ÚTIKRITIKA.HU / Dél-Afrikai Köztársaság






hirdetes
Dél-Afrikai Köztársaság

útikritikák


Dél-Afrikai Köztársaság

Általános tanácsok | Szafari | Johannesburg | Pretoria | Durban | Sun City | Olvasmányos linkek | Fotóegyveleg

Általános tanácsok

Jön!

Szafari

Pilanesberg Nemzeti Park


"Ez a nemzeti park Johannesburgtól (helyi rövidítésben Jo’burgtól) északkeletre található egy vulkanikus alapkőzetű területen. Tökéletes hely egy hétvégi kiránduláshoz, szép környék, a nagy öt (persze nem garantált) és mindössze két órás vezetés Klipkoptól.

Az afrikai nemzeti parkok lényege nagyjából egy élő múzeumhoz hasonlítható: kocsival megy körbe az ember a kiépített, helyenként kavicsos-poros utakon és onnan is készít fényképeket (múzeumban persze ezt nem lehet), mivel a kocsiból kiszállni tilos – persze a személyes biztonság érdekében. Természetesen nehéz kiszúrni az állatokat menet közben; a kis körutazás végére már minden száraz akácia bokrot elefántnak és minden nagyobb sárgás követ oroszlánnak véltünk, vagy ki mit akart látni, annak. Persze egy csomó zebrát, zsiráfot sikerült észrevennünk. Szerencséket annak tulajdonítottunk, hogy őket egyszerűen lehetetlen nem meglátni, habár néha a zsiráfok meglepő ügyességgel olvadnak bele a környezetükbe. Impalák is gyakorta fordultak elő az út mellett, de későbbi teóriánk szerint, ők általában véve tömegesen fordulnak elő mindenütt (az elején még nagyon izgalmas állatokat hamar meguntuk, amikor minden bokor mögül ők bukkantak elő és nem egy oroszlán, vagy gepárd.).

Még szerencsénk volt a vízilovakkal is, de csak nagy helyhez kötöttségük miatt, valamint valamilyen okból kifolyólag relatíve rengeteg orrszarvút láttunk. Volt, amelyiket a borjával. Úgy éreztük, Fortuna a kegyébe fogadott. Mint később kiderült az afrikai papírpénzen, a Randon, a vadállatok előfordulási gyakorisága dönti el, hogy melyik bankjegyen fordulnak elő; az orrszarvú lehet a leggyakoribb, mert ő a tízesen van. Akárhogy is, lenyűgöző volt őket látni, ahogy négyesével pihennek egy fa alatt. A leopárd a kétszázason foglal helyet és valóban nem sok példány fordul elő, viszont nekünk sikerült messziről megpillantani egyet, amint éppen ebéd után sziesztázik egy fa árnyékában (persze csak azért, mert megálltunk megnézni, miért álldogál ott ez a sok kocsi egy helyen).

Habár Pilanesbergben nem láttunk se oroszlánt, se bivalyt, se elefántot, se gepárdot (a természet a kisujját nyújtotta, de mi mindet akartunk, de hát mindenki a nagy vadakra hajt), nagy élmény volt látni ezeket, az általunk az állatkertből jól ismert vadakat a szavannán, és ráadásul viszonylag közel. Még nagyobb élmény volt olyan állatokat látni, amiről előtte még csak nem is hallottam és úgy általában véve, csak tudni, hogy vannak még legelésző zebracsordák a természetben (habár mesterséges határok között) és én (még) láthattam őket. (2010)" forrás

Krüger Nemzeti Park

"Ez a nemzeti park egyike Afrika legnevezetesebb látványosságainak, Izrael nagyságú területen fenhetjük a fogunkat az összes nagyvad várva várt megjelenésére. Ezért is mindenképp ajánlatos több napot eltölteni itt, főleg, ha az ember a nagy ötre hajt (mint mi). Az elefántok garantálva vannak, de marad még négy vad, amit jó nagy területen kell fellelni. A legérdemesebb kocsit bérelni és úgy körbekocsikázni, az estét pedig sátorban tölteni, mert a szervezett túrák és a nívósabb szállások egy vagyonba kerülnek. (Általában véve sem mondható az ország nagyon olcsónak, körülbelül itthoni árak vannak.)

Mindenképp legyünk tudatában annak, hogy a nemzeti parkban kapuzárás sötétedéskor van – a mi esetünkben hatkor -, aztán se be, se ki. A park területén belül vannak kisebb, elektromos kerítéssel körbevett létesítmények, – ahol a szállások, benzinkutak, boltok, éttermek találhatóak – amelyekre ugyanúgy vonatkozik a kapuzárás. Az első éjszakánkon mi majdnem kiszorultunk, mögöttünk csukták be a kapukat. Szerencsétlenségünkre épp az esős időszak legelejét csíptük el és nagyon lehűlt a levegő, valamint elkezdett esni, ugyanakkor öröm az ürömben, hogy épp a hűvösebb időnek köszönhetően egy szúnyoggal sem találkoztunk. Ez azért volt fontos, mert a Krüger maláriaterületen van, és hiába szedtünk mind malária gyógyszereket, egyik sem biztosít 100 %-os védelmet a vérszívók ellen. De az idő szörnyű volt és valószínű ezt az állatok is érzékelhették, mert nem nagyon bújtak elő. Csak az impalák. Azok dögivel voltak mindenhol (ezzel is igazoltak a teóriánkat). De azért, ahogy az meg van írva, valóban láttunk elefántot, kafferbivalyt is. A kafferbivalyok előttünk való átkelése okozta, hogy majdnem lekéstük azt az oly sokat emlegetett kapuzárást. Egy oroszláncsorda is az úthoz viszonylag közel pihent, de sajnos a bozót, meg a nagy fű elég sokat kitakart. Különben sokszor a többi autósra hagyatkoztunk és ott álltunk meg, ahol több kocsi csoportosult. Volt olyan is – mivel elég nagy volt a rohanás -, hogy csak a fényképeken vettem észre bizonyos apró részleteket, mint pl. egy krokodilt (teljesen meg voltam győződve arról, hogy mi nem láttunk egyet sem).

Egy éjszakai szervezett túrára is befizettünk, hogy teljes legyen az élmény (mivel, ahogy mondtam: sötétben már saját kocsival se be, se ki). A kocsi úgy két km után le-, a rádió pedig beragadt, aztán a sofőr – aki vezetőnk és védelmezőnk is volt egyben – pedig elment puskával a kezében, sokak szerint WC-re. De éljenek a technika csodái; a mobiltelefon még a szavanna eme rejtekén is működött, ennek eredményeként folytathattuk kalandokkal teljes utunkat most már egy új, működőképes járművel. Ekkora már szakadt és erőteljesen lehűlt a levegő (és nekem még azt mondták, hogy Afrikában ilyenkor egy pulóvernél nem kell több). Az új csodás és működőképes jármű hamar beázott, úgyhogy már nem csak fáztunk, de át is áztunk. Különben az éjszakai túrán azért akartunk részt venni, mert itt vélhetőleg nagyobb eséllyel lehet látni nagymacskákat és egyéb ragadózókat, de nagy meglepetésünkre csak impalákkal találkoztunk (ezek, mint a robotok, mindig esznek és mindenhol), amik látványa nem igazán kárpótolt minket az adott körülmények között. Az út legeslegvégén találkoztunk egy elefánttal, de akkorra már senkit sem érdekelt szegény. (2010)" forrás

Johannesburg

Johannesburg az ország legnagyobb városa kb. 3,2-4,4 millió lakossal.

"Megérkeztem Dél-Afrikába, majd egy kétórás dugóval teli út után megérkeztem négycsillagos johannesburgi hotelembe. Az út elvezetett a szegényebb területek mellett, ahol egyemeletes téglaházak övezték az utat, benne különböző boltokkal (főként használt autó, élelmiszerbolt és sebészet), a boltok előtt ülő tulajdonosokkal. Johannesburg központjába érve a beton felhőkarcolók tövében zajlik az élet az utcákon az egymástérő utcai árusokkal (néhányan felkészülten már bevásárlókocsival álltak az út mellett). Aztán a villanegyeden keresztül a széles pálmafákkal övezett úton megérkeztünk Rosebank negyedbe, ahol a négycsillagos hotelem is van. Itt az összes látnivaló az európai színvonalú óriási bevásárlóközpont és a mellette levő szuvenír bazár. (Amikor próbáltam egy térképet kérni a térségről, kedvesen mosolyogva elmagyarázták, hogy hol a bevásárlóközpont és az utamra engedtek…). Az egész város az autósoknak van építve, így az egyszeri turista – főként, aki csak pár napot tölt itt – gyakorlatilag csak taxival közlekedhet, ami egyrészt drága, másrészt bonyolult megbízható taxit találni. Maguk az autósok se vezetnek a legbiztonságosabban, de a gyalogosok is folyamatos élethalál harcot játszanak, hisz az átkelőknél lévő lámpák gyakran nem működnek és rendszeresen pirosra váltanak, amikor az ember még csak az úttest közepéig jutott. (2010)" forrás


"Johannesburgról sok mindent mondanak, aminek nagy része sajnos igaz, néhány rémtörténetet mi is hallottunk dél-afrikaiaktól és más hátizsákoktól, amelyek részletezésétől, mivel a nyugalom megzavarására alkalmasak, most inkább eltekintenék. Tény, hogy ma Jo'burg a világ egyik legveszélyesebb városa. A közbiztonság a 90-es évek elején, az apartheid megszűnése után kezdett drámai módon romlani, amikor a szegregációs törvény hatályon kívül helyezésével feketék százezrei költöztek be a belvárosba.

A bűnözés a townshipekben természetesen addig sem volt ismeretlen, azonban az addigi fehér negyedekbe és az üzleti negyedbe való betörése merőben új helyzetet teremtett, ami kb. 2000-re vált szó szerint tarthatatlanná. Ekkorra már a felhőkarcolókkal tűzdelt belvárosból egymás után vonultak ki a nagy nemzetközi cégek a biztonságosabb északi városrészekbe, a végső lökést pedig a tőzsde átköltözése jelentette a város vezetésének, hogy itt tényleg kezdeni kéne valamit, mert ha így megy tovább, előbb-utóbb túl késő lesz. A négy nagy dél-afrikai bankból viszont háromnak még mindig itt van a székhelye. (2010)" forrás


"A közbiztonságra itt kell a leginkább figyelni. A város maga kitűnő tömegközlekedéssel rendelkezik, jó kiindulópontja a Krüger-parkba induló szervezett programoknak. Remek szállodák, Pretoria és Soweto közelsége miatt mindenképpen megér 1-2 napos itt tartózkodást." (K. M. Vista, 2016) 


,, Hát itt, Johannesburgban nem lesznek hosszú séták! Nagyon kedves indiai származású couchsurfinges házigazdám,Sam (aki a házát is nagyon védi bár egy biztonságos környéken lakik) kijelölt egy párszáz négyzetméteres területet mára ami nappal rendben van.Elvisz oda és visszajön értem. Tegnap az állomáson ahova érkeztem és eljöttem a házáig éreztem hogy itt azért nem egyszerű az élet. (K-T. Gyuri, 2018)


Amikor az apartheid rezsim megbukott, Johannesburg fehér lakossága egyszerűen összecsomagolt és elment. A megüresedett ingatlanokat feketék foglalták el. Ingyen laknak ott. Az elfoglalt épületekben általában nincs villany és csatorna, de a helyiek nem törődnek vele. Mivel a belvárosban már nincs működő illemhely, a lakosok műanyagzacskókba szarnak és azokat simán kidobják az ablakokon. Mindig fennáll annak a veszélye, hogy egy ilyen csomagot közvetlenül a fejede dobnak. A város korábban gyönyörű üzleti központja nyomornegyeddé változott, és most a város viszonylag biztonságos területei vándorolnak a fehér lakosság maradványai után. (p.m. , 2021)

p. m. fotója

Pretoria

A Dél-afrikai Köztársaság közigazgatási fővárosának, Pretoriának kb. 1,6 millió lakosa van. Pretoria 70 kilométerre van Johannesburgtól, s a jó autópályán 50 perc alatt levezethető a távolság, persze, ha nincs nagy közlekedési dugó. Pretoria 1411 kilométerre van Fokvárostól. Autóval ezt a távot 13 óra alatt lehet megtenni (megállás nélkül).

Durban

Durban (dörben) 590 kilométerre van Johannesburgtól. Autóval a menetidő legalább 5 és fél óra. Durban lakossága: kb. 700 ezer fő.

Látnivalók

  • Sea World Aquarium
  • uShaka Marine World
  • Umhlanga Rocks
  • Wet'n Wild
  • The Valley of a 1000 Hills
  • Golden Mile
  • Phezulu Safari Park

Hasznos információk

Magyar tiszteletbeli konzulunk Durban-ben: Dr. Tóth László István

  • Címe: 3 The Crescent East, Westway Office Park, Westville, 3629
  • Postacím: P.O. Box 515 Umdloti Beach KwaZulu-Natal South Africa 4350
  • Előhívó: 00-27-31
  • Telefon: 251-4000
  • Mobil: 00-27-82 460-2063
  • Fax: 251-4253
  • E-mail: laszlo@rebinc.co.za

Kwazulu - Natal


"A Durban városához közeli, a Drakensberg-hegység és az Indiai-óceán között egészen Szváziföldig felnyúló tartomány megannyi természeti szépséget rejt. Maga Durban fehér homokos, vad partszakaszaival leginkább a szörfösöket és a merülni vágyókat várja, de magas színvonalú éttermei, kiváló parti szállodái miatt egy rövid tartózkodást mindenképpen megér. De ha tehetik, mielőbb menjenek tovább, mert a tartomány olyan csodálatos, állatvilágban gazdag magánrezervátumokat rejt magában, mely a mpulamangai Krüger-park vidékét is túlszárnyalják sok esetben. A kora hajnali és késő esti vadlesek, valamint a luxusszínvonalú szolgáltatásokat kínáló, ugyanakkor észrevétlenül a természetbe ágyazott lodge-ok lehetővé teszik, hogy tényleg a természet közelében érezzük magunkat. Itt a területeken belül nincsenek elkerített részek, sakálok, hiénák és zsiráfok szívesen látogatják meg a lodeg-ok környékét. Ez az a hely, ahol még az első nap boldogan kiáltunk fel az impalák, a nyalák, a hatalmas elefánt,- és bivalycsordák látványakor, majd a harmadik napon már a látványtól teljesen betelve, nevetve intünk kezünkkel: áh ilyet már sokat láttunk. És ekkor kezdődik meg a finomságok észrevétele: itt a 3-4 nap alatt jut idő arra, hogy meglessük, ahogy a kiselefánt játékra ösztönzi vele egykorú, ám kevésbé aktív társait, hogy a gepárdok csodálatos mozgását, s barátságos játékát pár méterről figyeljük meg. S ha szerencsénk van szemünk előtt játszódik le egy teljes vadászat az oroszláncsapat indulásától egészen az áldozat becserkészéséig és levadászásáig. Itt érzi meg igazán az ember, mennyire kegyetlenek a természet törvényei. Ne hagyják ki ezt az életre szóló élményt." (K.M. Vista, 2016) 

Sun City

Sun City a dél-afrikai Las Vegas. Autóúton kb. 200 kilométerre van Johannesburgtól (légvonalban 137 km).

Olvasmányos linkek

"Van egy falu Dél-Afrikában, az Indiai óceán partján, amely nemcsak a turisták, de a vízilovak paradicsoma is. St. Luciában megtudtuk, miért kell az esti sétához feltétlenül zseblámpát vinnünk magunkkal, miért járnak a zulu asszonyok a tengerhez vízért, és lefotóztuk a nagy ötös képviselőit. St. Lucia igen népszerű település, többek között varázslatos fekvésének köszönhetően. Keletről az Indiai-óceán határolja csodás, dűnékkel tarkított homokos strandjaival. Északon terül el a Dél-Afrikai Köztársaság első olyan helyszíne, amely felkerült az UNESCO Világörökségi Listájára: a vízimadaraktól, krokodiloktól és vízilovaktól hemzsegő lápvidék. A téli időszakban (vagyis júniustól szeptemberig, hiszen a déli féltekén vagyunk!) a part közelében úsznak el a 15 méteresre is megnövő púpos bálnák, amelyek Madagaszkártól a déli sarkkör felé vándorolnak. De nem a határtalanul gazdag élővilág St. Lucia egyetlen vonzereje. Ebben a városban a kedves látogatók nyugodtan sétálhatnak az utcákon, ami első hallásra talán nem tűnik olyan nagy számnak, de sajnos Dél-Afrikában nem sok településről mondható el ugyanez.

A nyugodt sétálgatásból aztán mégsem lett semmi. Szállásadónk ugyanis azzal fogadott minket, feltétlenül vigyünk magunkkal zseblámpát az esti sétához, mert könnyen vízilóba ütközhetünk. Tessék?! Na persze, Afrikában vagyunk, nyilván vannak vadak, de hogy az utcán sétafikáljanak, az mégiscsak túlzás. De amikor sötétedés után a kertekből kedvesen kikiabáltak az emberek, hogy figyeljünk a vízilovakra, akkor azért mégis úgy döntöttünk, inkább autóval folytatjuk az esti körutunkat. És milyen jó döntés volt! Pár perc után bele is futottunk a környék 1200 vízilovából két termetes példányba, akik békésen legelésztek az út szélén. Mivel a kifejlett vízilovak két-három tonnát is nyomhatnak, és évente több ezer halálesetért felelősek Afrika-szerte, nem veszélytelen szembesétálni velük, még akkor se, ha az ember felszerelkezett zseblámpával. Az első kettőt aztán továbbiak követték, találkoztunk vízilovakkal éjjel a strandon, a parkokban, sőt másnap reggelre egy méretes trágyakupac jelezte a hotelünk előtt, hogy a mi utcánkat is meglátogatták. Ezek után már meg sem lepődtünk, amikor a sarkon egy nagy nádi antilop bukkant fel a bozótból, a strandon pedig cerkófmajmokkal és bóbitás antiloppal találkoztunk. (2013)" forrás

Fotóegyveleg

Vissza az elejére


Kommentek

Még nem érkezett hozzászólás.


Új hozzászólás beküldése

Név:
E-mail cím:*
Hozzászólás:


* az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon