
Ennek a tetején (67. és 68. emelet) van a kétszintes kéglijük (penthouse) és a Melanie-nak 35 emelettel lejjebb van pluszban egy lakása - K. Marci fotója
New York város Budapesttől 7013 kilométerre van, az Egyesült Államok észak-keleti, Atlanti-óceáni partvidékén, a Hudson-folyó torkolatánál. A metropolis 790 négyzetkilométer területű (Budapest: 525), azaz elképzelhető, hogy mennyire sűrűn lakott a 8,2 milliós lakosságával. Természetesen New York az Egyesült Államok legnagyobb népességű városa. New York City mellett földrajzi fogalom a New York Metropolitan Area (lényegében New York városa és vonzáskörzete). Ez 17.400 négyzetkilométeres terület, amelyen közel 19 millióan élnek. A vonzáskörzetben élő jelentős hányada New York városban dolgozik. Így kell elképzelni azt a tömeget, ami hétköznaponként összesűrűsödik New York Cityben. A turisták többnyire a Manhattan-szigeten időznek, de tudni érdemes, hogy a városnak 5 kerülete (borough) van: Manhattan, Brooklyn, Bronx, Queens és a Staten island. Hát nem a budapesti kerületek dimenziója, az biztos.
Néhány érdekes, hasznos földrajzi adat, ami egy turistának érdekes lehet:
New York öt városrészből áll: Manhattan, Brooklyn, Queens, The Bronx és Staten Island. Most maradjunk Manhattan-nél, mert leginkább ezt jártam be – bár a többibe is belekóstoltam. Manhattannek jellegzetes, könnyen felismerhető az alakja, ezen senki ne lepődjön meg. A tájékozódást nagyon megkönnyíti, hogy a történelmi déli résztől nagyjából a Houston Streettől északra az utcák többsége szabályos rácsszerkezetben fut: párhuzamos és merőleges vonalak, ami térképen vagy magasból nézve különösen jól látszik. Az észak–déli irányú sugárutak (avenue-k) számozottak, mellettük olyan nevek is előfordulnak, mint Lexington, Park vagy Madison Avenue, míg a kelet–nyugati irányú utcák számozása a Houston Streettől indul. Egyszerű és átlátható rendszer.A sugárutaknak gyakran van könnyebben megjegyezhető becenevük is: a Sixth Avenue például Avenue of the Americas, a Seventh a Fashion Avenue, a Tenth pedig az Amsterdam Avenue. A számozott utcák között is akadnak főbb „gerincek”: 14th, 23rd, 34th, 42nd (Times Square), 57th/59th (itt kezdődik a Central Park), 72nd, 79th, 86th, 96th, 110th (itt már nagyjából véget ér Manhattan ezen része).
A Broadway töri meg ezt a szigorú rácsszerkezetet: átlósan fut végig a városon, észak felé kígyózva. Hasznos tudni, hol keresztezi a fontosabb utcákat és sugárutakat (például 5th Ave és 23rd St – Flatiron Building és Madison Square; 6th Ave és 34th St – Herald Square; 8th Ave és 42nd St – nagyjából a Times Square környéke), de ezek a helyek idővel maguktól is rögzülnek.
A metróvonalak főként észak–dél irányban haladnak; ha kelet–nyugatra szeretnél átkelni (crosstown), az néha macerásabb. A buszok mindkét irányban járnak, és vannak kifejezetten crosstown járatok is, amelyek a fő utcákról kapták a nevüket (M34, M42 stb.). Ha ennyit tudsz, már magabiztosan eligazodsz a városban. Jó tudni még, hogy az avenue-k számozása nyugatról kelet felé nő, míg a streeteké délről északra. Egy kis irányérzékkel vagy pár perc sétával mindig be lehet lőni az égtájakat.
A következő szint a „neighbourhood”-ök, azaz a városrészek ismerete: ezek inkább hangulatot és életstílust jelentenek. Segítenek abban, hogy tudd, hol mire számíthatsz, milyen a tempó, merre érdemes enni, kávézni vagy kedvezőbben vásárolni.
,, Ha valaki nehezen tudja elképzelni, hogy mekkora is New York vagy egy adott városrész területe, az a mapfrappe oldalán össze tudja hasonlítani Budapesttel. Ha Manhattan Budapesten lenne, akkor a Deák tértől kezdve a XIII. kerületen át egészen az északi városhatárig lógna." forrás
New York klímája az év keresztmetszetében széles skálájú, erősen ingadozó. Télen gyakran van cudar hideg, akár két számjegyű mínusz. Az erős szél még elviselhetetlenebbé teszi a hideget. Hóviharok dúlhatnak, csaknem megbénítva a metropolis forgalmát. A karácsony előtti nagy bevásárlások idején még nincs többnyire didergés, de a január, február sokszor durva. Nyáron pedig, főleg júliusban és augusztusban, néha 40 fokos is lehet a hőség, magas páratartalommal. A New York-iak nyár közepén tömegestől menekülnek el a városból a hőség elől. Nyáron meggondolatlanság légkondicionálás nélküli hotelszobát foglalni a városban. Külön gond, hogy pl. a magyar turisták nincsenek hozzászokva ahhoz, hogy az utcai hőségből 20 fok körülire lehűtött helyekre mennek be, majd aztán ki a hőségbe. Sokan emiatt megfáznak, főleg mert nem igazodnak öltözködésben a folytonos hőmérséklet-változáshoz. Nyáron is legyen nálunk pulóver vagy dzseki, hogy a légkondicionált belső helyeken azt gyorsan felvehessük.
Sokak szerint május és június, valamint szeptemberben és októberben a legkellemesebb az időjárás a turisták szempontjából. Nem árt tudni, hogy New York esetében sem érdemes túlságosan megbízni a média vagy az internetes források meteorológiai előrejelzéseiben. Nagyon szeszélyes az időjárás New Yorkban. Van, aki elmesélte, hogy áprilisi útján az egyik nap még 25 fok meleget élvezett, másnap meg nappal (!) mínusz egyre lesüllyedt a hőmérséklet és egész nap havazott. Rendben, ilyesmi azért nyilván ritkán fordul elő.
Apropó: A Fahrenheit átszámolása Celsiusra pl. így is működhet: A számból kivonunk 32-t, a maradékot megszorozzuk öttel, majd elosztjuk kilenccel.
Példa: 68 F-ből kivonok 32-t, marad 36, azt szorzom öttel, ez 180, amit osztok kilenccel és kijön a 20 Celsius.
"Én egyszerűbben, de kevésbé pontos eredménnyel szoktam számolni. A Fahrenheitből leveszek 30-at és azt osztom kettővel. Az előző példa 68 Fahrenheitjéből leveszek 30-at, ami 38 és annak veszem a felét. Ez ugyan így 19 és nem 20, de ennyi pontatlanság nekem még belefér. Elvégre felületes ember vagyok, amúgy meg az első példa számítási módja nekem túl komplikált." (Jani)
A New York-i tél nem tréfál. Ez nem az a kisvárosi Amerika, ahol a tél nagyjából annyit jelent, hogy az ember átszalad a házból az autóig. Itt bizony gyalogolni kell, és amit reggel kiválasztunk öltözetnek, az egész nap elkísér bennünket – akár helyiként intézzük a dolgainkat, akár turistaként járjuk a várost. Ezért érdemes jó előre átgondolni, miben indulunk el. A hideg hónapokban a turisták száma is megcsappan: a városnéző, nyitott tetejű buszokon csak néhány elszánt utazó fotózgat dermedő ujjakkal. A máskor kifogástalan stílusú manhattani nők is bő, tollas kabátokba és masszív hótaposókba burkolózva, villámtempóban suhannak egyik fűtött helyről a másikra – ilyenkor a praktikusság messze felülírja a divatot.

Május elején már simán 30 fokig kúszott a hőmérséklet New Yorkban, erre nagyjából számítottam is – dzsekit például nem is vittem magammal. Arra viszont nem készültem fel, milyen durva tud lenni a levegő nedvességtartalma. Volt, hogy Manhattanben 80 százalék fölé ugrott a páratartalom, ami persze érthető: a felhőkarcolók között megreked a levegő. Ehhez kapcsolódott a másik kultúrsokk is: szinte mindenhol maximumra tekerik a légkondit, a boltok és éttermek sokszor olyanok, mintha hűtőházba lépnénk be. Aki fázós, annak nem árt mindig kéznél tartani egy pulóvert – legfeljebb a derekára köti, amíg az utcán a hőségben sétál.
Hóesés március közepén . b.i. fotója
Az amerikaiak és az európaiak hőérzete látványosan különbözik. Nálunk általában a 20 fok körüli hőmérséklet számít kényelmesnek (kivételek persze mindig vannak), míg az amerikaiak sokszor már 17 foknál érzik ideálisnak a belső klímát. Emiatt nagyjából májustól egészen őszig szinte mindenhol folyamatosan működik a légkondicionálás – akkor is, ha kint csak 15 fok van és esik. Nyáron különösen szokatlan lehet a kinti hőség és a benti hűvös közti erős kontraszt.Ehhez kapcsolódik a jeges víz kultusza is: télen-nyáron szinte automatikusan jeget tesznek a csapvízbe az éttermekben és kávézókban. Még fagyos időben is alapértelmezettnek számít a jéggel teli pohár – jég nélkül mintha nem is lenne „igazi” a víz.
Európában egy forró nyári napon a metrómegállókban általában kellemes hűvös fogad. New Yorkban ez egészen máshogy van: az állomásokon gyakorlatilag nincs hűtés, így a levegő még fullasztóbb és melegebb lehet, mint a kinti, eleve párás 30–35 fok. A szerelvényeken viszont akár 15 fok körüli hőmérséklet is előfordul. Emiatt külön pulóvert vittünk magunkkal – tudtuk, hogy az utcán biztosan nem lesz rá szükség, de a metrón annál inkább.Hasonló élményünk volt egy hűvösebb, esős napon is: a szakadó eső elől betértünk egy fánkozóba „felmelegedni”, de bent hidegebb volt, mint kint. A légkondit ugyanúgy maximális fokozaton járatták, mintha még mindig 35 fok lenne odakint, nem pedig jóval kevesebb.
Január - t.d. fotója
A holland telepesek hozták létre az első települést Manhattan déli csücskén, amelyet Új Amszterdamnak neveztek el. A ma ismert New York azonban jóval később, a modern nagyváros születésének időszakában formálódott ki igazán. Ekkor kezdtek az ég felé törni az első felhőkarcolók, és a kis lélekszámú város néhány évtized alatt hatalmas, lüktető metropoliszsá nőtt. New Yorkot lehetne adatokkal és statisztikákkal jellemezni, de fölösleges: nincs az a táblázat, amely visszaadná azt az intenzív, több szinten zajló kavargást, ami minden pillanatban az emberre zúdul, amikor az utcáit és sugárútjait járja.Sok város olyan, mintha csak egymás mellé rakott külső kerületekből állna, és hiányozna belőlük a valódi központ. New York nem ilyen. Itt a nyilvánvaló központ Manhattan, körülötte pedig ott sorakoznak a saját karakterrel rendelkező „társvárosrészek”: Brooklyn, Bronx, Staten Island és Queens. Az utcákon sétálva könnyű észrevenni a különbséget az Újvilág és az öreg kontinens között. Míg Európa nagyvárosainak alaprajza régi korok életmódjához igazodva alakult ki, New York szerkezete eleve a modern ember igényeire szabódott. Talán éppen ezért hat úgy, mint ami valójában: egy elképesztően hatékony, energiával teli olvasztótégely – a város, amely tényleg nem alszik.
Manhattan az Egyesült Államok legsűrűbben lakott területe. Lakossága nagyjából egy magyar fővároséval vethető össze, miközben a területe annak csupán töredéke. A felhőkarcolók erdője egy olyan zárt világot rejt, amelybe nem könnyű belelátni – részben azért, mert kevesen engedhetik meg maguknak, hogy itt rendezzék be az életüket. Gyakran panaszkodnak a helyiek arra, hogy a mindennapi szolgáltatások és üzletek kínálata kettészakadt: a nagyon olcsó és a rendkívül drága helyek között alig maradt átmenet. Adódik a kérdés: vajon a szélsőséges árak és a lakhatási költségek „kiszorították-e” a klasszikus középosztályt Manhattanből.Az ingatlanárak és a megélhetési költségek itt messze magasabbak, mint a legtöbb más amerikai nagyvárosban. Egy átlagos lakás bérleti díja havonta több ezer dollár is lehet, miközben az ország más részein ugyanez jóval olcsóbban elérhető. A mindennapi kiadások – egy hajvágástól kezdve a rezsin át az élelmiszerekig – rendszerint meghaladják az országos átlagot. Lakást vásárolni is csak komoly tőkével lehet: Manhattanben ehhez sokak számára elképzelhetetlen összegekre van szükség, míg a városközponton kívül ugyanez jóval elérhetőbb.
A „középosztály” pontos meghatározása nem egyszerű, de nagyjából egy meghatározott jövedelmi sávhoz kötik. Manhattanben azonban ez a sáv magasabban húzódik, mint az ország legtöbb részén: itt jóval nagyobb bevételre van szükség ahhoz, hogy valaki kényelmesen, tartalékokkal éljen. Nem meglepő módon sok közszférában dolgozó – például rendőrök vagy tanárok – is olyan fizetést kap, amely máshol a felső-középosztályt jelentené, itt viszont csupán a mindennapi megélhetés alapja. Valódi, stabil középosztályi életformát Manhattanben leginkább a jól fizetett szellemi foglalkozásúak tudnak kialakítani.
Kriszta fotója
Manhattanben nem ritka, hogy rendkívül tehetős külföldi befektetők versengenek a több millió dollárt érő luxusingatlanokért – gyakran úgy, hogy valójában nem is élnek bennük, sőt előfordul, hogy be sem teszik a lábukat. Ennek következtében az Ötödik sugárút elegánsabb szakaszának felhőkarcolói éjszakánként sötéten meredeznek az ég felé: lakók alig, fény még kevesebb. Ezekben az épületekben szinte maga a pénz „lakik” – és annak bizony nincs szüksége villanyra.
Így fokozatosan eltűzött Manhattanből mindaz, aki nem kizárólag vagyonban méri az életét. Talán éppen ezért vált Brooklyn sok helyen igazán izgalmas, karakteres városrésszé: ott még erősebben jelen van az a hétköznapi, élő, sokszínű városi lét, amelyet Manhattan bizonyos negyedeiből már nehezebb felfedezni.
New York 5 éves kor feletti lakosságának 47 százaléka otthon, családi körben nem angol nyelven beszél. New York jelenlegi lakosságának 36 százaléka az Egyesült Államok területén kívül született.
"Ha a New York-i emberek témája jelenlétemben szóba kerül, akkor valamiért mindig eszembe jut egy 1987-es amerikai film, aminek az eredeti címe a Nuts (Dilisek), nálunk Call girl 500-ként mutatták be. A roppant zűrös, féktelenkedő főhősnőt, akit Barbra Streisand alakított, diliházba csukják megalapozatlanul. A film végén kiengedik a diliházból és ronda, durva szövetű benti ruhájában, mezítláb, a szabadság nagy örömével elkezd sétálni az ötödik sugárúton, és lépten-nyomon flúgos embereket lát maga körül a zsúfolt járdán. A film azzal végződik, hogy mutatják Streisand gúnyos mosolyát, azzal a nyilvánvaló üzenettel, hogy: és még engem tartottak fogva bolondként? Persze az utcakép nagyon vegyes, a sok furcsa alak mellett a többség a Manhattan-en meglehetősen egyforma, szokványos a sok öltönnyel, az irodai hölgyek visszafogott eleganciájával. Még a szokatlan öltözködés is belesimul az átlagba. Nekem úgy tűnt, hogy a sietős embereket nehéz bármivel meglepni. A turistáknak meglepő dolgok számukra átlagosak, és ez így logikus." (Jani)
Gyakran mondják, hogy a New York-iak udvariatlanok vagy nyersek. Pontosabb úgy fogalmazni, hogy közvetlenek és kíméletlenül őszinték. A zöldségesnél nagy eséllyel „drágámnak” szólít majd az eladó, a metrón pedig gond nélkül rákérdeznek, mennyibe került a táskád. A manhattaniak nem kertelnek: ha szerintük nem megfelelően bánsz a gyerekeddel, a szemedbe mondják, és ha tolakodsz vagy előrefurakszol a sorban, azonnal helyretesznek.
Egy kisebb város boltjában még előfordulhat, hogy megkéred a többieket, engedjenek előre, mert sietsz – és meg is teszik. New Yorkban ilyesmi szinte elképzelhetetlen: itt mindenki rohan, és senkinek sincs „külön bejáratú” sürgős dolga.
Az egészségtudatosság sok amerikai esetében kevésbé jellemző, New York azonban ebből a szempontból is külön világ. Rengetegen sportolnak, és szinte minden mozgásformára van lehetőség: futás, csapatsportok, konditermek – utóbbiból óriási a választék. Az utcán járva feltűnő, mennyien viselnek sportcipőt és mennyit gyalogolnak nap mint nap. Az egészséges étkezést is könnyű megoldani: több nagy áruházlánc kifejezetten erre specializálódott, és sok a salátázó és juice bár is. Persze nem árt elolvasni az összetevőket, mert a legváratlanabb termékekben is előfordulhat hozzáadott cukor. Összességében, aki figyelni szeretne az életmódjára, New Yorkban ehhez minden adottságot megtalál.xxx
Bennem korábban az az elképzelés élt, hogy az amerikaiak nagyon nyitottak. Itt azt tapasztaltam, hogy ez inkább a felszínen igaz: gördülékenyen megy a small talk, minden „szuper”, de egy ponton túl nehezebben engednek igazán közel bárkit. Külföldiként barátságokat kötni sokszor nem egyszerű. A város sem mindig tűnik befogadónak a kívülről érkezőkkel szemben – ezt a munkakeresésnél és lakásbérlésnél is meg lehet tapasztalni. Hogy ez pontosan miből ered, azon lehet vitatkozni, de úgy tűnik, nem csupán aktuálpolitikai hatás: sokkal mélyebb beidegződésekről van szó.
"Ha lehet, ne tűnjünk annyira turistának, főleg a közlekedésnél a metrón, buszon. Többször utaztam egy metró kocsiban bolondokkal, üvöltöző őrültekkel és kéregetőkkel, ha ilyet látunk jobb kikerülni és átszállni egy másik vagonba. A turistáktól sem várják el jobban, hogy adakozzanak, hiszen annyira különböző emberekből áll New York lakossága, hogy ők se tudják, ki tartozik oda és ki az idegen. Éppen ezért ne is hívjuk fel magunkra a figyelmet és tegyük el szépen a kamerát a táskába." (Orsi)
A sütik világa: az amerikaiak körében nagyjából négy alapdarab uralkodik – fánk, cupcake, muffin és pite. Ezek többnyire rengeteg tésztából és viszonylag kevés töltelékből állnak, gyakran azzal a trükkel, hogy a kívülről pompásan kinéző muffin valójában 90 százalék piskóta és 10 százalék cukormáz. Amikor egy amerikai ismerősöm lelkesen közölte, hogy „ma sütött”, végül életem egyik legkevésbé vonzó tortáját kóstoltam meg udvarias „milyen finom” megjegyzések közepette: száraz tészta, harsányan édes, színezett máz – és nagyjából ennyi.
Úgy tűnik, az édességek megítélése gyakran egyetlen szemponton múlik: minél édesebb, annál „jobb”. Közben mindenhol a fehér cukor veszélyeire figyelmeztető plakátokba botlik az ember, miközben egy fél muffin és mellé egy ihatatlanul édes kávé is bőven elég lenne „kóstolónak”.

Csücsülj le, pihenj, engedd el magad. Reméljük, hogy élvezed a Parkot, ahogy mi is. Lori és Maurice Pogoda


Coney island - boardwalk - magyar lány - Marci fotói
* az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon
© Utikritika.hu. 2012.
Amerikai Egyesült Államok | Amszterdam | Argentína | Ausztrália | Ausztria | Bahama-szigetek | Balatonszéplak-felső | Bali | Barcelona | Berlin | Ciprus | Dominikai Köztársaság | Dubai | Egyiptom | Franciaország | Görögország | Hajóutak | Horvátország | Hongkong | India | Isztambul | Kanada | Kanári-szigetek | Kuba | Kvarner-öböl | London | Madrid | Malajzia | Maldív-szigetek | Mallorca | Mauritius | Málta | Mexikó | Nagy-Britannia | Németország | New York | Olaszország | Párizs | Portugália | Róma | Seychelle-szigetek | Sharm el-Sheik | Skócia | Spanyolország | Sri Lanka | Szingapúr | Thaiföld | Törökország | Toszkána | Tunézia | Vietnam | Zöld-foki Köztársaság
pollák józsef, 2015. 01. 27. 00:14
Nagyon szeretem New Yorkot sokszor voltam ott csaádom eggyik része ott lakik.Hajo33kiránduloson voltam körbe a szigeten meglátogattam a lerombol felhökarcolot amit szeptember 11 ikén leromboltak Imátkoztam az elhunyt embereért