ÚTIKRITIKA.HU / Afrika









Afrika

Egészség | Közlekedés | Étkezés | Vásárlás és pénzváltás | Szórakozás | Közbiztonság | Kellemetlenségek | Magyar külképviselet | Egyéb hasznos információk | Fotóegyveleg

Kihegyezett figyelem

Egészség

,, Az oltások fontosak, és nem megúszható tételek. Persze itt is lehet spórolni, ha az ajánlott, de nem feltétlenül gyógyíthatatlan betegségek elleni oltásokat nem adatod be. Pl. nekem nincs kolera és veszettség elleni védőoltásom, mert úgy gondoltam, hogy a kolera úgyis csak a legyengült szervezetet támadja, kóbor kutya és hiéna meg úgysem harap meg. Persze ebben nem muszáj az én példámat követni :D Egy teljes etiópia kör (hepa A-B, hastífusz, agyhártya, vérhas, sárgaláz) körülbelül 60.000-be fáj. A kolera és a veszettség ezt egy húszassal dobja meg. Info itt.

A maláriagyógyszert szedni vagy nem szedni (a KK-link azért azonban kicsit félrevezető, hisz az afrikai malária sokkal veszélyesebb, mint az ázsiai) kérdésében nem foglalok állást, ismertem egy cseh csajszit, aki Ghánában meghalt maláriában (főleg az ő hibája volt, nem szedett gyógyszert ÉS nem ment azonnal orvoshoz, amint belázasodott), de ismerek olyan faszit is, aki több évet lenyomott Kongóban és Gabonban és bár párszor elkapta a maláriát, végül mindig simán lenyomta a betegséget. Én egyszer szedtem Lariamot, jó szar is volt, azóta nem jártam igazán fertőzött területen, ráadásul a maláriagyógyszerek nem kompatibilisek a fogamzásgátlóval, szóval vagy gumit használsz, vagy recegsz, hogy teherbe ejtetted a csajod / teherbe estél. Vagy nem szexelsz, a pápa is ezt tanácsolja." forrás


,, Természetesen Afrikában utazni kockázatosabb, mint Lichtensteinben kalandozni, de ha betartjuk a legfontosabb előírásokat, a veszélyt minimálisra csökkenthetjük. Nézzük a legfontosabb veszélyforrásokat!

A tavalyi ebolajárványhoz hasonló helyzetben ne utazzunk pandémiás régióba!

Malária

Afrika igazi halálosztója, megelőző oltás nincs ellene, és 100%-os védelem sem, ezért a maláriatabletták beszedése mellett tegyünk meg minden más óvintézkedést. Este, amikor a szúnyogok portyázni indulnak, viseljünk hosszú ujjú pólót, vízközelben szúnyogriasztó spray-vel vagy krémmel fokozhatjuk védelmünket. A szúnyoghálót mindig feszítsük ki ágyunk fölé (mobil szúnyogháló nélkül el se induljunk)!

Kinn tartózkodásunk alatt érdemes hetente elzarándokolni kórházba, elsősegély ponthoz, ahol csekély pénzért végeznek malária tesztet. Így ha az óvintézkedések mellett is maláriásak leszünk, minél hamarabb kezdődik meg a malária kúra, annál jobbak a gyógyulási esélyek.

Kolera

Afrikai városokban a rossz infrastruktúra miatt időnként felüti a fejét a kolera. A kolera lényegében kiszárítja az embert, azok élik csak túl, akik elkerülik a dehidratálódást. Védőoltás és palackozott víz fogyasztása mellett biztonságban leszünk.

Érdemes itthon összeállítani egy kisebb elsősegélycsomagot (nagy mennyiségű széntablettával): ha megcsappannak a készleteink, akkor sem kell megijedni, kontinens szerte rengeteg jól felszerelt gyógyszertárat lehet találni.

Mielőtt bárki Afrikába utazik, mindenképpen konzultáljon szakorvossal, aki beadja a megfelelő oltásokat és rendelkezik malária elleni tablettával. (2015)" forrás

A területen a székelés szigorúan tilos!

Közlekedés

,, Ami nálunk is tapasztalható volt a kilencvenes évek elején. Trabantból Volkswagenbe, Mercedesbe ültünk át és nem bírtunk a lóerők sugallta hirtelen jött magabiztossággal és dühvel. Afrika legtöbb országában az emberek ló vagy tevehátról ültek át az azoknál tízszer gyorsabban haladni képes járművekbe, míg a saját képességeik, reflexeik, agyuk nem lett tízszer gyorsabb. Továbbá nagyon hiányos, némely országban nevetséges a KRESZ és annak oktatása is. A több száz lóerőhöz jön még a terjedő, egyre jobb minőségű aszfaltozott úthálózat. És természetesen mindezt megfejeli az afrikai ember legendás halálfélelem hiánya és bizony sok esetben felelőtlensége is.

Ezzel együtt, miután több száz afrikai taxi, busz, teherautó és egyéb, Európában elképzelhetetlen személyszállító járművön ültem saját balesetről mégsem számolhatok be." forrás


,, A bozóttaxi fogalma egy olyan Peugeut-t takar, amelyet még Matuzsálem is használtan vásárolt, aztán valahogy Afrikába keveredett és még beleerőszakoltak 2-3 ülést, hogy megszülessen a leginkább autentikus afrikai utazási forma.

A bozóttaxik igazi iskolai példák, hiszen matematikailag nem fér beléjük annyi utas, amennyi belepréselődik, fizikailag nem lenne szabad elindulniuk, de a tény, hogy elindulnak, már a teológia hatáskörébe tartozik.

Bozóttaxizni a legolcsóbb utazási forma és a legkiszámíthatatlanabb is, hiszen ezek a kényelmes és tiszta járművek (!) csak akkor gurulnak el, ha tele vannak. Alkalomadtán ne lepődjünk meg, ha kapunk egy csirkét az ölünkbe. A „bushtaxi” amellett, hogy gazdaságos, rengeteg sztorit generáló élmény; Afrika kvintesszenciáját hordozzák ezek a guruló csotrogányok. (2015)" forrás

Tömegközlekedés

Étkezés

"Étel – igénytelen – vízbe grízt képesek enni minden nap. Ha van más is, akkor is vízbe grízt esznek, só és egyéb fűszer nélkül. Itt az evés nem gasztronómiai élvezetet jelent, hanem csak annyit, hogy az éhségérzet elmúljon. Meg valami tűzön sült/főtt húst. Bizony ezer évek kellenek, hogy kialakuljon valami magas kultúra. S az törékeny is, mert elég egy ínséges időszak, háború, barbár nép, s máris újra a kőkorszakban vagyunk.
Ennek egyik jele, amit már említettem talán Mozambik kapcsán: a homokevés. Nem vicc. Ízesítik sóval, borssal, és a terhes nők fogyasztják. Dél-Afrikában kő variációban is megtalálható a piacokon, habár már a tiltott szerek listájára került. Persze lehet pillangó bábokat is kapni sülve, jó fehérje forrás, és én tradicionális ételnek tekintem, mert ugye a vízbe gríz, az már európai hozomány, hisz a kukorica dél-amerikai szerzemény. (2014)" forrás


,, Zabálj ott, ahol a helyiek, kerüld a húst és egy-egy jéghideg Coca-Cola cukortartalmával fűtsd a tested! Csapvizet viszont tényleg ne igyál, különben úgy jársz, mint én Addisz Ababa után (sok hónapos fosás és két hetes kezelés Bundás, az amőba miatt)" forrás


,, Az Afrikában utazás egyik legjobb része a rengeteg gyümölcs, amelyekhez fillérekért juthatunk, ezért bárhol járunk a ,, kontinensen, vegyük célba a piacokat.

A piacok nagy előnye, hogy este a gyümölcsárusok helyébe sütödék és pecsenyézők lépnek, ahol olcsó és tápláló fogások kerülnek papírtányérunkba, esetleg újságpapírba csavarva a kezünkbe. További előnye az utcai gyorskajának, hogy nagy forgalmuk miatt gyorsan cserélődik a kínálat és nincs ideje az ételeknek megromlani.

Ne félj a kasszavától, finomabb, mint amilyennek látszik!

Ha nyugati fogásokra fáj a fogunk, érdemes becélozni az Afrika szerte fellelhető szupermarketeket, melyek a tehetős helyiek, diplomaták, betelepült üzletemberek éléskamráit látják el. Az angol chipsektől a svájci csokikig minden fellelhető bennük, természetesen borsos áron.

Az esti ivászatok kihagyhatatlan helyszínei kis klubok, ahol hangulatos élőzene mellett kortyolhatjuk sörünket, dzsúzunkat. (2015)" forrás


,, A hotelben eddig nagyon steril, európai színvonalú ételeket kaptam, itt ettem valami ténylegesen afrikait életemben először. (Vagy másodszor?) A kwachi névre hallgató túlfűszerezett babétel elfogyasztása után persze nem is kellett sokáig agyalnom azon, hogy mi okozta a néhány óra múlva rám törő szörnyű hasmenést. Nem mintha meglepett volna; ez az "üdvözöljük Afrikában" hasmenés volt, amin mindenképpen át kellett esnem ahhoz, hogy afrikai utazónak nevezhessem magam.

A következő szállásadóm azonnal elnyerte a bizalmamat azzal, hogy megmutatta, mivel tudom leállítani az eddigre eléggé elharapózott hasmenésemet. Úgy tűnt, mindent tud a hagyományos afrikai gyógyszerekről és gyógynövényekről, még azt is elárulta, hogyan tudom megkülönböztetni a plantain-t a banántól. Körbesétáltuk a házát, szedtünk moringát meg mangót, utóbbit frissen megettük, előbbiből teát főztünk. Az estét a konyhájában töltöttük főzéssel, és be kell vallanom, olyan finomakat talán az egész afrikai kalandom során nem ettem, mint aznap este. (2018, Ghana) forrás

Vásárlás és pénzváltás

,, Egy régi klasszikus mondás szerint az európaiaknak órája van, az afrikaiaknak ideje. Ehhez mérten egy rövid találkozás is egy afrikai ismerőssel hosszabb, mint itthon. Még mielőtt rátérnétek arra, hogy ti hogy vagytok, a helyi haverod azt is tudni szeretné, hogy van a nagynénéd macskája. Ne siess, úgyis késik a busz, amivel utazni szeretnél...

Ha néhány szót megtanulsz helyi nyelven, nagy örömöt szerzel vele. Mint a ropogtatni való körbekínálása a buszon, ez is segít megtörni a jeget.

Afrika nemzeti nyelve a humor. Bosszankodással (bármilyen jogos is) nem jutsz messzire; próbálj mindenből kihozni egy poént, a nevetés gyorsítja fel Afrika malmait.

Alkudozásnál nyugodtan legyünk teátrálisabbak, mint egy mexikói és egyiptomi szappanopera együttvéve. Ha egy szuvenírért vagy egy bozóttaxi jegyért röhejesen sokat kérnek, adjuk a környezet tudtára a helyzetet, minél szélesebb gesztikulációval, annál jobb!

Nagy valószínűséggel lesz valaki, aki a nevetés mellett a te oldaladra áll és segít leszállítani az árat. A lényeg: sose feszülj be, mindig legyél játékos! Sokszor nem könnyű, de csak ez segít." forrás

Szórakozás

Közbiztonság

,, Afrika biztonságos is meg nem is, attól függően, hogy az ember mennyire bevállalós. Megint felhozom Ázsiát, mert az mi európaiak jobban ismerjük, példának. Tokyo biztonságos, egész Japán és Ázsia nagy része az, de ha meg akarunk halni Szíriába kell menni. Afganisztán, Irak és Yemen nem halálos, de bármikor benne van a pakliban egy eltévedt golyó, egy fegyveres bűnöző. Afrika is ilyen biztonság szempontjából.

Tudni kell, hogy hova lehet és hova nem lehet vagy nem érdemes menni. Manapság például egész Nyugat-Afrika nagyon biztonságos, legalábbis nincs háború, fegyveres konfliktus. Ruanda, ahol húsz éve patakokban folyt a vér, egyik mintaállama lett Afrikának. A helyzet Afrikában, mint minden egyéb szélsebesen változhat. A turistaparadicsom Kenya fővárosában, ami minden álom szafari kiindulópontja, pár éve választások után százszámra hevertek az utcán az összekaszabolt holttestek. Azóta megint csend és béke honol.

A biztonság érzete, akárcsak a hőmérsékleté, relatív. Én jól érzem magam -40 – +40 fok Celsius között, de az alatt és felett már nem igazán. Amíg nem lövöldöznek, Kandahárban is szívesen szürcsölgetem a méregerős csájt. A bajt nem keresem, de tudomásul veszem, hogy ha Szudánban egyedül utazgatok és Darfúrt emlegetm, könnyen megtalál. Nem félek, nem féltem az életem, de mindent megteszek az életben maradásért.
A legtöbb egyedülálló hátizsákostól csak pozitív, szívmelengető Afrika-sztorit hallottam. Nemrég meglátogatott egy japán pajtásom, aki éveken át keresztül-kasul bejárta Afrikát és semmi baja nem történt. Magányos nőkkel is találkoztam, akik bántódás nélkül utazgattak Afrika legeldugottabb szegletében. " forrás

,, Nem lehet olyan tanáccsal szolgálni, amelyet minden (fekete) afrikai nagyvárosra lehet alkalmazni. Míg Dakar belvárosában lépten-nyomon csalókba és pitiáner bűnözőkbe lehet botlani (napközben is), Kartúmon keresztül gyalogolhatunk az éjszaka közepén is.

Általában a városokban kell óvatosnak lennünk, hiszen a bűnözők a falvakból, ahol mindenki ismer mindenkit plusz nincs turista (a turisták zöme valamelyik fővároson, nagyvároson át közelíti meg úti célját), a városokba vándorolnak a jobb fogás reményében.

Tevékenységi körük szerteágazó, íme, néhány „alfajuk” a teljesség igénye nélkül:

Valutázó

Mivel több afrikai országban a feketepiacon nagyságrendekkel több helyi pénzt kaphatunk valutánkért, mintha hivatalos árfolyamon váltanánk, a turistás helyeken feltűnnek a valutázók, akik felajánlják, hogy átváltják pénzünket.

Az ilyen eseteknek több végkifejlete van. Szerencsésebb esetben addig trükközik a valutázó, amíg egy köteg papírt ad pénzt helyett, rosszabb esetben előugrik egy (ál)rendőr, aki csak busás kenőpénz ellenében hajlandó megóvni minket a törvény szigorától.

Kamukéregető

Ők azok, akik Gambiában nagy számban élnek, fő profiljuk, hogy nem létező árvaházaknak gyűjtenek pénzt, meséjük alátámasztására füzetet hordanak a hónuk alatt, amibe fiktív összegeket firkáltak. E füzetet mutogatva próbálják rávenni a gyanútlan turistát, hogy adjon hasonló vagy még nagyobb összeget, mint amennyit a korábbi adakozók adtak.

Doyourememberme?!

Afrikában sokan úgy hiszik (nem teljesen ok nélkül), hogy a fehérek képtelenek megkülönböztetni a feketéket. Kontinens szerte elterjedt próbálkozás, hogy odalép egy kedvesen mosolygó helyi és megkérdezi, hogy emlékszünk-e rá.

Mivel nem akarjuk megsérteni és bevallani, hogy nem, elhisszük a sztoriját, miszerint abban a szállodában dolgozik, ahol megszálltunk és szüksége van délutánig 50 $-ra.

Ilyen esetekben mindig megkérdezem, hogy ugye a Hotel Sunshine Africában dolgozik. Ha erre bólogat, akkor biztos vagyok a csalásban, hiszen még életemben nem szálltam meg a Hotel Sunshine Africában...

Italkeverők

A legveszélyesebbek közé tartoznak: míg az előző három típus elkövetői általában magányos farkasok (vagy alkalmi duók), az italkeverők bandában dolgoznak.

A banda legmegnyerőbb tagja odasodródik valamelyik bárban vagy szórakozóhelyen a turista mellé, elkezd beszélgetni és mivel nem hoz szóba se pénzt se árvaházat, elalszik az áldozat gyanakvása... később ő maga is, hiszen altatót kevert a malátaüdítőjébe a kedves beszélgetőpartner. Némely esetben emberrablásba is átcsaphat a dolog. (2015)" forrás

Kellemetlenségek

Panaszkezelés Afrikában

Ha Önnek panasza van, kérjük nyomja meg a piros gombot

Magyar külképviselet

Jön!

Egyéb hasznos információk

1. Sohase utazzunk Afrikába zseblámpa nélkül, mivel a közvilágítás több (fő)városban fikció, a gyakori áramszünetek miatt szintén ajánlott. Sohase essünk abba a hibába, hogy megbízunk egy generátorban!

2. Zseblámpa mellé ne felejtsünk egy darab (jó masszív) női magassarkú cipőt csomagolni. E kellék első és talán második hallásra is bizarrnak hangozhat, azonban a szállodai szobákban felbukkanó csótányokkal szemben nem elhanyagolható stratégiai előnyt jelent.

3. Minél egyszerűbb a ruházatunk, annál jobb. Tanácsos néhány egyszínű pólóval utazni, amiket nem sajnálunk elnyűni. Nagyobb mennyiségű készpénz, útlevél tárolására célszerű egy belső, titkos zsebet varratni a nadrágunkra, cipzárral ellátva.

4. Egy szálloda recepcióján könnyen találhatunk megbízható helybeli, aki körbekalauzol minket a városban, segít alkudozni, ha valamit nagyon „fehér ember áron” akarnak eladni... Van úgy, hogy ez a személy maga a recepciós, vagy az unokatestvére.

5. Afrikában a városokban való tájékozódás nagyban eltér az európaitól. Ha valamit meg akarunk találni, igyekezzük megtudni, a helyiek hogyan nevezik egymás között (ritkán hivatkoznak rá úgy, ahogyan egy Európában nyomtatott térképen szerepel). Ne lepődjünk meg, ha a navigációs pontok szemétlerakók vagy egy polgárháborúban szétlőtt katonai létesítmény." forrás


Megálltunk enni egy kis kókuszt, sült plantain-t (banánhoz hasonló afrikai gyümölcs) meg különböző sós magvakat. Minden olyan egyszerűnek tűnt a tegnaphoz képest. Így, súlyos hátizsák és szememet csípő naptej nélkül, étellel a gyomromban, egészen elviselhető volt a piac. A tömeg ma is ugyanakkora volt, de Ellen megtanított afrikaiasan menni: határozottan, egyenesen, gyorsan.

Közben az is megfordult a fejemben, hogy valószínűleg praktikus okai lehetnek annak, hogy a helyiek mindent a fejükön cipelnek: így is alig férnek el, táskákkal az oldalukon vagy zsákokkal a hátukon pedig minimum még egy dimenzióra lenne szüksége Afrikának.

A sikeres napot végül a tengerparton ünnepeltük meg. Kokrobite pálmafás partján körülbelül fele-fele arányban napoztak feketék és fehérek. A homokban ülve szerelmes párok szürcsölgették a koktélokat, a vízben családok játszottak, az éttermekben idős fehér nők iszogattak izmos, fiatal, fekete csődörökkel. Halk reggie zene szólt, madarak zajongtak. Az egész helyet belengte valamiféle korlátlan szabadság érzése. No meg a tömény fűszag, ne felejtsük el.Megmártóztam a vízben, majd a naplemente után visszabuszoztunk a hotelbe.

A vacsora elfogyasztása után betértünk egy közeli kocsmába, hogy végigkóstoljuk a helyi sörválasztékot. Itt találkoztam néhány érdekes helyivel. Egyikőjük eredetileg Észak-Ghánából származott, de éppen Hollandiában dolgozott, és csupán egy hétre látogatott haza. Felajánlotta, hogy alhatok a bátyja otthonában, amikor északon járok, meg is adta a számát. Velünk ivott még egy idősebb nő is, aki részeg férfiakat megszégyenítő szabadszájúsággal beszélt a vágyairól, az ő felajánlását inkább itt meg sem említem.

Harmadik ivótársunk ugyan eredetileg Belgiumból származott, de évek óta Ghánában tengette a nyugdíjas éveit. Ő konstans szidta Afrikát, persze főleg vicces stílusban. Panaszkodott a zajra, a szemétégetésre, az afrikai nőkre, az afrikai sörökre, a korrupcióra, a bürokráciára meg szinte bármire, ami azon az estén szóba került. Kicsit úgy éreztem, mintha az előző napi önmagamat hallanám, egy ilyen sikeres nap után azonban nem volt kedvem egyetérteni vele, és néhány órával később már arra a gondolatra aludtam el, hogy én igazából imádom Afrikát. (2018)" forrás


,, Angollal szinte bárhol boldogulsz, bár ne lepődj meg, ha az elején erősen kell hegyezned a füled, hogy megértsd a feketék által beszélt angolt.

Furcsa, hogy ebben az országban hiába beszélsz nagyon jól angolul, mindig tudnak úgy beszélni rólad – feketék és fehérek egyaránt, hogy semmit nem fogsz érteni belőle…(2018)" forrás


Fotóegyveleg

Vissza az elejére


Kommentek

Még nem érkezett hozzászólás.


Új hozzászólás beküldése

Név:
E-mail cím:*
Hozzászólás:


* az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon