ÚTIKRITIKA.HU / Svédország

Svédország

Földrajz és időjárás | Történelem | Manapság | A svédekről | Turista etikett | Gasztronómia | Fotóegyveleg

Klasszikus svéd "Toast Skagen", ami egy ikonikus svéd előétel: általában pirított kenyérszeletre (toast) halmozott, majonézzel és friss kaporral kevert rák- vagy garnélarák-saláta. A tetejére gyakran kerül egy citromszelet, friss kapor, esetleg egy kevés halikra vagy füstölt lazac, ahogy a fotón is látható. Ez az étel Svédországban népszerű előételként vagy borkorcsolyaként -  T. M. fotója

Földrajz és időjárás

Svédország az Európai Unió harmadik legnagyobb területű állama (Franciaország és Spanyolország után).

Svédország híres a kiváló levegőminőségéről,

A svéd tél – különösen az ország északi részén – igencsak megterhelő lehet azok számára, akik nem készülnek fel rá alaposan. A téli hónapokban itt mindössze napi 3-4 órán át van világos, ami könnyen rányomhatja a bélyegét a közérzetre. Ugyanakkor a tavasz végétől egészen augusztusig Svédország igazán elbűvölő arcát mutatja: a nappalok szinte végtelennek tűnnek, és az időjárás kellemesen meleg, a természet pedig lenyűgöző színekben pompázik.

---

Ne számítsatok arra, hogy azt mondom: borzalmas volt az idő, mert épp ellenkezőleg, egy város felfedezéséhez szinte tökéletes időjárást fogtunk ki július elején. Sőt, néha már kifejezetten melegnek éreztük. Előfordult, hogy eleredt az eső, de ez soha nem tartott egész nap, legfeljebb 1-2 órát, és ilyenkor éppen jól esett betérni egy múzeumba. Az esőknek köszönhetően a város mindenütt üde zöld és élettel teli volt. Reggelente és estefelé jól jött egy pulóver, de napközben kellemes 25-26 fok körüli hőmérséklet volt. Ennél ideálisabb időt aligha kívánhat az ember, ha városi barangolásra indul.

---

,, A svédek hőérzéke nagyon más mint a mienk. Miköben én pulóverben, kabátban, pléddel betakarózva ültem a kávézó teraszán a székemen, voltak, akik papucsban, polóban sétálgattak. Ha egy helyi azt álítja, hogy meleg van, azt ne vegyük megbízható információnak." 

---

A téli sötétség egyáltalán nem volt számomra megterhelő, sokkal inkább az zavart, hogy a tavasz szinte végtelenül sokáig várat magára, és amikor végre megérkezik, az időjárás akkor is visszafogott marad. Az ősz pedig szinte már augusztusban beköszönt, így a melegebb évszak örömeit csak rövid ideig élvezheti az ember.

---

Svédország időjárására a rövid, hűvös nyarak és a hosszú, sötét, hideg telek a jellemzőek. Minél délebbre utazunk, annál enyhébbek az időjárási viszonyok. Például Göteborgban és Malmöben nyáron akár 25 fokig is emelkedhet a hőmérséklet, bár jellemzően inkább 17–22 fok között mozog. A tenger közelsége ezen a vidéken télen is enyhítő hatású, így a hóesés ritkább. Stockholm általában néhány fokkal hűvösebb, télen a hőmérséklet gyakran 0 fok körül alakul, és a hó is gyakoribb vendég. Lappföldön nyáron 10–15 fokra lehet számítani, míg télen nem ritkák a –30 fok körüli hidegek sem. A sarkkörön túl május végétől július közepéig szinte folyamatos a világosság, míg a téli hónapokban alig kel fel a nap. Délebbre haladva a napos órák száma kedvezőbb: Stockholmban télen nagyjából 5–6 órát süt a nap, míg nyáron akár 18 órán át is élvezhetjük a világosságot.

---

Március és április nagyon fent északon, még havas, a déli részen már inkább barnás-szürkés tájba borul, az nem annyira extra olyankor. A hóvirág áprilisban nyílik nálunk, szóval ha virágot néznétek, akkor inkább májusban gyertek, például a cseresznyefa virágzás szép Göteborgban és Stockholmban is. A nyár meleg, de nem durván, hogy már azon gondolkozz, mit vegyél le magadról, ez a normálisan elviselhető fajta nyár és ebben van kb. 2 hét, ami tényleg izzasztóan meleg, az eddigiek alapján július közepe-vége körül. Az ősz és a színek gyönyörűek, ahogy a hatalmas erdők sárgába borulnak. A tél pedig maga a csoda, ellenben hideg, tényleg hideg, főleg a part mentén, olyan csontig hatoló tud lenni. Szóval télen érkezve rétegesen és jó ruhát vegyetek fel és nagyon jó bakancsot, különben a lábujjaidat fogod kiolvasztani napokig. Északon tényleg sok a hó, 'lopják' is a havat...na, nem úgy, hanem, hogy bilincsekkel viszik a városból ki, hogy ne a város telítődjön a hatalmas hó mennyiséggel. Szóval igen, Dalarna megyében és feljebb, már sok a hó. (k.k., 2023)

Történelem

A 9. és 10. században a svéd vikingek elözönlötték Kelet-Európa egyes részeit is, hódításaik során egészen Konstantinápolyig és a Kaszpi-tengerig is eljutottak. Kevéssé ismert, hogy a svéd vikingek alapították az első orosz királyságot. II. Miklós utolsó orosz cártól eltekintve Oroszország valamennyi cárjában csörgedezett svéd viking vér is.

Norvégia hosszú ideig Svédország része volt, mígnem a norvégok függetlenségi törekvései végül teljesülhettek. A svéd uralkodó bölcs belátással úgy döntött, hogy enged a norvég nép kérésének, és inkább egy kisebb, békés országot irányít, mintsem egy széthúzó nagy birodalmat tartson egyben. Ezzel a lépéssel megalapozta azt a baráti, jó szomszédi viszonyt, amely a mai napig jellemzi Norvégia és Svédország kapcsolatát.

Miután egy francia marsall, Jean Bernadotte a 19. század elején, a napóleoni háborúk idején nagyvonalú kíméletességet tanúsított a franciák ellen harcoló svéd katonák iránt, olyan népszerű lett Svédországban, hogy amikor a trónon üresedés támadt, őt tették meg királyukká, dacára annak, hogy sosem lépett Svédország földjére. (Persze ebben a választásban volt diplomáciai érdek is.) A Bernadotte uralkodó ház tagjai uralkodnak ma is Svédországban. 

---

A skandináv népek évszázadokon át békésen élték mindennapjaikat az éppen aktuális uralkodó – Harald, Magnus, Olaf, Margit, Károly vagy Gusztáv Adolf – alatt, és az egyszerű emberek sokszor maguk sem tudták volna pontosan megmondani, hogy az adott király dán, norvég vagy svéd volt-e. Aztán, amikor a svédek önállósága megerősödött, elérkezettnek látták az időt, hogy megmutassák magukat Európának. Ennek jegyében megépítették a hatalmas Vasa hajót, hogy lenyűgözzék az európai hajóépítő nemzeteket. A hajó azonban alig hagyta el a kikötőt, máris elsüllyedt; Európa jó ideig a svédek ügyetlenségén derült.

A svédek azonban nem adták fel. Jött II. Gusztáv Adolf, aki hadvezéri képességeivel próbált dicsőséget szerezni országának. A sors fintora, hogy a lützeni csatában szemüveg nélkül, rossz látással egy ellenséges egység közé lovagolt, és ott is lelte halálát – a kortársak és utókor számára is emlékezetessé téve a történetet.

Az európai hadszíntereken elszenvedett kudarcok után Svédország hosszabb időre visszavonult a kontinens ügyeitől. Egészen addig, amíg Nagy Péter Oroszországa nem kezdett előretörni, és a svédek ismét háborúba bocsátkoztak. A Poltava melletti vereség végképp lezárta a svéd nagyhatalmi álmokat, és ettől kezdve az ország inkább befelé fordult.

Később Napóleon egyik tábornoka, Bernadotte lett a svéd király, aki ügyesen felismerte: a kudarcok elkerülésének legjobb módja, ha az ország a semlegesség útját választja. Bernadotte személyében a svédeknek valóban sajátos uralkodó jutott: a világ egyetlen királya, akinek egykor a mellkasán a „Halál a királyokra!” felirat díszelgett.

Manapság

A bevándorlók témája

A 9,6 milliós lakosság kb. 14 százaléka külföldön született bevándorló, legalább kétharmaduk nem európai (sok az iraki, iráni, afgán, szíriai és szomáliai). Svédország menekültügyi, illetve bevándorlási politikája hagyományosan nagyon engedékeny, nagyvonalú. A bevándorlóknak nem könnyű munkahelyet találni addig, amíg nem tanulnak meg svédül. A bevándorló fiatalok egy része céltalan életet él, és bandákba verődve vesztegeti idejét pl. Stockholm egyik nyugati elővárosában, Husbyben, vagy Malmö muzulmánok lakta Rosengard negyedében. Nem ritkák a rendőrséggel való összetűzések, zavargások.

A svédek hagyományos toleráns gondolkodásmódja dacára lassan növekszik a bevándorlókkal szembeni ellenérzés. A szegényebb lakónegyedekben élő svédek egy része úgy érzi, hogy a bevándorlók tőlük veszik el a munkalehetőségeket alacsonyabb béreket elfogadva. Gazdasági elemzők viszont azt hangsúlyozzák, hogy Svédország alul-népesedett (gyenge a svédek gyermekvállalási hajlandósága), illetve lakossága elöregedett, s ezért nagy szükség van a bevándorló friss munkaerőre. Az ország harmadik legnagyobb városa, Malmö lakosságának már az egyharmada külföldön született bevándorló. Nagy részük muzulmán, és köztük vannak erőszakos, militáns csoportok is, akik terrorizálják azokat a muzulmán lányokat, akik szerintük nem öltözködnek az iszlám hagyományainak megfelelően. Az integrálódás problémáival foglalkozó szakértők szerint évtizedekre van szükség, hogy a nem európai bevándorlók képesek legyenek beilleszkedni a svéd társadalomba. Nagy kérdés, hogy akarnak-e, és milyen mértékben.

,, Kb. 40 éve élek Svédországban és látom, hogy ez a barátságos, jóhiszemű, befogadó ország mivé változott a távoli kultúrájú, Európán kívüli erőltetett bevándorlás miatt. Finnországban jobb a helyzet, de oda nem is ment annyi bevándorló.

A svéd rendőrség hivatalosan nyilvántart az országban szerte, de főleg elővárosokban kb 60-70 ún "särskilt utsatta område"-ket, amiket a népnyelv no-go zónáknak nevez. Itt a mentők is sokszor csak rendőri kísérettel mernek bemenni, különben kövekkel dobálják meg őket - még a rendőröket se kímélik sokszor. A hivatalos, törvényes Svédország ott megszűnik létezni, rendszeresek az utcai lövöldözések, már évek óta heti több (!) halálos áldozattal, amelyek száma egyre nő és amiket a rendőrség képtelen felderíteni, mert senki sem tanúskodik, de egyébként sincsenek erre a gyilkosságdömpingre méretezve.

Az iskolák egy kész katasztrófa, ahol a gyerekek 80-90 %-a nem beszél svédül... a munkanélküliség magas, a nagy többség segélyből él. A probléma igazán nem is az újonnan jött migránsokkal van, hanem a későbbi generációkkal.. amelyek belátják, hogy képtelenek elszakadni otthonról, de hátterük az országban nincs és nem is lesz.... gondolod, hogy a svédek nem tesznek meg minden lehetséges és lehetetlen dolgot, hogy segítsék az integrációt? De a helyzet csak egyre romlik. (2022)

---

A korábbi évtizedekben jellemző svéd lazaság és nyitottság az idő múlásával visszahúzódott, és a társadalom egyre inkább visszatért a sajátos nemzeti karakteréhez, amely sokszor óvatosabb, merevebb hozzáállásban nyilvánul meg. Ehhez a változáshoz a generációváltás is hozzájárult: azok a fiatalok, akik a '70-es és '80-as években lázadóként és forradalmárként éltek, később felelős pozíciókba kerültek, és komoly társadalmi kísérletekbe kezdtek.

Svédország úgy döntött, hogy példát mutat a világnak az integráció területén. Az ország a világ egyik legnyitottabb államává vált, és nagyszámú bevándorlót fogadott be – köztük közel-keleti, afrikai és balkáni országokból érkezőket. Az integrációs törekvések azonban nem mindig hozták a remélt eredményeket: miközben sokan sikeresen beilleszkedtek és hozzájárulnak a társadalomhoz, akadnak olyan városrészek is, ahol a szociális feszültségek és az együttélés kihívásai a mai napig érezhetők.

Svédország továbbra is komoly erőfeszítéseket tesz az integráció javítására, ugyanakkor ezek a nehézségek időről időre kritikák és félreértések tárgyává teszik az országot nemzetközi szinten is.

újsvédek - D. Péter fotója

A jó dolgukban nem tudják, hogy mit csináljanak?

Svédország mindig is híres volt arról, hogy politikusai időről időre szokatlan, egyedi ötletekkel állnak elő. Az egyik ilyen javaslatot nemrég a Baloldali Párt – amelynek tagjai között szocialista és feminista irányultságú politikusok is vannak – terjesztette elő. A kezdeményezés lényege, hogy bizonyos nyilvános és önkormányzati épületek mosdóiban a férfiak számára kötelezővé tennék az ülve történő vizelést. Ennek érdekében kizárólag ülő WC-ket helyeznének el, és a hagyományos piszoárokat megszüntetnék.

A javaslat támogatói szerint az intézkedés egyszerre szolgálná a higiénia javítását és a férfiak egészségének védelmét. Érvelésük szerint az ülve végzett vizelés csökkenti a padlón keletkező kellemetlen szennyeződéseket, kényelmesebb megoldást kínál, és állítólag segíthet a prosztatával kapcsolatos problémák megelőzésében is. A javaslat beterjesztője hangsúlyozta: nem céljuk beleszólni az emberek legszemélyesebb szokásaiba, csupán tisztább, praktikusabb környezetet szeretnének teremteni, ahol férfiak és nők egyaránt komfortosan használhatják a közös mosdókat.

A királyi családról

Úgy gondoltam, érdemes néhány szót ejteni a svéd királyi családról is, hiszen ők is szerves részét képezik az ország arculatának. Számomra – talán az újdonság varázsa miatt – sokkal hitelesebb képviselői Svédországnak, mint egy választott köztársasági elnök vagy akár egy elnöki rendszer államfője. Ennek oka végtelenül egyszerű: a királyt nem választják, hanem beleszületik ebbe a szerepbe. Így független maradhat a napi politikától, valóban felülemelkedhet azon, és az országot képviselheti – legalábbis elméletben biztosan nem pártkötődés alapján tölti be szerepét. Erről beszélgetve svéd kollégákkal azt tapasztaltam, hogy megoszlanak a vélemények: van, aki nagyra értékeli ezt a fajta függetlenséget, míg mások épp azt tartják igazságtalannak, hogy a királyi család tagjait senki nem választotta meg.

A király hatalma ma már erősen jelképes: valódi politikai befolyása nincs, bár mentelmi joggal rendelkezik, amelyet a törvényhozás – megfelelő eljárással – felfüggeszthet.

Feladatai közé tartozik, hogy az államfői szerepkört betöltve vezesse a kabinet üléseit kormányváltáskor, évente megnyissa a parlament ülésszakát, és elnököljön a Tanácsadó Testület ülésein, amelyeket fontos külpolitikai döntések előtt hívnak össze. Ő a svéd hadsereg tiszteletbeli főparancsnoka, valamint képviseli az országot külföldön és részt vesz a nagykövetek kinevezésében. Ha az uralkodó külföldön tartózkodik, feladatait a királyi család egy felnőtt tagja veszi át.

A királyi család fenntartását az állam finanszírozza: minden svéd állampolgár évi néhány korona összeggel járul hozzá a költségvetésükhöz, amelyet a parlament minden évben meghatároz. Emellett a királyi birtokok és vállalkozások bevételei is a családhoz tartoznak. A svéd uralkodó ugyanúgy fizet adót, mint bármely más állampolgár.

Szokások

Csak néhány olyan szokást emelnék ki, amelyek Svédországban először talán furcsának tűnhetnek:

Az emberek csak az első találkozáskor, bemutatkozáskor fognak kezet; nem jellemző, hogy nap mint nap kézfogással indítsák a munkahelyi napot. Náluk ez nem része a mindennapi rutin udvariasságnak.

A papír zsebkendő használata nem annyira elterjedt; sokan inkább az orruk szívásával oldják meg a helyzetet, és néha előfordul, hogy az így keletkező „felesleget” egyszerűen kiköpik – ez ott nem kelt megbotránkozást.

A svédek általában visszafogottak az érzelmek kinyilvánításában. Nem jellemző, hogy rövid ismeretség után megosszák legbensőbb gondolataikat, titkaikat. A fokozatosságot és a személyes tér tiszteletét nagyra értékelik.

A böfögés nem számít illetlenségnek; ha úgy adódik, természetes módon megtörténik, persze nem harsány módon, de senki nem csinál belőle ügyet.

A valódi elfogadás jele, ha egy svéd kolléga meghív kávézni az otthonába – ez sokszor hosszú hetek vagy akár hónapok után történik meg, és valódi bizalom jele.

A magánélet és a család Svédországban szinte szent. Meglepő lehet például, ha egy vezető pénteken szinte bocsánatkérően kérdezi meg, vállalnánk-e egy szombati munkanapot – természetesen fizetett túlórával, és teljes szabadsággal, hogy nemet mondjunk.

---

Svédországba a reklámokban és a tévéműsorokban nem dominál női vonzerő. Ez nem félénkség, sokkal inkább a feminizmus kérdése: a nőket itt nem a férfiak vágyának tekintik – teljesen függetlenek.
Ebben az országban elképzelhetetlen sértés, ha néhány percet késünk egy értekezletről, ugyanakkor a találkozó lemondása 15 perccel a kezdés előtt egy teljesen bevett szokás. Még telefonálni sem kell, csak egy SMS-t írni, hogy „nem lesz értekezlet”. Meg sem kell magyarázni az okát.
Hatalmas mennyiségű epret termesztenek Svédországban, a helyiek pedig szentként tekintenek erre a gyümölcsre.
Ha meghívsz magadhoz vendégségbe egy svédet, de egész este telefonál, és más emberekkel van elfoglalva, amiért még csak bocsánatot sem kér, akkor ne aggódj: itt ez a szokás. A svédek mindig, minden helyzetben felveszik a telefonjukat.
Ha séta közben a svéd barátod egy másik barátjával találkozik, ne lepődj meg, ha nem mutat be titeket egymásnak. A svéd emberek nagyon zárkózottak.

Sokan tojás és kaviárpépet esznek reggelire. Tubusokban árulják őket, mint a fogkrémeket, és nagy kedvencük az ide látogató turistáknak is.
Ha megkérdezel egy svédet, hogy milyen a lakása, csak annyit fog mondani: „53”. Ha az életkorára kérdezel rá, csak annyi lesz a válasz: „1985” vagy csak simán „85”. Ez 53 négyzetmétert és 1985-ös születési dátumot jelent. A svédek a számok megszállottjai. Ha valaki azt mondja neked: „Menjünk nyaralni a 32-ei héten”, akkor ne ijedj meg – ez augusztust jelent.
Szeretnél svédül tanulni, és beszélgetni a helyiekkel? Felejtsd el. Angolul fognak válaszolni. Már persze, ha akárcsak egy kis utalást is látnak arra, hogy nem helyi vagy. Ez nem bunkóság kérdése, épp ellenkezőleg – a svédek minden alkalmat megragadnak, az idegen, például angol nyelv gyakorlására.
Paradox, de a helyiek bármilyen okból szeretik megölelni egymást. Régóta nem láttuk egymást? Ölelés! Jó munkát végeztem? Meg kell ölelned? Ideges vagy valamiért? Naná, hogy sürgős ölelésre van szükséged! Természetesen ez csak barátok és rokonok között működik.

(2023) forrás

Egy svéd férfi rokkantsági nyugdíjra vált jogosulttá a heavy metal zene miatti szenvedélye miatt. A svéd média beszámolója szerint az illető egy évben 300 koncertre ment el és emiatt képtelen volt bármilyen állást elvállalni.  

A svéd közlekedési kultúra fejlett és nyugodt: az autósok alapvetően lassabban vezetnek, mint amit például Budapesten megszokhattunk. A zebráknál előzékenyen megállnak, a bicikliseket pedig nagy ívben kikerülik. A tömegközlekedési járművek szinte mind alacsonypadlósak, és mindenhol találunk rámpákat, lifteket, amelyek a babakocsisok és a kerekesszékesek dolgát könnyítik meg. A svédek általában nagyobb tisztelettel és megértéssel fordulnak egymás felé, az élet ritmusa nyugodtabb, kevésbé stresszes – ebben a tágas élettér és a természet közelsége is sokat segít.

Stockholm városképét a folyók, tavak és a tenger határozza meg, ami erősen formálja az ott élők természetközeli szemléletét. Bármerre járunk, vizeket és zöldterületeket találunk, amelyek a mindennapi mozgásra is ösztönöznek: a futás, gyaloglás, síelés, korcsolyázás szinte az élet része.

A svédek szinte minden helyzetre előre kidolgozott megoldásokkal rendelkeznek. Legyen szó iskolai problémáról, tömegközlekedési reklamációról vagy munkahelyi ügyről, utánajárnak és gyorsan intézkednek. Ebben sokat segítenek a pontos statisztikák és az általános bizalom, valamint a szabálykövetés, amelyek jelentősen megkönnyítik a hétköznapi életet.

A viták során az emberek anélkül tudnak egyeztetni, hogy sértegetnék egymást, nem a másik gyengeségét keresik. A lényeg, hogy a tárgyra koncentráljanak, és professzionálisan, diplomatikusan kommunikáljanak – ez az elvárás, és ehhez is tartják magukat.

Míg máshol szinte elkerülhetetlen, hogy a családi asztalnál vagy baráti társaságban szóba kerüljön a politika, Svédországban ez csak ritkán, érintőlegesen fordul elő. Bár a politikai elitet ott is éri kritika – például a menekültügy vagy a kormányzati döntések miatt –, a politika nincs állandóan jelen a mindennapi beszélgetésekben. Az életet anélkül is lehet élni, hogy valaki mélyen jártas lenne a politikában. A helyi szemlélet szerint az állandó véleményharc és a magabiztos „egyetlen igazság” hirdetése inkább nevetségesnek hat.

A svédekről

A dán viccekben a svédek a hülyék.

"A svédek lelkiismeretesek, jólétben élők, felvilágosultak, racionálisak, unalmasak és unatkozók, túlságosan függenek az állam szociális nagyvonalúságától, laza a szexuális erkölcsük, imádják a természetet és az egyszerűséget, keményen tudnak inni, szerények, befelé fordulók, kifinomultak és modern gondolkodásúak." (B. L., 2013) forrás

---

"A fociban kapusposztokon általában nagyon jók, mert a kapus csak beáll a kapuba, s véd." (elnézést)

---

Kevés nemzet van Európában, ahol annyira komolyan vennék a kávézást, mint a svédek. A közös kávézás, amit ott fika-nak neveznek, a mindennapok része: barátok, kollégák vagy családtagok ülnek össze, kávéval, teával és gyakran egy kis süteménnyel. A svédek többsége naponta legalább egyszer szakít időt egy fiká-ra, és ez valóban fontos része a társasági életüknek.

A mindennapi ügyintézés során sok helyen – a patikától kezdve a hivatalokon át a zöldségesig – sorszámot kell húznunk. Ez a rendszer segít elkerülni a felesleges tolakodást, és szinte minden boltban, akár kisebb üzletekben is találkozhatunk a falra szerelt jegykiadó automatákkal.

Ha vásárolni szeretnénk, érdemes délután öt óra előttre időzíteni a bevásárlást, mert sok üzlet korán zár, különösen hétvégén. Este tíz után boltot találni már kihívás, leginkább benzinkutakra számíthatunk. Mivel a svédek is ekkor végeznek a munkával, öt és fél hét között gyakori a tömeg a boltokban – ezt jó elkerülni.

A férfiak aktív szerepet vállalnak a családi életben és a gyereknevelésben. A szülők összesen 480 nap fizetett szabadságra jogosultak a gyermek születése után, amelyet tetszés szerint osztanak meg egymás között. A kispapák babakocsival sétálva teljesen megszokott látvány az utcákon.

A természet szeretete mélyen beágyazott a svéd kultúrába. Legyen bármilyen az időjárás, a svédek szívesen töltenek időt a szabadban – az eső vagy a hó nem akadály.

Júliusban az ország szinte lelassul: sok gyár, hivatal és kisebb üzlet bezár egész hónapra, és éttermeknél is előfordulhat, hogy szabadság miatt zárva találnánk. Érdemes erre előre felkészülni.

Ha vendégségbe megyünk, ne felejtsük: illik levenni a cipőt a lakásba lépve. Ennek oka részben a tisztaságra való törekvés, részben a házigazda iránti tisztelet kifejezése.

Alkoholt 2025-ben is csak az állami Systembolaget boltjaiban vásárolhatunk otthoni fogyasztásra, ha erősebb italokra van szükségünk. Bár éttermekben és bárokban ez nem jelent gondot, otthonra készülve erre időben gondoljunk.

A nejlonszatyrokért ugyanúgy fizetni kell, mint máshol Európában, így érdemes saját táskát vinni a bevásárláshoz.

És végül: Svédországban kiváló minőségű, iható a csapvíz. Palackozott víz helyett bátran igyuk a csapból – ezzel pénzt spórolunk, és a környezetet is védjük.

j. d. fotója

"Kérdezzük magukat a svédeket, akik egy közvélemény-kutatásban a következő nyolc jelzővel jellemezték honfitársaikat: irigy, merev, szorgalmas, természetbarát, csendes, tisztességes, tisztességtelen, idegengyűlölő. " forrás

---

A svédek mentalitása egészen eltér attól, amit például Magyarországon megszoktunk. Sokkal nyugodtabbak, megfontoltabbak, és az élet tempója is lassabb, ráérősebb. Az utcán, a kasszánál, a piros lámpánál szinte soha nem tapasztalni tolakodást vagy türelmetlenséget. Az eladók segítőkészek és őszintén barátságosak, nem erőltetett mosollyal, hanem természetes kedvességgel fordulnak az emberekhez – és amit különösen megfigyeltem: a bevándorlókkal is türelmesek és tiszteletteljesek. Az angol nyelvtudás általános, a gyerekektől kezdve az idősebb generációkig szinte mindenki beszél angolul. Ha pedig valaki svédül próbálkozik, azt jóindulattal fogadják, még akkor is, ha az eredmény néha inkább szórakoztató, mint pontos – ilyenkor talán csak egy zavart mosollyal vagy félrebillentett fejjel reagálnak.

Sokan barátságtalannak vagy zárkózottnak tartják a svédeket, de valójában inkább arról van szó, hogy nem hasonlítanak a déli népekhez: nem keresik az állandó közvetlen kapcsolatot, nem válnak azonnal bizalmassá. Ugyanakkor ha segítség kell, mindig lehet rájuk számítani. Kimondottan szimpatikus, hogy nem tolakodóak: nem lépnek be váratlanul az ember magánszférájába, nem terhelik másokat a saját problémáikkal. Az életük inkább a család és az otthon köré szerveződik, nem az utcán zajlik.

A családi életük érdekes kettősséget mutat. Gyakoriak a válások és a nem hivatalos párkapcsolatok, de mindeközben a család szerepe mégis fontos marad. Nem ritka, hogy valaki már a harmadik házasságát éli a harmincas éveiben, és az sem, hogy a gyerekek különböző apáktól vagy anyáktól származnak. Ha egy kapcsolat nem működik, nem erőltetik tovább – ebben a hozzáállásban sok a pragmatizmus, ami számomra is rokonszenves, különösen egy olyan háttérrel, ahol a szülők inkább maradtak egy rossz kapcsolatban, mint hogy változtassanak.

---

Sok külföldi úgy látja, hogy Svédországban valóban erős a nők egyenjogúsága. A nők könnyen építhetnek karriert, még akkor is, ha közben családot nevelnek – a jól működő szociális rendszer és a rugalmas munkavégzési lehetőségek ezt nagyban segítik. A skandináv szomszédok – különösen a dánok – gyakran tréfálkoznak azon, hogy a svéd fiatalok átruccannak hozzájuk alkoholt fogyasztani, hiszen Svédországban 20 éves kor alatt továbbra sem lehet erősebb alkoholt vásárolni a boltokban.

Akadnak, akik szerint a svédek kissé távolságtartók, komolyak, talán unalmasak, és időnként előítéletesek is lehetnek. A hideg, hosszú telek miatt valóban hajlamosabbak a téli levertségre vagy depresszióra – bár sokan ezt a természet és a közösségi programok szeretetével próbálják ellensúlyozni.

---

Gyakran hallani, hogy a svédek ridegek és távolságtartók, és hogy a szomszédok akár évtizedekig nem váltanak egymással néhány udvarias köszönésen kívül más szót. A valóság ennél árnyaltabb: bár a svédek valóban nem tolakodóak, és tiszteletben tartják egymás magánszféráját, egyáltalán nem igaz, hogy „mindenki otthon ül”. A svédek szeretnek kimozdulni, sok időt töltenek a természetben, kirándulnak, kertészkednek, gyakran szerveznek baráti programokat, és népszerűek a vitorlázás, a síelés vagy a kerékpározás is. Természetesen akadnak otthonülőbbek is – de ez aligha csak a svédekre jellemző.

Sokszor emlegetik, hogy a svédek visszahúzódóak, és csak hétvégente engednek ki, amikor állítólag többet isznak a kelleténél. Valójában ez a kép is leegyszerűsítő: a statisztikák szerint Svédország az európai országok alkoholfogyasztási rangsorában inkább a középmezőny alján található. A hétköznapi alkoholfogyasztásnak valóban nincs nagy hagyománya, így akiket érdekel a bulizás, leginkább péntek és szombat este engednek meg maguknak egy-egy lazább estét – de ez jellemzően inkább a fiatalokra és a külföldi látogatókra igaz. A családosok, középkorúak és idősebbek többsége nyugodt, kiegyensúlyozott életet él, és távol áll tőlük az „állandó bulizás” sztereotípiája.

---

Ha egyetlen szóval kellene jellemezni a svéd nőket, talán az „erősek” illik rájuk legjobban. Magabiztosak, céltudatosak, és pontosan tudják, milyen jogok illetik meg őket. Nem véletlen, hogy a svéd parlamentben a politikusok között szinte ugyanannyi nő található, mint férfi – az esélyegyenlőség a mindennapok része. Olyannyira természetes ez, hogy előfordul, a nők inkább zavarba jönnek vagy megsértődnek, ha valaki udvariasságból előre engedi őket. Svédországban a feminizmus 2025-ben is erős és élő mozgalom, a társadalom értékrendjének fontos része.

Bár a svéd nők gyakran kimértnek és távolságtartónak tűnhetnek elsőre, ez sokszor melegszívűséget és jó adag humort takar. Sokan szeretik a gyerekek közelségét, és nyitottak más kultúrák felé. Ami a megjelenésüket illeti: általában letisztult, divatos stílust követnek, gyakran választanak sötétebb árnyalatú ruhákat – feketét, szürkét, kéket –, és kedvelik a könnyű, lágy anyagokat. A tipikus svéd nő vékony testalkatú, világos bőrű, sokuk hosszú, szőke hajat visel egyenesen leengedve, kék szemmel és finoman kerek arccal. Természetesen sok a világos szemű, de sötétebb hajú nő is, akik ugyanolyan büszkén képviselik a svéd stílust és magabiztosságot.

---

,, Stockholmban az emberek végtelenül nyitottak, kedvesek és könnyű velük kommunikálni. Szinte mindenki kiválóan beszél angolul."

Turista etikett

1. Mozgólépcsőn a jobboldalon álljunk és hagyjuk a baloldalt az igyekvőknek. Ha a baloldalon állunk azzal bosszantunk embereket (közlekedésről beszélünk)
2. A járdákon lévő kerékpársávokon ne gyalogoljunk. Van, ahol a gyalogos és a kerékpáros mégis keresztezheti, zavarhatja egymás útjait, s ilyenkor a gyalogosnak óvatosnak kell lenni, mert a dimbes-dombos Stockholmban például nagy lendülettel és nem minid kellő körültekintéssel közlekednek a bicajosok.
3. A svédek fegyelmezett, udvarias emberek (józanon mindenképpen). Sorban állásos helyzetekben ne előzzünk, simliskedjünk.
4. A svédek visszafogott emberek, és nem szólnak rá a rosszul viselkedő emberekre, inkább magukban morognak. Ne éljünk vissza efféle passzivitásukkal, viselkedjünk kulturáltan (ja, itthon is).
5. Piros lámpánál ne menjünk át az úttesten, mert jól megbüntethetnek. A svéd rendőrség szeret példát statuálni és nevelési célzattal fegyelmezni.

Gasztronómia

Gondolkodott már azon, honnan ered a „svédasztal” kifejezés, és miért éppen Svédországhoz kötjük ezt a bőséges, laza ételkínálati formát? A hagyomány a 18. század elejére nyúlik vissza, amikor a svéd arisztokrácia körében elterjedt volt a vacsorát megelőző aquavit-büfé – ez lett később a mai svédasztal elődje. Az ilyen étkezési forma a királyi udvarban és a parlamentben is mindennapos volt. Az ismert ínyenc, Dean Christian Vahlin például már 1815-ben megemlítette, hogy egy fogadáson szardella, vaj, sajt, kétféle bor és gyümölcsből készült aquavit várta a vendégeket a svédasztalon.

A klasszikus smörgåsbord, azaz svédasztal, ma is gazdag kínálattal várja a vendégeket: pácolt hering mustáros és tejfölös változatban, marinírozott fiatal hering (marjesill), ecetes és nyers balti hering, svéd kaviáros tojássárgája, hering- és céklasaláta, füstölt sós hering, lila hagyma, főtt krumpli, barna és fehér kenyér vajjal, sajtokkal. Ha marad hely, következhet a lazac minden formában – pácolva (gravlax), füstölve, hidegen posírozva – valamint garnélarák, kagyló, osztriga, marénaikra, majonéz és lazacmártás.

Svédország tengerparti fekvését kihasználva a hagyományos svédasztal tele van tengeri finomságokkal – köztük a garnélarákkal, amelynek én sem tudtam ellenállni. Így esett, hogy egy pénztárcabarát ételt választottam, amelyet valaha a királyi udvar lakomáin szolgáltak fel. Az egyszerű, friss toast garnélarákkal és avokádókrémmel tökéletes ízharmóniát alkotott – és otthon is könnyedén elkészíthető.

---

A svédek nemcsak a karácsonyt és a húsvétot ünneplik meg nagy odafigyeléssel, hanem minden alkalmat megragadnak arra, hogy gasztronómiai hagyományaik előtt tisztelegjenek. Az év során számos „kajaünnepet” tartanak, amelyek vidám hangulatot hoznak a mindennapokba. Ilyen például a Húshagyókedd (Fettisdagen), amikor a híres mandulás-tejszínes semlát fogyasztják, vagy a március 25-i Palacsintanap (Våffeldagen), amikor frissen sült gofri illata lengi be az otthonokat és kávézókat. Október 4-én pedig az egész ország fahéjillatban úszik a Fahéjas zsemle Napján (Kanelbullens dag). Ezek az apró hagyományok is tükrözik a svédek étel iránti szeretetét, és talán ettől is olyan szimpatikus a svéd életstílus.

Fotóegyveleg

Vissza az elejére

Kommentek