ÚTIKRITIKA.HU / Azori-szigetek

Az Európában már nagyon sok helyet megjárt, ínyenc és utazásmániás magyarok érdeklődését felkelthetik a Portugáliához tartozó Azori-szigetek. Már önmagában izgalmas az Európától való tisztes távolsága, és persze az, hogy nem igazán szokványos úti cél. Felmerülhet a kérdés, hogy érdemes-e hosszas, átszállásos repüléssel időt és pénzt áldozni a szigetcsoport meglátogatására? Döntse el ezt az olvasó, tán éppen a mi tárgyilagos, hasznos információink alapján.

Mindenekelőtt tisztázni kell, hogy Budapesttől milyen messze is van repülővel: 3760 kilométer. Wizzairrel mehetünk Lisszabonba és onnan (nem azonnali átszállással), csatlakozással az Azori-szigetek valamelyikére.

Talán indokolt azt mondani, hogy a szigetcsoportra nem igazán érdemes 7-8 napnál rövidebb utazást tervezni. Pozitívum, hogy csupán 2 óra az otthonitól az időeltérés.

Leszögezzük jó hamar, hogy az Azori nem olyan jellegű nyaralási célpont, mint a Kanári-szigetek, vagy a török riviéra. Vannak a szigeteken fürdőzési lehetőségek, de önmagában ezért felesleges ennyit utazni és annyi sok pénzt elverni. Nem is egy hidegből melegbe menekülős desztináció!

Azok vállalkozzanak Azori-szigeteki utazásra, akik szeretnének különleges, egyedi természeti szépségeket, sajátos emberi életkörnyezetet látni, sokat kirándulni meg-megszakítva nyugodt szállodai pihengetéssel. Nagy éjszakai életre, nyüzsgős nagyvilági városokra, menő boltok sokaságára felesleges számítani. Az Azori-szigeteken a nyüzsgés a kirándulások sokaságából áll és a tenger is inkább a sportos, aktív pihenésről szól, nem a napon való sütkérezésről. Jól fogják érezni magukat az Azori-szigeteken azok is, akik nem szeretnek belevegyülni a tömegturizmusba. Ráadásul ez a desztináció megszűri a vendégkört. Ide az értelmesebbje jön, kevés a tahó, piálós turista típus.

"Az Azori-szigetek a nyugalom földdarabjai. Tökéletes hely ez azok számára, akik szeretnének kikapcsolódni egy kis időre, távol lenni az otthoni stressztől, a városok zajától. A helyiek diktálják a látogatók számára is a tempót, ami lassú, békés."

A vulkánikus eredetű, kilenc szigetből álló Azori sajátosságát az adja, hogy izgalmasan keverednek benne a tropikus jellegzetességek, a helyi viszonyokhoz érdekesen idomuló európai életmód és a semmilyen más hellyel nem hasonlítható egyediségek. Nem arról van szó, hogy teljesen kimarad a tengeri fürdőzés lehetősége. Vannak jócskán fürdésre alkalmas homokos partszakaszok, a Golf-áramlat enyhít valamit az Atlanti-óceán jellemző hidegségén, és a kis vulkanikus kráterek széteséséből sok helyen formálódtak természetes "úszómedencék", amelyekben egyedi élmény fürdeni.

Na de jöjjön a lényeg. Mit lehet egyáltalán látni a szigeteken? A szigeteket reklámozó fotókon hangsúlyozzák, hogy mennyire virágokkal teli a hely. Ez csalóka dolog, mert nem biztos, hogy az utazó éppen akkor látogat oda, amikor a hortenziák sokaságának lenyűgöző látványa éppen tetten érhető. A városok kicsik, a falvak még kisebbek és nem különböznek nagyon attól, amit az ember Portugáliában láthat. Kulturális látnivalók dolgában szenzációkra nem érdemes számolni. Igaz érdekes megtudni, megnézni azt, hogy hogyan, miből élnek a helyiek a többnyire álmos, idillinek tűnő kis településeken. Vannak borvidékek borkóstolókkal.

A fő látnivalók azonban inkább természeti képződmények. A legérdekesebbek egyértelműen a vulkanikus kráterek maradványai, lenyűgöző, izgalmas krátertavak. Jellemzi az Azori-szigetek jellegét, hogy oda mindenképpen jó túracipővel illik utazni. Valóban különleges élmény az is, hogy Európához tartozó területen az ember teaültetvényeket lát. Vannak gejzírek, természetes termálfürdők, izgalmas barlangok, csodás panorámák egyik sziget felől a másikra, hegyes tájakban, megközelíthető hegycsúcsokban gazdag, kalandos szigetbelsők, évszaktól függően a zöld vagy a barna és a sárga színárnyalataiban pompázó mezők.

A szigeteken nincsenek gyárak, üzemek. Kevesen lakják. Mindenhol tiszta természet uralkodik. Nincsenek turistahordák, s így egy nagyon, egyedi, szuper nyugis, ugyanakkor aktív pihenést lehet kikerekíteni.

Az Azori-szigetek meglátogatásának egyik nagy dilemmája az, hogy a szigetek közül mennyi fér bele az adott utazási időtartamba. Ha valaki csak egyetlenegy szigetre jut el, akkor kipipálhatja ugyan az Azori meglátogatását, de nem mondhatja azt, hogy megismerte. Annyira különböző élményt nyújt ugyanis szinte mindenegyes sziget. Egyes szigetek között kompok közlekednek, de néhány sziget között CSAK repülni lehet. Kétszer annyiba kerül, mint a kompozás.

A szigetcsoport legnagyobbja Sao Miguel (62 kilométer hosszú és a legszélesebb része 16 kilométer). Ide összpontosul persze a turizmus zöme. Nem eretnek dolog a teljes kinti lét idejét kizárólag ennek a szigetnek szentelni, pláne ha rövid a látogatás. Azért plusz egy sziget kiválasztása és megnézése ajánlatos.

A sziget nevének kiejtése valahogy így: Szan Migél.
Az egyes szigetek által kínált konkrétabb lehetőségekről külön menüpontokban adunk részletesebb információt.

https://vista.hu/europa/portugalia/azori-szigetek

Időjárás

Fontos tisztázni a klimatikus viszonylatokat. Április és október között a legalkalmasabb a szigetcsoportra látogatni. Májusban a legszebb a táj, mert akkor van teljében a virágzás. Nyáron előnyt jelent, hogy a szigetek közötti kompforgalom sűrűbb és több helyre el lehet könnyebben jutni. Az Azori szigeteken augusztusban süt a legtöbbet a nap. Fontos tudni, hogy nyáron sincs dög meleg. Nyáron a tenger hőmérséklete szerencsés esetben lehet akár 22-24 fokos is. Az átlagos nyári nappali hőmérséklet 19 és 22 fok között van. Télen 14 és 15 fok körül van nappal (pulóveres, hosszúnadrágos történet). Tavasszal, ősszel 15-17 fok körül van. Augusztusban a hőmérő higanyszála felugorhat 26 fokra is, februárban pedig akár 11 fokra is lehűlhet a levegő.

November és március között túl gyakran esik az eső (főleg novemberben és januárban), és ez belerondíthat a kirándulós programokba, és ebben az időszakban a tengerben fürdés egy magyarnak önsanyargatás jelleget ölthet (17-18 fok). Az időjárásról szóló tájékoztatást bonyolítja, hogy a szigetcsoport egyes szigeteinek egymástól eltérő klimatikus jellemzői vannak.

,, Tél: Az éghajlat inkább óceáni, semmint szubtrópusi, de a legdurvább éjjeleken is csak 13 fok volt, ellenben kora délután gyakori a 20-22 fok. Mondjuk az eső sem ritka, viszonylag sokszor fúj a szél; de még mindig sokkal többször van kellemes, a magyarországi áprilisra emlékeztető időjárás január-februárban, mint szürkeség és eső. Ja, és reggel és este bódító a virágillat (csomó minden virágzik most is, például a narancsfa, ami érik is egyúttal.)" forrás

,, Az azori időjárás minden meteorológus álma, hiszen akármit jósolnak, az másnap valószínűleg beigazolódik. Egyetlen napon – a hóesésen kívül – szinte minden meteorológiai jelenséget megtapasztalhatunk. Néhány órán belül kaphatunk trópusi meleget, orkánerejű szelet, párás, fülledt szubtrópusi esőt. A természet bujaságának ára van. (2017)" forrás

,, Az időjárás itt éjjel-nappal ugyanolyan: meleg, párás, ezért nem zavaró a 10 percenként eleredő, néha szitáló eső, néha masszív zápor sem. Teljesen normális, hogy tőled 10 m-re szakad az eső rád meg süt a nap. Az eső is más mint nálunk, lágyabb sűrűbb, szitálósabb, permetező, apróbb szemű, Persze a vihar itt is vihar. A szél mindig langyos és mindig fúj, a levegő pedig éjjel max 5 fokkal hűvösebb mint nappal. Mindent összevetve azt hiszem, a szigeten a legpraktikusabb viselet a túraszandál-fürdőruha-esőkabát kombó. És már kora este erősen lecsapódik a pára a sátorra: akkora ízcseppek gyűlnek össze mintha kiadós eső lett volna... Az illatok leírhatatlanok, az egész szigetet néhol édeskésebb, néhol fűszeresebb növényillat lengi be, amivel szinte nem lehet betelni. " forrás

Vélemények

"Májusban turistáskodtunk négy és fél napot a Sao Miguel szigeten. Nem bántuk meg egyáltalán, hogy eljöttünk az Azorira, már csak azért sem, mert odafelé két éjszakát, egy teljes napot töltöttünk Lisszabonban és az egy imádnivaló város. Jó, hogy egy sziget erejéig megismerkedtünk az Azori-s világgal. Valóban csak ínyenceknek való desztináció, olyanoknak, akik már nagyon sok helyen jártak és az ismertebb helyek után a különlegességek iránt is nyitottak. Nem mondjuk, hogy beleszerettünk az Azoriba és valaha is visszatérünk ide. De szuper volt jó értelemben kipipálni, és baromi jó volt az otthoni stressz szorításából kitörve egy ilyen teljesen nyugis, békés helyen ellazulni.

Az Azori-szigetek egy furcsa hely, azzal, hogy bent elég mélyen az Atlanti-óceánban létezik Amerika és Európa között, az utóbbihoz közelebb. Madeirán nem éreztük ezt a földrajzi elhelyezkedéshez kapcsolható különlegességét, itt igen. Sao Miguel valóban jól reprezentálja a szigetcsoport egészét, tehát rajta keresztül talán megismerhettük valamennyire az egészet. Sao Miguel tájképe valamiféle képzeletbeli keveréke a portugál tájaknak, kisvárosoknak, Skóciának, és talán picikét Izlandnak is.

Imádom a zöld színt és annak minden árnyalatát, és ezekből a szigeten csodálatos választékot kaptam. A szigetcsoport neve a kékről szól, pedig az óceánt leszámítva teljesen a zöld dominál. A tájak lenyűgöztek minket, nagyon jól éreztük magunkat, akkor is, ha itt nincs semmilyen UNESCO világörökséges hely és semmi kiemelkedő, világhíres szenzáció. Egyszerűen élvezhető az érzés, hogy az ember kint van az óceán nagy végtelenségében, és nagyokat szippanthat a levegőből, amit alaposan átjárnak a friss tengeri szellők. Jó, hogy nagyon kevés a turista és akik vannak, azok rokonszenvesek. Rengeteg az észak-európai látogató, többségük 40-65 közötti, jóarcú, a természeti szépségek apró részleteire kíváncsi, kirándulni szerető ember.

Végig a központi városban, Ponta Delgadán szálltunk meg, a sziget talán legjobb szállodájában, a 4 csillagos Marina Atlantico-ban. Az első nap a várossal ismerkedtünk. Vasárnap nagyon kihalt volt minden. Kellemes, nyugis város, de semmi különleges, szenzációs. Hétfőtől három napra autót béreltünk, egy kicsit, 150 euróért (a biztosítás nélkül olcsóbban meg lehet úszni). Az első nap Furnasba mentünk, ahol láttuk a pokol bugyrait (caldeiras) és a közeli, egyedi jellegű termálfürdőben (Poca da Dona Beija) lustálkodtunk a meleg vízben. Egyszerű, de nagyszerű program. A Terra Nostra-i botanikus kertben is van fürdő, de azt nem ajánljuk, mert nem kellően invitálós a vize. Viszont kifejezetten kellemes sétálgatni a parkban. Szerpentíneken keresztül eljutottunk egy Povocao nevű parti városkába és kedveltük. Mint a sziget más kisvárosaira is érvényes, nagyon meglepő dolgokra nem érdemes számítani. Ezek békés, viszonylagos jólétben élő helyek, szimplán aranyosak.

Közbevetőleg, az időjárással végig szerencsénk volt, csak a végén kapott el minket az eső, amúgy 14 és 18 közötti volt a hőmérséklet, érdekes módon délután, késő este szinte mindig melegebb volt, mint napközben.

A második autóbérlős napon a Lago das Sete Sidades ikertavakhoz látogattunk el, ezt a turisztikai propagandájukban nagyon kiemelik, de mi nem találtuk igazán nagy durranásnak. Az ikertavak közötti színkülönbséget - másokhoz hasonlóan - nekünk sem sikerült felfedezni, nyilván fények éppen szerencsés összhatása szükséges hozzá. Viszont egy jót sétálgattunk az egyik tó partján. Ennek a napnak a fénypontját a nyugati part öbleinek, sziklás partvonalainak a bejárása jelentette. Az ananásztermelő hely is nagyon turistás látványosság, de nekünk már 5 perc után unalmas volt.

A harmadik napba passzíroztuk be talán a legtöbb programot. Először megcéloztuk Ribeira Grande-t, a sziget második legnagyobb városát. Érdekesebb volt, mint azt reméltük. Hangulatos hely, egy, másfél órát el lehet sétálgatni. Igazán figyelemreméltó múzeumok itt sincsenek, ahogy a sziget egésze sem érdekes ilyen szempontból. A Gorreana nevű teaültetvény egész jó program, de ez sem szenzációs. Príma és csaknem néptelen autóúton jutottunk el a sziget keleti részére. Itt is csodásak a tájak. Nordeste városa érdektelen, legfeljebb ebédeléshez felel meg. Trágyaszag ült rá a kisvárosra és a bűz hamar elűzött minket.

Nordeste-től délre a táj egyre szebb és az egyik leglátványosabb program aznap az egyik kilátópont, a Ponta do Sossego volt. Baromi szépen kialakított hely, sokkal szebb, mint az ugyancsak reklámozott Ponta da Madrugada. Visszafelé jó darabon az északi part kacskaringós kis utjain tértünk vissza a sziget közepe tájára, hogy megnézzük a Lago Fogo tavat. Nagyon gyakran ködbe veszik el a látvány, és nekünk sem sikerült sokat látni a tóból.

Az utolsó nap, könnyed levezetésként még elautóztunk Vila Franca do Campo városkába. Aranyos, maximum 40-50 perces program. A nap maradékában Ponta Delgadában sétálgattunk. A város felső, modernebb részén található a Parque Atlántico nevű bevásárlóközpont, ami legfeljebb azért lehet érdekes, mert a gyorséttermes részén lehet végre mást is enni, mint, ami zömében a sziget éttermeiben ehető (pl. príma wok-os kaját). Feltétlenül érdemes felkaptatni az Alto da Mae de Deus templomhoz, mert kertjének mellvédjéről pompás a kilátás a városra, a tengerre.

Visszatérve a kaja témához. Imádom a halakat, a tenger gyümölcseit, de - őszintén - Sao Miguel-en nem voltam elragadtatva a halaktól, pedig feltehetően frisseket ettem. Az elkészítési módok tán nem kellően rafináltak. Viszont meglepően finomak a marhahúsok. Az alapanyagokat, a teheneket elképesztő mennyiségben volt alkalmunk látni a szigeten kirándulva, szinte mindenhol. Fekete-fehérek, kevés a tarka, szorgalmasan legelnek, titokzatosan egyensúlyozva nagyon meredek terepeken.

Úgy érzékeltük, hogy az Azori elég jómódú hely, bár rengeteg jele (főleg a sok becsukott bolt) van a recessziónak, az anyaország, Portugália gazdasági válságának. Leesett az állunk azon, hogy mennyi helyi van, aki prímán beszül angolul. Egyébként a sziget gyéren lakott, tömeget nem igazán lehet sehol látni. Békés népség, erős az azori tudatuk, a szárazföldi Portugáliához gyenge érzelmi szálak kötik őket.

Szinte minden turista megy bálnanézős hajós programra, mi nem mentünk, mert a világ más helyein már volt részünk ilyenben. Erről hát véleményt mondani nem tudunk. Annyit feltételeztünk, hogy jól szervezettek ezek a hajós túrák.

Szóval ha valaki az Azori-szigeteket csupán Sao Miguel szigetén keresztül akarja megismerni, akkor a tanácsunk 2 vagy inkább három nap bérelt autóval szigetfelfedezés, egy nap bálnázás, és a csonka napszakokba, esténként Ponta Delgado. 5 nap elegendő a szigetre. Nyilván érdekesebb még egy-két szigetre eljutni, de Sao Miguel révén alapvetően meg lehet ismerni az Azori-szigetcsoport lényegét, jellegét." (Jani, 2016)

"Nyáron voltuk a Sao Miguel szigeten. Végig egy szállodában laktunk. Onnan kiindulva mentünk lényegében mindennap valahová kirándulni. Egyáltalán nem kell profi túrázónak lenni az itteni természeti szépségek felfedezéséhez. Szimplán, amatőr módon is jól ment minden. Kell egy jó térkép, ahol fel vannak tüntetve a kiránduló utak, ösvények. Nagyon enyhe, kellemes, tiszta a levegő. Voltunk bálnalesen is, bár hallottuk, hogy e műfaj tekintetében vannak jobb szigetek. Delfineket is láttunk egy hajókiránduláson. Amúgy autót béreltünk egy hétre közel 200 euróért. A meleg ellenére csak egyszer mentünk ki strandra. Csak a tengeri fürdőzésért felesleges lett volna ideutazni." (2014)

,, Tetszik: a táj. Kb, ugyanaz van, mint Izlandon (laktam ott fél évet): vagyis bárhol lép ki az ember az ajtón, mindenhol lenyűgöző.

Nem tetszik: a járdák, pontosabban, hogy alig vannak. Vagy ha vannak, sokszor akkor sem szélesebbek húsz centinél. Egymás mellett andalogni csak kivételes esetekben lehet; kerekesszékkel vagy babakocsival a legtöbb település járhatatlan, mi nem is hoztunk magunkkal babakocsit (aztán vettünk egyet, de két nap után visszavittük). Gyakori az az építészeti bravúr is, hogy mondjuk 18 méteren méteren át van járda az egyik oldalon, aztán beletorkollik egy házba, aztán a másik oldalon van, de egy idő után inkább ott sincs, és akkor mondjuk tíz méteren át nincs sehol járda, vagy csak akkora, ami egy tengerimalacnak elég. (2017)" forrás

Tetszik:

1. Minden strand szuperül fel van szerelve vécével, úszómesterrel, bringatárolóval stb. A leggálánsabb vécé a Praia Pópulón van. Nem voltunk az összes strandon, de amin voltunk, az ingyenes, és a többsége megkapta a Kék zászlós minősítést. Mondjuk utóbbi nem meglepő, őrült tiszta a víz szinte mindenütt.

2. Az augusztus tényleg a legturistásabb hónap - a megfizethető szállások például elég hamar elfogynak -, de még így sincs tömeg, teljesen élhető a főváros, Ponta Delgada. Kicsit több a lovaskocsis városnéző, éjjelenként páran hejehujáznak a belvárosban, egyes éttermekben ebben a hónapban szünetel a prato do dia, azaz az ebédmenü csodálatos intézménye, máshol egy héttel későbbre lehet csak asztalt foglalni; de még a strandokon se vészes a helyzet, szerintem a halak sem kapnak sokkot. Szívből remélem, hogy a tömegturizmus még jó sokáig elkerüli ezt a helyet.

Nem tetszik

1. Nagyon ritka a jó kenyér.

2. Ponta Delgada-i repülőteret konkrétan a város szájába (Relva nevű összenőtt település) építették. Van olyan városrész, ami fölött kb. kétszáz méterrel dübörögnek el a mintegy 20 másodpercen belül landoló gépek, a legidegesítőbbek a sugárhajtásúak.

3. Az azoriak alacsony környezettudatossága. Eddig csak egy - nagyon nyomott üzemanyagárban úszó - arab országban láttam, hogy ha valaki megáll egy járművel 2 / 3 / 5 / 8 percre, nem állítja le a motort. Ráadásul az itteni benzinárak nagyon hasonlóak vagy kicsit magasabbak, mint az otthoniak.

4. Nyaranta elég sok hely csótányos. Az utcák elsősorban, de gyakran a házak is. Ez amúgy egy másik fajta csótány, mint a budapesti, kicsit a hőscincérre hasonlít, de mégiscsak csótány

(2017) forrás

"Sao Miguelen a hotelben dumálgattunk néhány helyivel angolul. Meglepett minket, hogy portugál állampolgárságuk dacára mennyire inkább Amerikához vonzódtak. Lehet, hogy azért, mert sok helyinek inkább az USA keleti partján van rokona, mint a szárazföldi Portugáliában. Nincs annyi kiépített strand, mint Madeirán, de amik vannak azok természetesek és szépek. Külön jó, hogy a Sao Miguel-i strandokon soha nincs tömeg, zsúfoltság. Legfeljebb csak a nagyváros, Ponta Delgada környékén jön össze sok ember a kiépített strandokon. A homok nem fehér, hanem inkább barna. Jó kis romantikus vendéglőkben vacsoráztunk, többnyire halételeket. Sok helyre kirándultunk, de nem béreltünk autót, hanem távolsági busszal közlekedtünk. Kicsit komplikált volt. A legemlékezetesebb élményünk az volt, hogy egy természetes hidromedencében melegedtünk (36 fok?) kénvizű gyógyforrásban. Ez nem kénköves pokol volt, hanem mennyország bazi magas páfrányokkal a közelben." (2014)

"Tetszett & nem tetszett - Sao Miguel vonatkozásában

Tetszett

Sao Miguel-en az országutak szegélyeit nagyon gondosan színpompás virágokkal díszítik

Ponta Delgada-ra való szép kilátás szempontjából két hely: a Parque Atlantico nagy bevásárlóközpont éttermének teraszáról és a kis dombon lévő Mae de Deus templomról, a katonai múzeumból (erődítmény) panoráma a kikötőre

a Ponta Delgada-i repülőteret egy arborétum szegélyezi, s ez bizony nem szokványos

a termálvizekben üldögélni (Terra Nostra Park)

mennyire buja az egész szigeten a természet

az északi parton a kilátóhelyekről (moradouras) a panorámák

a pompás vízesések a Ribeira Caldeira Park-ban

a sok egyforma, de szép templom fehér alapon sötétbarna fadíszítésekkel

a sziget második legnagyobb városa, Ribeira Grande sok hortenziával, apró vízesésekkel

12-14 euróért két fő megebédelhet egy egyszerű étteremben jelentősebb alkoholfogyasztása nélkül

a kedvenc éttermünk Ponta Delgada-ban: Alcides

Nem tetszett

az időjárás szeszélyessége, kiszámíthatatlanságai

egyes éttermekben a lélektelen, közömbös arcú felszolgálók

a szigeten a taxisok egyáltalán nem használnak mérőórát, hanem valami ártáblázaton kell az utasnak kiigazodnia (reptér-belváros korrekt ár: kb. 12-14 euró)

a járdák nagyon keskenyek, gyakran libasorban kellett közlekednünk

a Sete Cidades ikertavainál nem láttam drámaian különböző vízszinteket (a reklámfotókhoz képest)

a likőrüzemben a kóstolható itókák közül egyik sem ízlett különösebben, még a passion fruit-os sem

az ananászültetvény nem igazán izgalmas

a recesszió jeleként sok a bezárt bolt

távolsági buszokkal nem tudja a turista felfedezni a szigetet

amikor az eső elmosta az aznapi programunkat (augusztus)"

(Kató&Fecó, 2015)

Fekvése

A szigetcsoport 1500 kilométerre van a szárazföldi Portugáliától. A szigetcsoport kilenc vulkánikus szigetből áll: Santa Maria, Sao Miguel, Terceira, Graciosa, Sao Jorge, Pico, Faial, Flores, Corvo. A legnagyobb sziget, Sao Miguel méretében és alakjában a Balatonra emlékeztet. A 237 ezer azori lakos több mint fele ezen a szigeten él.

Közlekedés

A Sao Miguel-szigeti Ponta Delgada repülőtér kijáratánál vajszínű, különböző évjáratú, óriási Mercedes taxik várják az utasokat. Egységárak vannak, taxiórát nem használnak. Ponta Delgada központjába a viteldíj 10-13 euró között van. Ez elég talán egy kicsit sok ahhoz képest, hogy egy 10 perces útról van csak szó. Sao Miguel szigetén az utak állapota elég jó, vannak egészen új autóutak, amelyeken nagyon gyér a forgalom. Az autóutakon többnyire 90-100 a maximum sebesség. A partvidékeken vannak egészen meredek kis földutak, amelyeket jobb nem bevállani kicsi bérautókkal.

Autóbérlésnél mindenképpen tanácsos kis autót választani, mert sok a keskeny és kacskaringós út, ahol kevésbé veszélyes kis autóval közlekedni. Nem kifizetődő dízeles autót bérelni. Az üzemanyag meglehetősen drága, a 95-ös benzin litere 1,40 euróba kerül.

Biztonságos, praktikus autóbérlés nagy választékból itt.

"Három napra béreltünk autót és nagyon alaposan bejártuk Sao Miguel szigetet. Összesen 40 eurót költöttünk üzemanyagra. Hát ez bizony nem sok, pedig az üzemanyag drága a szigeten. Bármit irkálnak blogokban, igazán veszélyes tűkanyarós utak nincsenek. Vannak nehéz útszakaszok, de ezeken is könnyű a vezetés, mert nagyon ritkás a forgalom." (Jani, 2013)

Ponta Delgadaban egyébként a külső városi részen ingyenes a parkolás, de a sárga felfestésekre sehol nem szabad megállni, mert vagy az autó fordulási sugarába esik vagy mert olyan keskeny a járda (sok helyen 50 cm alatt van) hogy a lakásba már nem tudnának bemenni aki ott lakik. Az utcák nagyon szűkek..

Szállások

A szigeteken minden kategóriában találunk szállodák. A turisták többsége a Ponta Delgado-i modern kikötő közelében lévő parti főút mentén sorakozó szállodákból választ. A 4 csillagos Marina Atlantico-t nyugodtan tudjuk ajánlani. A szobák korszerűek, jó állapotúak, a büféreggeli rendben van, bár unalmasan ismétlődő a választék. Ügyesen kell választani Ponta Delgado éttermei közül, mert van több elég középszerű hely, unottan ténykedő pincérrel. Abszolút kedvenceink: az Alcides és a teljesen rendhagyó vega étterem, a Rotas.

Fontos! A legtöbb étteremben rendelés, kérés nélkül a pincérek kitesznek kenyeret és sajtokat. Ezek nem ingyenesek, akár 3-4 eurót is felszámolhatnak ezekre, akkor is, ha nem kértük. A turisták nem szeretik ezt a módit.

Más: Az Azori-szigeteken a csapvíz iható!

Egyéb hasznos információk

1. Van egy tiszteletbeli magyar konzul: Camilo MONIZ

Cím: Edificio Rua José do Canto nº 6ª bloco B, 9500-076 Ponta Delgada

E-mail cím: consulhungriacores@gmail.com
Telefonszám: +351296709050

Strandok

Mivel vulkáni eredetű szigetcsoportról van szó, a szigetek partjainak nagy része sziklás, fekete homokos. A sziklákról csodás kilátás nyílik az óceánra. Sao Miguel legszebb strandja Porto Famoso közelében található egy csodás öbölben. A tengervíz gyönyörű türkizkék. Terceirán Praia da Vitoria strandja a legszebb.

,, Van ahol kövesebb a part, van ahol finomabb. Arra viszont számíts, hogy az óceán vize hidegebb. Sok helyen a partra ki van téve, hogy ne menj a vízbe, ez a hatalmas sodrás miatt van." forrás

Látnivalók

São Miguel

746 négyzetkilométer nagyságú a sziget, kb. 130 ezren lakják. Ponta Delgada főbb látnivalói sétálva is könnyen felfedezhetők. Szűkre szabott, macskaköves kis utcák, díszes csempés utcatáblák, hangulatos parkok, a szigetcsoport különleges növényvilágát tanúsító botanikus kertek. Az óvárosban néhány barokk stílusú épület is látható. Megnézendő a városháza, a városkapu, és a Sao Sebastio főtemplom. Az óceánparton álló reneszánsz Sao Bras erőd vaskos kőfalai látványosak. Az óceánparton ezüstsirályok köröznek a levegőben. Vannak tematikus városnéző körutak.

,, A főváros, Ponta Delgada félnapos városnézésre tökéletes. Elég csak nekiindulni a régi, hófehér házakkal szegélyezett hangulatos kis utcácskák valamelyikén, végigkorzózni az óceánparti promenádon, esetleg bekukkantani egyik-másik középkori templomba, például a város jelképének számító városkapu közelében lévő, 15. században épült São Sebastião-székesegyházba.)" forrás

A szigettúrák során változatos, egzotikus növényvilág látható. Az egész évben tavaszias klímának, az óceáni éghajlatnak köszönhetően burjánzanak a pálmafák, a hortenziák, a banánligetek, az ananászültetvények. A legérdekesebbek azonban azok a növények, amelyek csak itt, ezen a szigetcsoporton láthatók. Legalább hatvan ilyen növényfaj van (pl. egyedi borókák).

Kiemelt turista látványosságok a Sete Cidades kristálytiszta, kaldera típusú (kráterszerű, üst alakzatú) ikertavai csodásak, ahogy körülölelik őket fantasztikus szubtrópusi növénykülönbségek. Az egyik tó kék, a másik zöld. Keskeny földnyelv választja el őket egymástól. A legenda szerint egy zöld szemű herceg és egy kék szemű hercegnő bánatos könnyei fakasztották a tavakat. A sors kegyetlensége miatt ugyanis nem lehettek egymáséi.

Kati fotója

Készüljünk fel arra, hogy legtöbbször a valóságban nem érzékeli a turista a színkülönbséget a két tó közöt, legalábbis nem annyira, mint az alábbi képen (időjárás függő).

A Vista do Rei nevű kilátópontról lenyűgöző a látvány, mivel egy helyről körbe nézve látható a végtelen óceán, a mélyben elterülő, két érintetlen ikertó és a kráterek láncolata. Sok turista a legemlékezetesebb élménynek azt tartja, ahogy kirándultak a nyugvó vulkántölcsér 12 kilométeres karimáján. Ez hatalmas élmény lehet a természet szerelmeseinek!

A völgyben lévő falvak házai bájosak a tündérkertjeikkel. A falvak egyszerűek, nem tűnnek különösen jómódúaknak, ellenben csendes és nyugalmas hétköznapokról árulkodnak. A helyi kifőzdékben előételnek friss sajtot és helyben sütött kenyeret kínálnak, látszatra ingyen, valójában fizetni kell értük.

A sziget legnyugatibb pontján, a Mosteiros-nál a vulkanikus eredetű fekete homokos sziklaparton természetes úszómedencék sorakoznak. Ezekben nagy élvezettel lubickolnak a helyiek. A vizet a nap energiája fűti, a dagály takarítja.

A fővárost kelet felé elhagyva hangulatos, lávahomokos strandok követik egymást. Az óceán vize nyárközepén itt elég meleg, és fürdeni is lehet. Látványos a Lagoa do Fogo, azaz a Tűz-tó nevű, azúrkék krátertó. Ez a vidék ma is aktív vulkáni jelenségek helyszíne. Utoljára 1998-ban volt egy 5,8-as erősségű földrengés.

A Furnas nevű településnél a gejzírek konyhaként is funkcionálnak. A finom azori ételkülönlegességet, a cozido-t, egy zöldséges pörköltet a helyiek a talajból feltörő meleg vizű források gőzében főzik meg! Régen a forró talaj helyettesítette a tűzhelyet. A háziasszonyok reggelente eltemették vaslábasukat a földbe, délben pedig kiásták. Az ebéd magától megfőtt a természetes, tűzforró közegben. Izgalmas ezt megbámulni, de sok turista étvágyát lelohasztja a helyszínen terjengő kénes bűz.

Az Azori szigetek egyetlen rövidke autópályáját is érinti a legtöbb szigettúra. Az északi parton kelet felé autózva azonban tekervényes ösvényekre is vezet az út. Több vízesést lehet látni útközben. Meglehet állni valamelyik hangulatos halászfaluban egy kávézgatásra. A helyiek rokonszenves, kedves, kíváncsiskodó emberek.

Nordeste csendes kis városka meredek utcákkal. Ez a sziget legkeletibb pontja és itt a leginkább érintetlen a táj. Egy világítótorony tetejéről lehet szemeket mereszteni az Atlanti –óceán végtelen vízfolyamára.

Az Azori szigeteken a bálna- és delfinleső csónaktúrákat senki nem szokta kihagyni. Az Azori-szigetek a vízi óriásemlősök téli-nyári vándorlásának útvonalába esnek. Egy kicsit körülnéznek errefelé május és szeptember között, majd továbbfordulnak a Zöld-foki szigetek felé. A kirándulásokat gyakran megelőzi egy népszerű tudományos kiselőadás a bálnák és delfinek fajtáiról. Motoros gumicsónakokban megy a program. Mindenki narancssárga mentőmellényt ölt magára. Több pénzért jachttal is lehet lesre menni. A kísérők elég ügyesek ahhoz, hogy a programra befizetők kapjanak is valami show-t a pénzükért. A szerencsések még a leghatalmasabb bálnát, a kék bálnát is megpillanthatják.

A kecsesebb delfineket már valamivel közelebb lehet tanulmányozni. A delfinek rajokban közlekednek és gyakran igen közel jönnek a csónakokhoz.

"Sao Miguel-nél én még soha nem láttam zöldebb szigetet. Ehhez párosult még az elképesztően sok hortenzia kékje. A szigeten szinte minden kerítés, sövény, birtokelválasztó alkalmatosság kék hortenzia bokrokból áll. Az idegenvezetőnk elmondása szerint a vulkanikus sziget patakjai olyan melegek, hogy csemegekukoricát, meg gesztenyét főznek bennük a helyiek. Az ebédet is a föld melegével főzik meg!"

,, Sao Miguel szigete csodálatos. Nem csak úgy simán, hanem tényleg nagyon, nagyon szép, fantasztikusan zöld, élő és természetes. Mégsem való ez a sziget mindenkinek. Miért? Mert végtelenül nyugodt. Ha valaki bulizós helyet szeretne nyaralása színhelyéül ahol sárga homokos tengerpart van, meleg a tenger, sok bolt, bárok a parton, stb., rossz helyre jönne. Itt béke van, csönd, esténként maximum a tehenek bőgése vagy a tücskök ciripelése hallatszik az óceán morajlása mellett.

Sao Miguel hatalmas sziget, rengeteg forrással, patakkal, vízeséssel, dombokkal, buja zöld növényzettel. Ha megnézel ezer képet, akkor is meg fog lepni ha odamész, hogy mennyire zöld minden.

Amellett, hogy zöld, a helyiek szeretik a kényelmes életet, szeretik élvezni a természet szépségeit is, ezért majdnem minden parkolóba, kilátóhoz, parkba építettek tűzrakó helyeket, de nem csak szedett-vedett dolgot képzelj el, hanem igazi grillezős építményt, olyat amilyet Magyarországon jó drágán lehet kapni az Obiban. Ráadásul amellett, hogy a legszebb helyeken építették őket, mindegyik mellett van csap ahol kezet tudsz mosni, mosogathatsz, stb. Nekem nagyon tetszett az átgondoltsága.

Itt az emberek békések, nyugodtak. Dudálást, hangos szót nem hallottam.Az nagyon tetszett, hogy a bárokban zajlik az élet. (Ne a magyar kocsmára asszociálj!)A bárokra nincs kiírva nagy betűkkel, hogy bár, legfőképpen semmi nincs kiírva, de van egy ajtó, ahol ha bemész rögtön detektálják, hogy nem vagy odavalósi, valószínűleg angolul fognak megszólítani.Az ilyen bárokból kétféle van: ahol az a fő tevékenység, hogy itallal látják el a népet (ne gondolj részegeskedésre!). Itt alapból van valamilyen leves, hamburger (mindegy hol eszed, ugyanaz a műhús van benne) hot-dog, szendvics. A szendvics az a bifana-nak nevezett husis kenyér, nagyon finom!

Visszatérve a sziget zöldségére… burjánzik a növényzet a sok esőtől, de egyszer sem láttam gazos, rendezetlen részt. Láttam viszont megszámolhatatlanul sok embert, akik az útszéli részeket tartották karban. Nem tudom, hogy helyi “közmunkások”-e, de sokan voltak és a legmeglepőbb helyeken dolgoztak.

Ha a szigetre mész és olyan szerencséd van, hogy lesz egy felhőtlen éjszakád, használd ki! Menj ki hajnalban a szabad ég alá, és olyat fogsz látni, mint még soha! Mi egy lámpáktól mentes helyen laktunk egy dombon, és amikor éjszaka kinyitottam az ablakot, egy hangos “aztaaaaa!” hagyta el a számat. Ugyanis annyi csillag volt az égen, amennyit csak csillagászati fotókon lát az átlagember. Mind ott volt! A bálnales után ez a sok élményem közül az egyik legmeghatározóbb.

De nézzünk egy negatívumot. Ha veszel valamit, egész biztosan beleteszik egy műanyag szatyorba. Ha 5 dolgot veszel, minimum négy szatyorral leszel “gazdagabb”. Remélem hamar leszoknak erről a hülye, környezetszennyező szokásukról…

Időjárás Sao Miguelen: június közepén jártunk arra és az idő meglepően jó volt. Fel voltunk készülve lelkileg a sok esőre, de ottlétünk alatt mindössze 4 percig esett az eső. Ez nem jelenti azt, hogy kevesebb lett volna a felhő!

Fürdők Sao Miguelen: mi imádunk dagonyázni, így alap volt, hogy már indulás előtt sok hónappal lenyomoztam az összes létező fürdési lehetőséget, és mindet ki is próbáltuk.
Ide viszont érdemes nem a legújabb, legdrágább fürdőruhádat hozni mert tuti valahol, valamelyik víz meg fogja színezni. (2015)" forrás

,, Itt a szigeten a sok eső és a meleg miatt minden hatalmasra nő, így hát míg Olaszország déli részén megállapítottuk, hogy a leander egy fa, ami esetenként 6 méteresre is megnő, itt ráébredtünk a páfrányok valódi kinézetére. Páfrányfa! És a Kima nevű, helyi maracujából készült üdítőt mindenképp próbálja ki aki erre jár, mert roppantul bejött nekünk.

Mivel alig van fényszennyezés, ezért az ég feketébb, a Tejút fehérebb, a csillagok sokkal számosabbak és fénylőbbek. Esténként nagyon jó a vibráló égboltra tekinteni és elmélázni, hogy mennyivel több csillagot lát az ember lánya, és még így is messze vagyunk a végtelen megpillantásától... " forrás

,, A helyi gasztronómia szerintem igen izgalmas. De ne számíts nagyon különleges fogásokra, a helyi ételek meglehetősen egyszerűek de laktatóak.

Talán meglepő lehet, hogy bár annyi tehén van a szigeten hogy szerintem meg sem lehet őket számolni, ezzel szemben a boltokban általában csak hőkezelt helyi tejet árulnak, illetve a friss tejből készült sajtokat. Ezeket érdemes megkóstolni, többségében helyi sajtokat árulnak a boltok.

Én édesszájú vagyok, így egyik kedvenc helyi félig édességem a Furnasban készült bolo levedo ami félig édes, félig sós, pont a kettő között félúton. Ezt az általában kerek kenyérfélét a sziget első lakói kezdték készíteni. Állítólag helyi bort fogyasztottak hozzá.

Van egy nagyon híres étele a szigetnek, szintén Furnas városának, ami nem más, mint egy “vulkánban” vagyis a földbe eltemetett nagy edényben főzött étel mindenféle jóból. Van benne krumpli, répa, káposzta, egyéb zöldségek, marhahús, csirkedarabok, disznóhús, kolbászféle. Nagyon érdekes az étel, mindenképp kóstoljátok meg! Több helyen is árulják, az étel neve cozido das furnas. (2017)" forrás

,, Bálnalesre a Moby Dick nevű társasággal mentünk, és csoda élményekben volt részünk. Láttunk spriccelő bálnákat bébi bálnákkal, majd később egy másik helyen hatalmas delfinrajt bébi delfinekkel. A hajóskapitány igen tapasztalt lehetett mert tudta hogy hogyan játsszon a delfinekkel: egy-egy erősebb kihúzatást követően a hajó által keltett hullámokon játszottak a delfinek és produkálták magukat. A bálnales 4 órás hajóút volt (2019)" forrás

,, A szigeten igen barátságosak az emberek, és még egy dolog nagyon feltűnő: iszonyatos nagy tisztaság van. Az emberek nem szemetelnek, és rengeteg takarító személyzet van a városokban, de a saját portájukkal is nagyon igényesek, sőt, Paula azt mondta hogy ha valaki nem takarít, a szomszéd veszekszik vele. Még az utak mentén sincs szemét, ami egész Európában megszokott sajnos. Mindazokkal ellentétben itt patyolattiszta minden, szinte hihetetlen mennyire. Félek, csak addig amíg a tömegturizmus ide is el nem ér, aminek kezdeti jelei már azért láthatóak. Ezért is akartuk látni ezt a helyet még a maga érintetlenségében, mert 10 év múlva nem biztos hogy ilyen lesz sajnos. (2019)" forrás

Pico

Ez a szigetcsoport legdélebbi szigete, itt található Portugália legmagasabb csúcsa a 2351 méteres Pico Alto. Ez egy még aktív vulkán - igaz legutóbb 300 éve tört ki.

P. Sanyi fotója

A sziget keleti felén egyébként több mint 20 vulkáni tó is található. Gruta das Torres, a szigeteken található leghosszabb lávakürtő, szintén látogatható. A sziget egykor a bálnavadász hajók központi kikötője volt, most innen indulnak a bálna- és delfinnéző hajótúrák. Két múzeum is emléket állít az egykori bálnavadászoknak: Lajes do Pico-ban a Museu dos Baleeiros és a Sao Roque-i Museu da Indústria Baleeira. A sziget másik érdekessége az UNESCO világörökséghez tartozó borvidék, a fekete bazalt falakkal elválasztott szőlőültetvények és udvarházak Santa Luzia környékén.

P. Sanyi fotója

Az itt termelt Verdelho szőlőfajtából készült borokat még a cárok asztalánál is felszolgálták a 18. században. 1-2 napra érdemes a szigetre látogatni, a túrázók különösen élvezni fogják.

Platánfák - i. a. fotója

,, A hegymászás kedvelőinek a Pico-sziget lehet a kiszemelt célpont. Itt találjuk a Pico Alto-t, Portugália legmagasabb hegycsúcsát, amely 2351 méter magas. Szintén az UNESCO védelme alá tartoznak a szigeten fellelhető nagy múltú szőlőültetvények, nem csoda, hogy itt terem a legjobb bor az Azori-szigeteken. forrás

Pico sziget déli partja - P. Sanyi fotója

Terceira

(terszéjrá)

Eredeti neve Jézus Krisztus sziget volt, később átkeresztelték Terceira-ra, mert ez volt a 3. sziget, ahol megálltak a felfedezők Santa María és Sao Miguel után. A sziget fővárosa, Angra do Heroismo, az UNESCO világörökség része, reneszánsz városközpontjával. A 15. századi Sao Francisco kolostorban érdekes kiállítás található a város múltjáról. A spanyolok által épített Sao Joao Batista erődből gyönyörű kilátás nyílik a városra. Érdekes még Praia da Vitoria megerősített kikötője, mely a várost védte az angol és francia kalózok támadásától. A színesre festett „impérios” kápolnákat a Szentlélek tiszteletére építették, sok helyen láthatunk ilyet. A barlangászat kedvelői nagyon sok érdekes barlangot találnak a szigeten, többek között: Algar do Carvão-t és Gruta do Natal-t. Május és Október között tartják a bikaviadalokat, melynek nagy hagyománya van a szigeten. Ezek egy része a tengerparton vagy az utcákon zajlik. Ezen a szigeten is van nemzetközi repülőtér.

Praiada Vitoria városban a sziget fő temploma - építészeti stílusok izgalmas keveréke - Lili fotója

Lili fotója

Angra városka - h. l. fotója

Graciosa

(grásziozá)

Graciosa, a fehér sziget, a szigetcsoport második legkisebb szigete, de itt is akad azért látnivaló. Santa Cruz városának fehérre meszelt házai szinte világítanak a napfényben. A városra szép kilátás nyílik a Mirandouro do Monte magaslatról. Carapacho a sziget első települése, ennek közelében található a Termas do Carapacho termálfürdő. A sziklás parton több érdekes kilátópont is található. Ponta da Barca világítótornya a legmagasabb a szigeteken. Érdekesek még a szigeten található piros tetős szélmalmok. Ezen a szigeten is találhatunk vulkanikus barlangokat: Furna da Maria Encantada és a kénes szagot árasztó Furna do Enxofre. Ha itt járunk, mindenképpen kóstoljuk meg a helyi édességet a Queijadas da Graciosa-t, mely a szigetről kapta a nevét.

Sao Jorge

(szon zsorzs)

Itt is csodálatos helyeket láthat az utazó túrázás közben. A szigetre jellemző érdekes képződmények a Fajas, lapos tengerparti területek, melyeket a tengerbe folyó láva vagy a leomló sziklapart alakított ki. A sziget magasabban fekvő középső területein, a kellemes éghajlatnak és jó termőföldnek köszönhetően szinte minden megterem: bab, banán, kávé és narancs is. Manadas városban érdemes megnézni a barokk Santa Barbara templomot. A 18. században épült, a falakat borító, kézzel festett mozaikokon Szent Barbara élete elevenedik meg előttünk. Az Urzelina település mellett található templomtorony az egyetlen, mely túlélte az 1808-as vulkánkitörést. A vízi sportok szerelmesei itt is számos lehetőséget találnak a szórakozásra: Faja da Caldeira a szörfösök kedvelt partja, a búvárok pedig még a víz alatt vulkáni csúcsot Morro de Lemost is megnézhetik.

Santa María

1429-ben ezt a szigetet fedezték fel először. Éghajlata szárazabb és melegebb a többi szigeténél, ezért fürdőzésre talán legalkalmasabb. Van pár jó, homokos strandja. A Formosa tengerpart állítólag a legtisztább vizű és a strand homokja is aranybarna, ezért kedvelt strandoló hely. Anjos városában található egy Kolumbusz szobor, annak emlékére, hogy részt vett a helyi templomban egy Szentmisén. A 110 méteres Cascata do Aveiro vízeséshez is érdemes kirándulni.

Flores

Ezen az elbűvölő szigeten található talán a legtöbb virág. Nevét is a kék és rózsaszín szirmú vadvirágokról kapta, melyek beborítják a réteket. A virágokon kívül magas hegyek, völgyek, lagúnák és vízesések színezik a tájat. 7 vulkáni kráter is található a szigeten, melyekben tavak alakultak ki, az egyik legszebb a Caldeira Funda, melynek tava 105 méter mély. Érdekesek Rocha dos Bordoes orgonasípokhoz hasonlító bazalt oszlopai is. A sziget nyugati felén található Monchigue szigetecske a legnyugatibb európai pont. Fajazinha és Faja Grande között található a legszebb partszakasz 20 vízeséssel. A 300 méteres Ribeira Grande kristálytiszta tavában meg is lehet fürdeni. A sziget fővárosa Santa Cruz das Flores. A Marquez de Pombal téren áll egy gyönyörű, színesre festett Imperio, vagyis Szentlélek kápolna. Érdemes meglátogatni Lajes das Flores városát is, fő látványossága a csempékkel borított Nossa Senhora do Rosário templom és a 17. századi kis híd.

,, Flores szigete tényleg a földi paradicsom, de a világ vége is egyben. Földrajzi értelemben már nem is Európa, hiszen az amerikai kontinenslemezen fekszik. 143 négyzetkilométeres területén 3900 ember él, a szigeten összesen két benzinkút található. Itt nyilvánvalóan túrázni kell, felvenni a bakancsot, bekészíteni az esőkabátot, és nekivágni a számtalan túraösvény valamelyikének. A sziget legszebb helye a Fajã Grande és környéke, ahol egymás mellett 18 vízesés zúg le a smaragdzöld hegyek bordáin. A kis falucska hangulata magával ragadó, büszkén viseli a kontinens legnyugatibb települése címet." forrás

Csodás 5 napot töltöttünk San Miguelen és 4-et Floresen. Ez utóbbi a vártnál is többet adott az elképesztő színekben pompázó tavakkal, vízesésekkel, buja növényzetével (jajj azok a hortenziákkal szegélyzett utak) és boldog bocijaival. Aki szereti a csendet, szeret különleges útvonalakon túrázni tervezzen Floresre is néhány napot a szigetek közül. (2022)

Vízesések minden mennyiségben - H. L. fotója

Corvo

Az 500 lakosú Corvo a szigetcsoport legkisebb szigete, mindössze 6 km hosszú és 4 km széles. A helyi lakosok földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoznak. Vila do Corvo a sziget egyetlen városa, nagyon hangulatos a fekete macskaköves, keskeny utcáival. A Nossa Senhora dos Milagros templom is fekete bazaltkőből épült, itt található a város védőszentjének szobra. A helyiek a város főterére, a Largo do Outeiro-ra ülnek ki a fekete kőpadokra megbeszélni a világ dolgait. Alto dos Moinhos-nál fa tetejű, fehérre meszelt szélmalmok ékesítik a tengerpartot. Érdekes helyi étel az Erva do Calhau, mely tengeri hínárból készül.

Faial

(fájál)

Failal fővárosa Horta, valószínűleg a legkozmopolitább város a szigeteken. Kikötője fontos szerepet játszott a város történetében, ugyanis a 18. században ez a kikötő látta el élelemmel az Atlanti-óceánt átszelő gőzhajókat. Ez volt egyébként a város aranykora. A hullámtörő betonfalára minden látogató hajós ráfesthet, a legenda szerint ez megőrzi hajóját az úton. Olyan ez a hullámtörő, mint egy művészeti galéria a szabad ég alatt. A misztikus Peter Café Sport a tengerészek és világutazók találkozóhelye volt és máig őrzi hírnevét. Semmiképpen ne hagyjuk ki Sao Salvador templomát, amely gazdag, aranyozott fa templombelsővel nyűgözi le látogatóit. A szigeten van néhány jó strand, szürke vulkanikus homokkal: például Porto Pim, Almoxarife és Norte.

Faial-i tájak - i. a. fotói

Vendéglátás

A helyiek nagyon kedvesek a turistákkal. Nem érdemes a szállodai kosztot fogyasztani vacsorára, inkább látogassunk meg egy helyi kisvendéglőt. Sok szigeten készítenek kukoricakenyeret, és érlelt sajtokat. A szigeteken termelt Verdelho borokat is mindenképpen érdemes megkóstolni. Mivel minden szigetnek más a gasztronómiai specialitása, már ezért is érdemes több szigetet meglátogatni. Édességből itt is nagy a választék, ugyanúgy, mint a szárazföldön.

,, Érdemes beülni egy-egy hangulatos bárba és elmerülni az azori gasztronómiába is. Megkóstolhatjuk a bifana-t, ami az egyik leghagyományosabb, ám egyben legegyszerűbb étel. A zsömlébe frissen sütött marha hússzeletek kerülnek egy kis salátával. A lapas egy tipikus Azori unikum. Grillezve készül, és még gőzölög, amikor elénk teszik. Magyarul közönséges csészecsiga." forrás

Beültünk egy seafood-étterembe. A craca nevű, csak ezen a szigeten kapható kagylóételt megkóstoltuk. Fűszer nélkül, tengervízben főzik meg és hidegen tálalják, köret nélkül. Szóval fura amikor moszatoktól körülölelt, betört tetejű kavicsokat tesznek le eléd egy tálra halmozva, ami kb. úgy néz ki mintha épp a szemetesbe készülne menni. Elég bizarr a kinézete de az íze finom. Mivel ezt mi csak előételnek ítéltük, ezért rendeltünk még utána egy mediumra sütött tonhalsteaket és egy grillezett karajszeletet is.

xxxx

Ebédre beültünk egy klassz étterembe, a neve A Tasca, ajánljuk mindenkinek. Itt megkóstoltuk a lapast (grillezett, vaslapon, forrón tálalt fokhagymás kagyló) és a francesinha-t, ami egy nagyon laktató, marhasteaket, kolbászt, sonkát tartalmazó hatalmas, lábosban tálalt melegszendvics, alul sörös szószban tocsogva, felülről sajtmártással leöntve.

Az biztos, hogy egyetlen nyaralásunkon sem ettünk ilyen jókat, mint itt az Azori-szigeteken. (2019)" forrás

Praktikus tanácsok

1. ,, A víz, bármit olvastok, iható mindenhol. Ahol nem iható, ott ki van írva. A falvakban köztéri, helyes, kicsempézett ivóvíz-kutak vannak, és a palackos víznek vacak az íze, mi a harmadik naptól kezdődően csak csapvizet ittunk az üdítőn kívül. Falvakban TISZTA nyilvános WC több helyen is... no comment. Nagyon sok óceáni strandnál tusolási lehetőség. Hideg vízben lehet mosakodni, fürödni és hajat is mosni, akár hosszabb időn keresztül is. (2019)" forrás

Aki a szigetre jön nem divatbemutatóra megy, ezt már a reptéren látod. Túracipő erősen ajánlott, mi olyan nadrágot vettünk aminek lecipzározható a szára, a túra közben elég a rövid nadrág, de jól jön ha hűvös van, a hosszú szára is. Mi technikai pólókat vittünk mert abban nem volt olyan meleg, pamut kb felejtős szerintem nyáron. A városban is sokan így vannak felöltözve. De lányoknak magas sarkú nem a legszuperebb még városba se, mert nagyon lejtősek az utcák és macskaköves. (2023)

Az óceánban csak a kijelölt helyeken szabad fürdeni, de szerintem szinte lehetetlen volt, akkora hullámok voltak, és iszonyatos ereje van a víznek, alig engedett be bárkit is a vízi mentő , aki derékmagasságú víznél beljebb ment, már fütyültek , mert hatalmas 1,5-2 méteres hullámok is voltak. De gyönyörű fekete homokos a part, mi a Santa Barbara beachen voltunk.

Érdekességek

Az Azori-szigetek kilenc vulkáni szigete egy Paul Schliemann nevű történész szerint az elsüllyedt, legendás Atlantisz tengerből kiálló csúcsai. Állítása szerint a Tróját feltáró nagyapja olyan leleteket hagyott rá, amelyek egyértelműen bizonyítják ezt az elméletet. A tudósok e feltevést megalapozatlannak vélik.

,, A helyiek sokkal puritánabbul élnek mint mi, mindenben alacsonyabb az igényük, de egészen biztosan elégedettek és megkockáztatom, boldogok. A boltok kínálata szegényes, de nekik elég, többnyire nem romlandó cuccok vannak, ezen kívül jár dudáló autó mint nálunk a Family Frost, na onnan lehet hagymát, krumplit meg ilyesmit venni, ami a boltokban nincs.

Az átlagnépség max 50 m2-s, cuki házakban él, aminek a bejárati folyosóin, vagy egy külön szobában házi szentély van. Talán az erős vallásosságuk miatt is ilyen alacsony a bűnözés a szigeten, szerintem vallásosabbak, mint az olaszok, néha inkább egész mexikói feelinget éreztünk, kokainbáró nélkül.

Bankkártyát rengeteg helyen lehet használni, de a legkisebb faluban is tuti hogy van ATM. A miradurok és egyéb autós megállók többnyire barbecue-lehetőséggel vannak ellátva (!!), ha valaki esetleg autót bérel és sütögetni akar. (2019)" forrás

Olvasmányos linkek

"Nem csupán legenda, hogy a fő sziget - Sao Miguel - Furnas nevű városában olyan meleg a patak vize, hogy a helyiek csemegekukoricát és gesztenyét főznek benne. A tradicionális ebéd náluk különleges módon készül: gödröt ásnak, majd egy nagy fazékba jamszgyökeret, zöldségeket, kolbászt, húsokat tesznek. A gödröt beföldelik, majd úgy 4 óra múlva kiássák és elfogyasztják a vajpuhára főtt ételt, mely a föld hőjében párolódott.

A vulkanikus eredetű szigeteket portugál hajósok az Új Világ felé tartva fedezték fel a 15. században. Portugália autonóm régiója az Atlanti-óceán közepén fekszik, kb. 1500 km-re Lisszabontól és 3900 km-re Észak-Amerika keleti partjaitól. A zöld szín olyan árnyalataival találkozhat itt az ember, melyekkel talán sehol másutt. Lávahomokos tengerpart, ananászültetvények, gejzírek, hőforrások, hortenziatenger, kristálytiszta levegő, végtelen nyugalom (az össznépesség 250 000 fő alatt van) és különleges kalandok – bálnales, vitorlázás, delfinekkel úszás, búvárkodás, sziklamászás, kenuzás, canyoning, vulkántúra, biciklizés - várják az idelátogatókat.

A környék klímája egész évben rendkívül kellemes: télen 13, nyáron 23 C az átlaghőmérséklet, a tengervíz pedig 17 -24 C fok között mozog.

Az Azori-szigetek elnevezésére több magyarázat is létezik. Az egyik szerint a szigetcsoportot a héjáról (portugálul ’Açor’) nevezték el, mert a szigetek felfedezésekor azt hitték, hogy gyakori madár a szigeteken, valójában azonban soha nem élt ott. Egyes történészek szerint a régies portugál ’azures’ (kékek) szó adja az elnevezés alapját, ugyanis távolról a szigetek színe kéknek látszik. A leginkább elfogadott nézet szerint azonban mégis madárnév alapján történt az elnevezés: a felfedezők az egerészölyv egy szigeten élő helyi alfaját tévesen héjaként azonosították.

Sao Miguel: A világ egyik legzöldebb szigete az egyetlen hely Európában, ahol teát termesztenek! A Lagoa do Fogo (Tűz-tó) és a Sete Cidades, a kék és zöld kettős krátertó drámai látványt nyújtanak. A szigetet áprilistól kora nyárig azálea-és hortenziabokrok borítják virágba. A misztikus Furnas-völgy az egyik termálvizekben leggazdagabb terület a Földön. Furnas azáleákkal körülölelt melegvizes tavában fürdésre nyílik lehetőség, botanikus kertjében pedig szálloda is várja a pihenni vágyókat. A sziget déli részén ananász, banán, narancs - és dohányültetvények terülnek el. A mozgalmas programlehetőségek sem hiányoznak: bálnales, delfinekkel úszás, vitorlázás, búvárkodás, óceáni termálfürdőzés és különféle kalandtúrák színesítik az itt töltött napokat." forrás több más sziget jellemzésével (vista.hu)

"Az égbolt már teljesen besötétedett. Az éj-fekete óceánon hirtelen elénk táruló csillogó ékszerdoboz fantasztikus látvány. Sao Miguel szigetén landolunk, Ponta Delgadában, az Azori-szigetek fővárosában. A reptéren vajszínű óriás Mercedes taxik várják az érkezőket, van itt belőlük minden korosztályból. Mi egy fürge oldtimer típust kapunk ki, amely röpke 8 perc alatt a szállodánkban repít.

A szigetek közül Sao Miquel a legnagyobb: 65 kilométer hosszú és 14 kilométer széles. Méretében és alakjában a Balatonra emlékeztet. Azori összlakossága 237 000 fő, melynek több mint a fele itt él, ezen a földarabon. A turisták többsége is Sao Miquelre érkezik, valószínűleg a közvetlen Lisszaboni repülőjárat miatt.

Reggel korán kelünk, mert itt 2 órával "eltolták az időt". A mai napra "székhelyünk" felfedezését tervezzük. Ponta Delgada – a szigetek közigazgatási székhelye – a legnagyobb település errefelé, az autonóm önkormányzat és az egyetem székhelye. Gyalog indulunk útnak, hogy minden érzékszervünkkel jelen lehessünk. A főbb látnivalók sétálva is könnyűszerrel feltérképezhetők.

Szűkre szabott, macskaköves utcácskák, díszes csempéből készített utcatáblák, hangulatos parkok, különleges flórával bíró botanikus kertek várnak. Az óvárosban néhány barokkos stílusú épület áll: a városháza, a városkapu és a Sao Sebastiao főtemplom a XV. és XVIII. század közötti időkből. Az óceánparton található reneszánsz Sao Bras erőd vaskos kőfalainál megpihenünk, és elmélyülünk a máskor oly’ forgalmas kikötő látványában. Ezüstsirályok szállnak felettünk. Emberekkel nem nagyon találkozunk. Úgy tűnik, mintha a 60 000 őslakost a mai vasárnapon száműzték volna a városból.

Estére megtelik a város. Lakói szemlátomást hazatértek, s egy kis városi mulatság kedvéért összegyűlnek a főtéren. Hasbeszélő, kirakodóvásár és játszótér szórakoztatja az érkezőket, legfőképpen a gyerekeket. Az Azori-szigeteken őshonos bikafuttatás nem szerepel a programok között: az állat szarvaira kötelet hurkolnak, elengedik az utcákon, hogy a tömeg üldözőbe vehesse. Hát, én nem kívánom senkinek ezt a „mulatságot”.

Hercegi könnycseppek

A következő három napra egy 7 személyes Ford Limuzint bérelünk, és nyugatnak indulunk. A tavaszias klímának és az óceáni éghajlatnak köszönhetően változatos, egzotikus növényvilág tárul elénk. Pálmafák, hortenziák, banánligetek, ananászültetvények mindenfelé. Azori közel 60 endemikus, csak a szigeten megtalálható növénnyel büszkélkedhet, mint például a ciprusfélék családjába tartozó boróka. Első fontos állomásunk Sete Cidades kristálytiszta, kaldera típusú ikertavai, melyeket fantasztikus szubtrópusi növénykülönlegességek ölelnek körbe. A tavak az Azori-szigetek egyik védjegye: 1440-ben alakultak ki, amikor az itt feltörő vulkán elpusztította a 3000 méter magas vulkáncsúcsot, és a helyére tavacskákat teremtett. Egy kéket (Lagoa Azul) és egy zöldet (Lagoa Verde), melyeket egy keskeny földnyelv választ el egymástól. A legenda szerint viszont egy zöld szemű herceg és egy kék szemű hercegnő bánatos könnyei fakasztották a tavakat, akik a sors kegyetlen játékának következtében nem lehettek egymáséi.

Vulkánok művei

Lenyűgöző a látvány a Vista do Reinek elkeresztelt világhírű kilátóponttól is, innen egyszerre láthatjuk a végtelen óceánt és a mélyben elterülő, érintetlen ikertavak és kráterek láncolatát. A nyugvó vulkántölcsér 12 kilométeres karimája remek kirándulóhely a természet szerelmeseinek. Lent, a faluban bájos házacskák sorakoznak, tündéri előkertekkel. A fényűzés jelei ugyan nem mutatkoznak errefelé, viszont annál nagyobb csend és nyugalom honol. Egy helyi kifőzdében ebédelünk, ahol előételnek friss sajtokat kínálnak, helyben sütött kenyérrel. A sziget legnyugatibb pontján, Mostei-rosnál a természet újabb csodákat művelt. A vulkanikus eredetű fekete sziklaparton természetes úszómedencék sorakoznak, melyekben a helyiek nagy élvezettel fürdőznek. A vizet a nap energiája fűti, és a dagály takarítja. A fővárost kelet felé elhagyva hangulatos, lávahomokos strandok követik egymást a parton. Az egyik délelőttöt itt töltjük. Az óceán kellemesen meleg, sőt, amit nem gondoltunk volna, a talaj is az: a fekete homok szinte égeti a talpunkat, így gyorsan a vízben találjuk magunkat.

Felfrissülve indulunk tovább a Lagoa do Fogo, azaz Tűz-tó elnevezésű, azúrkék krátertóhoz. Ez a vidék ma is aktív vulkáni jelenségek helyszíne. A közeli Pico Vermelhón található Portugália első geotermikus hőerőműve. A szeizmológusok a mai napig állandó földmozgásokat regisztrálnak a szigeteken. A legutóbbi, 5,8-as erősségű földrengés epicentruma Faial szigetétől 15 kilométerre északkeletre volt, 1998 júliusában, amikor a sziget épületeinek kétharmadát jelentős kár érte.

Ebéd a gödörből

Furnasba, a működő gejzírekhez nemcsak a természet csodája vonz bennünket, hanem a finom helyi ételkülönlegesség, a ‘Cozido’: ezt a zöldséges pörköltet a helyiek a talajból feltörő meleg vizű források gőzében főzik meg. Régen a forró talaj helyettesítette a tűzhelyet. A háziasszonyok reggelente eltemették vaslábasukat a földbe, délben pedig kiásták. Az ebéd magától megfőtt a természetes, tűzforró közegben. Izgalmasnak tűnik, azonban a helyszínen terjengő kénes bűz elűzi legtöbbünk étvágyát, így aztán nem részesülünk eme eredeti gasztronómiai élményben.

Bálnák és delfinek nyomában

Utolsó napunkon megválunk bérelt autónktól, és az óceáni vadvilág megismerésének szenteljük maradék időnket. Kora reggel bálnalesre, vagy ahogy a helyiek mondják, csónakos bálnatalálkozóra indulunk. Az Azori-szigetek a vízi óriásemlősök téli-nyári vándorlásának útvonalába esnek: egy kicsit körülnéznek errefelé május és szeptember között, majd továbbindulnak a Zöldfoki-szigetek felé. A szigorú program szerint először egy kiselőadást kell végighallgatni az átutazó bálnák és delfinek fajtáiról, szokásaikról. A túravezetők mesélnek, közben fotókat nézegetünk. Mindezt arra az esetre – gondoljuk magunkban – ha nem találkoznánk az igazival. Végre narancssárga mentőmellényt öltve vízre szállunk egy motoros gumicsónakban. Több pénzért jachttal is utazhatnánk. Kísérőink rádiótelefonon értekezve adják-kapják az információkat a "körözött" állatokról. Leszámítva a hullámokon való száguldás gyötrelmeit (egy Dedalon jól jönne!), valóban rengeteg delfinnel és még "Mr. Kék Bálnával", a bálnák leghatalmasabbjával is van szerencsénk találkozni.

Egy óra pihenés után, igazi fakírok lévén újra motorcsónakra szállunk, de most búvárruhába öltöztetve delfinúszáson veszünk részt. Sajnos a delfinekkel nem egyeztették le ezt a randevút, így inkább delfinüldözésnek, mint úszásnak nevezhetnénk. Megkergetünk egy úgynevezett közönséges delfinrajt és egy pár igazi palackorrú „Flippert”. Egyszer mégis sikerül közel kerülni hozzájuk: lassan a vízbe ereszkedve látjuk, amint 10-12 delfin éppen alattunk tűnik el a véget nem érő óceán kék mélységében.

Fantasztikus élmény!

Az Azori-szigetek a nyugalom földdarabjai. Tökéletes hely azok számára, akik szeretnének kikapcsolódni, egy kis időre távol lenni a városok zajától. Akik élvezik a természet közelségét, és nem félnek szembesülni hatalmas erejével. Itt nincsenek metropoliszok, reklámfények, és nem kell órákig a dugóban ülni. Itt az életet más léptékkel mérik. Az emberek vallásosak, barátságosak, vendégszeretők. Élnek és élni hagynak minket is itt, a természet szanatóriumában." forrás (vista.hu)

"Sao Miguel szigetének módszeres bejárása közben már a második-harmadik napon feltűnt, hogy vannak olyan elemek, amelyek minden, de tényleg minden városban megtalálhatóak. Városokat említek és nem falvakat, méghozzá azért, mert a szigeten minden település kisvárosi jellegű; amolyan – a mi fogalmaink szerinti – falut nem is láttunk. A nagyságrendek érzékeltetésére még egyszer pár adat: a sziget 80 km hosszú és max. 20 km széles, összlakossága 132 ezer fő, amiből 30 ezer Ponta Delgadában lakik.

A további városkák ennek megfelelően pár ezres nagyságrendűek, de meglepő módon stílusukban mégis kisvárosi jellegűek és nem falusiasak. Lehet, hogy ennek egyik oka a minden főtéren, abszolút kötelező rekvizitumként ott virító zenepavilon. Először azt hittük, ez csak amolyan dísz, meg jól mutat, de Ponta Delgadában épp ottlétünkkor zajló Cristo dos Milagres vallási ünnep (a legnagyobb ilyen esemény egész évben) egyik központi helye volt a fővárosban is megtalálható, kicsit nagyobb zenepavilon. Nem tudom pontosan milyen fák ezek, de ottlétünkkor, májusban, még majdnem teljesen lombtalanok voltak. Platánnak tűnik, de lehet, hogy nem az...

A növényekkel az azoriak (meg az éghajlatuk is) nagyon jóban vannak. Egyrészt minden nő buja zölden, mint a veszett fene, másrészt a sok gyönyörűséget még gondozzák, nyírják, nyesik, fésülik, simogatják is. A városok zöldterületeit sem bízzák a természetre: majd mindenhol vannak gyönyörű kis parkok, bougainvilleákkal, virágokkal, valószerűtlenül tökéletes fűvel, pálmákkal, óriásfákkal, páfrányokkal… A parkok, mint ahogy a városkák is, sokszor teraszosak, mert a táj dimbes-dombos, de ez az azoriakat egyáltalán nem zavarja, sőt! Minden lehetőséget kihasználnak, hogy kilátót (miradouro) tervezzenek minden olyan pontra, ami kicsit magasabban van. A terek, a parkok, de még a járdák is, szinte kötelező módon, a Portugáliából és Madeiráról ismert apró fekete-fehér kockakövekkel vannak kirakva. Magassarkúban tipegni rajta nem annyira nyerő, de látványnak szuper. Elképesztő leleményességgel kreálnak mintákat a két színből. Ez most a főváros egyik központi tere éppen, de még a 25 centi széles járdácskákra is kitalálnak valami futó motívumot. Apropó fekete-fehér. Nem feledkezhetünk meg minden város legfontosabb szimbólumáról, legközpontibb, leglegebb épületéről sem: a templomról. Sok helyen többes szám. És kevés kivétellel: fekete-fehér. (2013)"

"Milyenek ott az emberek? A kultúra, a mentalitás?

Lisszabonhoz képest teljesen eltérő, de érthető is, hisz egy pici szigetről van szó az Atlanti-óceán közepén. Középkori hangulat, jó értelemben: civilizációs betegségektől mentes - nincsenek óriásplakátok, nem zárják az ajtót, stb - hagyományokat tiszteletben tartó szűk közösség. A leginkább az amerikai hatás erős - nincs olyan család, akinek ne volna hozzátartozója az egyel nyugatabbra lévő kontinensen. A helyiek közt akad olyan, aki az Államokban már többször, viszont Portugáliában, az öreg kontinensen - hazájában - még nem járt. És mindig történik valami! És rengeteg a pletyka!

Mi volt a legemlékezetesebb pillanatod?

Sok ilyen akadt: naplementék, szokatlan növények, fák, bokrok, állatok, bálnák és delfinek, tengeri csillag simogatása, itt búvárkodtam először és úsztam delfinekkel. A Pico - Portugália legmagasabb csúcsa, 2351 m - megmászása. De mégis, a legemlékezetesebb a legkedvesebb szuvenírem, amit itt találtam: a barátomat itt ismertem meg." forrás

"Az Azori-szigetek tényleg olyan, mintha a világ vége lenne, egy frappáns megfogalmazás szerint az embernek olyan érzése van, mintha belecseppent volna a Jurassic Park forgatásába, minden mélyzöld és mélykék, a helyiek csak „Zöld Szigetnek” hívják. Az Atlanti-óceán közepén fekvő szigetcsoport legnépesebbje a São Miguel sziget, ennek ellenére tele van érintetlen területekkel, vulkanikus képződményekkel, krátertavakkal, meredek sziklafalakkal, eldugott öblökkel. És akinek mégis csak kell egy kis civilizáció, a főváros, Ponta Delgada szintén kellemes kikapcsolódást ígér. (2013)" forrás

"Az Azori-szigetek legfőbb attrakciója a csodás anyatermészet, amely káprázatos dolgokat alkotott. Kissé nehezíti az azori barangolást, hogy a különböző szigetek eléggé messze vannak egymástól, így ajánlatos előre eldönteni, melyiken akarjuk tiszteletünket tenni. A legkeletibb Santa Maria és a legnyugatabbra fekvő Flores között 700 kilométer a távolság, így a szigetek közötti ingázás nem mindig rövid délutáni sétahajózást jelent.

A legnagyobbat és a legizgalmasabbat választottuk - Hogy melyik szigetet érdemes beiktatni a programba? A leglogikusabb döntés São Miguel, hiszen a repülőgépünk nagy valószínűséggel ide érkezik, ráadásul ez a legnagyobb sziget a legtöbb látnivalóval. Kulturális szempontból viszont Terceira a legjobb választás, hiszen ott található Angra do Heroísmo, amely rajta van az UNESCO világörökségi listáján. Ebben a középkori városkában a legelevenebbek a néphagyományok, a leggyakoribbak a fesztiválok, és itt dívik a híres azori bikaviadal, a tourada á corda. (2014)" forrás

Nem tetszik: úgy látszik, ez az EU-s trend idáig nem ért el: lehet cigizni a kávézókban, bárokban, snack bárokban és alighanem az éttermekben is, de utóbbiakban szerencsére nem tapasztaltuk. Ez kár, egyrészt, mert teljesen elszoktunk ettől; másrészt mert kisgyerekkel idegesítő.

Tetszik: elvétve ugyan találkozunk kéregető emberekkel, de kizárólag Ponta Delgadában és elenyészően kevéssel. Ebből és más jelekből arra következtettünk, hogy nincs mélyszegénység vagy ha van, nagyon láthatatlan. De inkább az a valószínű, hogy nincs. (2017)" forrás

,, Az Azori-szigetek nem az a klasszikus kényelmi desztináció, főleg nem gyerekkel (a nyarat kivéve). A következők miatt:

sokat esik
sokat fúj a szél (szinte folyamatosan)
a lakóházak többségében nincs fűtés
az óceán nyáron se melegebb 22-23 foknál
a termálvizek egy részét csak a nagyobb gyerekek tudják igazán élvezni
alig van játszótér
homokos tengerpartból sincs sok
állatkert és vidámpark nincs (oké, van a Parque Zoológico da Vila da Povoacao nevű állatkert, de az fényévekre van attól, amit ma modern állatkertnek nevezünk: jó sok rács, egy-két majom, madarak. Az állatvédők folyamatosan be akarják záratni.)
ahogy DM és Rossmann sem
a járdák gyakran olyan keskenyek, hogy legfeljebb egy sünpár férne el rajtuk

A sportos vagy túrázni kedvelő családoknak viszont a lehető legtökéletesebb célpont, mert

rengeteg a könnyű vagy közepes, pár órás túraút
mindenhol elképesztően szép és érdekes a természet
nincsenek veszélyes állatok (se pók, se kígyó, se skorpió, se nagyobb emlős)
háziállatokat viszont úton-útfélen lehet látni. Főleg tehenet (mindenhol), de lovat, kecskét és baromfit is
az azori emberek végtelenül barátságosak a gyerekekkel
szinte biztosan lehet látni bálnát. Jó eséllyel mindenféle más tengeri élőlényt is
lehet, hogy az egészen kicsiknek még nem élvezhető, de fantasztikusak a termálvizek

Ezért az Azori-szigetek szerintem vagy egészen kicsi korban, amikor a kisdednek még nincsenek nagy igényei (és mondjuk csatos hordozóban órákon át jól szállítható a szülő testén); vagy kb. kétéves kortól kezdve pompás célpont gyerekkel. Persze csak abban az esetben, ha egyetlen családtag sem utálja az esőt és a szelet valamint ha tisztességesen felkészül néhány vízálló-fülvédő ruhadarabbal. (2017)" forrás

,, Faial-t méltán nevezhetjük a virágok szigetének, lenyűgöző hortenziamezői miatt. São Jorge-n ámulatba ejtő látványt nyújtanak a sziklaformációk, meredek partszakaszok, és túraútvonalak, míg Graciosa a barlangjairól nevezetes. São Jorge, a zsebkés alakú csíksziget csodás sziklaformációival, túraútvonalaival és meredek partszakaszaival csábít, míg Graciosa a barlangok szigete. Híres nevezetessége a Furna do Enxofre, az egykori vulkán krátere helyén létrejött hatalmas barlang, melynek mélyén egy kénes vizű tó van. Ha pedig a civilizáció elől szeretnénk elbújni egy kis időre, nincs is tökéletesebb hely, mint Corvo aprócska szigete, mely összesen egy faluból áll, a Vila do Corvo-ból, melynek csupán 400 lakosa van." forrás