ÚTIKRITIKA.HU / Phuketváros

Phuket Town Phuket tartomány legnagyobb városa. Lakossága 2026-ban becslések szerint már 80–85 ezer fő körül alakul (a 2020-as ~79 000 főhöz képest enyhe növekedéssel), és továbbra is a sziget gazdasági, közigazgatási és kereskedelmi központja.

A város nagy része ma is egy tipikus, kissé kaotikus, provinciális thai nagyváros benyomását kelti, így önmagában nem számít klasszikus tengerparti turistalátványosságnak. Ugyanakkor az óvárosi rész – különösen a kínai negyed (Old Town, Thalang Road környéke) – kifejezetten hangulatos, színes sino-portugál épületekkel, kávézókkal és utcai művészeti elemekkel, így mindenképpen megér egy rövid sétát.

2026-ra az óváros turisztikai kínálata tovább bővült: több boutique hotel, dizájnkávézó és helyi étterem nyílt, miközben a vasárnapi Walking Street Market továbbra is az egyik legnépszerűbb program.

Összességében a szállás és az étkezés Phuket Townban még mindig jelentősen olcsóbb, mint a nyugati parti strandok (pl. Patong, Kata, Karon vagy Surin) környékén. Emiatt sok utazó választja tudatosan bázisként, különösen hosszabb tartózkodás esetén. A város nyugodtabb, „helyibb” hangulatot kínál, ami kellemes tempóváltást jelenthet a zsúfoltabb tengerparti üdülőövezetekhez képest.

Ranong Main Market és Fresh Market - Phuket Old Town egész napos tradicionális piacok, ahol péntek délután is friss gyümölcsöt, helyi ételeket vagy thai alapanyagokat találsz. Ezek nem események, de élő, autentikus helyi életet mutatnak.

Tetszett&Nem tetszett

Tetszett

A sinoportugál stílusú, élénk színekben pompázó épületek látványa a Thalang Road mentén egyszerűen lenyűgöző volt – olyan, mintha egy festménybe léptem volna be.
A Wat Chalong templomkomplexum hatalmas, aranyozott csédija közelről még impozánsabb volt, mint bármely fotón, és a légköre valóban megnyugtató békét árasztott.
A Sunday Walking Street egyik maradék standján kapható friss mangós rizspuding ízét egyetlen éttermiben sem sikerült azóta megközelíteni.
A belváros keskeny sikátoraiban bolyongva lépten-nyomon érdekes street art-alkotásokba botlottam, amelyek ügyesen ötvözték a helyi kultúrát a modern művészettel.
A Rang Hill kilátópontról belátni az egész várost és a távolban csillogó tengerszorost felejthetetlen félórás kitérőnek bizonyult.
A helyiek rendkívül barátságosak és türelmesek voltak, még a tört angolom ellenére is mosolyogva segítettek eligazodni a piacokon.

Nem tetszett

A déli hőség és a nyomasztó páratartalom már a reggeli órákban is elviselhetetlennek tűnt, és a folyamatos izzadástól nehéz volt igazán élvezni a sétákat.
A belvárost átszelő forgalmas utak zaja és a sok robogó szinte állandó, idegesítő háttérzajt biztosított az egész látogatás alatt.
Néhány turisztikailag felfedezett utcán az árusok meglehetősen tolakodóak voltak, és szinte lehetetlennek bizonyult csendben nézelődni a standok között.
A nyilvános illemhelyek állapota és higiéniája sajnos messze elmaradt az elvárható szinttől, és a városban elvétve lehetett csak megfelelő közmosdót találni.
A tuk-tuk sofőrök turistaárai meglehetősen magasak voltak, és az alkudozás nélkülözhetetlen, de fárasztó rituálénak számított minden egyes fuvar előtt.
A történelmi belváros és a modern bevásárlónegyedek között éles, kissé szomorú az átmenet – néhány utcával arrébb az autentikus hangulatot már felváltotta a globalizált plázakultúra.

Beszámolók

Phuket óvárosa kellemes meglepetést okozott számomra. Jó hangulatú hely, rengeteg falfestménnyel, és egyébként is sok művészeti alkotással mindenfelé.

Nem megyek Phuket Townba, hacsak nem muszáj. Nagy a forgalom, meleg van, és nincs is annyira sok látnivaló.

Az egész napot az óvárosban töltöttük. Fantasztikus volt! Csavarogtunk az utcákon, rengeteg boltba benéztünk, vettünk néhány műalkotást, finom ételeket ettünk, és ettünk egy nagyon ízletes fagyit is. Amikor besötétedett, a város még inkább életre kelt, a bárok pedig még pezsgőbbé váltak.

Őszintén nem értem, hogyan mondhatja bárki, hogy az óvárosban nincs mit csinálni, vagy hogy unalmas lenne. (2025)

A két fő utca keskeny, és napsütésben a hőség miatt nagyon nehéz közlekedni rajtuk.

Az Óváros nagyon érdekes hely, különösen az építészete miatt. Nem túl nagy, körülbelül egy óra alatt kényelmesen bejárható gyalog. A látogatásom idején tele volt emberekkel, rengeteg bár, étterem és üzlet működött a környéken. Szerintem ez a sziget egyik legérdekesebb látnivalója.

Odajutás

Phuket Town és a sziget legnépszerűbb strandjai között elsősorban helyi buszok és úgynevezett songthaew-ek – nyitott platós, padokkal felszerelt helyi járatok – közlekednek. Ezek többsége a Ranong Road környékéről, a Down Town Market mellől indul, így ha strandra tartasz, érdemes ezt a pontot megcélozni.

Ha a régi, 1-es buszpályaudvaron (Bus Terminal 1) érkezel, onnan gyalog is könnyen eljutsz a songthaew-ekhez. Sétálj vissza arra az útra, ahonnan érkeztél, majd fordulj jobbra a Phang Nga Roadra, menj végig rajta nagyjából egy kilométert, aztán fordulj balra a Phuket Roadra. Innen jobbra kell kanyarodni a Ratsada Roadra, és addig haladni, amíg el nem éred a Suriyadej Fountain körforgalmat. A körforgalom után néhány száz méterrel bal oldalon már látni fogod a nagy, kék színű songthaew-eket; az elsők általában Patongra mennek, kicsit tovább pedig más strandokra (Kata, Karon, Rawai) induló járatokat találsz. Patong felé egyébként közvetlen busz is indul a pályaudvarról, körülbelül 40 bahtért.

2026-ban a Patong Beach felé közlekedő járat a legnépszerűbb: a viteldíj nagyjából 30–40 baht, a menetidő 45–60 perc, és reggel 7 és este 6 között körülbelül félóránként indulnak a kocsik. Más strandokra a jegyár általában 20–40 baht között mozog. Ha lekésed az utolsó járatot, a taxi jellemzően 300–600 bahtba kerül, a távolságtól és az alku sikerétől függően.

A Bus Terminal 1 nincs feltűnően „1-es terminálként” megjelölve, de ez a belvárosi, régebbi állomás, ahonnan a közeli célállomások – például Khao Lak vagy Takua Pa – felé indulnak buszok. Khao Lak irányába 2026-ban a jegy ára nagyjából 120–180 baht.

A Phuket International Airport körülbelül 30 kilométerre északra található Phuket Towntól. 2026-ban taxival 600–800 baht körüli összeggel és mintegy 35 perces menetidővel lehet számolni, megosztott minibusszal 200–250 bahttal és körülbelül egy órával, míg az államilag támogatott reptéri busz 120–150 bahtba kerül, és nagyjából 1 óra 15 perc alatt ér be a városba. A reptéri busz továbbra is a régi, 1-es terminálról indul: városból a reptérre körülbelül 6:00–18:30 között, a repülőtérről vissza 8:00–20:30 között közlekedik, a jegyet pedig a buszon kell fizetni a jegykezelőnél.

A Bus Terminal 2 az újabb, távolsági pályaudvar, amely a városközponttól távolabb található, és innen indulnak a hosszabb távú járatok Bangkok, Krabi vagy Surat Thani felé. A két buszállomás között egy élénk rózsaszín (fukszia) songthaew ingázik, az új terminálnál a 12-es állásnál parkol, a viteldíj 2026-ban körülbelül 15 baht.

Fontos tudni, hogy a 2-es terminálon érkezve taxisofőrök gyakran azonnal megszólítják az utasokat, ezért érdemes nyugodtan körülnézni; a hivatalos taxi pult az épület hátsó részén található. Elöl, kevésbé feltűnően motoros taxik is várakoznak, amelyek rövidebb távra olcsóbb megoldást jelenthetnek. Ha közvetlenül a 2-es terminálról szeretnél Patongra vagy más strandra menni, egy teljes songthaew „privát” bérlése körülbelül 300–400 baht/fő, feltéve hogy megtelik utasokkal, de általában olcsóbb megoldás átváltani a rózsaszín járattal az 1-es terminálhoz, és onnan használni a hagyományos strandjáratokat.

Helyi közlekedés

Phuket Town egy kicsit túl nagy ahhoz, hogy kényelmesen be lehessen járni gyalog. Szervezett tömegközlekedés gyakorlatilag alig van, viszont motoros taxik és négykerekű tuk tukok járják a várost, utasokra vadászva.

Az a piros az egy tuk tuk - K. Kriszta fotója

Étkezés

Phuket városában érdemes reggel a helyi kávézók egyikében kezdeni, ahol erős thai kávét és egyszerű, meleg reggeliket kínálnak.
Ebédre sokan választják a Hokkien tésztát vagy a rizses, wokban sült ételeket, amelyek gyorsan elkészülnek és laktatóak.
Az utcai árusoknál általában frissen főznek, de figyeld, hol esznek a helyiek, mert az jó jel a minőségre.
A night marketeken kis adagokat is lehet kérni, így többféle fogást meg tudsz kóstolni egy este alatt.
Ha nem szereted a csípőset, mindig mondd előre, hogy „no spicy”, mert alapból sok étel erősen fűszerezett.
Palackozott vizet érdemes inni, és jeget csak forgalmas, megbízható helyen kérni.
A tengeri ételeknél nézd meg a friss alapanyagot, mielőtt elkészítik, különösen a piaci standoknál.
Készpénz legyen nálad, mert a kisebb kifőzdék és utcai árusok többsége nem fogad el bankkártyát.

K. Kriszta fotója

Vásárlás

Úgy tűnik, a legtöbb látogató számára a vásárlás a fő ok, amiért felkeresik Phuket Townt. A helyi piacok, valamint a számos bevásárlóközpont és áruház mellett a kínai negyedben található Thalang Road is széles választékot kínál butikokból és galériákból, ahol hagyományos kézműves termékeket és a régióból származó régiségeket árusítanak.

K. Kriszta fotója

A Phuket Night Bazaar hatalmas területen terül el, ahol helyi termékeket lehet beszerezni – bár előfordulhat, hogy ugyanazokat az árukat jóval olcsóbban megtalálod a Big C szupermarketben.

A Central Phuket egy hatalmas bevásárlóközpont, ahol valóban mindent megtalálsz egy helyen. Széles választékban kínál márkás üzleteket, éttermeket, kávézókat, szórakozási lehetőségeket és pihenésre alkalmas tereket. Az épület modern és elegáns stílusban készült, tágas, kényelmes belső terekkel, így kifejezetten kellemes benne sétálni és időt tölteni.

Az egész központ tiszta és jól szervezett, az egyértelműen kialakított zónák megkönnyítik a tájékozódást. Helyieknek és turistáknak egyaránt ideális, akár vásárolni, étkezni, kikapcsolódni szeretnél, akár a családdal töltenél el minőségi időt. A Central Phuket mindenképpen Phuket egyik kihagyhatatlan helyszíne; ha van egy szabadnapod vagy a nyaralásod alatt keresel programot, érdemes ellátogatni ide.(2026)

Más praktikus információk

K. Kriszta fotója

Kínai negyed

Thalang Road

K. Kriszta fotói

Jui Tui and Put Jaw templomok

(a Ranong Road és a Soi Phuthon sarkán, közvetlenül a Ranong buszpályaudvar nyugati oldalán)

A Put Jaw Phuket legrégebbi kínai taoista temploma, amelyet több mint 200 évvel ezelőtt építettek, és az Irgalom Istennőjének (Kwun Im) szenteltek. A mellette található, vele összekapcsolt Jui Tui templom ennek nagyobb és modernebb „melléképülete”.

Más látnivalók

Khao Rang

Nagyszerű kilátás nyílik Phuket Townra, a sziget déli részére, valamint néhány közeli szigetre, ha felmegyünk a város északnyugati határán található Khao Rang-domb tetejére.

A csúcson több étterem is működik, ahonnan lenyűgöző panoráma tárul a városra. Emellett található itt egy szabadtéri fitneszpark a sportolni vágyóknak, valamint egy kellemes, füves terület, ahol Phraya Ratsada Nupradit bronzszobra áll, aki V. Ráma király uralkodása idején Phuket nagy tiszteletben álló kormányzója volt.

Old Phuket

A Kínai negyed és az Old Town (Óváros) nem két különálló városrész, hanem lényegében ugyanannak a történelmi központnak az egymásba fonódó részei. Az Old Town jelöli Phuketváros teljes történelmi magját, amely a 19. századi ónbányászat idején gazdagodott meg, és ahol ma is láthatók a jellegzetes színes, szino-portugál stílusú épületek, a keskeny utcák, kávézók és kis galériák. Ezen a területen belül található az a rész, amelyet sokan Kínai negyedként emlegetnek: itt különösen erős a hokkien kínai bevándorlók kulturális öröksége, kínai szentélyek (például a Jui Tui Shrine), tradicionális boltok és a híres Vegetáriánus Fesztivál helyszínei is itt koncentrálódnak.

Vagyis amikor Phuket Old Townban sétálsz, gyakorlatilag a „kínai negyedben” is jársz – a két elnevezés nem külön városrészeket takar, hanem ugyanazon történelmi terület különböző hangsúlyait jelöli.

Old Phuket (ย่านเมืองเก่าภูเก็ต) – Dibuk Road, Phang Nga Road, Yaowarat Road, Thalang Road, Krabi Road.

A 19. századi ónbányászati fellendülés (tin boom) kezdetén számos impozáns kúria és üzletház épült, amelyek közül sok ma is jó állapotban fennmaradt. A térségre jellemző építészeti stílust kínai–portugál (sino-portugál) stílusnak nevezik, amely erős mediterrán hatásokat mutat.

Az üzletházak homlokzata általában keskeny az utcafronton, de az épületek mélyen hátranyúlnak. Különösen a Dibuk Roadon sok házon láthatók régi, faragott faajtók kínai mintázatú díszítésekkel.

Az úgynevezett „Old Phuket” további utcái – hasonló épületekkel – a Phang Nga Road, a Yaowarat Road, a Thalang Road és a Krabi Road. A városrész könnyen bejárható gyalog, és a séta kifejezetten kellemes élményt nyújt.

A környéken található néhány más, régi európai stílusú, figyelemre méltó épület is, például a Tartományi Hivatal (Provincial Hall), a Phuket-i Bíróság (Phuket Courthouse) és a Siam City Bank épülete.

Wat Mongkol Nimit templom

A Wat Mongkol Nimit Phuket óvárosának egyik legfontosabb buddhista temploma. Az óvárosi negyed közelében található, néhány percre a Thalang Roadtól. Aranyszínű chedije messziről is jól felismerhető. A templom területe tágas és rendezett, nyugodt hangulatot áraszt. A főépületben egy nagy, arany Buddha-szobor látható.

A látogatók számára nyitott, de illik visszafogott öltözékben érkezni.

K. Kriszta fotói

Történeti háttér

Phuket városának története nem a strandokon, hanem a kikötő és az ónkereskedelem körül kezdődött. A mai Phuket Town a 19. században nőtt igazi regionális központtá, amikor az ónbányászat irányítása és az export szervezése itt összpontosult. A város gyors fejlődését főként kínai bevándorlók alapozták meg, akik vállalkozóként, kereskedőként és bányatulajdonosként is meghatározó szerepet játszottak.

K. Kriszta fotója

Az általuk épített, ma is álló kínai–portugál stílusú házak nem díszletek, hanem egy gazdag kereskedőréteg lenyomatai. Phuket Town utcahálózata, különösen a Thalang Road környéke, ebből az időszakból őrzi szerkezetét. A város közigazgatási és gazdasági központként működött, miközben a bányák jórészt a sziget más részein voltak.

A 20. század elején Phuket Town már iskolákkal, kínai szentélyekkel, piacokkal és európai mintára szervezett hivatalokkal rendelkezett. A világháborúk és az ón iránti kereslet csökkenése visszafogta a növekedést, de a város nem ürült ki, inkább lassabb ütemre váltott. A helyi kínai–thai közösség kulturális hagyományai, például a vegetáriánus fesztivál, továbbra is a városi identitás részei maradtak.

Amikor a 20. század végén a turizmus a sziget tengerparti részein robbanásszerűen fejlődni kezdett, Phuket Town háttérbe szorult a strandok mögött. Ugyanakkor éppen ez mentette meg attól, hogy teljesen átépítsék, így az óváros nagy része megőrizte történeti arculatát. A 2000-es évektől tudatos városrehabilitáció indult, amely a régi épületek felújítására és kulturális funkciókkal való megtöltésére épített.

Ma Phuket Town közigazgatási központ, egyetemi város és kulturális csomópont egyszerre. Története arról szól, hogyan lett egy ónkereskedelemre szerveződő városból olyan regionális központ, amely saját múltjára építve talált új szerepet a modern Thaiföldön.