ÚTIKRITIKA.HU / Vilnius

Itt van Európa legkiterjedtebb területű összefüggő óvárosa.
Leginkább nyáron kellemes Vilniust meglátogatni, mert ilyenkor kellemes, nem túl meleg az idő. Három nap elegendő Vilnius feldolgozására, de persze, egy nap alatt is végezni lehet vele, csak hát nagyon felületesen.
Átlagos havi nettó fizetés (2025-ben): 1560 euró - (litván átlag: 1300 euró) (Budapest: 1140 eurónak megfelelő HUF)
Vilniusban az árszint kb a budapestivel azonos, de az alkoholos italok náluk drágábbak, a zöldségek viszont jóval olcsóbbak.
A város neve a "Vilnia" vagy "Vilnija" litván szavakból ered, aminek "vízforrás" vagy "patak" a jelentése.
Turisztikai szempontból Vilnius ékessége a barokk templomokkal teli óváros. Kb. 28-30 templom áll az óvárosban! Speciel a tán legszebb közülük, a Szent Anna templom vibrálóan gótikus (neogótikus harangtoronnyal).

Tetszett & Nem tetszett

Tetszett

Az igen kiterjedt óváros nagy utcáiról letérve a kis utcákba bóklászni és bekukkantani a lakóházak belső tereibe
A Gediminas torony tetejéről lenézni , az egyetem, valamint a Szent Anna templom
Roppant, sőt példásan tiszta, rendezett, gyalogosan könnyen bejárható, jó közbiztonságú város
Príma sörözők, nyáron sok teraszos kávézó
Vilnius olcsóbb némileg, mint Tallin vagy Riga
A vilniusiak, főleg a fiatalok többnyire tudnak angolul
Izgalmas, bizarr turista program a KGB múzeum (Genocido Auku Muziejus) az alagsori börtöncellákkal, ide bizony kell egy idegenvezető
Az Uzupis negyed
A Sör házában (Alaus Namai) bámulni a nagy választékot és persze kipróbálni egy-kettőt (esetleg hármat)
Meglepő történelmi dolgokat megtudni (pl. 1917-ben Vilnius lakosságának 54 százaléka lengyel volt, 41 százaléka zsidó és 1,6 százalék litván!!!)

Nem tetszett

Unalmasan sok a borostyánbolt (vagy csak az a baj, hogy engem nem érdekelnek a borostyánok)
A második világháború előtt száz zsinagóga volt a városban, most pedig csak egy. Eltűnt a város múltjának egy jelentős szelete (a több mint hatvanezer vilniusi zsidóból csak 470 tért haza)
Nem való Vilnius azoknak, akik az erősen lüktető, éltető nagyvárosokat szeretik
Tallin óvárosa látványosabb, Rigáé elegánsabb, a Vilnius-i óvárost nem hozták teljesen rendbe (a homlokzatokat igen)
A szovjet időkre emlékeztető bóvli szuvenírek túltengése
Szandálban irtó fárasztó volt sokat járkálni a macskaköves utcákon
Miközben az utca embere szívélyes, a szolgáltatók (az ajándékbolti eladók és a turista információs lányok kivételével), a múzeumi, műemléki teremőrök szinte mind mogorvák, állítólag a hivatalnokok általában fapofák (magánéletben már nem)
A szép régi házak között itt is éktelenkednek szovjet időkből való csúnya építmények
Egyes taxisok itt is próbálják átvágni a turistákat, bár nem olyan pofátlan mértékben, mint a pesti hiénák (csak 20 százalék körül drágítanak)
A Lulu éjszakai bárban elviselni a csoportokba verődő litván csajok intenzív pillantásait (meg sem érdemeltem, jó a Bandi igen)

Vélemények

Főként barokk város, különleges, kihagyhatatlan látnivalók nélkül, tiszta és rendezett, gazdag litvánok lakják, akik divatosan öltözködnek és drága, nagy autókkal pompáznak. A helyiek minden ízlésnek megfelelőek. A belváros biztonságos a késő esti sétákhoz. Koldusok, részegek, hajléktalanok alig vannak, nem tartózkodnak egy helyen, nem zavarják a turistákat. (2024)

Vilnius óvárosa a 16. század végi neoklasszicista stílus keveréke, valamivel régebbi és modernebb elemekkel. A főutcán húzódik, amely a Katedrálisból a Porta dell'Aurora felé vezet, és annak mellékutcáin, egészen a folyóig. Kellemes séta, különösen egy szép napon.

Pro:

Vilnius alapvetően elég kompakt város, így egy nap is elegendő lehet a belváros megtekintéséhez. A látnivalók nagyjából két csoportba sorolhatók: templomok és kilátópontok. A templomok mind eltérőek, ezért érdemes megnézni közülük egy-kettőt. A kilátópontok közül a Gediminas-torony és a Szent János-templom harangtornya a legjobb választások. Kilátás a Gediminas-toronyból.

Érdekes az Užupis negyed is, amely 1997. április 1-jén kikiáltotta függetlenségét. Ebben a negyedben található egy alkotmány is 31 cikkel (például: "a kutyának joga van kutyának lenni"). Užupisnak emellett valószínűleg a világ legkisebb hadserege van, mindössze 11 katonával. Kicsit olyan, mint Christiania Koppenhágában, de nem olyan lepusztult, és vidámabb.

Ha beltéri látványosságokat is szeretnél megnézni, mint például a KGB Múzeum vagy az illúziók múzeuma, akkor érdemes egy második napot is rászánni. Ezzel a második nappal már elegendő időd lesz arra is, hogy ellátogass Trakaiba, és megnézd a kastélyt.

A litván főváros árainak szintje európai mércével mérve meglehetősen alacsony. Az óvárosi éttermekben egy főétel (hússal) 10-15 euróba kerül, kicsit távolabb az óvárostól pedig olcsóbb is lehet. Egy minőségi ital egy bárban 5-8 euróba kerül. Ha már italokról beszélünk, Vilnius éjszakai élete főként a Vilnius utcán összpontosul, ahol több bár és éjszakai klub található. Az atmoszféra nagyon békés és kellemes.

Egy másik előnye a repülőtér közelsége, amely gyakorlatilag a városban van. Busszal 15 perc alatt odaérsz, és mindössze egy euróba kerül. Uberrel is körülbelül ugyanennyi idő, és 8-10 eurót fizetsz.

Vilnius gyakran háttérbe szorul Riga és Tallinn mellett. Ez azonban előny is, hiszen a város jóval kevesebb turistát vonz, így kellemesebb légkört kínál, mint a másik két város.

Kontra:

Az időjárás! Július közepén jéghideg 12°C volt esténként. Mi lehet itt akkor februárban?

Egyébként nincs nagyon mit kritizálni Vilniusszal kapcsolatban. Ízlés dolga, de lehet, hogy valaki a város meghittsége miatt unalmasnak találja. Ami biztos, hogy a méretéből adódóan előbb-utóbb elunjuk magunkat, de ez egy rövid hétvégi kirándulás alatt nem fog megtörténni. (aji, 2024)

"Mint sok más magyar, én is egy csokorban látogattam meg a három balti köztársaságot. Rigát izgalmasnak éreztem, Tallinban nem csalódtam, de Vilnius volt a legrokonszenvesebb. A három balti főváros közül a magyar utazó számára talán Vilnius tűnhet a közép-kelet-európai térség jellegzetességeihez legközelebb állónak. Néhány utcarészlete, építészeti hangulata lengyel vagy nagyobb magyar vidéki városokra hasonlít, főként a barokk vonulatában. Szó sincs azonban arról, hogy emiatt Vilnius nem minősíthető igazán izgalmasnak. A halvány hasonlóságban éppenséggel jobban kiugornak a város nagyon is sajátos vonásai. Ilyenek a szívmelengető középkori emlékei, az orosz ortodox vallás és a domináns katolicizmus egymás mellett élése, a gótika, a klasszicizmus és a reneszánsz gazdag seregszemléje. A stílusok tobzódása a leglátványosabb az óvárosban, amely az UNESCO Világörökségnek egyik helyszíne.

Vilniusban, ha egy utca egy kicsit egyenesebb, akkor feltétlenül lejtős, ha pedig sík, akkor görbe – írta a város egy szerelmese. 600 ezres lakossága miatt a szolgáltatások kellően változatosak, és mégis van nyugodt, kisvárosi érzésvilága is. Gyalog kényelmesen bejárható Vilnius és két teljes nap leforgása alatt tisztességes képet lehet kapni erről a nagyon jó állapotba hozott, nyugalmas, könnyen megszerethető városról.

A Vilnius iránti rokonszenvemet csak részben tudom magyarázni a városkép érdekességével. Szimpatikusnak találtam a litván embereket is, nyilván általánosítva. A járókelőket joviális, nyugodt, fennhéjázásoktól mentes embereknek éreztem. Illik ide az a kifejezés, hogy olyan jóarcúak. Akikkel volt alkalmam ezért-azért beszédbe elegyedni szívélyeseknek, szerényeknek, segítőkészeknek bizonyultak. Az életszínvonal valahol a magyarországi szint közelében van.

Sok a középkategóriás, új nyugati autó, az üzletek takarosak, a választék elég jó, az emberek jól, de nem hivalkodóan öltözöttek. Budapesthez képest kevésbé érzékelhetők nagy vagyoni különbségek. Alig lehet látni koldust, de kevés a gazdagságát fitogtató is. Azért a Gedemino prospektas-on az ő Andrássy útjukon felsorakoznak az elit világmárkák üzletei. Egy vilniusi látogatás így nem csupán szép emléket biztosít, hanem tanulságos élményt is. Rácsodálkozik például az ember, hogy Vilnius utcáin, Litvánia közútjain a közlekedési morál éppen annyira mélyen van, mint nálunk. Nekem úgy tűnt, hogy az anyázás ugyan ott nem olyan elterjedt, mint nálunk, viszont az alapvető KRESZ-szabályok semmibevétele ott is gyakori. Úgyhogy a saját vagy bérelt autóval közlekedő turistáknak nem árt az úgynevezett defenzív vezetés szelleméhez igazodni.

Vilnius műemlékeinek történeteiben feltűnően gyakran esik szó tűzvészek pusztításairól. De az is mindig kiderül, hogy a hagyományok megőrzése mindig kellő fontos volt, ahhoz hogy a szép épületeket helyreállítsák.

Vilnius a méretéhez képest nagyon gazdag templomokban. Mivel annyi egyház talált itt hívőt magának, hát a sokféleség is garantált. Valóságos művészettörténeti fesztivál Vilnius. Néhány tucat lépés távolságban egymástól tanulmányozható a gótika, a romanticizmus, a reneszánsz, sőt modern stílusirányzatok is. A Gedimino Pilis nevű 15. századi vár romjai maguk nem érdekesek, meg olyan műanyagszerű turistás hely, viszont érdemes az ottani dombmagaslatról megcsodálni felülről Vilniust a naplementekor. A Stanislav katedrális valóban kötelező látnivaló, mert hihetetlen gazdagon, már-már túl pazarlón díszített, főleg a főhajójában. A babonák iránt nyitottaknak feltétlenül meg kell keresni azt a zugot, ahol az embernek a tarka kőlapon három teljes testfordulattal kell valami kívánságot megfogalmazni.

Az útikönyve parancsolatai között nem szerepel, de a kézműves dolgok iránt érdeklődők, meg a kedves utcai hangulatokat nagyon kedvelők számára ajánlom egy belvárosi utca, a Pilies Gatve megkeresését. Aranyos kis kávézók, és még aranyosabb kis boltocskákat lehet találni. Mindenféle kacatot, műtárgyat, dísztárgyat lehet mustrálni. Vannak jócskán utcai standok mindenféle borostyán ékszerekkel. Elképesztő, hogy mennyiféle szín szerepel a választékban. A borostyán Litvániának egyfajta jelképe. Így tán a turista joggal reménykedhet, hogy nem valami kőből vagy műgyantából való hamisítványt vesz, hanem igazit." forrás

Vilnius számomra vonzóbb volt, mint Riga. A történelmi városrésze nagyobb, és az építészete is eltérő.

Vilniusban éreztem magam a leginkább otthonosan. A litván főváros, bár más balti városokhoz képest egy kicsit megviselt, sokkal élénkebb, mint a többi. A várost kicsi dombok és egy festőien kanyargó folyó alakítja. A fejlődését az üveg- és acélszerkezetű irodaházak, szinte felhőkarcolók jelzik, amelyek különleges ellentétet alkotnak a közvetlen közelükben lévő tradicionális faházakkal.

,, Vilnius könnyen bejárható gyalogosan. Az óvárosban a legszebb épület nekem az egyetem volt, amelyet Báthory István erdélyi fejedelmünk alapított. Itt a toronyba menjetek fel, csodálatos a kilátás. Plusz a Három kereszt és Geminidas tetejéről is.
Vilniuson belül van egy művészeti negyed, az Uzupis, amely félig autonóm és rengeteg street art alkotás díszíti a házakat.(sz.o., 2019)

,, Vilniusban a Gediminas-toronyból néztem meg a városi kilátást (a felvonó 1 €/út, visszafelé simán le lehet gyalogolni), de a torony tetejére nem vettem belépőt, mert nem láttam volna többet, mint az aljából. Az ország árai nagyjából megegyeznek a hazaiakkal, talán még olcsóbb is kicsit. (t.sz, 2019)

,, Aki szereti a városnézést, a templomok sokaságát, szereti a sétálást a kövezett utakon, sikátorokban,
szeret beülni egy kávézóba, étterembe, bemenni egy régiségboltba, vagy borostyán ékszert venni, esetleg egy napsütéses napon egy söröző teraszán szeretné megkóstolni a litván söröket, vagy megnézni a fényünnepet, szeretne forgatagban helyi különleges ételeket vásárolni, esetleg egy bohém kikapcsolódásra vágyik,vagy az apró tavak partján sétálna a zöld természetben, kerékpározna a folyóparton, léghajóról tekintene a városra, annak ajánlom, hogy látogasson el Vilniusba.

De ha valaki arra kíváncsi, hogy egy régebbi szovjet tagállam hogyan él az EU-ban, ezért is érdemes ide utazni.

Vilnius magyar szemmel élhető város. Az ideérkező magyarok azt mondják, hogy néhány utcarészlete, építészeti hangulata lengyel vagy nagyobb magyar vidéki városokra hasonlít, főként a barokk vonulatában. A Neris folyó, bár kanyarogva, átszeli a várost, egy sík "pesti" és egy dombos "budai" oldalra tagolva.

Az óváros talán Egerhez hasonítható, de a felhőkarcolós gazdasági negyed bármely európai országban is megtalálható, a környező lakótelepek is a nagyvárosok jellemzői. Amiben eltér, hogy az embernek az a benyomása, hogy ezt a várost egy hatalmas erdőbe építették, rengeteg park, fenyves, természetvédelmi terület található a városban és környékén. De van egy bohém negyede is, a fiatalok és a művészek kedvéért.
A már említett Neris folyó és a névadó Vilnia folyó még érdekesebbé teszi a város képét.

Az emberek hasonlóan élnek mint Magyarországon, az ellátás minden tekintetben kiváló, a közlekedési dugók itt is megvannak, elsősorban a szűk macskaköves utcák miatt. Építkezések, felújítások, útépítések mindenfelé láthatók, intenzívebben, és szervezettebben mint otthon.

Az utcán sok a fiatal, a kisgyerekes, annak ellenére, hogy Magyarországnál is jobban öregedő ország, a fiatalok nagy százaléka Angliában dolgozik, de talán a belarusz betelepedők népesítik az országot. " forrás

Vilnius arculatát meghatározó stílus a barokk. Noha a barokk színpadias, mozgalmas világához alapvetően tágas terek kellenének, ez az egy azonban nem volt adott Vilniusban. A hajlatok, a mellékutcák kanyargós falai, a szabálytalan boltívek a kis terek, ahonnan mindig váratlan látvány tárul a szemünk elé – mind tisztán barokk dekoráció. A barokk gyakorlatilag rátelepedett a szűk kis girbe-gurba utcákra, egybenőtt az előtte megteremtett- és fennmaradt várossal.

.. a vilniusi barokk nagyon sajátságos, itt nyoma sincs az édes osztrák játékosságnak, sem a súlyos, komor olasz pátosznak. Hullámzik a homlokzatokon, szétfoszlik a levegőben, karcsú, romantikus tornyokban emelkedik az ég felé,
az épületek visszatükrözik egymást, a templomok úgy ringatóznak a völgyben mint egy vitorlásraj. forrás

Szállás

Vilnius szállásfoglalásánál több specifikus helyi szempontot érdemes figyelembe venni. A város óvárosa, amely UNESCO világörökségi helyszín, rendkívül népszerű a turisták körében, így érdemes itt vagy a közelében szállást keresni, különösen a Gediminas sugárút környékén, amely összeköti az óvárost a modern városközponttal.
A litván főváros dombos területen fekszik, ezért ha gyalogosan szeretnénk felfedezni a várost, fontos tudni, hogy egyes szállások meredek utcákon találhatók. Az idősebb vagy mozgásukban korlátozott utazóknak célszerű a kevésbé dombos területeken keresni szállást.
A város tömegközlekedése fejlett, de érdemes figyelni, hogy a szállás közelében legyen troli- vagy buszmegálló, különösen ha az Užupis művésznegyedet vagy a távolabbi látványosságokat is tervezzük meglátogatni. A téli hónapokban, amikor a hőmérséklet gyakran fagypont alá süllyed, különösen fontos a jó megközelíthetőség.
A város egyetemi központ is, így a tanévben érdemes előre foglalni, különösen a szeptember-október és január-február időszakokban, amikor sok diák érkezik a városba. A helyi rendezvények, mint például a Vilnius Light Festival februárban, szintén befolyásolhatják a szállások elérhetőségét és árait.
A régi épületekben található szállások esetében érdemes rákérdezni a fűtés típusára és a szigetelésre, különösen a hideg szezonban. Emellett a parkolási lehetőségeket is érdemes előre tisztázni, mivel az óvárosban korlátozott és gyakran költséges a parkolás.

Ha valaki városnézés céljából látogat el, érdemes az óvárosi szállásokat választania. A város felkészült a turisták fogadására, számos szálloda, panzió és magánszállás közül lehet választani. Azonban a késő tavaszi, nyári és kora őszi időszakban, amikor itt hűvösebb idő van, mint Dél-Európában, érdemes előre lefoglalni a szállást, mert ezek gyorsan elkelnek.

Astoria - R. Gyuri fotója

Közlekedés

Vilnius kényelmes és modern közlekedési rendszert biztosít utasainak. A jegyelőleg rendszerét már jóval korábban megszüntették, és helyette a városban egy kis plasztikkártyát használhatunk, amire a különböző jegyfajtákat fel lehet tölteni.

A városban kizárólag buszok és trolibuszok közlekednek, így nincsenek beléptetőkapus megállók, ami egyszerűsíti az utazást. A kártyát minden alkalommal felszálláskor érdemes érvényesíteni. Ha időalapú jegyet választunk, elég az első utazásnál érvényesíteni, és a jegy érvényességi idején belül bárhol felszállhatunk, anélkül, hogy újra érvényesítenünk kellene.

Az utasok kényelmét szolgálja, hogy a digitális jegykiadási rendszer könnyen és gyorsan elérhető mobiltelefonon is, így szinte bárhol feltölthetjük a kártyánkat. Az új technológiai fejlesztések és a zöld közlekedésre való fókuszálás továbbra is a város modern, fenntartható arculatát erősítik. (2024)

A vilniusi repülőtér és a belváros közötti közlekedés kényelmes a turisták számára. A taxi szolgáltatás 5-15 euró, bár a sorban várakozó taxik drágábbak, míg a mobilalkalmazásokkal olcsóbb árakat találhatunk.

Emellett a helyi busz- és troli járatok is közlekednek, amelyek a belvárosba vezetnek; a jegyek előre váltva 0,8 euróba, a járművön vásárolva pedig 1 euróba kerülnek. A buszok rendszeresek, és még éjszakai járatok is közlekednek, így akár késő estébe nyúló érkezés után is könnyen elérhetjük a várost.

Az újonnan kialakított reptéri vasútállomásról is gyorsan elérhetjük a központi vasútállomást, mindössze 5 perc séta a termináltól. A vasút is kényelmes és gyors kapcsolatot biztosít a belvárosba, így a közlekedési lehetőségek széles választéka áll rendelkezésre. (2024)

A közlekedés könnyű a tömegközlekedéssel, amely díja 0,70–1 euró között mozog a távolságtól függően. A vasúti pályaudvar körülbelül 30 percnyi sétára van az óvárostól. A Bolt és a rollerek is kényelmes közlekedési lehetőségek. A repülőtérről a busz körülbelül 30 perc alatt ér a vasúti pályaudvarhoz (nem az óvárosba), és egy euróba kerül, amit kártyával lehet fizetni. Vilnius nagyon jól bejárható gyalogosan, bár valószínűleg napi 30 000–40 000 lépést is megteszel, ha mindenhová gyalogosan mész.(2025)

Vendéglátás

A litván sör egész jó. A legnépszerűbb sörmárkák ezek: Svyturys, Utenos, Kalnapilis.
2009 óta Vilniusban tilos az alkoholos italok árusítása szupermarketekben és benzinkutaknál.
Rengeteg étterem található mind az óvárosban, mind az új városrészben. Az étkezések ára személyenként 10–20 euró között mozog.(2025)

,, Kávézók, bárok reggel munkakezdés (8-9 óra) előtt nyitva vannak, különböző kávékkal, pékárukkal, hideg-meleg szendvicsekkel. A kávézók mindig tele vannak, nemzeti ital a kávé. Kapható műanyag pohárban elvitelre is.
Ezeken a helyeken 11 óra előtt alkohol kiszolgálás nincs.
A litvánok nagy kávé fogyasztók, ezért a város tele van kávézókkal. Így este 10-ig biztosan találni nyitott kávézót.

Borravaló: Ha nem adsz, nem néznek rossz szemmel rád, de 1-2 euró nagyobb éttermi fogyasztásnál is elegendő, az 1-2 cent pedig - mert olyan kicsi, hogy meg sem látod - úgyis ott marad.

Ebéd - vacsora

Gyorséttermek: McDonalds, KFC, HESBURGER, nem szeretném sorolni, a "vilnius gyorséttermek"-re kattintva található sokféle. Nem túl gyorsak, néha az étel kiadására kell sokat várni. Csak szükségmegoldásként ajánlom!
Talán ide sorolhatnám még a CILI PICA pizzázókat.

Éttermek: A város minden pontján, a belvárosban lépten-nyomon található étterem. Javasolom, hogy keressék azokat a helyeket, amelyekben sokan vannak, lehet, hogy várni kell az asztalra, de biztosan megéri a sorbanállás. A litvánok szeretnek sorban állni, néha legfeljebb egy kicsit finoman előrébb lökik az embert, ha nem tömörül a sorban. Nem szeretnék ajánlani éttermeket, de a további leírásokban előfordul egy-két étterem név, amelyekben bízni lehet. A helyi konyhától a kínai konyháig megtalálható majdnem minden típusú hely. " forrás

f. a. fotója

Ennek az ételnek a litván neve: atiekiami su spirgučiais ir grietine
Burgonyapüré hústöltelékkel, tejföllel és hagymás szalonnadarabokkal. - f. a. fotója

Vilnius éttermei inkább a tehetősebbek pénztárcájához igazítják árait, mint a művészek, diákok vagy turisták, köztük a magyar látogatók számára. A városi piac felkeresése mindenképpen ajánlott, akár egy finom reggeli erejéig.

A piac közelében számos helyi kedvenc bár és étterem található, ahol egy főétel ára körülbelül 10-12 euró (3600-4300 Ft), míg egy ital 3-4 euró (1080-1440 Ft). A sörkínálat bőséges és kiváló minőségű, ideális választás a helyi élményekhez. A borok terén azonban érdemes óvatosnak lenni, mivel gyakran közepes minőségű dél-amerikai és olasz borokat kínálnak, bár a szupermarketekben már találkozhatunk magyar borokkal is. (2024)

R. Gyuri fotója

Vásárlás

A folyó túlpartján emelkedik Vilnius modern üzleti negyede, melynek üveg toronyházai önállóan nem túl izgalmasak, de a felhőkarcolók mögött megbúvó Snipiskes negyed régi faházai és földútjai lenyűgöző kontrasztot alkotnak a modern épületekkel. Itt található a Kalvariju Turgus piac, amely egyfajta időutazást kínál a szovjet időkbe. A piacon szinte mindent beszerezhetünk, de különösen érdemes friss gyümölcsöt és zöldséget vásárolni, és ne hagyjuk ki a bejáratnál árult pirogot sem.

Vilnius üzlethálózata széles választékot kínál, és szerintem a város a keleti régió egyik legnagyobb vásárlási központja Európában. Az EU meghatározó termékei mellett a helyi termékek is megtalálhatók, és gyakran találkozhatunk a lengyel elosztóhálózatban ismert termékekkel is. A városban, illetve a nagyobb városokban az alapellátásban a MAXIMA és a RIMI láncok hasonlóak a hazai Sparhoz, míg az IKI és a LIDL üzletek is széles körű választékkal szolgálnak.
Az üzletek alkoholkínálata bőséges, de figyelembe kell venni, hogy 21 év alattiak nem vásárolhatnak alkoholt, és ez még a 0%-os sörökre is vonatkozhat. Az alkoholos italokat csak hétfőtől szombatig 10:00-20:00, vasárnap pedig 10:00-15:00 között árulják. Előfordult, hogy a hosszú sorban állás miatt, ha valaki 15:03-kor érkezett a pénztárhoz, már nem vehette meg az alkoholt, mivel a rendszer már nem fogadta el. Ezen kívül néhány kiemelt napon, például szeptember 1-jén, a tanévnyitó napján alkoholtilalom is érvényben van.

Közbiztonság

A városi közbiztonság megfelelőnek tekinthető. Vilnius turisták által gyakran látogatott részein ugyanakkor előfordulnak a zsebtolvajlások. A gépkocsikban ne hagyjunk látható helyen értéktárgyakat és okmányokat, mert ezzel szükségtelen kockázatot vállalhatunk.

Vigyázzunk értékeinkre, és ne igyunk túl sokat. A vasúti és buszpályaudvar környéke nappal biztonságos, de éjszaka nem ajánlott ezen a területen tartózkodni.

A város olyan területei, ahol nem érdemes kóborolni, a Naujininkai és Kirtimai déli kerületei, valamint Šnipiškės, amely a pénzügyi negyeden túl helyezkedik el.

Óváros

Vilnius óvárosának utcahálózata a Várhegytől indulva legyezőszerű szerkezetet alkot nyugaton és délen. A Neris bal partján felkapaszkodó óváros 360 hektáros, így Európa egyik legnagyobb és legjobb állapotban fennmaradt városa; 1994 óta az UNESCO Világörökség része.

Nagy terület szűk utcákkal, kertekkel, jól megőrzött középkori épületekkel (vannak 500 éves templomok is). Minden sarkon újabb felfedezés vár ránk. Nincs konkrét pont, amire külön érdemes figyelni, inkább a gondtalan barangolás éri meg, mintsem az építészet megértésére törekedni (persze, ha építészet vagy történelem szakos hallgató vagy, akkor ez más).

m. k. fotója

Az óváros érdekes, bár az elvárásokhoz képest nem lepett meg minket annyira, mivel már láttuk Kaunas történelmi negyedét, amely szebbnek, változatosabbnak és vonzóbb hangulatúnak tűnt.

Egy nap elég ahhoz, hogy bejárd az egész várost. Kényelmes cipőt vegyél fel!!!!

zs.m. fotói

Ata fotója

A lovas Gediminas, Vilnius város alapítója. - f. a. fotója

Más látnivalók

Gediminas sugárút

(Gedimino prospektas)

cs. v. fotója

,, A litvánok szerint a város legfontosabb útja, hiszen a közigazgatás legfontosabb épületei is itt találhatók. Burkolata Voloines-i bazalt kövezetű, ami nagyon mutatós, de fénylik mint Salamon micsodája, ha szembe süt a nap, vagy éjszaka lehetetlen rajta autózni, mert elvakít.

Valamikor villamos is járt ezen az úton, egy sinpárral, ma már jelentős része "lakó, pihenő övezet" kresz táblával védett.

A sugárút egy része minden nap 19 és 04 óra között, valamint vasár- és ünnepnap egész nap sétálóutcává alakul.
Ezek mellett a sugárút helyt ad a különböző vásároknak, például a Kázmérka napon (a város búcsúja), de több egyéb esemény kapcsán. Ilyenkor kirakodóvásár van az úton, akár az egész hosszában elfoglalva. (2018)" forrás

Szent Anna templom

A Vilniusban található Szent Anna templom a város egyik legismertebb és leglátványosabb épülete. Az épület a 15. században épült gótikus stílusban, és a Vilnius történelmi óvárosában található. A templomot a csodálatos áttört kőműves munkák és a különleges cseréptető teszi kiemelkedővé.

A Szent Anna templomot gyakran a "világ legszebb gótikus épületének" nevezik, és számos művész, költő és író is megörökítette a történeteiben vagy alkotásaiban. A belső tér gazdag díszítéssel és szép szobrokkal van ellátva, amelyek a kereszténység történetére utalnak.

Az épület megtekintése ingyenes, és lehetőség van vezetett túrákra is. Érdemes betérni a mellette található Szent Ferenc-templomba is, amely szintén nagyon szép és érdekes látványosság.

R. Gyuri fotói

Szent Péter és Szent Pál-templom

Ez Vilnius egyik legfontosabb temploma. A barokk templomban különösen a mesteri stukkómunkák a lenyűgözőek.

f. a. fotója

Szent Szaniszló és Szent László-bazilika

(litvánul: Vilniaus Šv. Stanislovo ir Šv. Vladislovo arkikatedra bazilika)

A Vilniuszi Szent Szaniszló és Szent László-bazilika, vagy egyszerűen Vilniuszi katedrális, Litvánia fővárosában, Vilniuszban található. Az épület neoromán és neoklasszicista stílusban épült, és a litván katolikus egyház központja. Eredetileg a 13. században épült, de többször is átépítették és felújították az évszázadok során. A katedrális híres a neoklasszicista homlokzatáról és a csodálatos belső teréről, amelyet gazdag barokk és reneszánsz díszítések jellemeznek. A katedrális a litván egyházi és nemzeti élet fontos színtere, itt tartják a legfontosabb vallási és állami eseményeket. A katedrális alatt található egy kripta, ahol számos litván herceg és nemes nyugszik. A templom mellett álló harangtornyot a 19. század elején építették, és ma is a város egyik jelképe.

R. Gyuri fotói

A Vilniuszi Szent Szaniszló és Szent László-bazilika elnevezése két szentnek, Szent Szaniszlónak és Szent Lászlónak állít emléket. A magyar Szent László király (Szent László) különleges kapcsolatban áll a litván katedrálissal. Szent László király, aki a 11. században uralkodott Magyarországon, a középkori kereszténység egyik fontos alakja volt, és a katolikus egyház szentje.

A litván katedrális elnevezése azért említi őt, mert a középkori litván keresztény közösség számára is jelentős volt. A litvánok és magyarok közötti történelmi kapcsolatok, valamint a kereszténység terjedése a térségben hozzájárultak ahhoz, hogy Szent László neve is bekerüljön a katedrális nevébe. A litvániai kereszténység fejlődése során Szent László személye és szentté avatása inspiráló példaként szolgált, ami hozzájárult a templom nevét viselő szentek közé való felvételéhez.

S. Ladislao Hungariae Regi - R. Gyuri fotói

Ottani Terror Háza (Genocido Auku Muziejus avagy KGB Múzeum)

,, Nem túl vidám, de érdemes felkeresni a litván Terror Házát, a Genocídium Múzeumot. A litvánok a második világháború után sem törődtek bele egykönnyen az elnyomásba. Tízéves elkeseredett gerillaharcot folytattak, amelynek sok ezer halálos áldozata volt, és tízezreket száműztek Szibériába. Ahogy a beszélgetésekből kivettem, máig se nagyon barátkoztak meg az oroszokkal. " forrás

Holocaust Múzeum (Zöld Ház)

A Holocaust Múzeum, más néven Zöld Ház, Vilnius óvárosában található, ahol korábban a náci Gestapo székhelye volt. A múzeumot 1992-ben nyitották meg, és azóta számos kiállítást tartanak itt a náci megszállás és a holokauszt litvániai történetéről. A múzeum kiállításai közé tartozik a zsidó népirtás áldozatainak emlékére, valamint bemutatják a litvániai zsidóság történetét és kultúráját. A múzeumhoz tartozik egy park is, amelynek célja az emlékezés és a tanulás ösztönzése a látogatók számára. A múzeum hivatalos neve Lietuvos gyventoju genocido ir rezistencijos tyrimo centras (Litvániai Lakosok Genocídiumának és Ellenállásának Kutatóközpontja).

Gediminas Torony

Gediminas Torony (litvánul: Gedimino pilies bokštas) Vilnius óvárosának egyik legismertebb nevezetessége. A torony a Gediminas dombon áll, amely Vilnius városának központjában található. A toronyból gyönyörű kilátás nyílik a városra, a Nemzeti Múzeumra és a környező vidékre. A torony egykori középkori erődítmény része volt, és ma múzeumként működik, ahol a látogatók megismerhetik a litván történelmet és a torony történetét. A torony megközelíthető gyalogosan a Gedimino Prospekten keresztül vagy kötélpályán keresztül.

Várdomb

A Várdomb (litvásul: Pilies kalnas) Vilnius óvárosának legmagasabb pontja és egy fontos történelmi látnivaló. A dombon található a Gediminas Torony, amely Vilnius jelképe, valamint a Vilniusi Vármúzeum, amely bemutatja a litván történelmet és kultúrát. A Várdombról szép kilátás nyílik a városra, így érdemes felmenni és élvezni a panorámát. A dombra gyalog is fel lehet menni a város főteréről, vagy akár fel lehet menni a közeli siklóva (funikulárral) is.

A három kereszt dombja

A Három Kereszt Dombja Vilniusban található és Litvánia egyik legismertebb látnivalója. A dombon három kereszt található, amelyeket 1636-ban emeltek a város védelme és a pestisjárvány leküzdése céljából. Az eredeti keresztek azonban 1655-ben elpusztultak, és csak 1710-ben helyezték vissza az új, kőből készült kereszteket.

A Három Kereszt Dombja számos legendához kapcsolódik, köztük egy, amely szerint az egyik kereszten a litvániai függetlenségért küzdő hősök emlékét őrzik, akiket az oroszok kivégeztek az 1863-as felkelés során. A dombból gyönyörű kilátás nyílik a városra és a környező hegyekre, ezért népszerű turistalátványosság.

h. u. fotója

Užupis

litván kiejtés: uzsupisz

Užupis egy kis különleges városrész Vilniusban, amelyet egy kis folyó, a Vilnelė választ el a Vilnius óvárosától. Užupis 1997-ben nyilvánította magát független köztársaságnak, és egy kis alkotmányt is elfogadtak, amelyben az emberi jogok és a művészeti szabadság mellett állnak ki. Užupis egy olyan hely, ahol a művészetek és a szabadság szelleme él, és számos művészeti kiállítás, fesztivál és esemény zajlik itt egész évben. A városrész tele van érdekes művészeti alkotásokkal és szobrokkal, és számos kávézóban, étteremben és kis boltban találhatók különleges, kézzel készített termékek és művészeti tárgyak. Užupis egyedi hangulatával és a szabadság szellemiségével nagyon vonzó hely Vilniusban.

a. m. fotói

,, 1998. április 1-től Vilnius egyik kerülete független állammá vált, ún. művész-köztársaságként tartják számon, Užupis néven. Ezen városrészből indultak el a szovjet rendszerellenes tüntetések, a 90-es években talán ennek köszönhetően a bűnözés a kerület "méhkasa" volt. Azonban mára a művészet központjává vált. Önálló alkotmánya és pénzneme is van.
Kedvenc rendelkezésink az alkotmányból pedig: 4. Mindenkinek joga van hibákat elkövetni. 5. Mindenkinek joga van egyedinek lenni. (...) 12. Egy kutyának joga van kutyának lenni (...) 16. Mindenkinek joga van boldognak lenni. 17. Mindenkinek joga van boldogtalannak lenni. (2019)" forrás

Érdekességek

1. Vilnius mindig központi szerepet játszott Litvánia életében, amióta létezik a ország, de ez gyakran tragikus történet volt. A neolitikus emberek balti borostyánt kereskedtek. A korai középkorban öt kis királyság egyesült először kettőbe, majd egybe, amikor Mindaugas 1253-ban Litvánia első királya lett és keresztény hitre tért. Az ország Mindaugas meggyilkolása után széthullott, de Gediminas alatt újra egyesült, aki megalapította a vilniusi várat – a legenda szerint azon a helyen, ahol egy álombeli farkas azt mondta neki, hogy építsen. Az igazi farkasok azonban a szomszédos országok voltak, és egy erős szövetséges megtalálása azt jelentette, hogy el kellett fogadniuk azok vallását. Lengyelország volt a legjobb választás, és egy dinasztikus házasság 1486-ban egyesítette a koronákat, később a nemzeteket is, és Litvánia római katolikus lett. Vilnius Óvárosa az ezt követő 150 évben épült ki nagyrészt.

Ez az egyesült Lengyel–Litván Közösség majdnem elért a Fekete-tengerig, de az összes hatalom és pénz Lengyelországra összpontosult. Mint Magyarország az Osztrák–Magyar Monarchiában vagy Írország Nagy-Britannián belül, Litvánia a szegény rokon volt. Aztán Lengyelország is összeomlott, területeit Poroszország, Ausztria és Oroszország osztotta fel, és mások is elragadtak, amit tudtak. Litvánia az Orosz Birodalom területévé vált. Lengyelország és Litvánia csak az első világháború után nyerték vissza függetlenségüket, és szinte azonnal háborúba keveredtek egymással és Oroszországgal. Vilniust elfoglalták, és 1920-tól lengyel exklávé lett, így a litván főváros Kaunasba költözött. A második világháború előestéjén Oroszország (mint Szovjetunió) ismét elfoglalta a területet. Ez a történelmi háttér azt jelentette, hogy amikor 1941-ben a náci Németország megszállta, sok helyi támogatóra talált, és Vilnius zsidó lakosságát lemészárolták.

A háború után a szovjet vaskéz megszorította Litvániát, egészen 1991-ig, amikor a polgári zavargások és a Szovjetunió összeomlása lehetővé tette az ország számára a függetlenség megszerzését. Nyugat felé fordult szövetségesek keresése céljából, kapitalizmusra váltott, csatlakozott a NATO-hoz és az Európai Unióhoz, és – a turisták számára kulcsfontosságú módon – üdvözölte a fapados légitársaságokat. Mindez barátságos, turizmus-orientált várossá tette Vilniust, amely gazdag látnivalókkal rendelkezik, tükrözve történelmének rétegeit.

További beszámolók

A főbb utcák mentén sorakozó lenyűgöző épületek mintha mind egy dobozból kerültek volna ki, mindegyik csillog és ragyog. A világmárkák fényes kirakatai között meghitt kávézók és teraszos éttermek bújnak meg. Az utakon luxusautók száguldanak, a járdákon elegánsan öltözött emberek, leginkább fiatalok sietnek, miközben mindannyian a mobiljukat nyomják. Röviden: a nagyvárosi élet pezseg. Minden lépésnél legalább két templomot is láthatunk, többségük katolikus, de akad ortodox pravoszláv és görög katolikus is. Ezek mind szépen felújítva, gyakran díszes barokk stílusban. Érdekes volt figyelni, ahogyan a különböző vallások építészeti elemei összeolvadnak, és egyedülálló, jellegzetes vilniusi barokkot formálnak. Vilnius igazán megér egy vagy akár több misét, számunkra ez a litván város lett a kedvencünk.

A Katedrális hatalmas fehér épülete ragyog a tágas téren. Eredetileg egy pogány viharistenséget tiszteltek itt, majd az 1300-as években épült egy fa-, később egy gótikus kőtemplom. Az óriási gótikus székesegyházat az idők során annyiszor átépítették, hogy szinte már nem is lehet felismerni. Mai klasszicista külsejét a XIX. század elején kapta. A szovjet időszakot megúszta, ekkor képtárként működött. Most felszentelve, frissen felújítva áll a halványsárga falak előtt, és a hófehér szobrok (bőven akad belőlük) különösen este emlékeztetnek a madártejre, amikor kivilágítják őket. A hatalmas, impozáns belső tér valóban lenyűgöző. A litvánok büszkesége, a Szent Kázmér-kápolna nekem nem igazán tetszett – túl barokkosnak találtam.
A katedrális előtt egy magányos torony áll, amely a régi városfal megmaradt része és ma harangtoronként funkcionál. Előtte a tér kövébe illesztett kerek kőlap található. Azt mondják, aki rááll, és megfordul, boldog lesz vagy kívánsága teljesül – így mindig akad valaki, aki körbe-körbe forog, miközben nem igazán érti a litván szöveget. A tér közepén Gediminas szobra áll, amint álmot lát – itt kell alapítania a várost. A szobor azonban gyenge benyomást kelt – legjobb esetben is alvajárónak tűnik a nagyfejedelem, de a város valóban remekül sikerült.

A Katedrális teréről elindulva, az Universiteto gatvén folytattam Vilnius felfedezését. A Neristől az óváros folyamatosan emelkedik. Nemsokára egy kis térre értem, virágokkal és állami zászlókkal, itt található az államelnöki palota. Valaha a vilniusi püspök birtoka volt, később a kormányzóságé. Itt szállt meg számos híresség, köztük Napóleon és Kutuzov is. A rácsos oldalkapun bepillantva csak a díszőrséget láthatjuk.

Az elnöki palota után az egyetem hatalmas épületei következnek. 1579-ben Báthory István emelte egyetemi rangra a jezsuita líceumot, azóta folyamatosan bővítették és formálták. Tizenhárom udvara között bolyonghatunk. A legnagyobb udvaron emléktábla őrzi Báthory István alapító emlékét. A litvánok úgy tartják, hogy Báthory volt az utolsó nagy uralkodójuk. Szépséges utcácskákon sétáltam, templomok mindenütt. Bár még nem mindegyik templom tatarozott, hiszen a szovjet időkben jelentősen elhanyagolták őket, most a helyiek mindent megtesznek, hogy minél előbb visszaállíthassák a vallási használatot. Különösen tisztelik a Hajnal-kapu Mária kápolnájában lévő ikont. Nyáron az emeleten lévő kápolna ablaka nyitva volt, és sokan térdeltek és imádkoztak előtte.

A Szentháromság templom rosszabb állapotban van. A gyönyörű rokokó kapun lehet belépni, de bent teljesen lepusztult. Egy része fel van állványozva, de még rengeteg munka vár rá. A Pilies gatvén egymást érik a középkori házak, mindegyik gyönyörű téglagótika. Bár a helybéliek is többnyelvűek, a turisták is sűrűn megfordulnak itt. Vilniusnak még mindig jelentős lengyel és orosz közössége van. A japán turisták valószínűleg nem helyiek, de az ajándéktárgyak is ízlésesek, bár az ikonok és borostyántermékek elárasztják a boltokat.

Egy kis utcából kibukkanva hirtelen elém magasodott a Szent Anna templom piros téglatömege. A gótika amúgy is lenyűgöző, de hogyan lehet ezt a könnyed, légies hatást elérni téglából… Állítólag Napóleon is megcsodálta, és kijelentette, hogy szívesen elvitte volna Párizsba, de szerencsére nem tudták elmozdítani. Ezzel a mondásával talán megmentette a templomot, mert így nem lovakat, hanem csak szénát tároltak benne. A templom csodája kívül van, mert belül szegényes barokk berendezés található. Ha a Szent Anna templom kicsi, a mögötte álló Szent Bernát templom annál nagyobb. Az alsó része gótikus, a homlokzata reneszánsz, a teteje barokk. A két templomnak nincs nagy tornya, ezért a XIX. században egy neogótikus tornyot emeltek melléjük, ami tökéletesen illeszkedik a templomegyütteshez. Kicsit messzebb a központtól áll a hatalmas barokk Szent Péter és Pál templom, melynek belsejét csupa fehér stukkó díszíti. Habos tortaként, de gyönyörű. Szerencse, hogy nem próbálták bearanyozni, mert akkor elveszett volna az eleganciája. Azt is elmondhatjuk, hogy Vilniusból nemcsak az óváros, hanem a modern városrész is lenyűgöző, különösen este, amikor a felhőkarcolók fényei csodálatos látványt nyújtanak. Szállodánktól nem messze volt, de mi az óvárost választottuk inkább.

A Balti-térségben Vilnius az egyik leginkább közép-európai hangulatú város, amit elsősorban a hosszú ideig tartó lengyel uralomnak köszönhet. Az óváros, különösen a templomok, olyan atmoszférát árasztanak, amely a lengyel hatásokat idézi. A tágas, középkori utcákon sétálva könnyedén el lehet tölteni egy egész napot, hiszen a rengeteg középkori épület és templom minden sarkon új felfedezést tartogat. Az óvárosból könnyedén elérhető Uzupis, a vilniusi bohém negyed, ahol művészek és alternatív közösségek találkoznak. Az 1990-es évek végén a negyed saját független köztársaságot alakított, saját címerével, zászlajával, pénznemével és alkotmányával. Az egész város egyik legismertebb nevezetessége kétségkívül a gyönyörű, fehér katedrális, amelyhez egy különálló harangtorony is tartozik. A katedrális mögötti dombon egykor vár állt, amiből ma már csak néhány rom és egy helyreállított bástya, a Gediminas-torony maradt. A várhegy tetejéről csodálatos kilátás nyílik a városra, így mindenképpen érdemes felkeresni.

A litván főváros székesegyházának legimpozánsabb kápolnája Szent László emlékére készült. I. László, az Árpád-házi magyar király 1077 és 1095 között uralkodott, és ebben az időszakban kezdődött el Magyarország területének bővítése, különösen Horvátország irányába (hiszen László nővére, Ilona Zvonimir horvát király özvegye volt). A magyar király nem állt közvetlen kapcsolatban a litván történelemmel, hiszen hódítás vagy más jelentős esemény nem fűzte a két nép viszonyát, mégis a XVIII. század végén Vilniusban úgy döntöttek, hogy a magyar szent király emlékét megörökítik a város első templomában. Szent László népszerűsége olyan nagy volt, hogy a legenda szerint neve, Wladyslaw, elterjedt a lengyel és litván földeken is, és később Ulászló néven ismerték a magyarok.

Vilnius óvárosa, bár nem őrizte meg annyira középkori hangulatát, mint Tallinn, számos érdekes látnivalót kínál. A templomok, impozáns paloták és szűk sikátorok izgalmas felfedezéseket tartogatnak minden sarkon.

A közeli Trakai is remek egynapos kirándulási célpont, gyönyörű tórendszerével és impozáns várával. A három balti főváros közül Vilnius található legközelebb hozzánk, és mivel kevesebb turista látogatja, ezáltal a legolcsóbb is. A városba való eljutás nem mindig egyszerű, autós utazás nélkül mindenképp legalább egy átszállás szükséges. Varsóból naponta legalább egy busz indul Vilniusba, de Rigából is repülve, majd onnan busszal is elérhetjük.

Vilniusban található egy különleges városrész, amelyet főként szabadúszó művészek és bohém lelkek laknak. Ez a negyed, az Užupis, nem csupán egy átlagos városrész, hanem a lakói büszkék arra, hogy saját alkotmányuk és pénzük is van. Az Užupis a trombitáló angyal szobra és a régi ipari terület között, a Vilna folyó mentén terül el.
A városrész története szorosan összefonódik a szovjet uralom elleni tiltakozásokkal. Az 1990-es években, amikor Litvánia megszerezte függetlenségét, Užupis a bűnözés egyik központjává vált, de mára jelentős változások történtek. A művészek által lakott terület a bohém élet központjává vált, kávézókkal és bárokkal, melyek a város egyik legnépszerűbb kulturális helyszíneivé váltak. Itt kóstolhatjuk meg az ország legfinomabb kézműves söreit, vagy élvezhetjük a különleges forró csokoládékat, amelyek ízvilágukban egyedülállóak.

A kerület boltjaiban szinte kizárólag kézzel készített termékeket találunk: nincs tömegcikkeket árusító ruhabolt, hanem egyedi darabok, mint batikolt pólók vagy kézzel készített táskák, amelyek mind egyediek és különlegesek. Az Užupis különösen híres népművészeti tárgyairól is, amelyek valódi műalkotások, és bár megkérik az árukat, minőségük és egyediségük megéri. A kerület egyébként a merített papír készítése miatt is ismert, amelyhez tinta is beszerezhető.

Ma Užupis nemcsak művészeket és hippiket vonz, hanem az ország egyik kulturálisan legnyitottabb és legprogresszívebb közössége, amely a könnyű drogok legalizálásáért is harcol.

Vilnius környéke éppolyan sokszínű, mint maga a város. Attól függően, hogy melyik irányba indulunk el, találkozhatunk hatalmas családi házakkal, muszlin- és lengyel falvakkal, egyedülálló művészeti emlékekkel, szürke szovjet panelházakkal és gyárakkal, az 1990-es években épült luxus kastélyokkal, modern, hitelalapú külvárosi negyedekkel, népirtási emlékhelyekkel, védett természeti területekkel, vagy fából készült kunyhókkal, ahol mintha az idő megállt volna.