ÚTIKRITIKA.HU / Bari

Lakosság (2025-ben): 316,000, a vonzáskörzettel együtt 626 ezres
Bari a Puglia régió székhelye. Bari az olasz csizma sarkának felső részén fekszik, az Adriai-tenger délnyugati részén.
Bari Dél-Olaszország második legnagyobb városa.
Az olaszok általános véleménye szerint Bari a legfejlettebb dél-olasz nagyváros.
Előszerettel mondják Balit a "Dél-Kaliforniájának" s ez határozottan pozitív felhangú elnevezés.
Barinak van egy modern része több negyeddel, és északon egy régi városrész, egy félszigeten.
A régi városrészben van a turista nevezetességek többsége: szép házak, templomok.
Bari légvonalban 730 kilométerre van Budapesttől, 1282 kilométer autópályán.
Átlagos nettó havi fizetés (2025-ben): 1500 euró - (Olasz átlag: 1610 euró)

Fő látnivalók:

Szent Miklós bazilika
Óváros
San Sabino templom
Castello
Lungomare (tengerparti sétány)
Borgo Murattiano
Piazza Mercantile & Piazza del Ferrarese
Altamura
Egnazia

----------------------------------------------------

Tetszett & Nem tetszett

Tetszett

Az óváros girbegurba utcáiban az egyszerű hétköznapi élet jeleneteinek "kukkolása"
Esti séta a Longomare-n
A közeli Trani városka óvárosa
Az óvárosi szuper éttermi kínálat, és konkrétan az Enzo pizzéria
A San Nicola bazilika csodás
A Piazza Mercantile-n nézni az idős urak csevegő csoportjait

Nem tetszett

A vasúti menetrend megbízhatatlansága (reptér-Bari)
Kár, hogy a város déli részén lévő strand nem alkalmas tengeri fürdésre (a helyi önkormányzat nem is ajánlja)
Bari modern városközpontja a turista szempontjából sokkal érdektelenebb, jellentéktelenebb, mint az óváros
Bari tengerpartja nem különösebben vonzó

Vélemények

Ismerőseim ódákat zengtek arról, milyen gyönyörű ez a város, és hogy milyen különleges „illata” van. Az illat valóban felejthetetlen: a frissen mosott ruhák tisztasága keveredik a narancsvirág édeskés aromájával, és ez a finom elegy belengi az egész óvárost. A szűk utcák rendezettek és tiszták, mindenhol rend uralkodik, és szinte minden sarkon találni egy nénit, aki kézzel készíti az orecchiette tésztát.

Ahogy azonban kicsit távolabb merészkedik az ember a turisták által leginkább látogatott negyedből, vagy lesétál a tengerpartra, már szeméthalmokba is belebotlik. Ez a látvány inkább az igénytelenség, semmint a déli szegénység számlájára írható. Mégis, két utcával arrébb már újra makulátlan kirakatok sorakoznak, mögöttük pedig olyan luxusmárkák termékei csillognak, mint a Louis Vuitton vagy a YSL.

Pugliában Barit, a régió központját választottuk főhadiszállásunkként. Nem azért, mert ez a legszebb város a környéken (bár rendkívül pozitívan csalódtam).
Mindinkább azért, mert innen könnyen bejárható egész Puglia akár tömegközlekedéssel. Emellett pedig tényleg minden megtalálható itt:
szupermarkettől kórházig, tengerparttól óvárosig, polippal töltött szendvicstől a lóhúsos bébiételig.
Utóbbit kihagytuk. Meg a kórházat is. De megnyugtató, hogy ezek szükség esetén elérhetőek lettek volna. (2025)

L. Anikó fotója

,, A szűk utcácskákban mindenhol finom öblítő illat terjengett, hiszen mindenki kint teregetet. Ez keveredett a virág illattal, a néha érezhető tenger, és a hihetetlenül finom olasz ételek illatával.

Az emberek pedig...Igazi kommunikáció van. Mindenki beszélget mindenkivel. Öreg nénik az erkélyen, a sikátor két oldaláról, a téren a rengeteg kamasz, akiknél ilyenkor NINCS telefon. A bűbájos eleganciával felöltözött idős nénik, bácsik.

Egyetlen egy dolog van, ami furcsa volt nekem. Bari ugye egy kikötőváros. Nem kifejezetten a strandjairól híres. Viszont nem egy helyen a helyi fiatalok ugrálnak a sziklákról. A víz hívogató, nem is lett volna szükség másra, csak egy vízbe vezető pár lépcsőfokra, hogy a 15 évnél idősebbek is méltóságukat megőrzve be tudjanak jutni a vízbe. 😄 Nem tagadom, én lekommandóztam valahogy, de nem vagyok benne biztos, hogy üdítő látványt nyújtottam, ahogy próbáltam a csúszós sziklákon visszamászni a partra.🤭

Ami a legfurcsább, hogy Pugliaban például volt egy hely, ahol NAGYON komoly pénzt költöttek egy teraszos kiképzésű lejáróra, de a víztől tíz méterre annak is vége lett, így megint csak a kaszkadőröknek és/vagy a veszélyérzetet, és a mozgasszervi betegségeket még nem ismerő kamaszoknak maradt nyitva a pálya. Nem egy helyen jártunk már a világban, ahol ennyi part sem volt, de egy két lépcsővel áthidalták ezt a problémát.

Azonban ha valaki mindenképp be szeretne menni a tengerbe, inkább ezeket a sziklás partokat válassza, mint például Lido San Francesco strandot. Ez volt az egyetlen csalódás. Egy nagyon hosszú sétánk (aznap 17 kilométert gyalogoltunk 😲😄) után jutottunk el erre a strandra. Gondoltuk felfrissülünk. Hát, mit mondjak...Nagy, homokos part, nyugágyakkal, zuhanyzóval, öltözőkkel, éttermekkel, ami elvileg jól hangzik. Gyakorlatilag a part mocskos, cigicsikkek, műanyagok mindenhol, irdatlan tömeg... Végül be sem mentünk a vízbe, annyira koszos volt. Ráadásul elvileg fizetős. Mi nap végén nem fizettünk. Ha így tettünk volna, nagyon bosszús lettem volna.

Szerencsére végül ezt is jó élménnyé változtatta a helyi emberek kedvessége. Megszólítottam egy hölgyet, hogy hol tudnánk taxit szerezni, mivel semmi kedvem nem volt visszagyalogolni az óvárosba. 1 perc alatt kisebb csődület alakult ki körülöttünk, egy hatalmas család minden tagja ötletelt, hogyan, kivel tudunk leggyorsabban/legolcsóbban hazajutni. Hívtak nekünk taxit, majd hangos elköszönés után ők is elindultak haza. (2022)

L. Anikó fotója

Pár órát el lehet mászkálni a régi városrészben, igazi olasz hangulat, viszont annyira sok látnivaló nincs szerintem.
Nuznia Pasta Lady (nem ez a neve, de a google maps-en így találtuk meg)
Tészta, és zöldség-gyümölcsárusok főtere. A helyi asszonyok helyben készítik el a híres fül alakú Orecchiette tésztát.
Teatro Margherita: Közel 100 éve a Petruzzelli család és Bari Önkormányzata között íratott egy paktum mi szerint rajtuk kívül senki más nem építtethet színházat Bari városában. Az egyességbe a tenger nem tartozott bele, Így, kijátszva a szabályt épült meg a Margherita színház 1912-14-ben, ami azóta is ott áll a tengeren. Ma már nem színházként funkcionál, hanem időszakos kiállítások otthona. (2023)

Bari gyönyörű város, tele élettel és hangulattal. Van egy látványos szökőkútja, ami esténként színes fényekben pompázik, nappal viszont egészen más arcát mutatja. A városnak van strandja is, ahol sokan megfordulnak, bár mi nem ott fürödtünk. A napfelkelték majdnem minden reggel megjelennek, és sosem ugyanolyanok – mindig kicsit más színt, más hangulatot hoznak.

Az óváros külön világ, időnként szinte üres, máskor pedig hirtelen megtelik élettel. Ha én fényképeztem, nem mindig lett olyan színes, mint amit a profik megörökítenek – főleg este gyönyörűek a színek. A helyi színes tészta nemcsak jól mutat, de főzve különösen finom.

Van egy olcsó közért, zöld színű, Todis a neve – ott még spagetti is volt, amit aztán megfőztünk. A városban sok a turista, de legtöbbjük olasznak tűnik. Nekem ez a beolvadás nem sikerült. Cicák is akadnak mindenfelé, négy lábuk van, mint a kutyáknak, csak azok valahogy jobban elrejtik. Sőt, még fagyizó is van – a maciknak is, legalábbis nyáron én is imádom.

A vonatok pontosak és tiszták, nem úgy, mint Pesten. És persze van pizza, olivás, finom, igazi olasz. A kikötő gyönyörű, tágas, hangulatos. Még egy sétálóutcájuk is van, olyan, mint nálunk a Váci utca – csak itt más néven. (2025)

Megközelítés

A repülőtérről

,, A reptérről vonattal mentünk Bari központjába,. Ez a legegyszerűbb, legolcsóbb megoldás. A reptérről kilépve balra kell fordulni, és egyértelműen ki van táblázva a "Railway station" le kell menni egy szintet, és ott nagyon kedves hölgyek segítenek a jegy vásárlásban, vagy akár automatából is meg lehet venni a jegyeket.

A vonaton viselni kell a maszkot. Elvileg FFP2-es kell, gyakorlatilag mi elfelejtettük lecserélni, de senki sem szólt. (Ezzel együtt persze érdemes a helyi szabályokat betartani 😊)

A jegy kb.5 € volt. A vonal végállomása a "Bari Centrale " A pályaudvarról kilépve jobbra egy másik pályaudvar van (onnan indulnak pl. Puglia-ba a vonatok), szemben egy körforgalom, amitől a "Via Sparano da Bari" sétálóutcán, balra kell elindulni az óváros felé. Kb. 15 perc séta volt. (2022. május)

Rém egyszerű a bejutás a központba (Bari Centrale). Kijössz a terminálból ott áll balra a busz. 1.50€. Kb 45 perces a menetidő. Ott van mellette a vonat, 6€. És a kijárattól jobbra mikrobuszok 20€. Picike reptér, el sem tudod rontani. Mi az 1.50-es buszt választottuk, a sofőrnél kell jegyet venni. Hogy melyik közlekedik hajnalban, azt nem tudom. A vonat biztosan! A környező városokat vonattal jártuk be. Automatából megveszed a jegyet, szerintem nevetségesen olcsó, a peronon érvényesíteni kell. (2023)

Szállás

Bari több negyedében is találhatók olyan szálláslehetőségek, amelyek közel vannak a város központjához, de ugyanakkor csendesek és rendezettek. Például:

Murat negyed: Bari központi negyede, amely közvetlenül a régi városrész, a Bari Vecchia mellett található. Ez a negyed modern, rendezett, és sok étteremmel, bolttal, valamint kulturális látnivalóval rendelkezik. Itt könnyű hozzáférni a tömegközlekedéshez, és a főbb látnivalók, mint például a Szent Miklós-bazilika és a Petruzzelli Színház, mind könnyen elérhetők.

Madonnella negyed: Ez a negyed közvetlenül a Murat negyed mellett található, és közvetlen közelében van a tengerparti sétány (Lungomare). Csendesebb és kevésbé zsúfolt, mint Murat, de még mindig nagyon közel van a város központjához. Ideális választás lehet azoknak, akik szeretik a tenger közelségét és a nyugodt környezetet.

San Pasquale: Ez a negyed is közel van a központhoz, és egy kicsit távolabb esik a főbb turistaforgalomtól. Zöldebb, csendesebb terület, és sok helyi lakos is itt él. Ideális választás lehet azoknak, akik szeretnék elkerülni a turisták tömegét, de mégis közel szeretnének lenni a város főbb nevezetességeihez.

Poggiofranco: Bár kicsit távolabb van a központtól, Poggiofranco egy elegáns és modern negyed, rendezett utcákkal és jó közlekedési kapcsolatokkal. Csendesebb és nyugodtabb, ideális lehet azoknak, akik egy kissé távolabb szeretnének lenni a város nyüzsgésétől, de mégis könnyen elérhető távolságban szeretnének maradni.

Közlekedés

Az óvárost és a városközpontot gyalogosan viszonylag könnyű bejárni. A belvárosban és az elővárosokban közlekednek buszok. A kompkikötőhöz ingyenes ingajárati busz közlekedik. Az óvároson belül nincs tömegközlekedés.

Autót akkor érdemes bérelni, ha vidéki túrákra indulunk.

kiricar.it Náluk lehet debittel is fizetni.

Érkezés Bariba a délutáni órákban. Ugyebár az olaszok a délutáni órákban nem mutatkoznak, keményen tolják itt is a sziesztát, így Bari hirtelen úgy nézett ki, mint egy szellemváros. Persze nem kell beijedni, kora estétől fullosan nyomják erre is az életet. Itt a parkolással egy kicsit meggyűlt a bajunk. A főhadiszállásunk az óvárosban volt, oda pedig autóval tilos behajtani. Szerencsére Peti a sofőr, ő pedig az efféle helyzeteket elég jól lereagálja, így a parkolást is megoldotta. (felvidéki csavargók, 2022) forrás

Az autós közlekedésnél figyelembe kell venni, hogy a táblákat, lámpákat, sávokat és jelzéseket konkrétan le**arják. Ledudálnak, ha megállsz a pirosnál, átmennek a zebrán, mikor neked gyalogosként zöld van, indexelni sosem szoktak. Óvatosan kell közlekedni, de egyébként, ha felveszi az ember a helyi flow-t, akkor nagyon lehet haladni és jó autózni.

A parkolásnál csalóka, hogy a fizetős zónáknál a több nyelven kiírt "csak munkanapokon" az szombatot is jelent! Minket azonnal megbüntettek szombat reggel, 30 euró a büntetés 5 napon belüli befizetéssel, azt követően 50, szóval nem érdemes rizikózni.

Egyébként pedig sárga felfestéses helyre nem szabad állni, csak kékre és fehérre. A belvárosban 2 euró/óra, kicsit távolabb a sétálóutcától már 1 euró. Ingyenes helyet nem láttam, csak külvárosban, oda is születni kell. (2022)

Étkezés

Ha lehetséges, próbáljunk helyiektől tájékozódni arról, hogy hova érdemes betérnünk enni. A vendéglők az ár-érték arány tekintetében túlságosan kérdőjelesek. Vannak drága helyek vacak kajákkal, és olcsók kitűnővel. Halat csak halspecialista étteremben együnk. Nagyon lényeges, hogy mennyire friss a hal. A városközpontban sok pizzéria csalogatja a turistákat, de több közülük jó esteben közepes, rossz esetben kifejezetten silány. Az óvárosban a legtöbb kocsmában elfogadható áron lehet egyszerűbb harapnivalókhoz jutni.

Bari egyik specialitása: az orecchiette (fülecske)

A sétálóutcában több jó étterem is van, a legjobb, ahol helyiek is várakoznak este 8-9 között asztalra és hangosan méltatlankodnak, hogy miért nem ők kapják a következő asztalt. Angolul szinte mindenhol beszélnek legalább egy kicsit, megértenek mindent és sok étteremben QR kóddal elérhető angol nyelvű étlap. Ha olaszul szólsz, annak viszont nagyon örülnek. (2022)

Cannoli - L. Anikó fotója

L. Anikó fotói

Sfoglie - L. Anikó fotója

A sajtba szúrt pálcika tetején a kiírás - Amore Primitivo, azaz primitív szerelem - félreérthető. Valójában a sajt csupán egy Primitivo nevű dél-olasz borral ízesítve. - L. Anikó fotója

A helyi konyha az Apulia régió három jellegzetes mezőgazdasági termékén alapul: búza, olívaolaj és bor, amelyeket a helyben termesztett gyümölcsök és zöldségek széles választéka gazdagít.

A helyi lisztet házi kenyér és tészta készítésére használják, beleértve a híres orecchiette-t (fül alakú tésztát), más néven recchietelle vagy strascinate, amelyet gyakran cime di rape (répalevél) kíséretében fogyasztanak, de ismert a chiancarelle (különböző méretű orecchiette) és a cavatelli is. A házi tésztát hagyományosan sült calzonihoz használják, amelyeket hagymával, szardellával, kapribogyóval és olívával töltenek meg.

A helyi konyha gazdagságát a rántott panzerotti mozzarellával, a híres focaccia alla barese paradicsommal, a kis sós taralli, a friselle, valamint a sgagliozze, azaz rántott polentaszeletek is képviselik.

A zöldséges minestrone, csicseriborsó, lóbab, cikória, zeller és édeskömény gyakran szerepelnek első fogásként vagy köretként. A húsételek és a helyi baresei ragù gyakran tartalmaznak bárányt és sertéshúst.

A sütőben sült tészta (pasta al forno) nagyon népszerű Bariban, és hagyományosan vasárnapi étel volt, vagy a nagyböjt elején készítették, amikor minden gazdag hozzávalót, például tojást és sertéshúst fel kellett használni vallási okokból. A recept általában penne vagy hasonló csőtészta, paradicsomszósz, kis marha- és sertéshúsgombócok, valamint félbevágott kemény tojás kombinációjából áll. A tésztát mozzarella vagy hasonló sajttal megszórják, majd a sütőben megsütik, hogy ropogós textúrát kapjon.

Más jellegzetes ételek közé tartozik a "patate riso e cozze" (krumpli, rizs és kagyló), valamint a népszerű panzerotti.

A keresések alapján találtam néhány autentikus, helyiek körében népszerű báriói vendéglőt. Itt vannak a javaslataim:
1. Il Sorso Preferito

Ez az a hely, ahol a híres spaghetti all'assassina született! Enzo Francavilla szakács találta fel ezt a különleges, pikáns tésztát, amikor két vendég "gyilkosnak" nevezte őt a fantasztikus, de nagyon csípős ételért. A helyiek körében legendás, és nem turistás hely.

Nyitvatartás: Ebéd általában 12:00-15:00, vacsora 19:30 után kezdődik (hétvégén 20:00 után)
2. Terranima

Cím: Via Nicolò Putignani, 213

Autentikus puglia konyha, házi készítésű tésztákkal és helyi specialitásokkal. Hangulatos, tradicionális, mégis elegáns belső tér olasz műtárgyakkal és fehér vászon terítőkkel. A helyiek kedvence, kiváló ár-érték arány.

Nyitvatartás:

Hétfő-szombat: 12:00-15:30 (ebéd), 18:30-23:30 (vacsora)
Vasárnap: 12:00-16:30

3. La Uascezze

Cím: Corte S.Agostino, 2/3/4 (Bari Vecchia)

Otthonos stílusú puglia ételeket kínál intim környezetben, kőfalakkal és teraszokkal közvetlenül a víz mellett az óvárosban. Helyi kedvenc a Bari Vecchia szívében, széles választékkal hagyományos ételekből.

Nyitvatartás: Ebéd 12:00-15:00, vacsora 19:30 után
4. Ai 2 Ghiottoni

Cím: Via Nicolò Putignani, 11

Családi vállalkozás, amely már több mint 40 éve működik. A kikötőnél található és puglia konyhát szolgál fel helyi zöldségekkel és friss halakkal. A rizottó és a sózott tengeri sügér a ház specialitásai.

Nyitvatartás: Ebéd 12:00-15:00, vacsora 19:30 után (hétvégén 20:00 után)

Fontos tudnivalók:

Bari-ban és Puglia-ban még mindig betartják a szieszta hagyományt - 14:00-16:00 között szinte minden bezár
A vacsorázás 19:30 után kezdődik, hétvégén még később
Mindegyik hely készpénzzel fizethető, és érdemes előre foglalni

Ezek mind autentikus helyek, ahol a helyiek járnak, és kiváló ár-érték arányt kínálnak!

Vásárlás

Bari fő bevásárlóutcája a Via Sparano. Ugyancsak jelentős vásárlós hely a közelében lévő Corso Cavour, ahol mindennap van valamiféle bazár.

A clementin (mandarin) ára 0,50 euró (!!!) kilogrammonként. Az olasz „Clementini senza noccioli dolcissimi” azt jelzi, hogy ezek a klementin fajták mag nélküliek és nagyon édesek. - L. Anikó fotója

Szórakozás

Bari éjszakai élete ezeken a helyeken összpontosul: két téren - a Piazza del Ferrarese és a Piazza Mercantile, valamint a az óváros peremén: a Corso de Vittorio Emmanuele II. Az óvárosi bárokban a shotok 1 - 1,50 euróba kerülnek, míg egy pohár sör 1 - 2,50 euró.

Közbiztonság

Bari viszonylag jó közbiztonságú város. De: az óváros, a Bari Vecchia hangulatos negyed, de a keskeny, zsúfolt utcáin járkáló turisták kedvelt célpontjai a zsebeseknek.

Egyéb hasznos információk

1. Tiszteletbeli magyar konzulátus Bariban:

Consolati Onorari dell’Ungheria
Bari (Illetékesség / Circoscrizione : Puglia, Basilicata, Abruzzo, Molise)
Tiszteletbeli konzul / Console Onorario: Prof. Dott. Carmine Arena
Via F. Turati 12., 70100 Bari
Tel.: 0039 080 5017067, Fax: 0039 080 5241704, Mobil: 0039 329 6218924

Látnivalók

Óváros

Bari óvárosának helyi neve Barivecchia. Ez magában foglalja Bari történelmi központját, és sok kulturális és történelmi látnivalót kínál a látogatóknak.

Az óváros labirintusszerű utcái és macskaköves sikátorai régi, kőházakkal és hagyományos épületekkel szegélyezettek. Az óvárosban található a katedrális, a Basilica di San Nicola, mely középkori épület, amelyet a Szent Miklós tiszteletére emeltek. A templomot később újraépítették a barokk stílusban, de az eredeti román stílusú homlokzat továbbra is megmaradt.

A katedrálison kívül az óvárosban számos más történelmi épület és látnivaló található. A Castello Normanno-Svevo egy középkori erőd, amelyet a 12. században építettek, hogy megvédjék Bari városát. A Szent Szabina templom egy másik fontos épület, amely a 11. században épült, és egykor a helyi püspöki palota volt.

Az óvárosban találhatók középkori falak és az őrtornyok, amelyeknek a felépítése az 5. századra nyúlik vissza, és amelyeket az évszázadok során kibővítettek és átalakítottak.

Az óvárosban rengeteg étterem, bár és kávézó található. Az óváros kis boltjai és piacai szintén vonzóak.

A Cattedrale di San Sabino felé vezető óvárosi utca - L. V. fotója

Szent Miklós (San Nicola) templom

azaz a Basilica San Nicola

A Szent Miklós (San Nicola) templom Bari óvárosának közepén található. A 12. században épült normann stílusban.

A templom alapjait a 9. században rakták le. Eredetileg bizánci templom volt, amelyet a pugliai keresztények építettek. Az épület a középkorban nagyon fontos volt az egész mediterrán térségben, mivel itt található Szent Miklós sírja, akit a katolikus egyház hívői sok országban tisztelnek.

A templom kívülről lenyűgöző látványt nyújt a látogatóknak, lévén sok szobor és freskó díszíti a homlokzatot. Az épület belső része is látványos, a főhajó és az oldalkápolnák sok-sok freskójával, szobrával és az aranyozott oltárokkal.

A templom különösen híres arról az ikonosztázáról, amely Szent Miklós életét mutatja be különböző jelenetekben.

A Szent Miklós (San Nicola) templom az egyik leglátogatottabb nevezetesség Bari városában.

l.v. fotói

Castello

A Castello (vár) Bari városában található középkori erőd, amely az óváros szélén áll. Az erődöt az 1132 táján normann hercegek építették, és a város védőfalaként szolgált. Az erődöt az évszázadok során kibővítették és átalakították, és mára nagy, szabadtéri múzeummá vált.

Az erőd fő bejárata a Piazza Arco Basso-n található, és hatalmas, boltíves kapun keresztül lehet belépni. Az erőd belseje több látnivalót kínál, beleértve a normann kápolnát, amely egykor a vár kápolnája volt. A kápolna egyedülálló mozaikjai és freskói révén kiemelkedő művészeti értékkel bírnak.

R. Gyuri fotója

Az erőd másik nevezetes épülete az Aranyterem, amely az eredeti 12. századi kápolna helyén áll. A terem falait és mennyezetét csodálatos freskók díszítik, amelyek az év különböző szakaszait és a bibliai történeteket ábrázolják.

A Castello területén található a Nemzeti Galéria is, amely a régióban található művészeti alkotásokat mutatja be. A múzeum műtárgyai közé tartoznak többek között szobrok, freskók, festmények és régészeti leletek.

A Castello egyedülálló hangulatot kölcsönöz Bari óvárosának, és nagyszerű hely arra, hogy felfedezzük a város történelmét és kultúráját. Az erőd tökéletes hely a látogatók számára, hogy élvezhessék a múzeumokat, a művészetet és a történelmet, miközben csodálják a város panorámáját és a tengerre néző kilátást.

Bari nagy előnye, hogy szuper kiindulópont a környék bejárására. Az óvárosi rész szép volt, de a város többi része sok helyen szemetes és büdös. Funfact, a google térkép nem ismeri a helyi buszközlekedést, úgyhogy a Moovit appon keresztül próbáltunk boldogulni.
Monopoliba és Polignanoba vonattal mentünk. A két helyet 1 napra téve, strandolással együtt is teljesen kényelmesen körbejártuk.
Szintén Bariból látogattuk meg Alberobellot, a busz a vasútállomás mögötti megállóból indul (via Capruzzi) és jegyet az ott található kávézóban lehet venni. Alberobello egy 3 óra alatt besétálható, de szerintem mindenképpen érdemes megnézni, mert borzasztó hangulatos. (2024)

Strandok

A városközponttól tíz perc séta a Pane e Pomodoro tengerpart. Hosszan nyúlik el, átöltözésre, zuhanyra is van lehetőség, mosdó is van. Park a szélén, ahol lehet mindenfélét sportolni, de mi csak a vízben voltunk, órákon keresztül, nagyon szép, kellemes hely.

Bari városának 2 nagyobb strandja van közelebb a belvároshoz.
📍Pane e pomodoro és 📍Lido San Francesco
Az előbbi egy úgy nevezett szabad strand az utóbbi pedig privát, ami azt jelenti, hogy itt elhelyezett napágyak és ernyők találhatóak, amikért külön kell fizetni. (https://lidosanfrancesco.it/) A Lido S. F. egy kisebb szakasszal rendelkezik ami szabad strandként funkcionál, de ez nem túl nagy.
Ez a kettősség (szabad és privát strand) alapvetően mindenhol jellemző, ha valaki már utazott külföldre annak nem lesz új a dolog, strand választáskor ezt érdemes figyelembe venni, saját napernyő nélkül nem érdemes útra kell, ha az ember szabad strandot választ. Nem túl drága, de érdeklődjünk a szállásadónál is, hátha neki van.
Bari megyében egymást váltják a sziklás és homokos partok, így több féle lehetőség közül válogathatunk az igényeink szerint. Az is megtalálja itt a strandját aki napernyő alatt olvasgatva 📙, a lassan mélyülő vízben néha megmártózva szereti eltölteni a strandolós napjait vagy esetleg a gyerkőcökkel homok várat építene ⛱, de ha inkább sziklákról ugrálnál fejest a tengerbe és halakat lesnél meg szívesen az sem lehetetlen. 🐠
Illetve csinálhatod úgy is mint én, dönts a hangulatod alapján és egyik nap itt, másik nap ott. (2023)

Történelem

A várost erős görög hatások érték, majd miután a Kr. e. 3. században római uralom alá került, stratégiai jelentőségre tett szert a tengerparti út és a Via Traiana találkozási pontjaként, valamint a keleti kereskedelem kikötőjeként; egy elágazó út vezetett Bariumból Tarentumba. Kikötőjét már Kr. e. 181-ben említették, és valószínűleg ez volt a fő terület az ókorban, akárcsak ma is, és egy halászati központ volt. Bari első történelmileg ismert püspöke Gervasius volt, akit megemlítettek a 347-es szardicai zsinaton. A püspökök a konstantinápolyi pátriárka alá tartoztak a 10. századig.

A bari dialektus az italo-román nyelvcsalád felső-déli ágához tartozik, és együtt él az olasz nyelvvel, bár általában eltérő kontextusokban használják őket.

Ha az olvasónk tud olaszul, akkor ajánljuk ennek a honlapnak a megtekintését:https://discoverbari.it/

(Se il nostro lettore conosce l’italiano, consigliamo la visita di questo sito web.)

További beszámolók

Amikor megérkezel Bariba a vonattal, az első benyomás talán nem lesz túl lelkesítő – a vasútállomás környéke kissé lehangoló, nem épp a város legszebb arca. De ne hagyd, hogy ez eltántorítson: ha elindulsz az óváros felé, teljesen más világ nyílik meg előtted, tele hangulatos utcácskákkal, szűk sikátorokkal és igazi délolasz életérzéssel.
A vasútállomás előtt áll egy hatalmas szökőkút, érdemes megállni és ránézni, különösen este, amikor kivilágítják. Az egyik sarkon ott egy McDonald's, szemben pedig egy egyszerű pizzéria, ahová főleg helyiek járnak – ott általában jókat lehet enni, bár néha akadnak gyengébb napjaik is. A kettő között indul el egy széles sétálóutca, ezen kell végigmenni, hogy elérd az óvárost.

Az állomás előtti téren van egy meglepően hasznos turista információs iroda – érdemes betérni, térképek mellett Puglia régióról is adnak szórólapokat, ötleteket, útvonaljavaslatokat.

Bari kihagyhatatlan nevezetessége a Szent Miklós-bazilika (San Nicola), amely a keresztény világ egyik legfontosabb zarándokhelye – nemcsak a római katolikusok, de az ortodox hívők körében is. Bevallom, sokáig én sem hittem, hogy a Mikulás valaha valóban élt, de itt, ebben a templomban nyugszanak Szent Miklós ereklyéi. A bazilika egyszerre tekintélyt parancsoló és meghitt, belül különösen szép.

Az igazi élményt azonban maga az óváros adja: szűk utcák, erkélyekről lógó ruhák, lepedők, nyitott ajtók mögül kikandikáló lakások, és az utcán beszélgető, padon üldögélő helyiek – mindez egyfajta lassú, megállított idő benyomását kelti. Ez a nyugodt, őszinte ritmus minden délolasz városkára jellemző, és csak úgy tudod igazán megélni, ha céltalanul elkezdesz benne bóklászni.

Az óvároson túl érdemes sétálni a tengerparti rakparton, a Lungomarén is, ahol kis halászhajók és csónakok ringatóznak. A hangulat teljesen más, de legalább annyira magával ragadó – ha pedig kíváncsi vagy, be lehet sétálni egészen a nagy tengerjáró hajók által használt kikötőig is. Bari egyszerre történelmi, élő, mediterrán és nagyon is valóságos – és pont ettől olyan felejthetetlen.

a.b. fotója

Az igazi mediterrán élményt akkor éreztem meg igazán, amikor Bari tengerparti sétányán, a Lungomarén járva szinte úgy tűnt, mintha a város teljes lakossága ott lenne. Mindenki kint volt: sportoltak, sétáltak, kutyát vezettek pórázon vagy épp elegáns öltözetben andalogtak kéz a kézben. A parkokban sakkozó és kártyázó emberek, a frissen fogott halakat áruló halászok, a sok mosolygó arc – valami hihetetlenül eleven, derűs hangulat lengte be az egész várost.
Ami azonnal megfogott: mindenki átsétált a piros lámpánál, mintha mi sem lenne természetesebb. Bevallom, ez nekem is régi rossz szokásom, otthon Budapesten már kiismerem a lámpák ritmusát. Bariban viszont először még bizonytalankodtam, és zavartan toporogtam a lámpa nélküli zebránál, hátha valaki megáll. De persze senki. Itt az átkelés egyfajta sport: gyors, határozott mozdulat, semmi nézelődés, mert a száguldó autók között ez maga a túlélési stratégia.

Bár elsőre ijesztő volt ez a forgalmi dinamika, mégis lenyűgözött – balesetet, koccanást egyet sem láttam, csak rengeteg dudálást. A tengerparti látvány után elindultam felfedezni az óvárost, a Barivecchiát. A szűk, kanyargós utcák, a mediterrán színek és a történelmi épületek hangulata azonnal beszippantott. Így jutottam el a város védőszentjének, Szent Miklósnak a bazilikájához, a Basilica San Nicolához, amely az egyik legjelentősebb keresztény szentély Európában. A templom a 11. században épült, hogy befogadja Szent Miklós ereklyéit, amelyeket Törökországból hoztak el.

Ebédre egy kis trattoriát választottam, a La Cantina di Cianna Ciannét. Bár a „asztalt egy főre, kérem” mondatra kissé meglepődve néztek rám, a kiszolgálás mégis kedves és figyelmes volt. Megkóstoltam a helyi specialitást, az apró, kalap alakú orecchiette tésztát, mellé kancsóban kaptam helyi bort is. Miközben én csendesen falatoztam, beözönlöttek a többgenerációs olasz családok, akik jókedvűen, hosszan élvezték a többfogásos ebédet – tipikus dél-olasz életérzés.

A szieszta végeztével átsétáltam a normann-sváb várkastélyhoz, a Castello Normanno-Svevo-hoz, majd elindultam a város egyik legszebb sugárútja, a Corso Vittorio Emanuele II felé. A helyiek még sziesztáztak, így szinte zavartalanul fényképezhettem a lenyűgöző homlokzatokat.

Estére visszatértem a Lungomaréra. Leültem egy padra, és csak hallgattam a csendet, körülöttem olasz beszélgetések morajával. Amikor nem értem, mit beszélnek körülöttem, és nem figyelek oda semmire, akkor tudok igazán kikapcsolni – valahogy minden zaj megszűnik.

Másnap reggel verőfényes napsütés fogadott, de szinte elviselhetetlenül erős széllel. A hullámok látványa viszont kárpótolt mindenért. A napot Bari új városrészében, a Murattinóban

L. Anikó fotója

,, Az utcánkban olasz mammák gyúrták frissen a tésztát, árulták szárított gyümölcseiket és ízletes olasz gasztro portékáikat. Még mielőtt nekiindultunk volna a városnak, vettünk egy üveg bort. Miki az egyik mammával kinyittatta, majd finoman elszürcsölgettük a szállásunkon.

Este már nagy volt a nyüzsgés, mivel a következő hétfői nap az olaszoknál egy nemzeti ünnepükre esett, így a vasárnapi estéjük egy igazi népünnepéllyé változott. Az óvárosi barangolásunkat ügyesen letudtuk. Bariban őrzik Mürai Szent Miklós ereklyéit, a román kori építészet egyik csúcsában, a San Nicola-bazilikában. Számomra tragikomikus volt, mikor koporsóját a szájmaszkokban sorbanálló tömeg csókolgatta, majd egy arra kijelölt ellenőr, minden csók után dezinfikálta az üvegkoporsó azon részét. Utolsó vacsoránkat stílusosan Miki koronázta meg. Most egy polip húzta a rövidebbet. Tomi is valamiféle kagylókat halászott ki az étlapról. Én és Peti maradtunk a tésztaféléknél. Bari egyik főutján kialakított rögtönzött pályáján már javában zajlott a retro versenyautók banzája. Veterán olasz sportkocsikat vonultattak fel és nyomatták velük a gázt. (felvidéki csavargók, 2022) forrás

A helyiek kedvesek, jókedvűek, hangosak és mosolygósak. Folyton buli van este, sok a fiatal és pezseg az élet.
Napközben csak az őrültek és a turisták vannak az utcán, a meleg elviselhetetlen.
Minden sarkon meg lehet inni egy kávét, ami isteni, és a kis tereken ülni és nézelődni egyébként is élmény már önmagában is.
Ha cappuccinót kérsz, eleve tudják majd, hogy turista vagy, a helyiek ilyet nem isznak 😀
Egy pizzát egy fő kérjen, nincs felezgetés, kiröhögnek és amúgy a gyerek is meg tudja enni.
Antipastikat érdemes kóstolni, mert szuper variációk vannak. Mi a sétálóutcában ettünk egy "Terrina" nevűt, ami scamorza sajt, kolbász es paradicsom egybesütve! Legalább 2 személyes az adag! Utána már óvatosan kell rendelni, laktató.
50 faktoros naptej, decathlonban háromezerért vasárolható tengeri cipő és kalap elengedhetetlen. A helyi fiatalok western csizmát hordanak neon színű miniszoknyával, szóval ízlés szerint, ha valaki be akar illeszkedni, ezt is vigye! 😀 (2022)