ÚTIKRITIKA.HU / Lettország

Lettország

Általános tanácsok | Jurmala | Sigulda | Rezekne | Daugavpils | Liepaja | Jelgava | Aglona | Fotóegyveleg

Általános tanácsok

"Rundale kastélyát a Baltikum Versailles-ának is szokták nevezni. Nem ok nélkül, hiszen a pompás barokk kastély valóban a francia előképet idézi. 1736 és 1767 között épült, az itáliai Bartolomeo Rastrelli tervei alapján – ő volt többek között a szentpétervári Ermitázs tervezője. Az építését követő bő másfél évszázadban hercegi tulajdonban volt a kastély, majd 1920-ban állami tulajdonba került. Az első világháborút követően iskolaként, majd múzeumként használták. A második világháború után magtárként funkcionált, egészen 1972-ig, a felújítás kezdetéig. A kétszintes, 138 szobás kastély helyreállítása napjainkban is folyik, a hercegi lakosztályt és a dísztermeket a korabelihez hű állapotukban tekinthetjük meg. A kastély eredeti bútorai különböző európai országokba kerültek, közülük néhány visszakerült az épületbe, de túlnyomó részük újonnan készült. A kastély franciakertjét szintén Rastrelli tervezte, felújítása 1976-ban kezdődött, a munkálatok jelenleg is folyamatban vannak." forrás

Jurmala

• 50 ezres lett tengerparti nyaralóváros 25 kilométerre Rigától.
• JŪRMALA (mert így írják lettül) kiejtése: júrmala (az ú jól elnyújtott hang)
• Riga és Jurmala között jó a vasúti összeköttetés. Rigából félóra alatt el lehet jutni Juramala központjába. Sűrű a menetrend, azaz gyakoriak a járatok.

,, Az orosz hódítások nyomán nagyon sok orosz ragadt itt, több mint a város fele. Ők azok akik nem igazán veszik figyelembe a szabályokat – épp egy esküvő volt amikor a tengerparton parkoltak egy limuzinnal. Persze mivel a helyiek szegények és sok jómódú orosz jön ide nyaralni ezért nem gátolják a külföldi tőke beáramlását. Sőt idén januártól ha egy külföli vesz itt házat automatikusan megkapja az államporgáságot vele együtt. Van is rengeteg orosz és arab érdeklődő, jól jön nekik ez EU állampolgárság. Cserébe meg kell őrizniük az itt lévő házak stílusát ami védett és tényleg nagyon szép. Persze találtak kibúvót: ugyanis a fáma nem szól arról, hogy mi van ha “véletlenül” leég a ház. Ittlétemkor láttam is pár ilyet. (2010)" forrás

,, A városka már a 19. században jelentős gyógyhely volt, hírneve – melyben a tengervizen kívül fontos szerepet játszott a környező Kemeri régióból kitermelt iszap – vetekedett Marienbadéval. A szovjet időkben Jalta és Szocsi után ez volt a harmadik legnépszerűbb gyógyüdülőhely, ahol több mint 100 szanatórium, vendégház, rekreációs intézmény várta a vendégeket. Mára az üdülőváros ledobta magáról a kopottas szocreál köntöst, sorra újítják fel, s alakítják hangulatos szállásokká jellegzetes faszerkezetű, védett épületeit, melyek összetéveszthetetlen egyedi bájt kölcsönöznek Jurmalának.

Az egyik legrégebbi ilyen épület a frissen felújított nagy múltú Dzintari koncertterem, amely 1936-os felépítése óta a város egyik jelképe. Persze Jurmala fő vonzereje mégis a 24 km hosszan elnyúló csodálatos tengerpart, ahová az év minden szakában érkeznek vendégek, főként a nyüzsgő városi forgatagból hétvégére ide menekülő rigaiak. Még kis csapatunknak is ritka élményt jelentett az a néhány perces séta a finomhomokos, végtelennek tűnő tengerparton, amely egyszerre nyújtott nyugalmat és feltöltődést még a nyár végi hűvősebb, szelesebb időben is. (2017)" forrás

z.m. fotója

---

,, A rigai pályaudvarról 20-30 percenként indulnak vonaton a Balti-tenger partján fekvő Jurmala nevű városkába. Azon túl, hogy kilométereken át tudunk fel-alá sétálni a homokos tengerparton, megcsodálhatjuk az orosz mintára épült nyaraló faházikókat, azaz az ezerféle színű és formájú dácsákat. (2019)" forrás

---

Mivel a repülőgép csak este indult vissza Budapestre, így elutaztunk vonattal Rigától délre Jürmalába, ami ugyancsak egy üdülővároska. Felkapottabb, mint Saulkrasti - utóbbi hangulata minket jobban megfogott -, és nagyon szép. Az utak mentén végig színes faházak vannak, üdülők, szállodaként használt épületek. A fő sétálóutca, korzó is nagyon hangulatos, bár mi már csak kb. végig futni tudtunk rajta, mert nem maradt sok időnk. Megtekintettük az útikönyv által ajánlott templomot és lementünk a tengerpartra. A homokos partszakasz kicsit szélesebb, mint Saulkrastiban és simább. A strand is kiépítettebb, lent található mosdó, bár stb. De a fürdőzők többsége itt is törülközővel napágy és napernyő nélkül pihent, fürdőzött. Az idő is nagyon szép volt. Meglepett minket, hogy Lettországban csak úgy a járda mentén itt-ott volt egy-egy kávéautomata, amiből, akár levest is lehetett vásárolni, ha csak úgy megéhezett az ember útközben 🙂 Mondjuk az nagy élmény venni egy finom kávét, lesétálni a partra, leülni egy padra és hallgatni a tenger morajlását és figyelni a madarakat. (2022)

Sigulda

A Gauja nevű folyó partján fekvő festői szépségű Sigulda fő nevezetessége egy középkori erődítmény, azaz annak maradványai. A 11 ezres lakosságú város a gyófgyfürdőiről is híres, valamint környező hegyes részei népszerű síelős helyek. Sigulda 53 kilométerre fekszik Rigától, a lett fővárostól. Bizony e rövid táv megtételéhez legalább 1 óra 20 perc szükséges. 

k.z. fotói

,, Egy útikönyv nagyon találóan állapította meg, hogy Sigulda nem is tízezres kisváros, hanem egy hatalmas parkban szellősen elszórt épületek gyűjteménye. Siguldát már a szovjetek is téli sport-központnak használták, például ide építették fel az egyetlen bobpályájukat is, és a városka azóta is jelentős részben a környékén űzhető szabadidős tevékenységekből él, a kenuzástól a túrázáson át a a mountain bike-ozásig." forrás

"A vár és a hozzá tartozó falumúzeum csak belépőjeggyel látogatható, de az 5 eurót (1555 Ft) maximálisan megéri rászánni, mert nagyon igényesen kivitelezett tárlatot kapunk érte. A vár az idők során szinte teljesen elpusztult, ám egy jelentős részét rekonstruálták. A toronyból csodálatos kilátás nyílik a Gauja-völgyre, amelyet a helyiek lett Svájcként szoktak emlegetni. A torony mellett a vár több épületét is helyreállították, és ezekben a vár történetét bemutató kiállítótermeket rendeztek be. Minden ki van írva angolul is, így a külföldieknek is érdemes végigjárni a tárlatot. A dolgozók az egész várban korhű, középkori ruhában végzik munkájukat. A falumúzeum ékessége az 1700-as évek közepén épült fatemplom, de több, régi foglalkozást bemutató, szépen felújított faház is van a területen. A falumúzeum és a vár között egy nagyobb füves területen modern szobrok állnak, amelyek a lett népdalok, a dainák hőseit formázzák meg. (2015)" forrás

Rezekne

30 ezres város Lettország keleti részén. Rezekne közúton 247 kilométerre van Rigától, a lett fővárostól. Ez minimum 4 órás autózást igényel.

Daugavpils

• 88 ezres város Lettország délkeleti részén. Daugavpils 222 kilométerre van Rigáról. Legalább 4 órás autózással lehet megtenni ezt a távot.
• Lett kiejtése: daugapilsz (a v hang szinte nem hallható)

Liepaja

• Liepaja az egyik legjelentősebb lett kikötőváros, a balti ország délnyugati részén. Liepaja annyit jelent, hogy "hársfás város".
• Liepajára amúgy nagyon is jellemző a sok fa és zöldterület.
• A város történelmi és kulturális értékekben gazdag, s ezen kívül vannak szép strandjai, sőt gyógyiszapfürdői.
• A 72 ezer lakost számláló Liepaja 217 kilométerre fekszik Rigától (délnyugati irányban).
• LIEPĀJA (így írják lettül) kiejtése: lijepaja

Jelgava

Jelgava közúton 44 kilométerre fekszik Rigától (egyórás autózás). 

Aglona

Aglona Rigától délkeletre fekszik, közúton 238 kilométer távolságra (4 óra 15 perc).

Lett Szabadtéri Nemzeti Múzeum

Másnap a teljes napot a Lett Szabadtéri Néprajzi Múzeumban töltöttük, ami a Jugla-tó partján található. Az 1-es busszal lehetett eljutni a belvárosból, kb. 30 perc volt az út. Tulajdonképpen egy nagy területen elhelyezkedő Skanzen. Nekünk nagyon tetszett, nagyon szép a környezet, a sok magas fa, szépek az épületek, néhol népviseletbe öltözött emberek is ültek a házakban. Az épületek kb. az 1700-as évektől kerültek összegyűjtésre. Templomok, szélmalmok lakóház, iskola stb. Mikor mi voltunk sajnos több épület be volt zárva - gondolom hétvégén vagy rendezvények idején több is nyitva van -, de így is kitöltöttük az időt csaknem az este 6 órai zárásig. A bejáratnál kap az ember egy kis térképet, ha nem szeretnél semmit kihagyni. Odabent étkezési lehetőség is van, így mi is megebédeltünk az erdőben 🙂 Van egy hangulata a helynek, ha szereti az ember az ilyen jellegű programot. (2022)

Saulkrasti

Második nap kora délután vonatra ültünk Rigában és elindultunk északabbra Saulkrastiba, ami egy kis szépséges tengerparti üdülőváros. A vonatút kb. 50-60 perc volt. A vonatjegyeket egész ott tartózkodásunk során interneten vásároltuk meg. Egyébként, ha minden igaz a kalauznál is lehet jegyet venni. A vasútállomás egyébként az óváros széle mentén van, szóval könnyen elérhető. De visszatérve Saulkrastira, bátran ajánlom mindenkinek, gyönyörű hely. A mi szállásunk a tengerparton volt egy autentikus régi, de felújított színes faházban, amiben 7 apartman volt. Minket elbűvölt. A hátsó kapun kilépve a fenyvesen áthaladva 1-2 perc alatt a homokos strandon voltunk. A strand önmagában azt jelentette, hogy voltak öltözőkabinok, illetve picit feljebb volt, ahol játszótér és büfé is található volt, illetve mosdó. De nem lent a parton, ami nagyon tetszett, mert így nem volt beépítve, abszolút természetes hatású volt.

A lettek nem bérelnek napágyakat és székeket, amennyire meg tudtuk figyelni. Lemennek a partra családdal, gyerekekkel, leterítenek néhány törülközőt és jól érzik magukat. Furcsa volt, mert nem ettek-ittak a parton az emberek, amit az eddigi kirándulásaink során már megszoktunk. A víz nem mondom, hogy meleg volt, de mikor már bent volt az ember nyakig, akkor könnyen meg lehetett szokni. Az időjárás egyébként jó volt, többször is tudtunk fürdeni a tengerben. A lettek egy része persze megmártózott, akkor is, amikor mi széldzsekiben sétáltunk a parton. Többször előfordult, hogy délelőtt jó idő volt, aztán jöttek a felhők és később megint kisütött a nap. Szóval kicsit változékony volt az időjárás, de mikor meleg volt, akkor kellemes strandidő volt. Először váratlanul ért bennünket, hogy a nap jóval később, este fél 10 körül ment le.

Saulkrastiban egyébként nagyon szép a környezet, a fürdés mellett sokat lehet sétálni, sokan bicikliztek, az erdőben követhető a kéktúra útvonal. Egy szakaszon mi is elsétáltunk a szomszéd településig, ahol a Fehér Dűne található, mint természeti képződmény. A séta közben több részen meg kell állni, mert annyira szép a kilátás a tenger felé, hogy nem lehet csak úgy elsétálni mellette. Két éjszakát töltöttünk ezen a kis településen, majd vonattal visszautaztunk Rigába. (2022)

Fotóegyveleg

Vissza az elejére

Kommentek