosaie) szigete a Mikronéziai Szövetségi Államok egyik legérintetlenebb és legbékésebb helyszíne, tökéletes választás azok számára, akik elvonulnának a világ zajától. A sziget híres érintetlen korallzátonyairól, amelyek a világ egyik legszebb búvár- és snorkelező helyszíneként tartják számon. Az átlátszó kék vizek és a gazdag tengeri élővilág, köztük színpompás halak és korallok, valódi paradicsomot kínálnak a vízi sportok kedvelőinek. A természetkedvelők felfedezhetik Kosrae sűrű esőerdeit és lenyűgöző vízeséseit, például a Menke-ösvényt, amely titokzatos ősi kőépítményeket rejt. A sziget hegyvidéki tájai, köztük a Mount Finkol, kiváló túrázási lehetőségeket nyújtanak, gyönyörű panorámát kínálva a környező lagúnákra. Kosrae különleges kulturális örökséggel is büszkélkedhet, a helyiek barátságos vendégszeretete és hagyományos életmódja autentikus élményt nyújt a látogatóknak. A sziget gazdasági és turisztikai fejlesztései mérsékeltek, ami megőrizte a hely természetes szépségét és csendes hangulatát. Az utazás Kosrae-ra némi tervezést igényel, de az érintetlen természet, a nyugalom és a kaland minden fáradságot megér. Ideális úti cél azok számára, akik a világ egyik legkevésbé érintett szigetén szeretnének feltöltődni és felfedezni.

Az Alvó Hölgy szigete… ahol az egyetlen üdülőhelyet egy 26 éves ausztrál nyerte meg egy lottószelvénnyel. Kosrae szigetére havonta mindössze körülbelül 80 látogató érkezik! Egy igazán különleges, érintetlen úti cél.

---

Kosrae szigete a Mikronéziai Szövetségi Államok legkeletibb és legelhagyatottabb szigete, ahol már a repülőtéri érkezés is jelzi, hogy itt az infrastruktúra fogalma merőben más, mint amit megszoktunk. A helyiek zöld banánból készült "uhtot" kínáltak első este, aminek fermentált íze olyan meglepően hatott, hogy napokig nem tudtam eldönteni, szeretem-e vagy sem. 

A sziget belsejében található Menke romváros az egykor itt élő civilizáció hatalmas bazalttömbökből épített falai között tett kirándulás közben teljesen elnéptelenedett ösvényeken jártunk, ahol a dzsungel lassan visszahódítja az emberi építményeket. A Kosrae-i korallzátonyok megdöbbentően érintetlenek, búvárkodás közben százszor változatosabb víz alatti élővilágot találtam, mint Thaiföld vagy a Fülöp-szigetek turista-tiporta merülőhelyein.

A sziget déli részén található mangrovemocsarakban kajakozva a sűrű dzsungel ágai között beszivárgó napfényben úszva éreztem először, milyen lehetett a Csendes-óceán a turizmus megjelenése előtt. 

A szálláshelyül szolgáló Kosrae Nautilus Resort tulajdonosa, Katrina egyben a sziget idegenforgalmi hivatalának, környezetvédelmi alapjának és egyetlen internetes oldalának is fenntartója, ami sokat elmond a hely méreteiről és lehetőségeiről. Távozáskor a menetrend szerinti repülőjáratot két nappal elhalasztották műszaki hiba miatt, de senki sem idegeskedett emiatt, mert a szigeten mindenki tudta, hogy a következő járat úgyis csak egy hét múlva jön, a türelmetlenség itt értelmetlen fogalom.(aji)

Földrajz és időjárás

A Mikronéziai Szövetségi Államok szigetcsoportjai a Csendes-óceán mély kékjében elszórva terülnek el, elképesztően változatos tájakkal és lenyűgöző természeti gazdagsággal. A szigetek trópusi esőerdői dús növényzettel borítottak, ahol pálmafák, mangrovemocsarak és ritka orchideák nyújtanak élőhelyet a szigetvilág állatainak. Ezek az érintetlen dzsungelek különleges madárfajok, például a színpompás mikronéziai papagáj és a ritka repülő rókák otthonai.

A tengerpartokon a hófehér homok, a szellőben hajladozó kókuszpálmák és az áttetsző, türkizkék lagúnák valóságos paradicsomi hangulatot árasztanak. A víz alatt pedig egy teljesen más világ tárul fel: a korallzátonyok vibráló színekben pompáznak, szivacsok, tengeri csillagok és színpompás halrajok százai nyüzsögnek közöttük. A helyi búvárkodási helyszínek közül különösen híresek a Chuuk-lagúna roncsai, amelyek a második világháború maradványai, és mára élő korallszigetekké váltak.

A tengeri élővilág egyik legizgalmasabb résztvevői a cápák, amelyek rendszeresen felbukkannak a Mikronéziai vizekben. Bár a cápák közelsége izgalmas, nem jelent általános veszélyt, hiszen ezek az állatok általában nem támadnak emberekre, főként, ha a természetes közegükben hagyják őket. A merülések során találkozhatunk szirti cápákkal, rájákkal és teknősökkel is, amelyek lenyűgöző látványt nyújtanak.

A Mikronéziai vizekben található lagúnák és korallzátonyok ökoszisztémája a bolygó egyik leggazdagabb élőhelye, és a szigetek lakói évszázadok óta harmóniában élnek ezzel a tengeri bőséggel. A hagyományos halászati technikák, például a kőcsapdák használata, nemcsak fenntarthatóak, hanem kulturális jelentőséggel is bírnak. A szigetek körül úszni, búvárkodni vagy csak a víz felszínén lebegni olyan élmény, amely mindenkit közelebb hoz a természethez. A Mikronéziai Szövetségi Államok földrajzi, növényi és állati világa nemcsak a szemnek gyönyörködtető, hanem a lelket is megérinti, miközben megértjük, milyen törékeny és csodálatos a világ, amely körülvesz bennünket.

Egész évben 27 fok körül mozog a nappali hőmérséklet.

Történelem

A feltételezések szerint a szigeteket az időszámítás előtt 4-5 ezer évvel ezelőtt maláj népcsoportok népesítették be. A Pohnpei államot 1440 táján egy önkényuralmi rendszert gyakorló királyi dinasztia uralta. A hajdani ragyogó város romjait ma is lehet látni.  Az eruópaiak megjelenése előtt más szigeteken is léteztek államszerű alakulatok uralkodókkal.

Az 1494-es Tordesillas-i szerződéssel a szigetek hivatalosan spanyol kézbe kerültek. Az első európaiaik - spanyolok és portugálok - azonban csak 1526-ban érkeztek ide. A spanyolok a Tordesillas-i szerződésre hivatkozva maguknak igényelték a Karolinák-szigeteket. Ez a helyzet maradt meg az 1899-es spanyol-amerikai háborúig, amikor is a spanyolok a szigeteket eladták Németországnak. 

1910-1911-ben történt az úgynevezett Sokeh-lázadás. A kiváltóok az volt, hogy egy német munkafelügyelő egy, a Sokeh-szigtről való munkást megvert. A Pohnpei sziget lakói bosszúból megüölték a munkafelügyelőt és beindult egy lázadás. A németek leverték a lázadást és a lázadók 17 vezetőjét kivégezték. Ezt követően Sokeh kb. 430 lakóját a szomszédos Paplau szigetcsoportjára deportálták. Pohnpei szigetát pedig, más szigetlakókkal teleppítették be. 

1914-ben a japánok vették birtoka a szigeteket, sőt 1920-ban a Népszövetségtől még mandátumot is kaptak a szigetek kormnyázására. A Chuuk-lagúnák a japán hadi erők fontos támaszpontjává vált. nem hiavatlosan ,, a csendes-óceán Gibraltárjának" nevezték. Az amerikaiak 1944 februárjában megtámadták a japán haditengerészeti támaszpontot és a kikötőben hozzávetőleh hatvan hadihajót elsüllyesztettek. Ezeknek a hajóknak a romjai még ma is ott hevernek.  

Kilőtt japán harcigép (Nakajima) roncsai - Elter Karcsi fotója

A 2. világháború után a gyöztes USA amerikai modell alapján megalapította a Mikronéziai Szövetségi Államok képződményt. Az amerikaiak az ENSZ-től felhatalmazást kaptak eme államképződmény kormányzására. 1964-ben még egy parlementet (kongresszus) is létrehoztak. A mai Kosrae állam a Pohnpei állam részévé vált. Aztán meggondolták magukat és 1977-ben otthagyták Pohnpeit és saját államot állítottak vissza.

1978-ban a Mikronéziai Szövetségi Államok, a Marshall-szigetek és Palau közös alkotmányt bocsátott ki. Azonban a marchall-szigetek és Palau elégedetlen volt az alkotmánnyal és szeparálódtak. A többi sziget alkotja ma a Mikronéziai Szövetségi Államokat, amely 1982-ben egy szabad szövetségbe lépett az USA-val. Ezt a szövetséget 15 évre tervezték. Az USA évi garantált pénzösszeg fejében kizárólagos jogot kapott a szigetek katonai célú használatára. Idővel az USA számára már elveszett a térség katonai stratégiai kulcsszerepe. 2004-ben a szövetségesi szerződés megújították más feltételekkel. REz a szerződés 2024-ig érvényes.  

Manapság

A mikronéziai  szigetek földrajzilag meglehetősen elszigetelt elhelyezkedésűek ahhoz, hogy ipar vagy infrastruktúra fejlődjön ki. Leginkább a turizmus számára van erős potenciál, de e téren a fejlődés amerikai befektetések függvénye. Még ha majd be is indul a turizmus, a látogatóknak sokáig lesz lehetősége néptelen szigeteket meglátogatni, hiszen választhatnak legalább 600-ból.  

A Mikronéziai Szövetségi Államokban a mindennapokat erősen meghatározza a szigetek elszigeteltsége és a klímaváltozás egyre súlyosbodó hatása. A növekvő tengerszint különösen fenyegeti az alacsonyabban fekvő területeket, ami miatt több közösség már a költözést fontolgatja. A gazdaság továbbra is erősen függ az Egyesült Államokkal kötött Szabad Társulási Szerződéstől származó támogatásoktól, miközben a halászat és a szerény turizmus jelenti a fő bevételi forrásokat.

A fiatalok körében jelentős a kivándorlás, sokan az USA-ba vagy Guamra költöznek jobb munkalehetőségek reményében. Az egészségügyi rendszer komoly kihívásokkal küzd, különösen a cukorbetegség és az elhízás magas aránya miatt.

A hagyományos közösségi struktúrák még mindig erősek, de a modern életmód terjedésével fokozatosan átalakulnak. A közlekedés a szigetek között nehézkes és drága, ami hátráltatja a gazdasági fejlődést és a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. Az internet-hozzáférés javult az elmúlt években, de még mindig lassú és megbízhatatlan sok helyen.

A mezőgazdaság küzd az éghajlatváltozás hatásaival, különösen a sós víz beszivárgása miatt. Az oktatási rendszer fejlesztésre szorul, különösen a szakképzés területén. Az energiaellátás nagyrészt dízelgenerátorokra épül, bár vannak törekvések a napenergia nagyobb arányú használatára.

A politikai életben továbbra is meghatározó szerepet játszanak a hagyományos törzsi kapcsolatok és hierarchiák. A környezetvédelem egyre fontosabb kérdéssé válik, különös tekintettel a műanyagszennyezésre és a korallzátonyok pusztulására.

Az amerikai katonai jelenlét továbbra is jelentős gazdasági és társadalmi tényező, ami egyszerre jelent stabilitást és függőséget.

Yap - közösségi ház - Elter Karcsi fotója

A helyiekről

A lakosság 50 százaléka római katolikus, kb. 47 százalék protestáns. Kosrae lakóinak 95 százaléka szabad közösségekben él. Pihenőnapjuk a vasárnap.

A mikronéziai emberek általában alacsony vagy közepes termetűek, sötét bőrűek, és jellemzően erős melanéz-polinéz vonásokkal rendelkeznek.

Az elhízás valóban súlyos népegészségügyi probléma, ami részben a modern, feldolgozott élelmiszerek térnyerésének és a mozgásszegény életmódnak köszönhető. A hagyományos étrendjük főként halból, kókuszból, táróból és különféle trópusi gyümölcsökből áll, de sajnos egyre népszerűbbek a magas cukor- és zsírtartalmú importált ételek.

A társadalomban még mindig erősen jelen van a matrilineáris öröklési rendszer, ami jelentős befolyást biztosít a nőknek a földtulajdon és a családi döntések terén.

A mindennapi élet ritmusát erősen meghatározza a trópusi éghajlat: a helyiek korán kelnek és a déli hőség idején gyakran pihenőt tartanak. Az öltözködés laza és kényelmes, a nők gyakran hordanak színes, virágmintás ruhákat, míg a férfiak kedvelik a rövidnadrágot és az ujjatlan felsőket.

A családi kötelékek rendkívül erősek, több generáció él együtt egy háztartásban, és a közösségi események, különösen az étkezések, fontos szerepet játszanak a társas kapcsolatokban. A nemek közötti munkamegosztás még mindig tradicionális vonásokat mutat: a férfiak többnyire halásznak és építkeznek, míg a nők a háztartást vezetik és a gyerekeket nevelik, bár ez a városiasodott területeken már változóban van.

A szabadidő eltöltésében fontos szerepet játszik a röplabda, a baseball és különböző hagyományos játékok. Az idősebbek nagy tiszteletnek örvendenek, és tanácsaikat, véleményüket komolyan veszik a közösségi döntéshozatalban.

Az ünnepek és fesztiválok alkalmával előszeretettel adják elő hagyományos táncaikat és zenéjüket, amelyekben a régi legendákat és történeteket elevenítik meg. A helyiek híres vendégszeretetükről és barátságos természetükről, az idegeneket általában nagy nyitottsággal fogadják.

A modern technológia, különösen a mobiltelefonok és a közösségi média, jelentősen befolyásolja a fiatalabb generációk életmódját, ami néha feszültséget okoz a hagyományos értékrenddel. A vallási élet fontos szerepet játszik a mindennapokban, a kereszténység különböző formái keverednek az ősi hitvilág elemeivel.

Mikronézia - folklór műsor turistáknak - Elter Karcsi fotója

Mikronéziai srác - Elter Karcsi fotója

A. A. fotója

A bétel

Minden jó yapi lakosnak van egy rossz szokása: a bételdió napi szintű rágcsálása. Emiatt az emberek itt mindig magukkal hordanak egy szalmatáskát, amely tartalmazza a diók gondos előkészítéséhez szükséges eszközöket. A diókat először a fogukkal kettétörik, majd egy keverékkel ízesítik, amely mészport és őrölt tridacna (óriáskagyló) port tartalmaz, végül pedig cigarettadohányt adnak hozzá. Állításuk szerint ez a "koktél" adja meg a dió igazi ízét. A keverékből egy rágócsomót formálnak, amit hosszasan rágnak anélkül, hogy lenyelnék, majd amikor már kimerült, kiköpik.

A bételdió arekolint tartalmaz, egy nikotinra hasonlító alkaloidot, amely fokozza a nyáltermelést és serkentő hatást gyakorol a központi idegrendszerre. Richard, a kulturális körút során a sofőröm, nyolc óra alatt körülbelül harminc diót rágott el. Meglepett, hogy a nap végére még mindig csodával határos módon tiszta fejjel vezetett. Szerintük a bétel serkenti az elmét és javítja a hangulatot. A fogakra és a szájpadlásra gyakorolt hatása azonban rettenetes: a fogak vörösesre színeződnek, idővel gyengülnek és töredeznek.

A bételdiókat általában az út mentén felállított kis standokon árulják, darabonként 10 centért. Mindenki annyit vásárol, amennyit csak akar.

A bétel fogyasztása szokásos Délkelet-Ázsiától egészen a Csendes-óceán középső és déli részéig.

Turista etikett

Yap szigetén nagyon erősek az európaiak érkezése előtti hagyományok. Nem is lehet oda látogatni előzetes engedély nélkül. Bizonyos strandokat, utakat is csak engedéllylel lehet használni. Fürdőruhában csak a strandokon lehet mutatkozni. A konzervatív öltözködési szokások megsértésétől tartózkodni kell.

Ha valakit le akarunk fotózni, akkor mindenképpen az illető engedélyét kell előre kérni. A kevésbé látogatott szigeteken a helyiek megalázónak érzik, ha előzetes engedély nélkül egy turista le akarja őket fotózni.  

További beszámolók

Nan Madol - A Csendes-óceán rejtélyes vízi városa

A Pohnpei-sziget keleti partjainál fekvő Nan Madol az ősi Mikronézia egyik legkülönlegesebb építészeti csodája, amely egyszerre nyűgözi le és ejti gondolkodóba látogatóit. A gigantikus bazaltprizmákból és korallkövekből épített, csatornákkal átszőtt városállam közel 130 mesterséges szigeten terül el, melyek összterülete meghaladja az 1.5 négyzetkilométert. Az egykor virágzó vallási és politikai központ a 12. századtól a 16. századig volt a nagyhatalmú Saudeleur dinasztia székhelye, akik innen irányították Pohnpei teljes lakosságát.

A régészeti leletek tanúsága szerint a város építéséhez használt, több tonnás bazalthasábokat egy 90 kilométerre fekvő kőbányából szállították ide - azonban máig rejtély, pontosan hogyan történhetett ez az építészeti bravúr. A helyiek legendái szerint a város mágia segítségével épült, a hatalmas kőtömböket "repülő varázslattal" mozgatták a levegőben. A tudósok becslései szerint Nan Madol teljes felépítéséhez több száz évre és több ezer munkás összehangolt erőfeszítésére volt szükség.

A komplexum központi része, a Nandauwas nevű királyi nekropolisz különösen lenyűgöző: falai helyenként 8 méter magasak és 5-6 méter vastagok. A város szerkezetében különleges jelentőséggel bírnak a csatornák, amelyek nemcsak közlekedési útvonalként szolgáltak, hanem a dagály-apály mozgását kihasználva természetes védelmi rendszerként is működtek. A különböző szigeteken egykor templomok, paloták, lakóházak és temetkezési helyek álltak, mindegyik sziget specifikus ceremoniális vagy adminisztratív funkcióval bírt.

2016-ban az UNESCO világörökségi helyszínné nyilvánította Nan Madolt, egyúttal azonban a veszélyeztetett helyszínek listájára is felvette. A klímaváltozás okozta tengerszint-emelkedés, a mangrovefák terjedése és a nem megfelelő állagmegóvás miatt ugyanis a páratlan építészeti együttes komoly veszélyben van. A falak több helyen megrepedeztek, néhol már össze is dőltek, és a tengervíz folyamatos eróziója tovább gyengíti a szerkezeteket.

A mai napig számos rejtély övezi a várost: nem tudjuk pontosan, hogyan alakították ki a mesterséges szigeteket, milyen módszerekkel szállították és emelték helyükre az óriási kőtömböket, és azt sem, hogy miért néptelenedett el végül ez a monumentális település. Nan Madol így nemcsak építészeti csoda, hanem az ősi Mikronézia egyik legnagyobb régészeti és történelmi rejtélye is egyben.

Fotóegyveleg

Helyi férfikar - Elter Karcsi fotója

Mikronéziai pap - Elter Karcsi fotója

Vissza az elejére

Kommentek