ÚTIKRITIKA.HU / Vilnius

Itt van Európa legkiterjedtebb területű összefüggő óvárosa. Vilnius lakossága (2022-es becslés szerint) kb. 541 ezer (a vonzáskörzettel együtt kb. 810 ezer).
Leginkább nyáron kellemes Vilniust meglátogatni, mert ilyenkor kellemes, nem túl meleg az idő. Három nap elegendő Vilnius feldolgozására, de persze, egy nap alatt is végezni lehet vele, csak hát nagyon felületesen.
Átlagos havi nettó fizetés (2022-ben): 1130 euró (litván átlag: 1020 euró) (Budapest: 900 euró)

Tetszett & Nem tetszett

Tetszett

Az igen kiterjedt óváros nagy utcáiról letérve a kis utcákba bóklászni és bekukkantani a lakóházak belső tereibe
A Gediminas torony tetejéről lenézni , az egyetem, valamint a Szent Anna templom
Roppant, sőt példásan tiszta, rendezett, gyalogosan könnyen bejárható, jó közbiztonságú város
Príma sörözők, nyáron sok teraszos kávézó
Vilnius olcsóbb némileg, mint Tallin vagy Riga
A vilniusiak, főleg a fiatalok többnyire tudnak angolul
Izgalmas, bizarr turista program a KGB múzeum (Genocido Auku Muziejus) az alagsori börtöncellákkal, ide bizony kell egy idegenvezető
Az Uzupis negyed
A Sör házában (Alaus Namai) bámulni a nagy választékot és persze kipróbálni egy-kettőt (esetleg hármat)
Meglepő történelmi dolgokat megtudni (pl. 1917-ben Vilnius lakosságának 54 százaléka lengyel volt, 41 százaléka zsidó és 1,6 százalék litván!!!)

Nem tetszett

Unalmasan sok a borostyán bolt (vagy csak az a baj, hogy engem nem érdekelnek a borostyánok)
Szomorú hallani, hogy a második világháború előtt száz zsinagóga volt a városban, most pedig csak egy. Eltűnt a város múltjának egy jelentős szelete (a több mint hatvanezer vilniusi zsidóból csak 470 tért haza)
Nem való Vilnius azoknak, akik az erősen lüktető, éltető nagyvárosokat szeretik
Tallin óvárosa látványosabb, Rigáé elegánsabb, a Vilnius-i óvárost nem hozták teljesen rendbe (a homlokzatokat igen)
A szovjet időkre emlékeztető bóvli szuvenírek túltengése
Szandálban irtó fárasztó volt sokat járkálni a macskaköves utcákon
Miközben az utca embere szívélyes, a szolgáltatók (az ajándékbolti eladók és a turista információs lányok kivételével), a múzeumi, műemléki teremőrök szinte mind mogorvák, állítólag a hivatalnokok általában fapofák (magánéletben már nem)
A szép régi házak között itt is éktelenkednek szovjet időkből való csúnya építmények
Egyes taxisok itt is próbálják átvágni a turistákat, bár nem olyan pofátlan mértékben, mint a pesti hiénák (csak 20 százalék körül drágítanak)
A Lulu éjszakai bárban elviselni a csoportokba verődő litván csajok intenzív pillantásait (meg sem érdemeltem, jó a Bandi igen)

Vélemények

"Mint sok más magyar, én is egy csokorban látogattam meg a három balti köztársaságot. Rigát izgalmasnak éreztem, Tallinban nem csalódtam, de Vilnius volt a legrokonszenvesebb. A három balti főváros közül a magyar utazó számára talán Vilnius tűnhet a közép-kelet-európai térség jellegzetességeihez legközelebb állónak. Néhány utcarészlete, építészeti hangulata lengyel vagy nagyobb magyar vidéki városokra hasonlít, főként a barokk vonulatában. Szó sincs azonban arról, hogy emiatt Vilnius nem minősíthető igazán izgalmasnak. A halvány hasonlóságban éppenséggel jobban kiugornak a város nagyon is sajátos vonásai. Ilyenek a szívmelengető középkori emlékei, az orosz ortodox vallás és a domináns katolicizmus egymás mellett élése, a gótika, a klasszicizmus és a reneszánsz gazdag seregszemléje. A stílusok tobzódása a leglátványosabb az óvárosban, amely az UNESCO Világörökségnek egyik helyszíne. Vilniusban, ha egy utca egy kicsit egyenesebb, akkor feltétlenül lejtős, ha pedig sík, akkor görbe – írta a város egy szerelmese. 600 ezres lakossága miatt a szolgáltatások kellően változatosak, és mégis van nyugodt, kisvárosi érzésvilága is. Gyalog kényelmesen bejárható Vilnius és két teljes nap leforgása alatt tisztességes képet lehet kapni erről a nagyon jó állapotba hozott, nyugalmas, könnyen megszerethető városról.

A Vilnius iránti rokonszenvemet csak részben tudom magyarázni a városkép érdekességével. Szimpatikusnak találtam a litván embereket is, nyilván általánosítva. A járókelőket joviális, nyugodt, fennhéjázásoktól mentes embereknek éreztem. Illik ide az a kifejezés, hogy olyan jóarcúak. Akikkel volt alkalmam ezért-azért beszédbe elegyedni szívélyeseknek, szerényeknek, segítőkészeknek bizonyultak. Az életszínvonal valahol a magyarországi szint közelében van. Sok a középkategóriás, új nyugati autó, az üzletek takarosak, a választék elég jó, az emberek jól, de nem hivalkodóan öltözöttek. Budapesthez képest kevésbé érzékelhetők nagy vagyoni különbségek. Alig lehet látni koldust, de kevés a gazdagságát fitogtató is. Azért a Gedemino prospektas-on az ő Andrássy útjukon felsorakoznak az elit világmárkák üzletei. Egy vilniusi látogatás így nem csupán szép emléket biztosít, hanem tanulságos élményt is. Rácsodálkozik például az ember, hogy Vilnius utcáin, Litvánia közútjain a közlekedési morál éppen annyira mélyen van, mint nálunk. Nekem úgy tűnt, hogy az anyázás ugyan ott nem olyan elterjedt, mint nálunk, viszont az alapvető KRESZ-szabályok semmibevétele ott is gyakori. Úgyhogy a saját vagy bérelt autóval közlekedő turistáknak nem árt az úgynevezett defenzív vezetés szelleméhez igazodni.

Vilnius műemlékeinek történeteiben feltűnően gyakran esik szó tűzvészek pusztításairól. De az is mindig kiderül, hogy a hagyományok megőrzése mindig kellő fontos volt, ahhoz hogy a szép épületeket helyreállítsák. Vilnius a méretéhez képest nagyon gazdag templomokban. Mivel annyi egyház talált itt hívőt magának, hát a sokféleség is garantált. Valóságos művészettörténeti fesztivál Vilnius. Néhány tucat lépés távolságban egymástól tanulmányozható a gótika, a romanticizmus, a reneszánsz, sőt modern stílusirányzatok is. A Gedimino Pilis nevű 15. századi vár romjai maguk nem érdekesek, meg olyan műanyagszerű turistás hely, viszont érdemes az ottani dombmagaslatról megcsodálni felülről Vilniust a naplementekor. A Stanislav katedrális valóban kötelező látnivaló, mert hihetetlen gazdagon, már-már túl pazarlón díszített, főleg a főhajójában. A babonák iránt nyitottaknak feltétlenül meg kell keresni azt a zugot, ahol az embernek a tarka kőlapon három teljes testfordulattal kell valami kívánságot megfogalmazni.

Az útikönyve parancsolatai között nem szerepel, de a kézműves dolgok iránt érdeklődők, meg a kedves utcai hangulatokat nagyon kedvelők számára ajánlom egy belvárosi utca, a Pilies Gatve megkeresését. Aranyos kis kávézók, és még aranyosabb kis boltocskákat lehet találni. Mindenféle kacatot, műtárgyat, dísztárgyat lehet mustrálni. Vannak jócskán utcai standok mindenféle borostyán ékszerekkel. Elképesztő, hogy mennyiféle szín szerepel a választékban. A borostyán Litvániának egyfajta jelképe. Így tán a turista joggal reménykedhet, hogy nem valami kőből vagy műgyantából való hamisítványt vesz, hanem igazit." forrás

"Vilnius nekem jobban tetszett, mint Riga. Nagyobb a történelmi városrésze és az építészete is más. " forrás

,, Vilniusban éreztem magam a legotthonosabban. A litván főváros más balti városokhoz képest egy kicsit ütött-kopott, de sokkal nagyobb az élet, mint máshol. Sok kicsi domb és egy festőien kanyargó folyó határozza meg a város látképét. A város fejlődését az üveg és acél irodaházak, már-már felhőkarcolók jelzik. Különleges kontrasztot alkotnak az egy sarokra álló tradicionális faházakkal." forrás

,, Vilnius könnyen bejárható gyalogosan. Az óvárosban a legszebb épület nekem az egyetem volt, amelyet Báthory István erdélyi fejedelmünk alapított. Itt a toronyba menjetek fel, csodálatos a kilátás. Plusz a Három kereszt és Geminidas tetejéről is.
Vilniuson belül van egy művészeti negyed, az Uzupis, amely félig autonóm és rengeteg street art alkotás díszíti a házakat.(sz.o., 2019)

,, Vilniusban a Gediminas-toronyból néztem meg a városi kilátást (a felvonó 1 €/út, visszafelé simán le lehet gyalogolni), de a torony tetejére nem vettem belépőt, mert nem láttam volna többet, mint az aljából. Az ország árai nagyjából megegyeznek a hazaiakkal, talán még olcsóbb is kicsit. (t.sz, 2019)

,, Aki szereti a városnézést, a templomok sokaságát, szereti a sétálást a kövezett utakon, sikátorokban,
szeret beülni egy kávézóba, étterembe, bemenni egy régiségboltba, vagy borostyán ékszert venni, esetleg egy napsütéses napon egy söröző teraszán szeretné megkóstolni a litván söröket, vagy megnézni a fényünnepet, szeretne forgatagban helyi különleges ételeket vásárolni, esetleg egy bohém kikapcsolódásra vágyik,vagy az apró tavak partján sétálna a zöld természetben,
kerékpározna a folyóparton, léghajóról tekintene a városra, annak ajánlom, hogy látogasson el Vilniusba.

De ha valaki arra kíváncsi, hogy egy szovjet tagállam hogyan él az EU-ban, ezért is érdemes ide utazni.

Vilnius magyar szemmel élhető város. Az ideérkező magyarok azt mondják, hogy néhány utcarészlete, építészeti hangulata lengyel vagy nagyobb magyar vidéki városokra hasonlít, főként a barokk vonulatában. A Neris folyó, bár kanyarogva, átszeli a várost, egy sík "pesti" és egy dombos "budai" oldalra tagolva.

Az óváros talán Egerhez hasonítható, de a felhőkarcolós gazdasági negyed bármely európai országban is megtalálható, a környező lakótelepek is a nagyvárosok jellemzői. Amiben eltér, hogy az embernek az a benyomása, hogy ezt a várost egy hatalmas erdőbe építették, rengeteg park, fenyves, természetvédelmi terület található a városban és környékén. De van egy bohém negyede is, a fiatalok és a művészek kedvéért.
A már említett Neris folyó és a névadó Vilnia folyó még érdekesebbé teszi a város képét.

Az emberek hasonlóan élnek mint Magyarországon, az ellátás minden tekintetben kiváló, a közlekedési dugók itt is megvannak, elsősorban a szűk macskaköves utcák miatt. Építkezések, felújítások, útépítések mindenfelé láthatók, intenzívebben, és szervezettebben mint otthon.

Az utcán sok a fiatal, a kisgyerekes, annak ellenére, hogy Magyarországnál is jobban öregedő ország, a fiatalok nagy százaléka Angliában dolgozik, de talán a belarusz betelepedők népesítik az országot. (2018)" forrás

Szállás

,, Ha valaki a városnézésre érkezik ajánlom az óvárosi szállásokat. A város felkészült a turisták fogadására szállodák, panziók, magánszállások találhatók, de késő tavaszi - nyári - kora őszi időszakban - amikor itt kellemes, hűvösebb idő van, mint Dél-Európában - időben kell szállást foglalni, mert azok gyorsan elfogynak. (2018)" forrás

Ajánlott hotelek:

2 csillagos:
- Ecotel Vilnius
3 csillagos:
- Domus Maria
4 csillagos:
- Europa Royale Vilnius

Vilniusi hotelek foglalása itt - hotelscombined.com, több mint a booking.com

Közlekedés

,, Vilnius száműzte a jegylyukasztókat. Egy kis plasztikkártyát kell venni, amire a különböző jegyfajtákat ez után fel lehet tölteni. A városban csak buszok és trolibuszok közlekednek, így beléptető-kapus megállók/állomások nincsenek. A kártyát a járműveken, felszállás után kell érvényesíteni, időalapú jegy esetén elég az első utazás elején érvényesíteni, utána a jegy érvényességi idején belül nyugodtan utazhatunk. (2015)" forrás

,, A repülőtérről taxival 5-15 euróért (a sorban váró taxik a drágábbak, mobilalkalmazással olcsóbb) el lehet jutni a belvárosba, de helyi autóbusz és troli közlekedés is van (a jegy 0,8 euró előre váltva, 1 euró a buszon vásárolva), a buszok a központba indulnak még éjszakai járat is van).
A reptéri vasútállomás is elkészült, a reptértől 5 perc séta, a központi vasútállomásig az is megfelelő. (2018)" forrás

Vendéglátás

A litván sör egész jó. A legnépszerűbb sörmárkák ezek: Svyturys, Utenos, Kalnapilis.
2009 óta Vilniusban tilos az alkoholos italok árusítása szupermarketekben és benzinkutaknál.

,, Kávézók, bárok reggel munkakezdés (8-9 óra) előtt nyitva vannak, különböző kávékkal, pékárukkal, hideg-meleg szendvicsekkel. A kávézók mindig tele vannak, nemzeti ital a kávé. Kapható műanyag pohárban elvitelre is.
Ezeken a helyeken 11 óra előtt alkohol kiszolgálás nincs.
A litvánok nagy kávé fogyasztók, ezért a város tele van kávézókkal. Így este 10-ig biztosan találni nyitott kávézót.

Borravaló: Ha nem adsz, nem néznek rossz szemmel rád, de 1-2 euró nagyobb éttermi fogyasztásnál is elegendő, az 1-2 cent pedig - mert olyan kicsi, hogy meg sem látod - úgyis ott marad.

Ebéd - vacsora

Gyorséttermek: McDonalds, KFC, HESBURGER, nem szeretném sorolni, a "vilnius gyorséttermek"-re kattintva található sokféle. Nem túl gyorsak, néha az étel kiadására kell sokat várni. Csak szükségmegoldásként ajánlom!
Talán ide sorolhatnám még a CILI PICA pizzázókat.

Éttermek: A város minden pontján, a belvárosban lépten-nyomon található étterem. Javasolom, hogy keressék azokat a helyeket, amelyekben sokan vannak, lehet, hogy várni kell az asztalra, de biztosan megéri a sorbanállás. A litvánok szeretnek sorban állni, néha legfeljebb egy kicsit finoman előrébb lökik az embert, ha nem tömörül a sorban. Nem szeretnék ajánlani éttermeket, de a további leírásokban előfordul egy-két étterem név, amelyekben bízni lehet. A helyi konyhától a kínai konyháig megtalálható majdnem minden típusú hely. (2018)" forrás

f. a. fotója

Ennek az ételnek a litván neve: atiekiami su spirgučiais ir grietine
Burgonyapüré hústöltelékkel, tejföllel és hagymás szalonnadarabokkal. - f. a. fotója

,, Az éttermek árait azonban inkább a tehetősebbek pénztárcájához igazították, mintsem a művészekéhez és a diákokéhoz vagy éppen a magyar turistákéhoz. A városi piacot itt is érdemes felkeresni, legalább egy finom reggeli erejéig. A piac közelében vannak a helyiek körében legnépszerűbb bárok és éttermek, ezekben 7-8 euró (2170-2480 Ft) egy főétel, és 2-3 euró (620-930 Ft) egy ital. A sörkínálat nagyon bőséges és kiváló.
A borokkal vigyázni kell, általában nem túl jó minőségű dél-amerikai és olasz borokat kínálnak, igaz, a szupermarketekben magyar palackokat is találni. (2016)" forrás

Vásárlás

"A folyó túlpartján emelkedik Vilnius modern üzleti negyede. Az üveg toronyházak önmagukban nem túl érdekesek, viszont a felhőkarolók mögött elterülő Snipiskes negyed régi faházai és földútjai különös kontrasztot alkotnak a modern üvegcsodákkal. Ezen a részen találjuk a Kalvariju Turgus nevű piacot, ahol egy kis időutazást tehetünk a szovjet időkbe. A piacon majd minden kapható, gyümölcsöt, zöldséget kifejezetten érdemes itt venni, de azt a pirogot se hagyjuk ki, amelyet közvetlenül a bejáratnál árulnak. (2015)" forrás

,, Vilnius üzlethálózata minden igényt kielégít, szerintem Európa kirakata a keleti régió felé. A helyi termékeken kívül az EU meghatározó termékei megtalálhatók, sokszor a lengyel kelet-európai elosztóhálózatban megismert termékekkel (is) találkozhatunk.
A város - és a nagyobb városok - alapellátásában a hazai Spar hálózathoz hasonlító üzletlánc a MAXIMA és a RIMI. Minden igényt kielégítően működik az IKI és a LIDL üzletlánc is.

Miután az üzletek alkohol készlete bőséges, figyelembe kell venni, hogy 21+1 nap éves kor alatt nem vásárolható alkoholos ital (előfordult, hogy a 0,0%-os sört sem kaphatta meg a fiatal) sőt még a hazánkban ismert kölyök pezsgőt, az üveg formája miatt sem forgalmazzák (2019), de ami a felnőttek számára információ, hogy hétfőtől szombatig 10-20 óráig, vasárnap 10-15 óráig adnak el alkoholos italt. Előfordult, hogy a hosszú sorbanállás miatt 15 óra 03 perckor kerül valaki sorra, de az alkohol terméket a pénztárgép már nem fogadta el.
Különös, hogy néhány kiemelt napon nem adnak el alkoholt, pl. 2018 szeptember 1-én a tanévnyitó napján volt alkoholtilalom. (2018)" forrás

Közbiztonság

A városi közbiztonság megfelelőnek tekinthető. Vilnius turisták által gyakran látogatott részein ugyanakkor előfordulnak a zsebtolvajlások. A gépkocsikban ne hagyjunk látható helyen értéktárgyakat és okmányokat, mert ezzel szükségtelen kockázatot vállalhatunk.

Óváros

Vilnius óvárosának utcahálózata a Várhegytől indulva legyezőszerű szerkezetet alkot nyugaton és délen. A Neris bal partján felkapaszkodó óváros 360 hektáros, így Európa egyik legnagyobb és legjobb állapotban fennmaradt városa; 1994 óta az UNESCO Világörökség része.

m. k. fotója

zs.m. fotói

Ata fotója

A lovas Gediminas, Vilnius város alapítója. - f. a. fotója

Más látnivalók

Gediminas sugárút

(Gedimino prospektas)

cs. v. fotója

,, A litvánok szerint a város legfontosabb útja, hiszen a közigazgatás legfontosabb épületei is itt találhatók. Burkolata Voloines-i bazalt kövezetű, ami nagyon mutatós, de fénylik mint Salamon micsodája, ha szembe süt a nap, vagy éjszaka lehetetlen rajta autózni, mert elvakít.

Valamikor villamos is járt ezen az úton, egy sinpárral, ma már jelentős része "lakó, pihenő övezet" kresz táblával védett.

A sugárút egy része minden nap 19 és 04 óra között, valamint vasár- és ünnepnap egész nap sétálóutcává alakul.
Ezek mellett a sugárút helyt ad a különböző vásároknak, például a Kázmérka napon (a város búcsúja), de több egyéb esemény kapcsán. Ilyenkor kirakodóvásár van az úton, akár az egész hosszában elfoglalva. (2018)" forrás

Szent Anna templom

Elter Karcsi fotója

Szent Péter és Szent Pál-templom

Ez Vilnius egyik legfontosabb temploma. A barokk templomban különösen a mesteri stukkómunkák a lenyűgözőek.

f. a. fotója

Ottani Terror Háza (Genocido Auku Muziejus avagy KGB Múzeum)

,, Nem túl vidám, de érdemes felkeresni a litván Terror Házát, a Genocídium Múzeumot. A litvánok a második világháború után sem törődtek bele egykönnyen az elnyomásba. Tízéves elkeseredett gerillaharcot folytattak, amelynek sok ezer halálos áldozata volt, és tízezreket száműztek Szibériába. Ahogy a beszélgetésekből kivettem, máig se nagyon barátkoztak meg az oroszokkal. " forrás

Holocaust Múzeum (Zöld Ház)

Gediminas Torony

Várdomb

A három kereszt dombja

h. u. fotója

Užupis

a. m. fotói

,, 1998. április 1-től Vilnius egyik kerülete független állammá vált, ún. művész-köztársaságként tartják számon, Užupis néven. Ezen városrészből indultak el a szovjet rendszerellenes tüntetések, a 90-es években talán ennek köszönhetően a bűnözés a kerület "méhkasa" volt. Azonban mára a művészet központjává vált. Önálló alkotmánya és pénzneme is van.
Kedvenc rendelkezésink az alkotmányból pedig: 4. Mindenkinek joga van hibákat elkövetni. 5. Mindenkinek joga van egyedinek lenni. (...) 12. Egy kutyának joga van kutyának lenni (...) 16. Mindenkinek joga van boldognak lenni. 17. Mindenkinek joga van boldogtalannak lenni. (2019)" forrás

Olvasmányos linkek

"A főbb utak mentén sorakozó látványos épületek legtöbbjét mintha skatulyából húzták volna ki, csillog-villog minden. Világmárkák fényes kirakatai között meghitt kávézók, teraszos éttermek. Az utakon méregdrága luxusautók tülekednek, a járdákon jól öltözött emberek, leginkább fiatalok jönnek-mennek fülüket mindannyian mobilhoz nyomva. Tömören: zajlik a nagyvárosi élet. Minden pillanatban legalább két templomot látni egyszerre, többségük katolikus, de van ortodox pravoszláv és görög katolikus is. Ezek is szépen felújítva, többnyire cikornyás barokk stílben. Érdekes volt megfigyelni, ahogyan az eltérő vallások megszokott építészeti elemei egymásra hatnak egy eltéveszthetetlenül egyedi vilniusi barokkot létrehozva. Vilnius megér egy, de akár több misét is, nekünk kedvencünk lett ez a litván város." forrás

"A Katedrális hatalmas fehér tömbje világít a tágas téren. Helyén eredetileg egy pogány viharistent imádtak, majd az 1300-as években épült az első fa-, majd egy gótikus kőtemplom. Az eredeti hatalmas gótikus székesegyházat annyiszor átépítették már az idők folyamán, hogy nem lehet ráismerni. Mai, klasszicista külsejét a XIX. század elején kapta. A szovjet időket megúszta, képtárnak használták. Felszentelve (a litvánok katolikusak), frissen tatarozva a halványsárga falak előtt a hófehér szobrok (sok van belőlük) erősen emlékeztetnek a madártejre, különösen este, amikor kivilágítják. Hatalmas, impozáns belső térbe lépünk. A litvánok büszkesége, a Szent Kázmér-kápolna nem nyerte meg tetszésemet. Túl barokk.

A katedrális előtt torony áll magányosan, a régi városfal megmaradt része, ma harangtoronyként szolgál. Előtte a tér kövezetébe illesztve kerek kőlap. Állítólag aki ráállva megfordul boldog lesz (vagy kívánsága teljesül), így mindig van bárgyún körbeforgó turista, aki nem egészen érti a litván szöveget. A hatalmas téren sötétvörös kőlapok jelzik a városfal valamikori helyét. A tér közepén áll Gediminas szobra, amint álmot lát - itt kell várost alapítania. A szobor gyenge - legjobb esetben is alvajárónak látszik a nagyfejedelem, kevésbé jóhiszeműen azt várom, hogy a lova lelöki a talapzatról - de a város igencsak jól sikerült.

A Katedrális teréről nyíló Universiteto gatvén indultam el Vilnius felfedezésére. A Neristől az óváros folyamatosan emelkedik. Hamarosan kis térre értem, virágokkal és állami zászlókkal: itt van az államelnöki palota. Valaha a vilniusi püspöké volt, majd a kormányzóságé. Megszállt itt annak idején sok híresség, köztük Napóleon és Kutuzov is. A rácsos oldalkapun tekintgetünk befelé, de csak a díszőrséget látjuk.

Az elnöki palota után kezdődik az egyetem hatalmas épületrengetege. 1579-ben emelte egyetemi rangra a jezsuita líceumot Báthory István. Azóta folyamatosan építették, formálták. Tizenhárom udvara között lehet bolyongani. Bejártam a zegzugos tizenhárom udvart. A legnagyobb udvaron az árkádok alatt emléktábla őrzi az alapító, Báthory István emlékét. A litvánok azt mondják, az utolsó nagy uralkodójuk Báthory volt. Szépséges utcácskákon sétáltam a városban. Templomok egymás hegyén-hátán. Akármerre nézünk, templomtornyot láttunk. Még nincs mindegyik tatarozva, mert a szovjet időkben teljesen lepusztultak. Többnyire raktárnak használták. A lakosság jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy minél előbb használatba lehessen venni a templomokat. Különös tiszteletnek örvend a Hajnal-kapu Mária kápolnájában lévő ikon. Nyár lévén, az emeleten lévő kápolna ablaka nyitva volt. Balra nyílik a kapu, lépcsőn lehet felmenni a kápolnához. Az ikon előtt sokan térdelnek, imádkoznak.

Rosszabb állapotban van a Szentháromság templom. Gyönyörűséges rokokó kapun lehet felmenni a templomhoz. Be is lehet lépni, bent teljes a lerobbantság. Egy része fel van állványozva, de hihetetlen mennyiségű munka van hátra. A Pilies gatvén egymást érik a középkori házak, szépséges téglagótika mindahány. Ahol nyitva a kapu, benéztem, mert érdekesek, szépek. Nyüzsög a tömeg, sok a turista, bár a helybéliek is soknyelvűek. Vilniusnak még ma is jelentős a lengyel és az orosz lakossága. A ferde szemű japánok valószínűleg nem helyi lakosok... Még az ajándéktárgyak is ízlésesek, eltekintve az ikon-szentkép-borostyán kínálattól.

Egy kis utcából kibukkanva hirtelen elibém magasodott a Szt. Anna templom piros téglatömege. A gótika amúgy is felséges, de hogyan lehet téglából ezt a légies könnyedséget kihozni... Állítólag Napóleon, amikor itt járt, megcsodálta, és kijelentette, hogy szívesen elvitte volna magával Párizsba - szerencsére nem lehetett megmozdítani. Ezzel a mondásával valószínűleg megmentette a templomot, mert így nem lovakat, csak szénát raktároztak bele... A csoda kívülre koncentrálódik, mert bent szegényesen barokk berendezés húzódik meg. Ha a Szt. Anna kicsi is, a mögötte magasodó Szt. Bernát templom annál nagyobb. Az alsó rész gótikus, a homlokzata reneszánsz, kora barokk. A két templomnak kivételesen nincs nagy tornya, nosza a XIX. században építettek melléjük egy neogótikus tornyot, de szépségeset, amely teljesen belesimul a templomegyüttesbe. Kissé messzebb a központtól áll a hatalmas barokk Szent Péter és Pál templom. A belseje csupa fehér stukkó. Habos torta, de gyönyörű. Kész szerencse, hogy nem akarták bearanyozni, elveszett volna a habosság. Az igazság az, hogy Vilniusnak nagyon szép modern városrésze van, felhőkarcolókkal, különösen este mutatós. Szállodánktól nem is volt messze, de mi az óvárost részesítettük előnyben. (2011)" forrás

"A Balti-térségben Vilniusban a leginkább közép-európaias a hangulat, ami főként a hosszan tartó lengyel uralomnak köszönhető. Vilnius óvárosa, különösen a templomok miatt egészen lengyeles hatást kelt. A nagy kiterjedésű óváros (litvánul Senamiestis) kanyargós, középkori utcáin rengeteg időt el lehet tölteni, a sok középkori épület és templom megéri a fáradságot. Az óvárosból közelíthető meg Uzupis, a vilniusi bohém negyed, ahol a helyi művészek és hippikolóniák tanyáznak. A negyed 1997-ben független köztársasággá nyilvánította magát, saját címert, zászlót, pénznemet hozott létre, és természetesen alkotmánya is van. Talán az egész város legfontosabb nevezetessége a gyönyörű, fehér katedrális a hozzá tartozó, de külön álló harangtoronnyal. A katedrális mögötti dombon állt egykor a vár, amelyből mára csak néhány rom és egy helyreállított bástya áll, a Gediminas-torony. A várhegyről szép kilátás nyílik az egész városra, érdemes felmenni. (2015)" forrás

"A litván főváros székesegyházának legszebb kápolnája Szent László emlékét őrzi. Árpád-házi I. László magyar király 1077-től 1095-ig uralkodott, ebben az időben kezdődött el a magyar állam területi gyarapodása, mindenekelőtt Horvátország irányába (Ilona, László nővére Zvonimir horvát király özvegye volt). A magyarok királyának nemzetközi tekintélyét tanúsítja a vilniusi kápolna is: I. Lászlót sem hódítás, sem egyéb érdemi kapcsolat nem fűzte a litván történelemhez, a XVIII. század végén Vilniusban mégis úgy döntöttek, hogy a szent király általuk is nagyra becsült emlékét ily módon örökítik meg az ország első templomában. A szájhagyományok szerint Szent László népszerűségét jelzi, hogy utána terjedt el széles körben lengyel és litván tájakon a Wladyslaw név – amit később Ulászlónak fordítottak magyarra." forrás

,, Óvárosa, ha nem is őrizte meg annyira középkori hangulatát, mint Tallinn, rengeteg látnivalót kínál. Templomok, grandiózus paloták, szűk sikátorok teszik izgalmassá az itt töltött időt.

A közeli Trakai is megér egy egynapos kirándulást, gyönyörű tórendszerével, és szép várával. A 3 balti fővárosból Vilnius található hozzánk legközelebb, és a turisták kisebb számának köszönhetően ez a legolcsóbb is. A város megközelítése kissé problémás, ha nem autóval utazunk, akkor mindenképpen legalább egyszer át kell szállni. Varsóból naponta legalább egy busz van Vilniusba, de Rigába repülve, majd onnan buszozva is el lehet jutni Vilniusba. (2016)" forrás

,, Létezik Vilniusban egy kerület, amit szabadúszó művészek és hippik laknak: nem csak egyszerű városrész, hiszen lakói büszkék köztársaságukra. Mi több: önálló alkotmányuk és pénzük is van! Ez az Užupis nevű része a városnak, amely a trombitáló angyal szobra és a régi, szovjet lepukkant ipari rész között, a Vilna folyó mellett terül el.

Lakói így tiltakoztak a szovjet uralom ellen: nem csoda, hogy a városrész az egyik legveszélyesebb környékké vált a litván fővárosban, az 1990-es felszabadulás után. Nemcsak a '90-es évekbeli szovjetellenes demonstrációk indultak Užupisból, de azt követően a hirtelen nyakukba szakadt szabadságban a kriminalitás is nagy volt errefelé a város többi részéhez képest: a kerület a bűnözés melegágya volt. Szerencsére ez azonban sokat változott mára: a főként festők által lakott terület a bohém élet egyik színterévé vált, félszigetre és a stégre épülő kávézói és bárjai már kultusszá váltak. Ezekben lehet kapni az ország legfinomabb kézműves söreit, valamint a forró csokoládénak olyan ízvariációit, amilyenről meg csak nem is hallottunk. A környéken található boltok szinte kivétel nélkül kézzel készült termékeket árusítanak: a kerületben nincsen tömegcikket értékesítő ruhabolt. Ha valamilyen kézzel készített ruhára vagy táskára vágyunk, akkor itt mindkét nem képviselői találhatnak kedvükre valót: minden darab egyedi, nincs két egyforma batikolt póló vagy nadrág. Ezenkívül itt lehet a legjobban népművészeti vagy kézimunkázó tárgyakat találni, igaz, megkérik az árát. A kerület híres még merítettpapír üzleteiről, amihez természetesen tintát is lehet kapni.

A főként művészek által lakott terület nagyon sok fiatalt vonz : itt szabadon kiélhetik hajlamaikat, így mára az ország egyik művész- és hippiközpontjává vált Vilnius ezen városrésze. Továbbá az országban ez az egyik társaság, ami nyíltan küzd a könnyű drogok legalizálásáért. " forrás

,, Vilnius környéke is olyan változatos, mint maga a város. Attól függően, hogy melyik oldalt hagyja el Vilniust, találkozhatunk egy hatalmas családok, muszlin és lengyel falvak, egyedülálló művészeti emlékével, unalmas szovjet házgyári házakkal és gyárakkal, az 1990-es években épített luxus kastélyokkal, modern hitelfinanszírozott külvárosokkal, népirtási emlékhelyekkel, védett természeti értékekkel és fából készült kunyhókkal, ahol az idő látszólag megállt. (2018)" forrás