.

Tesók - o. j. fotója

Monitorgyík - Elter Karcsi fotója

Kókuszpálmák - Elter Karcsi fotója
A 15. században Sultan Mohamed volt Brunei első mohamedán uralkodója. A szultán egy Fülöp-szigetek felé vezető hajós útja idején megszöktetett egy iszlám hitű herceglányt, elvette feleségül és megtért az iszlám hitre. A szultán utódjának a lánya pedig, már egy arabhoz ment feleségül. E házasság egyik gyümölcse, Ahmed tekinthető a legújabb korban uralkodó szultánok ősapjának. A 16. században Brunei az egész Borneó szigetet, sőt a Fülöp-szigetek egy részét is uralta. Brunei élénk kereskedelmet folytatott a portugálokkal és sikeresen ellenállt a spanyolok két gyarmatosítási kísérletének. A 17. és 18. században azonban Brunei fokozatosan vesztett befolyásából és területeiből (pl. Sabahot és Sarawakot). A 19. században a briteknek "köszönhetően" a megmaradt területe is két egymástól elszakított részből állt össze.
Jelenleg Muda Hassanal Bolkiak a szultán (egyben kormányfő). Ő Brunei 29. szultánja. Bruneiben a nőknek nincs választói joga. Brunei állampolgárai számára ingyenes az orvosi ellátás, az oktatás. Az élelmiszereket és a lakással kapcsolatos rezsiköltségeket erősen szubvencionálja az állam. Brunei állampolgárainak nem kell személyi jövedelemadót fizetni.

Vallásügyi minisztérium - Elter Karcsi fotója
Brunei továbbra is abszolút monarchia, ahol a Sultan Hassanal Bolkiah uralkodik. Ő nemcsak az államfő, hanem a kormányzó és a hadsereg vezetője is. Az ország politikai rendszere a szultáni hatalomra épül, és nincs demokratikus választás.
A szultán teljes hatalmat gyakorol az ország kormányzásában, és az ország politikai rendszerben nincs hely vlasztott képviselőknek. A kormányzás a szultán által kinevezett tisztségviselőkre támaszkodik.
Az utóbbi években, bár Brunei nem vezetett jelentős politikai reformokat, a szultán több fejlesztési tervet és politikai irányvonalat hirdetett meg az ország modernizálása érdekében.
Gazdasági helyzet
Brunei gazdasága nagyrészt a kőolaj- és földgázkitermelésre épül, amely jelentős állami bevételeket generál. Az ország kőolaj- és földgázexportja jelentős részesedéssel bír az ország GDP-jében.
A kormány célja az gazdaság diverzifikálása a kőolajon kívül, hogy csökkentse a kőolajpiac ingadozásainak hatását. A Brunei Vision 2035 tervezési keret célja az ipar, a pénzügyi szektor és a turizmus fejlesztése.
Az ország magas életszínvonalat biztosít polgárainak, köszönhetően a kőolajból származó bevételekből finanszírozott jóléti rendszernek. Az állampolgárok számára ingyenes egészségügyi ellátás és oktatás áll rendelkezésre.
Brunei alacsony munkanélküliségi rátával rendelkezik, de a munkavállalási lehetőségek nagy része az állami szektorban és a kőolajiparban található. Az ország kormányzati intézkedéseket hoz a helyi munkavállalók képzésére és a munkahelyek bővítésére.
A kormány az utóbbi években próbálja növelni a turizmust, mivel a gazdasági diverzifikáció egyik kulcsfontosságú aspektusa. Az ország különleges kulturális örökségét és természeti szépségeit igyekszik bemutatni a látogatóknak.
Brunei folytatja az infrastruktúra fejlesztését, beleértve az új infrastrukturális projekteket, mint például az utak és közlekedési rendszerek fejlesztése, amely elősegíti a gazdasági növekedést és a modernizációt.
Ez egy maláj, muszlim ország, és a kívülről érkezők sokszor még mindig azt gondolják, hogy az emberek állandó rettegésben élnek a szigorú saría törvényektől, miközben mindenki dúsgazdag, hiszen az ország jelentős olaj- és gázbevételekkel rendelkezik. A valóság ennél árnyaltabb: Brunei valóban maláj és muszlim többségű, de nem minden maláj muszlim, és nem minden bruneii maláj. A saría törvénykezés létezik, de hétköznapi alkalmazása ritka, sok helyi úgy érzi, inkább elméleti keretként van jelen. Az iszlám jogrendszerben a bizonyítás nehézkes: nem fogadnak el videófelvételt, nem számítanak hitelesnek a nem muszlim tanúk, sőt, még azok vallomása sem, akik muszlimnak születve, de a gyakorlatban nem tartják a vallásukat. Ez azt eredményezi, hogy a saría alapján hozott súlyos ítéletek végrehajtása ritka, és inkább elrettentő szerepük van.
A gazdagság sem egyformán oszlik el. Brunei állami bevételei hatalmasak, de az átlagember élete ettől nem mindig könnyű. A fizikai munkát végzők alapbére 2025-ben is jellemzően havi 350–650 amerikai dollár körül mozog, miközben a megélhetési költségek az elmúlt években emelkedtek, és egy főre vetítve havonta legalább 450–500 dollárt tesznek ki. Ez azt jelenti, hogy a legalacsonyabb keresetűek gyakran nehezen boldogulnak, különösen, ha családot is eltartanak. Bár az állam számos támogatást nyújt, például ingyenes egészségügyet és oktatást, a mindennapi élet költségei miatt sok helyi dolgozó ma sem érzi magát részesének annak a gazdagságnak, amely Brunei hírnevét megalapozta.
Íme, szerintem miben jobb Brunei.
Sokkal megfizethetőbb. Olcsóbb étterembe járni, olcsóbb az üzemanyag, és az alapvető egészségügyi ellátás szinte ingyenes. A nagyobb beavatkozásokra is hatalmas biztonsági háló van, mert a kormány a költségeket magára vállalja, akár komoly műtétek esetében is. Az emberek vitathatatlanul barátságosabbak az idegenekkel – próbáljon csak valaki Sydney-ben élni, és hasonlítsa össze. Családi támogatás is létezik: ha valakinek stabil a jövedelme, nem kell lakbért fizetnie, és csak minimális számlái vannak, így elméletben rengeteget lehet megtakarítani. Egy középosztálybeli fizetésből Sydney-ben megfizethető bérlakást találni családi segítség nélkül szinte lehetetlen. Bár autoriter, a kormány gondoskodik az emberekről, legalábbis abban az értelemben, hogy az alapvető szükségletek többnyire biztosítva legyenek. Sydney-ben ehhez képest rengeteg a hajléktalan, akinek sehová sem lehet fordulnia, és semmilyen támogatás nem áll rendelkezésére. Brunei vitathatatlanul az egyik legolcsóbb és legbiztonságosabb hely a világon gyermeket nevelni.
Amiben viszont Brunei nem annyira jó: ez nem igazán kedvező hely a karrierépítéshez. Ha valaki nyugodtan szeretne élni havi 3–4 ezer dolláros fizetéssel, annak ideális, de hosszú távú előrelépésre vagy szakmai megelégedettségre kevés lehetőség van – szinte várni kell, hogy valaki kilépjen, elveszítse az állását vagy meghaljon. A fiatalok számára sem vonzó: szórakozási lehetőség gyakorlatilag nincs, és alig van mit csinálni. Egyfajta intézményes rasszizmus is jelen van, amely sok brunei gondolkodásában gyökeret vert; ha valaki nem a domináns etnikumhoz tartozik, nem biztos, hogy a legjobb lehetőségekhez jut, bár ez önmagában nem jelent áthághatatlan akadályt. A fizetések sem versenyképesek más országokhoz képest, mivel inkább Brunei életszínvonalához igazodnak.
Szóval borzalmas ország lenne? Egyáltalán nem.(2025)
A mai napig Bruneit ugyanaz a szultáni család vezeti, amely több mint hatszáz éve uralkodik az ország felett. A jelenlegi szultán a világ egyik leggazdagabb embere, vagyonát 2025-ben is körülbelül 25 milliárd amerikai dollárra becsülik. Palotájában több mint 1500 szoba található, autógyűjteménye pedig legendás: több ezer luxusautója van, köztük 130 Rolls-Royce, 360 Ferrari, 20 Lamborghini és 170 Jaguar. Hírhedt öccse, Jefri herceg a világ egyik legnagyobb pénzszóró playboyaként vált ismertté, de maga a szultán sem fukarkodik, ha saját kényelméről van szó. Ötvenedik születésnapján például egy stadiont építtetett, hogy Michael Jackson ott adjon koncertet neki 17 millió dolláros fellépti díjért.
2025-ben a szultán továbbra is abszolút hatalommal bír, és noha a kormány autoriter, a lakosság alapvető szükségleteiről gondoskodnak. Brunei középosztálya viszonylagos jólétben él, sok család támogatással és kedvezményekkel. Az ország olaj- és gázbevételeiből finanszírozzák az ingyenes vagy szinte ingyenes egészségügyi ellátást és az oktatást. Bár kevés a szórakozási lehetőség és lassú a társadalmi fejlődés, Brunei a világ egyik legbiztonságosabb országa. És ha valaki meg akarja próbálni megjegyezni a szultán teljes nevét – Kebawah Duli Yang Maha Mulia Paduka Seri Baginda Sultan Haji Hassanal Bolkiah Mu'izzadin Waddaulah ibni Al-Marhum Sultan Haji Omar 'Ali Saifuddien Sa'adul Khairi Waddien – az bizony komoly memóriagyakorlatot jelent.
Brunei lakossága túlnyomórészt maláj etnikumú, de jelentős kisebbségeket képviselnek a kínaiak, indonézek és indiaiak is.
A hivatalos nyelv a maláj, de az angolt is széles körben használják, különösen az üzleti és kormányzati szektorban.
Az iszlám a legfontosabb vallás Bruneiben, amely a törvénykezés és a mindennapi élet szerves részévé vált.
Bruneinek gazdag a kulturális öröksége, pl. a tradicionális maláj zene, tánc és kézművesség.
A maláj férfiak gyakran viselnek "baju melayu" nevű tradicionális ruhát, míg a nők a "baju kurung" nevű hagyományos öltözetet hordják.
Az iszlám ünnepek, mint a Hari Raya Aidilfitri és Hari Raya Haji, jelentős szerepet játszanak a társadalmi életben, és az emberek ünnepléssel, imádsággal és családi összejövetelekkel emlékeznek meg róluk.
A brunei tradicionális zene jellemző eleme az ütőhangszerek és fúvós hangszerek, s ezek fontos szerepet játszanak az ünnepségeken és ceremóniákon.
A társadalomban a tiszteletteljes viselkedés, a családi kötelékek és az idősebbek iránti tisztelet fontos értékek.
A brunei iszlám vallás szigorúan betartja a napi ötszöri imát, a böjtöt a Ramadán hónapjában, és a halal táplálkozási előírásokat.
Az ország híres a hagyományos kézműves termékeiről, mint például a "songket" (kézzel szőtt textíliák) és a fa faragványok.
A család központi szerepet játszik a brunei életben, és az intergenerációs kapcsolatok szorosak. A brunei emberek híresek a vendégszeretetükről és a barátságos természetükről, amely tükrözi az iszlám vendégszeretet iránti tiszteletet.
Az oktatás és a munkahelyi etikett fontos szerepet játszik az életükben, a fiatalok gyakran külföldön tanulnak, hogy magasabb szintű képzettséget szerezzenek.
Brunei próbálja egyensúlyban tartani a modernizációt és a hagyományos életmódot, amely a fejlett infrastruktúrában és a modern életstílusban is megjelenik.
A brunei emberek is egyre inkább tudatosak a környezetvédelem fontosságáról, és az ország nagy hangsúlyt fektet a természet megóvására és a fenntartható fejlődésre.

Brunei - piaci kofa - Elter Karcsi fotója

Ferenc fotója
* az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon
© Utikritika.hu. 2012.
Amerikai Egyesült Államok | Amszterdam | Argentína | Ausztrália | Ausztria | Bahama-szigetek | Balatonszéplak-felső | Bali | Barcelona | Berlin | Ciprus | Dominikai Köztársaság | Dubai | Egyiptom | Franciaország | Görögország | Hajóutak | Horvátország | Hongkong | India | Isztambul | Kanada | Kanári-szigetek | Kuba | Kvarner-öböl | London | Madrid | Malajzia | Maldív-szigetek | Mallorca | Mauritius | Málta | Mexikó | Nagy-Britannia | Németország | New York | Olaszország | Párizs | Portugália | Róma | Seychelle-szigetek | Sharm el-Sheik | Skócia | Spanyolország | Sri Lanka | Szingapúr | Thaiföld | Törökország | Toszkána | Tunézia | Vietnam | Zöld-foki Köztársaság
Még nem érkezett hozzászólás.