ÚTIKRITIKA.HU / Lisszabon










Lisszabon

Lisszabon dióhéjban | Tetszett & Nem tetszett | Vélemények | Szállások | Közlekedés | Vendéglátás | Szórakozás | Látnivalók | Praktikus | Olvasmányos linkek | Fotóegyveleg

Lisszabon dióhéjban

  • Portugália fővárosának Lisszabonnak hozzávetőleg 550 ezer lakosa van. Lisszabon 2470 kilométerre fekszik Budapesttől.
  • Lisszabon a Tejo folyó tölcsértorkolatának északi partján fekszik. 
  • Időeltolódás Budapesthez képest: minusz egy óra.
  • Lisszabon neve portugálul: Lisboa (helyi kiejtése: Lisboá). A Tejo folyó kiejtése: tézsu.  

Kezdetnek néhány jelző, amivel illetni lehet a portugál fővárost: történelmi levegőjű, szerénykedő és egyben hivalkodó, illatokkal átitatott, egyedien izgalmas, hosszú sétákra ösztönző, jámbor módon élettel teli, hagyománytisztelő, ízig-vérig mediterrán, turistás. Lisszabon barátságosabb, áttekinthetőbb, családiasabb, mint sok más mediterrán nagyváros, ugyanakkor azokkal egyenrangú a látnivalók gazdagsága tekintetében. Érdekes az, ahogy a portugálok vélekednek saját fővárosukról. A vidékiek szerint Lisszabon egy élvhajhász város. Ismert arrafelé a mondás: „Porto dolgozik, Braga imádkozik, Coimbra tanul, Lisszabon szórakozik”. A lisszaboniak legyintenek erre, és felhőtlen büszkeséggel tekintenek a városukra, no meg magukra is. Önbizalmukat legfeljebb az ország jelenlegi gazdasági válsága miatti jogos aggodalom gyengíti némileg.

A Lisszabonnal való ismerkedésben hamar feltűnik a látogatónak a dicső régmúlt és az ahhoz képest szerény jelen közötti ellentmondás. A műemlékek meglátogatásakor letaglózza a látogatót, hogy a középkorban Portugália a földrajzi és történelmi előnyeivel, gyarmataival, hajózási rutinjával, a felfedezésekben játszott kiemelkedő szerepével és persze a szerencséjével élve micsoda világhatalom volt. Ehhez képest Lisszabon ma a legszegényebb nyugat-európai ország fővárosa. Persze a magyar utazó erre rávághatja, hogy bár lennénk mi ennyire szegények.

Lisszabont két nap alatt csak nagyon felületesen lehet megismerni. 3-4 nap alatt már tisztességesen képet lehet alkotni a városról, de ideálisan 5-6 napot szánjunk rá, amibe már belefér a környékbeli nevezetes helyekre (Sintra, Cascais, Estoril) való kirándulás is. Meglepő, hogy Lisszabon meglátogatása után mennyi turista hangoztatja azt, hogy ide még visszajön és bepótolja mindazt, amit idő hiányában kihagyott. Lisszabonnak hivatalosan kb. 600 ezer lakosa van, de a vonzáskörzetében közel három millióan élnek, azaz el lehet képzelni, hogy munkanapokon milyen tömeg van és forgalom. Terjeszkedő nagyváros, melynek a turisták jellemzően csak egy pici részét ismerik meg.

A belváros építészetileg teljes kavalkád. Egyaránt találunk itt régi, 20. század elejei méltóságteljes lakó- és hivatali épületeket, tarka kis építményeket, elhagyott házakat és modern tornyokat. A külföldi látogatók, néha keresztezve a szemet kevésbé gyönyörködtető utcarészeket, szépen bejárják a turistás "ösvényeket" és nagy többségükben örökre beleszeretnek ebbe a városba. Az északabbra élők már önmagában azt is irigylik, hogy milyen meleg klímát, mennyi napsugarat élvezhetnek csaknem egész évben a lisszaboniak. Télen azért itt is van hideg, igaz ez általában csak 5-10 fok közötti hőmérsékletet jelent. Lisszabont hét dombra építették, ami lefordítva a mai turista nyelvére azt jelenti, hogy bizony sokat kell felkaptatni és lejtőn lejönni, tehát szükség van kényelmes cipőre a városnézés során. Lisszabon bejárásához kell a jó fizikai kondíció. Gyerek, idősebb vagy nehézkesebben járó útitárs esetén ilyesmivel kalkulálni kell a programok tervezésekor. A város felfedezésekor az idő gazdaságos kihasználása szempontjából nem csak az a lényeges, hogy a térképen adott A és B pont között mennyinek néz ki a távolság, hanem, hogy mennyi vajon az adott gyalogos szakaszon a lejtmenet és a felmenet.

"Ha Lisszabon szóba kerül a jelenlétemben, mindig nyomban kitör belőlem egy szerelmi vallomás: Imádlak Bairro Alto! Ez magyarul a felső negyed, az alsó negyedet jelentő belváros feletti dombokon. Napközben a negyed nem igazán nyüzsgő utcácskáiban fölöttébb kellemes, megnyugtató a hosszú sétálgatás. Nincs stressz, nincsenek felajzó meglepetések, csak egyszerűen bájos házak, kanyargós, hullámzós utcák. A kovácsoltvas rácsos, kis erkélyeken száradó ruhák, madárkalitkák, a szomszédok életét vizslató nénik. Nappal attól érdekes a negyed, hogy a helyiek hétköznapi életébe lehet bepillantani. A legrégebbi negyed, az Alfama már nappal is megtelik turistákkal, hisz kötelező látványosság. A fejemben elrakott Lisszabon-kazettában Alfama az a hely, ahol a pazar távoli panorámák mellett az ódon házak tető-birodalmát lehet a végtelenségig gusztálni. Micsoda szerencse, hogy ez a negyed legalább túlélte az 1755-ös végzetes földrengést, amelynek kapcsán Voltaire a Gonosz létéről filozofált. Alfama aranyos: macskaköves utcák, sikátorok, picike boltok, terecskéin pletykálgató helyi öregurak." forrás (az úti kritikus írta!)

A Látnivalókra kattintva részletesebb információ található a jelentősebb látnivalókról. A bevezetőbe csak egy sima felsorolás fér bele, mert hát tömérdek nevezetesség van: Jeromosok kolostora, Alfama várnegyed, a katedrális (Sé) és több más templom, Baixa (bájső) negyed az ismert neogótikus Santa Justa felvonóval (Elevador), Barrio Alto negyed, Belém-negyed a felfedezők Emlékművével a Belém-toronnyal, Gulbenkian múzeum, a halpiac.

Szilveszter Lisszabonban ajánlat (4 csillagos hotel)

Portugáliai, lisszaboni útjának megszervezéséhez igazán hasznos segítség lehet, ha olyan kitűnő szakértőhöz fordul, mint Kovács Maya: maya.kovacs@vista.hu

Tetszett & Nem tetszett

Tetszett

  1. Estebéd a Time Out Mercado da Ribeira (piacon)
  2. No persze, a 28-as villamoson utazás
  3. A fapadlós parti sétány
  4. A város domborzati változatossága
  5. A Hot Clube de Portugal nevű közel 70 éve létező jazz klub
  6. Az Olaias metrómegálló izgalmas építészeti megoldásai
  7. A gusztusos pékségek
  8. Focimeccsek idején a bárok tévéje előtt szurkoló helyiek
  9. Gambas al ajillo - a fokhagymás olaj rotyogása muzsika a fülemnek
  10. Szombaton reggel a Feira da Ladra bolhapiac  

Nem tetszett

  1. A sok lepukkant lakóház, koszos épület
  2. A helyiek némi távolságtartó, kimért stílusa, melankóliája
  3. Sok a piszkos utca, vagy utcarész
  4. A fado-est műsorának kezdéséig tartó hosszú, unalmas várakozás szűk asztalnál
  5. A hajléktalanok által hátrahagyott sok szemét
  6. A házak falát ellepő graffitik
  7. Lisszabon északi külvárosaiban a sok szűrke, unalmas lakóépület
  8. Este 10 óra után az üres utcákon nem kellemes a séta, nincs hangulat
  9. A kikötő csalódás volt

Vélemények

"Ha Lisszabon szóba kerül a jelenlétemben, mindig nyomban kitör belőlem egy szerelmi vallomás: Imádlak Bairro Alto! Ez magyarul a felső negyed, az alsó negyedet jelentő belváros feletti dombokon. Napközben a negyed nem igazán nyüzsgő utcáiban igazán kellemes, megnyugtató a hosszú sétálgatás. Nincs stressz, nincsenek felajzó meglepetések, csak egyszerűen bájos házak, kanyargós, hullámzós utcák. A kovácsoltvas rácsos kis erkélyeken száradó ruhák, madárkalitkák, a szomszédok életét vizslató nénik. Nappal attól érdekes a negyed, hogy a helyiek hétköznapi életébe lehet bepillantani. Na, este aztán minden megváltozik és beindul az élet. Csomó étterem és bár a nappali pihenő után hirtelen feltámad a sötétedéskor. A legrégebbi negyed, az Alfama már nappali is megtelik turistákkal, hisz kötelező látványosság. A pazar távoli panorámák mellett az ódon házak tető-birodalmát kellemes gusztálni. Micsoda szerencse, hogy ez a negyed legalább túlélte az 1755-ös rettenetes földrengést, amelynek kapcsán Voltaire a Gonosz létéről filozofált. Alfama aranyos: macskaköves utcák, sikátorok, picike boltok, terecskéin pletykálgató helyi öregurak.

Sok fekete bőrűt lehet látni az utcákon. Sokan közülük zugárusok, vagy csak céltalanul őgyelegnek, álldogálnak. Többnyire a volt portugál gyarmatokról, például a Zöld-foki szigetekről, Bissau Guineából, Mozambikból meg Angolából jöttek. Érdekes, hogy miközben ők ide menekülnek a szegénység, a munkátlanság elől, újabban a portugál fiatal munkanélküliek ezrei a hazai recesszió elől elindulnak letelepedni, vállalkozni Angolába, Mozambikba (meg Brazíliába)."


"Kétszer voltam Lisszabonban. Imádom. Sorolhatnám az általam végigjárt, megcsodált nevezetességek hosszú-hosszú sorát. Nem ez a lényeg, de csupán kiegészítésképpen megemlítem, hogy az utcákon nagyon sok az afrikai bevándorló. Elsőre valamennyire veszélyesnek éreztem jelenlétüket. Például ahogy a Hotel Mundial előtti szökőkutas téren összeverődnek. Nem tudom, hogy a Lisszabon utcáin mennyire miattuk járőröznek párban a rendőrök. Gyorsan hozzászoktam az afrikaiakhoz, egyébként barátságosak, és nem volt velük semmi incidensem, pedig lányként egyedül sétálgattam a városban, és nem csak a turistás részeken."


"Nem könnyű megfejteni, hogy valójában milyenek is a lisszaboni emberek. A külföldi turistákkal az utca embere többnyire kedves, de távolságtartóan, tartózkodóan (tán valamiért az idősebb nénik tűnnek kifejezetten közvetlennek. Nyomják zavartalanul a dumát a turistának portugálul.). Mintha szégyenlősek lennének azért, mert a turisták többsége Portugáliánál gazdagabb országból jön. De lehet, hogy tévedek. Talán van bennük mélyen valami kisebbrendűségi érzés? Ez azért ellentmondásos, mert amúgy meg egyértelműen hatalmas nagy a nemzeti büszkeségük. Nem kis mértékben a foci miatt, de irigylésre méltónak tekintik magukat a sok napsugár, a hosszú tengerpart, a dicső történelmi múlt miatt. Büszkék arra is, hogy rengeteget fejlődtek gazdaságilag, életszínvonalban, igaz az EU bőkezű támogatásának köszönhetően (szerencsésebb időben léptek be az Unióba hozzánk képest. Többet kaptak jóval, mint mi.). Most ugyan Spanyolországhoz hasonlóan bajban vannak, mert tán túl jól élnek a gazdaságuk valós állapotához képest."


"Mindig tavasszal vagy nyáron jártam a városban. Szerintem Barcelona mellett a legklasszabb európai tengerparti nagyváros. Minden meg van benne, ami kell: élhető, könnyen átlátható, bejárható."


"A város sokaknak kissé lepusztult lehet. Ebben van valami, sőt még mintha Budapesthez képest is szemetesebb lenne. De szerintem pont az adja a báját, hogy nem tipptop, hanem érződik a történelem, hogy egy „élő” város. Sokszor előfordul, hogy egy normálisabb részt pár lepusztult utca követ és ez így váltakozik. Feltűnően sok a kéregető a frekventáltabb helyeken, főleg Romániából jött cigányok, afrikaiak. Ne lepődjünk meg, ha esetleg egyesek magyarul is megszólítanak… Különösen zavaróak a Jeromos kolostor környékén, mindenféle gagyit (sálak, ruhaneműk, ékszerek) akarnak a turistákra tukmálni, jövendőt mondani, stb. Nem értem, hogy miért nincs ott több rendőr, vagy miért nem tiltják ki őket onnan. Szinte megrohanják a turistabuszokat már parkoláskor. Ezeken a helyeken érdemes az értékekre nagyon vigyázni. Ugyanitt a bérautóval érkezőket az a kép fogadja a parkolóknál, hogy hajléktalanok vagy cigányok próbálják beterelni üres parkolóhelyekre, és utána várják a pénzt a „segítségért”. Nem kell adni, én még sosem adtam, és nem bántották az autót. Számomra feltűnő volt, hogy mennyire sok román és ukrán él a városban. Állítólag Európában itt van az egyik legnagyobb ukrán kolónia, saját újságuk van, stb. Szintén érdekes, hogy a korábbi afrikai portugál gyarmatokról mennyi bevándorló él a városban. Különösen feltűnőek a Rossio tér környékén, de szinte az egész városban, nem teljesen európai hangulatot kölcsönözve Lisszabonnak." (2011)


"A várba (Castelo de Sao Jorga) mindenképpen érdemes felmenni, hiszen onnan a legszebb a kilátás az egész városra. Lehet gyalogosan kapaszkodni felfelé, ez a nehezebb, hosszabb, de érdekesebb útvonal. Vannak önkéntes, turistákat vezető emberkék, akik egy-két euróért felkísérik az embert, hogy ne tévedjen el (a sok sikátornak kinéző utcákon könnyű eltévedni). Lehet lifttel is feljutni a várba, de ez fizetős, igaz gyorsabb megközelítés. Este észlelhető igazán, hogy mennyire sokfajta ember él Lisszabonban. Nappal nem vehető észre, hogy több, mint fele az utcán lévő embereknek afrikai vagy távol-keleti. Sokan vannak. Egy kicsit tart tőlük az ember, mert csoportosulva iszogatnak, beszélgetnek. Az a baj, hogy az ember nem igazán tudja felmérni a szándékaikat. Ezért este a központban történt sétálás után metróval vagy villamossal tértünk inkább vissza a hotelbe. A belvárosból (Rossio) induló vonattal lehet kimenni a városból Belembe és tovább Estoril és Cascais felé. Itt látható meg az óceán. Mindkét üdülő falucska nagyon szép, de drága. Ott csak nézelődni szabad, vásárolni nem. Legfeljebb a rengeteg vendéglő közül kell választani." (2011)

"Ha valaki Lisszabont meg akarja látogatni és bulizni is szeretne, akkor mindenképpen a júniust ajánlanám, mert ekkor egymást érik az ünnepek és szinte mindenhol koncertekbe és érdekes programokba fut bele az ember. Június 10.-e egész Portugáliában ünnep, ez Luiz Vaz de Camoes nemzeti költőhalálának évfordulója (aki a portugál felfedezők történetét, a Luisiádákat írta) Június 13.-a pedig Lisszabon egyik fontos szentjének Szent Antalnak az ünnepe, mikor városszerte ingyenes koncerteket és utcabálokat tartanak és sok helyen sült szardíniát árulnak! Az igazi parádé az ünnep előestéjén van, amikor is lezárják az Avenida Liberdade sugárutat és felvonulnak a különböző lisszaboni negyedek csapatai színesebbnél-színesebb öltözékekben zenére! Kicsit hasonló, mint a karnevál. Szintén 12.-én vannak Szent Antal esküvői, mikor a Sé katedrálisban több párt adnak össze egy nagy ünnepség keretében. A legenda szerint az ekkor kötött házasságok örökké tartanak…. Utána az ifjú párok és a násznép, kis nyitott kocsikkal felvonulnak Lisszabon belvárosában, ami nagyon érdekes látvány. Mivel a város nagy része 12.-én késő éjszakáig, vagyis inkább 13.-án hajnalig ünnepel, ezért 13.-án a város szinte kihalt. Mivel ünnepnap van, a villamosok is ritkábban közlekednek, és a boltok is zárva tartanak, ezért érdemesebb a város közeli Sintra vagy a tengerpart (Cascais, Estoril) felfedezésére indulni.

Szerencsére 14.-én csak délután indult a gépünk, így délelőtt még elvillamosoztunk a 28-as vonalán és felmentünk a Szent-György várba, valamint a másik végállomás közelében felfedeztük az Estrela parkot, ami egy kis zöld oázis a városban. Sajnos a botanikus kert meglátogatására már nem volt időnk! Majd legközelebb... Nagyon kedvesek voltak mindenhol a helyiek és meglepődtem, hogy milyen jól beszélnek angolul a spanyolokhoz képest. A legjobban a városi emberek nyugalmát irigylem, a villamosvezető nyugodtam megvárja, míg a sínen parkoló kocsi gazdája leadja a tisztítani való ruhát vagy vesz valamit a trafikban, és nem őrjöngve dudál, ahogy azt Budapesten tennék hasonló helyzetben. Úgy látom az elmúlt években nagyon sok épületet rendbe hoztak és felújítottak, így remélhetőleg hamarosan régi fényében pompázhat a város!" (Szilvi, Vista Utazásszervezés, 2013)


"A portugál társadalom meglehetősen befogadóan áll a bevándorlókhoz. Persze nem mindenki, a falakon több helyen olvastam a pretos fora (feketék kifelé) feliratot. Az egyik ilyen falfirkát valaki szellemesen így alakította át: pretos foram os tempos do racismo, azaz: sötétek voltak a rasszizmus évei. Mindezt a nevében is közös afrikai-portugál múltat idéző Mouraria (mór negyed) egyik házfalán láttam.

Hiába hirdeti a toleranciát még Lisszabon főtere, a Rossio mellett is egy hatalmas graffiti, a válság Portugáliát sem kerülte el. Bár nem olyan reménytelen a helyzet, mint a szomszédos Spanyolországban, a munkanélküliség és az elszegényedés Lisszabonon is érezteti hatását. Néhány bevándorló csoportot ez nem érint hátrányosan - a kínai ruhaboltok és az arab büfék forgalma, olcsóságuk miatt, nem csökkent -, a legtöbben azonban éppúgy megérzik a szűk esztendőket, mint az őshonos portugálok, akik közül egyre többen tervezik, hogy külföldre vándorolnak." forrás


"Foglaljanak bátran szállást Lisszabon központjában, megfizethető, onnan minden érdekes hely könnyen elérhető tömegközlekedéssel, vonattal. Lisszabont gyalog és tömegközlekedéssel érdemes felfedezni. Az óceáni strandok (Cascai, Estoril) vonattal érhetők el, kb. 20 perc alatt. A taxi is megfizethető: A reptérről a szállodába kb. 6000 ft-ba került. A közbiztonság jó, a portugál konyha rizikómentes, az óceán gyönyörű, viszont nyáron sem melegszik fel nagyon. Azért csak az edzettebbek tudnak úszni benne. A Rió Tejo-n hajóztunk egyet, ami élvezetes program. A 3 órás út során a hajó végig járja a távolságot a Vasco da Gamma híd és a torkolat között. Érdemes megnézni Lisszabont a folyóról is. Az ár pénztárcabarát." (Vista-utazó, 2014)


"Ami „kötelező” Lisszabonban:

  • átzötykölődni a városon a 28-as villamossal

  • felsétálni a várba a kilátásért

  • bolyongani az Alfama negyed szűk sikátoraiban

  • elmorzsolni pár könnycseppet egy fado esten a Bairro Altoban

  • átautózni (vagy buszozni) az Április 25-e hídon

  • reggel betérni egy pékségbe

  • megkóstolni a híres Pasties de Belem-t

  • kávézni a Brasileirában

  • fagyizni a Santiniben

  • felhajtani egy ginját a Rossio téren

  • egy kis pénzt költeni a Chiado negyedben vagy valamelyik nagy bevásárlóközpontban

(Müller Gerda, Vista Mammut, gerda.muller@vista.hu, 2014) 


"Lisszabon nekem nem tetszett annyira, mint Portó. Szép város, a felől semmi kétség, viszont elég koszos, büdös, szemetes. Nagyon sok a hajléktalan is, akik sajnos az utcán pisilnek, ezért nagyon sok helyen húgyszagot lehetett érezni. Lehet, hogy ezt még a nyár melege és az eső hiánya fokozta, de ha Lisszabonra gondolok, ez az első, ami az eszembe jut. Nekem Belém tetszett a legjobban, ahol a Szent Jeromos-kolostor, a Belém torony, a felfedezők emlékműve és sok-sok múzeum és zöldterület helyezkedik el. (2014)" forrás


,, Összességében Portugália fővárosa és környéke nagyon hangulatos, érdemes megnézni, viszont számomra hiányzott a mediterrán hangulat, a pálmafák, a virágok... Lisszabon sokkal "lelakottabb" mint amit vártam, nagyon ráférne a renoválás. Ahhoz, hogy az utas átélje az igazi portugál hangulatot és életérzést mindenképpen a környező kisebb településeket is meg kell látogatni. Ezekkel együtt viszont egy csodás életre szóló élmény lehet egy portugál utazás." (T. Krisztina, 2017)

Szállások

Sok magyar utazó választja az ideális helyen lévő, 4 csillagos Hotel Mundial-t; jó az ár-érték aránya a 3 csillagos, egyszerűbb VIP Executive Zurique hotelnek, praktikus a családi apartmanos, 4 csillagos Altis Suites Hotel. Sok nemzetközi szállodalánc tagját megtaláljuk a Marques de Pombal tér környékén, ahonnan metróval, vagy egy szép sétával az Avenida da Liberdade sugárúton könnyen bejuthatunk a belvárosba. Ezeket (és sok egyéb) hoteleket egyszerűen le tudja foglalni, ha az alábbi e-mail címre (utikritika@utikritika.hu) ír levelet, pontosítva az időpontot és a fők számát. A szolgáltatás, a fizetés, a teljesítés, a számlaadás, az esetleges panaszkezelés szuper biztos garanciája a Vista Utazási Irodák Kft.

2016. január elsejétől Lissszabonban is bevezetik az idegenforgalmi adót, melyet érkezéskor kell megfizetni. A mértéke 1,00 €/fő/éjszaka és minden 13 feletti vendégre kell fizetni, maximum. hét éjszakára.

"Szállást Bairro Altoban érdemes nézni, ha valakit nem zavar az utcán a bulizók nyüzsgése, mert az igazán a központban van. A Martim Moniz, Intendente környékeken lakóktól sem hallottam semmi durva sztorit, de ezeket a részeket inkább olyanoknak ajánlották a csoporttársak, aki könnyen tud alkalmazkodni, egy főként bevándorlók lakta környezethez." (Szabina, 2013)


,, Szállást érdemes a Marques Pompal tér környékén foglalni, itt általában olcsóbbak a szállások, viszont a belváros metróval könnyedén elérhető. A piros és a kék vonal is érinti ezt a teret. Ezen a környéken viszont kevesebb az étterem, a főbb étkezéseket érdemes a belvárosban megoldani.
A környéken szupermarketek és üzletek, bevásárlóközpontok vannak, sőt hétvégén akár 23.30-ig is nyitva tartanak. (Tatai Krisztina, Vista Győr, 2017)

Közlekedés

A magyar utazók döntő többsége repülővel érkezik. A bejutás a városba egyszerű. A repülőtér amúgy is szinte a város közepén van. A taxik szabályos rendben sorakoznak a terminál előtt, érkezési sorrendben lehet beszállni a taxikba. Az utazók által használt szállodákhoz általában kb. 10 – 14 EUR összegért viszik el az utasokat. Minél több a bőrönd, annál drágább, mert minden egyes csomag a csomagtartóban 1-2 EUR pluszt jelent. A taxiórát szinte mindig bekapcsolják, ha ezt nem látjuk, akkor bátran szóljunk. Esetenként megpróbálják eljátszani, hogy óra nélkül többet kérjenek. Tehát taxióra és legyen nálunk apró euró. Mert azt is előszeretettel előadják, hogy nem tudnak visszaadni, csak kevesebbet.

A repülőtérről a városba könnyedén bejuthat az utas a helyi metróval.  3 vonal van, ami lényegében elég jól lefedi a várost, szinte minden látványosság könnyedén megközelíthető metróval. A metróhálózat használatához meg kell venni egy kártyát, ami kb. 50 euró centbe kerül, erre tudunk feltölteni vagy konkrét összeget, mondjuk 10 €-ot, amit addig tudunk használni, amíg le nem fogy. Vagy pedig utakat, ez kb. olyan mint nálunk a vonaljegy. Ha menetközben át kell szállnunk egyik vonalról a másikra, akkor nem kell új jegyet érvényesítetni

Kalandvágyók busszal is be lehet jutni, az 5-ös busz bemegy a Roma térre, ahol van metrómegálló is. Másik megoldás a 44-es busz, ami egészen a Cais do Sodré pályaudvarig lemegy, a Tejo partjára. A városban autóval közlekedőknek érdemes végighajtani a világ egyik leghosszabb hídján, a 17 kilométer hosszú Vasco da Gama-n. Az 1998-as lisszaboni világkiállításra épült (a nagy eseményre csomó minden épült Lisszabonban).

Lisszabonban járva érdemes kipróbálni a régi villamosokat. Így bejárható a történelmi belváros olyan módon, ahogy máshol nem. Az Estrela és a Praca Comercio térről indul olyan régi villamos (28-as), amivel remekül bejárható a Bairro Alto és Alfama negyed. A Jeromos kolostorhoz és a Belém toronyhoz ugyancsak villamossal érdemes kimenni a Praca Comercio-tól, mert közben nézhetjük a várost. A metrózás nagyon egyszerű, több nyelven funkcionáló automatákból lehet megvenni a metrójegyet. Egy menet (korlátlan átszállással) 1,25 euró, a mágneskártya pedig 0,50 euró. A mágneskártyát elég egyszer megvenni, ne dobjuk el, ha lejárt, mert újra fel lehet tölteni és akkor nem kell újra kifizetni 0,50 eurót. A Sete Colinas vagy Viva Viatgem kártya ára 24 órára 5 euró, tehát aki sokat közlekedik, az ezzel jár a legjobban! Lisszabon környékének főbb látnivalóihoz helyi HÉV-vel is könnyen el lehet jutni. Estorilba és Cascaisba a Cais do Sodre állomásról megy vonat óránként többször is, Sintrába pedig a Rossio állomásról. A viteldíj jutányos, pár euró.

"Lisszabonban metró, villamos, busz is közlekedik, és ezek elég jól behálózzák a várost. A járatsűrűség tekintetében rosszabb a helyzet, mint Bp-en, elég kiszámíthatatlanul járnak, ezzel voltak problémáim. A diákbérlet 23 éves korig jár, ehhez egy a metrómegállókban beszerezhető, az egyetem által kitöltött nyomtatvány kellett. Ha ez megvolt jött a min. 1-1,5 órás ügyintézés, és pár nap várakozás, amíg átvehettem a bérletem. Addig vagy gyalogoltam, mivel nem vészesek a távolságok vagy a viva viagem kártyámra töltöttem összegeket és úgy utazgattam. Éjszaka általában taxiztam, ami elég olcsó, főleg ha együtt mentünk bulizni a lakótársakkal, pár euróból megúsztuk fejenként. Több szuper óceánpartszakasz max. félórányira van vonattal Lisszabontól, még októberben is lehetett strandolni. Igaz az óceán hőmérséklete nyáron is csak 17-19 °C, szóval nagy pancsolásra ne számítsunk. Carcavelos, Estoril, Cascais a Cais de Sodréból induló városi vonattal érhető el. Cascaisban a vasútállomásnál van lehetőség ingyenes biciklikölcsönzésre, így olyan közeli partokat is felfedezhettünk, mint a szörfös Guincho strand." (Szabina, 2013)


"Lisszabon és környékének felfedezéshez autót béreltünk, de inkább a nagyobb távolságok legyűrésére használtuk. Lisszabon belvárosában közlekedni és onnan kijutni nem egy egyszerű feladat. Egyirányú, durván meredek, macskaköves utcákon haladni, a villamost centizgetve. A legszűkebb utcákban közlekedő villamoson utazók meg tudják érinteni a házfalakat. Elképesztő! Metróztunk is pár megálló erejéig, Lisszabon kártyánkat kihasználva, mert egyrészt egész jól elérhető volt minden, amit meg akartunk nézni, másrészt olvastam róla, hogy a megállókat különféle témák alapján csempék és egyéb képzőművészeti alkotások díszítik. Dizájn ide vagy oda én a londoni metró régimódi eleganciája az én ízlésemhez közelebb áll. Elég egyedi élmény volt áthajtani a szokatlan Április 25-e nevű, a ’60-as években átadott, mégis félkésznek tűnő Golden Gate hasonmáson. A hídon nem minden sáv van aszfalttal borítva, ehelyett bordázott fémlemezeken dübörögtünk, ami az erős forgalomban elég félelmetes hanghatás." (Gedó, 2012)


"Valóban a Lisszabon kártyával jár a legjobban, mert sok látnivaló ingyenesen látogatható vele és korlátlan számú utazásra érvényes mind a városi közlekedési eszközökön, mind pedig az Estorilba közlekedő elővárosi vonalon.

  • A 72 órás felnőtt kártya ára 39 EUR

  • A lisszaboni, csak 1 útra érvényes vonaljegy 1,25 EUR, ezzel a jeggyel nem lehet átszállni!

  • A Carris jegy 1,4 EUR-ba kerül és minden lisszaboni tömegközlekedési eszközre érvényes 1 órán keresztül, korlátlan átszállási lehetőséggel, de minden átszálláskor érvényesíteni kell.

  • Ha a jegyet közvetlenül a villamos vagy buszvezetőtől vesszük, akkor jóval drágább: busz esetén 1,8 EUR/jegy, villamos esetén pedig 2,85 EUR.

(Szalay Szilvi, 2014)


,, A közlekedésben 4 metróvonal segít minket és buszok. A sárga villamosok inkább a turizmusról szólnak és kevésbé a praktikus közlekedésről. A taxisokra figyelni kell, különösen, ha a reptérről akarunk bejönni (erre inkább a metrót javaslom, lényegesen olcsóbb és elég gyors). Sajnos a biciklizés közel sem akkora életforma, mint itthon, ennek az is lehet az oka, hogy a város dombokra épült, sok a meredek lejtős utca, ami nem túl kedvező két kerékkel. (2017) forrás

Vendéglátás

A lisszaboni éttermi árak alacsonyabbak, mint a legtöbb nyugat-európai országban és kb. a magyar árszint körül járnak. Lisszabonban rengeteg a szórakozóhely. Néhány környéken (pl. Bairro Alto) egymás közelében van vagy tucatnyi. A Bairro Alto negyedben bármelyik étterembe érdemes beülni, a leghangulatosabbakat a kisebb utcákban találjuk, ahova szinte csak helyiek járnak. A Baixa negyed turistákra szakosodott éttermeit érdemes kerülni. Kedvelt trükk sok étteremben, hogy az asztalra tesznek házi kenyeret, vajat, olajat, majd a végén ezt jó drágán felszámolják, ha fogyasztott belőle a vendég. Érdemes ezt egyből visszaküldeni, vagy tisztázni, hogy mennyibe kerül.

A régi kikötő helyén egy nagyon hangulatos szórakozó negyedet hoztak létre (Docas). Nagyon sok bár, zenés szórakozó egység van itt egymás mellett, és még jót is lehet vacsorázni. Aki éjszakai életre vágyik, annak Lisszabonban itt a helye.

"Lisszabonban az éjszakai élet 22-23 óra előtt szinte sohasem kezdődik el. Ennek központja és kiindulóhelye a Bairro Alto, ahol az éppen egy autónyi széles utcákon irtó nagy a tömeg éjszaka, mert a kb. garázsméretű bárokban az emberek csak megveszik az italt, de azt már az utcán fogyasztják el. Ezek a bárok 3 óra körül bezárnak, és akkor vonulnak át a bulizók a 6-7-ig nyitva tartó klubokba. A diszkók a Bairro Alto-tól délre, a folyóparton vannak, régi raktár épületekből lettek átalakítva. Itt elég drágák a belépődíjak, amiben benne van egy-két ’ingyenes’ ital is." (Szabina, 2013)

Híres még a pasteis de Belém, egy tejszínes sütemény, amit a Jeromos kolostor közelében lévő cukrászdában találtak ki a hagyomány szerint. Hatalmas a cukrászda, aki szereti az ilyesmit, az nyugodtan térjen be ide. Vannak magyarok, akik szerint a sütemény nem nagy szám a mi sütijeinkhez képest. Aki többféle ételbe akar belekóstolni, annak ajánljuk a Leao D’ Ouro éttermet, a Rossio téren, ahol halas tapaszokat is lehet kérni. Az Alfama negyedben a villamos vonalán sok kis talponálló van, ahol pár euróért megkóstolhatjuk a csípős Piri-piri csirkét frissen sült burgonyaszirommal. A helyiek legtöbbször elvitelre kérik.

Néhány éttermet ajánlunk (weboldaluk az étterem nevében):

Sancho

Friss halakat és tenger gyümölcseit javasolt enni. Mindig friss és változó az ajánlat. A tulaj beszélget a vendégekkel.

Rodizio Grill

Pár metrómegállónyira a belvárostól, kellemes környéken. Brazil konyha, nyárson sült húsokkal. Olcsó megoldás és büfé rendszerű „all you can eat”. Kb. 15 – 20 euró fejenként és rengeteget lehet enni. Nagy saláta, előétel és desszert választék, és a pincérek addig hozzák a különféle nyárson sült húsokat, amíg le nem állítjuk őket.

Cervejaria Trindade

Egy régi portugál sörházban működő étterem a Bairro Alto negyed közelében. Hangulatos és hatalmas belső tér, azulejo a falakon. Péntek esténként hatalmas a forgalom, mindenki azért jön, hogy egyen a ház jellegzetes ételéből (marhahús valamilyen tejszínes lében). Ilyenkor hatalmas a tömeg.

"Lehet, hogy tévedek, de szerintem Lisszabonban messze nincs olyan változatos gasztronómiai kavalkád, mint Párizsban, Londonban vagy akár Barcelonában. Nyilván azért vélem ezt így, mert a portugál fővárosban nincs olyan sok kínai, indai, olasz meg egyéb etnikai konyhát kínáló étterem. A portugálok – nekem úgy tűnt – jól meg vannak a saját ízeikkel. Persze tudom, olvastam, hogy a portugál konyha viszont nagyon változatos és rafinált az elkészítések sokfélesége révén. Bár a nagy felfedezők éppenséggel távoli tájak ízeit, zamatait is elhozták a fűszerekkel, a portugál konyha keretei, legalábbis az éttermek étlapjait szemlélve, elég szűkek. Nyilván meg lehetne ismerkedni a konyhaművészetük sok-sok árnyalatával, titkával, de nekem ez egyszerű magánturistaként nem jött össze.

Könnyed ebédeléseknél csaknem mindig fokhagymás olajban sült garnélákat ettünk, ami persze nem kizárólagos helyi specialitás, de Lisszabonban sok helyen kínálják. Míg kiszemezgettük a rákocskákat, az olaj fortyogása alább hagyott, s módszeresen tunkolni lehetett a kenyeret, úgy hogy rátapadt engedelmesen minden akciónál pár darabka a fokhagymából. Mennyei volt. Tartalmasabb étkezések alkalmával választásom gyakran esett egy babételre, a feijoada-ra (fezsuádá). Ez húsos, sűrű bableves. Brazíliában a rabszolgák az uraságok által hátrahagyott húsokat, belsőségeket keverték össze maguknak babbal. Lehet, hogy végül jobbat ettek, mint a kegyelmesek? Az éttermek előtt faszénparázson sülnek a halak, többnyire filézve. Népszerű a kardhal, meg a szardíniahal is. De a fő sztár kétségtelenül a tőkehal, a bacalhau (ejtsd kb. bákáhlou), aminek több százféle elkészítési módja van, mint olvasható. Én speciel többnyire leragadtam az egyszerű grillezettnél. Az ínyencek biztos jobban járnak."


"A sűrűn épített belváros szűk utcáin érdemes sokat sétálni, és nézni a sokféle üzletet. A legkülönlegesebbek a kis “borüzletek”, ahol sokféle bort lehet kapni. Az árak hihetetlenül különbözőek. Lehet kóstolgatni is, finom sajtok kíséretében. Egy ebédnek is megfelel. Nem a Rua Augusta-n kell borozgatni, mert ott sokkal drágább és még az sem biztos, hogy jó minőséget kap érte az ember. Vigyázni kell a portói borral, mert nem mind az, amit annak árulnak. Az eredeti portói ott is nagyon drága. Először meg kell kóstolni és csak utána vásárolni." (2011)


"Nagyon tetszett a Rossio tér felső sarkán található talponálló italkimérés, ahol csak Ginginha-t, helyi meggylikőrt, lehet kapni és abból is csak egyfélét. Egy tavaszi zápor alkalmával ide menekültem be és kóstolás után vettem is egy üveggel az édes likőrből. Az tetszett legjobban, hogy együtt italozott az öltönyös üzletember a kétkezi munkással és az unokája kíséretében levő öregúrral."


"A legtöbb kisvendéglőben 10 euró alatt megebédeltem és ebbe még egy pohár bor is belefért. Akkora adagokat adtak, hogy alig bírtam egyedül megenni. Legtöbbször a portugál nyelvű étlapról ad-hoc választottam, de mindig sikerült finomat enni."


"Aki odavan a halakért, tengeri herkentyűkért és sütikért na annak jó hely Lisszabon. A kedvenc kajám a tőkehal volt, ami állítólag import cucc és tejszínesen, krumplival verhetetlen, a legjobb desszert pedig a vaníliakrémes leveles kosárka fahéjjal, a pastel de nata, ami a Belém negyedben pastel de belém néven fut." (Szabina, 2013)


"Mivel nem vagyok se hal se tengergyümölcsei párti, rizses kacsahúst, az arroz de pato-t választottam mikor első nap kajálni indultunk. Felejthetetlen volt, a másik a portugálok kávéja, ami talán még jobb is mint az olaszoké, apró csészében, méregerős fekete, pont amilyennek lennie kell." (Lacus, 2014)


"Aki szereti a halat, az bajban nem lehet, aki nem, az már sokkal inkább. Bár a már említett könyvek ódákat zengtek egy portugál specialitásról, a favas a portuguesáról, ami nem más, mint egy egytálétel, ami lóbabból, véres hurkából és disznóbordából áll, ezt egyetlen helyen sem láttuk az étlapon. Mindenhol volt viszont tőkehal és szardínia. Tőkehalat majdnem mindennap ettünk, jellemzően főtt tojással és főtt krumplival, a kedvenc éttermemben pedig káposztával és csicseriborsóval adták.

Kihagyhatatlan a portugál nemzeti édesség, a pastéis de Belém is, ami nem más, mint egy apró tésztakosárka, vaníliapudinggal töltve, fahéjjal megszórva. A kedvencünk az Alfama negyed egyik eldugott éttermében felszolgált csokimousse volt, amelyre csak azért tudott rábeszélni minket a pincér, mert azt állította róla, hogy az édesanyja világbajnok benne, és nem hazudott. A legtöbbet azonban mégsem ezekre, hanem egyetlen gombóc fagylaltra költöttünk. Házi eper volt, elmondhatatlanul finom, és nincs mit szépíteni rajta, három és fél euróba került. (2014)" forrás

Mercado da Ribeira

,, Itt nem löknek eléd egy pörköltet galuskával műanyag tányéron. Nem, itt magasabb a nívó. Sokszor az ajánlat frissensült, idő kell elkészítéséhez és megfelelő tálalásához. De még ha nem is frissensültről beszélünk, a rendelésed felszolgálásához idő tellik amíg azt csinosan zöldséggel és garnírunggal párosítják. Ez a szokás. A táladnak nemcsak a gyomrodat, de a szemedet is ki kell elégítenie.

A rendelés előrefizetése után kapsz egy „berregőt”, ami jelez amikor az elkészült. Van időd egy asztalt keresni, és a többi kellékeket, ezek szintén időt kívánhatnak és berregővel járhatnak, megvenni, majd mindezt az asztalodhoz vinni. Önkiszolgálásról beszélünk, párosulva rendkívül színvonalas étkezéssel. A használt tálak/poharak elvitelére van személyzet. Nagy a tisztaság." forrás

Szórakozás

,, Bairro Alto negyed tele van kis pubokkal és kocsmákkal, ahol elég kedvezményesen
juthatunk italhoz. Szinte minden napra jut egy esti program, így bármikor sor kerülhet szórakozásra, még hétfő este is. Jobb ha tudjuk, hogy hajnali 1-2 előtt nem kezdik meg a portugál fiatalok az estét.

Ajánlott: a Park nevezetű rooftop bár, ahol 5 euróért -ugyan nem olcsón-ihatsz egy Caipirinhát (must try koktél itt kint!) és olyan gyönyörű panorámában gyönyörködhetsz, amilyet ritkán látsz! " forrás

,, Lehet programokat szervezni este 8-ra is, de ha a bárok és a bulizás a cél, felesleges ilyen korai időpontot választani. 11 előtt egyszerűen nem érdemes elindulni, a mediterrán életstílus kényelmesebben diktálja az időt. A bulikban hajnali 2 óra az a határ, ameddig még ingyenesen vagy kedvezményesen mehettek be a helyekre, mivel ez korai érkezésnek számít.

Bairro Alto szűk utcáiban végtelen sok bár várja esténként a helyi fiatalokat és a nem elhanyagolható mennyiségű erasmusos diákot – ez utóbbiak megnyerésére különböző italakciókkal licitálnak egymásra. Az Erasmus Corner egy külön negyed ebben a forgatagban, itt bármikor bele lehet futni a külföldiek nagyobb csapataiba.

A Pink Street az egyik legkézenfekvőbb hely a lisszaboni éjszakában, nem meglepő módon itt is bárok és szórakozóhelyek jelentik a kínálatot. Az utca padlója egyébként tényleg rózsaszín, bár ez éjszaka nem nagyon látszik. Itt található a Champanharia do Cais és a szintén felkapott Musicbox is. (2017)" forrás

Látnivalók

Praktikus

A városban sok helyen van gyakran leértékelés, főleg a távol-keleti tulajdonú üzletekben. Ezek az üzletek nem a város központjában vannak, de közel hozzá, egy-egy sugárúton, pl. Rua de Palma. A legtöbb múzeum hétfői napokon zárva van, főleg Belemben, ezért ilyenkor érdemes kimenni az Expo területére vagy felsétálni a Szent György várba, mely hétfőn is nyitva tart. Ha az ember komolyan veszi a múzeumlátogatást és sokat villamosozik, akkor érdemes már a repülőtéren megvennie a Lisszabon kártyát, mellyel ingyenesen közlekedhet és látogathat meg sok múzeumot. Ha Sintrába is ellátogat, akkor éri meg igazán, mert 1 nap alatt legalább 20 eurót megtakarít a belépők árából! A 72 órás kártya ára jelenleg 36 euró.

"A városközponton kissé kívül, a folyóparti Belém negyedben, és főként a Felfedezők Emlékművénél, meg a hajdani partvédelmi erődítménynél felidéződött bennem gyermekkorom egyik kedvenc olvasmánya, Stefan Zweig Magellánja. Emlékeztem arra, hogy a nagy portugál felfedező zseniális ember volt, de szinte mindenkivel összerúgta a port, akivel csak dolga akadt. Lisszabonban gyakran meredt a tekintetem a Tejo-folyó felé, ami itt az óceán egyfajta előszobája. Maga a tenger alig 17 kilométerrel kijjebb van. Megkíséreltem a képzeletemben előidézni a 15. század legvégének, a 16. század elejének itteni kikötői nyüzsgését. Valahol errefelé fogadhatta-e Mánuel király az India felfedezéséből hazatérő Vasco da Gama-t, akit lovagi címmel, busás évi kegydíjjal és birtokkal jutalmazott meg?" (K. J., 2013)


"Amit a legnehezebb volt megszoknom az a központi fűtés hiánya. OK, hogy a tél enyhe de novembertől a kinti 10 fok éjszakánként bent sem volt több, ami a portugál lakótársakat egyáltalán nem zavarta, de én baromira fáztam néhány pokróc és egy elektromos fűtőalkalmatosság beszerzéséig." (Szabina, 2013)


"A nagyobb bevásárlásokat a Tesco szerű Continente-ben intéztük, a mindennapos beszerzésekre két lánc volt reggel 9-től este 9-ig, a kicsit olcsóbb árfekvésű Mini Preco vagy a lépten-nyomon megtalálható Pingo Doce, sok sajátmárkás cuccal. Az élelmiszer árak kb. egyeznek az itthoniakkal. Hallottam sztorikat az ATM tolvajokról, hogy különösen mellékutcákban nem ajánlott éjszaka pénzt felvenni, de szerintem ez nem kifejezetten helyi, inkább általános ajánlás." (Szabina, 2013)

Olvasmányos linkek

"Az Avenida de Liberdades (ávenidá dá liberdádzsi) óriási fáival, középen futó sétányaival, elegáns üzleteivel a mi Andrássy utunkra emlékeztet. A Champs Elysées mintájára épült sugárúton néhány percnyi sétával máris Lisszabon szívében járok, ahol először céltalanul bolyongok: hagyom, hogy magával ragadjon a város. Kis kávézók, cukrászdák, elegáns üzletek, széles sétálóutcák. Nagyon meglep, hogy az árak nem olasz vagy francia "színvonalúak", ez egyaránt igaz az ételekre, éttermekre, de a ruhaneműkre, cipőkre is. Persze azért nem hiszem, hogy a magyarok ezután majd kiugranak Lisszabonba bevásárolni." forrás


"Lehet, hogy csak az elvárásaim voltak túl magasak, de nekem Lisszabon nem lett a kedvenc portugál városom, sőt inkább úgy fogalmazok, hogy egyáltalán nem voltam oda érte. Habár szép város, az tény, de eléggé koszos és büdös. Nagyon sok hajléktalan van az utcákon, akik kisdolguk esetén nem feltétlenül keresnek fel egy wc-t, ezért sokszor megcsaphatja az orrunkat a szag. A belvárosban nekem a vár környéke tetszett és a Bairro Alto negyed, a városon kívül pedig Belém, ami tisztább és nyugisabb is. Belémben található a Szent Jeromos-kolostor, ami pont zárva volt, amikor én ott jártam és a Belém-torony. Többféle múzeumot is be lehet járni, akit érdekel, például a hajózási múzeumot is. Nem mondom azt, hogy nem érdemes felkeresni Lisszabont, ha Portugáliában járunk, viszont nem érdemes túl sokat ott időzni. (2014)" forrás


"Az elegáns házakkal beépített dombok, a meredek utcákon felkapaszkodó, egy szerelvényből álló "retro" villamosok, a hosszú, narancssárga híd... Bizonyos pillanatokban erős déja vu kerített hatalmába. Mintha ezt már láttam volna valahol, a világnak egy távolabbi szegletében. Portugália 10. 400 ezer lakosából 3 millió Lisszabonban és annak külvárosaiban él. Ebből a belvárosban 600 ezren laknak. Ez Európa legnyugatibb és egyben egyik legrégibb városa. Történelme még Rómáénál is régebbi időkbe nyúlik vissza. Ugyan vízparti település, de nem az óceán mellett fekszik, hanem a Tejo (ejtsd: Tezsó) partján, mely Portugália fő folyója és egyben a leghosszabb az Ibériai-félszigeten (1038 km). Spanyolországban ered és Lisszabonnál egy széles tölcsértorkolattal ömlik az Atlanti-óceánba. A latin neve Tagus, - így is szokták emlegetni.

A város 7 dombra épült, melyeket nagyon keskeny utcák, helyenként szűk sikátorok hálóznak be. Általában ezek a legszebb, legérdekesebb és leghangulatosabb részek, így nem véletlenül mondják, hogy Lisszabont csakis gyalogszerrel lehet felfedezni, megismerni. Kizárólag azoknak mutatja meg az igazi arcát, akik kényelmes cipőt húznak és fáradságot nem ismerve kaptatnak dobra föl, dombról le. Ezt azért is érdemes megtenni, mert mindegyiken vannak kilátópontok, melyekről teljesen különböző aspektusokból csodálhatjuk meg az alant elterülő várost fehér púpjaival, melyeket a házakkal teljesen beépített dombocskák alkotnak.

Akit szorít az idő – vagy a cipő -, kapaszkodjon fel az egyik színes, egy kocsiból álló villamosra, az electricora, mely a régi idők hangulatát varázsolja Lisszabon utcáira és úgy néz ki, mintha épp a közlekedési múzeumból gurult volna ki a hullámvasutat idéző sínekre. A híres 28-as járat igazi panoráma útvonalon repíti végig az utasait, összekötve a főbb nevezetességeket. Lisszabon tengelye a márkás üzletekkel, neves éttermekkel övezett Avenue de Liberdade, mely a legtöbb turista számára a kulcsot jelenti a központhoz. A kulcs feje a Marqués de Pombal tér (ejtsd: Markis de Pombal). E köré koncentrálódnak a legjobb szállodák, melyekhez a márki szobra körül gyűrűző körforgalomból szétágazó széles utak vezetnek. A tér mögött zöldellő VII. Eduardo Park felső részén áll Lisszabon egyik legnevesebb áruháza az El Corte Ingles. Marqués de Pombal emlékműve nem véletlenül kapott ilyen központi helyet a város szívében. Ugyanis az, amit ma körülötte látunk, nagyrész neki köszönhető." (Müller Gerda, Vista Mammut, 2014)

"A megérkezésemet követő első nap reggelén gyorsan beszereztem a korlátlan tömegközlekedésre jogosító Lisszabon Kártyát. A stratégia a következő volt: eljutni valamelyik végállomáshoz, majd onnan indulva végigmenni az egész vonalon, így mindig lesz hely, és tudni fogom, mit érdemes fotózni. Kétszer teljesen végigmentem a 28-as vonalán, a térképen bejelöltem az útvonalat, a fotózásra kiszemelt részeket, utcákat, házakat. Aztán leszálltam az egyik végállomásnál, a Praça Martim Moniz-nál, és kezembe véve a fényképezőgépet, elindultam gyalog a sínek mentén. A messzeségben látszott a Tejó, Lisszabon folyójának kékje." forrás


"Lisszabonban nem olyan nagyok a távolságok, de nem véletlenül nevezik a hét domb városának: az első pár napban lehet, hogy lesz egy kis izomlázunk! Az utcák mindenhol macskakövesek – ez nagyon hangulatos, de a legkevésbé sem magassarkú-barát. Az időjárás kellemes, szeptemberben és októberben nagyon jó, szinte nyárias, novembertől kezd borongóssá és időnként esőssé válni.Ami a bevásárlást illeti, a legtöbb dolgot megtalálhatjuk, bár magyarként hiányzott a tejföl (amellyel csak elvétve lehet találkozni) és a kolbász (amiből van Portugáliában is, de egészen másfajta). Gyümölcs-kedvelőknek jó hír, hogy sok egzotikus gyümölcshöz lehet hozzájutni kedvező áron. Az általunk megszokott drogériák hiányoznak; tusfürdőt, sampont és egyéb illatszereket leginkább a szupermarketben tudunk vásárolni. Lisszabon a nyugat-európai fővárosokhoz képest olcsó, a magyarországinál viszont magasabb az árszínvonal. Az étkezések kerülhetnek sokba: egy ebéd a legjobb esetben sem lesz olcsóbb 4-5 eurónál, éttermi vacsoránál pedig minimum 10-15 euróval számoljunk." forrás



,, Lisszabonban a belvárosi kerületek egyre inkább az utazók, turisták, no meg az őket kiszolgáló vendéglátás birodalma lesz. A helyzet távolról sem olyan vészes, mint Firenzében vagy Prágában, ahol a turisták szó szerint kiszorították már a helyieket a belvárosból, és olyan nagy kihívást sem jelent még, mint Barcelonában, ahol a helyiek arról panaszkodnak, hogy főszezonban a nyaralók miatt annyira megnő a városuk lakossága, hogy szó szerint alig férnek el. A lisszaboniak jelen vannak az óvárosban – betoppannak délben a kifőzdékbe a munkahelyükről, kikémlelnek az erkélyről teregetés közben, és hébe-hóba a 28-as villamosra is felülnek –, és hitelesen vannak jelen, azt értem ez alatt, hogy önmagukat adják, azzal, hogy nem tudnak angolul, mégis figyelmesek és előzékenyek, semmi trendi nemzetköziség, inkább mintha zavarban lennének, hogy tulajdonképpen mit akar tőlük ez a sok idegen átutazó…

De a többségük a kijjebb levő területek felé mozdult el, ott talált hajlékot, megélhetést. A múltat óvják, hisz érdekes és tanulságos, de a jelen élettere már eltolódott; Lisszabon – az emberek, akik a várost jelentik, akik az életet költöztetik bele – továbbvonultak a külső kerületekbe, az agglomerációba, bár a csempéiket vitték, és a modern házakat is feldíszítik velük. (2016)" forrás


,, Kihagyhatatlan élmény a Cais do Sodré-nál található piac, a Mercado da Ribeira, másik nevén Time Out Market. Igazból ez nem egy egyszerű piac, inkább egy kétfunkciós csarnok: az egyik felében klasszikus piac van friss halakkal, zöldségekkel és gyümölcsökkel, az épület másik terme pedig egy street food csarnok.

A kialakítás során nem az volt a fontos, hogy portugál ételeket helyezzenek előtérbe, inkább sokszínűség és változatosság uralkodik. A hamburgerektől kezdve az ázsiai, olasz konyhán át serrano sonkákkal vagy akár a híres Santini fagylalttal is csillapíthatjátok a kínzó éhséget. (2017)" forrás

Fotóegyveleg

Vissza az elejére


Kommentek

úti kritikus, 2017. 03. 22. 11:32
Krisztina! Azt javasolnám, hogy menj el az LX Factory nevű helyre. Egy óriás gyártelep művészcentrummá alakítva, kis kézművesboltok, interior design, kiállítások éttermek kávézók stb. Elég menő hely és ott lehet találsz olyan helyet, amit keresel.


Kovács Krisztina, 2017. 03. 19. 19:55
Köszönöm a gyors választ!
Inkább a divat illetve lakberendezés érdekel.


úti kritikus, 2017. 03. 19. 12:56
Krisztina!

Szombaton a kisebb vegyesboltok, kilenctől vagy tíztől egyig vannak, nyitva, sok egészen este hétig. Vasárnap vegyes a kép, sok bolt zárva van, némely nyitva.
A nagy szupermarketek vasárnap többnyire csak 13 óráig vannak nyitva, a bevásárlóközpontok boltjai tovább (akár este 10-ig is).
Milyen területen ténykedő tervezők üzleteit keresed? A galériák hétvégén zárva vannak, kivéve, ha nagyon a turistákra hajtanak.


Kovács Krisztina, 2017. 03. 19. 12:34
Üdv
Mi hétvégére megyünk Liszabonba.Valaki tudna segíteni, hogy az üzletek mettől-meddig vannak nyitva?Szombat Vasárnap.Hol érdemes esetleg helyi tervezők üzleteit keresni?
Köszönöm


úti kritikus, 2017. 01. 13. 21:52
Kedves Csaba!
Lisszabonban, Portugáliában rendkívül ritka a német tudás. A francia és az angol erős támasz, de szinte értelmetlen bárkit németül megszólítani. Es tut mir leid.


Szalay Csaba, 2017. 01. 13. 21:03
Jó napot kívánok! Kérdésem: a német nyelv mennyire használható?
Előre is köszönettel:
Szalay Csaba


Ny Zsu, 2016. 04. 25. 23:55
A közlekedés infot egészíteném ki azzal, hogy a városból a metró repülőtér terminál 1-re érkezik, míg a fapados a terminál 2-ről indul, ahova csak 10 percenként járó, igen kevés férőhellyel rendelkező busszal lehet átjutni. Szerencsére mi időben voltunk, de aki késve érkezik a reptérre, könnyen gondba lehet.... Üdv.


Gettler János, 2016. 02. 05. 10:17
Üdvözlöm! Szálláskeresés közben vagyok, és ha netán tudna abban segíteni, hogy küldene egy linket, ahol Lisszabon negyedi vannak felsorolva, nagyon megkönnyítené a szálláskeresésemet.
Üdvözlettel
Gettler János


Új hozzászólás beküldése

Név:
E-mail cím:*
Hozzászólás:


* az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon


Repülőjegyek Lisszabonba Repülőjegyek Lisszabonba
Olcsó repülőjegyek Lisszabonba a Vistánál




SZÁLLÁSFOGLALÁS