ÚTIKRITIKA.HU / Lettország

Lettország

Földrajz | Időjárás | Történelem | Manapság | A lettek | Turista etikett | Gasztronómia | Fotóegyveleg

.

.

t.k. fotója

Földrajz

Lettország szomszédai: Észtország, Litvánia, Oroszország, Belarusz. Lettország kisebb, mint Litvánia, és kb. ugyanakkora, mint Észtország.

Az ország hivatalos nyelve a lett, de nagyon sokan beszélnek oroszul, hiszen az ország lakosságának egyharmada orosz (részben a szovjet idők tudatos betelepítési politikájának eredményeképpen). Rigában az utcán szinte többet hallani az oroszt, mint a lettet. Riga a legnépesebb város (kb. 900 ezer lakos) a balti államok térségében.

Lettországban több a nő, mint a férfi.

A ritka népsűrűség miatt Lettország nagy része erdőkkel és mocsarakkal borított. Az országban négy nemzeti park és számos természetvédelmi terület található, amelyeket a természetkedvelő utazók felfedezhetnek, túrázhatnak és kempingezhetnek bennük. A legnagyobb nemzeti park, amely egyben a legnagyobb turistalátványosság is népszerű városaival és településeivel, a sűrűn erdős Gauja Nemzeti Park a Gauja folyó völgyében, a Vidzeme régióban. Távoli, magányos és rejtélyes a Nagy Ķemeri Mocsár a Riga régióban található Ķemeri Nemzeti Parkban, amely lépcsős sétányt és kilátót kínál. Egy másik, de kevésbé turistás nemzeti park a Rāzna Nemzeti Park a Latgale régióban. Végül, de nem utolsósorban, a Slitere Nemzeti Park védelme alatt áll a lélegzetelállító Kolka-fok a Kurzeme régióban, ahol a Rigai-öböl találkozik a Balti-tengerrel.

Ez lehetővé teszi a következőket:

Madármegfigyelés – Nagyon népszerű, mivel Lettország fontos őszi megállóhely a vándormadarak számára Európában.
Túrázás – Számos lehetőség áll rendelkezésre különböző nehézségi szinteken, a rövid sétáktól kezdve az egész napos kempingezésig és csónaktúrákig. A lett emberek általános természet iránti nyitottsága miatt a kempingezés szinte bárhol lehetséges (kivéve a magánterületeket), még a nemzeti parkokon belül is.
Gombaszedés – Ez tűnik a lett emberek titkos nemzeti sportjának. A vidéki vonatozás során vagy csak az erdőkben sétálva észlelheted, hogy szeptemberben sok ember keres gombát és áfonyát. Még a legeldugottabb helyeken is, ahol úgy gondolhatod, hogy egy meztelen fürdőzés jó ötlet lenne a Balti-tengerben, érdemes óvatosnak lenni, mert mindig lehetnek emberek az erdőben, akik a természet által kínált kincseket gyűjtik.
Séta – Népszerű Sigulda környékén és általában a Vidzeme régióban, különösen ősszel, amikor a fák levelei különböző színeket öltönek, vörösre és sárgára változva.

Időjárás és éghajlat

Lettországban nyáron hűvösebb időjárás az itthoninál, de tenger és a tavak azért alkalmasak fürdőzésre. A tél hideg és hosszú ideig tart. A nyarak elég melegek (magas a páratartalom), az ősz többnyire szeles és esős, a tavasz jellemzően napsugaras. Az év átlag 180 napján vagy eső van, vagy hó.

Nagyon hideg tél volt...

Történelem

1918 előtt Lettországnak sokféle neve volt. A középkorban a területet a teuton lovagok köréhez tartozó Livóniai Rend gyarmatosította.

A 16. század második felében az oroszok szállták meg, majd a 1629-től csaknem száz éven keresztül a svédek. Azután újra elfoglalták az oroszok és 1918-ig birtokolták területét.1918-tól 1940-ig független országként élhetett, de Sztálin Szovjetuniója 1940-ben elfoglalta. 1941 és 1941 között a náci Németország szállta meg Lettországot. A németek veresége után újra Szovjetunió vette vissza az ország feletti uralmat.

Lettország kényszerből a Szovjetunió része volt (szövetségi köztársaságként) egészen a függetlenné válásáig, ami 1991-ben történt meg. 1989-ben a lettek litvánok és észtek millióival együtt élőláncot alkottak és így demonstrálták azt a vágyukat, követelésüket, hogy függetlenné válhassanak a Szovjetuniótól. Az utolsó szovjet (azaz már orosz) csapatok csak 1994-ben hagyták el Lettország területét.

1991-es barrikád emlékmű - Elter Karcsi fotója

Hosszú évekig Lettország rendkívül kiszolgáltatott volt Oroszországtól gazdaságilag, nyersanyagok tekintetében, leginkább az áramszolgáltatás vonatkozásában. Lettország 2004-ben lett az Európai Unió tagja. A 2008-as pénzügyi világválságot megelőző években Lettország Európa egyik leggyorsabban fejlődő országa volt.

Lettország történetében éles fordulatok történnek, és egyes esetekben nehéz fenntartani a történet pártatlan hangvételét. Például a Lettország Megszállásának Múzeumát annak az időszaknak szentelik, amikor Lettország Németország és a Szovjetunió fennhatósága alatt állt (1940–1991).

A városon haladva hébe-hóba idegenvezetőket hallhat, amelyek kirándulásokat vezetnek a külföldi turisták számára, megemlítve a "megszállás", a "GULAG" és más szavakat. Általánosságban nagyon barátságosnak nevezném a várost az orosz ajkú turistákkal szemben. Természetesen a kávézókban, múzeumokban, üzletekben elkövetett mosoly őszinteségét nem mérik fel azonnal, de bárhová is megyünk, mindig tudsz oroszul beszélni anélkül, hogy megkockáztatnád a kísérő nemtetsző fintorát - Nem értelek. »Legtöbbjük oroszul beszélő turista, az utcán mindenütt oroszul hallanak, az éttermekben és kávézókban mindig orosz nyelvű menü szerepel. És ami a legfontosabb, van egy olyan érzés, hogy elvárják Öntől, és ők szolgáltatnak szolgáltatást, nem csak szívességet. (2020) forrás

Manapság

Lettországot egy felmérés alapján a világ második leginkább környezet-tudatos országának tartják (környezetvédelmi teljesítmény index). Lettország fő exporttermékei: a fa, feldolgozott fatermékek, hal, haltermékek, fémek, élelmiszerek, gépek.

"Lettország tökéletes példája a makrogazdasági egyensúlytalanság sikeres korrekciójára. Lettország 2012-ben az EU országai közül a leggyorsabb gazdasági növekedést jegyezhette, az ország GDP-je 5,1%-kal növekedett, 2013-ban ez a szám 4,1% volt. Dombrovskis és Lettország az európai, gazdasági értelemben vett jobboldal hős figurája lett, minden létező fórumra meghívták, ahol mantraszerűen ismételte a lett csoda titkát: amennyiben eljön a megszorítás ideje, muszáj gyorsan és kompromisszumok nélkül cselekedni, világos, mindenki által megismerhető menetrend alapján." forrás

"Lettország ma a gazdasági mutatók alapján az EU élcsoportjához tartozik. Számos sikeres tagállam álmodni sem mer olyan ötszázalékos gazdasági növekedésről, amilyet a lettek tavaly produkáltak. A tervezett költségvetési deficit, amelynek felső határát az EU három százalékban szabta meg, egy egész két tized. Egyszázalékos inflációjuknál Európában csupán a svédeké alacsonyabb. Csak a kilencszázalékos munkanélküliség túl magas, bár tavaly óta az is hat százalékkal csökkent." forrás

A lettek

• A lettek többsége protestáns vallású, egyedül a Latgalia nevű délkeleti régióban vannak többségben a római katolikusok. Állítólag a lakosságnak csupán kb. 7 százaléka jár rendszeresen templomba.
• A lettek körében a jéghoki és a kosárlabda a legnépszerűbb sport.
• Egy 2016-os nemzetközi felmérés szerint a világon a lett nők átlagosan a legmagasabbak. Ez az átlagmagasság nem is olyan nagy: 170 cm. 
• A lettek nagyon büszkék a népdalaikra, amelyekből rengeteg van (becslések szerint 30 ezer). Nagyon sokszor rendeznek népdalfesztiválokat és rengeteg kórus létezik. Énekelnek, dalra fakadnak, amikor csak lehet.

c.a. fotója

Szeretlek lettül: Es Tevi Milu

Laza, nem teljesen komolyan vehető, de elterjedt általánosítások (sztereotípiák) a lettekről:

• A lettek nem kötődnek túl szorosan az országukhoz, nagyon sokan közülük könnyed szívvel vándorolnak el más országokba. Ennek a sztereotípiának szögesen ellentmond egy másik, ami szerint a lettek túlságosan is nacionalisták.
• A lett nők szépek, a lett férfiak az európai átlaghoz képest magasabbak és sok a jóképű pasi. Ennek tükrében fura, hogy a litvánok a letteket kutyafejűeknek nevezik. Az észtek szerint a letteknek lábanként hat lábujjuk van. Az oroszok szerint a lettek túl zárkózottak, és dühöngőek, a turisták tapasztalata viszont az, hogy a lettek vendégszeretők és elég nyitottak.A szomszédországokban lakók gyakran állítják, hogy a lettek hiszékenyek, együgyűek, ugyanakkor ennek ellentmondóan azt is, hogy ravaszak és megbízhatatlanok.
• A lettek szeretik a természetet, sokan járnak gombászni. A letteknek jó a humorérzékük, annyira, hogy képesek az öniróniára is.
• Sok lett beszél legalább 3 nyelven (lett, orosz, angol). Állítólag a lettek 40 százaléka tud oroszul.

Sokan állítják, hogy a lettek utálják az oroszokat, de ez a mindennapokban nem mindig bizonyul igaznak. A lettek viszont sérelmezik, hogy az oroszok és más külföldiek lenácizzák őket, mert sokan nem tekintik a második világháborús Szovjetuniót felszabadítónak. Az viszont tény, a letteknek nagyon nem tetszik, hogy az ott élő oroszok nem akarnak rendesen megtanulni lettül, ami mégiscsak az ország hivatalos nyelve. Amúgy az orosz anyanyelvűeknek tudniuk kell lettül, ha állami szolgálatban akarnak dolgozni, pl. rendőrként. Egyébként a lett kereskedők készségesen kiszolgálják a hozzájuk oroszul beszélő lett állampolgárságú oroszokat, hiszen az üzleti érdek felülírja számukra az érzéseket. Egyébként a lett hétköznapi nyelvbe sok orosz szó szivárog be, még manapság is.

A lettek törvénytisztelők, fegyelmezettek, dolgosak. A lettek az egymás közötti kommunikációban nagyon törekednek az aprólékos, gondos információadásra. A lettek roppant tisztelik a magántulajdont, és a városlakók misztifikálják a vidéki élet, a természeti környezet vonzerejét. Nagyon sokan állítják, hogy a lettek roppant komolyan veszik a rendet és a tisztaságot! Például a közlekedési szabályokat pontosan betartják és megvetik azokat, akik nem ezt teszik.

A lett (latviešu valoda) Lettország egyetlen hivatalos nyelve. Kb. 1,5 millió ember beszéli anyanyelvén Lettországban és a külföldön (Írország, Egyesült Királyság, Kanada, USA, Oroszország, Brazília és Ausztrália), és az indoeurópai nyelvek baltikai nyelvcsaládjába tartozik. Különbözik a litván nyelvtől, ami miatt még a litván anyanyelvűek számára is nehezen érthető. A Latgáliai nyelvet (latgalīšu volūda), amelyet körülbelül 10% beszél, szoros kapcsolatban áll a lett nyelvvel, hivatalosan a lett nyelv egy változatának tekintik, azonos jogi státusszal rendelkezik, de még mindig marginalizált és nem használják állami intézményekben. A harmadik hivatalos nyelv a livón (līvõ kēļ), amely 2013-ban kihalt az utolsó anyanyelvű beszélő halálával. Jelenleg körülbelül 40 bejelentett beszélője van, és 210 ember jelezte valamilyen szintű ismeretét a nyelvről.

A lett nyelv latin betűs írást használ, diakritikus jelekkel kiegészítve; az ábécé 33 betűből áll, amely nagyrészt fonetikus, így a lett kiejtés általában könnyen elsajátítható. A hangsúly szinte mindig a szó elején – az első szótagon – található. Azonban néhány betű, például az e és o, bonyolult szabályokkal rendelkezik, és lehetnek olyan szavak, amelyek ugyanúgy vannak írva, de a kiejtés megváltoztatja a jelentésüket. Néhány szó más nyelvekből származik, és viszonylag könnyen érthető (például restorāns), de másoknak eltérő gyökerei vannak. A nyelvtan bonyolult szabályokkal rendelkezik, és a tanulása általában nehéznek számít.

Ha úgy döntesz, hogy megtanulsz néhány lett kifejezést a helyiekkel való kommunikációhoz, készülni kell arra, hogy egyes helyiek csak oroszul válaszolnak, ha egyáltalán válaszolnak. Ez nem feltétlenül rosszindulatú, hanem lehet, hogy a személy sokkal jobban beszél oroszul, mint lettül. Ha beszélsz oroszul, a választás egyszerű; különben beszélj angolul – a lett nyelv használata biztosan kényelmetlen helyzetet teremt. A közszolgáltatásokban dolgozóknak törvény szerint lettül kell beszélniük.

Lettországban nagy számú szláv (orosz/ukrán/belorussz/polák) kisebbség él. E kisebbség fiatalabb generációja jellemzően oroszul beszél anyanyelvként és lettül második nyelvként, míg az idősebbek általában nem beszélnek lettül. Lettország egyes részein az orosz nyelvet gyakrabban használják, mint a lettet. Az orosz nyelvet széles körben használják második nyelvként, de használata fokozatosan csökken. Általánosságban elmondható, hogy az idősebb lett generáció valószínűbb, hogy jól beszél oroszul, mivel az orosz nyelv kötelező volt a szovjet időszakban. A legtöbb etnikai orosz nem beszél jól lettül.

Amikor az ország függetlenné vált, az orosz nyelvet az iskolákban angol nyelvvel helyettesítették, ami azt jelenti, hogy a fiatalabb lett állampolgárok valószínűbb, hogy angolt beszélnek. Az angolt széles körben beszélik a függetlenség után felnőtt fiatal generációk, de a szovjet uralom alatt felnőtt generációk általában nem beszélnek angolul.

Ahogy a Baltikum többi országában, Németország is népszerű idegen nyelv. Bár nem olyan elterjedt, mint az angol, a turizmusban dolgozók általában elég jól beszélik ahhoz, hogy boldoguljanak.

Turista etikett

1. Lettországban tilos a dohányzás nyilvános helyeken!
2. Rigában tilos közterületen (utcán, parkokban), nyitott üvegben, palackban alkoholtartalmú italt fogyasztani. A tilalom megszegőit 100 lat pénzbüntetéssel sújthatják. Az erősen lerészegedett egyéneket (akár turista is lehet, bár a helyiekre jellemző) a rendőrök igazoltatják, megbüntethetik, akár őrizetbe is vehetik.
3. Tilos a kábítószerek beszerzése és birtoklása.
4. A Lettországban tartózkodó külföldi állampolgárok a törvényszegések vonatkozásában azonos elbírálás alá esnek a lettekkel. A törvények ismeretének hiánya nem mentesít a személyes felelősség alól.

A lett emberek általában meglehetősen tartózkodóak, és tiszteletben tartják mások személyes terét; például a lett emberek általában nem köszönnek idegeneknek, hacsak nem mutatják be őket valakinek. Felajánlhatod valakinek, hogy segítesz valami nehezet cipelni, bár a társadalmi etikett nem írja elő ezt.

A lett emberek semleges kommunikátorok; elvárhatod tőlük, hogy világosan és szabadon fejezzék ki gondolataikat, de diszkréten.

Mint sok európai országban, Lettországban is szokatlan és nem ajánlott beszélni valaki fizetéséről vagy a sajátodról. Hasonlóképpen, a személyes, politikai vagy vallási meggyőződések is tabu témák, amíg jobban meg nem ismered az illetőt.

Sok szemetes és hulladékgyűjtő tartály található a járdák mellett és a legtöbb bolt közelében. A szemetelés rossz modorúnak számít, és bizonyos esetekben büntetést is kaphatsz érte.

A lett kultúrában udvariasnak számít, ha valaki számára nyitva tartod az ajtót, előbb engeded felszállni a buszra vagy vonatra stb. Ez különösen igaz arra, hogy a férfiak hagyják a nőket előbb menni.

A horogkereszt (lettül: ugunskrusts vagy pērkonkrusts, „tűzkereszt” vagy „mennydörgéskereszt”) egy gyakori díszítőelem a lett népviseletek hímzéseiben és a kortárs szuvenírekben, és évszázadok óta pogány vallási szimbólumként tekintettek rá. Úgy tartják, hogy szerencsét, energiát és tüzet hoz. Ennek a szimbólumnak nincs kapcsolata a náci Németországgal, és bármilyen utalás erre sértőnek számít.

Óvatosnak kell lenned, amikor lett emberekkel politikáról és történelemről beszélsz, különösen a Szovjetunióról. Mivel Lettország a második világháború után szovjet köztársasággá vált, sok lett ember, különösen az idősebb generációkból, erős véleményekkel rendelkezik a témában. Márciusban évente rendeznek egy ünnepséget a Lett Légió veteránjainak emlékére; bár a légió a német Waffen-SS részeként harcolt (lett tagjait többnyire a megszállók sorozták be), szerepe a szovjet megszállás ellen vívott harcban általában fontosabbnak számít.

A nemzeti oroszok jogi státusza Lettországban is érzékeny kérdés, mivel legtöbbjük hontalan állandó lakos, és a lett kormány megköveteli tőlük, hogy letegyenek egy lett nyelvi tesztet a állampolgárság elnyeréséhez. Sok nemzeti orosz ezt diszkrétnek tartja, míg a lett többség illegális bevándorlóknak tekinti őket, akik a Szovjetunió illegális megszállása alatt költöztek Lettországba, és ragaszkodnak ahhoz, hogy a kormány rendkívül nagylelkű, hogy egyáltalán engedi őket Lettországban maradni.

Sok nemzeti orosz, különösen az idősebb generációk, államilag ellenőrzött orosz médiából szerzi híreit. Ez azt jelenti, hogy nagymértékben osztják az Oroszországban domináló érzékeny témákat.

Gasztronómia

"Konyhaművészetüket is a sokféleség befolyásolta: északon észt, nyugaton német, keleten litván és belorusz hatás érvényesül. A hidegkonyhai ételek, a savanyú tejes készítmények és a házi sajtok jelentik a lett konyha alapjait. Klasszikus második fogás az ún. putra, azaz zöldséges gabonakása szalonnával, füstölt hússal, hallal és savanyú tejes termékekkel. Régi ételük a putyelsz: a savanyú zabot és borsót áfonyalével, aludttejjel tovább savanyítják és zabsűrítménnyel tálalják. A céklasaláta, a húsos és halas előételek, a tojás, sajt, túró és aludttej mellett a hidegkonyha része a sózott és marinírozott hering, a füstölt hal. Sok hagymát és mustárt használnak. A folyékony meleg ételek, levesek hiányát rengeteg kávéval "pótolják" a lettek, akik szeretik hozzá a piskótát és az omlós sütit is." forrás

Orosz a saláta

Fotóegyveleg

Vissza az elejére

Kommentek