ÚTIKRITIKA.HU / Libanon

Libanon

Földrajz | Időjárás | Történelem | Manapság | A helyiekről | Turista etikett | Libanoni konyha | Fotóegyveleg

Földrajz

• Libanon neve az arab Lubnan szóból ered. Lubnan annyit jelent, hogy fehér és ez utalás Libanon hófedte hegyeire.
• Miközben közel négy és fél millióan élnek Libanonban, a világ más részein 15 millió libanoni (származású, születésű, nemzetiségű, állampolgárságú) él.
• Libanon az egyetlen ázsiai ország, amelynek területén egyáltalán nincs sivatagos rész.Libanonban 15 folyó van, és mindegyik helyi hegyből ered.
• Libanon legmagasabb hegye a Jabal al Makmat: 3087 méter.
• Libanon nemzeti jelképe a cédrusfa, amiből azonban nagyon kevés maradt meg az erdős területek elpusztulása és elpusztítása következtében.

,, Jellemző Libanon sokszínűségére, hogy miközben elmerültem a bizánci kor szépségeiben, megszólalt egy közeli minaret tetején elhelyezett hangszóróból a müezzin imára szólító hangja. Majd egy másikból is elkezdett bömbölni egy teljesen más ritmusú és dallamú ima. Miközben ezek izmoztak egymással, az örmény templomban félreverték a harangot. Én meg csak mosolyogtam. Eszembe jutottak a románok, akik akkurátusan minden erdélyi faluba építenek egy ortodox templomot még akkor is, ha nem él ott ilyen vallású, csakhogy jelezzék, ez itt Románia területe. Az arabok pont ilyenek. Azzal demonstrálják az iszlám térnyerését, hogy ahol csak lehet, építenek egy mecsetet. Baalbekben, iráni pénzből húztak fel egyet, jól be is aranyozták, hogy messziről látszódjon a csillogás, aztán be vannak tojva a merénylőktől és tankcsapdákkal kerítették be az imahelyet. (2019)" forrás

Időjárás és éghajlat

Libanonban mérsékelt mediterrán éghajlat uralkodik, forró, párás nyarakkal és hideg, csapadékos telekkel.

A nyár általában a legnépszerűbb időszak a látogatók számára, mivel júniustól augusztusig gyakorlatilag nem esik eső, és a hőmérsékletek 20-30°C között mozognak. Azonban előfordulhatnak hőhullámok a hőmérséklet emelkedésével, és általában nagyon párás lehet a part menti területeken a nyári hónapokban. A hegyekben valamivel szárazabb és hűvösebb az időjárás, és sok libanoni szokott a hegyekbe látogatni és nyaralni a nyáron, ha menekülni szeretne a partvidéki hőség és páratartalom elől.

Az ősz és a tavasz szintén jó időpontok a látogatásra, valamivel több esővel, de a nyári turistatömegek nélkül, és jelentősen kevesebb páratartalommal.

A tél nagy részében hó esik a hegyvidéki területeken, amelyek az ország nagy részét alkotják, és számos síközpont található itt. A partvidék azonban viszonylag enyhe marad, a maximumok ritkán esnek 13°C alá, bár sokszor lehet ennél sokkal hidegebb is.

Történelem

A libanoniak azt mondják, hogy földjükön a cédrusfákat Isten a saját kezével ültette. Ezért nevezik e fákat "Isten cédrusainak" és ezért nevezik Libanont "Isten földi országának". Tény és való, hogy az Ótestamentumban 75-ször tesznek említést Libanonról. Libanon eredeti lakói a föníciaiak építették a világon az első hajót és ők hajóztak először. A libanoniak azt állítják, hogy a föníciaiak Kolumbusz előtt már elértek Amerikába. Jézus Krisztus első csodatevése Libanonhoz kötődik: a kánai menyegzőn vízből bort varázsolt.

Libanont a történelme folyamán 16 ország, avagy hatalom szállta meg: egyiptomiak, hettiták, asszírek, babiloniak, perzsák, Nagy Sándor hadserege, a Római Birodalom, Bizánc, az Arab-félszigetiek, a keresztesek, az ottomán birodalom, a britek, a franciák, Izrael, Szíria.

• Az első ábécé Libanonban, Byblos városában jött létre.
• Libanon 1943-ban vált függetlenné a Nemzetek Ligája által kijelölt francia mandátumterületből.
• Az 1975 és 1990 közötti polgárháború előtt a libanoni lakosság kb. 70 százaléka keresztény volt! Ma 30-40 százalékra becsülhető csupán az arányuk.

Libanonra a 70-es évek közepe óta az ingatag belpolitikai helyzet, a rendszeres politikai válságok és az időszakos fegyveres konfliktusok a jellemzőek. 2006-ban a politikai és közigazgatási intézményrendszer egészét átfogó, részben megbénító válság alakult ki, melyet azóta sem sikerült igazán megszüntetni. 2008-ban egy átfogó megállapodás nyomán megkezdődött valamiféle nemzeti párbeszéd, és ez csökkentette a belső feszültséget, de azt megszüntetni nem tudta. Az utóbbi években a politikai merényletek száma nagyon lecsökkent, egy törékeny állapot alakult ki, amelyet jelentős mértékben befolyásolnak a szíriai és izraeli események.

Manapság

Az arab világban Libanon az egyetlen demokratikusnak nevezhető ország. Libanon mostanság is a közel-keleti válsággóc ütközőzónájában fekszik. A korábbi időkhöz képest viszonylag nyugodtabb a belpolitikai helyzet, de a feszültség állandóan a levegőben van. A jelenlegi masszív politikai átrendeződés jelentős bizonytalanságot, és ezzel együtt biztonsági kockázatot is magában hordoz. A jelenlegi tendenciák alapján nem lehet arra számítani, hogy ez a helyzet rövidtávon változni fog. Egy fegyveres konfliktus kialakulásának valószínűsége továbbra sem elhanyagolható, emellett léteznek alacsony intenzitású biztonsági kockázatok is.

Libanonban továbbra is nagy mennyiségű fegyver van magánkezekben. Egy korábbi megállapodást követően hivatalosan felszámolták a milíciákat, a valóságban azonban elrejtett fegyverkészletek továbbra is léteznek, időről időre pedig ezeket használják is politikai vagy akár személyes jellegű viták során is. Az állapotokra jellemző, hogy a hadsereg egységei állandó és ideiglenesen létesített posztokon folyamatosan jelen vannak a városok stratégiai pontjain, kormányzati és más közintézmények környékén, helyközi útvonalakon felállított ellenőrzési pontokon. Ezen túlmenően gyakran hajtanak végre olyan műveleteket, akciókat, amelyek során fegyveres csoportokkal, bandákkal csapnak össze.

A fegyveres erők igyekeznek biztosítani a stabilitást Libanonban, ellenőrzésük azonban nem terjed ki az ország teljes területére. A palesztin menekülttáborok területére a hadsereg nem léphet be, ott a helyi fegyveres csoportok tartják fenn a rendet, probléma esetén tehát a libanoni rendőrség, vagy a hadsereg nem tud közvetlenül segítséget nyújtani. Korlátozott a hadsereg ellenőrzése a szír határ mentén is, ahol szintén megtalálhatók egyes palesztin fegyveres csoportok táborai, valamint kevésbé ellenőrizhető, csempészetből élő közösségek. A szír válság miatt, a fegyvercsempészet megakadályozása érdekében a szír és libanoni hadsereg fokozta jelenlétét és aktivitását a térségben. A rendőrség statisztikái alapján az elmúlt évben nőtt az erőszakos bűncselekmények száma, a perifériás területeken (elsősorban Bekaa völgy és Dél-Libanon) továbbra is gyenge a libanoni fegyveres erők ellenőrzése.

Tizenöt éve az ország népessége mindössze 4 millió fő volt, beleértve az előző menekülthullámokkal érkezett palesztinokat is. A szíriai polgárháború azonban mélyen érintette ezt a kis országot. Bár hivatalosan Libanonban nincsenek menekültek, a valóságban körülbelül minden harmadik személy az. És bár a menekültek jelentős terhet rónak az egész társadalomra, a libanoniak figyelemre méltó nyugalommal, empátiával és pragmatizmussal kezelik ezt az új kihívást.

Elképzelhetjük, ahogy a szíriai polgárháború elől menekülők elárasztják az országot: kertekben, szántóföldeken, garázsokban, bérlakásokban – bárhol, ahol egy sátrat fel lehet állítani vagy néhány szivacsmatracot le lehet teríteni, menekült családok telepednek le. Szemben a szállodánkkal egy félkész épületbe is beköltözött néhány szerencsés család. A menekültek hatalmas terhet jelentenek a már így sem fényűző közszolgáltatásokra, mivel nem elegendő az iskolai férőhely, sok helyen délelőtti és délutáni műszakban kénytelenek tanítani. Az egészségügyi ellátások az átlagpolgár számára szinte elérhetetlenekké válnak, a szennyvízelvezetés, a folyóvíz vagy az áramellátás akut problémákká válnak.

A korlátlan mennyiségű, olcsó munkaerő miatt a helyiek egyre nehezebben találnak munkát, miközben a gazdaság is szenved. A menekültválság előtt a gazdaság közel két számjegyű növekedést produkált, manapság ez 1% alatti, és ez a szám már tartalmazza a szépítgetéseket is. (2024)

A helyiekről

A libanoni lakosság sokféle etnikai csoportból, vallásból és felekezetből áll, a két fő csoport a keresztények (maroniták, görög ortodoxok, görögkatolikus melkiták, örmények, protestánsok, szír keresztények) és a muszlimok (síiták, szunniták, alaviták) között oszlik meg, valamint vannak drúzok is. A maroniták a keleti katolicizmus egyik ágát képezik; liturgiájukat a keleti (konkrétan nyugat-szíriai) rítus szerint ünneplik, mint az orientális ortodox keresztények, de elismerik a pápát vezetőjüknek, mint a római katolikusok. Az országban több mint 250 000 palesztin menekült él, akik 1948-ban menekültek el szülőföldjükről. Emellett körülbelül kétmillió szíriai menekült és áttelepített személy tartózkodik az országban a Szíriában folyó konfliktus miatt.

Az egyik ritka dolog, amiben a legtöbb libanoni vallási és politikai vezető egyetért, az az új általános népszámlálás elkerülése, attól tartva, hogy ez újabb denominációs konfliktust válthatna ki. Az utolsó hivatalos népszámlálást 1932-ben végezték, amikor a keresztények többséget alkottak Libanonban. A mai becslések tudományosak és hivatalosak, ennek az érzékenységnek köszönhetően. Egy hatalommegosztási megállapodás a szunnita muszlimok, síita muszlimok és maronita keresztények között biztosítja, hogy a kormányban a fontos posztokat megosszák a három közösség között; e megállapodás értelmében a miniszterelnöki pozíció a szunnita muszlimoké, a parlamenti elnöki pozíció a síita muszlimoké, és az elnöki pozíció a maronita keresztényeké.

A népesség a nyári hónapokban (júniustól szeptemberig) nő, a libanoni diaszpóra nagy számú visszatérő tagja és a külföldön dolgozó libanoni állampolgárok miatt.

Az emberek általában nagyon barátságosak és vendégszeretők. Sokan többnyelvűek és magasan képzettek, különösen Bejrútban és annak környéki területeken. A hozzáállások és viselkedések konzervatívabbak lehetnek a Bekaa-völgyben és az ország északi és déli vidéki részein.

"Sok libanoni a mának élő hozzáállást vett fel, mert az ország sorsa évtizedek óta annyira ingatag, hogy nem tudják mit hozhat a holnap." (K.J., 2024)

Türosz - V. Jancsi fotói

Turista etikett

Libanon egy olyan ország, ahol számos különböző vallási csoport él, ezért bölcs dolog tiszteletben tartani a libanoni lakosság vallási különbségeit. Ajánlott visszafogott öltözék viselése vallási helyszíneken (templomok, mecsetek stb.) valamint vidéki városokban és falvakban való látogatások során. A szektás hozzáállások, bár a háború idején elterjedtek, jelentősen csökkentek, különösen a legutóbbi pénzügyi válság nyomán, amely egyesítette a libanoni társadalom nagy részeit. Azonban a déli területeken ez még nem szűnt meg teljesen.

Még Bejrútban is, néhány terület (különösen a síita többségű déli külvárosok) konzervatívabb, mint mások, ezért a látogatóknak ezt észben kell tartaniuk a város felfedezése során. Összességében azonban a 'nyugati' öltözködés általában elfogadott, sok libanoni nő nem visel hidzsábot, ami éles ellentétben áll a szomszédos Szíriával, és egy hatalmas kozmetikai, plasztikai sebészeti és szépségipar is jelen van. De a biztonság kedvéért érdemes általában visszafogottan öltözködni. Vegye figyelembe, hogy bár Bejrút nyitott és nyugatias, ez nem Európa; a "topless" megjelenés bármelyik strandon, legyen az privát vagy nyilvános, egyáltalán nem ajánlott.

Tripoliban, különösen az óvárosban, ajánlott, hogy a nők konzervatívan öltözzenek. Ugyanez vonatkozik az ország legtöbb hagyományos "szúk"-jára is. Általában a libanoniak hozzászoktak a különböző életmódokhoz, és nem sértődnek meg könnyen, különösen az öltözködéssel kapcsolatos kérdésekben. A libanoniak sokszínűséghez szokott emberek, ezért gyorsabban elfogadják a különböző életmódokat, bár nem minden libanoni ilyen nyitott gondolkodású.

Társadalmi illemszabályok:

A libanoniak közvetett kommunikátorok. Az arcuk megmentésének szükségessége által vezérelve kerülik azokat a kijelentéseket, amelyeket kritikának, ítélkezésnek vagy sértésnek lehetne értelmezni. Ugyanakkor a libanoniak értékelik az átláthatóságot és a nyíltságot, és szavukat komolyan veszik.
A libanoniak értékelik az őszinteséget és nyíltságot. Várható, hogy egy libanoni személy pontosan azt teszi, amit mond. A szavuk a kötelezettségük. Ne mondjon valamit, ha nem gondolja komolyan. Ne mondja, hogy "legközelebb", ha nem lesz "legközelebb".
A libanoniak tiszteletben tartják az idősebbeket. Elvárás, hogy udvariasan viselkedjen az Önnél idősebbekkel, és udvariatlannak tekintik, ha megpróbál kihívni valakit, aki idősebb Önnél.
Soha ne intsen közvetlenül egy libanoni személyt, még akkor sem, ha véleménye szerint rosszat tett. A libanoniak érzékenyek a közvetlen behívásra, és azt nagyon udvariatlannak tartják.
Ha egy libanoni személy szívességet kér Öntől, próbáljon meg eleget tenni neki. Teljesen normális, hogy a libanoniak igyekeznek egymást a lehető legtöbbet segíteni. A szívességek elfogadását vonakodva nagyon udvariatlannak tartják.

Érzékeny témák: Politika

Libanon 2019 óta nagyszabású, többdimenziós gazdasági válsággal küzd, aminek következtében a lakosság többsége elveszítette megtakarításait a bankok kivonulási tilalma miatt. Továbbá, egy sikertelen "Forradalom" (Thawra) 2019 októberében egyesítette az országot a kormány ellen.

A politika megvitatása nem társadalmi baklövés; valójában a libanoniak örömmel társaloghatnak Önnel arról, hogy mennyire tehetetlen a kormányuk.

V. Jancsi fotója

Libanoni konyha és gasztronómia

A libanoni konyha a Közel-Kelet gasztronómiai szívében helyezkedik el, ahol az ételek nem csupán táplálékot, hanem kultúrát és összetartozást is jelentenek. Ez a konyha gazdag ízekben és változatosságban, amit a friss hozzávalók és a sokféle fűszer használata tesz teljessé. A libanoni ételek gyakran keverik a tengeri és hegyvidéki területek hozzávalóit, így a menü színes és sokrétű.

A mezze, egy sor kisebb fogás, melyeket gyakran tálalnak előételként, központi eleme a libanoni étkezéseknek. E fogások között megtalálhatók a hummusz, babaganoush, tabouleh és a falafel, amelyek mind hozzájárulnak a közösségi étkezés élményéhez. A hummusz, egy krémes csicseriborsó-pasztét, és a babaganoush, egy füstölt padlizsánkrém, különösen népszerűek, és általában friss pitával tálalják.

A tabouleh egy frissítő saláta, mely apróra vágott petrezselyemből, bulgurból, paradicsomból, mentából és citromléből áll, jellemzően ízesítve olívaolajjal. A falafel, amely sült csicseriborsó-golyók, gyakran szerepel a libanoni utcán vásárolható ételek között, pitába töltve és zöldségekkel, valamint tahini mártással kiegészítve.

A grillezett húsok, mint a kebab és a shish taouk, szintén fontos részei a libanoni étkezésnek. Ezeket a húsokat gyakran tálalják rizzsel, amelyet a hagyományos libanoni módon, hozzáadott vermicelli tésztával készítenek. A kibbeh, Libanon nemzeti étele, egy másik jellegzetes fogás, amely finomra darált húsból és burgulból készül, gyakran töltve hagymával, fűszerekkel és néha diófélékkel.

A libanoni konyha sokat merít az ottani tenger gyümölcseiből is. Tengeri ételek, mint a grillezett halak és a rákfélék, frissen, egyszerűen, gyakran csak olívaolajjal, fokhagymával és citrommal készülnek, hogy megőrizzék az alapanyagok természetes ízét. Az édességek terén a baklava, egy réteges, dióval és mézzel töltött sütemény, és a kanafeh, egy édes sajt sütemény, különösen kedveltek. Ezeket gyakran kardamomos kávéval vagy mentás teával szolgálják fel, ami kiválóan illeszkedik az édes ízekhez.

A libanoni borok és arak, egy helyi aniszt tartalmazó szesz, szintén kiemelkedő részei a gasztronómiának. Az arakot gyakran fogyasztják étkezések alkalmával, különösen a mezze fogyasztása közben. A libanoni borászatok, melyek a Bekaa-völgyben találhatóak, hosszú történelemmel büszkélkedhetnek, és borok széles skáláját kínálják, amelyeket az egész világon értékelnek.

Fotóegyveleg

Vissza az elejére

Kommentek