ÚTIKRITIKA.HU / Comói-tó & Bergamo

Comói-tó & Bergamo

Comói-tó és Bergamo dióhéjban | Tetszett&nem tetszett | Vélemények | Szállás kiválasztása | Közlekedés | Vendéglátás | Látnivalók | Programlehetőségek | Olvasmányos linkek | Fotóegyveleg

a. g. fotója

Comói-tó és Bergamo dióhéjban

A Comói-tó az Alpok egyik legnagyobb tava, amely Olaszország északnyugati részén, Lombardia régióban található, de határos Svájc területével is. A tó hossza körülbelül 46 km, szélessége pedig átlagosan körülbelül 4 km, a legnagyobb mélysége pedig mintegy 410 méter.

A tó körülbelül 2-3 óra alatt autóval teljesen körbejárható, de a látogatóknak érdemes több napot szánni a terület felfedezésére, mivel a Comói-tó és a környező hegyvidék gazdag természeti és kulturális látnivalókat kínál.

A Comói-tó környékén számos település található, amelyek közül a legjelentősebbek Como, Bellagio, Varenna, Menaggio és Lecco. Ezek a települések csodálatos történelmi és kulturális látnivalókat kínálnak, beleértve a középkori városokat, műemlékeket és számos szórakozási lehetőséget, például a számos szabadtéri sportolási lehetőséget, a tó menti sétautakat és a vízi sportokat.

A Comói-tó a látogatók számára kiváló lehetőséget kínál a pihenésre és a kikapcsolódásra, és gyönyörű tájai miatt a turisták körében népszerű úti cél. A tó környező hegyvidéki területei csodálatos kilátásokat nyújtanak a látogatóknak, a tó vízének kristálytiszta vizében pedig fürdőzni, vitorlázni, evezni és kajakozni is lehet.

Bergamo Alta, azaz a felsőváros az óváros, az újabb városrész (Bergamo Bassa) feletti dombokon helyezkedik el, nagyon hangulatos, macskaköves utcácskák és régi épületek jellemzik. A hegyre fel is lehet sétálni, de mindenképp javasoljuk kipróbálni a fogaskerekűt (funicolare), mely hosszabb, mint a budapesti, és igazi élményt nyújt. Fentről nagyon szép a panoráma, főleg jó időben. A helyiek kimondottan barátságosak, segítőkészek.

Tetszett & Nem tetszett

Tetszett

1. Hajóval közeledni Bellagio kikötője felé
2. Menaggio tóparti sétánya
3. Gravedona szabad strandja
4. Talán a tó körül a legszebb hely: Varenna
5. Como város óvárosa
6. Bergamo óvárosa, a la Citta Alta a középkori házakkal, macskaköves kis utcákkal
7. Bergamo-ban a Piazza Vecchia
8. Bergamo-ban a Funicolare San Vigilio
9. A Comó-i-tó háttér díszlete: az Alpok hófödte csúcsai
10. Drótkötélpályán felmenni a Brunate településhez (716 m)

Nem tetszett

1. Hogy George Clooney nem hívott meg minket a tóparti kecójába
2. A Comói-tó körül egyes szakaszokon nem könnyű az autóvezetés a hajtűkanyarok, a keskeny útszakaszok és a forgalmat lassító építési munkálatok, az életveszélyesen hajtó motorosok miatt
3. Hogy nem tanácsos a tóban fürödni mindenféle káros baktériumok miatt, amúgy nagyon mély és többnyire hideg
4. A helyi autósok nehezen tolerálják a komótosan haladó turista autósokat, amúgy a közlekedés kissé kaotikus
5. Belaggio némileg giccsparádés hely, sokaknak persze éppen ilyennek tetszik
6. A tónál ha sokat esik az eső, akkor nem akad sok fedett programlehetőség

Vélemények

"Como egy festői környezetben fekvő, nagyon bájos település, Milánótól alig egy órányira. A két városrész alapjaiban is különbözik egymástól: a Cittá Bassa-ban találhatóak napjaink építményei, mondhatni itt minden a megszokott, hétköznapi rendben halad. A Cittá Alta-t legegyszerűbben a Funicolare-nak nevezett fogaskerekűvel lehet megközelíteni, amellyel a Felsőváros központjába érkezhetünk. Ezen kívül lehetőségünk van tömegközlekedést is igénybe venni. Akinek ideje engedi, érdemes az úttal párhuzamosan haladó járdán felsétálni, s így lélegzetelállító fényképeket készíthetünk az egyre jobban belátható Alsóvárosról. Negyedik lehetőségként említeném meg a Funicolare kiindulópontjától balra található kis lépcsősort. Ez egy viszonylag rövid, de fárasztó útvonal, melyen végigsétálva a fal erődítménybe kialakított négy kapu közül az egyikhez érkezünk, innen már csak pár perc séta a Felsőváros központja. Ez a kis kacskaringós, zegzugos útvonal nagyon kedves számomra, ott sétálva mindig úgy éreztem, mintha valami rejtélyes, romantikus világba kerültem volna.

A Felsővárosba érkezve egy teljesen más hangulatú élet tárul a szemünk elé. Aprócska, keskeny utcácskák keresztezik egymást, az épületek egymásba épülve magasodnak az ég felé. A nyári hónapokban rengetegen sétálgatnak itt, közben megállnak egy ízletes fagyit venni, vagy éppen leülnek egy gőzölgő kávét kortyolgatni. Van itt egy Il Fornaio nevezetű pizzéria a Via Colleoni-n, amihez hasonlót még sosem láttam. Ezt mindenképpen fel kell keresni, és megkóstolni a pizzát, mert ez maga a csoda. Az utcán sétálókat a hatalmas üvegablakon betekintve éri az első inger, amin keresztül észreveszik a hatalmas, frissen sütött, csalogató finomságokat, és utána már nincs menekvés. Egészen szokatlan, de nagyon változatos ízvilággal találkozunk." (Alexandra, 2016)

---

A Comoi-tavat, különleges hangulata és egyedi formája miatt méltán nevezik az „Alpok fjordjának”. Noha az elnevezés földrajzilag nem helytálló, de ténykérdés, hogy a furcsa, élére állított „Y”, formája, mely a levegőből egy zsiráfra emlékeztet, a galériaként körbeölelő égig érő hegyek, felejthetetlen élményt nyújtanak az idelátogató turistáknak. A hely évszázadok óta a gazdagok és tehetősek /lehet, a kettő ugyanaz 🙂 / felkapott „lebzselőhelye”. Nem véletlenül! Elvonatkoztatva ettől, a természeti környezet bámulatra méltó, az óriási hegyek közé préselt tó hosszan kanyarogva, igazi kihívás sportszempontból, illetve látványügyileg is…(c.z. , 2022)

---

"Olaszországban az egyik kedvenc helyem és talán nem véletlenül. A világ rengeteg híressége vásárolt már itt házat magának, sok filmet forgattak itt és rengetegen estek szerelembe akkor, amikor itt jártak. Meseszerűen gyönyörű hely, tényleg olyan, amiről azt hisszük, hogy csak Photoshop-pal lehet megcsinálni. Én mindenkinek azt javaslom, hogy szánjon rá elég időt, mert egy-két nap talán kevés lesz. A legjobb dolog, amit itt tenni lehet az a ráérés, ne siessünk sehova, ne legyen szigorúan beosztott napi program. A legszerencsésebb, ha kocsit bérelve körbe tudjuk járni a tavat. Akkor és ott állunk meg, amikor csak akarunk, ott és azt eszünk amit csak megkívánunk.

Mindenhonnan több tucat fényképet készítünk és egyszerűen csak gyönyörködünk. Mindenben. A több ezer színben pompázó virágrengetegben a parton, a csodaszép palotákban, a kristálytiszta vízben, a hétvégén meneten résztvevő olaszokban, a legszebb ruhájukat felvevő nagypapákban, az őket elkísérő Mammákban. A hancúrozó, mindig, és mindenhol rohangászó gyerekekben, a hangulatos kis utcákban, a gyümölcsökben, fagyizók emeletes fagyijaiban, régi olasz autókban, a hegyekben, tényleg mindenben. Rá kell érezni erre a hangulatra, leírni nekem, aki nem vagyok író, lehetetlen feladatnak tűnik.

Tippem a szállásra Lecco. Nem egy felkapott kisváros, bátran javaslom az itt található 4 csillagos Pontevecchio NH Hotelt bázisunknak. Ráadásul a Lecco-ban van szerintem a világ legjobb pizzériája. Borzasztóan régi, még csempével kirakott, igazi 50-60-as évekből itt maradt egyszerű, ámde roppant hangulatos kis hely. Kizárólag helyiek vannak, turistát én nem nagyon láttam még itt. Viszont helyiből bőven, hamar meg szokott telni, nem ritka a 10-12 fős családok együtt elköltött vacsorája, hangulatos társalgása, a maga olasz módján. Hangosan, hangosabban, sokszor kiabálva, de valami megmagyarázhatatlan módon, mégis elbűvölően. Rengeteget gondolkoztam azon, hogy mi a neve, de nem jut eszembe, a belvárosban van, a parttól nem messze, csukott szemmel is odatalálok, de a neve…az nincsen meg. Az árak kifejezetten barátiak. Azért is jó kiinduló pont Lecco, mert innen indulva észak fel el tudjuk kezdeni körbejárni a tavat. Javaslom, hogy reggeli után a szállodában ne igyunk kávét, hanem menjünk el az első kis faluba és keressük meg a helyi kávézót. Menjünk be és kérjünk egy kávét és figyeljünk. Egy olasz falucska valódi életébe tekinthetünk betekintést így. Egymásnak adják a kilincset a helyiek, mindenki jön meginni a reggeli feketét. Fiatalok, idősek, gazdagok, szegények, üzletemberek, nyugdíjasok…mindenki mosolyog, mindenki mindenkivel beszélget, mindenkihez van egy jó szavuk. Hangosan nevetnek, anekdótáznak és láthatóan próbálnak boldogok lenni. Érdemes tanulni ebből… Biztosan sok máshol is vannak ilyen helyek, de nekem valahol itt sikerült ezt megtalálni.

A tó körül rengeteg gyönyörű hely van. Arra figyeljünk, hogy közvetlenül a parton menjünk és ne menjünk fel az autópályára, mert ott semmi érdekes sincsen. A tó északi része kevéssé érdekes, az igazi kincsek inkább délebbre vannak. Az én személyes kedvencem Menaggio. Elképesztő hangulatú városka, mindaz ami szép a környékben, az itt egy helyen megvan. Túlságosan elfogult vagyok vele, így részletekbe nem is szívesen mennék, legyen elég annyi, hogy ha egyetlen hely lenne a tó körül, amit megnézhetnék, akkor az ez lenne. Sok nagyobb, látványosabb és talán szebb hely is van itt, de nekem ő a szívem csücske.
Innen komppal közelíthető meg Belaggio városa, ami olyan, mint valami operettdíszlet, kicsit már talán „sok” is. Nyáron rengeteg a turista, nagy a tömeg, ami nem véletlen, hiszen ez talán a környék legtöbbet látogatott városkája. Kétségtelen, hogy lenyűgöző látvány hajóról az öbölben elterülő házak sokasága, este kivilágítva valóban meseszerű.

Nem sorolom fel, hogy hány helyen lehet megállni, mert a lehetőségek végtelenek. Mindenki ott álljon meg, ahol csak úgy érzi, hogy érdemes, szinte biztos, hogy nem fog csalódni. Kihagyhatatlan hely még maga Comó városa, itt egy egész napot el lehet bóklászni. Sétálgatni, kávézni, fagyizni, stb. érdemes felmenni a hegytetőre a Funicolare-val, a kilátás csodaszép, jó időben szerintem kötelező program. Pont úgy, ahogy a hajókázás. Ezt sem szabad kihagyni, hiszen a parton található villák, igazából csak a vízről láthatóak. A program része az is, hogy elmondják, éppen ki milyen villát vett és mennyiért. Sok híresség, színész, politikus, sportoló büszkélkedhet itt egy házzal (George Clooney már eladta…).
Én erről a környékről sokkal többet is tudnék írni, mert nagyon szeretem és most is tudom, hogy rengeteg mindent kihagytam, de félek, hogy csak egy ömlengés sikeredne belőle. Mindenkinek inkább csak azt javaslom, hogy adjon egy esélyt a Comó-i tónak, és próbálja megtalálni benne azokat az értékeket, amik engem már lenyűgöztek." (M. Gyuri, 2013)

"A központja csak pár utcából áll, de rendezett és hangulatos, ahogy a tóparti sétány és a zöldellő, virágzó parkok is. A tavat körülölelő hegyek lélegzetelállító háttérként tornyosulnak a város fölé. Aki idelátogat, az véletlenül se hagyja ki a tóparton álló Pizzeria-Trattoria Stilo mennyei pizzáját. Érdemes ovális formában kérni, mert így még különlegesebb az élmény." (Gerda)

---

" Bergamon kívül még számos lenyűgöző helyen jártam, de természetesen szívemhez legközelebb ez a meseszép, nyugalmat sugárzó város áll, melyre én, bármennyi idő is telik el, második otthonomként tekintek. Sajnos hazaérkezésem óta még nem adódott alkalmam újra ellátogatni oda, de biztos vagyok abban, hogy életem során rengetegszer vissza fogok térni.

Ha valaki megkérdezné, hogy mi tetszett nekem a legjobban, gondolkodás nélkül azt felelném, hogy minden! Természetesen minden helynek megvannak a maga előnyei és hátrányai, de őszintén szólva, ha Bergamora gondolok, nem tudnék negatívumot mondani, egyszerűen beleszerettem.

Gondolhatjuk, hogy kirándulóként, nyaralóként, pár napig mindenhol jól érezhetjük magunkat, de hónapokat eltölteni ugyanazon a helyen, teljesen más érzés. Bergamo nem mondható nagyvárosnak, mégis minden egyes nap tartogatott számomra valami újat, valami mást, amit egyszerűen nem lehetett megunni.

Hogy mi a helynek a varázsa? Ezt azt hiszem nem tudnám szavakkal kifejezni. Ahogy a Felsőváros ( Cittá Alta ) az Alsóváros ( Cittá Bassa ) fölé emelkedik a maga méltóságteljes voltában, vagy az azt körülövező fal mentén végigsétálva szemünk elé táruló csodás látvány: az Alsóváros modern épületei, melyeket néhol túlnőttek a hatalmas, élénk zöld színekben pompázó fák, s a várostól északra terülnek el a felhőkbe kapaszkodó Alpok vonulatai.

Véleményem szerint Bergamo feltérképezése 2 napot vehet igénybe azok számára, akik valóban szeretnének a város rejtelmeibe belemerülni, és minden apró kis részletét felfedezni. Azonban a közelben található érdekességek, látványosságok megcsodálása miatt ajánlott lehet másfél-két hétre kirándulást tervezni az észak-olaszországi gyöngyszemekhez, gondolok itt például Milánóra, a Garda-tóra, a Comói-tóra, Veronára, vagy éppen Velencére." (Cs. Alexandra)

---

"A Comói- tó nagyon tetszett. Mindenképp érdemes meglátogatni, Milánótól kb. 1 óra vonattal. A vonat közvetlenül megy a Comoi-tóhoz, nem kell átszállni. Nagyon szép a tó környéke, érdemes egy hosszú sétát tenni, és a Funicularral felmenni a hegytetőre, és onnan ismét egy sétával elmenni a világítótoronyhoz. A hegytetőn igazi kis olasz házakkal, villákkal találkozhatunk, és a házak között letekintve a tó és a hegyek látványa fogad bennünket." (Szandra)

---

"A tavat érdemes körbejárni autóval, de nem érdemes semmiképpen minden településnél megállni. Az autóból nagyjából felmérhető egy-egy település látványértéke. (Megállás nélkül – ki tenne ilyen hülyeséget? – tán 4-5 óra alatt lehet körbe autózni a tavat, persze a csúcsforgalom hiányában.) Mi az alábbi helyeken álltunk meg, és azt gondoljuk, hogy okosan szelektáltunk: A nyugati partszakaszon kis pihenőt megér Domaso, picit több időt Gravedona. Déli irányban a legkellemesebb hely Menaggio, és ott mindenképpen érdemes egy órácskát elidőzni. Cadenabbia inkább amiatt érdekes, mert itt fenséges régi, elegáns hotelek vannak, és lehet valamit érzékelni abból, hogy a száz évvel ezelőtti időkben hol pihengettek európai előkelőségek.

Celebközpontú világunkban persze sokakat izgat, hogy milyen lehet az a villa, amit George Clooney birtokol. Mi nem láttuk a villát, de áthajtottunk – a főútról letérve egy kisebb útra - azon a négy kis településen (Láglio, Soldino és Carate-Urio, Pangino), amelynek egyikében van a birtok. Persze vérig voltunk sértve, hogy George (avagy miként mi maguk között neveztük: Gyuri bácsi) nem állt Láglio faluban az utca szélén integetve, hogy mutassa nekünk az utat a vityillójához, kávézgatásra invitálva. Azért legalább ellenőriztük, hogy jó közvetlen környéket választott-e. Jelentjük: jót, és főként diszkrétet. Láglio és a vele szomszédos pár településen nincs semmi felhajtás az utcákon. Nincsenek éttermek, bárok, boltok. Magas, komor, futónövényzettel nyersen befuttatott falak mögött sejthetően olyan villák vannak, amelyeknek a tulajdonosai kellő kiszolgálást kapnak ahhoz, hogy ne kelljen túl gyakran a kíváncsi szemek előtt forgolódni nyilvános helyeken. Gyuri bácsi tehát ügyesen védi magát a paparazziktól. (Tudják amúgy, hogy a paparazzo szó honnan származik? Fellini Édes élet című filmjében a sztárokra vadász fotós neve volt Paparazzo.) A tó meglátogatásának méltó zárása volt a Comó város melletti dombtetőre (Brunate) menetel siklóval. Innen érdekesebb Comó, mint lent az utcáin.

E sorok írója haspárti, s így az úti beszámoló nem végződhet mással, mint a gasztronómiai vonatkozásokkal. A tó menti településeken persze számtalan vendéglő és bár van. Az olaszoknál a pizzákat, meg a tésztaféléket vacsoránál követhetik a második ételek (secondi plati). Na már most azt javasoljuk, hogy a magyar élvezze ki azt, amit az olaszok tényleg jól csinálnak, és az inkább a pizza, meg a tészták. Ezek a főételek nem nagy számok egy magyarnak. Édességek dolgában a választék elég egysíkú. Érdemes egyszerűen itt is a legjobbat tenni: választani egy olyan fagyizót, ahol a fagyik színei természetesnek tűnnek. Ebben a műfajban lehet, hogy tényleg verhetetlenek. " forrás

---

"A Comói-tavat autóztuk körbe két alkalommal is. Időt kell rá hagyni, nagyon szép a hely. A közvetlenül a tó mellett tekergő egyetlen sáv, amit gyakorlatilag két sávosnak használnak meglehetősen technikás vezetést és koncentrációt igényel, de megéri azon autózni. Mi különösen a fotótémákra, illetve a híres kertekre fókuszáltunk. Külön ajánlom a Villa Melzi kertjét, illetve a vele pont szemben elhelyezkedő Villa Balbianello-t. Utóbbi a filmkészítés egyik rendszeres díszlete, kivéve a szerdai napot, mert akkor zárva van mindenki előtt. A tóban lehet fürdőzni, nagyon kellemes hőmérsékletű a főszezonban. Számos strand tarkítja a partot, vannak szabad strandok is. - Nagyon fontos, hogy Milánóban csak a kék felfestéssel jelzett helyeken lehet parkolni a nem milánóiaknak, de a szabad helyhez szükséges némi szerencse is, úgy 90%." (2015)

                                                           George Clooney szerény hajléka 

Szállásválasztás

Szállás tekintetében érdemes egy Hostelben, vagy egy Bed & Breakfast-ban szobát kivenni, hiszen ezek megfizethetőek, és elérhető távolságon belül vannak mindentől, akár gyalogosan is.

Ajánlott szálláshelyek:

4 csillagos: Hotel Como (Como) ,

A Comó-tó térsége szálláshelyeinek foglalása itt - hotelscombined.com

Bergamo-i szálláshelyekfoglalása pedig, itt

Közlekedés

"A közlekedés véleményem szerint jól kiépített, autóbuszokkal bárhová el lehet jutni Bergamon belül. Bergamonak van egy saját reptere, az Orio al Serio, ami szintén körülbelül 15-20 perc alatt elérhető tömegközlekedéssel. A reptérrel szemközt található az Orio Center, mely Olaszország egyik legnagyobb bevásárlóközpontja. A reptéren kívül fontos megemlíteni a vasúti közlekedést is, hiszen közvetlen összeköttetésben van Milánóval, könnyen el lehet jutni Veronába, Leccoba és Bresciába is. A város mellett fut az A4-es autópálya is, mely Torino irányába folyatódik." (Alexandra, ott tanult, 2013)

---

,, Comóba sokfelől érkezhetünk, ott van például Lugano, de mi Milánó felől közelítettünk, hiszen ott szálltunk meg. Ez egyébként nagyon szerencsés dolog volt, hiszen innen elképesztően egyszerű Comóba menni, mert mindössze 45 kilométerre fekszik tőle. Éppen ezért alkalmas arra is, ha csak egy napot, vagy akár egy délutánt töltenénk itt, mert 1 óra alatt ide lehet érni.

Autót is lehet például bérelni, ugyanakkor Milánó több állomásáról jönnek ide vonatok (Trenord, Trenitalia), és megéri átnézni a járatokat, mert sokféle kombináció közül választhatunk. Gyakran közlekednek és nagyon kedvező áron, a Centrale pályaudvarról például mindössze 4,8 Euróért lehet jegyet váltani Como Nord Lago végállomásig, saronnói átszállással. Ez a végállomás a legjobb, mert szinte közvetlen a tóparton van, a többitől (Como Nord Borghi, Como Nord Camerlata, Como S. Giovanni) kicsit sétálni kell, de kinek fájna Comóban csámborogni.

Egyébként aki Malpensába érkezik repülővel, és azonnal Comóba menne, simán megteheti, mert csak felszáll a Malpensa Expressre Milánó felé, és Saronnónál átszáll a Como felé közlekedő vonatra. Pofonegyszerű, képtelenség eltéveszteni. (2015)" forrás

V. Jancsi fotója

Vendéglátás

"A Bergamoban található nagyobb supermarketek ( Billa, Auchan, Pelicano ) árai hasonlóak az itthonihoz, ezért érdemes ezekben bevásárolni. Ha valaki úgy dönt, hogy étteremben étkezik, számítson rá, hogy szinte kivétel nélkül mindenhol felszámítanak személyenként 1,5-2 Euro összeget a kiszolgálásért. Az itt vásárolt italok, alkoholos italok árai igen borsósak. Tanácsos részt venni úgynevezett aperitivokon, melyek délután 6-7 óra körül kerülnek megrendezésre számos bárban. Ez annyit jelent, hogy rendelni kell egy alkoholos italt, ennek ára magában foglalja a svédasztalos jelleggel felszolgált ételek árait is. A legkedveltebb helyek ilyenkor általában zsúfolásig tele vannak, ez épp olyan népszerű, mint a napközbeni kávészünet, hiszen lehetőség nyílik hosszabb baráti beszélgetésekre, összejövetelekre." (Alexandra, ott tanult, 2013)

---

"A Comói-tó környékét mind ételkészítési, mind étkezi szokások tekintetében is erőteljes regionalitás jellemzi. Az itt élőket mintha sürgetné valami, gyorsabban végeznek az ebéddel-vacsorával, mint az ország délibb területein. Az előétel (antipasti) elfogyasztása után gyakran kerül olyan étel az asztalra, mely első fogásnak (primi piatti) és főételnek (secondi piatti) is megfelel (például marhavelővel készült rizottó). Az étkezés végét viszonylag gyakran sajttal zárják. A terület híres spárgatermesztő, a vajas spárga vagy a lágy tojással tálalt spárga kedvelt fogások. A rizottó elválaszthatatlan része az észak-olasz konyhának. A legtipikusabb a sáfránnyal készülő milánói változat. A polenta szintén alap észak-olasz, lombardiai étel, a legkülönbözőbb módokon tálalják. Az édességekből érdemes megemlíteni a mascarpone krémet és a panettone-t (milánói húsvéti kalácsot). (2013)" forrás

---

"Como fölött van egy helyes kicsi település – Brunate -, ahová fogaskerekűvel lehet eljutni; na ott volt szerencsénk betévedni egy piros-kockás abroszos családi trattoriába, ahol is észveszejtő házi tésztát fogyasztottunk, utána pedig olyan sztéket, hogy a sokat próbált Gy. Péternek is könnybe lábadt a szeme. De komolyan. Eleve azért kellett rendelni, mert kinézte a szomszéd asztalnál ülők szájából. Pont istenien vérszivárgósra sütötték, előzetes érdeklődés nélkül; mint utóbb kiderült, nincs róla tudomásuk, hogy ezt másképp is lehet, egész egyszerűen így csinálják, mert így finom. Család szívbezárása ott helyben megtörtént.

Bellagioban – ami állítólag a legszebb település a tónál, de nekünk Varenna jobban tetszett – bort kóstoltunk egy utcára nyíló kicsi enotecaban, nagyon szakember, nagyon kedves, nagyon jóképű tulajdonossal, óriási finom olajbogyóval, sonkaforgácsos kenyérkével. Három vörösbort próbáltunk, mindhárom eléggé ízlett. Az első ivós-cseresznyés-lányos, a második férfipajtásokkal beszélgetős-családi ebédes, a harmadiknak meg már az illatától elbódultam, azt csak decis kiszerelésben lenne szabad eladni – este nyolc után. (2010)" forrás

Látnivalók

Bergamo

A 122 ezres Bergamo autóval kb. 46 percre van Milánótól. 

Március első hetèben voltunk ott. Teljesen feltöltött ez a pár nap ezen a csodahelyen. Könnyen bejárható, kultúrában, törtènelemben gazdag, remek èttermek vannak ès kirándulni is lehet.

Mi tetszett? Kezdjük azzal, hogy rövid, kb. egy órás a repülőút, Bergamo könnyen elérhető Pestről. A reptéri busz pedig, kb.20 perc alatt tesz le a főpályaudvaron. Márciusban nem volt meleg, mondjuk turisták sem voltak, ami nálam döntő szempont, mert utálom a tömeget. Ez az alpesi Olaszország, itt harapni friss a levegő. Vègig sütött a Nap, egy kicsivel volt melegebb, mint nálunk, városnèzèshez ez tökèletes.

Itt mindenki tud angolul. Ez meglepett, korábbi olasz útjaimon ezt nem tapasztaltam. Segítőkèszek a helyiek, nemcsak a vendéglátásban dolgozók, hanem simán az utca embere is. Nèzegettük a google térkèpet, erre egy helyi biciklista rögtön megszólalt angolul, mi merre van.

Gyönyörű èpületek vannak. Grandiózus, letisztult, szabályos minden villa, tipikus szèpsèges mediterrán díszítèssel ès jellemzőkkel, ès ettől a szabályos vonalvezetèstől nekem kicsit osztrákos az építèszet. Rengeteg a programlehetősèg. Ott az óváros, meg az alsóváros, múzeumok, templomok vannak egymás hegyèn-hátán. Öt èjt maradtunk, de tudtunk volna mèg mit nèzni. Ha valaki perfekt olaszos, akkor színházba, moziba is be lehet ülni.

Kedvencem a Convento di San Francesco régi ferences apátság (Citta Altában), gyönyörű kilátással, ès fotótörtèneti meg modern várostörtèneti kiállítással. A Palazzo del Podesta èpületèben reneszánsz várostörtèneti kiállítás zajlott (Cinquecento). Hátrány, hogy az audioguide-os törtènetek angolul nem elérhetőek.

A belèpők nem drágák (ahol voltunk, 5 eur/fő). A P. del P-ba vett jeggyel a harangtoronyba is fel lehet menni, onnan gyönyörű a kilátás. A várostól kb. hat km-re van egy règi kolostor, az ex Monast ero di Astino, mely az Astino-völgyben fekszik, le is lehet kirándulni, kièpített út vezet oda. Megéri, gyönyörű környezetben találjuk magunkat. Biciklit, vespát is lehet ehhez bérelni, egyedül az áthaladó kocsikkal kell vigyázni.

Az èttermi árak kb. ugyanolyanok, mint itthon. A kávé olcsóbb, viszont ezerszer finomabb (naná!). Sűrű, aromás, finom. Helyi specialitás a szalonnával, helyi sajttal kèszített tèszta, a tenger gyümölcsei itt felejtősek.

Más kisvárosokba is el lehet buszozni, arra kell figyelni, hogy a busz az autópálya mentén tesz le, onnan még be kell gyalogolni a városkába (mi Trezzo sull’Addába mentünk). Összességében nagyon jó volt Bergamo ès környèke. Lombardia hihetetlenül gazdag règió, ide vissza kell térni. (r. zs. , 2023. március)

---

"A látnivalók közül érdemes megtekinteni a Santa Maria Maggiore-templomot, a Colleoni-kápolnát, a Battisterot ( Keresztelőkápolna ) valamint a Duomot, melyek mind a Piazza Vecchia mögötti Piazza Duomo téren helyezkednek el. Nyáron a Piazza Vecchia tér virágokba öltözik, melyet az egész teret borító műfű tesz olyan valóságossá, hogy úgy érezzük, mintha igazából egy napsütötte, virágillatban úszó kertben feküdnénk. Ezen kívül a Colle Santa Eufemia dombon található Rocca, azaz vár is érdekes lehet a látogatók számára, hiszen festői környezetben terül el, ahonnan szintén elképesztő kilátás nyílik a városra.

Visszatérve az Alsóvárosba, az első és legjellegzetesebb tényező a Porta Nuova, azaz vámházak, melyek a Viale Papa Giovanni XXIII. utca két oldalán helyezkednek el. Kicsit tovább haladva elérkezünk a Via XX Settembre-hez, amelyen számos divatüzlet, kávézók, fagyizók találhatóak. Számomra ez a leghangulatosabb utcája ennek a városrésznek. A Via Porta Nuova-n érdemes betérni a Nessi nevezetű pékségbe, hiszen az itt vásárolható sütemények is egyszerűen fantasztikusak. Ha a Viale Papa Giovanni-n visszafelé haladunk a vonatállomás irányába, balra található egy tér, ahol télen igazi karácsonyi hangulatú vásárokat rendeznek. Természetesen az év más szakában is számos rendezvény, vásár várja a kedves látogatókat. Úgy gondolom, Bergamo minden korosztály számára alkalmas úti cél lehet, bár családias, csendes, nyugodt hangulata miatt elsősorban a pihenni vágyóknak, a kultúra iránt érdeklődőknek, és a természet szépségeit, a változatosságot keresőknek ajánlanám." (Alexandra, 2013)

,, A Milano Bergamo repülőtér előtt az 1-es buszra felszállva mentünk el az utolsó megállóig, ugyanis Bergamo látnivalói közül a legfontosabb a régi városrész, a Cittá Alta, amit a mai napig fal övez. Négy kapun keresztül juthatunk be a Felsővárosba. A fontosabbak a Sant’Agostino kapu, hiszen ezen a kapun jutunk be az óvárosba, ha busszal megyünk, valamint a Sant’Alessandro kapu. Ezen a kapun sétálunk keresztül, ha el szeretnénk jutni a Funicolarehoz, ami felvisz minket a San Vigilio várához. A 6 kilométer hosszú falnak az építését 1588-ban fejezték be. Letekintve a falról, csodálatos látvány tárul elénk. Beláthatjuk egész Bergamo városát.

A San Vigilio várba és kertbe siklóval is fel lehet menni, de szerintem sokkal többet látunk, ha gyalog megyünk. Sem a távolság, sem az út nem vészes, gyalog kényelmesen teljesíthető.

Talán Bergamo legszebb pontja a 13. században épült vár, ami a város legmagasabb dombján helyezkedik el. A vár egyik bástyáján keresztül, meredek lépcsőkön át vezet az út az épület tetejére, ahonnan lélegzetelállító a kilátás. Nem tipikus vár, de a panoráma mindenért kárpótol.

Az óváros sétálóutcája is hangulatos. Megbúvó templomok, kis üzletek, terek váltogatják egymást.(2017)" forrás

Vörös Jancsi fotója

,, Egyetlen nap alatt is jól bejárható hangulatos város, egy csodálatos Felsővárossal (középkori hangulatú utcákkal és házakkal). Mindent tud, amit Olaszországban szeretünk. Mindenképpen érdemes a megtekintésre, olyan hely, ahová az ember visszavágyik, ha látta már.

Bergamóban minden megvan, amiért egy olasz várost szerethetünk. Középkori városmag, reneszánsz építészet, kávézók, hangulatos éttermek, templomok és múzeumok az itáliai festők remekműveivel, igazi olasz fagylalt. A város egy nap alatt is felfedezhető - igaz, ebben az esetben lemond az utazó arról, hogy este is barangoljon a Cittá alta, azaz a Felsőváros hangulatos utcáin -, a kiemelt látványosságok gyalog is kényelmesen bejárhatóak, szóval akár úgy is része lehet a programunknak, ha továbbutazunk és csak pár órára állunk meg itt. Higgyék el, megéri.

A templommal szemben kezdődő utca - a via Porta Dipinta - vezet a Felsőváros központjába. A szűk kis utca hangulatában már megelőlegezi azt, ami fent vár ránk (igen fent, mert meredek emelkedőt mászunk, bár már idáig is másznunk kellett, de hát azért hívják Felsővárosnak ezt a részt, mert a modern Bergamo fölé magasodik). A kaptató végén egy kis térre érkezünk - Piazza Mercato Delle Scarpe -, ide fut be a funicolare is, és jobbra fordulva rátérhetünk a Felsőváros főutcájára. Semmiképpen ne hagyjuk ki ezt az utcát, azonban időnként térjünk le róla a jobbra és balra eső mellékutcákba, ahol kevesebb a turista, de semmivel sem kevésbé szép vagy hangulatos a környezet. Bergamo látnivalóiról nem írnék részletesen, azt meghagyom az útikönyveknek, inkább gyakorlati tapasztalatokat osztanék meg, illetve folytatom az általam bejárt útvonal leírását, amely számomra nagyon bevált, praktikusnak bizonyult.

A keskeny, szépen kövezett utca mindkét oldalán üzletek sorakoznak (elsősorban kávézók, éttermek, pékségek, cukrászdák). A szűk utcák pedig senkit ne tévesszenek meg, az itt lakók autóval közlekednek, igaz itt is csak a kiskocsik jöhetnek számításba, mint Olaszország oly sok településén. Középkori eredetű lakótornyot a Felsőváros több pontján is láthatunk, itt is lesz egy, látványuk-hangulatuk engem mindig megérint. Nagyjából az utca hosszának felénél van a Felsőváros központja, Piazza Vecchia. Itt biztos, hogy mindenki hosszabb időt fog eltölteni, körbejárva a tér épített emlékeit, de lehet ebédelni is, akár kint ülve a teraszon, csodálva a látványt. Magam is megpihentem a könyvtár - Biblioteca Civica Angelo Mai - árkádjai alatt, hogy élvezzem a tér hangulatát, a turisták és a helyiek folyamatosan hömpölygő áradatának látványával egyetemben. (2018)" forrás

---

,, Bergamo egy gyönyörű város, igazi ritkaság, hiszen történelmi óvárosa egyike azon keveseknek itt Olaszországban, melyeket a mai napig teljesen körülölel a középkori városfal. " forrás

---

Az óváros egy kis ékszerdoboz, csodás épületekkel, hamisítatlan mediterrán hangulattal.
A reptérről kijöttök, az 1-es busszal menjetek a végállomásig. Ott siklóval fel a hegy tetejére, a kilátás csodás.
Ha visszamentek a buszvégállomáshoz onnan be lehet sétálni a "belvárosba".
Sikátorok, dóm, pizzériák, terek.
A reptérrel szemben van az Orio center, az aljában hatalmas szupermarket. Ott érdemes feltankolni sajttal, pancettával, sonkával. (2023)

Piazza Vecchia - Palazzo della Ragione (városháza) a toronnyal (Torre del Comune) - V. Jancsi fotója

Santa Maria Maggiore - V. Jancsi fotója

Como város

V. Jancsi fotója

Programlehetőségek

Olvasmányos linkek

"Comó kedves kis város, bár a tó többi látnivalójához képeset szinte jelentéktelen. Van tóparti sétánya, dómja, és hangulatos kis terei, ahol többnyire nem nagy szám, de teljesen vállalható színvonalú ételeket lehet enni. Amire rájöttem: szigorúan csak olyan helyre ültünk be enni, ahol asztalterítő volt az asztalokon, mert ez a kis figyelmesség már azt is jelzi, hogy az étel is normális lesz.
Ha netán valaki gourmet étkezésre vágyik egy különleges helyen, akkor a Hotel Villa Flori éttermét ajánlom, ami a várostól negyed órás sétára található felújított villa a tó partján. Elegáns, ízléses és felejthetetlen élményt nyújt a gyertyafényes étkezés a tónál. Hétvégéken muszáj asztalt foglalni!

Comóból nagyon sok kirándulást kezdhetünk el. Mi a buszt választottuk Bellagió felé tartó utunkra, de lehet menni lassú illetve szárnyashajóval is. A tó körüli autókázást már nem nagyon ajánlom, csak olyanoknak aki gyakorlattal rendelkeznek az egysávos, de kétsávosként használt keskeny és kanyargós utakon való vezetésben. A buszos út is igazi kaland volt, egyik oldalon a meredek sziklákkal, a másikon a hetven méter mély szakadékkal, amit még kordon sem véd. A buszvezető pedig nem lassított, csak dudált a kanyarokban. Komolyan, csoda hogy élünk :-) (2013)" forrás

---

"Bellagióból hajóval mentünk át a "szembeszomszédhoz" a Villa Carlottába, ami Tremezzo városában van. Fejedelmi látvány a hegy oldalában a kastély és a hozzá tartozó hatalmas, még a Melzi parknál is pompázatosabb kert. Hozzáteszem, nekem a Melzi kastély kertje jobban tetszett, de ez a kert még impozánsabb még különlegesebb, még extrémebb az előzőnél. Itt már külön japán hangulatú bambuszkert is van, trópusi hangulatú esőerdő-szerű sétány vízeséssel és persze mértanilag pontosan rajzolt franciás jellegű virágoskert is van. A villát valószínűleg úgy tervezték, hogy még bent is a kinti látvány domináljon, mert bármelyik ablakból néztem ki, vagy tó csodás panorámája látszott, vagy a kert egy -egy jól kifundált részlete. A Villa Carlottában érdekes kiállítás van a szomszédos Grand Hotel Tremezzo múlt századi életéről, híres lakóiról, és az akkori felső tízezer hoteléletének mindennapjairól. Ezt mindenképpen ajánlom megnézni. (2013)" forrás

---

"Míg a comói látogatók jórészt művészek, királyi családok tagjai, politikusok és a régi Hollywood sztárjai közül kerültek ki, a tóparti elegáns villák sokáig kizárólag olyan előkelő olasz famíliák tulajdonában álltak, akiknek felmenői nemritkán a reneszánsz koráig vissza tudják vezetni a családfájukat. Így állt a helyzet egészen 2002-ig, amikor a békés olasz üdülőhely hirtelen reflektorfénybe került, hála George Clooney-nak, aki egy aprócska tóparti településen, Laglióban vásárolt magának villát. A sztár a Heinz családtól vette meg a 18. századi világossárga, zöld zsalugáteres Villa Oleandrát körülbelül 10 millió dollárnak megfelelő összegért, ami akkoriban csillagászati summának számított, amióta azonban Bill Gatestől Rupert Murdochig mindenki villára vadászik a környéken, tízszer ennyiért kelnek el a hasonló épületek. Az árak elszabadulásában az is szerepet játszik, hogy a vevők többsége a tó nyugati oldalán, a Cernobbio és Laglio közötti, mintegy 8 km-es, Riva Romantica névre hallgató partszakaszon akar birtokot, így a kereslet jóval nagyobb a kínálatnál. Az orosz újgazdagok ezen úgy próbálnak segíteni, hogy vastag eurókötegeket lobogtatva igyekeznek rávenni a régi tulajdonosokat, váljanak meg tóparti házuktól.

Korábban Gianni Versace tette divatossá a Comói-tavat, ám az ő befolyása semmiképpen nem hasonlítható Clooney-éhoz. A divatcézár 1977-ben költözött be a pénzes milánói családok nyaralói közé, és a hamvai állítólag ma is ott nyugszanak a Versace család magánkápolnájában, a 18. századi Villa Fontanelle kertjében. Versace mutatta be a tavat Elton Johnnak és Madonnának, őket Michael Douglas és Catherine Zeta-Jones követte, nyomukban olyan divattervezőkkel, mint Bill Blass, Donna Karan, Ralph Lauren, Calvin Klein és Oscar de la Renta, akik mind rászoktak a comói vakációzásra.

A La Repubblica című olasz napilap értesülései szerint nemrégiben szerzett házat a tóparton a Virgin Group multimilliomos tulajdonosa, az angol Richard Branson, illetve a kazah olajmágnás, Nurlan Kapparov, míg Silvio Berlusconi, a volt olasz miniszterelnök hónapok óta keresi a megfelelő ingatlant, állítólag a lánya számára. A La Repubblica tudósításából tudható az is, hogy Tom Cruise szintén rendelkezik itt házzal, Bill Gates pedig ugyancsak nagyon szeretne comói lakos lenni – akárcsak az a többrendbeli orosz milliomos, aki gátlástalan viselkedésével megbotránkoztatja a helyieket és a patinás Villa d’Este hotel elegáns, jól nevelt vendégeit. Ám ez az a hely, ahol a pénz és az erőszakoskodás önmagában nem elég: a hírek szerint a régi olasz családok összezárnak, és megpróbálják megvédeni a tavat a nemkívánatos idegenektől." forrás

---

"Lombardia Olaszország leggazdagabb és egyik legszebb része. Szállásunk egy gyönyörű kis város, Varese közelében volt. Ha Varesere gondolok, a mai napig az jut eszembe, hogy olyan, mint egy csodálatos reneszánsz ékszerdoboz. Az utcákat kastélyok, villák, színpompás parkok szegélyezik: mintha csak egy kosztümös filmbe tévedt volna az ember lánya. Másnap a legnagyobb alpesi tó, a Lago Maggiore környékét indultunk felfedezni. Az Alpok hegyláncával körülölelt mélykék víztükör partján megértettem, miért is szerette ezt a környéket annyira Goethe (még Wilhelm Meister című művébe is belecsempészte a leírását). Na és a tó közepén álló három kis sziget?! Szépségükkel szinte csalogatják a turistát. De mindent mégsem lehet megnézni! Végül mi a nyugati parton lévő kis szigetet – Isola di Garda – választottuk. Ültem a csónakban, a napsütéstől felmelegedett szél fújta a sálat a nyakamon, viaskodott a könnyű vászonkalapommal, a tó langyos vize időnként apró permetet szórt rám: várúrnőnek éreztem magam, aki épp megérkezik rég nem látott vidéki kastélyába… (Ami ez esetben a dózsepalota kicsinyített mása, az úgynevezett márványkastély.)

Azonban nem sokat bámészkodhattam, az idő kíméletlen nagy úr: indulnunk kellett, ha el akartunk jutni Bellagióba, a különleges hangulatú városba. A meredek utcákon szinte tapintható a múlt és a jelen találkozása. Mindenütt történelmi épületek, modern kis kávézók, hangulatos családi panziók és luxushotelek. Az olasz kávé híresen finom, de amit itt, egy apró utcai kávézóban ittunk, egy életre felejthetetlen.

Következő úti célunk a tó déli partján fekvő Como. Középkori falain belül nyugodt – és autómentes – világ fogadott minket, minden csupa báj és kellem. Mintha lelassult volna az idő kereke, az emberek nem siettek sehová, kényelmesen kávéztak, ejtőztek a teraszokon. Régen a város a kőfaragóiról és építészeiről volt ismert. Jellegzetes alkotásuk a Santa Maria Maggiore-dóm.

Ma már azonban Comoról már nemcsak a történelem jut az ember eszébe – hanem a sztárok. Egyre több világsztár vásárol ebben a kis földi paradicsomban birtokot. A legismertebb talán George Clooney és Donatella Versace. A tó partján áll egy különös, félelmetes ház is. Ebben forgatta Alfred Hitchcock zseniálisan borzongató filmjeit. Egyébként a mai napig gyakran bérlik ki filmes stábok forgatásokhoz.

A tó egyik legszebb kastélya a XVIII. századi Villa Carlotta. Hírnevét elsősorban reneszánsz díszkertjének köszönheti. Az öt kontinens különleges virágai, bokrai és fái játszanak itt kavalkádot, geometrikus formára nyírva harmonizálnak a villa építészeti stílusával." forrás

---

"Bergamo: Ha csak vásárolgatni akarunk, vagy nincs elég idő a császkálásra, a reptérrel szemben van az Orio Center pláza, ahol hipermarket és shopok mellett mellett jó kajáldák is vannak. A plázába gyalog lehet átmenni, öt perc séta. Bár egy kicsit olyan, mint a Gyűrűk Urában az Öregerdő: az ösvények mindig valahol máshol vannak. Az építkezés miatt folyton másfelé terelik a gyalogosokat. Olasz cipők, olasz táskák, leárazások. Azt érdemes belekalkulálni, hogy az alagsorban lévő szupermarketbe nem lehet nagy táskát bevinni. A közepeseket is - hátizsákot - befóliázzák, volt hogy sorban álltak az emberek a fóliázó muksónál. Csomagmegőrző nincs. Viszont ha sonkát, parmezánt akarunk hazavinni, itt érdemes bevásárolni. (2015)" forrás

---

"Reggeli után elhagytuk Milánót, egy óra múlva már Comóban voltunk. A városka történelmi fő tere nagyon patinás, havas hegycsúcsok veszik körül s a jéghideg vizű tó. A funiculare, vagyis a fogaskerekű felvitt minket a Brunate hegyre. Innen egy árnyas gyalogösvényen lehet még feljebb jutni. Különleges nyaralók, régi arisztokrata házak, címerekkel díszített kúriák, sorakoztak az út mellett. Kertjeikben több száz éves fenyők és különleges növények buja szövevénye díszlik.A mélyben a tó csillog, a távolban az Alpok havas csúcsai. Igazán szép! Délután a tó partján autóztunk észak felé Menaggio-ig, itt kompra szálltunk és kikötöttünk Bellagio-ban. Májusban itt csodás a természet, minden virágzik, a narancsfák már megérlelték gyümölcseiket. Káprázatos ez a hely! A faluban volt a szállásunk a hegy tetején. Nem volna rossz, ha minden nap erre a látványra ébrednénk." forrás

---

,, Ez a tó maga a csoda! Hihetetlenül gyönyörű a keskeny tó a magas, hófödte hegyek között, a parton a pálmafákkal. Ha szerencsés az ember, napos időt fog ki, ilyenkor aztán tényleg a világ egyik legszebb tava!
Budapestről könnyen és olcsón megközelíthető a Wizzair Milánó- Malpensa repterétől és a Ryanair által frekventált Bergamotól sincs messze sem tömegközlekedéssel, sem autóval. Ha az ember csak gyors, ám felejthetetlen és viszonylag olcsó kikapcsolódásra vágyik, ez az egyik biztos befutó!
Ez a két Balaton méretű tó ahhoz képest, hogy milyen keskeny, olyan mély. Európa legmélyebb tava a maga 400 méter mélységével.

Maga a környezet is csodálatos, simán el lehet nézegetni bármelyik faluból napokig a hegyeket meg a tavat. Szinte megunhatatlan a táj.

Ha az ember jót akar magának, hajóval megy legalább az egyik irányban. A hajók rendszeresen közlekednek, van személyszállító hajó plusz autókat vivő komp is.
Az úgynevezett tóközép három nagyobb városkáját (Bellagio, Menaggio és Varenna) gyakrabban közlekedő hajók is összekötik.

A tó közepénél fekvő Bellagionál rengeteg a látnivaló, például a Villa Melzi kertje. Nem akármilyen park ez, nézzétek meg! (Nem bírtam kiválasztani egyetlen képet, helyette itt van ez a Google képkeresős)

Bellagio önmagában is egy nagy látványosság, a gyönyörű szállodákon kívül a szűk utcácskákat vagy a lépcsőket tudnám kiemelni, illetve a tóparti sétányt a gondosan ápolt virágokkal.

Varenna: Ebben az apró városkában született Giovanni Battista Pirelli, a Pirelli gumiabroncsgyár alapítója, de ezen kívül Varennától icipicit délebbre található Olaszország legrövidebb folyója a Fiumelatte (Tej folyó) a maga 250 méteres “hosszával”. Olyan jelentős ez a folyócska, hogy őszre el is apad, körülbelül akkorra olvad el az összes hó és jég a fölötte található hegyekben.

Varenna az egyik kedvenc olasz városom. Hihetetlenül nyugodt és szép. Rögtön a hajóállomás mellett van egy szuper játszótér, ahol a gyerek még zsengébb korában sokat játszott, illetve onnan indul a tó fölé épített járda ami bevisz a falu szívébe.

Menaggio: Ez a pici városka nem rendelkezik különösebb látnivalóval, szerényen “csak” egy hosszú tóparti sétánya van rengeteg virággal, padokkal. Itt is simán el tud nézelődni az ember pár órát. Kár kihagyni!

Lecco: Leccora is érdemes időt szánni. Egyrészt nagyon hangulatos a város óvárosi része. Érdemes beülni egy sütire és egy kávéra valamelyik cukrászdába, figyelni a népet vagy kiülni a partra és hattyúkat etetni vagy nézni a rengeteg biciklist.
Másrészt természetesen a város fölé is tettek felvonót: a Piano d’Erna remek kikapcsolódási lehetőséget nyújt kicsiknek-nagyoknak, fantasztikus kilátás van Leoocra és a tóra innen!

Como: Como már nem egy kisváros, itt van már történelem, néznivaló, bőven.
Como a tó másik ágának végénél fekszik, ha hajóval indulsz a tó felfedezésére Leccon kívül ez a másik remek kiindulási pont. A Como nagyon kellemes, élhető város, sok parkkal, zöld területtel, szökőkutakkal.
Nem lenne igazi, ha nem lenne felvonó a mellette magasodó Brunate hegyre. Érdemes kivárni a sort és felmenni a hegyre mert tényleg szuper a kilátás innen (is)

A tó nem nagy, a villák és a gyönyörű kerteken kívül a saját szépségével tűnik ki. Ide nem azért jön az ember, hogy végigrohanjon rajta, vagy hogy kipipálja, hogy na, körbejártam a Comoi tavat is, hanem azért, hogy minden méterét megcsodálja. Mert van mit csodálni. (2015)" forrás

---

,, Természetesen a Comói-tó maga is egy olyan elem, ami nélkül a város nem lenne az, ami. A házak csodásan ölelik körül a part ide eső részét, ami szerves része a településnek. Éttermek és parkok követik egymás és szinte bárhol kiülhetünk lábat lógatni a sötétkék, csillogó víz fölé. A kikötők nem zsúfoltak (legalábbis tavasszal még nem), inkább jól kiegészítik az egész látképet. Passzol itt egymáshoz minden. Ehhez a háttérben magasló hegyek látványa már tényleg majdnem túlzás, és akkor az ember még fel sem nézett a villákkal teli hegyoldalakra. Én már teljesen megértem, miért ez az egyik olyan olasz vidék, ahol a legmagasabbak a telek- és ingatlanárak, és miért kuncsorognak Brad Pitték folyamatosan azért, hogy Clooney elpasszolja nekik a "viskóját" forrás

---

,, Bergamóból vonattal érdemes a tó felé utazni: mi Leccóban átszállva Varenna felé vettük az irányt. A jegy 5,5 euróba kerül, amit felszállás előtt a pályaudvaron lévő kis automatáknál érvényesíteni kell, Leccóban pedig bármelyik csatlakozó vonatra felhasználható. Érdemes egy kis időt szánni a városra, de nagyjából 1-1,5 óra is elég, hogy lesétáljunk a tópartra, együnk egy fagyit és visszaszálljunk a következő járatra.

Varennában a parttól 5-6 percnyi sétára van a vasútállomás és nagyon figyeljünk, ha szállást foglalunk: csak a közvetlen part sík, a távolabbi utcák (vagy például a szomszédos Perledo) meredek szerpentinek, ahol nem kellemes egy hosszú út után felfelé sétálni. Éttermekből sok van és nem feltétlenül drágák: ahol mi vacsoráztunk, 8-10 euróból meg lehetett úszni egy pizzát. Este még sétáltunk egyet a városkában, aztán elfoglaltuk a szállásunkat a hegy tetején.

A hajókikötő elég feltűnő helyen van az egyébként sem nagy Varennában, a menetrendje pedig online is elérhető. Bár a szemköztes Menaggio csábító volt, megtudtuk, hogy ott csak a tópart szép, így egyből eredeti úti célunk, Bellagio felé vettük az irányt.

Szállások tekintetében az egyik legdrágább helyszín a tónál és mivel 3-4 óra alatt teljesen bejárható, örültünk, hogy mi is csak ennyit szántunk rá. Ha megérkeztünk, a kikötő melletti étteremben vegyünk meg a buszjegyünket Comóba (nagyjából 3 euró), aztán irány a legészakibb pont, La Punta! Innen látszik Menaggio és Varenna is, utána pedig a kis utcákon haladva felfedezhetjük az egész várost.

Comóba érkezve induljunk el a sikló felé, ami felvisz minket Brunatébe, ahol nemcsak a világítótornyot, de templomokat és könyvtárakat is felfedezhetünk – a meredek pálya és a fenti épületek miatt nekünk Wes Anderson Grand Budapest Hotelje jutott eszünkbe. Oda-vissza nagyjából 5 euróba kerül, de a kilátás a tóra minden centet felejtet velünk. Ha visszaértünk a városba, sétáljunk el a dóm felé – a környező utcák bármelyikét választhatjuk, mert szinte mindegyik csodálatos.

Bár vannak “kötelező” látványosságok, Comóban mégis az a jó, hogy bizonyos területen belül bármerre fordul egy-egy sarkon az ember, mindig valami szépbe botlik. A városnak több pályaudvara is van, mi másnap a San Giovanniról mentünk vissza Monzán át Bergamóba. (2017)" forrás

---

,, Como, ami tulajdonképpen egy semmi extra városka, George Clooney biztosan nem emiatt a város miatt költözött a tó partjára. A legnagyobb vicc a látnivalók térképén a római fürdő romjai voltak, ez ugyanis jelenleg egy parkolóház. Van ugyan három tematikus útvonal az egykori városfalakon belül, de ezen a dómon kívül semmi különös.

Bellagio, a Comoi-tó talán leghangulatosabb kisvárosa. A víz meglepően hideg volt, a strand bár viszont kifejezetten színvonalas. Ezek a kavicsos strandok nekem nagyon nem kedvenceim, egyáltalán nem bírom a természetes Kneipp-masszázst, míg bevergődök a vízbe, de itt azért el bírtam duzzogni egy délutánt.

Como és Bellagio között egy meglehetősen szűk, de gyönyörű út visz végig a meredek parton. Bár kifejezetten kiépített megállóhely csak kevés van, ha látsz egy autónyi helyet, érdemes szinte bárhol megállni és lenézni a tóra.

A szomszédos Sirmione nem véletlenül van csurig tele turistákkal hétköznapokon is. Közel az autópálya, látnivaló van elég és strandot is találni. Három kört tettem meg káromkodva a kocsival, amíg parkolóhelyet kerestem, remek szórakozás volt.

A városkapu mögött pár méterrel kértem egy (számomra) szokásos pisztácia - étcsoki fagyit. Kissé meglepett, hogy 7 euró az ára. Ennél jobban csak a mennyiség. Nem tudom, hogy nyelvi problémák okozták-e, de valahogy sikerült az itthoni adag háromszorosát kikérnem, tulajdonképpen elnyalogattam egy kézisúlyzót.

Ahogy körbeautóztuk a tavat, Sarnico strandjára értünk vissza. Két dolgot érdemes megjegyezni. Egyik, hogy a három strandból ez az egyetlen (Lido di Nettuno a neve), ahol a vízbe is be tudsz menni. A másik kettő közül az egyiken eleve tilos, a másikon meg annyi a hínár, hogy senki meg sem próbálja. Hínár itt is volt rendesen, de a stég sokat segített a dolgon.

Hogy tovább dicsérjem (és ez a másik megjegyzendő), itt ittuk a nyaralás legjobb Aperol Spritz-ét, ami 3.5 eurós árával egyben a legolcsóbbnak is bizonyult. Leszámítva a bevásárlást, amikor Aperolt és Prosecco-t is röhej áron tudtunk beszerezni. (2017)" forrás

---

Bellagio turistaforgalmán csak annyiból látszott a szomorú időjárás, hogy sikerült helyet találni a városka szélén lévő, ingyenes parkolóban, de a vendéglátóhelyek zsúfolásig megteltek borozgató vagy kávét szürcsölgető vendégekkel. Nem sokat javított a hangulatunkon az a három Tik-tok huszár sem, akik a parti sétányon, az elemekkel dacolva, megtartották performance-ukat, ami inkább hasonlított egy szüreti szőlőtaposásra, mint táncra. Erre csak rátett egy lapáttal, amikor elsétáltunk az évtizedek óta bezárt Hotel Grande Bretagne előtt, ahol a híres Rocco és fivérei című filmet forgatták 1960-ban Alain Delonnal. A jobb napokat látott, ma lehangoló állapotban lévő épület betört ablakai, búsan meredtek a tó, szél korbácsolta vízére. De a kompkikötőtől a hegyoldalra felkúszó sikátorok, a rendbe hozott óvárosi házak és a karbantartott parkok mögött megbúvó nagyúri villák már mesés gazdagságról árulkodnak. A nap legsűrűbben elhangzott mondata minden bizonnyal az volt: milyen szép lehet ez napsütésben! 

Másnap reggel a szállásadónk azzal a nem túl örömteljes hírrel fogadott, hogy a heves esőzések miatt, beomlott egy alagút, ezért Varenna csak hatalmas kerülővel érhető el, így hát dobtuk a Villa Monasterót és a Castello di Veziót a parkjával együtt, sőt még a közeli Orrido di Bellano szűk szurdokában kiépített, vízeséshez vezető függőhidat is, pedig az tényleg érdekelt volna. Miután körülményessé vált északról körbeautózni az alpesi tavat, nagy bánatukra, nélkülöznie kellett a társaságunkat az 1600-ban épült Villa Carlottának és a Villa del Balbianellónak is, ami egy Star Wars epizódban és egy James Bond filmben is feltűnik. Helyette Como városában támasztottuk le az autót és tettünk egy körsétát. A kikötő és a tópart látványának élvezeti értékét csökkentette egy nagyban zajló építkezés és a süvítő szél, ezért a 18.  századi Dómba (Cattedrale di Santa Maria Assunta) húzódtunk felmelegedni, majd az üres utcákon átsétáltunk a Basilica di San Fedele freskóiban gyönyörködni. Az ornamentika behatóbb tanulmányozásában kissé zavarólag hatott, hogy éppen misét tartottak, ezért hamar továbbálltunk. (2023) forrás

Fotóegyveleg

Bergamo - v.j. fotói

Como - V. Jancsi fotója

Vissza az elejére

Kommentek