ÚTIKRITIKA.HU / Bejrút

2024. október 3. Aki látta (mint e sorok írója) a békebeli Bejrútot, annak megszakad a szíve amikor olvassa a híreket róla. Megjegyezzük, hogy a főváros lakosságának kb. kétharmada (a nem siiták) a pokolba kívánja a Hezbollah-ot, amiért rárántják Bejrutra a háborút. Ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy most Izraelnek drukkolnának.

2024. október közepi helyzetkép összefoglalva:

Bejrútban a helyzet súlyos és megosztott, ahol a lakosság véleménye eltér arról, hogy ki felelős a konfliktusért. A város lakói naponta szembesülnek az izraeli légicsapások következményeivel, amelyek az ország különböző negyedeit sújtják. A Hezbollah befolyása érezhető a városban, ahol a szociális és politikai szerepe is jelentős, bár nem mindenki támogatja a szervezetet.

Az izraeli csapások célpontja többnyire a Hezbollah vezetői és létesítményei, de civilek is szenvednek. Az emberek szoronganak, alvásproblémákkal küzdenek a folyamatos dróntámadások miatt.

Sok lakos úgy érzi, hogy az ország nincs biztonságban, hiszen a háború az egész területet érinti, és nincs olyan zóna, amelyet elkerülnének a támadások. Az izraeli támadások az országon belül is megosztják a társadalmat: míg egyesek a Hezbollahot hibáztatják, mások az izraeli agressziót kritizálják. A menekültek száma növekszik, és a lakosság fáradt, egyesek már elhagyták az országot, mert nincs más választásuk.

Bejrút különböző negyedei, legyenek keresztények, szunniták vagy siíták lakta területek, mind érzik a háború súlyát. A libanoni társadalom megosztott a Hezbollah harci tevékenysége kapcsán, de a legtöbben egyetértenek abban, hogy az izraeli támadások súlyosbítják a helyzetet.

Bejrút dióhéjban

Lakosság (2024-ben): 2,4 millió -Jól képzett vagy/és módos lakosok tizezrei világgá mentek, s helyettük a főváros feltöltődött belföldi menekültekkel.

Bejrút városát a történelme folyamán kilencszer rombolták le, és kilencszer épült újjá. Ezért is hasonlítják a főnixhez.
Bejrútot a "Közel-Kelet Párizsának" szokták nevezni. A CNN amerikai hírtelevízió néhány évvel ezelőtt "a világ egyik legjobb bulivárosának" nevezte a libanoni fővárost. A szíriai polgárháború miatt azonban mostanság az éjszakai élet lanyhább.
Bejrút déli negyedeiben, elővárosaiban siita muzulmánok laknak. Itt mindenhol láthatók az amerikaiak által terrorszervezetnek nyilvánított, Libanonban azonban sikeres politikai pártként is működő Hezbollah mozgalom vezetőjének a portréi.
Beirut keleti részén a keresztények vannak többségben. Amúgy az egész várost tekintve folyamatosan csökken a keresztények aránya, mert kivándorolnak a bizonytalanságok miatt.
Vannak kozmopolita jellegű negyedek, ahol vegyesen keresztények és a mozlimok is laknak.

Fő látnivaló:

Mohammad Al-Amin mecset

Tetszett & Nem tetszett

Tetszett

A Zaitouna-öböl szép sétányának esti nyugalmassága
A Hamra Street (Bejrút Chamos Elysées-je) elképesztő forgataga, dinamizmusa
A Szent György görög ortodox katedrális a csodás ikonosztázokkal
A Corniche sétány, de inkább a kora délelőtt, nyugalmasabb időszakában
A Bliss street fantasztikus vendéglői, kulináris választéka, nagyon rokonszenves utca
Kellemetlen látvány a sok gépfegyveres járőr, ugyanakkor sajátos módon biztonságérzetet ad a turistának

Nem tetszett

A nevezetességeknél a túl gyakori biztonsági igazoltatás, dacára annak, hogy ez a mi biztonságunkat is szolgálta
Az ósdi taxik, és egyéb régi autók környezetszennyező gáz kibocsátása
A bazárok (szuk), piacok túl modernizáltak, sajnos a polgárháború idején elpusztultak a hiteles hangulatú régi piacok
A villanegyedben a külföldre emigráltak egykor elegáns házai a lepukkanás folyamatában

Vélemények

Bejrút egy nagyon érdekes város, ami hiába volt a Közel-Kelet Párizsa, sajnos a 15 éves polgárháború és az említett robbanás is súlyos nyomokat hagyott rajta. Ami rögtön feltűnik, hogy nincs folyamatos áramellátás. Akkor most el lehet képzelni a sok emeletes házban működő liftet, de ha csak a hűtőszekrényre gondolunk, akkor láthatjuk a probléma nagyságát. Természetesen a megoldás utat tör magának, generátorok formájában. Úgy működik a rendszer, hogy az embernek két villanyórája van, az egyik állami, a másik a generátoros. Vannak akkora generátorok, amelyek több szoba nagyságúak és egész negyedeket ellátnak árammal. Ezeknek a generátoroknak az üzemeltetése igazi aranybánya és nagy hatalmú politikusok kezében van és persze nekik nem érdekük erről a pénzről lemondani és a gazdaságot fejleszteni. (2022) forrás

"Tetszett nekünk Bejrút. Persze nem kellemes, idilli látvány a partmenti sugárúton látni a sok állig felfegyverzett katonát, a szögesdrótakadályokat, de a turista elkönyveli mindezt annak, hogy végül is az ő biztonságát szolgálják ezek az intézkedések. A májusi kellemes melegben kellemes nézni, ahogy a helyiek igyekeznek a város északi és nyugati strandjaira. Feltűnő a bejrutiak jólöltözöttsége, nagyon adnak a divatirányzatokra. Sok a csinos férfi és nő. Este pezseg az élet a központban a bárok teraszain. Az ottani török hódoltsági múltat a városközponthoz közeli egy-két negyedben lehet tetten érni. Hangulatosak a szűk utcák, a sok kis bolt. A háborúk folyamán romba döntött központ helyreállítása, modernizálása ellentmondásosra sikeredett. Túl steril, a múltat valahogy nem hitelesen tükröző az egész. Persze tetszetős, mert minden tiszta, elegáns. Az igazi hangulat azért hiányzik." (B. T., 2015)

,, Ami az árakat illeti, valamivel drágább mint Magyarország. Az emberek segítőkészek, a kommunikáció nagyon egyszerű angolul vagy franciául.
Látnivalók: Beirut souks, Hamra negyed, Place de l'Etoile, Zaitunay öböl, Raouche Rocks, Mohammad Al-Amin mecset.(aá, 2019)"

Modern városrész - d. v. fotója (2022)

Közlekedés

,, Ami a beutazást illeti a reptérről a városba, én esetemben ez taxi volt, a viteldíj 15 amerikai dollár volt, kb fél óra volt az út. Sajnos a közlekedési morál sokat hagy maga után, régi autók, gyalogosok akik átrohannak az út közepén, dudálni az autósnak kötelező, ha kell, ha nem nyomja. Közlekedési lámpa mutatóban van néhány a városban, de az autósok figyelmen kívül hagyják, ha piros, ha zöld átmegy rajta. Gyalogosoknál ugyanez a helyzet, ha létezni akarsz és át akarsz menni az úttesten, muszáj vagy átmenni a közlekedő autók mellett, mert ők bizony nem fognak megállni, nincs elsőbbségadás." (aá, 2019)

Étkezés

Bejrutban érdemes odafigyelni az éttermek higiéniai szintjére, és a friss ételek kínálatára. Érdemes elkerülni az olyan helyeket, amelyekben a környezet piszkos vagy rendezetlen, illetve ahol az ételek nem frissek. A jó minőségű és friss ételek általában magasabb árakat jelentenek, de megéri a befektetést. Az utcai árusok által kínált ételekkel is óvatosan érdemes bánni, mivel a higiéniai feltételek nem mindig megfelelőek. Érdemes előre tájékozódni a helyi étkezési szokásokról, hogy ne érjen minket kellemetlen meglepetés az étteremben. Továbbá, ajánlott elkerülni az olyan helyeket, amelyekben csak helyiek vannak, mert ezek általában nem turistabarátok és nehéz lehet kommunikálni velük.

Vásárlás

"A helyiek büszkék arra, hogy a Verdun utca a 33. helyet foglalja el a világ legdrágább bevásárlóutcái között, egy szinten van a New York-i Madison Avenue-val és a londoni Oxford Street-tel. Apropó, vásárlás. Ez az egyik legnépszerűbb elfoglaltság Bejrútban. Az árak, a színvonal és a kínálat meghaladja a Ny-európai átlagot. Más arab országokból is idejárnak a hölgyek, hogy a csador alá vegyenek valami divatosat Ferragamo, Valentino vagy épp Dolce&Gabbana butikjában. Teljes testet eltakaró, csak a szemnek rést hagyó öltözetet libanoniak nem viselnek, akin ilyet látni, konzervatívabb országból jött.

A legnépszerűbb, elegáns bevásárlóutca a Weygang, de itt, a nagy márkák mellett van a Beirut souks nevű központ is. Ennek helyén valamikor valóban szuk, azaz bazár volt, de most lazán egybefűzött üzletek labirintusát találni több szinten. A teljes alagsort olyan méretű és szintű élelmiszerbolt foglalja el, amilyen Európában sincs. Csak tésztából közel 100 fajta van, köztük lazacos, szarvasgombás, kakaós vagy balzsamecetes. A sarkon Hermés butik, a plázaszintű boltok között egy Európában is igen exkluzívnak számító Porsche Design - itt egymás mellett találhatók az olcsóbb és a drágább üzletek is. " forrás

Szórakozás

"A belvárostól kissé kijjebb, a Hamra igazi kereskedelmi negyed, főutcája szűk, de boltokkal, kávézókkal, éttermekkel teli. A Barbar nevű utcai büfé előtt hatalmas luxusterepjárók, a kocsiban ülve, vagy a kerékre támaszkodva családok falják a pizza szerű sajtos lepényt vagy a pitába csomagolt döner kebabot. Estére változik a kép, a családok hazamennek, a belváros, elsősorban a keresztény negyed utcáit a szórakozni vágyók lepik el. Sok a divatos, fiatal, csinos lány, aki bármelyik kifutón megállná a helyét, és ugyanilyen sok a filmsztár külsejű, vakítóan fehér fogú fiatalember is. Hömpölyög a tömeg, étteremből ki, kocsmába, bárba be.

A fundamentalista muzulmánok nem nézik jó szemmel a hedonizmust, de itt, Bejrútban mindent szabad. Szabadnak érzi itt magát hátizsákos, kispénzű turista és szaúdi herceg is, aki végre nyugodtan ihat egy sört és átszórakozhatja az éjszakát. Bejrút igazi partifőváros. Az éttermek nagy része vacsora után átalakul bárrá vagy diszkóvá. Az Achrafiye negyedben hetente nyitnak meg új szórakozóhelyeket, aki csak inni szeretne, a Gemmayzeh negyed bárjaiban válogathat a világ minden fajta szeszes italából. Az éjszakai élet nagyon ki van találva. Este 8-9 között kezdődik az élet az éttermekben egy kiadós vacsorával és némi szesszel, majd este 11 és hajnali 2 között masszív kocsmázással folytatódik. Az aranyifjak és a hozzájuk tartozó dekoratív nők ezután a különböző éjszakai klubokban folytatják reggel 5-6-ig, majd egy kiadós reggeli és esetleg egy tengerben fürdés után térnek nyugovóra. Sokan megtehetik, hogy nap, mint nap így éljenek. " forrás

Vasárnapi móka - V. Jancsi fotója

Közbiztonság

Libanon más részeihez képest Bejrút biztonságosabb hely a turista számára. A libanoni főváros egy-két déli negyedét tanácsos elkerülni. A főváros kockázatos negyedei amúgy sem érdekesek turista látványosságok szempontjából.

Látnivalók és programlehetőségek

"A modern óváros"

A túl steril óváros - V. Jancsi fotója

Mohammed Al-Amin mecset

A Mohammad Al-Amin mecset Bejrutban Libanon egyik legismertebb épülete, amelyet az 1990-es évek közepén építettek az elnöki palota és a világítótorony között található terepen. A mecset 72 méter magas kék kupolája, amelyen az Iszlám 99 neve látható arany betűkkel, jellegzetes látványt nyújt a város sziluettjében.

A mecset külső építészete modern, de a belső tér hagyományos iszlám stílusú, így az épület jellegzetes keleti hangulatot áraszt. A belső tér díszítése márványból és aranyozott elemekből áll, az ablakokat gyönyörű geometriai minták díszítik. A mecset ilyen módon egy modern, egyesítő szimbólum a hagyományos muszlim építészettel.

A mecset körül található egy szép kert, amelynek központi eleme egy kis tó, ahol lehetőség van horgászásra. A mecsethez tartozik továbbá egy kis múzeum, amely bemutatja az iszlám vallás és kultúra történetét Libanonban. A mecset nyitvatartása az év különböző időszakaiban változik, ezért érdemes előre tájékozódni a látogatás előtt.

V. Jancsi fotója

Szent György görög ortodox templom

Szent György görög ortodox templom Bejrútban a város egyik legjelentősebb vallási épülete. A templomot 2003-ban újították fel, és gyönyörű freskókkal és ikonokkal díszítették. Az épület fő homlokzata impozáns és magas tornyokkal rendelkezik, melyek láthatók a város több pontjáról. A templomot belülről szépen kialakították, a mennyezetet freskókkal és aranyozott díszítéssel borították. A szertartásokat és istentiszteleteket a görög ortodox püspök és papok tartják. A templom körül szép park található, és a helyszín a városban található turisztikai látványosságok egyike.

V. Jancsi fotója

Olvasmányos linkek

"A hostelünk melletti kifőzdében találkoztunk először a libanoni konyhaművészettel, amely közismerten a legjobb az egész Közel-Keleten. A következő két napban bejártuk a belvárost és a tengerpartot, természetesen elsétáltunk a Galambok sziklájához is, Bejrút legismertebb nevezetességéhez. Felkerestük az egykori libanoni kormányfő, Rafic Hariri sírját, akit 2005-ben autóba rejtett pokolgép ölt meg. Nem aprózták el a dolgot, egy tonna TNT-nek megfelelő robbanószert használtak (máshol 1,8 tonnát olvastam), amely ügyes elhelyezés esetén egy kisebb falut is a földdel egyenlővé tud tenni. Összesen 21-en haltak meg.

Az áldozatok síremléke a Kék-mecset lépcsőinek lábánál fekszik. Az exkormányfőt nagyon szerették a libanoni emberek, ennek még ma is számos megnyilvánulását láthatjuk, például az ő nevét viseli a bejrúti repülőtér. A robbantás után egy hónappal a Mártírok terén, amelynek szélén ma a síremlék áll, egymillió ember tüntetett. Szép szám, különösen, ha hozzátesszük, hogy ez Libanon teljes lakosságának egynegyede. A belvárosban mindenhol látszottak a polgárháború nyomai. A Mártírok terének közepén golyó szaggatta szoborcsoport állt, az egyik alak karját teljesen ellőtték. Nem messze tőle teljesen szétlőtt, félig lerombolt valamikori mozi, mellette beomlott tetejű keresztény templom. A tér egyik oldalán a Kék-mecset, a másik oldalon az ortodox Szent György-katedrális tornyosult fölénk, amely az egész város egyik legrégibb épülete. (2014)" forrás

"Bejrút hangulata valaha Párizst idézte, de sajnos a több mint tíz évig tartó polgárháború és az izraeli bombázások során lerombolt, az olasz mediterrán stílusra emlékeztető házak helyét napjainkra modern vasbeton építmények vették át. Ez a helyiek szerint is elhibázott döntés volt, a belvárosban csúfoskodó plázákat csak az impozáns Mohammed al-Amin Mecset látványa feledteti. A mecset melletti Mártírok terét állig felfegyverzett katonák őrzik, különösen, mert ma van a hat éve merényletben elhunyt Rafiq Hariri elnök halálának évfordulója. Szerencsére a város nem csak háborús sebeiről híres, hanem pezsgő, nagyvilági éjszakai életéről is. Az ide látogató csekély számú hátizsákos turista és utazók által kedvelt, óvárosias Gemmayzeh kerület egyes utcáiban még hétköznap éjszakánként is élénk mulatozás folyik, de az igazi partik nyáron, a tengerparti luxusszállók strandján és tetőteraszain folynak. De ahhoz már minimum a legújabb sportkocsival kell érkezni." (2015)

d. v. fotója (2022)

,, Bár a keresztény negyedben volt a szállásunk, a reggelinél 100% arab zenével büntettek, míg a narancslében talán csak ha 10% volt a narancs. (Íze alapján az is inkább a héja.)
Az utcán jellemzően latin feliratok, arab szöveget csak néhol lehet látni. Aztán, ahogy autónk elérte az arab negyedet ez a jelenség megfordult. Ami viszont azonnal feltűnt, hogy az óriásplakátokon ledér lányok hirdették a legújabb fehérnemű divatot. Azért ilyet a Közel-kelet más országaiban nemigen látni.

Péntek van, a muzulmánoknál ünnepnap, a görögkeletieknél pedig húsvét, merthogy azok is élnek itt szép számban. Néhány évtizede még a keresztények voltak többségben az országban, de a sok bevándorló és lelkesebben szaporodó arabok miatt, ez az arány mára megfordult. Hivatalosan 17 egyház van itt bejegyezve és persze mindenki megtartja a maga kis ünnepét, így aztán folyamatosan szüneteltetik a munkát. Ez mondjuk, az utca képén nem látszik, az üzletek többsége nyitva, az autók három oszlopban tolonganak az amúgy kétsávos úton. Az egymilliós Bejrút még csak ébredezik.

Az egykoron szebb napokat látott tengerparti fővárost ma már nem annyira nevezném a Közel-Kelet Párizsának, mint a hetvenes években. A 15 éves háború kellőképpen megtépázta a várost, amiből csak most kezd felocsúdni. A még franciák által épített, az országot átszelő vasútvonal is nyomtalanul eltűnt, sínestül, állomásostul, mintha sosem lett volna. Tömegközlekedés, néhány iránytaxit leszámítva nulla, nem csoda, hogy az utakon állandóak a dugók. A benzin nagyon olcsó, kevesebb, mint 1 dollár, ezért aztán a tehetősebbek imádják a nagy benzinfalókat. (2019)" forrás