ÚTIKRITIKA.HU / Similan Islands

Similan Islands

o.i. fotója

A szigeteket Phuketről kb. félórás hajóúttal lehet megközelíteni. A szervezett túrák jellemzően tartalmaznak fürdési és sznorkelezési (pipás búvárkodás) lehetőséget és minimum két sziget meglátogatását. Az egynapos túra átlagára kb. 3000 baht/fő (azaz 21 ezer forint körül). A túra teljes hajózási része akár 3 és fél órás is lehet. A motoros hajók nagyon gyorsan mennek és sok ember számára a túra hajózási része jórészt kényelmetlen, kellemetlen élmény is lehet. Ennek a túrának a sznorkelezési részére csak azok vállalkozzanak, akiknek e téren már van valami pici tapasztalatuk, elég jól tudnak úszni és átlagos fizikai kondíciót legalább elérik. Alkoholos állapotban semmikképpen sem szabad búvárkodni. Ez ugyan evidensnek tűnik, de nem mindenki számára...

Pozitív vélemény

Nagyon szépek ezek a szigetek és kitűnő a sznorkelezési terep. A szigetek partjain a homok vakítóan fehér és finom. Csodásak a sziklák is. Olyan látványok is vannak, amiket azok élvezhettek, amik a Maldív-szigeteken is jártak. A víz alatti látási viszonyok jók a sznorkelezéshez. Az élővilág, főleg a halak nagy választéka, színpompája nagy élmény. Izgalmas a teknőcök látványa és a korallvilág hihetetlenül szép.

Negatív vélemény

A Similan szigeteket a világ 10 legjobb sznorkelező terepének nevezik egyes források. Sajnos azonban sok turista némileg csalódik a szigetek meglátogatásakor. Egyrészt a napközben olyan sok kiránduló hajó jön, olyan sok turistával, hogy a fő sznorkelezős vízövezeteknél valóságos közlekedési dugó alakul ki, és a búvárkodás nem válik igazán élvezhetővé a sok egymás mellett a víz alatti élővilágot, halakat bámuló embertől. Másrészt a kirándulások programjában szereplő vízterepeken a reméltnél kevesebb a hal és a korallvilág sérült, halott. Bizony, bizony, azok, akiknek lehetőségük nyílt az egyiptomi Shar El Sheikh-nél a Vörös-tengerben sznorkelezni, azok az összehasonlításban valószínűleg lefitymálják a Similan-élményt.

Banánnal ugyan a sznorkelezők magukhoz tudnak csalogatni egy-egy teknőcöt, de ez sem válik akkora élménnyé, ha tucatnyi búvárkodó lökdösi egymást a víz alatt. Sajnos az amúgy kristálytiszta vízben lehangoló látni a felelőtlen kirándulók által a vízbe dobott műanyag- és egyéb szemetet, hulladékot.

Beszámoló

A Similan-szigetek volt az egyik fő ok, hogy Khao Lakra jöttünk. Az egyik helyi túraszervezőnél foglaltunk egésznapos programot. Túl nagy választás mondjuk nincs, két nagy túraszervező uralja itt a piacot. A SeaStarnál 2200 baht/fő (gyerekeknek 1700 baht) áron vettünk jegyet. Transzfer vitt-hozott minket a szállásról, így azért elég kényelmes. Amikor megérkeztünk a kikötőbe, rossz érzéseink támadtak. Mint egy repülőtéren, hosszú sorok várakoztak a becsekkoláshoz. Mi a "piros" csoportba kerültünk és legnagyobb meglepetésünkra a guide-unk magyarul szólt hozzánk! Gustee már sok éve él Thaiföldön és idegenvezetősködik a SeaStarnál. Sok hajóra nagyon sok ember szállt fel. Kényelemben nem volt hiány, igyekeznek mindenben a vendégek kedvére tenni és a hajóflotta is új. A SeaStar tulajdonosa, pedig egy öregúr, aki minden reggel ott ül a kikötőben és maga felügyeli az indulást.

A hajóút jó másfél óra az első szigetig. Megkaptuk a búvarmaszkokat, legzőcsöveket (sajnos uszonyt nem, azt a parton kellett volna felvenni, csak valahogy mi erről lemaradtunk), törölközőket. A 4. számú szigetnél aztán kidobták az összes hajó összes utasát egy kis öbölben snorkelezni. Először megküzdöttünk a víz tetején lebegő tömeggel, meg a gyerekekkel, akik bevágták a durcát, hogy mentőmellényt kell viselniük (pedig ők már igenis tudnak úszni!). Aztán Dani kiszúrt egy sziklában bújkáló, hatalmas poliporrot, aminek a gazdája aztán nem volt szégyenlős, és korallról korallra úszott szépen színét változtatva, ahogy kell. Mi meg lelkesen követtük fentről. Végül egész izgalmas 20 percet töltöttünk a vízben. Aztán rendeltek is vissza a hajóra, menni kellett tovább. Második megálló a névadó Similan-sziget, ahol kétes minőségű menza ebedért kellett ismét birkózni a tömeggel. Na, ez nyugodtan kimaradhatott volna. Maradt úgy 15 percünk, hogy a brosúrákon látható gyönyörű türkizkék vízű Princess-öbölben mártózzunk egyet. Kár, hogy ez is telis tele volt turistákkal. Harmadikként a 8-as szigetnél tették partra a társaságot, ahol a másik ikonikus természeti forma, a magasban egyik sarkán egyensúlyozó óriási sziklatömb található. Ide is fel lehet menni, de csak és kizárólag cipőben, úgyhogy aki a mászást tervezi, az hozzon magával vízicipőt! A sziklához az előzőhöz hasonló gyönyörű, fehér homokos beach is tartozik. Mi azonban Gustee javaslatára különcködtünk, a hajón maradtunk, és onnan mentünk a félreeső sziklák mentén snorkelezni. Ott laknak ugyanis a teknősök. Sikerült is összefutni két méretes jószággal. Az egyik kínai turistákat szállító hajó is pont ugyanezt tervezte, így a találkozás itt sem volt romantikusnak mondható. A szomszéd hajó guide--ja ugyanis kézből etette a teknősöket (amit persze elvileg tilos), miközben a kínai kollégák a víz tetején lebegő polifoamra halmozva dugták fejüket a vízbe és úgy nézték az eseményt. Nem gondoltuk, hogy ilyen van 😮 Szerencsére a teknős is megunta egy idő után és a mi hajónk felé vette az irányt. Itt enni ugyan nem kapott, de mi testközelből csodálhattuk meg gyönyörű mintázatú habtestét. Pár percet úsztunk is együtt, aztán továbbállt. Abszolút ez volt a nap fénypontja!

Még egy, a 9-es számú sziget volt még hátra. Itt hatalmas halrajok vannak. Ahogy vízbe ugrottunk, alattunk millió példányból álló jackfish raj cirkulált, szabályos körben, hogy szinte beleszédültünk a nézésbe. Nem mindennapi látvány volt! A gyerekek aztán már unták az úszkálást, úgyhogy az utolsó perceket a hajó tatjáról ugrálással töltötték. Visszahajókáztunk aztán a kikötőbe, ahol még ettünk egy fagyit, és visszatranszferáltunk a szállásra. A hotel medencéjében még "kimostuk" a fürdőruháinkból a sót, aztán a már bevált vacsorázó helyünkre mentünk. Ismét nagyon jókat ettünk! Végül kiültünk még a tengerpartra csillagokat nézni, habár azt nem, de villámokat láttunk! (2024)

Kommentek