ÚTIKRITIKA.HU / Dalmácia szigetei / Mljet










Dalmácia szigetei / Mljet

Mljet dióhéjban | Vélemények | Szállás | Látnivalók | Hasznos információk | Olvasmányos linkek | Fotóegyveleg

Mljet dióhéjban

  • Az ismertebb horvát szigetek közül a legdélebbre fekvő Mljet természeti szépségét ezek rakják össze: fenyőfák, tölgyesek, meredek szirtek, sós vizű tavak és a kis öblök.
  • Mljet 37 kilométer hosszú és 3 kilométer széles. Mljet kiejtése horvátosan: milet.
  • A sziget legtöbb látogatója nem jön ide több napra, csak egy napra turistáskodás céljára, pontosabban a 31 négyzetkilométer területű Mljet nemzeti park meglátogatására. A látogatók többsége Dubrovnikból hajózik ide a Nona Ana nevű katamaránnal. Két órás út egy irányban.

"Mljet Dubrovniktól nyugatra, a dalmát szigetvilág legdélebbi csücskében fekszik. Területének 72%-át erdő és buja növényzet borítja, ezért kapta a „zöld sziget” nevet. A hosszúkás sziget keleti fele sűrűn lakott, míg a nyugati felén aleppói fenyőerdők és dús bozótok nőnek. 1960-ban gazdag mediterrán növényzete, színes élővilága, látványos tengeröblei és épített műemlékei okán érdemelte ki a nemzeti parkká nyilvánítást." forrás

Vélemények

Jön!

Szállás

Mljet szigeti szálláshelyek online foglalása itt - hotelscombined.com

Látnivalók

Odüsszeusz-barlang

Természetvédelmi park

Szent Mária-sziget

Hasznos információk

"A Peljesac-félszigettől egy 8-10 kilométeres csatornával elválasztott Mljet 16 településének összesen mindössze 800 lakosa van. A 90 százalékban erdővel borított szigeten a legnagyobb munkaadó a természetvédelmi területet gondozó szervezet, a második pedig a tűzoltóság, ugyanis a szárazság, a szél és az erdők miatt jelentős a tűzveszély. A magyar turisták által ritkán látogatott sziget észak-nyugati részén található nemzeti park különlegessége egy kettős tórendszer – benne egy apró szigeten álló egykori kolostorral -, amely a tengervizet egy századokkal ezelőtt épült keskeny csatornán áramoltatja át és vissza, az árapály változásának megfelelően. A területen tilos a halászat, a horgászat és a hajózás, kizárólag a természetvédelmi terület fenntartóinak kirándulóhajói közlekedhetnek, a kerékpáros és gyalogtúrázók számára ugyanakkor kedvelt a part menti terület.

Mljet egészen a huszadik századig mérges kígyóiról is ismert volt, ezért 1910-ben Indiából mongúzokat telepítettek a szigetre. A kígyók természetes ellenségének számító emlősöknek köszönhetően már nincsenek veszélyes hüllők, viszont a két-három ezer tagúra becsült mongúzpopuláció egy egyedének megpillantásához is nagy szerencse kell. A zöld szigeten számos magánapartman mellett egyetlen szálloda van, az észak-nyugati végén fekvő Pomena településen. A főszezonban 75 dolgozót alkalmaznak a 150 szobás szállodában, de októbertől áprilisig a kihasználatlanság miatt zárva tartanak." forrás

Olvasmányos linkek

"A Horvátország nyolcadik legnagyobb szigetének számító, dalmáciai Mljet szigetét nem véletlenül nevezik a legszebbnek és a legzöldebbnek is, igazi paradicsomi hely, mely ideális úti cél azoknak, akik nem zsúfolt nyaralóhelyet keresnek, hanem csendes, nyugodt, de festői környezetben pihennének. Így lehetnek ezzel azok a hírességek és közszereplők is, akiket szintén elvarázsolt a sziget, Károly herceg például már többször is felkereste, de Orbán Viktor is olyannyira el volt ragadtatva tőle nyaralása során, hogy azt nyilatkozta, legszívesebben minden évben eltöltene itt néhány napot. (2014)" forrás


"Mljet a dús, vad és eleven természet szigete. Itt a hegyes-dombos domborzati viszonyok között csak néhány eldugott kis falu található. A sziget északnyugati része fokozottan védett, itt található a Mljet Nemzeti Park. Ez a sziget területének csaknem egyharmadát foglalja el, a maradék kétharmad rész a turisták által szinte teljesen érintetlen maradt. A fennmaradt legenda itt, az egykori görög szigeten, Melitán szenvedett hajótörést Szent Pál apostol Rómába tartó útja során. Az ókorban, a rómaiak idejében a sziget száműzetési hely volt.

A szigeten levő érintetlen őserdő egykor hemzsegett a kígyóktól, melynek kiirtására még a velenceiek telepítették be a kígyókat is pusztító mungót. Ezek az egyébként ártatlan kis állatok hamarosan véget is vetettek a kígyók uralmának. A sziget nyugati részét elfoglaló gazdag vegetációjú természetvédelmi terület, nemzeti park legfőbb vonzereje a sziget sarkában elterülő tó, melynek kicsi, festői szépségű szigetén áll a 12. századból származó Benedek-rendi kolostor. A kolostort - megtartva annak román kori és gótikus részeit - mára korszerű szállodává alakították át.

A mljeti tavakat - melyek közül a külső nagyobb enyhén sós vizű, a belső kisebb pedig édesvizű - keskeny csatorna köti össze a tengerrel, amelyen át dagálykor sós víz ömlik a tóba, míg apálykor édes víz áramlik a tengerbe. A Benedek rendiek egykor a két tó közé malmot építettek, amelyet a fennmaradt hagyomány szerint az ár-apály okozta vízszintváltozás hajtott. " forrás

Fotóegyveleg

Vissza az elejére


Kommentek

Még nem érkezett hozzászólás.


Új hozzászólás beküldése

Név:
E-mail cím:*
Hozzászólás:


* az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon