ÚTIKRITIKA.HU / Portugália









Portugália

Földrajz | Időjárás | Lakosság | Nyelv | Történelem | Manapság | Portugálokról | Vita a portugálokról | Fotóegyveleg

Földrajz

Portugália az európai kontinens délnyugati végében, az ibériai félsziget keleti részén fekszik. Északon és keleten is Spanyolországgal határos, nyugaton és délen az Atlanti-óceán szegélyezi. Érdekesség, hogy nincs a világon még egy olyan ország, amelynek olyan régóta azonosak a határai, mint ma. A 13. század legvége óta semmit nem változtak az ország határai! Elég furcsa ez Közép-Kelet-Európából olvasva.

Portugália 92 391 km2 nagyságú, tehát kicsit kisebb, mint hazánk (93 030 km2). E területbe beletartozik az Azori-szigetek (2333 km2) és Madeira (741 km2). Északi és déli vége között a legnagyobb távolság 562 kilométer, és 218 kilométer a legnagyobb távolság széltében, nyugat-keleti irányban. Portugáliának irigylésre méltó, 1230 kilométer hosszú óceáni partvonala van.

Portugália három legnagyobb folyója, a Tejo, a Duoro és a Guadiana, spanyol földről ered és portugál területen folyik az Atlanti-óceánba. Az ország közepén van a legmagasabb hegyük, a Serra da Estrella (1993 méter). Illetve, az Azori-szigeteken van egy magasabb (Ponta do Pico/2351 méter). Portugália régiói: Porto és Észak, a Centro (középső), a Tejo völgye, Lisszabon, Alentejo és Algarve.

Időjárás

A látogatók szempontjából kellemes az éghajlat az év túlnyomó hányadában. Sokat süt a nap, és a meleget is hűtik a tengeri szellők. A turistaszezon március és október között van, és egyben ilyenkor is a legkellemesebb az éghajlat az utazók számára. Télen ritkán havazik. Nyáron ritkán van 30 foknál melegebb. Kivétel Algarve, ahol júliusban és augusztusban lehet 35 fok körüli hőség is. Sokak szerint Portugália meglátogatását legérdemesebb tavaszra vagy őszre időzíteni.

Portugáliának óceáni és mediterrán klímája van. Az országon belül vannak nagy éghajlati kontrasztok, például nyugat és északnyugat között, a belső hegyes területek esős övezetei és a száraz déli területek között. Porto tájéka elég esős. Lisszabon körzetében is gyakoriak az esők (a nyártól eltekintve), a nyarak mérsékeltek (15-25 fok), a telek enyhék (10 és 17 fok között). Délen, Algarve régiójában szárazak és forrók a nyarak és esősek a telek.

"Sokan csodálkoztak azon, hogy mi decemberben utaztunk Portugáliába. Pedig a kontinens e délnyugati csücskében a tél alkalmas városnéző, kultúratapasztaló kirándulásra... az előrejelzés erre az időszakra 12-19 fokos nappali hőmérsékletet ígért. Különösen az ország legdélibb tartományában Algarvéban. És valóban ebben a kellemes karácsonyi időben például fel lehetett keresni Cabo do Sao Vincentét, Európa legdélnyugatibb csücskét, ahol egy közeli homokos strandon a gyerekek kagylókat, csigahéjakat is gyűjthettek. Volt, aki napozott is ott, s láttunk egy merész szörfözőt is." forrás


"Ha örök tavaszban sütkéreznénk, nem kérdés, Algarve-be kell utaznunk. Állítólag az évi napsütéses napok száma eléri a háromszázat. Személyes tapasztalat alapján május utolsó hetében az időjárás enyhe szellővel frissített nyárnak tűnt, így a faktorszámokkal nem fukarkodtunk, mikor kétszer fél napra kidobtuk habtestünket az óceánpartra. Azt is mondják a helyiek, hogy májusban még nincsen turista invázió Algarve-ben, az igazi szezon június-augusztusban van, amikor az emberek, mint a szardíniák a dobozban aszalódnak a napon. Algarve minden pontja élhető, élvezhető volt, turistainvázióról valóban nem beszélhettünk ezidőtájt." forrás

Portugália időjárása

Lakosság

Portugália lakosságának a száma 10,7 millió csaknem akkora területen, mint Magyarország. Náluk tehát némileg nagyobb a népsűrűség. A lakosság nagy része az Atlanti-óceán partján lakik. A portugálok 60 százaléka városi lakó. A két legnagyobb város Lisszabon (600 ezer lakos, de 2,8 millió az agglomerációjában) és Porto (280 ezer, de 1,7 millió a környékén).

Hozzávetőleg négymillió portugál él külföldön. Legtöbben közülük 1960 és 1990 között vándoroltak ki a munkanélküliség miatt. A portugál diaszpóra csaknem kétharmada Franciaországban, az USA-ban és Brazíliában él. Csak Párizs térségében félmillió portugál él. A tehetősebb párizsi családoknál jellemzően portugál a bejáró takarítónő.

Gyakran nevezik a portugálokat luzitánoknak. A mai Portugália területén az ókorban egy máig tisztázatlan eredetű nép, a luzitánok éltek, és miattuk a területet Luzitániának nevezték el a rómaiak. Ez az ókori etnikum nem tekinthető a mai portugál lakosság ősének. A mai portugáloknak eredet szempontjából több köze van a mai Spanyolország területén élt népekhez.

Nyelv

A portugál nyelv a latin nyelvcsaládhoz tartozik, és köztudottan hasonlít a spanyolhoz. A spanyolul valamennyire tudó magyar turista biztosan elég jól elboldogul Portugáliában. A portugál nyelv a világ harmadik leghasználtabb nyelve, 200 millióan beszélik, Portugálián kívül a hatalmas Brazíliában és több afrikai országban, a volt gyarmatokon, mint például Angola és Mozambik. A portugál és a spanyol között jelentős kiejtésbeli és szókincset érintő különbség van. Talán olyan mértékű különbség ez, mint, ami a német és a holland között van. A Brazíliában beszélt portugál is eltér a Portugáliában használttól.

"Kávézóban, étteremben: Ha hívni akarod a pincért, akkor legegyszerűbb szemkontaktust teremteni és azt mondani ‘Faz favor’ (fázs fávor), vagyis Legyen szíves. Láttam egy-két embert csettintgetni is, de valahogy nekem ez arrogánsnak tűnik (ez abszolút szubjektív vélemény), ezért én szívesebben ajánlom az udvarias, viszont totál tipikus Faz favor használatát." forrás


"Az én fülemben egy kulturáltan románul beszélő szövege (tehát mondjuk egy tévébemondóé) sokkal latinosabban hangzik, mint a portugál. Olaszokkal dumáltam erről; a románt szerintük is sokkal könnyebb megérteni, mint a portugált." forrás


"A portugált nehéz volt megszokni. A hangzása, a kiejtése teljesen eltér a Közép- vagy Dél-Európában használt, általunk talán jobban megszokott nyelvekétől. Ám annak ellenére, hogy sokunknak idegen, a világ számos részén, emberek millióinak ajkát, naponta hagyják el a susogós, pattogós, mégis dallamos, egzotikus szavak. Ugyanis - kevesen tudják, de - az indoeurópai nyelvcsaládba tartozó, újlatin portugál több mint 210 millió ember anyanyelve, akiknek nagy része Brazíliában él. A világ 7. leggyakrabban beszélt nyelve, ami annak köszönhető, hogy a 15. századtól a portugál gyarmatbirodalommal együtt ütemesen terjedt az egész földtekén. A mi nyelvi nehézségeinket azonban könnyen leküzdöttük, mivel a helyiek nagy része kitűnően beszél angolul, ami már az általános iskolában is a kötelező tanagyag része. Aki teheti, az a Brit-szigeteken tökéletesíti tudását, így folyékonyan kommunikálnak. Számomra nagyon kellemes meglepetés volt, hogy még a sofőrjeink is helyes kiejtéssel és választékosan beszélték az angolt." (Müller Gerda, Vista Mammut, 2014)

Történelem

Az ibériai félsziget nyugati végének őslakói a luzitánok voltak, ibériai nép talán kelta eredettel. Az időszámításunk előtti 3. századtól kezdve a világhódító rómaiak ide is terjeszkedtek, és a luzitánok gyengék voltak a komolyabb ellenállásra. A hódítók tartósan berendezkedtek a későbbi Portugália területén és meghonosították a bort, a búzát, az olívát, a mezőgazdaság nagybani termelési módjait. Hozták a latin nyelvet is, amiből kialakult a portugál nyelv. A turista számos településen talál római kori műemlékeket (pl. Évora, Coimbra, Conimbriga). A római birodalom bukását követően Luzitániában is erősen elterjedt a keresztény vallás.

Időszámításunk után, az 5 században barbár népek (vizigótok, vandálok stb.) igázták le Luzitániát. A 8. században az ibériai félsziget nagy részéhez hasonlóan a mozlim mórok hódították meg a területet hosszú időszakra. Csak Luzitánia északi részén maradtak hatalmon a keresztények. Délen, évszázadokon keresztül kezükben tartották az ellenőrzést a mórok, de a 9. századtól kezdve hosszas küzdelemként elindult a Reconquista, azaz a területek visszaszerzéséért vívott keresztény küzdelem. E küzdelem egyik hőse, Alfonso Henriques lett az első portugál király a 12. században. Portugália csak a 13. században szabadult meg teljesen a mozlim megszállástól. E század végén rögzítették nemzetközi megállapodásban Portugália határait, ami csaknem teljesen azonos a jelenlegiekkel.

A fejlődés és többnyire a béke korszaka következett, bár gyakran kellett így vagy úgy megküzdeni a spanyolok terjeszkedési kísérleteivel szemben. A 15. században annyira konszolidálódott Portugália, és oly mértékben képes volt a hajózási tapasztalatokat kamatoztatni, hogy meghatározó szerepet játszhatott a földrajzi felfedezésekben, amelyek révén később gyarmatbirodalmat építhetett fel. Hatalmas dél-amerikai területhez (a mai Brazília) jutott a kis ország. Az amerikai, afrikai és ázsiai hódításoknak köszönhető kereskedelmi aktivitásnak, a fűszerek, az arany, selyem stb. Európába hozatalával Portugália a kontinens legprosperálóbb országai közé került. Persze a meggazdagodásból a társadalom nagy hányada nem részesült, a vékony uralkodó réteg annál inkább. A 17. és 18. század a gyarmatbirodalom kiszipolyozásáról szólt, és arról, hogy az egymást követő uralkodók ügyes diplomáciával megőrizhessék a távoli területeket a konkurens gyarmatosítóktól (spanyolok, angolok, hollandok).

Portugáliát 1755. november elsején nem történelmi, hanem egy brutális természeti csapás ért, a lisszaboni földrengés. A rengéshullámokat még Skóciában is érezték. Lisszabon 250 ezer lakójából több mint 80 ezer az életét vesztette. Lisszabon végleg elvesztette fő európai kikötői szerepét is. Portugália meggyengült és ennek logikus következménye volt az, hogy elvesztette legnagyobb gyarmatát. 1822-ben Brazília függetlenné vált.

Portugál népviselet

1910-ben Portugália köztársasággá vált és a monarchia végleg eltűnt, ellentétben Spanyolországgal. 1933-ban került hatalomra Salazar, aki csaknem fél évszázadon át képes volt fenntartani a diktatúrát. Bár rokonszenvezett Mussolinivel és Hitlerrel és rezsimjét a külvilág fasisztának minősítette, a második világháborúban a be nem avatkozás elvét gyakorolta. 1968-as halála után a diktatúra hanyatlásnak indult, és 1974 áprilisában igazi forradalom tört ki, amely győzedelmeskedett is. A forradalom erőiben jelentős szerepet játszottak fiatal tisztek, és baloldali párok, köztük a kommunisták is. A baloldali erők vezette hatalom gyorsan függetlenséget adott az ország afrikai gyarmatainak. Egy ideig a kommunista világ abban reménykedett, hogy Portugália is kommunista országgá válik. Az ország kapitalista uralkodó osztálya, a nyugat, a nép többsége azonban a polgári demokráciát választotta. 1986-ban Portugália, Spanyolországgal együtt az Európai Unió tagja lett. Portugália gazdasága hatalmas előnyhöz jutott az uniós pénzek révén. Az életszínvonal jelentősen javult, Portugália konszolidált országgá vált. A mélyen rejlő problémák az elmúlt néhány évben kerültek felszínre.

Manapság

Portugáliában elég komoly gazdasági problémák vannak, és ez azzal is összefüggésben van, hogy az ország teljesítményéhez képest túlságosan is megnőtt az utóbbi évtizedekben az életszínvonal. A portugálok egyértelműen jobban élnek, mint a magyarok, könnyebben kijönnek a havi fizetésükből. Ellentétben a magyarokkal, sokkal többen megengedhetik maguknak, hogy rendszeresen étterembe járjanak enni. A turista ezt láthatja is ottjártakor. A portugáloknak is vannak bőven gondjaik, de messze nincs olyan jellegű egzisztenciális elkeseredettség, mint nálunk. Még szerencséjük is van az ország elhelyezkedésével, mert nem kell fűtésre költeniük és a sokkal több napfényes nap, a kellemesebb klíma is hozzájárul a jobb közérzethez.

A portugálok életszínvonala ugyanakkor alacsonyabb, mint a spanyoloké, és jelentősen alacsonyabb, mint a nyugat-európai átlag. A térségünkből a cseheknél és a szlovéneknél a hivatalos adatok szerint magasabb az életszínvonal, mint a portugáloknál. A portugáliai szigorú megszorító intézkedések miatt az állami alkalmazottak biztos szívni fognak, mert elveszítik a korábban élvezett 13. meg 14. havi (!) fizetéseket. A munkanélküliség óriási probléma Portugáliában (15,7 százalék).

Portugáliában a havi minimálbér 185 000 forintnak megfelelő euró (2015). 

2012. szeptember elején a portugál miniszterelnök a munkavállalókat sújtó megszorító intézkedéseket jelentett be. A kormányfő közölte, hogy Portugália még mindig nem jutott ki a gazdasági vészhelyzetből. A portugál kormány előrejelzése szerint 2012-ben 3,3 százalékkal zsugorodik a gazdaság. Az Európai Unió és a nemzetközi Valutaalap Portugáliát is szorongatja az állami kiadások csökkentését szorgalmazva.

A mai Portugália, és elsősorban Lisszabon egyik leglényegesebb jelensége az afrikai bevándorlók jelenlétének látványos erősödése. A portugál főváros multietnikai (vagy szokták mondani multikulturális) jellege és dimenziója meglepi a turistákat. Az afrikai bevándorlók nagy többsége a volt portugál gyarmatokról (Bissau-Guinea, Angola, Zöld-foki-szigetek stb.) való. Vannak egész negyedek, elővárosok, amelyekben csaknem kizárólag afrikaiak laknak.

Az afrikaiak hatással vannak a portugál tömegkultúrára, főleg a zenei életre és divatokra. Ugyanakkor a portugálok egy része nem örül annak, hogy ennyi afrikai bevándorló él közöttük. A gazdasági nehézségek miatt az alsó városi néprétegek portugáljai hajlamosak a problémák egy részéért a bevándorlókat okolni. Korábbi évtizedekben sok brazil jött Portugáliába élni, hiszen így legalább nyelvi problémák nem adódtak. Most megfordult a helyzet, mert Brazíliának egyre jobban megy, így a portugálok fontolgatják azt, hogy a dél-amerikai országba emigráljanak.

"Portugáliának államfője van, akit 5 évre választanak és miniszterelnöke, akit 4 évre. A minimálbér havi 485 euro, az átlagkereset 800 euro. A munkaidő általában 9-6-ig tart, egy órás ebédszünettel. A kórházi kezelésért mindenkinek fizetni kell. Az alapdíj 20 euro. Óvodát nagyon nehéz találni, a magánovik pedig nagyon drágák, így a gyerekeket hamar, már 6 éves korukban iskolába adják. A felsőoktatás mindenkinek pénzbe kerül: 1000 euro évente, aki magánegyetemre jár, annak havonta minimum 300 eurót kell fizetni. Kevés friss diplomás tud itt jól elhelyezkedni, így sokan Afrikába – főleg Algériába - mennek dolgozni, ahol jól megfizetik őket, mert ott hiányzik a képzett munkaerő, itt viszont nincs munkalehetőség a számunkra. Az afrikaiak pedig ide jönnek, mert Portugáliában nagyobb a kereslet a kevésbé képzett emberekre, akik alacsony fizetéssel is beérik. (Müller Gerda, 2014)


"Nehéz most Európában munkanélkülinek lenni. Nincs ez másképp Portugáliában sem, ahol a munkanélküliség eddig soha nem tapasztalt méreteket öltött. A 2013. első negyedéves munkanélküliségi ráta a Portugál Nemzeti Statisztikai Hivatal adatai szerint 17,8 százalék, amely tovább gyorsult az elmúlt év végén, ezzel újabb társadalmi feszültségeket keltve az országban, ahol három hónap leforgása alatt újabb 125 ezer ember veszítette el a munkáját. A 25 évnél fiatalabb munkanélküliségi ráta vonatkozásában pedig még ennél is rosszabb a helyzet: ez a mutató idén áprilisban meghaladta a 40 százalékot, amellyel a tagállamok közül dobogós helyen végzett Görögország (62,5%) és az ibériai szomszéd Spanyolország (56,4%) mögött." forrás


"Portugália a világ legnagyobb parafatermelője. A nyersanyagot a paratölgy kérge adja. Ez egy nagyon könnyen megmunkálható, hő- és hangszigetelő anyag, mely nem ereszti át a nedvességet. Több millió növényi sejtből áll, melyek levegővel telítettek. A köztük lévő teret pedig egyedi gázkeverék tölti ki, így rugalmas, jól összenyomható, ezért elsősorban dugót gyártanak belőle, de emellett széleskörű a felhasználása. Pl. cipőtalpat készítenek belőle, tálakat, sapkákat, kalapokat, táskákat. Ezek nagyon értékes darabok, (egy válltáska jóval 100 euro felett van) ugyanis annak ellenére, hogy sok helyen megtalálhatóak ezek a tölgyek, arra hogy lehántolhassák a kérgét - amit később megmunkálnak-, bizony rengeteget kell várni. Az ültetés után először 20 évet, majd minden hántolás után újabb 9-et, amíg visszanő a külső réteg. A fák törzsére egy számot festenek, például 6, mely azt jelzi, hogy utoljára 2006-ban fejtették le a kérget. Így tudják, hogy legközelebb mikor lehet betakarítani. Egy paratölgy akár 150-180 évig is elél, mely idő alatt 15-20 alakalommal lehet róla jó minőségű kérget hántani." (Müller Gerda, Vista Mammut, 2014)

Életszínvonal

Portugáliában elég komoly gazdasági problémák vannak, és (egyes elemezők szerint) ez azzal is összefüggésben van, hogy az ország teljesítményéhez képest túlságosan is megnőtt az utóbbi évtizedekben az életszínvonal. A portugálok egyértelműen jobban élnek, mint a magyarok, könnyebben kijönnek a havi fizetésükből. Ellentétben a magyarokkal, sokkal többen megengedhetik maguknak, hogy rendszeresen étterembe járjanak enni. A turista ezt láthatja is ottjártakor. A portugáloknak is vannak bőven gondjaik, de messze nincs olyan jellegű egzisztenciális elkeseredettség, mint nálunk. Még szerencséjük is van az ország elhelyezkedésével, mert nem kell fűtésre költeniük és a sokkal több napfényes nap, a kellemesebb klíma is hozzájárul a jobb közérzethez.

A portugálok életszínvonala ugyanakkor alacsonyabb, mint a spanyoloké, és jelentősen alacsonyabb, mint a nyugat-európai átlag. A térségünkből a cseheknél és a szlovéneknél a hivatalos adatok szerint magasabb az életszínvonal, mint a portugáloknál. A portugáliai szigorú megszorító intézkedések miatt az állami alkalmazottak biztos szívni fognak, mert elveszítik a korábban élvezett 13. meg 14. havi (!) fizetéseket. A munkanélküliség óriási probléma Portugáliában.

Portugálokról

A portugálok többnyire szívélyesek, s mediterrán módra könnyedek, kedélyesek. A turisták mégis gyakran – a felületes benyomások alapján – úgy érzik, hogy a portugálok inkább egymás között nyitottak, barátságosak, míg a külföldiekkel szemben inkább tartózkodóbbak, már-már a mogorvaság szintjén. Sokan mesélik azonban, hogy amikor kisebb-nagyobb segítségre volt szükségük a helyiektől, akkor rendre megtapasztalták a természetes segítőkészséget. Bár Portugália területe nem nagy, de azért az emberek tekintetében észrevehető különbség van az északiak és a déliek között. Az északiak talán maradibbak, merevebbek, míg a déliek lazábbak. Ami a vidékiekben közös, hogy a lisszaboniakat nem szívlelik.

Miket szoktak mondani a portugálokra jellemző pozitív tulajdonságoknak? Udvariasak, már-már nyájasak, türelmesek, szerények, megértők, elnézőek, nagyvonalúak, vendégszeretők. Jelzésértéke lehet annak, hogy Portugáliában már 1867-ben eltörölték a halálbüntetést. A portugáloknak is vannak jellemzőnek mondható gyarlóságaik: érdesek, makacsok, hajlamosak a leegyszerűsítésekre és a képmutatásra, roppant hiúak (pl. címkórság). Vannak a spanyolokkal nagyon hasonló, jellemző tulajdonságaik. Nagyon tartanak a kigúnyolástól, s attól, hogy folt eshet a becsületükön.

A portugálok állítólag erősen különböznek abban a spanyoloktól, hogy a humorérzékük nyíltabb és vaskosabb. A portugálokra jellemzőbb a hahotázás, mint a spanyolokra. Könnyebben adnak borravalót, és jobban keresik az anyagiak terén a potyázást. Amúgy a portugálok vérében benne van, hogy kétkedve és némi gyanakvással fogadjanak, mindent, ami spanyol. Ez vonatkozik a spanyol nyelvre is, bár pragmatikusan állnak hozzá ahhoz, hogy országukat spanyolok százezrei látogatják meg turistaként. Nem minősíthető sem pozitívnak, sem negatívnak a portugálok egyik jellemző tulajdonsága: hajlamosak drasztikus hangulatváltásra. Szentimentálisak és könnyen elsüllyednek a mélabúba (lásd fado zene). Ebben a vonatkozásban picit hasonlítanak a magyarokra, csak náluk a kedélyvesztés átmeneti, és nem jelent tartós pesszimizmust. Természetesen a tulajdonságokkal kapcsolatos általánosításokat teljesen árnyalja azt, hogy mindez miként és mennyire mutatkozik a különböző generációk esetében, különböző helyzetekben.

Portugál szurkoló lány

Ami a nőket illeti: Portugáliában a férfiközpontú társadalom gyorsan változik. Egyre több nő foglal el felelős tisztséget. A portugálok fölöttébb büszkék hazájukra. A magyarokkal ellentétben nem szívesen bírálják saját országukat egy külföldinek. A lisszaboniak meg vannak győződve arról, hogy a világ legklasszabb városában élnek, s a portóiak is imádják településüket. A helybéliek rokonszenvének megnyeréséhez bőven elegendő három nevet megemlíteni: Cristiano Ronaldo, Madeira szigetéről való, a már nem aktív focista Luis Figo és José Mourinho, akit a világ legzseniálisabb edzőjének tartanak. A portugálok roppant élvezik, hogy valakik a világ focijában, még ha a csúcsra nem is tudnak érni. Ha a turista kedves, tiszteletteljes a helyi emberhez, akkor nem marad el a kedvesség viszonzása. Pláne, ha az idegen néhány portugál szóval is képes előrukkolni.

"Algarve vidéke híres a vendégszeretetéről,, így, ha nem mogorva, bunkó, életunt arcok nyaralásunk alatti tanulmányozásában leljük perverz örömünket, Portugália a mi helyünk. Vidámság, segítőkészség, nyitottság, legyen szó akár helybéliekről, akár betelepült szállásadókról vagy éttermesekről. Egy hét alatt egyetlen fancsali felszolgálóval találkoztunk, ami hihetetlenül jó arány, hiszen számos helyen megfordultunk. Úgy tűnik az örök tavasz mindenkiből a legjobbat hozza ki: jönnek, beszélnek, érdeklődnek, mosolyognak, segítenek, mesélnek, mutogatnak, és mindezt nemcsak úgy felületesen, hanem időt- és energiát nem sajnálva, valóban szívvel-lélekkel." forrás

Ajánlott linkek e témában:

Vita a portugálokról

"A portugálok rendszerint öntudatosak, büszkék arra, hogy ők „adtak új világokat a világnak” azaz a nagy földrajzi felfedezésekre. Türelmesek, lazák és optimisták (ezt mutatja a ”rosszabb is lehetne” szólásuk) tehát hajlamosabbak inkább a jót, mint a rosszat keresni mindenben. Közösségi emberek – jellemző rájuk, hogy nem otthon kávéznak, hanem reggelente illetve este vacsora után lemennek a sarki presszóba, mert akkor ott el lehet a többiekkel cseverészni, illetve társaságban lehet nézni a meccseket, amit sokkal nagyobb élménynek tartanak így, mintha otthon a fotelban egyedül gubbasztva tennék." (2012)


"Szerintem a portugálok és a magyarok között van némi hasonlóság. Hajlamosak a búskomorságra és a múltba révedezésre. Ami nálunk a Nagy-Magyarország iránti nosztalgia, az náluk a gyarmati birodalom hajdani dicsőségének elmúlása miatti fájdalom. Ráadásul ők az afrikai gyarmataikat (pl. Angola és Mozambik) a hetvenes évek közepén vesztették el, azaz még élnek sokan Portugáliában, akik onnan kényszerültek visszaköltözni és maguk mögött hagyni a fehér telepes jólétet. Viszont a portugálok lomhábbnak tűnnek a magyaroknál. Lehet, hogy sommásan általánosítok, de tapasztalataim szerint a portugál pincérekre jellemző a lustaság. Olyanok, mintha állva el akarnának aludni. Ráadásul olyan bizalmatlanul tekintgetnek a vendégre. Vagy csak rám, mert sanda a tekintetem?" (2011)


"Egyik kedvenc európai országom, több okból is. Télen is kellemes klíma, kedves, segítőkész emberek, jó ételek. A mentalitásuk, munkaszemléletük is közelebb áll hozzám. Ha Portugáliában egy turisztikai szolgáltató azt ígéri, hogy 9-kor indulunk, akkor biztos, hogy már 08.50-kor ott van készenlétben és pontos lesz. Spanyolországban ez mondjuk egy 09.15-ös indulást jelentene jó esetben. Szerintem a szomszédjukhoz képest precízebbek, pontosabbak. Lehet, hogy a hosszú angol befolyás miatt, nem tudom. Összességében velük dolgozni, bármiféle munkával kapcsolatban lenni sokkal egyszerűbb, kellemesebb, mint a spanyolokkal. Ez elég szubjektív, de ez a tapasztalatom.

A portugálok nyugodtak, nem láttam senkit túlságosan stresszelni. Kedvesek, toleránsak és ők is nagyon értékelik, ha valaki pár szót el tud mondani a nyelvükön. Bár ez majdnem minden országban igaz. A portugál amúgy érdekes nyelv, és ami furcsa a beszélt nyelv számomra sokszor olyan kicsit, mintha oroszul beszélnének. Ők könnyen megértik a spanyolokat, fordítva viszont ez nem igaz. Szegény portugálok szerintem Európa legelőnytelenebb külsejű népe, nagyon ritkán látni igazán csinos nőt, vagy jóképű férfit találni (igaz nem is kerestem). Alacsonyak, tömzsik, nem túl szépek. Cserébe viszont nagyon kedvesek, nyitottak.

Latin országhoz képest feltűnően sokan beszélnek angolul. Semmi problémánk nem lesz a nagyvárosokban, turistásabb helyeken, valakit biztos találunk, aki angolul tud segíteni. Más mediterrán országokhoz képest ez üdítő jelenség. Újra csak spanyol összehasonlítást tudok hozni, ott még sokszor a turistaközpontokban is nehézségbe ütközik angolul elintézni dolgokat. Olaszországban és Franciaországban ugyanígy." (2011)


"A pasik között igenis van sok jóképű egyed. Nézzük például az ismerteket. Cristiano Ronaldo-t igazán nem lehet csúnyának mondani. Szabályosan jóképű. A Mourinho lehet, hogy beképzelt, és ritkán mosolyog, de azért elég helyes a nagyon rövidre nyírt, deres hajával. A Videoton portugál vezetőedzője, a Paulo Sousa meg kifejezetten jó pasi. A Traveler Digest magazin egyik idei száma szerint a világ legcsinosabb férfiúinak listáján a portugálok a negyedikek. Ami a csajokat illeti. Portugália jelenleg egyik legnépszerűbb énekesnője, az Aurea nagyon csinos. Járt Budapesten és valamelyik magyar adón láttam énekelni. A kanadai színésznő-énekesnő, a világsztár Nelly Furtado mindkét szülője portugál, és mondja valaki róla, hogy nem elég szép (bár éppenséggel 2015-re nagyon meghízott). Gyönyörű csaj. Az viszont tény, hogy a portugál lányok közül nem kerülnek ki nemzetközi hírű topmodellek, mert elég alacsonyak, 165 centiméternél többnyire nem magasabbak. Az meg, hogy bajszosak lennének, ma már egy idejétmúlt, buta előítélet. Ilyesmiket rendre állítanak a görög, meg a spanyol nőkről is." (2012)

fotó by Elter

"Catarina vagyok, portugál lány. Az úti kritikus kérésére elmondom, hogy mi portugálok mit gondolunk magunkról: a portugálok nagyon kedvesek. Az idősebb generáció kicsit konzervatív felfogású. A fiatalok egyre nyitottabbak a világra, egyre „nemzetközibbek”. Azon felül, hogy a portugálok kedvesek, sokra tartják a vendégszeretetet és hiszik, hogy sokban gyarapíthatják őket a turisták, nem csupán anyagi értelemben, hanem a más népektől való tanulás lehetőségével is." (2012)


"Nekem nagyon vegyes tapasztalataim voltak velük, nem tudnám őket egyértelműen kategorizálni. A helyi vonatokon, buszokon, metrón angolul bárkivel, még az ellenőrökkel is boldogul az ember, még a kalauzok is roppant kedvesek, viszont amikor tiniket kérdeztem meg az utcán valamiről, kiderült, hogy egy árva szót nem beszélnek angolul. Ezek a kamaszok ráadásul még barátságtalanok is." (Erika, 2012)


"A portugáloknak hihetetlenül szoros az érzelmi kapcsolata a saját történelmük birodalmi fénykorával. A portugálok a leghétköznapibb beszélgetések közben képesek utalásokat tenni valami réges-régi nagy katonai győzelmükre, birodalmi terjeszkedésük történeteire. A portugálok szeretnek nagyon választékosan fogalmazni és kifejezetten udvariasak. A spanyolokat nem szívlelik bizony. A portugálok szerint a spanyolok náluk hangoskodóbbak, és faragatlanabbak." (B. L., 2013)


"A portugáloknak némi kisebbrendűségi érzése van a nyugat-európai országokkal szemben. Most már, hogy Brazíliának egyre jobban megy, még a volt gyarmatukkal szemben is vannak ilyen komplexusaik. A portugálok nem kedvelik a spanyolokat történelmi okok miatt(gyakran akarták őket leigázni). Nem tesz jót a portugálok egojának, hogy az ország déli tengerpartján nyaraló britek gyakran beszólnak nekik a lassú tempójuk miatt. Sok nyugat-európai cég nem szívesen kereskedik portugál cégekkel a fizetési fegyelmezetlenségük miatt. Az a szerencséje Portugáliának, hogy az Európai Unióban ott vannak a szegény kelet-európai tagállamok és azokhoz képest mégis sokkal jobban állnak, így a presztízsük emelkedőben van a gazdasági problémáik dacára." (S.E., 2013)


"A portugálok tudatlanok, erőszakosak, szeretnek bolondozni, kedvesek, nagy húsevők, imádják az ünnepléseket, sokat utaztak (igaz néhány évszázaddal ezelőtt), befelé fordulók, mindig vágyakoznak valami után, de nem igazán tudják, hogy konkrétan mi után, magányosnak érzik magukat, nosztalgikusak, "régen milyen jó volt", várják, hogy jöjjön egy új hős, de nem jön, szeretnek inkább egyszerűen élni, imádják gúnyolni a hatalmasokat." (2013)


"A portugálok lusták, hajlamosak a búslakodásra és a nosztalgiázásra. Van egy rájuk jellemző szavuk, a saudade, ami olyasmi, mint a magyar honfibú.

Fotóegyveleg

Vissza az elejére


Kommentek

Anna Bella, 2013. 05. 29. 23:40
Èn egy éve élek Portugáliában, vegyes tapasztalataim vannak. Az igaz,hogy nagyon barátságosak,segítokészek, az ételeik finomak, igaz eloszor minden íz nagyon furcsa volt nekem, de ma már mindegyiket szeretem. Nagyon hangosak, heves vérmérsékletuek, hamar duhbe gurulnak, és hamar le is csillapodnak, de nekem eloszor mindig úgy tunt,hogy balhé vagy verekedés lesz,aztán végulis nem lett belole semmi. A hallásom már romlott :) szinte kiabálva beszélnek. Àltalában csinosak, és szerintem jóval tobb helyen nagyobb a tisztaság,ami sajnos a mi hazánkban nem mindig mondható el. pl. vasút, metro,nyilvános wc-k. Lehet,hogy itt tobb pénz van erre. A férfiak sokkal helyesebbek,és sokkal tobb található,mint a nok, persze vannak szép nok is azért. Csak nem olyan sok. Igen,el tudnak nagyon keseredni az élettol,pedig tényleg ez a jobb klíma, az óceánpart annyira megnyugtató tud lenni,hogy néha nem értem meg oket,mintha elfelejtenék,hogy milyen gyonyoru helyen élnek,ahol nem kell fizetni a strandra belépot,csak le kell menni a partra..Nincs futésszámla, fagy stb..Sajnos rengeteg kóbor kutyát látok az utcán,még sohasem láttam ennyit. A viselkedésukre visszatérve, flegmának, és udvariatlannak tunnek néha,amikor csak úgy csorompol a kávéscsésze úgy eléd rakják, elotte azt hittem,hogy az a bajuk,hogy bementem inni kávét,mert mondjuk pl. már zárnának, de nem, ok ilyenek,meg kell szokni.Ok észre sem veszik ezt.az agyam még mindik luktet,ha megye kvalahova ahol tobb ember van, mert ordítanak,de idovel megszokom, remélem :) Késon kelnek, és késon fekszenek, a buli a szórakozóhelyeken éjjel 1 óra után kezdodik, és másnap délelott van vége. Ide is némelyik holgy úgy kioltozik,mintha bálba mennének,de csinosak nagyon. Nagyon tetszik,hogy reggelente és délutánonként elmennek a kávézókba inni,enni.Nyáron mindig valamilyen fesztivál van, és annyira lazák, olyan jó nézni oket. Mindig puszit adnak egymásnak, ha találkoznak, és mindig megkérdezik,hogy hogy vagy.A tv musorokban még ott is csak úgy adnak egymásnak, pl a bemondóno kérdez ott valamit valakitol a nézotérrol, akkor is ad nek ipuszit,ez a koszonés mindig,mindenhol. Táncolnak, énekelnek, lazák a musorokban is. Nem úgy,mint a mieink,hogy vigyázba állnak,mintha híradó lenne. ezt így igazából el sem lehet mesélni,látni kell.


Új hozzászólás beküldése

Név:
E-mail cím:*
Hozzászólás:


* az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon



Repülőjegyek Lisszabonba Repülőjegyek Lisszabonba
Olcsó repülőjegyek Lisszabonba a Vistánál




SZÁLLÁSFOGLALÁS