ÚTIKRITIKA.HU / Lettország

"Rundale kastélyát a Baltikum Versailles-ának is szokták nevezni. Nem ok nélkül, hiszen a pompás barokk kastély valóban a francia előképet idézi. 1736 és 1767 között épült, az itáliai Bartolomeo Rastrelli tervei alapján – ő volt többek között a szentpétervári Ermitázs tervezője. Az építését követő bő másfél évszázadban hercegi tulajdonban volt a kastély, majd 1920-ban állami tulajdonba került. Az első világháborút követően iskolaként, majd múzeumként használták. A második világháború után magtárként funkcionált, egészen 1972-ig, a felújítás kezdetéig. A kétszintes, 138 szobás kastély helyreállítása napjainkban is folyik, a hercegi lakosztályt és a dísztermeket a korabelihez hű állapotukban tekinthetjük meg. A kastély eredeti bútorai különböző európai országokba kerültek, közülük néhány visszakerült az épületbe, de túlnyomó részük újonnan készült. A kastély franciakertjét szintén Rastrelli tervezte, felújítása 1976-ban kezdődött, a munkálatok jelenleg is folyamatban vannak." forrás

Jurmala

50 ezres lett tengerparti nyaralóváros 25 kilométerre Rigától.
JŪRMALA (mert így írják lettül) kiejtése: júrmala (az ú jól elnyújtott hang)
Riga és Jurmala között jó a vasúti összeköttetés. Rigából félóra alatt el lehet jutni Juramala központjába. Sűrű a menetrend, azaz gyakoriak a járatok.

Az orosz hódítások után sok orosz maradt itt, és a lakosság jelentős részét alkotják. Ők gyakran kevésbé tartják be a szabályokat – például esküvő alkalmával a tengerparton parkoltak limuzinnal. Mivel a helyiek szegények, a jómódú orosz turisták beáramlása üdvözlendő. Januártól kezdve, ha egy külföldi itt ingatlant vásárol, állampolgárságot kap, és sok orosz és arab érdeklődő él ezzel a lehetőséggel. A házak stílusát meg kell őrizni, de vannak kiskapuk, például ha a ház "véletlenül" leég.

Augusztus - R. Gyuri fotói

A városka már a 19. században jelentős gyógyhely volt, ahol a tengervíz mellett a Kemeri régióból kitermelt iszap is fontos szerepet játszott a hírnév megszerzésében, amely vetekedett Marienbadéval. A szovjet időkben Jalta és Szocsi után a harmadik legnépszerűbb gyógyüdülőhely volt, több mint 100 szanatóriummal és vendégházzal. Mára az üdülőváros megújult, felújítják és szálláshelyekké alakítják jellegzetes, faszerkezetű épületeit, amelyek egyedi bájt adnak Jurmalának. A frissen felújított Dzintari koncertterem és a 24 km-es tengerpart továbbra is vonzza a látogatókat, különösen a rigaiakat, akik az év minden szakában itt keresnek pihenést.

R. Gyuri fotói

,, A rigai pályaudvarról 20-30 percenként indulnak vonaton a Balti-tenger partján fekvő Jurmala nevű városkába. Azon túl, hogy kilométereken át tudunk fel-alá sétálni a homokos tengerparton, megcsodálhatjuk az orosz mintára épült nyaraló faházikókat, azaz az ezerféle színű és formájú dácsákat. (2019)" forrás

Mivel a repülőgép csak este indult vissza Budapestre, így elutaztunk vonattal Rigától délre Jürmalába, ami ugyancsak egy üdülővároska. Felkapottabb, mint Saulkrasti - utóbbi hangulata minket jobban megfogott -, és nagyon szép. Az utak mentén végig színes faházak vannak, üdülők, szállodaként használt épületek. A fő sétálóutca, korzó is nagyon hangulatos, bár mi már csak kb. végig futni tudtunk rajta, mert nem maradt sok időnk. Megtekintettük az útikönyv által ajánlott templomot és lementünk a tengerpartra. A homokos partszakasz kicsit szélesebb, mint Saulkrastiban és simább. A strand is kiépítettebb, lent található mosdó, bár stb. De a fürdőzők többsége itt is törülközővel napágy és napernyő nélkül pihent, fürdőzött. Az idő is nagyon szép volt. Meglepett minket, hogy Lettországban csak úgy a járda mentén itt-ott volt egy-egy kávéautomata, amiből, akár levest is lehetett vásárolni, ha csak úgy megéhezett az ember útközben 🙂 Mondjuk az nagy élmény venni egy finom kávét, lesétálni a partra, leülni egy padra és hallgatni a tenger morajlását és figyelni a madarakat. (2022)

Sigulda

A Gauja nevű folyó partján fekvő festői szépségű Sigulda fő nevezetessége egy középkori erődítmény, azaz annak maradványai. A 11 ezres lakosságú város a gyófgyfürdőiről is híres, valamint környező hegyes részei népszerű síelős helyek. Sigulda 53 kilométerre fekszik Rigától, a lett fővárostól. Bizony e rövid táv megtételéhez legalább 1 óra 20 perc szükséges.

k.z. fotói

Sigulda nemcsak tízezres kisváros, hanem egy hatalmas parkban szétszórt épületek gyűjteménye, ahogy egy útikönyv találóan megjegyzi. A szovjet időkben is téli sport-központként működött, és itt található az egyetlen bobpályájuk. A városka továbbra is a környékén űzhető szabadidős tevékenységekből él, mint például a kenuzás, túrázás és mountain bike-ozás.

A vár és a falumúzeum belépőjeggyel látogatható, ami most 7 euró. A rekonstruált toronyból csodálatos kilátás nyílik a Gauja-völgyre, és a kiállítások mind angol feliratokkal is ellátottak. A falumúzeum ékessége a 18. századi fatemplom, valamint több régi mesterséget bemutató épület. A vár és a falumúzeum között modern szobrok állnak, amelyek a lett népdalok hőseit ábrázolják.

Rezekne

30 ezres város Lettország keleti részén. Rezekne közúton 247 kilométerre van Rigától, a lett fővárostól. Ez minimum 4 órás autózást igényel.

u. a. fotója

Daugavpils

88 ezres város Lettország délkeleti részén. Daugavpils 222 kilométerre van Rigáról. Legalább 4 órás autózással lehet megtenni ezt a távot.
Lett kiejtése: daugapilsz (a v hang szinte nem hallható)

Szent Péter római katolikus templom - e. a. fotója

Liepaja

Liepaja az egyik legjelentősebb lett kikötőváros, a balti ország délnyugati részén. Liepaja annyit jelent, hogy "hársfás város".
Liepajára amúgy nagyon is jellemző a sok fa és zöldterület.
A város történelmi és kulturális értékekben gazdag, s ezen kívül vannak szép strandjai, sőt gyógyiszapfürdői.
A 72 ezer lakost számláló Liepaja 217 kilométerre fekszik Rigától (délnyugati irányban).
LIEPĀJA (így írják lettül) kiejtése: lijepaja

Jelgava

Jelgava közúton 44 kilométerre fekszik Rigától (egyórás autózás).

Jelgava Lettország negyedik legnagyobb városa, fontos gazdasági és kulturális központ, amely a Lielupe folyó partján fekszik, gazdag történelmi örökséggel. A város legismertebb látnivalója a Jelgava palota, amely a Balti-térség legnagyobb barokk stílusú kastélya. Ezt 1738-ban építették Bartolomeo Rastrelli tervei alapján, és korábban a Courlandi Hercegség székhelye volt. Jelgava híres temetkezési hely is, mivel a Courlandi hercegek sírhelye itt található. Az Academy of Agriculture szintén a városban van, és az egyik legfontosabb mezőgazdasági egyetem Lettországban. Jelgava kulturális élete is gazdag, többek között a híres Ice Sculpture Festival, amely minden évben sok látogatót vonz. A Szent Anna templom, amely a 16. században épült, a város egyik legfontosabb vallási épülete és egyben a legrégebbiek egyike. Jelgava fontos közlekedési csomópont is, összeköti Rigát és Lettország nyugati részét. A városban található a Mitau szoborpark is, amely a város történelmének fontos eseményeit és személyiségeit mutatja be.

Aglona

Aglona Rigától délkeletre fekszik, közúton 238 kilométer távolságra (4 óra 15 perc).

Aglona Lettország egyik legismertebb zarándokhelye, és fontos vallási központ. A város fő látványossága az Aglonai Bazilika, amely a 18. században épült barokk stílusban. Ez a bazilika Lettország legfontosabb római katolikus szentélye, és minden évben több ezer zarándokot vonz, különösen augusztus 15-én, Mária mennybemenetele ünnepén. A templom belső terében gazdag díszítés, freskók és szent tárgyak találhatók. Aglona csendes és békés környezetet nyújt a lelki feltöltődéshez, számos tó és erdő veszi körül.

Lett Szabadtéri Nemzeti Múzeum

Másnap a teljes napot a Lett Szabadtéri Néprajzi Múzeumban töltöttük, ami a Jugla-tó partján található. Az 1-es busszal lehetett eljutni a belvárosból, kb. 30 perc volt az út. Tulajdonképpen egy nagy területen elhelyezkedő Skanzen. Nekünk nagyon tetszett, nagyon szép a környezet, a sok magas fa, szépek az épületek, néhol népviseletbe öltözött emberek is ültek a házakban. Az épületek kb. az 1700-as évektől kerültek összegyűjtésre. Templomok, szélmalmok lakóház, iskola stb. Mikor mi voltunk sajnos több épület be volt zárva - gondolom hétvégén vagy rendezvények idején több is nyitva van -, de így is kitöltöttük az időt csaknem az este 6 órai zárásig. A bejáratnál kap az ember egy kis térképet, ha nem szeretnél semmit kihagyni. Odabent étkezési lehetőség is van, így mi is megebédeltünk az erdőben 🙂 Van egy hangulata a helynek, ha szereti az ember az ilyen jellegű programot. (2022)

Saulkrasti

Második nap kora délután vonatra ültünk Rigában és elindultunk északabbra Saulkrastiba, ami egy kis szépséges tengerparti üdülőváros. A vonatút kb. 50-60 perc volt. A vonatjegyeket egész ott tartózkodásunk során interneten vásároltuk meg. Egyébként, ha minden igaz a kalauznál is lehet jegyet venni. A vasútállomás egyébként az óváros széle mentén van, szóval könnyen elérhető. De visszatérve Saulkrastira, bátran ajánlom mindenkinek, gyönyörű hely. A mi szállásunk a tengerparton volt egy autentikus régi, de felújított színes faházban, amiben 7 apartman volt. Minket elbűvölt. A hátsó kapun kilépve a fenyvesen áthaladva 1-2 perc alatt a homokos strandon voltunk. A strand önmagában azt jelentette, hogy voltak öltözőkabinok, illetve picit feljebb volt, ahol játszótér és büfé is található volt, illetve mosdó. De nem lent a parton, ami nagyon tetszett, mert így nem volt beépítve, abszolút természetes hatású volt.

A lettek nem bérelnek napágyakat és székeket, amennyire meg tudtuk figyelni. Lemennek a partra családdal, gyerekekkel, leterítenek néhány törülközőt és jól érzik magukat. Furcsa volt, mert nem ettek-ittak a parton az emberek, amit az eddigi kirándulásaink során már megszoktunk. A víz nem mondom, hogy meleg volt, de mikor már bent volt az ember nyakig, akkor könnyen meg lehetett szokni. Az időjárás egyébként jó volt, többször is tudtunk fürdeni a tengerben. A lettek egy része persze megmártózott, akkor is, amikor mi széldzsekiben sétáltunk a parton. Többször előfordult, hogy délelőtt jó idő volt, aztán jöttek a felhők és később megint kisütött a nap. Szóval kicsit változékony volt az időjárás, de mikor meleg volt, akkor kellemes strandidő volt. Először váratlanul ért bennünket, hogy a nap jóval később, este fél 10 körül ment le.

Saulkrastiban egyébként nagyon szép a környezet, a fürdés mellett sokat lehet sétálni, sokan bicikliztek, az erdőben követhető a kéktúra útvonal. Egy szakaszon mi is elsétáltunk a szomszéd településig, ahol a Fehér Dűne található, mint természeti képződmény. A séta közben több részen meg kell állni, mert annyira szép a kilátás a tenger felé, hogy nem lehet csak úgy elsétálni mellette. Két éjszakát töltöttünk ezen a kis településen, majd vonattal visszautaztunk Rigába. (2022)