ÚTIKRITIKA.HU / Bari

Lakosság (2024-ben): 316,000, a vonzáskörzettel együtt 624 ezres
Bari a Puglia régió székhelye.
Bari az olasz csizma sarkának felső részén fekszik, az Adriai-tenger délnyugati részén.
Bari Dél-Olaszország második legnagyobb városa.
Az olaszok általános véleménye szerint Bari a legfejlettebb dél-olasz nagyváros.
Előszerettel mondják Balit a "Dél-Kaliforniájának" s ez határozottan pozitív felhangú elnevezés.
Barinak van egy modern része több negyeddel, és északon egy régi városrész, egy félszigeten.
A régi városrészben van a turista nevezetességek többsége: szép házak, templomok.
Bari légvonalban 730 kilométerre van Budapesttől.
Átlagos nettó havi fizetés (2024-ben): 1600 euró - (Olasz átlag: 1560 euró)

Fő látnivalók:

Szent Miklós bazilika
Óváros
San Sabino templom
Castello
Lungomare (tengerparti sétány)
Borgo Murattiano
Piazza Mercantile & Piazza del Ferrarese
Altamura
Egnazia

----------------------------------------------------

Tetszett & Nem tetszett

Tetszett

Az óváros girbegurba utcáiban az egyszerű hétköznapi élet jeleneteinek "kukkolása"
Esti séta a Longomare-n
A közeli Trani városka óvárosa
Az óvárosi szuper éttermi kínálat, és konkrétan az Enzo pizzéria
A San Nicola bazilika csodás
A Piazza Mercantile-n nézni az idős urak csevegő csoportjait

Nem tetszett

A vasúti menetrend megbízhatatlansága (reptér-Bari)
Kár, hogy a város déli részén lévő strand nem alkalmas tengeri fürdésre (a helyi önkormányzat nem is ajánlja)
Bari modern városközpontja a turista szempontjából sokkal érdektelenebb, jellentéktelenebb, mint az óváros
Bari tengerpartja nem különösebben vonzó

Vélemények

,, Ismerőseim ódákat zengtek, hogy mennyire gyönyörű város, és milyen finom „illata” van. Az illat, ami a frissen mosott ruhák illata, valóban egyedi, a narancsvirág keveredik a klasszikus tisztaság illattal, és ez belengi az egész óvárost. Szűk utcák rendben vannak tartva, tisztaság van, és minden utcában akad egy néni, aki készíti az orecchiette tésztát.

Amint egy picit kintebb megyünk a „turista” negyedből, vagy lemegyünk a tengerpartra megjelennek a szeméthalmok, amelyet inkább az igénytelenség, mint a déli szegénység számlájára írnék, de 2 utcával arrább már a makulátlan tisztaságú kirakatok mögött Louis Vuitton és YSL kínálja luxus termékeit. (2018)" forrás

L. Anikó fotója

,, A szűk utcácskákban mindenhol finom öblítő illat terjengett, hiszen mindenki kint teregetet. Ez keveredett a virág illattal, a néha érezhető tenger, és a hihetetlenül finom olasz ételek illatával.

Az emberek pedig...Igazi kommunikáció van. Mindenki beszélget mindenkivel. Öreg nénik az erkélyen, a sikátor két oldaláról, a téren a rengeteg kamasz, akiknél ilyenkor NINCS telefon. A bűbájos eleganciával felöltözött idős nénik, bácsik.

Egyetlen egy dolog van, ami furcsa volt nekem. Bari ugye egy kikötőváros. Nem kifejezetten a strandjairól híres. Viszont nem egy helyen a helyi fiatalok ugrálnak a sziklákról. A víz hívogató, nem is lett volna szükség másra, csak egy vízbe vezető pár lépcsőfokra, hogy a 15 évnél idősebbek is méltóságukat megőrzve be tudjanak jutni a vízbe. 😄 Nem tagadom, én lekommandóztam valahogy, de nem vagyok benne biztos, hogy üdítő látványt nyújtottam, ahogy próbáltam a csúszós sziklákon visszamászni a partra.🤭

Ami a legfurcsább, hogy Pugliaban például volt egy hely, ahol NAGYON komoly pénzt költöttek egy teraszos kiképzésű lejáróra, de a víztől tíz méterre annak is vége lett, így megint csak a kaszkadőröknek és/vagy a veszélyérzetet, és a mozgasszervi betegségeket még nem ismerő kamaszoknak maradt nyitva a pálya. Nem egy helyen jártunk már a világban, ahol ennyi part sem volt, de egy két lépcsővel áthidalták ezt a problémát.

Azonban ha valaki mindenképp be szeretne menni a tengerbe, inkább ezeket a sziklás partokat válassza, mint például Lido San Francesco strandot. Ez volt az egyetlen csalódás. Egy nagyon hosszú sétánk (aznap 17 kilométert gyalogoltunk 😲😄) után jutottunk el erre a strandra. Gondoltuk felfrissülünk. Hát, mit mondjak...Nagy, homokos part, nyugágyakkal, zuhanyzóval, öltözőkkel, éttermekkel, ami elvileg jól hangzik. Gyakorlatilag a part mocskos, cigicsikkek, műanyagok mindenhol, irdatlan tömeg... Végül be sem mentünk a vízbe, annyira koszos volt. Ráadásul elvileg fizetős. Mi nap végén nem fizettünk. Ha így tettünk volna, nagyon bosszús lettem volna.

Szerencsére végül ezt is jó élménnyé változtatta a helyi emberek kedvessége. Megszólítottam egy hölgyet, hogy hol tudnánk taxit szerezni, mivel semmi kedvem nem volt visszagyalogolni az óvárosba. 1 perc alatt kisebb csődület alakult ki körülöttünk, egy hatalmas család minden tagja ötletelt, hogyan, kivel tudunk leggyorsabban/legolcsóbban hazajutni. Hívtak nekünk taxit, majd hangos elköszönés után ők is elindultak haza. (2022)

L. Anikó fotója

Pár órát el lehet mászkálni a régi városrészben, igazi olasz hangulat, viszont annyira sok látnivaló nincs szerintem.
Nuznia Pasta Lady (nem ez a neve, de a google maps-en így találtuk meg)
Tészta, és zöldség-gyümölcsárusok főtere. A helyi asszonyok helyben készítik el a híres fül alakú Orecchiette tésztát.
Teatro Margherita: Közel 100 éve a Petruzzelli család és Bari Önkormányzata között íratott egy paktum mi szerint rajtuk kívül senki más nem építtethet színházat Bari városában. Az egyességbe a tenger nem tartozott bele, Így, kijátszva a szabályt épült meg a Margherita színház 1912-14-ben, ami azóta is ott áll a tengeren. Ma már nem színházként funkcionál, hanem időszakos kiállítások otthona. (2023)

Megközelítés

A repülőtérről

,, A reptérről vonattal mentünk Bari központjába,. Ez a legegyszerűbb, legolcsóbb megoldás. A reptérről kilépve balra kell fordulni, és egyértelműen ki van táblázva a "Railway station" le kell menni egy szintet, és ott nagyon kedves hölgyek segítenek a jegy vásárlásban, vagy akár automatából is meg lehet venni a jegyeket.

A vonaton viselni kell a maszkot. Elvileg FFP2-es kell, gyakorlatilag mi elfelejtettük lecserélni, de senki sem szólt. (Ezzel együtt persze érdemes a helyi szabályokat betartani 😊)

A jegy kb.5 € volt. A vonal végállomása a "Bari Centrale " A pályaudvarról kilépve jobbra egy másik pályaudvar van (onnan indulnak pl. Puglia-ba a vonatok), szemben egy körforgalom, amitől a "Via Sparano da Bari" sétálóutcán, balra kell elindulni az óváros felé. Kb. 15 perc séta volt. (2022. május)

Rém egyszerű a bejutás a központba (Bari Centrale). Kijössz a terminálból ott áll balra a busz. 1.50€. Kb 45 perces a menetidő. Ott van mellette a vonat, 6€. És a kijárattól jobbra mikrobuszok 20€. Picike reptér, el sem tudod rontani. Mi az 1.50-es buszt választottuk, a sofőrnél kell jegyet venni. Hogy melyik közlekedik hajnalban, azt nem tudom. A vonat biztosan! A környező városokat vonattal jártuk be. Automatából megveszed a jegyet, szerintem nevetségesen olcsó, a peronon érvényesíteni kell. (2023)

Szállás

Ajánlott szállodák:

2 csillagos: B&B Baristazionecentrale
3 csillagos: Hotel Gabbiano,
4 csillagos: Hotel Barrion , Hotel Majesty , Hotel Voi Oriente , Hotel Mercure Bari Villa Romanazzi
5 csillagos: Hotel Boscolo Bari

Más Bari-i szálláshelyek foglalása itt - hotelscombined.com

Közlekedés

Az óvárost és a városközpontot gyalogosan viszonylag könnyű bejárni. A belvárosban és az elővárosokban közlekednek buszok. A kompkikötőhöz ingyenes ingajárati busz közlekedik. Az óvároson belül nincs tömegközlekedés.

Autót akkor érdemes bérelni, ha vidéki túrákra indulunk.

kiricar.it Náluk lehet debittel is fizetni.

Érkezés Bariba a délutáni órákban. Ugyebár az olaszok a délutáni órákban nem mutatkoznak, keményen tolják itt is a sziesztát, így Bari hirtelen úgy nézett ki, mint egy szellemváros. Persze nem kell beijedni, kora estétől fullosan nyomják erre is az életet. Itt a parkolással egy kicsit meggyűlt a bajunk. A főhadiszállásunk az óvárosban volt, oda pedig autóval tilos behajtani. Szerencsére Peti a sofőr, ő pedig az efféle helyzeteket elég jól lereagálja, így a parkolást is megoldotta. (felvidéki csavargók, 2022) forrás

Az autós közlekedésnél figyelembe kell venni, hogy a táblákat, lámpákat, sávokat és jelzéseket konkrétan le**arják. Ledudálnak, ha megállsz a pirosnál, átmennek a zebrán, mikor neked gyalogosként zöld van, indexelni sosem szoktak. Óvatosan kell közlekedni, de egyébként, ha felveszi az ember a helyi flow-t, akkor nagyon lehet haladni és jó autózni.

A parkolásnál csalóka, hogy a fizetős zónáknál a több nyelven kiírt "csak munkanapokon" az szombatot is jelent! Minket azonnal megbüntettek szombat reggel, 30 euró a büntetés 5 napon belüli befizetéssel, azt követően 50, szóval nem érdemes rizikózni.

Egyébként pedig sárga felfestéses helyre nem szabad állni, csak kékre és fehérre. A belvárosban 2 euró/óra, kicsit távolabb a sétálóutcától már 1 euró. Ingyenes helyet nem láttam, csak külvárosban, oda is születni kell. (2022)

Étkezés

Ha lehetséges, próbáljunk helyiektől tájékozódni arról, hogy hova érdemes betérnünk enni. A vendéglők az ár-érték arány tekintetében túlságosan kérdőjelesek. Vannak drága helyek vacak kajákkal, és olcsók kitűnővel. Halat csak halspecialista étteremben együnk. Nagyon lényeges, hogy mennyire friss a hal. A városközpontban sok pizzéria csalogatja a turistákat, de több közülük jó esteben közepes, rossz esetben kifejezetten silány. Az óvárosban a legtöbb kocsmában elfogadható áron lehet egyszerűbb harapnivalókhoz jutni.

Bari egyik specialitása: az orecchiette (fülecske)

A sétálóutcában több jó étterem is van, a legjobb, ahol helyiek is várakoznak este 8-9 között asztalra és hangosan méltatlankodnak, hogy miért nem ők kapják a következő asztalt. Angolul szinte mindenhol beszélnek legalább egy kicsit, megértenek mindent és sok étteremben QR kóddal elérhető angol nyelvű étlap. Ha olaszul szólsz, annak viszont nagyon örülnek. (2022)

Cannoli - L. Anikó fotója

L. Anikó fotói

Sfoglie - L. Anikó fotója

L. Anikó fotója

Vásárlás

Bari fő bevásárlóutcája a Via Sparano. Ugyancsak jelentős vásárlós hely a közelében lévő Corso Cavour, ahol mindennap van valamiféle bazár.

L. Anikó fotója

Szórakozás

Bari éjszakai élete ezeken a helyeken összpontosul: két téren - a Piazza del Ferrarese és a Piazza Mercantile, valamint a az óváros peremén: a Corso de Vittorio Emmanuele II. Az óvárosi bárokban a shotok 1 - 1,50 euróba kerülnek, míg egy pohár sör 1 - 2,50 euró.

Közbiztonság

Bari viszonylag jó közbiztonságú város. De: az óváros, a Bari Vecchia hangulatos negyed, de a keskeny, zsúfolt utcáin járkáló turisták kedvelt célpontjai a zsebeseknek.

Egyéb hasznos információk

1. Tiszteletbeli magyar konzulátus Bariban:

Consolati Onorari dell’Ungheria
Bari (Illetékesség / Circoscrizione : Puglia, Basilicata, Abruzzo, Molise)
Tiszteletbeli konzul / Console Onorario: Prof. Dott. Carmine Arena
Via F. Turati 12., 70100 Bari
Tel.: 0039 080 5017067, Fax: 0039 080 5241704, Mobil: 0039 329 6218924

Látnivalók

Óváros

Bari óvárosának helyi neve Barivecchia. Ez magában foglalja Bari történelmi központját, és számos kulturális és történelmi látnivalót kínál a látogatóknak.

Az óváros labirintus-szerű utcái és macskaköves sikátorai régi, kőházakkal és hagyományos épületekkel szegélyezettek. Az óvárosban található katedrális, a Basilica di San Nicola, mely egy középkori épület, amelyet a szent Nicolas tiszteletére emeltek. A templomot később újraépítették a barokk stílusban, de az eredeti román stílusú homlokzat továbbra is megmaradt.

A katedrálison kívül az óvárosban számos más történelmi épület és látnivaló található. A Castello Normanno-Svevo egy középkori erőd, amelyet a 12. században építettek, hogy megvédjék Bari városát. A Szent Sabin templom egy másik fontos épület, amely a 11. században épült, és egykor a helyi püspöki palota volt.

Az óvárosban találhatók középkori falak és az őrtornyok, amelyeknek a felépítése az 5. századra nyúlik vissza, és amelyeket az évszázadok során kibővítettek és átalakítottak.

Az óvárosban számos étterem, bár és kávézó található, amelyek lehetővé teszik a látogatók számára, hogy élvezhessék az olasz konyha finomságait és a helyi kávék különlegességeit. Az óváros kis boltjai és piacai szintén vonzóak, és lehetőséget kínálnak az ajándéktárgyak és a helyi termékek vásárlására.

l.v. fotója

Szent Miklós (San Nicola) templom

A Szent Miklós (San Nicola) templom Bari óvárosának közepén található, és egy fontos kulturális és vallási látnivaló az olaszországi Puglia régióban. Az épület a 12. században épült, és a normann stílusban van kialakítva.

A templom alapjai a 9. századra nyúlnak vissza, és eredetileg egy bizánci templom volt, amelyet az apuli keresztények építettek. Az épület a középkorban nagyon fontos volt az egész mediterrán térségben, mivel itt található Szent Miklós sírja, akit a katolikus egyház számos országban tisztelnek.

A templom kívülről lenyűgöző látványt nyújt a látogatóknak, a számos szobor és freskó díszíti a homlokzatot. Az épület belső része egyedülálló, és több szakaszra oszlik. A főhajó és az oldalkápolnák számos műalkotást tartalmaznak, például freskókat, szobrokat és aranyozott oltárokat.

A templom különösen híres az ikonosztázáról, amely Szent Miklós életét mutatja be különböző jelenetekben. Az ikonosztázáról számos műalkotás is látható, mint például az aranyozott trónszék, amely Szent Miklós számára készült.

A Szent Miklós (San Nicola) templom az egyik leglátogatottabb hely Bari városában, és vonzza a vallási zarándokokat és a kulturális turistákat egyaránt. A templom megőrizte eredeti állapotát.

l.v. fotói

Castello

A Castello (vár) Bari városában található középkori erőd, amely az óváros szélén áll. Az erődöt az 1132-ben alapított Normann hercegek építették, és a város védőfalaként szolgált. Az erődöt az évszázadok során kibővítették és átalakították, és mára egy nagy, szabadtéri múzeummá vált.

Az erőd fő bejárata a Piazza Arco Basso-n található, és egy hatalmas, boltíves kapun keresztül lehet belépni. Az erőd belseje számos látnivalót kínál, beleértve a normann kápolnát, amely egykor a vár kápolnája volt. A kápolna egyedülálló mozaikjai és freskói révén kiemelkedő művészeti értékkel bírnak.

R. Gyuri fotója

Az erőd másik nevezetes épülete az Aranyterem, amely az eredeti 12. századi kápolna helyén áll. A terem falait és mennyezetét csodálatos freskók díszítik, amelyek az év különböző szakaszait és a bibliai történeteket ábrázolják.

A Castello területén található a Nemzeti Galéria is, amely a régióban található művészeti alkotásokat mutatja be. A múzeum műtárgyai közé tartoznak többek között szobrok, freskók, festmények és régészeti leletek.

A Castello egyedülálló hangulatot kölcsönöz Bari óvárosának, és nagyszerű hely arra, hogy felfedezzük a város történelmét és kultúráját. Az erőd tökéletes hely a látogatók számára, hogy élvezhessék a múzeumokat, a művészetet és a történelmet, miközben csodálják a város panorámáját és a tengerre néző kilátást.

Strandok

A városközponttól tíz perc séta a Pane e Pomodoro tengerpart. Hosszan nyúlik el, átöltözésre, zuhanyra is van lehetőség, mosdó is van. Park a szélén, ahol lehet mindenfélét sportolni, de mi csak a vízben voltunk, órákon keresztül, nagyon szép, kellemes hely.

Bari városának 2 nagyobb strandja van közelebb a belvároshoz.
📍Pane e pomodoro és 📍Lido San Francesco
Az előbbi egy úgy nevezett szabad strand az utóbbi pedig privát, ami azt jelenti, hogy itt elhelyezett napágyak és ernyők találhatóak, amikért külön kell fizetni. (https://lidosanfrancesco.it/) A Lido S. F. egy kisebb szakasszal rendelkezik ami szabad strandként funkcionál, de ez nem túl nagy.
Ez a kettősség (szabad és privát strand) alapvetően mindenhol jellemző, ha valaki már utazott külföldre annak nem lesz új a dolog, strand választáskor ezt érdemes figyelembe venni, saját napernyő nélkül nem érdemes útra kell, ha az ember szabad strandot választ. Nem túl drága, de érdeklődjünk a szállásadónál is, hátha neki van.
Bari megyében egymást váltják a sziklás és homokos partok, így több féle lehetőség közül válogathatunk az igényeink szerint. Az is megtalálja itt a strandját aki napernyő alatt olvasgatva 📙, a lassan mélyülő vízben néha megmártózva szereti eltölteni a strandolós napjait vagy esetleg a gyerkőcökkel homok várat építene ⛱, de ha inkább sziklákról ugrálnál fejest a tengerbe és halakat lesnél meg szívesen az sem lehetetlen. 🐠
Illetve csinálhatod úgy is mint én, dönts a hangulatod alapján és egyik nap itt, másik nap ott. (2023)

Olvasmányos linkek

"Amikor megérkezel a vasútállomásra, ne ijedj meg. Nem ott van a látnivaló. A környék elég lepukkant, de ha tovább mész az óvárosba, ott igazi hangulatos utcácskákat találsz. A vasútállomás előtt van egy hatalmas szökőkút -érdemes megnézni- az egyik sarkon pedig egy McDonald’s, és a másikon egy helyiek által látogatott pizzéria -ott jókat lehet enni általában, sajnos nem mindig. A kettő között indul egy széles sétálóutca, azon kell végigmenned, hogy az óvárosba juss. A vasútállomás előtti téren van egy egész normális turista információ, raboljuk is le a térképek miatt, de egész Pugliáról adnak ott szórólapokat. Ha Bariban jársz, szabad kihagyni a Szent Miklós (San Nicola) templomot, ami a kereszténység egyik legjelentősebb egyházi építménye, fontos búcsújáró hely, nem csak keresztények körében, hanem ortodoxoknál is.

Én sokáig egy mendemondának tartottam, hogy a Mikulás egy igazi, élő ember volt, de... ebben a templomban van eltemetve! A másik látványosság maga az óváros a szűk utcákkal, a kiteregetett ruhákkal és lepedőkkel, vagy a pici lalások ahova bekukkanthatsz a nyitott ajtókon át, de láthatsz az utcán ücsörgő helyieket, akik beszélgetéssel (is) töltik szabad idejüket. Hihetetlen az összes déli városka hangulata, már csak ezért is érdemes céltalanul bóklászni az óvárosokban! Bariban az óvároson kívül még az úgynevezett Lungomare (rakpart) a halászhajókkal és csónakokkal is jó hely a sétára, de a nagy óceánjáró hajók által használt kikötőbe is bemehetünk. (2015)" forrás

a.b. fotója

"Az igazi mediterrán csodával ekkor szembesültem igazán, a háromszázezres Bari szinte összes lakosa a tengerparton, a Lungomare-n nyüzsgött: sportoltak, kutyát sétáltattak, elegáns ruhában kéz a kézben andalogtak, a parkokban sakkoztak, kártyáztak, a halászok a frissen fogott halakat árulták, és mindenki mosolygott. Amibe még azonnal beleszerettem: mindenki fel-alá grasszált a piros lámpánál! Bevallom, ez igazi rossz tulajdonságom, de a budapesti lámpák dinamikáját, illegális átkelőhelyeit már túl jól ismerem :) Bariban viszont először, lányos zavaromban szépen vártam a lámpa nélküli gyalogosátkelőnél, hogy átengedjenek. Na, várhattam volna ott estig, ahogyan ők dinamikusan (Értsd: rettentően gyorsan) vezetnek, olyan gyorsan kell átrohanni a zebrán is, szigorúan tilos körbenézni, mert azonnal halál közeli állapotba kerülsz a min. 100-al feléd közeledő autóktól, jó kis torna ez!

A dinamikus vezetési stílusuk nagyon tetszett, balesetet, koccanást egyszer sem láttam, innét a sok dudálás :) Miután beteltem a tengerparti látvánnyal, barangolni kezdtem az óváros, a Barivecchia sikátorain. Szűk utcák, bámulatos épületek, a mediterrán színek – ez az, amit soha nem tudok megunni. Így jutottam el a városka védőszentjének, Szent Miklós bazilikájához (Basilica San Nicola), ami az európai kereszténység méltán egyik legjelentősebb egyházi építménye. A bazilika a 11. században épült a Törökországból zsákmányolt Szent Miklós ereklyéinek megőrzése céljából. Az óriási négyszögletes templom pompás belsővel bír, de erről majd később.

Jó kis helyre találtam, La Cantina di Cianna Cianne, és bár felhúzták a szemöldöküket a "Table for one, please" kérésre :), fejedelmi kiszolgálásban volt részem. (Itáliában több százféle tésztafajta létezik, kis híján minden vidéken más és más honos, Bariban a helyi jellegzetesség a kis kalapformájú orecchiette,amit kis kancsó asztali bor mellett meg is kóstoltam, és közben szemléltem a beözönlő többgenerációs olasz családokat, akik vidáman kacarászva, komótosan ették többfogásos ebédjüket. Nálam ezzel be is fejeződött a szieszta, és mentem tovább. Először a várkastélyt néztem meg, a Castello Normanno Svevo-t majd elsétáltam a város központjában található Vittorio Emannuele II sugárútra. A sugárút igazi gyöngyszemekkel kecsegtetett, így míg a helyiek még vígan sziesztáztak, nyugodtan fényképezhettem a szebbnél szebb épületeket.

Estefelé újra visszatértem a tengerpartra, és az egyik padon üldögélve élveztem a teljes csöndet. Nálam akkor jön el a teljes kikapcs állapota, amikor nem értem, mit beszélnek körülöttem, nem figyelek oda, így végre minden külső zajt ki tudok zárni magam körül.Hétfőn reggel bár a nap sütött, óriási, szinte kibírhatatlan szél fogadott, viszont a hullámok háborgása egyszerűen ámulatba ejtő volt. Napközben az új városrészben, a Murattino-ban barangoltam, a sikátorok szeretete mellett mindig elbűvöl a gondosan megtervezett, négyzettömbökből álló városszerkezet látványa, ami már Barcelonában is lenyűgözött. Bejártam a sétálóutcákat, (mondanom sem kell, mindenki Louis Vuitton táskákkal rohangált – ennyit az olasz gazdasági válságról) amik tele voltak hírneves tervezők kollekcióival, megnéztem az egyetem épületét, ami közel hatvanezer diákjával a régió legjelentősebb felsőoktatási intézménye. " forrás

L. Anikó fotója

,, Az utcánkban olasz mammák gyúrták frissen a tésztát, árulták szárított gyümölcseiket és ízletes olasz gasztro portékáikat. Még mielőtt nekiindultunk volna a városnak, vettünk egy üveg bort. Miki az egyik mammával kinyittatta, majd finoman elszürcsölgettük a szállásunkon.

Este már nagy volt a nyüzsgés, mivel a következő hétfői nap az olaszoknál egy nemzeti ünnepükre esett, így a vasárnapi estéjük egy igazi népünnepéllyé változott. Az óvárosi barangolásunkat ügyesen letudtuk. Bariban őrzik Mürai Szent Miklós ereklyéit, a román kori építészet egyik csúcsában, a San Nicola-bazilikában. Számomra tragikomikus volt, mikor koporsóját a szájmaszkokban sorbanálló tömeg csókolgatta, majd egy arra kijelölt ellenőr, minden csók után dezinfikálta az üvegkoporsó azon részét. Utolsó vacsoránkat stílusosan Miki koronázta meg. Most egy polip húzta a rövidebbet. Tomi is valamiféle kagylókat halászott ki az étlapról. Én és Peti maradtunk a tésztaféléknél. Bari egyik főutján kialakított rögtönzött pályáján már javában zajlott a retro versenyautók banzája. Veterán olasz sportkocsikat vonultattak fel és nyomatták velük a gázt. (felvidéki csavargók, 2022) forrás

A helyiek kedvesek, jókedvűek, hangosak és mosolygósak. Folyton buli van este, sok a fiatal és pezseg az élet.
Napközben csak az őrültek és a turisták vannak az utcán, a meleg elviselhetetlen.
Minden sarkon meg lehet inni egy kávét, ami isteni, és a kis tereken ülni és nézelődni egyébként is élmény már önmagában is.
Ha cappuccinót kérsz, eleve tudják majd, hogy turista vagy, a helyiek ilyet nem isznak 😀
Egy pizzát egy fő kérjen, nincs felezgetés, kiröhögnek és amúgy a gyerek is meg tudja enni.
Antipastikat érdemes kóstolni, mert szuper variációk vannak. Mi a sétálóutcában ettünk egy "Terrina" nevűt, ami scamorza sajt, kolbász es paradicsom egybesütve! Legalább 2 személyes az adag! Utána már óvatosan kell rendelni, laktató.
50 faktoros naptej, decathlonban háromezerért vasárolható tengeri cipő és kalap elengedhetetlen. A helyi fiatalok western csizmát hordanak neon színű miniszoknyával, szóval ízlés szerint, ha valaki be akar illeszkedni, ezt is vigye! 😀 (2022)