ÚTIKRITIKA.HU / Managua

Átlagosan 56 méteres tengerszint feletti magasságban, az ország szárazabb nyugati részén, az itt nyújtózó Managuai-tó déli oldalán, egy kis öböl mentén fekszik. Managua a trópusi szavannaövben található. Az évi középhőmérséklet átlagosan 26,9 °C.

A csapadék évi átlaga 1200 milliméter. A Csendes-óceánhoz közel fekvő fővároshoz az északkeleti passzát ide már száraz bukószélként érkezik. A spanyolok véres háborúban verték le az országnak nevet adó Nicaro indián törzsfőnököt, majd 1523-ban elfoglalták a mai főváros helyén álló 40 000 lakosú indián települést, Managuát, amely a hódítók brutalitása miatt majdnem néptelenné vált. A város nevének jelentésére kétféle változat maradt fenn; az egyik szerint a guarani elnevezés jelentése: az eső szeme, míg a másik változat szerint ahol a vízfelület van jelentéssel bír.

Az ország fővárosa 1858 előtt León volt, Managua az 1800-as évek közepéig csupán poros kis falu volt, még az 1846-os függetlenség kikiáltása táján is. 1858-ban 6000 lakosú kisváros, Managua lett az ország új fővárosa, s ettől kezdve gyors fejlődésnek indult, a fejlődését időnként visszafogó természeti csapások ellenére is. Az itt kialakult építkezések tíz- és tízezreket vonzottak ide még az ország legtávolabbi zugából is. A város Nicaragua gazdasági centruma, legnagyobb iparvárosa, s közlekedési gócpontja. (Á. G. 2023)

Tetszett&Nem tetszett

Tetszett

Sokkal jobb a közbiztonság, mint El Salvador vagy Honduras fővárosaiban
A Xolotlán-tó lenyűgöző volt napkeltekor, amikor a víz felszíne aranyban csillogott
A Palacio Nacional de la Cultura impozáns építészete és a benne található múzeum gazdag történelmi anyaga lenyűgözött
A helyi piacok színes forgataga és az emberek melegsége nagyon kellemes volt
A gallo pinto reggeli egyszerűsége ellenére fantasztikusan ízlett
A Catedral Metropolitana modern stílusa meglepően harmonikusan illeszkedik a városképbe
A Mercado Huembes autentikus hangulatában remekül lehetett népművészeti termékeket vásárolni
A Tiscapa-kráter kilátópontjáról gyönyörű panoráma nyílt a városra

Nem tetszett:

Granada és León százszor hangulatosabb városok, mint Managua
A Lago de Managua (tó) vize súlyosan szennyezett (részben oda szivárgott higannyal) , ronda
A közlekedési káosz és a forgalmi dugók gyakran stresszessé tették a városban való mozgást
Néhány városrész láthatóan elhanyagolt állapotban volt, ami szomorú képet festett
A levegő minősége helyenként kifejezetten rossz volt a sok autó miatt
Az infrastruktúra hiányosságai, különösen az utak állapota gyakran problémás volt
A biztonság érzése nem volt meg minden városrészben, főleg este
A szálláshely légkondicionálója állandóan zajos volt, ami zavarta az alvást
Néhány étteremben a kiszolgálás kifejezetten lassú és figyelmetlen volt

Vélemények

Managuát sokáig úgy emlegették az útikönyvek, mint azt a fővárost, ahol a legjobb, amit egy turista tehet, hogy átszáll a következő buszra. Továbbra sem tartozik Latin-Amerika legszebb vagy legemlékezetesebb városai közé, de kíváncsiságból most újra adtunk neki egy napot – noha a korábbi látogatásainkról nem sok derűs emlékünk maradt. A város továbbra is kusza és esztétikailag kihívásokkal küzd, de annyi változás mégis történt, hogy ezúttal nem akartak kirabolni bennünket.
Az Avenida Bolívar meglepően rendezetté vált: az út mentén szokatlan sárga fémfák sorakoznak, amelyek spirálban végződő ágakkal próbálják megidézni Gustav Klimt életfáit. Ezek a furcsa installációk állítólag a szandinisták politikai szimbólumaivá váltak a 20. század elejétől kezdve. Hogy a Klimt-örökösöktől kértek-e engedélyt a motívumra, azt nem tudni, az viszont biztos, hogy darabjuk 25 ezer dollárba került, és a teljes projekt összesen 3,3 millióba. 2025-ben is nehéz nem felesleges pénzszórásként látni ezt egy ilyen szegény országban.

Odajutás

Helyi közlekedés

Busz

a. j. fotója

1972-ben egy pusztító földrengés olyan mértékben lerombolta Managuát, hogy az addigi, viszonylag rendezett városszerkezet szinte nyomtalanul eltűnt. Az újjáépítés sosem követte vissza az eredeti utcahálózatot, így a város máig kaotikus maradt. A legtöbb utcának a mai napig nincs hivatalos neve, és az iránymeghatározás a helyi tárgyak, épületek, hidak vagy szobrok alapján történik. Ha például hotelt szeretnél foglalni, a cím nagyjából így hangzik majd: „az iskolától délre, a kolostor előtt, a lámpás kereszteződéstől a harmadik utca.” Ez Managuában teljesen megszokott.

Étkezés

Galerias de Santo Domingo

Vásárlás

Mercado Oriental

Mercado Roberto Huembes

Szórakozás

Közbiztonság

Managuában biztonságban érezheti magát a turista. Nyugodtan sétálhat este az utcákon, nem gon felszállni egy tömegközlekedő buszra. Vannak rosszabb közbiztonságú negyedek, de ezek mind kivülesnek a turisták által ellemzően frekventált helyeken. Tán a Mercado Central (központi piac) a kivétel, ami érdekelheti a turistát, de ahol azért óvatosnak kell lenii a zsebtolvajok miatt. A külvárosok közül a Las Colinas és a Los Robles a legbiztonságosabb.

Managuában egyszer betévedtem egy olyan utcába, ahol minden házat szögesdrót övezett, és a kerítések mögül rendre azt kiabálták utánam: „Gringó! Dobj ide egy dollárt!” Egy idő után az egyik sarkon felbukkant három enyhén ittas fickó, akik amint megláttak, előrántottak egy kést.
– Gringó! Azonnal add ide a pénzed! – szóltak rám fenyegetően.

Nem estem pánikba, inkább abszurdnak tűnt az egész helyzet. Három részeg alak tényleg el akarja vinni a 25 córdobámat? Még egy korsó sörre sem lenne elég.

– Nincs nálam több, csak 25 córdoba. Ezt odaadom, de gringó nem vagyok – mondtam nekik nyugodtan.

– Hogyhogy nem vagy gringó? És hogy lehet, hogy csak 25 córdoba van nálad? A gringók gazdagok! – értetlenkedtek.

– Magyar vagyok. Mi magyarok utáljuk a gringókat – vágtam rá, és demonstratívan a földre köpöttem.

Erre kissé összezavarodtak, de nem engedtek:

– Add ide a tárcád! – morrantott rám az egyik.

Átnyújtottam a pénztárcámat, benne az összes pénzemmel, vagyis mind a 25 córdobával. Átnézték, majd az egyik elrakta a kést, és vakarózni kezdtek.

– Tényleg csak ennyi van benne? És te tényleg nem vagy gringó? – kérdezték kissé csalódottan.

– Nem bizony. Azok a szemét amerikaiak – mondtam hidegvérrel, teljesen hazudva.

– Fenébe az egésszel – mondta az egyik, majd visszaadta a tárcámat. – Jó fejnek tűnsz. Gyere velünk sörözni, meghívunk.

Megköszöntem a meghívást, de inkább nem akartam a társaságuk terhére lenni. Kézfogással búcsúztunk, ők a kocsma felé indultak, én pedig lesétáltam a tópartra.

Egyéb hasznos információk

Paseo Xolotlán

A katedrális

Az 1972-es földrengés után még mindig romos régi katedrális - Elter Karcsi fotója (2022-ban)

Más látnivalók

Elnöki palota

Elnöki palota - Aji fotója

Rubén Diario emlékműve

Rubén Darío egy híres nicaraguai költő, aki a modern spanyol irodalom egyik kiemelkedő alakja volt. Az emlékmű a Plaza de le Revolución (Forradalom tere) közelében lévő parkban található.

Rubén Darío (eredeti nevén Félix Rubén García Sarmiento) 1867-ben született Nicaraguában, és nagy hatással volt a spanyol nyelvű irodalomra, különösen a modernista mozgalomra. Az ő művei stílusosan és kreatívan használták a nyelvet, és gyakran foglalkoztak egzotikus és romantikus témákkal.