ÚTIKRITIKA.HU / Bhután

A bhutániak a saját országukat előszeretettel nevezik Druk Yulnak, ami annyit jelent, hogy "a villám sárkányok földje". Ez arra utalás, hogy a himalájai hegyek felől gyakran dúlnak területükön rendkívül erős viharok.

Földrajzi jellemzők

A Bhutáni Királyság Ázsia délkeleti részén fekvő ország; a Himalájától keletre helyezkedik el. Földünk egyik legelzártabb országa. Területe 38 ezer négyzetkilométer. Felszínének nagy része magas hegyvidék, déli része alacsonyabb, medencékkel tagolt, erdős dombvidék. Az ország északi határán a Himalája főlánca húzódik, 7000 méter feletti csúcsokkal. Bhután legmagasabb hegycsúcsa a Gangkhar Puensum, 7570 méterrel. Ettől délre, Bhután központi részén középhegység alakult ki, 1500-2700 m körüli csúcsmagasságokkal. Még délebbre haladva a Shivalik-dombságot találjuk. A csúcsmagasságok 1500 m körüliek. A dombvidék lábánál a Duars nevű síkság van. Ennek nagyobb része Indiához tartozik, Bhutánhoz csak egy 10–15 km széles sáv. Dzsungel vagy szavanna fedi. Az éghajlat nagyban függ a magasságtól. Az északi magas hegységekben a sarkvidékire emlékeztető magashegyi éghajlat uralkodik. A központi hegyvidék éghajlata mérsékelt, a déli síkságé szubtrópusi. A monszun a nyári hónapokra jellemző; az ország több csapadékot kap, mint a himalájai régió többi része. Egyes helyeken évente 5500 mm csapadék esik

Bhután nemzeti állata, a takin - d.r. fotója

A Himalájában magasan fekvő Bhután a világ egyetlen Vadzsrajána buddhista országa. A negyedik király kezdeményezésére itt alakult ki a Bruttó Nemzeti Boldogság filozófiája, amely a fejlődést egy holisztikus, jóléti megközelítéssel méri, nem csupán a bruttó hazai termék alapján. Ennek a filozófiának a részeként minden állampolgár ingyenes oktatást és egészségügyi ellátást kap.

A királyság fő bevételi forrásai a turizmus, a vízenergia és a mezőgazdaság.

Kulturálisan Bhután túlnyomórészt buddhista, a nemzeti nyelv a dzongkha (bár vannak regionális változatok, mint például a kelet-bhutáni Sharchopkha), és egy közös öltözködési és építészeti stílus jellemzi. A bhutáni emberek elsősorban a ngalopokból és a sharchopokból állnak, akiket nyugati és keleti bhutániaknak is neveznek, valamint a Lhotshampákból (déli bhutániak), akik nepáli származásúak. A ngalopok főként az ország nyugati részén élnek, és kultúrájuk szorosan kapcsolódik északi szomszédaik, Tibet kultúrájához.

A Druk a tibeti és bhutáni mitológia Mennydörgő Sárkánya. Bhután nemzeti szimbólumaként szerepel a nemzeti zászlón, ahol karmaiban drágaköveket tart. Dzongkha nyelven Bhutánt Druk Yul-nak ("Druk földje") nevezik, és a bhutáni vezetőket Druk Gyalpo-nak, azaz "Mennydörgő Sárkány Királyoknak" hívják.

Időjárás és éghajlat

Bhután időjárása változik észak-dél és völgy-völgy között, főként a tengerszint feletti magasságtól függően. Bhután északi részén, a Tibet határán, folyamatosan hó borítja a tájat. Nyugat-, közép- és kelet-Bhutánban (Ha, Paro, Thimphu, Wandue, Trongsa, Bumthang, Trashi Yangtse, Lhuntse) túlnyomórészt európai jellegű időjárás tapasztalható. Itt a tél novembertől márciusig tart. Punakha kivételt képez, mivel alacsonyabb völgyben található, ahol a nyár forró, a tél pedig kellemes. Déli Bhután, amely Indiával határos, forró és párás, szubtrópusi éghajlatú. Míg a monszun jelentős hatással van Észak-Indiára, Bhutánra nem gyakorol ugyanakkora befolyást. A nyári hónapokban általában nedvesebb az idő, főként este esőzésekkel. A tél a legszárazabb időszak, míg a tavasz és az ősz általában kellemes.

Négy jól elkülöníthető évszak van, hasonlóan a Nyugat-Európa évszakaihoz. A hőmérséklet a legdélebbi területeken télen (december és február) 15°C, nyáron (június és augusztus) pedig 30°C között változik. Thimphuban a hőmérséklet januárban -2,5°C, augusztusban 25°C között mozog, 100 mm csapadékkal. A magas hegyvidéki régiókban a téli átlaghőmérséklet 0°C, nyáron elérheti a 10°C-ot, és az átlagos csapadék 350 mm. A csapadék mennyisége jelentősen változik a tengerszint feletti magasság függvényében, és az átlagos esőzések régiónként eltérőek.

Történelem

A bhutáni monarchiát 1907-ben alapították. Bhután volt a világon az utolsó ország, ahol bevezették a tévézést. 1999-ig tilos volt a tévézés, az internetet 2000 óta engedélyezik és mobiltelefonos szolgáltatás csupán 2003 óta létezik. A himalájai országban 2008-ban voltak először demokratikus választások.

,, Azaz ország teljes függetlenségét csak 2007-ben érte el és mindjárt az évszázadokig tartó királyságot az alkotmányos monarchia váltotta fel. A döntéseket a kormány és a parlament hozza, de azért a nagy tiszteletnek örvendő ötödik királyuk a 33 éves Dzsigme Keszar véleményét gyakran kikérik. Az állam alkotmányában benne van, hogy a hivatalos vallás a Buddhizmus, de a papok nem szólnak bele a politikába. A demokrácia azért itt is csak látszólagos, de mentségükre legyen mondva, hatalom jól sáfárkodik a nemzeti jövedelemmel (GDP: 2800 $). Valóban buddhisták így nem törekszenek extra anyagi jólétre, ebből fakadóan nem lopnak, tehát korrupcióra sincs szükség, és nem költik el marhaságokra közös pénzt sem. (2018)" forrás

Történelmi áttekintés

Kőeszközök, fegyverek, elefántok és megalit építmények romjai mutatják, hogy Bhután már i. e. 2000 táján lakott volt, bár írott forrás nem maradt erről az időről. Az első feljegyzett esemény Bhutánban 747-ben Padma Sambhava (más néven Guru Rinpoche) buddhista szent utazása. Bhután korai története nem világos, mert a legtöbb feljegyzés elpusztult. A tizedik századtól Bhután politikai fejlődését vallástörténete írja le. Különböző buddhista irányzatok emelkedtek ki, amelyeket különböző mongol és tibeti urak patronáltak. A mongolok tizennegyedik századi hanyatlása után végül a drukpa néven emlegetett irányzat lett az uralkodó. A 17. században Bhután a háborúskodó uradalmak mozaikja volt, amelyet Shabdrung Ngawand Namgyal tibeti láma és katonai vezető egyesített. Az időnkénti tibeti rablóhadjáratok ellen az ország védelmére bevehetetlen erődök (dzong) hálózatát építette fel, és törvények segítségével a helyi urakat központi ellenőrzés alá vonta. Sok dzong ma is létezik. A 18. században a bhutániak megtámadták és megszállták a déli Cooch Behar királyságot, amely a Brit Kelet-indiai Társaságtól kért segítséget. A békeszerződés értelmében a bhutániak visszavonultak, de a béke törékeny maradt, a határincidensek a britekkel a következő száz évben folytatódtak. Az összecsapások végül a Duar ellenőrzéséért kitört, Bhután vereségével végződött háborúhoz vezettek (1864-1865). 1907-ben buddhista szerzetesek, kormányhivatalnokok és a fontosabb családok fejeinek gyűlése egyhangúlag az ország örökletes királyává nyilvánította Ugyen Wangchukot.

A brit kormányzat azonnal elismerte az új monarchiát, cserébe 1910-ben Bhután szerződésben adta át Nagy-Britanniának külügyei intézését. 1947-ben Bhután hasonló szerződést kötött a függetlenné vált Indiával. Két évvel később Bhután és India szerződésbe foglalta, hogy a britek által annektált területből kis rész visszakerül Bhutánhoz, India rendszeres évi anyagi juttatást nyújt, cserébe beleszólást kap a védelmi és külügyekbe. Ezt a szerződést csak 2007-ben tárgyalták újra, kihagyva azt a részt, hogy Bhután külpolitikáját India irányítja, bár Thimpu ma is rendszeresen egyeztet Újdelhivel külpolitikai kérdésekben.

Az 1980-as években az „egy nemzet, egy nép” jelszavával kampányt indítottak a periférikus etnikai és kulturális csoportok integrálására a bhutáni társadalomba. Megkövetelték a Driglam namzha néven ismert magatartási szabályok betartását és a dzongkha nyelv használatát. Ugyanakkor a népszámlálás megmutatta, hogy a legnagyobb létszámú népesség nepáli eredetű. Amikor a kormány megpróbálta eltávolítani őket, mint illegális betelepülőket, súlyos zavargások törtek ki, számos terrorista cselekményt hajtottak végre a kormányzat iskolái, kórházai, hivatalai és semleges dél-bhutáni személyek ellen. Hogy helyreállítsa a rendet délen, a kormányzat számos fiatalt és más szolgálatra alkalmast hívott be a milíciába. Civilek ezreit űzték el Nepálba, ahol máig létező menekülttáborokat állítottak fel számukra.

Manapság

Bhután a világ első olyan országa, ahol meghatározott alkotmányos kötelezettségeket rónak az emberekre a környezet védelme érdekében. Alkotmány szabályozza azt, hogy az ország területének a minimum a 60 százalékát mindörökké erdőnek kell borítania.

Bhután több energiát termel, mint amennyire belső fogyasztásra szüksége van.

"Kíváncsi vagyok, hogy az űrprogramokban, a Google-nél vagy a Sony-nál dolgozó mérnökök gondoltak-e arra, hogy a technológia, amit létrehoznak, konkrétan miként fog majd hasznosulni. Hogyan járul majd hozzá például az emberek spirituális kiteljesedéséhez itt Bhutánban. Egy olyan országban, ahol nem is olyan régen az analfabéta többség azt hitte, hogy a világ valahol a Himalája hegycsúcsainál véget ér, és most a technika a szobájukba hozza az egész világot. (2015)" forrás

Az uralkodó pár - t.k. fotója

Politikai berendezkedés

1953-ban Jigme Dorji Wangchuck összehívta a 130 tagú Nemzetgyűlést, hogy valamivel demokratikusabb formát adjon a kormányzatnak. 1965-ben alakult a Királyi Felügyelőtanács, és 1968-ban szabályos kormány. 1971-ben Bhután tagja lett az ENSZ-nek.

Bhután államformája demokratikus alkotmányos monarchia. A 2013 júliusában lebonyolított általános parlamenti választások nyomán a Tshering Tobgay által vezetett, addig ellenzékből politizáló PDP népi demokratikus párt (People’s Democratic Party) szerzett kényelmes többséget a kormányalakításhoz, leváltva és jelentősen meggyengítve az addigi kormányerő „béke és prosperitás pártját” (DPT, Druk Pheunsum Tshopa). A rendezett körülmények között lezajlott választás újabb lépés volt a himalájai királyságban 2008-ban beindított demokratizálódási folyamat kiteljesedésének irányába. A Jigme Singye Wangchuck előző uralkodó, majd fia, az őt a trónón 2006-ban követő Jigme Khesar Namgyel Wangchuck király által felülről irányított folyamat célja az addigi abszolút monarchia óvatos fellazítása és annak áttranszformálása alkotmányos királysággá, valamint ezzel összefüggésben az ország körültekintő nemzetközi nyitása.

Gazdaság

Bhután gazdasága a vízenergiára, mezőgazdaságra és erdészetre épül, ez utóbbi kettő ad munkát a lakosság több mint felének. Mivel az ország területének szinte teljes egésze hegység/magashegység, az infrastruktúra megteremtése rendkívül nehéz. Ebből következően az ipar rendkívül fejletlen, elsősorban kézműves ipari tevékenység.

A gazdaság sok szállal kötődik Indiához, legnagyobb exportcikküknek (villamos energia) is jelenleg kizárólag India a felhasználója, bár folynak a tárgyalások jövőbeni bangladesi energiaszállításokról is. Bhután elméleti (hasznosítható) vízenergia kapacitását 24.000MW-ra becsülik. Az ország 2020-ra elérte a 10.000MW-os termelést, ebből 2.100MW indiai segítséggel és tőkéből létesült, és további 2.000MW teljesítményű projekt áll építés alatt. Ezek a beruházások azonban rendszeresen komoly késedelmet szenvednek a rendkívül nagy kihívást jelentő domborzati viszonyok miatt.

Bhután a világ egyik legdinamikusabban fejlődő állama, gazdasága a ’80-as évek elejétől átlagosan 7,5%-os éves növekedést produkált. Az ország teljes GDP-je 2020-ban USD 2,41 milliárd, az egy főre GNI (bruttó nemzeti jövedelem) USD 3.080, amely alig 105-kal marad el a felső-közép jövedelmi sávba tartozó országokétól. A teljes GDP 16,2%-a származik a mezőgazdaságból, 42%-a szolgáltatásokból, és – köszönhetően a vízenergiának – kiemelkedően magas az ipar részaránya: 41,8%. Ugyanakkor a foglalkoztatottak 58%-a dolgozik a mezőgazdaságban, 20% az iparban és 22% a szolgáltatási szektorban. A foglalkoztatási arány 62,6%, a munkanélküliségi ráta 3,2%. Az 1 főre jutó, napi 3,2 dolláros, jövedelmet figyelembe vevő szegénységi szint alatt lakosság aránya a 2007-2017 közötti időszakban 36%-ról 12%-ra csökkent. Az elmúlt években a fejlődés kissé megtorpant, majd a 2020-as évben a COVID-járvány jelentősen visszavetette Bhután gazdaságát.

Ugyanakkor az épülőben levő energiaberuházásoknak köszönhetően a talpraállás utánra 10% feletti növekedést prognosztizálnak.

A Gross National Happiness (GNH) eszméje Dzsamján Szingje Wangcsuk király agyszüleménye volt, aki modern oktatásban részesült Indiában és az Egyesült Királyságban. Felismerte, hogy a puszta gazdasági siker nem feltétlenül eredményez elégedett és boldog társadalmat. Ennek következtében, miután 1974-ben megkoronázták, a fiatal király elkezdte az ötletet, hogy új irányelveket dolgozzon ki az ország irányítására. Ezek az elképzelések fokozatosan formát öltöttek, és 1998-ban megalakult a GNH mutató. A GNH a „Gross National Happiness” (Bruttó Nemzeti Boldogság) rövidítése, és az alábbi négy célkitűzéssel van meghatározva: gazdasági növekedés és fejlődés növelése, kulturális örökség megőrzése és előmozdítása, a környezet fenntartható használatának ösztönzése, és a jó kormányzás megteremtése. Míg a GNH fogalmát nemzetközi szinten nagy elismerés övezi és jelentős vonzerőt jelent a turisták számára, az ötlet még nagyon kezdeti fázisban van, és az országban nagyon kevés nyoma van a GNH-nak.

július 19-én 68 ország csatlakozott Bhután Királyságához az „Happiness: Towards a holistic approach to development” (Boldogság: Holisztikus megközelítés a fejlődéshez) című határozat támogatásában, amelyet a 193 tagállamból álló ENSZ Közgyűlés konszenzussal fogadott el. A határozat nyomán a Bhutáni Királyi Kormány 2012. április 2-án magas szintű találkozót tartott „Happiness and Well Being: Defining a New Economic Paradigm” (Boldogság és jólét: Új gazdasági paradigma meghatározása) címmel az Egyesült Nemzetek Szervezetének New York-i központjában. Ez a találkozó elindította a következő lépéseket egy új, jólét- és fenntarthatóság-alapú gazdasági paradigma megvalósítása felé, amely hatékonyan integrálja a gazdasági, társadalmi és környezeti célkitűzéseket. Bhután továbbra is a határozat szószólója, és aktívan népszerűsíti a koncepciót nemzetközi szinten.

A helyiekről

Bhután lakosságának egyharmada 14 év alatti, és az átlag életkor 22,4 év.

Bhután lakói, a bhutániak, egyedi és gazdag kulturális hagyományaikra büszkék, amelyeket gondosan őriznek. A mindennapi életükben és ünnepeikben is jelentős szerepet játszanak ezek a szokások. A legfontosabb öltözékük a gho (férfiak) és kira (nők), amely tradicionális viselet, és a kormányzati előírásoknak megfelelően a hivatalos helyeken és eseményeken kötelező. Ezek az öltözetek színesek és dekoratívak, kézi szövésűek, ami kiemeli a régió kézműves hagyományait. A férfiak ghója egy térdig érő köntös, amelyet egy széles övvel kötnek meg, míg a nők kirája egy hosszú, szövetből készült ruha, amelyet egy kabáttal egészítenek ki.

A bhutáni társadalom egyik különlegessége a Gross National Happiness (GNH) filozófiája, amely a boldogság és jólét mérését helyezi előtérbe a gazdasági növekedés helyett. Ez az elv a mindennapjaikra is hatással van: az emberek barátságosak, békések, és különös figyelmet fordítanak a lelki harmóniára és a természet tiszteletére. Az emberek nagy része buddhista, és a vallás mélyen áthatja életüket. A kolostorokban és dzongokban (erődökben) zajló fesztiválok, mint a Tshechu, ahol vallási táncokat mutatnak be, nemcsak spirituális események, hanem színes, közösségi ünnepek is.

A bhutániak vendégszeretete is különleges élmény a turisták számára. Bár Bhután a világ egyik legkevésbé látogatott országai közé tartozik, a helyiek szívesen fogadják a látogatókat, különösen akkor, ha tisztelettel közelítenek a helyi szokásokhoz és hagyományokhoz. A bhutániak közvetlen, őszinte emberek, akik értékelik a nyugalmat és a csendet. A turisták iránti viselkedésük barátságos, de visszafogott, és nagyra értékelik, ha a látogatók tiszteletben tartják az ország szigorú szabályait, például a természetvédelemmel kapcsolatos előírásokat.

J.M. fotója

D.Z. fotója

Turista etikett

Szigorúan tartózkodjunk attól, hogy a helyieknek (beleértve a kísérőket) kritizáljuk, gúnyoljuk a vallásukat, a királyi családot és vallási vezetőjüket.
A bhutániak nagyon érzékeny emberek, semmiképpen se viselkedjünk velük durván.
Mindig kérjünk engedélyt, ha le akarunk valakit fényképezni.
Visszafogottan kell öltözködni. A lenge öltözék (miniszoknya, derekat meztelenül hagyó top, stb.) nem elfogadott.
A templomokba csak engedéllyel és a vezetőnket követve lépjünk be, amúgy előtte a lábbelinket levéve.
Csak a jobb kezünkkel, vagy mindkét kezünkkel nyújtsunk át, vagy vegyünk át bármit. A bal kéz náluk tisztátalannak számít.
Egy templom elhagyásakor szokás valami kis adományt hagyni. A bhutániak mind ezt teszik.
Nem szabad a tavakba szemetelni, bennük úszni, mert többségüket szent területnek tekintik.

Itt kifejezetten kérték, hogy fotózzuk le a szertartást - t.k. fotója

Egyik bhutani alaptétel: Ne siess, ne aggódj - cs.j. fotója

Sok olyan udvariassági norma, amely Dél-Ázsiában elvárt, Bhutánban is érvényes.

A bhutáni király és a királyi család nagy tiszteletnek örvend Bhutánban. Róluk rosszat mondani rendkívül tiszteletteljeslenek számít.
Ahogy sok ázsiai országban, Bhután kultúrája is hierarchikus, ami azt jelenti, hogy fontos az idősebbek iránti tisztelet. Próbáljon meg megfelelően viselkedni, amikor idősebb vagy magasabb rangú személlyel beszélget.
A vallás fontos szerepet játszik sok bhutáni életében. Bár a Vajrayana buddhizmus az ország államvallása, a bhutáni alkotmány tiltja a vallás alapú politikai tevékenységeket és pártokat, és biztosítja az emberek jogát, hogy szabadon gyakorolják a választott vallásukat. Ugyanakkor a térítő tevékenység illegális, és börtönbüntetéssel sújtható.
Szent tárgyak: Mani köveket, stupákat és egyéb vallási tárgyakat mindig úgy passzoljon, hogy a jobb oldala legyen a tárgy felé közelebb, és a imaforgókat az óramutató járásával megegyező irányban forgassa. Soha ne üljön le mani kövekre vagy stupákra.
Öltözködés: Templomok látogatásakor vegye le a cipőket és a fejfedőt, és viseljen olyan ruházatot, amely tiszteletet fejez ki a szent hely iránt. Kerülje a rövidnadrágot és a kihívó öltözéket.
Adományok: A kolostorokban szokás egy kis adományt adni a szerzeteseknek tiszteletként, valamint a buddhista szobroknak, mint a nagylelkű és tág látókörű elme fejlesztésének eszközeként. Minden templomban több hely is van, ahol adományozhat, és elvárt, hogy minden helyen adományozzon. Ne felejtse el, hogy kis címleteket hozzon ehhez a gesztushoz. Azonban az adományozás nem kötelező.
Dohányzás: Dohányozni tilos a kolostorokban és a nyilvános helyeken. A nagyobb kávézókban és éttermekben kijelölt dohányzóhelyek találhatók.
Fényképezés és videófelvétel: Ezeket a legtöbb templomban és kolostorban zavarónak tekintik. Kérjen engedélyt előtte.

Bhutáni konyha

"A hagyományos bhutáni ételek szinte mindig tartalmaznak chilit, legnépszerűbb ételük, a ema datse nagy, zöld chilikből készül, melyeket sajtszószban tálalnak. Bár van bőven fehér rizsük is, a bhutániak jobban szeretik a helyi, kissé dió ízű vörös változatot. A magasabb területeken a búza az alapvető élelmiszer. Számos tibeti jellegű étel is elterjedt, mint a momos és a thukpa. Népszerű a disznózsír használata is magas energiatartalma miatt - az ide látogatók legtöbbször ehetetlennek találják, mert általában avas. Bhutánban nincs mészárszék, hűtőház is csak néhány van, így még a leglelkesebb húsevők is kénytelenek lesznek ott tartózkodásuk alatt vegetáriánus ételekkel beérni." forrás