ÚTIKRITIKA.HU / Lanzarote

Lanzarote

Éghajlat|Földrajz| Történelem| Guanche-k| Manapság |A helyiekről |Turista etikett| Gasztronómia |Érdekességek| Fotóegyveleg

Punta Papagayo - Kriszta fotója

Éghajlat

Ami az óceán vizének hőmérsékletét illeti, az meglehetősen állandó marad, nyáron 24 és télen 19 fok körül.

Ami a szélerősséget illeti, általában az év első felében fúj erősebben, július és augusztus a két legszelesebb hónap, onnantól kezd lecsillapodni, és a szeptember már szélcsendes hónap.

A leghidegebb két hónap a január és a február, amikor az éjszaka mélyén a hőmérséklet lesüllyedhet 12-14 fokra. 

Ez persze extrém eset, és szerencsére egyáltalán nem általános. Megnyugtató ugyanakkor, hogy az erős napsugárzás miatt az épületek nem hűlnek ki, így különösebben fűtésre nincs szükség, még a 'leghidegebb' napokban sem.

Külön oldalon próbálunk képet adni arról, hogy az év egy-egy hónapjában milyen időjárásra számíthatnak az utazók: https://utikritika.hu/lanzarote/idojaras_honapokra_lebontva
De: Kifejezetten hangsúlyozzuk, hogy évről évre egyre kiszámíthatatlanabb, adott időszak időjárása mennyire hasonlít a sokéves átlaghoz. Ezért tanácsos jellemzőnek és nem biztosnak venni a megállapításokat, hőfokokat. Hogy ez a bizonytalanság mennyire a globális felmelegedésre vagy helyi szeszélyességekre fogható, abba inkább nem mennénk bele.

Mi a franc az a calima?

A Kanári-szigetek lakossága így hív egy különleges, a szigeteken bizonyos időszakokban előforduló éghajlati jelenséget.
Tulajdonképpen egy sivatagi por- és homokfelhő, amit a szelek hordoznak a száraz területekről, például az afrikai Szahara sivatagból.

A calima általában az afrikai kontinensről érkező forró és száraz keleti szél, a szaharai sivatagi szél. Amikor ez a szél áthalad a Kanári-szigeteken, a por és a homok a levegőben terjed, és leereszkedik a szigetre, így a légkörben megnövekszik a részecskék koncentrációja. Ennek eredményeként a calima jellegzetes jelenségekkel jár, mint például a csökkenő látótávolság, a ködös vagy zavaros légkör, a napsütést gátló homokfelhők és a magasabb hőmérséklet. A calima során a hőmérséklet gyakran jelentősen emelkedhet, az időjárás melegebb és szárazabb lehet.

Lanzarote szigetén a calima időszaka általában a késő tavasztól a nyár elejéig, vagyis áprilistól júniusig fordulhat elő. Azonban fontos megjegyezni, hogy az éghajlati jelenségek változóak lehetnek, és a calima időszakai is eltérőek lehetnek évről évre. Ezért mindig érdemes az aktuális időjárási előrejelzéseket és figyelmeztetéseket követni, ha Lanzarote-ra utazik, hogy felkészülhessen a calima hatásaira.

Lehetséges, hogy meg kell tapasztalnod, milyen a calima, mert éppen akkor mutatkozik meg, amikor ott nyaralsz. Lanzarote és Fuerteventuta közelebb van az afrikai partokhoz, mint Gran Canaria vagy Tenerife. Ha beüt a calima, akkor nem tudsz mást tenni, mint valami maszkot felvenni, mert különben idegesítővé válhat a strandolás.

Hangsúlyozzuk, hogy a calima nem egy természeti katasztrófa, rövid ideig tart, és legfeljebb némi kellemetlenséggel jár. Nem kell túlságosan tartani tőle, pláne, ha nem az áprilistól júniusig tartó időkeretben látogatunk a szigetre.

Calima - A valóságnál tán félelmetesebbnek látszik - s. a. fotója

Földrajz

Lanzarote szigete vulkanikus eredetű, és történelme során több vulkánkitörés és földrengés is sújtotta. Az egyik legjelentősebb vulkánkitörés az 1730 és 1736 közötti időszakra tehető, amikor a Timanfaya vulkán kitört és hatalmas lávafolyamok borították el a területet. Ez a vulkánkitörés jelentős változásokat hozott a sziget tájában. A hatalmas lávafolyamok és a vulkáni kőzetrétegek kiterjedtek a területen, és sok növényt és növényzetet megsemmisítettek. Az akkori időkben Lanzarote szigete valóban olyan tájat mutatott, amely hasonlított a holdbéli tájhoz, és kevés növényzet maradt.

Azonban fontos megjegyezni, hogy a sziget változó természeti viszonyai és a gazdag vulkanikus talaj hozzájárultak ahhoz, hogy a növényzet és az agrártevékenységek fokozatosan visszatérjenek. A helyiek elkezdték kialakítani a "malpaís" nevű talajtakarót, amelynek célja a talaj védelme és a növények termesztése. Az emberi beavatkozás és a vízgazdálkodás jelentős szerepet játszott abban, hogy Lanzarote sok helyen - bizonyos korlátokon belül - újra termékeny környezetté alalkult.

Lanzarote vulkanikus eredetű, ráadásul nagyon aktív. Ezért érdemes megnézni a szigetnek azt a részét, ahol ezt közelebbről is szemügyre lehet venni, és még nagyon érdekes előadásokon is részt lehet venni. Van például egy olyan, hogy leásnak 10 centit a földbe, majd beletesznek a lyukba egy száraz fűcsomót, ami azonnal meggyullad. Ezzel is szemléltetik, hogy mennyire aktív még a vulkán. Remek a klíma és gyönyörű tengerparti szakaszok vannak (2018). forrás

Los Hervideros - lávakövek - z. g. fotója

Történelem

Régészeti leletek szerint az időszámítás előtti utolsó században rómaiak is jártak errefelé. Nincs azonban írott emlék arról, hogy milyen kontaktusok voltak az őslakosokkal, már amennyiben a guanchéknak az afrikai kontinensről való idevándorlása akkor már meg is történt.

A 15. században spanyol hódítók érkeztek a szigetre, vezetőjük Jean de Béthencourt francia (!) nemes volt. A spanyolok elfoglalták a szigetet és tartós spanyol uralomra rendezkedtek be.

A 16. és 17. században Lanzarote és a környező szigetek gyakran voltak célpontjai kalóztámadásoknak. A tengeri kalózok, köztük az angol és a berber kalózok, rablásokat és fosztogatásokat hajtottak végre a szigeteken.

(ugrás az időben)

1852-ben II. Izabella spanyol királynő szabadkereskedelmi övezetté nyilvánította a Kanári-szigeteket, és ez rövid távon gadasági fellendülést hozott Lanzaroténak is, dacára annak, hogy a természet erői többször is katasztrófákkat okoztak.

Bár Spanyolország mind az első, mind a második világháborúban semleges maradt, az 1936 és 1939 között dúló véres polgárháború, majd az 1975-ig tartó Franco-diktatúra az ország gazdaságát jelentős mértékben szétzilálta. Ez fokozottan érvényesült a perifériákon, így a Kanári-szigeteken.

A szigetek történelmi öröksége a kivándorlás. A lakosság - a szegénység és kilátástalanság miatt - jelentős részben emigrált, leginkább Latin-Amerikába, akik (illetve leszármazottaik) Franco tábornok halálát követően, az I. János Károly király nevével fémjelzett demokratikus fordulat után visszatértek, fontos szerepet vállalva a szigetek modernizációjában.

Napjainkra megváltozott a migráció iránya: a kedvező éghajlat, Európa relaíiv közelsége és a turizmus valamint a kapcsolódó iparágak fejlődése nemcsak munkavállalókat vonz jelentős számban, de sokan nyugdíjas éveikre is a szigetet választják.

1982 óta a Kanári-szigetek autonóm státusszal rendelkeznek

"Lanzarotét 1993-ban az UNESCO Bioszféra Rezervátumnak nevezte ki. Ez olyan életteret jelent, amiben a természet és az ember harmonizáló kapcsolatban él. Ezt az elvet támogatta a sziget szülötte, César Manrique, szobrász, aki építészeti alkotásaival próbálta a természetes környezetet és az ember lakóhelyét olybá formálni, hogy a sziget ne veszítsen eredetiségéből. Így 1992 óta Manriqe elvei szerint kell építkezni a szigeten, azaz nem építhetők magasra kinyúló épületek, az épületeknek követniük kell a sziget eredeti építészeti stílusát, azaz ezek alacsony, fehérre meszelt épületek, a tipikus zöld, barna és kék ajtókkal, ablakokkal."

Guanche-k

spanyol kiejtés: váncse

A 15. században a spanyolok elkezdték felfedezni, majd meghódították a Kanári-szigeteket, köztük Lanzarote-t is. A guanchék több helyen ellenálltak ugyan a spanyol hódításnak, de a spanyolok fokozatosan leigázták őket.

Az őslakosok legyőzésének oka több tényezőre vezethető vissza:
A spanyol hódítók technikai fölényben voltak az őslakos guanchékkal szemben. Az európaiak tüzérséget, lőfegyvereket és más modern harci eszkőzőket hoztak magukkal, míg a guanchék csupán hagyományos fegyverekkel rendelkeztek, mint például íjak, lándzsák és kövek.
A spanyol hódítók stratégiailag fontos helyeket foglaltak el, például erődöket és természeti forrásokat, hiába is próbálták azokat védeni az őslakosok. A guanchék szétszórtan éltek a szigeten, ami megnehezítette a szervezett ellenállást és az erőik koncentrációját.
A guanchéknak nem volt immunitásuk az európaiak által behurcolt betegségek, például a kanyaró és a tífusz ellen. A járványok megtizedelték a guanche népességét.
Az őslakosokat teljesen nem irtották ki, de a guanche népesség fokozatosan csökkent, az ősi kultúra és nyelv visszaszorult, majd nagyrészt eltűnt.
Az őslakos guanchék folklór öröksége azonban tovább él a szigeten. Megmaradt néhány guanche építkezési szokás, például a lapilli (vulkáni kő) épületek, amilyenekhez hasonlókat annak idején az őslakosok építettek. Emellett a helyi néphagyományok, zene és népi kézművesipar is őrzi az őslakos kulturális hagyományokat.
Bár a guanchék leszármazottai nem alkotnak már jelentős közösséget Lanzarote-n, néhányan a szigeten még mindig tisztelik és megőrzik az őslakos hagyományokat és kultúrát. A leszármazottak ápolják és továbbadják a guanche örökséget, például a hagyományos zene- és táncformákat, valamint a népi kézművességet.

Manapság

Lanzarote gazdasága nagymértékben függ a turizmustól, lévén ez legfontosabb bevételi forrása. A turizmus folyamatosan fejlődik, növekedik, és ennek köszönhetően jelentős számú új munkahely jön létre a szálláshelyek, éttermek, üzletek és más szolgáltatóipari vállalkozások területén. A turizmushoz kapcsolódóan az építőipar és az ingatlanfejlesztés is fontos gazdasági ágat képvisel. Sok-sok hotel, apartmanház, nyaralókomplexum épül.

Jelentős kihívás a sziget fenntarható fejlődése szempontjából, hogy a turizmussal kapcsolatos fejlesztéseket kellő ütemben kövessék az infrastrukturális beruházások. Egyébiránt a főszezonokban némi gondot jelent a megfelelően képzett szezonális munkaerő hiánya.

DE: Lanzarote jelenkori vezetői számára a legnagyobb dilemma, hogy miközben szükség van a turizmusból származó több bevételre, a sziget ökológiai egyensúlyának megőrzése érdekében korlátokat is kell szabni a további építkezéseknek. Lázas viták zajlanak az építési vállalkozások féken tartásának mikéntjeiről. A gazdaság diverzifikálásával, és a környezetvédelemmel kapcsolatos hangzatos politikai kinyilatkoztatásokból annyi van, hogy (a Duna helyett) az óceánt lehet vele rekeszteni

Némiképp meglepő módon a mezőgazdaság is jelentős szerepet játszik a sziget gazdaságában. A szigeten termesztett növények közé tartozik a szőlő, egyes gyümölcsök (mint például papaya) és zöldségek (paradicsom, hagyma, burgonya). A vulkanikus talaj és az egyedi mezőgazdasági technikák lehetővé teszik a termesztést még a száraz és szélsőséges éghajlati körülmények között is.
A halászat, a kereskedelem valamint a kulturális és kreatív iparágak, például a kézművesség ugyancsak szerepet játszanak a sziget gazdaságában.

Manapság Lanzarote turisztikai stratégiája a minőségi és fenntartható jelzőket használja a leggyakrabban. Érdekes, hogy a sziget vezetősége alig csinál titkot abból, hogy kevesebb brit, viszont több német, holland, francia, olasz, skandináv látogatót látna szívesebben. Ennek hátterében az áll, hogy a brit turistákkal (hangsúlyozva, hogy csak egy kis hányadukról van szó) van leginkább probléma. Lerészegedve könnyen süllyednek le a kulturálatlan viselkedés mélységébe. Ez a kisebbség ugyan, de hangoskodásuk, bunkóságuk valóban zavarhatja a kulturáltan viselkedő többséget.

E sorok írója látott olyan briteket, akik a sétányon már napközben ittasan tántorogtak és beszólogattak a decensen sétálóknak. A szigetnek több olyan turistára van szüksége, akik nem csak a pubokban tudnak költekezni.

A pubtulajdonosok persze imádják a brit és ír nyaralókat, mert sokan közülük már délelőtt kilenckor beülnek sörözni.
A kellemes éghajlat illetve a munkalehetőségek miatt tartósan vagy sokat a szigeten élő külföldiek közül a legtöbben az alábbi országokból érkeznek: Nagy-Britannia, Németoszág, Kolumbia, Olaszország, Marokkó, Kína. Térségünkből a románok vannak a legtöbben.

Jelenleg a turisták kb. fele brit (évi kb.13 millió). Nagy Britanniából a fapadosok már 70-80 fontért (26-30 ezer HUF) is kínálnak oda-vissza jegyeket, így gyenge a szelekció, magyarul: jönnek (már elnézést) fékezetten civilizált egyének is. A tartósan vagy hosszabb időre itt élő britekkel - úgy tudni - semmi probléma

-------------------------------

Lanzarotét is érinti az illegális migráns probléma, itt főleg az afrikai partok közelsége miatt. A 2023-as év első negyedében 26 hajón kb. 1100 illegális migráns jutott el a szigetre bárkákon a marokkói partokról. Többnyire fiatal férfiak, de sok a család is kiskorúakkal.

Többségük marokkói, de sok az algériai és a szenegáli is. A helyi lakosság nagy része nem örül az illegális bevándorlás évek óta tartó jelenségének, jóllehet a szigeten elhelyezett migránsok nem jelentenek közbiztonsági veszélyt, de elbizonytalanító, hogy nem tudni mi lesz a sorsuk: tovább mehetnek Európába vagy visszatoloncolják őket? Sok helyinek nem tetszik, hogy sok pénzbe kerül a migránsok elszállásolása és ellátása. A szerencsétlenek céltalanul kószálnak a szigeten, amúgy kevésbé a turistaövezetekben, inkább Arrecife térségében. Vannak helyi (szocialista párti) politikusok, akik azt hangoztatják, hogy a szigetnek jót tesz a bevándorlás, mert az kulturális sokféleséget teremt és jót tehet a gazdaságnak is (olcsó munkaerő?).

A helyiekről

A sziget lakóinak spanyol neve: lanzaroteño (férfiak) és lanzaroteña (nők)

A sziget lakosságának csaknem fele a fővárosban, Arrecifében él. Lanzarote lakói többnyire a spanyol gyarmatosítók leszármazottai, általában sötét hajúak és barna bőrűek. Hovatartozási tudatuk ellentmondásos, mert spanyol állampolgárok, de mégis inkább kanáriaknak (canario) tekintik magukat, mint spanyolnak.

A természeti erőforrásokban szegény, de túlélési erőfeszítésekben gazdag múlttal a hátuk mögött a sziget lakói hagyományosan törekednek arra, hogy harmonikus szimbiózisban éljenek a természeti környezetükkel. A tájaik iránti nagy gondosságukat szeretik is hangoztatni. Általában nagyon büszkék származásukra és szigetükre, könnyen haragossá válnak, ha máshonnan jöttek fegyelmezetlenül bánnak a környezettel.

A lakosok többsége katolikus és hűen követi a hagyományokat. A vallási ünnepeket, főleg a húsvétit látványosan szeretik megünnepelni.

Lanzarote lakói jellemzően barátságosak, vendégszeretők, segítőkészek a turistákkal. Tudatában vannak annak, hogy a turizmus mennyire fontos Lanzarote gazdaságának és ezen keresztül a helyi lakosság egzisztenciája, a munkalehetőségei szempontjából. Persze vannak olyan helyiek is a szolgáltatásokban, akiknek nincs kellő türelmük, hogy teljes udvariassággal kommunikáljanak a külföldi látogatókkal. Ebben gyakran szerepet játszik a nyelvi nehézségek okozta komplexus, stressz is.

Turista etikett

Lényegében azonos dolgokra kell odafigyelni a nyaralás alatt, mint bárhol máshol, ahol az ember elengedi magát és "nyaraló üzemmódban" van. :)

1. Ahol az van kiírva, hogy a használt vécépapírt a vécé helyett a küblibe (szeméttartó) kell dobni, ott, tessék ezt betartani, mert különben kellemetlen lesz a szállásadótól vagy a recepciótól kérni a duguláselhárítást.
2. Ne bömböltesd a kedvenc zenédet a strandon, mert a közelben tartózkodók zenei ízlésvilága nem feltétlenül azonos a tiéddel! Használj fülhallgatót!
3. Fogadj szót a vízimentőknek, mert ők tudják, hogy a víz hol, mikor veszélyes!
4. A strandon labdázz, sportolj úgy, hogy a többi nyaraló testi épségét ne veszélyeztesd, nyugalmát ne zavard!
5. Ne cigizz a strandon!
6. A vízbe menetel előtt menjél vécére, és ne pisilj az óceán vizébe! Ez az Atlanti-óceán és nem a Sárga-tenger...

Gasztronómia

Lanzarote gasztronómiája gazdag és jellegzetes, számos helyi íz és hagyományos étel található a szigeten.

Mivel Lanzarote egy sziget, a hal és a tenger gyümölcsei kiemelkedő szerepet játszanak a helyi gasztronómiában. Friss tengeri herkentyűk, mint a rák, a languszta és a polip gyakran megtalálhatók a menükön. Az egyik népszerű halétel a "sancocho canario", amely egy hagyományos kanári-szigeteki halgulyás.

A Papas arrugadas híres kanári-szigeteki krumplifajta, és roppant népszerű Lanzarote-n. A kis méretű, héjában főzött krumplikat forró sóoldatban főzik, amíg a víz elpárolog, és sókéreg keletkezik a krumpli héján. Ezután a krumplit pikáns szósszal (mojo) szolgálják fel, ami lehet zöld vagy piros színű.

a. cs.

Gofio: Ez egy hagyományos kanári-szigeteki étel, ami pirított gabonából készül. A gofio kukoricából, búzából, rozsból vagy árpából készülhet, és számos ételhez hozzáadható, például levesekhez, mártásokhoz vagy desszertekhez.

Queso de cabra: A kecskesajt jellegzetes termék Lanzarotén, és a sziget gazdag mezőgazdasági tradícióinak köszönhetően kiváló minőségű sajtokat állítanak elő. Az itteni sajtok gyakran kecske- vagy keveréktej alapúak, és különböző az érlelési idejük, ízviláguk.

Lanzarote híres a Malvasia nevű szőlőfajta termesztéséről és boraikról. A vulkanikus talaj és az egyedi "lapa" nevű kőfalak kedvező körülményeket teremtenek a szőlőtermesztéshez. A Malvasia borok jellegzetesek, szárazak vagy édesek, és gazdag az ízviláguk.

Ezen kívül érdemes megkóstolni a helyi hagyományos édességeket, például a "torrijas" (sült kalács), a "bienmesabe" (mandulakrém).

Érdekességek

1. A szigeten építési előírás, hogy az ajtókat és az ablakereteket kizárólag három színre festhetik. A kék hivatott reprezentálni az óceánt, a barna a vulkánok színeit és a zöld a pálmafákat.

2. Jameos del Agua ikonikus vulkáni barlang vizében és kövezetén rendkívül érdekes kis teremtmények élnek: a vak rákok. Munidopsis Polymorpha a latin nevük, és endemikus élőlények, azaz kizárólag Lanzarote szigetén élnek, konkrétan csak a Los Jameos del Agua barlang közegében. Fajuk pontosabb magyar elnevezése talán ez lehetne: vak, albínó barlangi rák. Annyira népszerűek a szigeten, hogy Lanzarote állatjelképéve váltak.

3. Minden évben hatalmas mennyiségű homokot importálnak a Szaharából, hogy feltöltsék velük a sziget eredetileg fekete fövenyű strandjait. A nyaralók többsége ugyanis idegenkedik a fekete homoktól.

Fotóegyveleg

Amolyan sprotni, vagy az is? - Oris fotója

Kommentek