ÚTIKRITIKA.HU / New York

New York

Földrajz | Időjárás | Történelem | Manapság | Emberek | Turista etikett | Gasztronómia | Fotóegyveleg

Ennek a tetején (67. és 68. emelet) van a kétszintes kéglijük (penthouse) és a Melanie-nak 35 emelettel lejjebb van pluszban egy lakása - K. Marci fotója

Földrajz

New York város Budapesttől 7013 kilométerre van, az Egyesült Államok észak-keleti, Atlanti-óceáni partvidékén, a Hudson-folyó torkolatánál. A metropolis 790 négyzetkilométer területű (Budapest: 525), azaz elképzelhető, hogy mennyire sűrűn lakott a 8,2 milliós lakosságával. Természetesen New York az Egyesült Államok legnagyobb népességű városa. New York City mellett földrajzi fogalom a New York Metropolitan Area (lényegében New York városa és vonzáskörzete). Ez 17.400 négyzetkilométeres terület, amelyen közel 19 millióan élnek. A vonzáskörzetben élő jelentős hányada New York városban dolgozik. Így kell elképzelni azt a tömeget, ami hétköznaponként összesűrűsödik New York Cityben. A turisták többnyire a Manhattan-szigeten időznek, de tudni érdemes, hogy a városnak 5 kerülete (borough) van: Manhattan, Brooklyn, Bronx, Queens és a Staten island. Hát nem a budapesti kerületek dimenziója, az biztos.

Néhány érdekes, hasznos földrajzi adat, ami egy turistának érdekes lehet:

• A Manhattan észak-déli irányban 21 kilométer hosszú (e sorok írója egy nap ezt előre kitervelt szándékkal legyalogolta, és a déli csücskére érve önelégültséggel enyhítette fáradtságát), a legszélesebb része 3,7 kilométer. A Manhattan-en magán kb. 1,6 millió az állandó lakosság.
• New York város utcáinak összhossza 10 ezer 200 kilométer.
• A New York-i metró vonalak hossza összesen 1355 kilométer, az állomások száma pedig 468.
• 2010-es statisztika szerint New York City lakosságának 44 százaléka fehér (33 százaléka nem spanyolajkú fehér), 25,5 százalék fekete, 12,7 százalék ázsiai. Ez ugyan nem tesz ki 100 százalékot, tehát lehet, hogy a maradék besorolhatatlan? Tán a maradékban vannak az őslakos indiánok. Az Egyesült Államok indián őslakónak 20 százaléka érdekes módon New York városban él, nem valami, a természeti hitének kedvesebb tájon.
• Míg a legtöbb amerikai városnak van Main Street elnevezésű főutcája, New York-nak nincs ilyen.
• New Yorkban állítólag 130 ezer magyar él.

"New York öt részből (borough) áll, Manhattan, Brooklyn, Queens, The Bronx, Staten Island, maradjunk most Manhattannél, mivel többnyire ezt jártam be, habár belekóstolgattam a többibe is. Manhattant egy péniszhez, farokhoz, öhm hímtaghoz is szokták hasonlítani az alakja miatt,  ez ne zavarjon meg senkit. A tájékozódást nagyban segíti, hogy a történelmi déli résztől, kábé a Houston Street-től északra a legtöbb utca párhuzamos és merőleges, pofás kis rácsformát képezve ha az ember térképről vagy az Empire State Building tetejéről nézi. Észak-déli, hosszanti irányú, egytől tizenkettőig nevezett (plusz Lexington, Park, Madison, Avenue A, Avenue B, …) avenue-król (sugárutak) és a fent említett Houston Streettől kezdődően kelet-nyugati (crosstown) számozott utcák, egyszerű és áttekinthető. A számozott avenue-knek gyakran jobban megjegyezhető beceneve is van: a Sixth Avenue például az Avenue of Americas, a Seventh a Fashion Avenue, a Tent az Amsterdam Avenue etc. A számozott utcák között is vannak fő gerincvonalak, a 14th, 23rd, 34th, 42nd (Times Square), 57th/59th (itt kezdődik a Central Park), 72nd, 79th, 86th, 96th, 110th (itt végződik).

A Broadway ami megtöri ezt a viszonylag szigorú párhuzamos-merőleges hálószerkezetet és keresztülkígyózik a városon észak felé, próknak érdemes tudni még hogy hol metszi a Streeteket és Avenue-kat (pl 5th Ave-23 St ami a Flatiron Building és a Madison Square, 6th Ave és 34 St ami a Herold Square, 8th Ave és 42 St ami durván a Times Square), de ez úgyis utólag tudatosul és csak amolyan város-műveltség (ahogy tudod hogy a Nagykörút és a Margit-híd találkozása az a Jászai:). A metrók főleg észak-dél irányban mennek, ha crosstown akarsz átkelni az szívás, a buszok mennek hosszában és keresztben is, és vannak kifejezetten crosstown járatok ezen fő utcák alapján elnevezve (m34, m42, ugye logikus hol járnak). Ha ennyit tudsz, máris nagy biztonsággal használhatod a várost. Főleg ha azt is sejted, hogy az Avenue-k nyugatról keletre növekednek számozásban, míg a Street-ek délről északra. Némi irányérzékkel vagy százméternyi sétával mindig lehet tudni az égtájakat. A következő lépcsőfok a neighbourhood-ok (lazán fekásan csak ‘hood’) ismerete, ami már inkább az egyes részek jellegének elkülönítésére szolgál, hogy tudd hol mire számíthatsz, hogy kell viselkedni, mennyire mehetsz be a dzsungelbe hogy egyedüli fehér emberként találd magad, hol ehetsz/soppingolhatsz olcsón, ilyenek." forrás

---

,, Ha valaki nehezen tudja elképzelni, hogy mekkora is New York vagy egy adott városrész területe, az a mapfrappe oldalán össze tudja hasonlítani Budapesttel. Ha Manhattan Budapesten lenne, akkor a Deák tértől kezdve a XIII. kerületen át egészen az északi városhatárig lógna." forrás

Időjárás és éghajlat

New York klímája az év keresztmetszetében széles skálájú, erősen ingadozó. Télen gyakran van cudar hideg, akár két számjegyű mínusz. Az erős szél még elviselhetetlenebbé teszi a hideget. Hóviharok dúlhatnak, csaknem megbénítva a metropolis forgalmát. A karácsony előtti nagy bevásárlások idején még nincs többnyire didergés, de a január, február sokszor durva. Nyáron pedig, főleg júliusban és augusztusban, néha 40 fokos is lehet a hőség, magas páratartalommal. A New York-iak nyár közepén tömegestől menekülnek el a városból a hőség elől. Nyáron meggondolatlanság légkondicionálás nélküli hotelszobát foglalni a városban. Külön gond, hogy pl. a magyar turisták nincsenek hozzászokva ahhoz, hogy az utcai hőségből 20 fok körülire lehűtött helyekre mennek be, majd aztán ki a hőségbe. Sokan emiatt megfáznak, főleg mert nem igazodnak öltözködésben a folytonos hőmérséklet-változáshoz. Nyáron is legyen nálunk pulóver vagy dzseki, hogy a légkondicionált belső helyeken azt gyorsan felvehessük.

Sokak szerint május és június, valamint szeptemberben és októberben a legkellemesebb az időjárás a turisták szempontjából. Nem árt tudni, hogy New York esetében sem érdemes túlságosan megbízni a média vagy az internetes források meteorológiai előrejelzéseiben. Nagyon szeszélyes az időjárás New Yorkban. Van, aki elmesélte, hogy áprilisi útján az egyik nap még 25 fok meleget élvezett, másnap meg nappal (!) mínusz egyre lesüllyedt a hőmérséklet és egész nap havazott. Rendben, ilyesmi azért nyilván ritkán fordul elő.

Apropó: A Fahrenheit átszámolása Celsiusra pl. így is működhet: A számból kivonunk 32-t, a maradékot megszorozzuk öttel, majd elosztjuk kilenccel.

Példa: 68 F-ből kivonok 32-t, marad 36, azt szorzom öttel, ez 180, amit osztok kilenccel és kijön a 20 Celsius.

"Én egyszerűbben, de kevésbé pontos eredménnyel szoktam számolni. A Fahrenheitből leveszek 30-at és azt osztom kettővel. Az előző példa 68 Fahrenheitjéből leveszek 30-at, ami 38 és annak veszem a felét. Ez ugyan így 19 és nem 20, de ennyi pontatlanság nekem még belefér. Elvégre felületes ember vagyok, amúgy meg az első példa számítási módja nekem túl komplikált." (Jani, 2012)

---

"A New York-i tél nem viccel. Ez nem a vidéki Amerika, ahol a tél a ház és a kocsi ajtaja közötti tíz lépésben ki is merül. Itt gyalogolni kell és a döntés, melyet reggel 9-kor hozunk, gyakran este 9-ig elkísér minket, akár helybéli lakosként, akár turistaként rójuk a metropolis utcáit. Szóval, érdemes jól átgondolni a ruházatunkat, mielőtt útnak indulunk. Télen megritkul a turisták száma. A városnéző, nyitott tetejű emeletes buszokon csak egy-két elszánt nézelődő csattogtatja a fényképezőgépét elgémberedett ujjakkal. A máskor divatos manhattani nők formátlan krumplis zsákra emlékeztetnek, amint vastag párkáikban, ormótlan csizmáikban, rohamtempóban próbálnak eljutni az egyik fűtött helyről a másikba." forrás

,, Május elején már 30 fok volt New Yorkban, amire nagyjából felkészültem (és például dzsekit nem vittem magammal), egy dologra viszont nem: a nedvességre. Simán voltak olyan napszakok, amikor Manhattanben 80 százalék feletti volt a páratartalom, ami egyébként logikus is, mert a felhőkarcolók közé beszorul a levegő. Ezzel kapcsolatos a másik kultúrsokk: mindenhol úgy nyomatják a légkondit, mintha hűtőházak lennének a boltok, éttermek, aki fázós, az vigyen magával egy pulóvert, amit maximum a derekára köt, ha az utcán sétál. (2018)" forrás

---

Hóesés március közepén . b.i. fotója

---

,, Az amerikaiaknak és európaiknak eltérő a hőérzékelése. Mi otthon többnyire 20 fok körüli hőmérsékletben érezzük jól magunkat, tisztelet a kivételnek, az amerikaiak viszont 17 fokban. Ezért májustól októberig mindenhol folyamatosan megy a légkondi, akkor is, ha kint 15 fok van és esik az eső. Nyáron nehéz megszokni a kinti 40 fok, benti 17 fok kontrasztot. Ugyanide tartozik a jeges víz is. Télen is, hiába van fagypont alatti hőmérséklet, bármelyik kávézóban, étteremben, ha kérsz vizet, tuti tesznek bele jeget is, jég nélkül nem élet az élet. (2019)" forrás

---

,, Európában egy forró nyári napon a metrómegállókba lépve kellemes hűvös fogad, New Yorkban viszont a történet kicsit másképp alakul: a metrómegállókban semmilyen hűtés nincs (így a forróság jelentősen nagyobb mint az amúgy is párás, 30-35 fokos városi hőmérséklet), a szerelvényeken azonban körülbelül 15 fok lehet. Épp emiatt külön kapucnis felsőt vittünk magunkkal, tudva hogy még véletlenül sem lesz rá szükség az utcán, ám a metrón mindenképp. Hasonló történet zajlott le az egyetlen kicsit hűvösebb New York-i napunk során is:

A zuhogó eső miatt beléptünk egy fánkozóba felmelegedni, azonban bent hidegebb volt mint kint, a légkondi pedig pont ugyanúgy működött mint amikor az azt megelőző napon 35 fokot mértek 20 helyett. (2019, augusztus)" forrás

Január - t.d. fotója

Történelem

• 1626-ban Peter Minuit holland felfedező 24 dollár értékű dísztárgyért és szerszámért cserébe kaparintotta meg magának a Manhattan szigetet (pontosabban annak déli csücskét) az Algonquin (vagy Lenape?) indián törzstől.
• A Manhattan első ismert neve New Amsterdam volt, ami a Manhattan déli csücskére vonatkozott, arra, ami holland kereskedelmi kikötőként funkcionált.
• 1660-ban a városban a legmagasabb ,,felhőkarcoló" egy kétemeletnyi magasságú szélmalom volt.
• Az angolok 1664-ben boltolták le maguknak a várost a hollandoktól, és New Amsterdam-ból New York lett.
• A 17. század végén New York-nak mindössze ötezer lakosa volt.
• New York város rövid ideig, 1789-től 1790-ig az Egyesült Államok fővárosa volt, és 1789-ben itt volt George Washington elnöki beiktatása.
• Egy Gennaro Lombardi nevű olasz bevándorló nyitotta meg az Egyesült Államok első pizzériáját New Yorkban, mégpedig 1895-ben.
• 1898-ig Brooklyn önálló városként funkcionál, rivalizálva New Yorkkal.

"Holland telepesek 1614-ben alapították meg az első kolóniát Manhattan szigetének déli csücskén Új Amszterdam néven, de az a New York, amelyet ma ismerünk, alig száztíz éve, a huszadik század elején született meg. Az 1900-as évek első évtizedeiben indult meg a jelenlegi városképet is meghatározó felhőkarcolók elődeinek építése, ekkor duzzadt az 1890-ben még csak harminchatezer lakost számláló város alig harminc év alatt tízmilliós megapolisszá, a világ legsűrűbben lakott emberi településévé. New Yorkot le lehet írni számokkal, csak felesleges, mert nincs az a bonyolult mátrix, amely visszaadná az élet különböző síkjainak azt a masszív, lélegzetelállító mash upját, ami másodpercenként az ember arcába csapódik, miközben az utcákat és sugárutakat rója.

Vannak rosszul megépített városok, amik olyanok, mintha csak centrumukat kereső külső kerületekből épülnének fel, de New York nem tartozik közéjük. A deklarált főváros Manhattan, körülötte pedig az önálló tartományokként működő csatolmányok fekszenek: Brooklyn, Bronx, Staten Island és Queens. New York utcáin állva könnyen észreveszem (nem ördöngösség) az Új világ és az öreg kontinens közötti alapvető különbségeket. Míg Európa nagyvárosainak alaprajzát évszázadokkal ezelőtt fektették le évszázadokkal korábbi tempóra és életritmusra berendezkedett tervezők, addig New York szerkezete már a modern, 20. és 21. századi ember igényeihez igazodik, és pontosan ettől tűnik annak, ami: egy brutálisan hatékony, energikus kohó, 'a város, ami sohasem alszik'." forrás

Manapság

"Manhattan az Egyesült Államok legsűrűbben lakott része. Lakosainak száma megegyezik Budapestével, ám területe kevesebb, mint a magyar főváros kiterjedésének ötöde. A magas épületek erdeje egy zárt világot rejt el, melybe belelátni nehéz, mivel nem sokan engedhetik meg maguknak, hogy egy ilyen környéken rendezzék be életüket. A New York Times nemrég megjelent riportjában egy helyi nő arra panaszkodik, hogy a szuper olcsó és a mega drága üzletek és éttermek között nincs semmi. „Csak a McDonald’s, a mexikói és a Nobu.” A kérdés az, hogy vajon ezek a szélsőségek, vagy az elképesztő lakásárak "kiölték-e" Manhattanből a középosztálybelieket?

A lakásárak más amerikai nagyvárosokhoz képest az egekben vannak New York ezen részén. 4000 dollárért lehet itt havonta kibérelni egy átlagosnak mondható lakást, míg bárhol máshol az országban ugyanez akár ezerből is kijön. Egy hajvágás, a rezsi, vagy a tej ára az amerikai átlag kétszerese. Ha valakinek van fölösleges másfél millió dolcsija, az vehet egy manhattani lakást, de ha nem akar valaki feltétlenül New York centrumában élni, elég lehet 200 000 is ugyanazért a színvonalért. Bár a középosztályra nincs pontos definíció, felmérések alapján egy négytagú család 70 000 dollárnyi éves jövedelemmel a mediánhoz tartozónak számít. Így 30 és 100 ezer dollár között is középre helyezhető egy család, ám a Hudson folyó torkolatánál ez inkább 45 és 135 ezer között lehet- mutat rá a New York Times. Hogy kik keresnek ennyit arrafelé? Magyarországról nézve meglepő a válasz. Egy rendőr öt éves tapasztalattal a világ pénzügyi központjában akár 70 000 dollárt is hazavihet, de egy tanár egy sima önkormányzati suliban ennél többet is megkeres. A valódi középosztályi létet Manhattanben csak a szellemi foglalkozást űzők alakíthatják ki maguknak." forrás

---

Kriszta fotója

---

,, Manhattan: ahol arab sejkek orosz oligarchákkal versengve vásárolják fel a millió dolláros ingatlanokat anélkül, hogy egyetlen napot is eltöltenének benne, sőt sokszor még a lábukat sem teszik be a parádés ingatlanokba. Ettől aztán az Ötödik sugárút előkelő szakaszának felhőkarcolói fenyegető sötétségbe burkolóznak éjszakánként.
A pénz lakik ezekben az épületekben, és annak pedig minek villanyt gyújtani. Így aztán a kirakatváros Manhattanből szép fokozatosan kiköltözött mindenki, aki nem csak pénzben méri az életet, és ez teszi valóban meglehetősen különleges, némely pontjain egészen elképesztő városrésszé Brooklynt. (2016)" forrás

Emberek

New York 5 éves kor feletti lakosságának 47 százaléka otthon, családi körben nem angol nyelven beszél. New York jelenlegi lakosságának 36 százaléka az Egyesült Államok területén kívül született.

"Ha a New York-i emberek témája jelenlétemben szóba kerül, akkor valamiért mindig eszembe jut egy 1987-es amerikai film, aminek az eredeti címe a Nuts (Dilisek), nálunk Call girl 500-ként mutatták be. A roppant zűrös, féktelenkedő főhősnőt, akit Barbra Streisand alakított, diliházba csukják megalapozatlanul. A film végén kiengedik a diliházból és ronda, durva szövetű benti ruhájában, mezítláb, a szabadság nagy örömével elkezd sétálni az ötödik sugárúton, és lépten-nyomon flúgos embereket lát maga körül a zsúfolt járdán. A film azzal végződik, hogy mutatják Streisand gúnyos mosolyát, azzal a nyilvánvaló üzenettel, hogy: és még engem tartottak fogva bolondként? Persze az utcakép nagyon vegyes, a sok furcsa alak mellett a többség a Manhattan-en meglehetősen egyforma, szokványos a sok öltönnyel, az irodai hölgyek visszafogott eleganciájával. Még a szokatlan öltözködés is belesimul az átlagba. Nekem úgy tűnt, hogy a sietős embereket nehéz bármivel meglepni. A turistáknak meglepő dolgok számukra átlagosak, és ez így logikus." (Jani, 2011)

---

,, Gyakran halljuk, hogy a New York-iak gorombák, nyersek. A megfelelő szóhasználat inkább bizalmas és brutálisan őszinte. A zöldségesnél az eladó nagyon valószínű, hogy “kedvesemnek” szólít, a metrón pedig lazán megkérdezik tőled, mennyibe került a táskád. A manhattaniek a szemedbe mondják, ha durván bánsz a gyerekeddel és sebesen helyreutasítanak, ha beelőzöl a sorban. Egy vidéki üzletben bátran megkérheted a többieket, hogy engedjenek előre, mert nagyon sietős dolgod van. Ez New Yorkban elképzelhetetlen, hisz itt mindenkinek egyformán sietős a dolga, nincs kivételezés. (2017)" forrás

---

,,Egészségtudatosság: az amerikaiak jelentős részére nem jellemző az egészséges életvitel, hogy finoman fogalmazzak, de New York ebben (is) különbözik az ország többi részétől. Rengetegen sportolnak, és erre minden lehetőség adott, legyen szó IMG_0621futásról, csapatsportokról vagy fitnessről, ez utóbbiból óriási a választék. A városban járva látható, hogy többnyire sportcipőt viselnek az emberek, sokat gyalogolnak. A sport mellett az egészséges ételek beszerzése is könnyű, több olyan szupermarketlánc van (pl. Trader Joe’s vagy Whole Foods), amelyek erre specializálódtak. Persze mielőtt megveszünk bármit, érdemes megnézni az összetevőket, mert a legváratlanabb élelmiszerekbe is tesznek cukrot. Elterjedtek a saláta és juice bárok is. Tehát ha valaki ügyelni szeretne az egészségére, New Yorkban ezt könnyen megteheti. (És akkor most az amerikaiak munkához való hozzáállásáról és az ehhez kapcsolódó munka-magánélet egyensúlyról, stresszről nem beszélnék.)

xxxxx

Bennem az a prekoncepció élt, hogy az amerikai mennyire nyitottak. Itt megtapasztaltam, hogy ez csak a felszínen van így, megy a small talk, minden “awesome”, de egy bizonyos ponton túl bezárnak, bizalmatlanok. Barátságokat külföldiként nagyon nehéz amerikaiakkal kötni. A város nem befogadó a külföldiekkel szemben, ezt a munkavállalás és albérletkeresés során is megtapasztaltam. Lehet azt mondani, hogy a jelenlegi amerikai elnök retorikája miatt van így, viszont két év alatt nem lehet egy nép gondolkodását, hozzáállását gyökeresen megváltoztatni, ez mélyen bennük van az aktuálpolitikától függetlenül. " (2019) forrás

Turista etikett

1. Tájékozódási problémánkkal nyugodtan forduljunk az utcán helyiekhez, de ne kezdeményezzünk ezen túlmenően beszélgetést, mert a járókelők jellemzően sietnek valahová és nem érnek rá dumálgatnia a ráérős turistákkal. Ne raboljuk az idejüket mindenféle extra kérdésekkel, fogjuk rövidre az informálódást.
2. Ne szólítsunk meg olyanokat, akiken fülhallgató van. A fülhallgató hordása nem csak azt jelzi, hogy valamilyen zenéz hallgatnak, telefonbeszélgetést folytatnak, hanem azt is, hogy az utcán, a metrón, a buszon nem kívánnak senkivel sem szóba állni.
3. A következő intelem persze nem csak New York-ra érvényes, de itt különösen érzékenyek az emberek a privát szférájuk megőrzésére, amikor pénzautomatánál éppen pénzt vesznek fel. Semmiképpen ne álljunk az éppen pénzt felvevőhöz túl közel. Tartsunk tisztes távolságot.

"Ha lehet, ne tűnjünk annyira turistának, főleg a közlekedésnél a metrón, buszon. Többször utaztam egy metró kocsiban bolondokkal, üvöltöző őrültekkel és kéregetőkkel, ha ilyet látunk jobb kikerülni és átszállni egy másik vagonba. A turistáktól sem várják el jobban, hogy adakozzanak, hiszen annyira különböző emberekből áll New York lakossága, hogy ők se tudják, ki tartozik oda és ki az idegen. Éppen ezért ne is hívjuk fel magunkra a figyelmet és tegyük el szépen a kamerát a táskába." (Orsi, 2011)

Gasztronómia

"A sütik: Az amerikaiak négyféle sütit ismernek: fánk, cupcake, muffin, pite. Ezek rengeteg tészta és kevés töltelék kompozíciói, általában azzal a csalással, hogy a kívülről gyönyörűséges muffinok 90 százaléka piskóta, 10 százaléka pedig cukormáz. Amikor amerikai kollégám büszkén azt mondta, „ma sütöttem”, életem legrémesebb tortáját nyammogtam el udvarias és halkan elrebegett „de jó”-k közepette: szikkadt tészta, tömény, színes cukor – itt állt meg a tudomány. Az amerikaiak a sütemény finomságát az édességszintjével mérik: ami édes, az jó. Csak tudnám, miért kell mindenhol a „fehér cukor megöl” reklámokat nyomatni. Megöl az a fél muffin is az ihatatlan kávé mellett." forrás

Fotóegyveleg

Csücsülj le, pihenj, engedd el magad. Reméljük, hogy élvezed a Parkot, ahogy mi is. Lori és Maurice Pogoda

Coney island - boardwalk - magyar lány - Marci fotói

Vissza az elejére

Kommentek