ÚTIKRITIKA.HU / Luang Prabang

Luang Prabang város Laosz északi, hegyes részén. A turista szempontjából Luang Prabang, a ,,királyváros" meglátogatása a laoszi utazás jellemző csúcsélménye.
A kisváros csodálatos, elsősorban a mintegy 32 buddhista temploma révén, Laosz vallási központja
Luang Prabang az UNESCO kulturális világörökségének a helyszíne Leghíresebb temploma a Vat Xieng Thong, azon két templom egyike, amelyet felépítése óta nem romboltak le soha.
Bangkokból repülővel 45 perc alatt lehet eljutni Luang Prabangba
Luang Prabang a laoszi fővárostól, Vientiane-től északra fekszik, 336 kilométer távolságban.
Kiejtése: luán prábán (hangsúly az utolsó szótagon)
Vonattal kevesebb, mint 2 óra az út Vientianeból.
Ez egy eléggé jómódú város, több a rendben lévő ház, mint a romos, jól élnek a turistákból.
Érdekes élmény a Laos-China Railway szolgáltatásait igénybe venni
340 km-re van Vientianetól, ami nem tűnik soknak, de nagyon nehézkes lehet az odajutás

Késő délután a sétálóutcában - K. Kriszta fotója

Tetszett & Nem tetszett

Tetszett

A teljesen egyedi, érdekfeszítő és ugyanakkor könnyed, sármos légkör, Thaiföld után totál nyugalom
Sok a turista, de még sincs túl nagy tömeg, plusz a város könnyen bejárható akár gyalog is, nem egy nagyváros
A középkori Laosz és a francia gyarmatosítás korszakának emlékei keveredve
A sejtelmes ködbe burkolózó völgyvidékek, Laoszon belül errefelé vannak a legszebb tájak
A templomok elképesztő sokasága (közel hetven egy kisvárosban)
A főutca, a Th Sisavangvong mellékutcáinak laza világa, a szép, régi francia házak, a restaurált faházak
A csodás naplemente látvány a Phusi dombról (330 lépcsőfok)
Az éjszakai piacon (Hmong) többnyire nem hamisított cuccok vannak, hanem szép kézműves dolgok
A Mekong és a Nam Khan folyó közötti földnyelven, az óvárosban a kávézó teraszáról nézelődni, jól lehűtött helyi sört iszogatva
A Kuangsi-vízesés a sok kis medencéjével
Az angolul tudó szerzetesekkel élmény elbeszélgetni a szerzeteséletről
És főleg: reggel az intenzív narancsszínű öltözékben alamizsnáért (étel) körbejáró buddhista szerzetesek látványa (csúcs fotótéma)
Sokan tudnak legalább alapszinten angolul

Nem tetszett

Viang Veng után Luang Prabang túlságosan turistásnak hatott (persze mert az is).
Érzékelhetően kezdenek elbizakodottá válni a szolgáltatók a sok turista miatt
Nem egy bulis hely, este unalmassá válhat, ha nincs jó társaság
Szegényes az infrastruktúra
A városban minden túlságosan a turizmushoz kötődik
Maga a főutcája (Th Sisavangvong) nem kifejezetten szép, de hát itt van a legtöbb étterem, bár, bolt és utazási iroda
A központban is vannak szemetes utcák
A tuktukosok szinte egyeztetett simlis dumával kezdik az alkudozást. pl. Jaj, oda meredek út vezet s azért többe kerül. (De a tuktuk nem lábbal hajtott, azaz nem riksa)
Mint Laoszban mindenhol, itt is folyton bajlódni kellett a papírpénzek beazonosításával.
A csoprtokban idelátogató kínai turisták nem voltak nekünk rokonszenvesek. Az volt az érzésünk, hogy Laosz kínai neokolonizációja kapcsán lenézik a laosziakat.
A turisták - köztük mi is - sablonosan ugyanoda ( a Phou Si-domb csúcsára) mennek naplementét nézni, tömegnyomort alkotva.
Por mindenhol
Nagy a viselkedési szakadék a kínai, csoportosan érkező turisták és a többi látogató között.

Odajutás

Luang Prabang 340 kilométerre van csak Vientianetól, de a rossz utaknak köszönhetően ez akár egynapos program is lehet. A minibuszok áltagosan 10-12 óra alatt teszik meg ezt a távolságot. Jegyvételnél feltétlenül rá kell kérdezni, hogy a sztrádán mennek-e Vang Viengig. A sztráda a kínaiaké és természetesen fzetős. De cserében legalább egy-másfél órát rövidít a távon. Jobban megéri nagy busszal menni. Ezek óránként indulnak a fővárosból, töltöttség függvényében. Kicsit drágább a minibusznál, de azért kellemesebb is.

Repülővel egy óra sincs az út. A jegyet nehézkes előre beszerezni, de a helyszínen egyszerű. Sokkal drágább nyilván a busznál.

Vasúton a Laos-China Railway ajánlott, kifizethető és gyors.

Tömegfelhajtás - K. Kriszta fotói

Vélemények

Tetszett:

Szóval igen, Laosz az a hely ahova egyszer - ha teheti - az ember menjen el😊Gyönyörű természettel van megáldva, gyönyörű türkiz színű vízeséseiben imádtunk több napig mászkálni és megfürödni bennük😊
Dzsungelekben mászkálni isteni volt😊
Gyönyörű a Mekong-folyó , de a határtalan nyugalom ami a helyből árad az, mindent visz.
Az egy év alatt így könnyen a kedvencemmé vált ❤️A hely neve Luang Prabang😊
Aki író vagy csak elvonulna egy kicsit a világból és a természetben lenni annak tökéletes a hely😊
- templomok
- esti piac
- reggel nézni a szerzeteseket ahogy vonulnak az utcán és gyűjtik az adományokat .
- központba hajóval jutottunk át, mert a híd nem működött , volt egy varázsa .
- úgy motorozni az utakon hogy nincs senki rajtunk kívül és minden zöld :)
- ebédelni a vízeséseknél mindig máshol, mert rengeteg van belőlük .
- imádtam a vizeket csodálni türkiz színben és megfürödni, kicsit hideg volt a vize de megérte mert a látvány a legszebb partokkal versenyezhet😊annyira csodás!!

Nem tetszett:

-Kevesen beszélnek angolul.
- A sétáló részeken sokkal magasabb az ár pl fagyi mint máshol .
Alkudni kell mindig.

(B. Bernadett)

"Tetszett:

Luang Prabang földrajzi elhelyezkedése , a hegyek övezte, város, ahogyan a Mekong körülöleli, varázslatos

a koloniális építészet a belvárosban, a sok kis üzlet, ezek hangulata

a friss gyümölcs shake-ek színei, változatossága és frissessége

a reggeli helyi piac még tud autentikus lenni

megindító meglátogatni egy környékbeli, turisták által nem látogatott helyi falut

a számtalan szebbnél szebb templom

Kuang Si vízesés mesebeli világa

helyi kifőzdék, ahová tényleg csak helyiek járnak

Beerlao :)

a monkok reggeli körútja az ételért, illetve a monkokat övező misztikum

Nem tetszett:

a sok kínai gagyi áru az éjszakai piacon

a helyiek túlságosan is ráálltak a turisták megkopasztására (pl a monkoknak már nem ők adják reggelente az ételt, hanem a turistáknak adják el drága pénzért, hogy adják oda ők...)

az élet minden területén szűrődik be a pénz és ez sok tekintetben árt az ország ártatlanságának

rossz utak, körülményes közlekedés

belépéskor 30 USD a vízum, ami mellé egy külön ablakban elkérnek 1 USD adminisztrációs díjat, minderről egy kézzel írt papírfecni tájékoztat. Nem az összeg, hanem az elv nem túl barátságos.

(M. Gy.,)

A francia gyarmati időkből való házak - K. Kriszta fotója

Luang Prabang egykor önálló királyságként létezett, és mára is megőrizte különleges szellemi jelentőségét Laoszban. Az egy főre jutó sztupák és watok számát tekintve minden bizonnyal kiemelkedik, még a régióban is. A templomok itt azonban kevésbé tűnnek a mindennapi élet szerves részének, mint például Indiában. Hajnalonként a szerzetesek adományokat gyűjtenek a helyiektől, de az ünnepnapok kivételével a monostorok csendesek és visszahúzódóak. Ünnepből viszont nincs hiány, és ezek a színes események általában egy hétig is eltartanak.
Luang Prabang sikeresen vált a turizmus egyik fellegvárává anélkül, hogy elveszítette volna eredeti báját és nyugodt tempóját. A város központjában kialakított turisztikai zóna minden igényt kielégít, miközben a helyi lakosok nyugodtan élhetik mindennapjaikat a háttérben. Ez a fajta egyensúly mindkét fél számára ideális: a látogatók könnyen hozzáférnek minden szolgáltatáshoz, míg a helyiek megőrizhetik hagyományos életmódjukat. Aki járt már Bali Ubud nevű városában, felismerheti Luang Prabang hasonló nyugodt hangulatát: mindkét hely messze áll a zsúfolt turistaközpontoktól, és elbűvölő művészeti boltokkal várják a látogatókat.

Ugyanakkor Luang Prabang gasztronómiában különösen kiemelkedik. A helyi konyha számos egyedi specialitással büszkélkedhet, mint például az erős-keserű gyökérleves (érdekes ízvilág), vagy a sült folyami moszat (meglepően finom). A fűszernövények között találtam egy olyat, amely külsőre pont úgy néz ki, mint az otthoni díszsövény levele, de ízre sokkal különlegesebb és finomabb.

Összességében Luang Prabang a tradíció és a modern turizmus harmonikus ötvözete, ahol a látogatók nemcsak a város kulturális örökségét és nyugodt légkörét élvezhetik, hanem a helyi konyha különlegességeit is felfedezhetik.

K. Kriszta fotója

A város hangulata olyan, mintha egy francia kisvárosban sétálnál, de valahogy mégis egzotikusabb, fűszeresebb. A bájos házak zsalugáteres ablakai, a ráérős életmód, és a helyszínből áradó nyugodt energia mind különlegessé teszik. Az igazi varázsát a pálmafákkal tarkított utcák és a nappali meleg, valamint az esti kellemes hűvös levegő adja. Bár turistákból nincs hiány, a városban eloszlanak, és csak néhány kiemelt helyszínen, például a nagyobb templomoknál érzékelhető tömeg. A központi félsziget része a város esszenciája, nyugodt és rendezett, ellentétben a külsőbb kerületekkel, amelyek az ázsiai városokra jellemző kaotikus és zajos világot tükrözik.

Lépten-nyomon gyönyörű templomokba botlik az ember. Egy séta a főutcán nem csupán pár perces program, hiszen a szépen karbantartott, élő szentélyek tele vannak szerzetesekkel, helyiekkel és turistákkal. Ezek a templomok a nyugalom szigetei, valami megfoghatatlan békével átitatva.

Van egy különleges hely, amit teljesen véletlenül fedeztem fel. Ahogy beléptem, mintha megállt volna az idő. Olyan mélyen belemerültem a hangulatába, hogy csak akkor eszméltem, amikor már másfél órát töltöttem bent. Az ilyen élmények teszik ezt a várost felejthetetlenné.

A legnépszerűbb látnivaló a domb tetején álló That Chomsi sztupa, ahová minden este minibuszokkal érkeznek a turisták naplementét nézni. Az élményt azonban nehezíti a tömeg és a magasba tartott mobiltelefonok erdeje, amelyek szinte eltakarják a látványt. Tudatos döntés volt, hogy ezt inkább kihagytam.

A másik kiemelkedő templom a Wat Xieng Thong, ami méltán híres szépségéről. Sajnos itt a tömeg és a jegyes fotózások sora megnehezíti, hogy igazán átadja magát az ember a pillanatnak. Bár a hely csodálatos, a hangulatát kevésbé könnyű megélni, mint más, nyugodtabb templomokét.

Ez a város egyszerre nyújt pezsgést és nyugalmat, modern turistaközpontot és a hagyományok békéjét – olyan hely, ahol az időtlen pillanatok könnyen magukkal ragadják az embert.

Luang Prabang az egyik legnagyobb utazási élményemmé vált, mert ez a dzsungellel és két folyóval, a Mekonggal és a Nam Khannal körülölelt városka úgy őrizte meg lenyűgöző természeti környezetét, hogy közben minden kényelmet biztosít az idelátogató turistának. Itt nemcsak kényelmesen lehet aludni és enni, hanem valóban megismerkedhetünk a laoszi kultúrával is.

Már az első nap tudtam, hogy telitalálat volt ideutazni. Késő éjszakáig csak élveztem a város nyugalmát és szépségét: sétáltam a folyók partján, átkeltem a függőhidakon, betértem a part menti hangulatos vendéglőkbe, és megmásztam a város legmagasabb pontját, ahonnan pazar kilátás nyílt az egész vidékre. Luang Prabang tökéletes hely a természet és a kultúra harmóniájának megtapasztalására.

Luang Prabang az ország leglátogatottabb településeként tökéletes kiindulópont az utazásaink megszervezéséhez. Itt minden az utazók kényelmét szolgálja, és szinte az ország bármely részébe könnyedén szervezhetők kirándulások. Természetesen a város környéke is bővelkedik látnivalókban.

Az egyik legnépszerűbb program a közeli Kuang Si vízesés meglátogatása, ami számomra az egyik legemlékezetesebb utazási élményt nyújtotta. A vízesés nemcsak gyönyörű látványt kínál, de a természet közelsége és a kristálytiszta víz lenyűgöző élményt biztosít minden idelátogatónak.

Szállásválasztás

A legjobb környék a nyugodt, de hangulatos szálláshoz a régi városrész (UNESCO világörökségi helyszín) keleti része, különösen a Mekong folyó mentén. Ez a terület egyesíti a következő előnyöket:

Viszonylag csendes, mivel távolabb esik a főutcától és az éjszakai piactól
Gyönyörű kilátás a folyóra és a környező hegyekre
Közel van a főbb látnivalókhoz, de nincs túlzsúfolva turistákkal
Sok hagyományos laoszi építésű vendégház található itt

Specifikus szempontok a szállásválasztáshoz:

Szezonalitás figyelembevétele:

Száraz évszakban (november-április) keress légkondicionált szobát
Esős évszakban fontos a jó szigetelés és a fedett terasz

Építészeti stílus:

A hagyományos fa vendégházak autentikusabbak, de néha zajosabbak
A kolonial stílusú épületek általában jobb hangszigetelésűek

Környezeti szempontok:

Kerüld a főutca (Sisavangvong Road) közvetlen környékét, ahol az éjszakai piac zajosabb lehet
A buddhista templomok (vatok) környéke nyugodt, de számíts a reggeli harangszóra
A folyóparti szállások általában csendesebbek, de ellenőrizd, nincs-e csónakkikötő a közelben

Praktikus szempontok:

Ellenőrizd a wifi minőségét, ha fontos (a régebbi épületekben gyakran gyengébb)
Nézd meg, van-e erkély vagy terasz (ez nagyban hozzájárul a hangulatos tartózkodáshoz)
Figyelj a szúnyoghálók meglétére

Konkrét ajánlás: a Mekong folyó és a Khem Khong utca közötti terület ideális választás lehet, különösen a Mount Phousi keleti oldalán. Ez a környék egyesíti a békés környezetet a autentikus hangulattal, miközben gyalogosan könnyen megközelíthetőek a főbb látnivalók.

Helyi közlekedés

Luang Prabang óvárosa mindössze körülbelül 1,5 km hosszú és 500 méter széles, így elég kicsi ahhoz, hogy kényelmesen bejárható legyen gyalog. Valójában a Phousi-domb megmászásához ez az egyetlen mód. A város meglehetősen sík terepű, ami a kerékpározást is vonzó lehetőséggé teszi, bár a folyamatosan növekvő forgalom néha veszélyessé válhat.

Hosszabb távokra a lehetőségek közé tartozik az nyitott tuk-tukokkal való alkudozás, vagy egy túracsomag lefoglalása a szállodánál vagy egy utazási irodánál. Ez utóbbi esetben nagy valószínűséggel egy ezüstszínű Toyota kisbuszba zsúfolják be az utazókat, mivel a nagyobb buszok és teherautók használata tilos az óvárosban. Az árak mindkét esetben mindig személyenként értendők, hacsak nem külön tárgyalnak egy privát fuvarról. Helyi fuvarmegosztó szolgáltatások is elérhetők.

Tömegközlekedés nincs, tuk-tuk és iránytaxik, irány minibuszok viszont minden mennyiségben. A viteldíjak általában alku kérdései, kivéve az iránytaxikban, ott annyi, amit mondanak. Sok turista bérel biciklit, motort, olcsó és közkedvelt módja ez a közlekedésnek. Csak nagyon poros és néha veszélyes.

2024: A tuktuk sofőrökkel való alkudozáshoz néhány tanács, infó:

Tájékozódj előre az árakról:

A városközpont és a repülőtér között 50,000-60,000 kip (kb. 2.5-3 USD) az elfogadható ár
A városon belüli rövidebb utak esetén 20,000-30,000 kip (1-1,50 USD) a reális
A vízesésekhez való kirándulás 200,000-250,000 kip (kb. 10-12.5 USD) körül van egész napra

Alkudozási stratégiák:

Mindig az első ár 40-50%-áról kezdjed az alkut
Használj a "máshol olcsóbban ajánlották" érvet
Ha túl magas árat mondanak, nyugodtan sétálj tovább - gyakran utánad szólnak kedvezőbb árral

Gyakorlati tippek:

A kipet használja az alkudozáshoz, ne dollárt
Kerüld a szálloda előtt várakozó tuktukokat, általában drágábbak
Inkább a főutcán vagy piacoknál keressél járművet
A reggeli órákban általában könnyebb jobb árat kialkudni
Csoportosan utazva személyenként alacsonyabb árat lehet elérni

Kommunikációs javaslatok:

Barátságos, de határozott hangnemet használj
Mutassad, hogy ismered az árakat és a várost
Előre egyezzél meg az árban és a pontos útitervben
Ha lehet, helyi laoszi kifejezéseket használj a köszönésnél (sabaidee)

Fontos megjegyezni, hogy a tuktuk sofőrök számára ez megélhetési forrás, így nem az a cél, hogy a legminimálisabb árat érjél el, hanem hogy egy mindkét fél számára elfogadható, tisztességes árban egyezzünk meg.

Ha hosszabb időt töltesz a városban, érdemes "törzshelyet" kialakítani - ha ugyanahhoz a sofőrhöz visszajár, általában kedvezőbb árakat és megbízhatóbb szolgáltatást kap.

E sorok írója, aki amúgy is szereti a teátrális pojácáskodást, Luang Prabangban mindig látványos, hahótázos kacagással reagált arra, amikor a tuktuk sofőrrök nagyon irreális összeget mondtak be elsőre. A műsorom többnyire hatékony volt egy kevésbé lehúzos viteldíj elérésében. Hangsúlyozom, hogy mindenképpen lehúznak minket, csak nem mindegy mennyire durván. Amúgy a szállásadó viszonylag reális támpontot adott, hogy egy adott távolságra milyen ár a nem túl pofátlan. (2023)

K. Kriszta fotója

Komp - K. Kriszta fotója

K. Kriszta fotója

Étkezés

Furcsa, hogy az európai turisták körében népszerűbb éttermek nem a Mekong partján vannak, hanem egy vagy két utcával beljebb.

Luang Prabangban van egy ,,magyar bár", az Icon Club, a bűbájos tulaj, Erzsike (Liza) vezényletével. Erősek nemzetközi konyhában is, ha valaki megunta az ázsiai kaját.

,, Amikor januárban a városban voltunk, akkor a bár zárva volt. Feltételeztük, hogy Erzsike hazalátogatott karácsonyra." (2023)

Erzsike és a mojito

Luang Prabangban erősen érezhető a francia gyarmati múlt hatása, nemcsak az építészetben, hanem a gasztronómiában is. A város tele van bájos kávézókkal, ahol isteni kávét, friss croissant-t és különféle édességeket, például trüffelgolyókat kínálnak. Itt találtam utam során először igazán jó, friss, ropogós héjú kenyeret. Korábban nem igazán vágytam rá, de ahogy megláttam az itteni bagettet, egyszerűen nem tudtam ellenállni.
Nem meglepő tehát, hogy Luang Prabangban nagy népszerűségnek örvendenek a bőségesen megpakolt bagettszendvicsek. Ezek az óriási adagok messze túlmutatnak a magyar vasúti restik szomorkás szendvicsein, ahol csak egy salátalevél és egy fonnyadt paradicsom árválkodik a szélén. Itt a bagettek alaposan meg vannak töltve, és ember legyen a talpán, aki harapás közben kordában tudja tartani a tölteléket. Egyszerűen mennyei!

Mekong-parti étterem - K. Kriszta fotója

K. Kriszta fotója

Night market - K. Kriszta fotója

Zurich Bread pékség és kávézó (Sakkaline Road Near 3 Nagas Sofitel Hotel) - K. Kriszta fotója

Vásárlás

Minden kapható, minden mennyiségben turistáknak. Minden második ember elefántos nadrágban feszít, nagyon népszerűek ezek a cuccok az utazók körében.

A Sisavangvong úton és a keletebbre fekvő állandó piacokon több pénzváltó is található, de ezek általában nem kínálnak kedvező árfolyamot. Az egyik pénzváltó az ATM mellett van a Night Market közelében, egy másik pedig körülbelül 50 méterrel északabbra, egy kis bódészerű épületben, egy étterem előtt. Az árfolyamok eltérhetnek, ezért érdemes körülnézni, mielőtt pénzt váltasz. Jobb választás lehet a hivatalos pénzváltó szolgáltatások igénybevétele a bankokban, amelyek könnyen megtalálhatók. Fontos figyelmeztetés: néhány pénzváltónál előfordulnak csalások, különösen készpénz-előleg igénylésekor. Az árfolyamot gyakran az eredetileg meghirdetettnél rosszabbul számolják, és dollárban többet vonnak le. Még reklamáció esetén sem mindig lehetséges a tranzakció visszavonása.

A Night Market (Sisavangvong úton) turistákat céloz meg, és mindenféle szuvenírt kínál, amit csak el lehet képzelni. A piac körülbelül 22:00-kor zár. Különösen ajánlottak az ágyneműk, párnahuzatok és párnák, amelyeket akár másnapra méretre is elkészítenek. A piac megér egy látogatást, a kereskedők pedig rendkívül barátságosak és Ázsia más részeivel ellentétben nem tolakodóak. Az árusok között fiatal gyerekektől idősebb kézművesekig mindenki megtalálható, akik általában saját maguk készítik a kézműves termékeket, művészeti alkotásokat és árukat.

A jó hangulatú alkudozás ajánlott, de ne ragaszkodj túlzottan ahhoz, hogy a lehető legjobb árat érd el, mert ez rontja az élményt, és elronthatja az árus napját is. A piac áruinak minősége és dizájnja általában alacsonyabb színvonalú, mint a városban található egyre elegánsabb üzleteké. Fontos megjegyezni, hogy egyes szuvenírek veszélyeztetett állatokból készülhetnek. Kerüld a ritka állatok, bőrből, elefántcsontból, karmokból, szárított tengeri állatokból (például tengeri csillag), szőrméből, tollból, fogakból és egyéb állati eredetű termékekből készült tárgyak vásárlását. A piac a legjobb hely az olcsóbb szuvenírek beszerzésére és az alkudozási képességeid fejlesztésére.

Szőttesek - k.o. fotója

K. Kriszta fotója

Rengeteg ATM található a központban - K. Kriszta fotója

Szórakozás

Luang Prabang: Esti kikapcsolódás és bárok 2024-ben

Luang Prabang továbbra is megőrzi nyugodt hangulatát, ami az éjszakai életben is tükröződik. Bár a késő esti klubélet szinte teljesen hiányzik, számos bár és hely kínál kellemes estét, különösen a Phousi-hegy és a Nam Khong folyó közötti kis bárcsoportban.
Nyitvatartási idők és kijárási tilalom

A város szigorú szabályozása miatt a bárok 23:00 körül kezdenek zárni, és 23:30-ra minden bezár. Az egyetlen késő esti lehetőségek a város központján kívül találhatók: egy főleg helyiek által látogatott diszkó és egy meglepő módon népszerű bowlingpálya, ahol a buli gyakran hajnalig folytatódik. (A bowlingpályáról azt beszélik, hogy helyi érdekeltségű „üzleti vállalkozás.”)

Ha éjszaka későig maradnál, mindenképpen egyeztess a szálláshelyeddel, hogy ne érjen kellemetlen meglepetés, például egy zárt kapu.
Riverside nyugalom

Ha inkább a nyugodt kikapcsolódást keresed, a folyóparti éttermek kiváló lehetőséget kínálnak arra, hogy egy hideg sörrel a kezedben élvezd a Nam Khong vagy a Nam Khan folyó látványát.
Ajánlott helyek 2024-ben

Books and Tea L'Etranger
Egyedi hangulatú hely, ahol az alsó szinten könyvesbolt és könyvcsere működik, míg az emeleten egy párnázott, kényelmes társalgóban élvezheted az italokat és a süteményeket. Minden nap 19:00-kor filmvetítést tartanak. Bár a könyvcserénél szigorúak, a hely olvasásra és pihenésre továbbra is kiváló.

Hive Bar (Phousi Rd)
A helyi közönség egyik kedvenc bárja, ahol a hangulatos tégla belső terek és a kültéri terasz egyaránt vonzóak. Este 19:00-kor gyakran tartanak etnikai divatbemutatókat, és a Lao Lao koktélok miatt is érdemes betérni. A nyitvatartás itt is szigorúan 23:30-ig tart.

Morning Glory Cafe
A főutca csendesebb végén található, közel a 3 Nagas szállodához. Egy laza házaspár által üzemeltetett kávézó, ahol thai és nyugati ételek mellett pohárra mérik a jó minőségű bort is. A kerti ülőhelyekből élvezhető az utcai élet és a közeli templom látványa.

Utopia (Nam Khan folyó mellett)
Reggel 8:00-tól este 23:30-ig várja vendégeit. Nappal nyugodt kerthelyiség, este pedig egy trópusi dzsungellounge hangulatával csábítja a hátizsákos turistákat. Lenyűgöző kilátás nyílik a Nam Khan folyóra, a hely barátságos közönsége pedig remek lehetőséget nyújt új ismeretségek kötésére. Zárás után a vendégeket gyakran tuk-tukokkal a már említett bowlingpályára szállítják, ahol a buli folytatódik.

A több száz kávézó egyike - K. Kriszta fotója

Közbiztonság&Kellemetlenségek

Luang Prabangban, bár általánosságban biztonságos turistacélpont, néhány specifikus közbiztonsági kockázattal érdemes számolni:

Kisebb lopások, zsebtolvajlás:
Főleg a piacokon és zsúfolt helyeken fordulhat elő
Védekezés: Értéktárgyakat, pénzt ne látható helyen hordjunk, hátizsákot elöl viselni zsúfolt helyeken, fényképezőgépet nyakba akasztva hordani

Motorkerékpáros táskalopások: Motorosok elkaphatják a válltáskát, kézitáskát séta közben
Védekezés: Keresztben viselt táskát használjunk, ne az út felőli oldalon, értékeket ne könnyen letéphető táskában hordjunk

Éjszakai közlekedés kockázatai: Gyenge közvilágítás
Védekezés: Sötétedés után taxi használata ajánlott, csoportosan közlekedni, főutcákon maradni

Természeti veszélyek:
Monszun időszakban csúszós utak, áradások
Védekezés: Időjárásnak megfelelő lábbeli, óvatosság nedves felületeken

Közlekedési problémák:

Kaotikus forgalom, eltérő közlekedési szabályok
Védekezés: Fokozott figyelem úttest keresztezésekor, helyi szokások megfigyelése

A legfontosabb általános óvintézkedések:

Útlevél, pénz biztonságos tárolása (szállodai széfben)
Utasbiztosítás kötése
Fontos telefonszámok (rendőrség, nagykövetség) előzetes elmentése
Józan ész és elővigyázatosság, mint bármely más turistacélpontnál

Ezek ellenére fontos megjegyezni, hogy Luang Prabang alapvetően vendégszerető és biztonságos város, ahol a helyiek segítőkészek a turistákkal szemben.

Phousi-hegy

Inkább egy domb. Kb. 300 lépcsőfok vezet fel, ez könnyen teljesíthető 15 perc alatt. A belépő 20.000.- kip 2023 januárjában. A naplemente nézők tömegével jönnek fél 6 és 6 között.

Kissé kihívást jelentő, de rendkívül esztétikus útvonal. A csúcson nyíló kilátás igazán megéri a fáradozást. Az egyetlen hátránya, hogy túl sok a turista. (2024)

Az egyik legnépszerűbb turisztikai látványosság Luang Prabangban. Egy hegy, ahonnan lélegzetelállító kilátás nyílik a környékre. A sötét vizeit hömpölygő Mekong folyó és a buja zöld növényzet együttese lenyűgöző látványt nyújt.

A hegy csúcsán egy wat (templom) található, amely a régióra jellemző stílusban épült. Van egy kilátópont is, ahonnan különösen napkeltekor vagy napnyugtakor érdemes gyönyörködni a panorámában. A lépcsőkön leérve egyenesen a város fő kereskedelmi utcájára és a nagy éjszakai piacra juthatsz. Ajánlom mindenkinek!

Normális esetben egy ilyen helyet 5 csillagra értékelnék, hiszen igazi "kötelező program". A Phousi-hegy uralja Luang Prabang látképét, és ha nem mászol fel, olyan, mintha nem is jártál volna itt. Ezért legalább egyszer mindenképpen érdemes felmenni.

Reggel a Palota felőli úton másztam fel, ami némi forgalommal ugyan járt, de nem volt túlzsúfolt. A hely azonban jelentősen megtelik, amikor turistacsoportok érkeznek, különösen a Palota oldaláról. A csúcsról nyíló kilátás kiváló, és mindenképpen megéri a fáradtságot. A templomok imádkozásra szolgálnak, nem értékelésre, így erről nincs véleményem.

Három út vezet a csúcsra: a Palota út, a Wat Pha Khe út, és a Nam Khan folyó felőli út. Én azt javaslom, hogy a Wat Pha Khe útvonalon mássz fel, mivel ez a Palotától kicsit lejjebb kezdődik. Az út bejárata néhány bolt mögött rejtőzik, ezért nem könnyű megtalálni. Ez az útvonal a Nam Khan folyó felőli úttal találkozik a jegypénztárnál. Ha ezen az úton mész, útközben láthatod a kis barlangot (közvetlenül a jegypénztár mögött), a fekvő Buddha szobrát és a Buddha lábnyomát is. Ezeket nem látod, ha a Palota felől indulsz. Lefelé viszont érdemes a Palota útvonalat választani, ha meg szeretnéd nézni a Buddhát védő Naga szobrot.

Helyiek azt tanácsolták, hogy nézzem meg a naplementét a Phousi-hegyről, de a neten olvasott vélemények alapján örülök, hogy ezt kihagytam, mivel ilyenkor több száz ember gyűlik össze a csúcson. Ehelyett egy folyóparti étteremben ülve, egy sört kortyolgatva néztem meg a naplementét, egy másik alkalommal pedig egy naplementés hajókiránduláson vettem részt. Mindkettő fantasztikus élmény volt.

K. Kriszta fotói

Erről szól az egész felhajtás - K. Kriszta fotója

Wat Xieng Thong

Az egyetlen eredeti állapotában fennmaradt templom a városi legenda szerint. A leghíresebb, az biztos.

"Nekem egy idő után mindegyik egyformának tűnt. Kb. a hatodiknál vesztettem el az érdeklődésemet, csak nézegettem a nyolcadikat már. Összességében nagyon hangulatos az az utcakép, ahol kb minden 300 méterre esik egy -egy templom. De egy idő után nagyon nehéz felidézni miben is különböznek egymástól. (K. Kriszta)

K. Kriszta fotói

Nemzeti Múzeum

a hajdani királyi palota

(Royal Palace Museum)

Röviden: ez a nevezetesség nem éri meg a látogatást. Az egyetlen érdekes épület a templom a palotamúzeum előtt. Maga a palota nagy csalódás. Bár belül tilos fényképezni, erre nincs is igazán szükség, mivel semmi említésre méltó nincs benne. Az egész épület szegényesen díszített, és a falmozaikok – ha egyáltalán annak lehet nevezni őket – olyan hatást keltenek, mintha 12 éves gyerekek készítették volna. (2024)

Ne pazarolj el 60 000 KIP-et fejenként (még akkor, se hogy az csupán 3 USD-nek felel meg)! A palotában belül mindössze 5 szoba található, amelyek közül 4 egyszerűen festett és szinte üres. Nagyon kevés látnivaló van. A belépéshez nem vihetsz magaddal táskát, és a térdet, valamint a vállakat el kell fedni. Ez természetesen rendben van, de a bejáratnál vagy a jegyvásárlás helyén senki sem említi, hogy táska nem vihető be. Így, amikor a palotához érkezel, vissza kell menned a ruhatárba, amely szerencsére ingyenes.

A férfiak öltözékére szigorúbban ügyelnek, mint bármelyik watban, ahol eddig jártunk. A gyönyörűen díszített watot csak kívülről lehet megtekinteni, és a kilátás sem jobb, mint az útról nézve. Őszintén szólva teljes pénzkidobás – pedig általában imádom a múzeumokat! (2024)

Nagyszerű gyűjtemények. Az egyetlen hátrány, hogy tilos fényképezni. A falakat gyönyörű faliszőnyegek borítják.

Kriszta fotója

Kwang Si Vízesés

A várostól kb.40-45 percnyire taláható. Oda lehet jutni tuk-tukkal, vagy bérelt minibusszal is. A minibuszos program cca 80000.- kip fejenként, 10 ember részvétele esetén. A tuk-tuk rázósabb, porosabb, inkább a fiatalabbaknak ajánlott.

A belépőjegy 25.000.- kip 2023 januárjában. Külföldieknek itt is sokszoros áron. Valójában egy első osztályú piknikező hely, ahol fürödni is lehet. A víz viszont elég hideg. A bejutás után érdemes a jobboldali sétaösvényen, az erdőben felsétálni, sokkal szebb, mint az aszfaltos út. Maga a vízesés gyönyörű, mindenképpen mégéri meglátogatni. A végén még a tetejére is fel lehet mászni, inkább bevállalós mászóknak. Ami kell a kiránduláshoz: fürdőruha, törölköző, napkrém. Enni-innivaló bőven kapható a helyszínen. Nagyon kedvelt a helyiek körében is, hét végén sokan piknikeznek erre.

Út közben meg lehet nézni az elefánt rezervátumot, egy hmong falut, több templomot és - kis szerencsével - néhány rizsföldet.

"A hmong faluban rettenetesen éreztem magam. Igazi vesszőfutás volt a négy-ötéves gyerekek között végigrohanni és nem megállni. Mindenki árult valamit, minden másodpercben egy másik aranyos kisgyerek perdült eléd hogy eladjon valamit. Kb annyira volt autentikus mint az egészséges csipsz. Kriszta 2023 január"

,, Szép, szép, főleg Luang Prabang viszonylatában, de azért nem olyan látványos, mint a Plitivive-i tavak. Ha valaki Luang Prabangba látogat, akkor azért ez nem szabad kihagyni. (Aji, 2023) "

Kriszta fotói

A vízesés parkjában van egy medveotthon is (Tat Kuang Si Bear Rescue Centre)- Kriszta fotója

A magyar turista átszellemülten hallgatja a vízesés idegnyugtató morajlását (vagy valami mást)

Éjszakai piac

Night market, valójában esti piac. Egyik része egy hatalmas szabadtéri kifőzde sor, érdemes egyik este itt enni.A piac pont olyan, mint az előtte látott hasonlók, aki valami kis cuki ajándékot vinne haza, megtalálja a számítását. Alkudni kötelező.

Kriszta fotói

Óváros

(Old Quarter) Vagy historic district. A Mekonggal párhuzamos és arra merőleges 20-25 utca, ahol még kétszintesek a házak, látszik a régi és az új gazdagság is. Nagyon kellemes környék. Mindennek a post office a központja, ott vannak a váltók, a minibuszosok, a tuk-tukok, éttermek, minden, ami egy turistának kell. Érdemes elsétálni a folyóparton a végéig, ott átkelni a hídon, csak a fotózás kedvéért. Egy-egy fotogén szentély minden sarkon akad. És rengeteg szemét is van, mindenfelé. Sajnos a legcukibb felújított házsorokkal szemben, a parton lazán ottfelejtett autogumik és túlcsorduló kukák mogött látható a Mekong.

Kriszta fotói

Más látnivalók

Ban Pakham templom - Kriszta fotója

Vatmay Souvannapoumaram - Kriszta fotói

Wat Mai monostor

Olvasmányos linkek

"Hihetetlen, de van még ilyen hely a földön, ahol a szállásadóknak semmit nem kell tenniük! Csak úgy özönlenek a turisták. Aki nem foglal előre, számíthat arra, hogy több vendégházat végig kell járnia, mire talál magának helyet és megfelelőt. Az árak is magasabbak, mint máshol. Dupla ágyas kategóriában 80.000 kip alatt nem igen találni (esetleg a város szélén, de akkor meg a szép részektől távol, laoszi köntösben, plusz tuk-tuk a városnézéshez - nekünk ez nem érte meg). Először egy koloniál stílusú villanegyedben laktunk, másnap a belvárosi séta alkalmával megtaláltuk a helyünket a királyi palota és a piacok szomszédságában - ismét egy kínainál. A Mekong-parti sétány csak 50 méterre volt. Mivel sikerült az árfekvést is tartanunk, nagyon elégedettek voltunk." forrás

"Bár Laosz még mindig nem Ázsia Horvátországa, rengeteg (főleg ausztrál) fiatal érkezik ide, így a város egy hátizsákos turistaparadicsommá vált. Miután megnéztük a volt Királyi Palotát (Ho Kham), a legszebb templomot, a Wat Xieng Thongot és az összes indokínai stílusú lakóházat, elheverhetünk a számtalan kávézó egyikében, vagy versenyezhetünk, hogy mennyi csilivel tudjuk megenni a "lap"-ot. A lap a laoszi nemzeti étel, mely darált hús és saláta vegyítve, és lényegében nem létezik nem borzasztóan csípős verzióban. A helyi sör, a nem túl fantáziadús nevű Beerlao, segíthet a lap könnyebb elfogyasztásában. Mivel a volt laoszi főváros a Mekong folyó partján fekszik, ezért a természet iránt rajongók is találnak elfoglaltságot: kajakkal bejárni a Mekongot, és közben nézni a ruhákat a folyóban mosó laoszi nőket, a part mentén delelő állatokat, a felhőbe burkolódzott hegyeket, életre szóló élmény. Ahogy az elefántok látványa is az, bár az ország, amelyet régen a "millió elefánt hazájának" hívtak, ma már csak néhány száz elefánttal dicsekedhet. Ennek ellenére is Laosz a világ legboldogabb országának tűnik egy külső szemlélő számára (ismerve az egypártrendszereket, nyilván valójában nem az), mivel boldog-boldogtalan hatalmas mosollyal köszön rá az utazókra:"sába̖ai-di̖i" ("helló") " forrás

F. András fotója

"Amikor az ember partra száll Luang Prabangban, rögtön észleli a hatalmas különbséget ezen város és minden más egyéb között, amit Észak-Laoszban látott. Csak néhány utcát kellett végigjárni szállást keresve, hogy láthassuk itt gyönyörű, rendben tartott házak díszelegnek mindenfelé, és csak nehezen tud az ember kiszúrni olyan egyszerű viskókat, mint amiket eddig láttunk. A hostelek nagy része is igényes kinézetű épületben található, ebből következően nagy részük lényegesen drágább, mint amit korábban tapasztaltunk. Azért így is sikerült egy elfogadható árú vendégházat találnunk, meleg vízzel és internettel. Összesen négy éjszakát töltöttünk ebben a városban, és ha valaki arról kérdez minket, hogy mivel is töltöttük az időt, elég nehéz lesz sok mindenről beszámolnunk. Egyszerűen csak élveztük ennek a szép városnak a hangulatát, amelyben lépten-nyomon tetten érhetők a jegyei, hogy egy korábbi francia gyarmat egykori fővárosában járunk. Az épületek lehetnének Párizs akár valamelyik kerületében, a városban több helyen vannak kétnyelvű (laoszi-francia) iskolák, mindenhol 'crèpe'-et sütnek, tele van a város hangulatos éttermekkel és a hozzájuk tartozó teraszokkal.

A város emellett Laosz legfontosabb buddhista centruma, minden második utcasarkon van egy szép templom és a hozzá tartozó monostor. Néhányba fizetni kellett a belépésért, mi inkább maradtunk az ingyenesen látogathatóaknál, ahol egyik este 6 után leültünk a templomba a földre a szerzetesek mögé és hallgattuk ahogy énekeltek, imádkoztak. Nagyon bensőséges hangulatú volt a dolog, a szerzetesek többször is hátra néztek, sokan ránk is mosolyogtak. Érdekes látni, hogy mennyi a fiatal srác, egész kisgyerekek is már szerzetesnek öltöznek és együtt imádkoznak a nagyobbakkal. A város utcáin is annyi buddhista szerzetes sétál fel-alá narancssárgába öltözve, hogy ez a szín uralja a városképet. Hosszú sorokban vonulnak imádkozni, ebédelni vagy éppen az iskolájukba. Kellemes dolog a Mekong partján sétálgatni, ahol van egy csomó étterem és bár, szerencsére vannak köztük a helyieknek fenntartott étkezdék is, ahol fillérekért megehet az ember egy tányér levest vagy sült tésztát, miközben alatta hömpölyög a Mekong-folyó. Igazán jó dolog ilyen kilátás mellett ebédelni. A város egyik turista látványossága az éjszakai piac, ahol eszméletlen mennyiségű ember árulja a mindenféle színekben pompázó portékákat. A mi kedvenc részünk természetesen az ételárus szekció volt, egy sikátorszerű keskeny utcában több stand is van, ahol 1 euróért az ember telepakolhatja a tányért mindenféle vegetáriánus finomsággal. Emellett ha van kedve valakinek ehet még grillezett kolbászt vagy halat, mi ezt is kipróbáltuk, a faszénen grillezett friss hal egészen zseniális volt." forrás

Idill - Kriszta fotója

,, Luang Prabang a folyó egyik oldalán fekszik, bár a túloldalon is van élet. Az egyik ponton például egy különleges bambusz hídon lehet átmenni. Az az érdekessége, hogy egy helyi család minden évben újraépíti, mert a monszun alatt a hatalmas víztömeg elmossa. Emiatt ennek a családnak egy kb. 170 Forint értékű hozzájárulást kell fizetni, ha át szeretnénk kelni.

“A Folyó” túlpartján van 3 Buddhista kolostor és 2 falucska. Úgyhogy gondoltuk, induljunk felfedező körútra. Csak lesétálsz a partra, és mindig van ott csónak, ami arra vár, hogy 5000 KIP-ért (szintén 170 Ft) átvigyen a túlpartra.
A csónak nem menetrend szerint közlekedik, hanem amint összegyűlik pár ember, már indul is. Mi kétszer mentünk át, vagyis oda-vissza összesen 4 út, de sosem kellett 5 percnél tovább várnunk. Elég nagy forgalom volt, és nem is turistákkal volt tele a csónak, hanem helyiekkel, és mindig voltak szerzetesek is.

Amint a csónak kiköt, a piacra érsz. Onnan meg csak besétálsz a faluba. Csak bandukoltunk. Ott volt az iskola például. Besétáltunk. A gyerekek ugráltak örömükben, hogy benéztünk hozzájuk. Elbeszélgettünk, vagyis inkább elmutogattunk az angol tanár nénivel, mert angolul épp nem beszélt. Hihi Aztán csak mentünk tovább. Bejártuk a falut. Megálltunk jó pár helyen beszélgetni, vagy inkább mutogatni ugye, de a lényeg ugyanaz.😉

Az egyik portánál különösen is érdekes sztoriba botlottunk: Egy kapu mögött ült a háznál egy család. És ott ült közöttük egy fehér lány. Vagyis nyilván valóan nem ázsiai. Amint meglátott minket, rögtön odakiáltott nekünk, hogy menjünk be. Persze, bementünk. Elmesélte, hogy ő ausztrál, és a férje laoszi, és itt élnek. " forrás