ÚTIKRITIKA.HU / New Orleans

New Orleans

New Orleans dióhéjban | Tetszett & Nem tetszett | Vélemények | Szállás | Étkezés | Szórakozás | Közlekedés | Közbiztonság | Látnivalók | Olvasmányos linkek | Marcsi képes beszámolója - Fotók

.

Francia negyed - Elter Karcsi fotója

New Orleans dióhéjban

• New Orleans (ejtsd: Nú Orlínsz) lakossága kb. 393 ezer (2019-es becslés). 60,2% fekete, 33% fehér, 3% ázsiai.
• Az ezredforduló tájékán még közel félmillióan laktak New Orleansben.
• New Orleans Louisana (Luiziánáh) szövetségi állam legnagyobb városa, de nem fővárosa, mert az Baton Rouge (bátun rúzs).
• Sokan becézik a várost Big Easy-nek (Nagy Könnyed-nek), jelezve, hogy ez nagyvárosi mivoltában is egy lezser hely.

Tetszett & Nem tetszett

Tetszett

1. Az európai kulturális örökség és a karib ritmusos lazaság jópofa, sajátos elegye
2. A jazz klubok, a szombat esti forgatag a helyiek által frekventáltabb Frenchmen Street-en utcazenészekkel
3. Élőzene a Snug Harbor és a Blue Nile bárokban
4. A fehér és pasztellszínű, 2 emeletes házak a cuki erkélyekkel
5. A Garden District pompázatos villái (láttuk Sandra Bullock kecóját is)
6. A Magazine street antikboltjai
7. Kevesebb a tiltás, mint máshol Amerikában (lehet pl. az utcán alkoholt inni)

Nem tetszett

1. A Bourbon street túl turistás
2. A forgalmasabb utcák mellékutcáiba már nem tanácsos bemenni a sötétben
3. Többnyire nem kedvesek a fekák (nyugi, nem vagyok rasszista)
4. Az aligátorhúsnak sima kolbászíze volt, semmi extra
5. A nagyon magas páratartalom (folytonos izzadás)
6. A Canal street nem barátságos
7. A Katrina hurrikán szomorú emléke
8. Az élőzenés kocsmákban (le)húzósak az árak 

Vélemények

,, New Orleans a jazz fővárosa. Ám azt már kevesebben tudják, hogy egyben a legeurópaibb város is Amerikában. Az európai vonal mellett New Orleans városát karibi hangulat öleli körbe, ami az ünnepekben, az építészetben és az ételekben bontakozik ki. Valamint az utca emberén, ahogy beszél, és amilyen könnyen veszi az életet. A karibi életérzést a spanyolok és a Karib-térségből behurcolt rabszolgák honosították meg, hiszen a rabszolga utánpótlás nem közvetlen a Fekete kontinensről, hanem a Közép-Amerikai szigetcsoportról érkezett.
Stílusos városhoz, stílusos laklók. Kedvesség és lazaság a maximumon

Nem egy, hanem kettő központja van a városnak: egy tradicionális és egy modern. Mint az amerikai városok általában New Orleans is neighbourhoodokra van osztva. Ez kb. a kerületek megfelelője, de Amerikában ennek van egy megfoghatatlan többletjelentése. Egy megkülönböztető, és kiemelő tartalma. Ebből kiindulva minden neighborhood más és más, vagyis nem lehet egy egységes New Orleans-i atmoszféráról beszélni.

A város történelmi központja a French Quarter. Ez a neighborhood gyakorlatilag egy felnőtt élménypark tele kocsmával, étteremmel és koncerttel. Napközben pedig a számtalan bolt és múzeum bejárásával tölthetjük el az időnk. Ha a Quarterben valami történik az biztos, hogy a Jackson Square-ről indul. A nyüzsgő téren zenészek, tenyérjósok és festők szórakoztatják a sétálókat, ám az intravertáltabbak számára is érdemes eljönni, mert a teret körbeölelő házak látványa picit eltereli a gondolatokat. A kellemes vajszínükkel, kovácsoltvas erkélyes teraszaikkal, sötét fareluxás ablakaikkal szépen hatnak a szemlélőre, és képzeletben már Kubában is járunk. A város jelképe a St. Louis Cathedral. A kissé Disney kastélyra hajazó keresztény templomba megéri benézni, de ha igazán képbe szeretnénk kerülni New Orleans történelmével, akkor a Mellette lévő Cabildo, vagy városháza a mi helyünk. A benne lévő színes, szagos kiállítás garantált két órás program.

De inkább nézzük, mitől lesz a French Quarter felnőtt élménypark! Nem nehéz a válasz, csak végig kell menni a Bourbon Streeten. (Igen, már a neve is adja magát..) Tehát ez a buli utca, tele kocsmákkal, zenével, bárokkal és az égvilágon mindennel. Viszont a helyiek nem szeretik, és csak a kommersz turisták mennek ide, akiket elvakít a New Orleans-i feeling. A helyiek Hányásszag utcának csúfolják, ami felettébb találó a kontroll-vesztett, pénzes turistáknak köszönhetően… Amúgy baromi drága, igazából csak egy bazi nagy hype! Jay viszont megsúgta, hogy van egy „Local Bourbon Street”, ami a következő neighborhoodban, Bywaterben van.  (2017)" forrás

Szállás

A szállodák többsége a Francia Negyedben és az Üzleti negyedbe (Business District) öszpontosul, de persze vannak jó szálláshelyek a város más részein is. Aki nem ragaszkodik mereven a központi fekvésű, turisták által túlzsúfolt hotelekhez, az príma szálláshelyeket foghat ki villamosvonal mentén az Uptown-ban. Aranyos, hangulatos panziók, hotelek találhatók a Mid-City és a Marigny negyedekben. 

Ajánlott hotelek

• 3 csillagos: Hyatt French Quarter, Holiday Inn Downtown, Hyatt Place New Orleans

• 4 csillagos: Hyatt Regency, Astor Crown Plaza

Étkezés

A régióra jellemző cajun és kreol éteélspecialistásokat viszinylag jutányosan lehet kipróbálni a francia piacok (French Market), ami a Decatur és a Peter street között található.

"A kulcsszó a cajun és a kreol. Az úgynevezett cajun konyha a Louisianába 250 évvel ezelőtt érkezett francia telepesek sajátja: egyszerű ételek rizzsel, sok zöldséggel, fűszerrel. A kreol konyha az európai mellett afrikai, karib gyökerekkel rendelkezik, gyakran használja a tenger gyümölcseit, mindkettőre jellemző az erős fűszerezés, a csípős ízvilág. Louisiana egyik legismertebb fogása a folyami rák, ami errefelé a helyiek szerint olyan finom, mint sehol máshol a világon. A vidék mocsaras terepe és a Mississippi delta torkollata ideális terepet ad a rákhalászatra, így New Orleans városában is könnyen hozzáférhető a friss “crawfish”, amit a legtöbbször főzve és csípős fűszerezéssel tálalnak.

A jazz szülővárosának két híres tradicionális szendvicse is van. Az egyik az olasz bevándorlók által ismertté tett muffuletta, amely egy kettévágott nagy kerek, szezámmaggal megszórt zsemle, belül sosem látott vastagságban sonka, szalámi, sajt és olivabogyó szeletekkel. A másik a minden sarkon kapható Po-Boy (Poor Boy) szendvics. A ropogós francia bagett általában sült tengeri herkentyűkkel, bárány vagy csirkehússal van töltve, de néha aligátorhúst is tesznek bele. Kifejezetten finom, bár egy-egy szaftosabb verzió esetén érdemes váltóruháról gondoskodni. 2007-től kezdődően egyébként a Po-Boy-nak már saját gasztronómiai fesztiválja is van New Orleans-ban.

Ugyancsak népszerű és mindenhol megtalálható a luisianai kreol konyha jellegzetes étele a gumbó, amit sűrű, csípős rizses levesnek nevezhetünk leginkább, többféleképpen rákból, csirkéből, zöldségből is elkészíthető. A város másik fő attrakciója a teknősbékaleves, amit leginkább egy nagyon sűrű és erős, pörköltekhez lehetne hasonlítani. Sok helyen árulják, de nem kifejezetten olcsó, ugyanis az alapanyagot viszonylag nehéz beszerezni. Elsőre furcsa lehet, hogy számos helyen aligátorból készült ételeket is árulnak. A piaci kifőzdéktől a fehérabroszos éttermekig mindenütt kínálják az aligátorhúst a legkülönbözőbb formákban. Kapható aligátoros virslivel készült hotdog, aligátor omlett, rántott aligátor, szárított-füstölt aligátor húsból készült csemege, szendvicsek és még millió variáció. Az állatvédők megnyugtatása végett: aligátorok tízezrével élnek Luisianában és kontrollált keretek között legálisan fogyaszthatóak.

Már világszerte ismert, de mégis helyi nevezetesség a Tabasco mártás, amit Luisiana állam egyik szigetén gyártanak. A chilipaprikából, sóból és ecetből álló csípős mártás nem hiányozhat egyetlen étterem asztaláról és bolt polcáról sem. Érdekesség, hogy New Orleans városában olyan bolt is működik, ahol több mint százféle csípős mártást kapni. Itt mindenki kiválaszthatja a saját fokozatának megfelelő erősségű csípős szószokat, és kedvére válogathat az ízek közül. New Orleans népszerű édességéről, a pralinéról se feledkezzünk meg. Sok üzlet saját készítésű friss tejkaramellára hasonlító, magvakkal készült pralinét árul, amelyek a vásárlók szeme előtt készülnek el, és igazán finomak. (2016)" forrás

Szórakozás

Élőzenés helyek

Közlekedés

New Orleansnak jól kiépített tömegközlekedési hálózata van. A francia negyedben a Canal street sarkán, a basin nevű megállóból kiindulva sok irányba közelekdnek buszok. Lpuszban létezik két villamosvonal is.

New Orleasban a taxik nem néznek ki egységesen, mert mind egyéni tulajdonban van. Az alaptarifa némileg eltérő taxikként.

Bérelt autóval a városközpontban nem, de a külvárosokban már nagyon megéri  közlekedni.

Közbiztonság

New Orleansban a közbiztonság nem jó. A turistának nagyon körültekintőnek kell lenni. Ami jó hír lehet az agoodalmaskodó turistának, hogy a bűnesetek nagy többsége New Orleans azon körzeteiben történik, ahová a turisták nem mennek, mert nincs ott semmi nevezetesség. A turistának mindneképpen kerülnie kell a Central City nevű negyedet, és a Back of town körzeteket (7., 8., 9. wards). A St. Louis temetőt csak szervezett csoport tagjaként látogassuk. A Ditto Armstron parkot is jobb kerülni, kivéve ha valami jazz fesztivál van ott. Kerülendő az Iberville körzet a parktól nyugatra. A Francia Negyed a város legbiztonságosabb része azerőszakos bűncselekményeket tekintve. De résen kell lenni a zsebtolvajok miatt. A tolvajok főleg a lerészegedett turistákra vadásznak, hiszen azokat könnyebb kizsebelni. A Francia negyedben éjfél után, és főleg a mellékutcákban lehet veszélyes mozogni. Napközben, este nincs vész. Ne kötözködjünk a bárok kidobó embereivel, mert elég könnyen foganatosítanak testi erőszakot a rendbontókkal szemben. 

A turistáknak nem annyira a bűnözők okoznak kellemetlenséget, hanem a sok kéregetők, a zugárusok. Vannak, akik mindenáron rá akarják erőszakolni a turistát arra, hogy a cipője pucolásra szorul. Előfordulnak mindenféle utcai simlisek, csalók, szóval gyanakodjunk azokra, akik leszólogatnak minket mindenféle ürüggyel. Legjobb azt tettetni, hogy nem is tudunk angolul. A Francia Negyed alsó részén sok a csöves fiatal, akik szintén beszólogatnak, kéregetnek. Egyedül lehetőleg ne sétálgassunk elhagyatott helyeken. Sok a rendőr az utcákon, de ez nem old meg minden közbiztonsági problémát. Az értéktárgyainkra különösen ügyeljünk karneváli időkben (Mardi Gras, Souhern Decadence). Különösen veszélyes kábítőszerárusokkal csencselni. Elvezethetnek a város egy olyan részére, ahol könnyen kirabolhatnak.

Egyéb hasznos információk

1. NEW-ORLEANS - TISZTELETBELI KONZULÁTUS - Tiszteletbeli konzul: Herbert Daniel Hughes

• Cím: 5801 Citrus Blvd, Harahan, LA 70123 - Telefon: 1-504-733-2800 vagy 1-504-835-2942 - E-mail: danny@dannyhughes.com

2. ,, New Orleanst a legészakabbra fekvő karibi városnak nevezik, s párás szubtrópusi, egész évben esős éghajlata van. Az átlaghőmérséklet a januári 10,7 C˚és a júliusi 27,7 C˚ között váltakozik. A Mexikói-öböl partján fekvő város lakói egész évben barátságos, meleg időjárást élvezhetnek." forrás

Látnivalók

Francia Negyed

Programlehetőségek

Folyami hajókirándulás

Aligátorlesre épülő mocsári túra

,, Ilyen, szakvezető irányításával bejárható útvonal vezet például Louisiana vízparti élővilága közelébe is, ahol egészen buja, egzotikus környezetben ismerkedhetünk meg a helyi vadvilággal, és amelyre már számos utazási iroda kínál csoportos élménytúrákat. A mocsaras vidék gazdagon vonultatja fel az anakondák, a teknősök, az aligátorok, a kócsagok és az íbiszek állományát, és bár minden napszakban indítanak felfedező expedíciókat, a legszebb és egyben legizgalmasabb, ha éjszaka merészkedünk hajóval a lápos vidékre. Ilyenkor a mocsárból felszabaduló gázelegy miatt, kékes lidércfényben úszik a mocsárvilág." forrás

Olvasmányos linkek

"New Orleans: 35 C-os melegben elindulunk megnézni a híres French Quarter-t, azaz a Francia negyedet. Ez a nagyváros méltán híres, egyszerre a spanyol, a francia és az afro-amerikaiak alakították ki a hangulatát és a személyiségét. Az 1800-as években vásárolta meg Amerika a franciáktól a várost, ezért érezhető annyira az európai hangulat az utcákon, a konyhaművészetükben. Elvittek bennünket egy nagyon bájos étterembe, ahonnan nem hiányozhatott az élő blues zene és a sok-sok tengeri herkentyű (itt torkollik a Mississippi folyó a Mexikói öbölbe és hatalmas rák-és haltenyésztése van), saláták, Jambalaya, Gumbo, okra és egyebek amiknek meg sem tudtuk jegyezni a nevét. A lényeg, hogy itt az evés, a főzés külön stílust képvisel, amiért sokan utaznak ide. Természetesen az sem elhanyagolható, hogy ez a blues őshazája, hatalmas zenészek és sztárok indultak innen útnak. Nagyon klassz volt! forrás

---

"New Orleans nem csupán a jazz szülőföldje és egy katasztrófa sújtotta övezet, hanem – eddigi tapasztalataim szerint – a világ egyik legboldogabb városa, ahol nem lehet nem mosolyogva végig menni az utcákon. Nem szokásom beskatulyázni vagy mindenféle legilyenebb, legolyanabb jelzőkkel illetni a városokat, országokat ahol eddig megfordultam, de New Orleans-ban (Nola) mégis van valami a levegőben, ami mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Az euforikus vidámság, ami beteríti a város összes utcáját, a pálmafák, az egyedi építészeti stílus, a gyöngyök, na és a zene mind-mind elfeledtetik velünk, hogy a város valaha szinte a földdel volt egyenlő. Mint a legtöbb embernek, aki New Orleansba látogat nekem is az első utam a híres Francia negyedbe vezetett. Útvonalnak pedig a Canal Streetet választottam, ami olyan meghatározó eleme NOLA-nak, mint New Yorknak a Times Square, vagy Miaminak az Ocean Drive.

Canal Street: pálmafák, hotelek, üzletek határolják és az utca képét a jellegzetes építészeti stílusú házak, valamint a Street Carteszik változatossá. A Street Car, ami a helyi villamos, végigvisz a városon egészen a Mississppi folyó mentén, így ha nincs is konkrét úti célunk, akkor is érdemes utazni vele.

Street Car: A Canal Streetről egy jobb kanyarral a Bourbon Streeten találhatjuk magunkat, New Orleans legelbűvölőbb sétálóutcájában. A Bourbon Street azonban nemcsak a turistáktól hemzseg, sok helybeli megfordul itt, ahol a város legjobb éttermeit, klubjait és jazz bárjait találhatjuk.

Bourbon Street: New Orleans azon kevés amerikai városok egyike, ahol legálisan lehet alkoholt fogyasztani az utcákon is. A Bourbon Streeten ezért szó szerint napi 24 órában, házfalakon kívül és belül megállás nélküli buli van. A majd’ 13 háztömbnyi hosszú utcában nonstop dübörög az élő zene, némelyik bárból a kilencvenes évek zenéje, másikból jazz, a következőből napjaink slágerei szólnak esetleg country. És ha már az alkoholnál tartunk, New Orleans slágerét mindenkinek kötelező kipróbálni: a daiquiri bárokat, amelyekkel Mississippit – de legalábbis Dunát – lehetne rekeszteni.

Utcai jazz zenészek: Miután egy daiquirivel a kezünkben belehallgattunk az utcai jazz zenészek hangulatos előadásába (mint amilyenekkel én is úton-útfélen találkoztam), van még egy kihagyhatatlan momentuma a Bourbon Streetnek. A tanácsom, hogy ne csak a lábunk elé nézzünk, hanem a felfelé is. Az erkélyekről a szivárvány minden színében pompázó gyöngyöket dobálnak a(z először gyanútlan) járókelőknek, amiket aztán nemre és korra való tekintet nélkül kötelező viselni a város minden pontján. Az első napot követően már figyeltem én is, és sikerült is egy kisebb gyűjteményre szert tennem, az egyébként a Mardi Gras karneválon elterjedt szokás révén.

Bourbon Street éjszaka: Miután sikerült feltankolni a megfelelő mennyiségű daiquirivel nemcsak a színes gyöngysorokat, de a new orleans-i éjszakát is a nyakunkba vettük és egyik bárból ki a másikba be vonalon végigbuliztuk a Bourbon Streetet." forrás

---

"A French Quarter (Francia negyed) egészen különleges hangulatát a 19. és 20. században épült, műemlékként funkcionáló házikók és épületek sokasága adja. Habár nincs Eiffel-torony és Diadalív sem, a belvárosban érezhető a hátrahagyott francia kultúra, kis kávézók, a francia piac, de leginkább a francia-kreol leszármazottak formájában. New Orleansban így legalább annyira meg szokott úton-útfélen a francia nyelvvel találkozni, mint az angollal.

St. Louis Cathedral: A negyed ékessége a Jackson Square-en található St. Louis Cathedral, mely az USA legrégebben folyamatosan működő katedrálisa (az 1700-as évek elején tették le az alapjait). Én a környék hangulatát leginkább a katedrálissal szemben található francia kávézóban, a Café du Monde-ban élveztem, ami heti hét napon keresztül napi 24 órában nyitva van és még éjszaka is zsúfolásig tele van.

Cafe du Monde: A vonzereje pedig nem másban, mint a híres francia capuccinójában és az utánozhatatlan francia fánkjában rejlik. A pincérek kedvesek és könnyen lehet, hogy egy magyar felszolgálóba botlunk, mivel a kávézó sok külföldi diákot foglalkoztat.

Francia fánk cappuccinoval: A Café du Monde-tól pár saroknyira, a Mississippi folyóval párhuzamosan épült fel a 18. században a French Market, azaz a Francia Piac, ahol minden beszerezhető, amire csak szükségünk lehet. Gyümölcsök, zöldségek, szuvenírek, bárok, büfék sokasága, na és a bőség zavara az aligátor husi kínálat terén. Ezt nyilván mi sem hagyhattuk ki, és tökéletes vacsora lett a csirke-marha hús keverékére emlékezető aligátor hamburgerből.

French Market: Mivel a Francia negyedet két nap alatt keresztbe-kasul bejártuk, még mindig volt egy szabadnapunk New Orleans-ban, amit Uptownban töltöttünk el. Némi buszozást követően a régi villamosra kell felszállni (amivel élmény volt utazni). Végig utaztunk az egész vonalon így találtuk magunkat az amerikai idill közepében. Kacsalábon forgó paloták, geometriai pontossággal kialakított gyep, boldogan bicikliző gyerekek és műemlékek sokasága fogadott minket. Innen már csak egy lépés a Magazine Street, ami tele van apró butikokkal, kávézókkal, éttermekkel és nem utolsó sorban ez a városnegyed elbűvölő fő utcája.

A városnézésen túl New Orleans és környéke a lehetőségek tárháza. Aki még többre vágyik és van elég bátorsága, bátran befizethet egy szellem-túrára a temetőben, elhagyatott kúriákban, ahol a voodoo boszorkányok, gyilkosok, rablók nyomába eredhetünk, a távoli történelemből fen maradt legendák és szóbeszédek nyomán. Akit pedig a természet vonz, a rengeteg aligátor túra bármelyikén részt vehet, hiszen a New Orleans körüli mocsaras területek hemzsegnek tőlük. Mi is részt vettünk egy hasonló túrán, ahol a mocsaras területek között fellelhető szárazföldek tele vannak elhagyatott temetőkkel, melyeket – mint kreol-francia túravezetőnktől megtudtuk – a mai napig a misztikum ölel körül, és a csónakból a mai napig senki nem mert a szárazföldre lépni azon a területen." forrás

Fotóegyveleg

Jackson Square - Elter Karcsi fotója

Marcsi képes beszámolója - Fotók

New Orleans nappal is érdekes

Pestiesen szólva: seggben kissé vállas

Vissza az elejére

Kommentek