ÚTIKRITIKA.HU / Madeira

Madeira

Földrajz| Klíma| Történelem| Manapság| A helyiekről| Turista etikett|Gasztronómia| Fotóegyveleg

Tartalomfelöltés folyamatban

Földrajz

Állatvilág

Madeirán az állatvilága sziget fekvése és klímája miatt egyedi és sokféle élőlénynek ad otthont.

Madarak: Madeira híres a madárvilágáról, és számos endemikus faj található itt, vagyis olyan fajok, amelyek kizárólag Madeirán élnek. Ilyenek például a madeirai viharmadár (Pterodroma madeira), a madeirai királyka (Regulus madeirensis) és a madeirai kanári (Serinus canaria maderensis)

Hüllők: A szigeten nincsenek öshonos kigyók. A legelterjedtebbet, a bráhminy vakkígyót (Indotyphlops braminus) véletlenül hozták be a szigetre a Kanári-szigetekről valameilyen növényszállítmánnyal.  Az összes hüllőfaj Madeirán teljesen ártalmatlan az emberekre, azaz nincsenek mérgeskigyók.

Csigák és puhatestűek: Madeira azért is híres, mert itt található a világ legnagyobb szárazföldi csigája, a Madeira csiga vagy óriáscsiga (avagy ugarcsiga) ((Helix lutescens). Emellett sok más csiga és puhatestű faj is megtalálható a szigeten.

Cetek és delfinek: Az Atlanti-óceán körülötti vizekben gyakran lehet látni delfineket és egyes cetfajokat, amelyek megközelítik Madeira partjait. A leggyakoribb delfinfajok közé tartozik a közönséges delfin és a palackorrú delfin.

Halak és tengeri élőlények: Madeira a tengeri élőlények gazdag élőhelye is. A sziget körül kiváló lehetőségek vannak búvárkodásra és sznorkellezésre, hogy megcsodálhassuk a különféle tengeri élőlényeket, például korallokat, tengericsillagokat és számos hal- és rákfajt.

A buja növényvilággal ellentétben Madeira állatvilága meglehetősen feltűnő. A szigeteken a denevérek kivételével alig volt szárazföldi emlős. Az emberek háziállatokat és nyulakat hoztak ide. Ez utóbbiak kedvelt vadfajok.

A sziget vizeiben különböző, ritkává vált bálnafajok és a szerzetes fókák élnek, amelyek jelenleg szigorú természetvédelem alatt állnak. Végül 16 állat maradt a Desertas -szigeteken.

A madárvilág sokkal több: körülbelül 40 madárfaj tenyészik itt, és sokkal többen látogatják rendszeresen a szigeteket. A hegyekben élő közönséges ölyv az egyik leggyakoribb ragadozó madár. Az endemikus madeirai erdei galambot sajnos súlyosan megtizedelte a vadászat.

Nagyon gyakran még mindig látható a Madeira nyári aranykakas, amely elsősorban a babérerdők területén és a fa hangabokrokban él. Népszerű kanárijunk rokona a kanári lányülés, amely a tengerpart közelében található melegebb területeken él. Itt tengeri madarak is otthon vannak: például a Madeira hullámfutó és a fekete Bulwer petrel.

A túrázók számára mindenképpen megnyugtató tudni, hogy nincs sor. Csak olyan kis gyíkok élnek itt, mint a Madeira faligyík és a falfark.

Madeirán körülbelül 2.600 különböző rovarfaj él, amelyek közül sok endemikus. Különlegessége az uralkodó, aki narancssárga-barnás színe és akár 14 cm-es szárnyfesztávolsága miatt is észrevehető.

A Madeira környéki vizekben sok halfaj él. A halvásárcsarnokban körülbelül 100 ehető fajtát csodálhat meg. Ide tartoznak a tonhal és a mélytengeri halak, például a fekete hüvelyes halak, amelyek körülbelül 600–1.400 m mélységben élnek. forrás

---

Madeira egy hatalmas vulkán tenger fölé emelkedő része. Ennek megfelelően Madeirán ritka a vízszintes hely. A helyiek évszázados harcot vívnak a domborzattal, a meredek sziklafalakkal, az omlós vulkáni talajjal. Az utak kanyargósak, és hajmeresztő szögben haladnak dombra fel, dombról le. A régi időkben órákat kellett autózni a sziget egyik végétől a másikig, pedig mindössze 50 km hosszú és 25 km széles. A modern technológia megérkezésével utakat építettek, ehhez sokszor át kellett fúrni a hegyeket. A levadák és az utak miatt az egész szigetet alagutak szövik át, mint egy hatalmas darab sajt.

A sziget partjai mindenütt meredeken szakadnak bele az óceánba. Néhol a vízesések egyenesen az óceánba ömlenek. A legkevésbé meredek a főváros térsége, itt a legkevesebb a szakadék és itt a leglankásabbak a domboldalak. Túlzás nélkül állítom, hogy Funchal az egyik leggyönyörűbb fekvésű város a világon, merészen fut fel a domboldalra, 1200 méteres magasságig. A tengeri panorámát tekintve Funchal az egyik legdemokratikusabb város a világon: itt majdnem mindenkinek tengerre néző, örök panorámás háza van. forrás

---

Vadon élő, négylábú emlősök.

A gyümölcsökkel ellentétben ebből nem jutott a szigetre, amikor a Jóisten a földgolyóra pottyantotta Madeirát. Madarakat, gyíkokat, és nagyon sok (főleg már nem élő) rágcsálót láttunk, de sem majmok, sem nagytestű vadak nem élnek a szigeten. Ennek is köszönhető az az érintetlenség, amely az erdőket jellemzi, nincs igazán vadkár, lerágott törzsű fák, vadcsapások. Szóval, ha a vadászat a „hobbid”, akkor maradjon Afrika, de inkább ne vadássz, ha nincs túlszaporulat és nem muszáj :) forrás

Növényvilág

p. d. fotója

Madeira szigetei híresek gazdag és sokszínű növényvilágukról, köszönhetően az enyhe éghajlatnak, a vulkáni talajnak és a változatos terepnek. Néhány jellemző Madeira-i növényfaj:

Babérlomb: A Madeira szigeteken található babérlombú erdők a UNESCO természeti Világörökség részét képezik. Ezek az erdők  babérfélékhez tartozó növényekből állnak, és különleges mikroklímájuk van. A babérlomb a Madeira-szigetek őshonos növényzete.

Csalánfa (Madeira-tussock) (?): Ez egy endemikus fűfaj, amely a magasabb hegyekben található, és a Madeira szigetek jellegzetes növénye.

Kaktuszfélék: Madeira enyhe éghajlata lehetővé teszi számos kaktuszfaj és sukkulens növénytermesztését. Ezek közé tartozik a Madeira óriáskaktusz (Cleistocactus strausii) (avagy ezűstgyertyakaktusz?).

Virágok: Madeira híres az élénk és színpompás virágairól. A hortenzia, a bougainvillea és az ibolya csak néhány a sok szép virág közül, amelyek a szigeten találhatók.

Eukaliptuszfa: A madeirai eukaliptuszfa (Eucalyptus globulus) szintén megtalálható a szigeten. Ezek a fák széles körben elterjedtek és fontosak a fakitermelés szempontjából.

Levendula: Madeira híres a levendulatermesztésről, és a levendulamezők gyönyörű látványt nyújtanak.

Klíma

Történelem

Madeira felfedezői itt Machico partjainál szálltak ki a hajójukból 1419-ben.De az a hír járja,hogy mégsem ők jártak itt legelőbb.A legenda szerint ugyanis már korábban itt szenvedett hajótörést egy szerelmespár,Anne Dorset és Robert Machyn.Azt beszélik,hogy Machyn nevéből született meg a Machico helynév,ugyanis portugál felfedezők egy szétmálló fakeresztet találtak ezzel a belekarcolt névvel. A hivatalos verzió szerint viszont 1419-ben João Gonçalves Zarco és Tristão Vaz Teixeira a két felfedező hajóját egy vihar ide a sziget partjaira sodorta,mikor Zarco felkiáltott; " Jó lesz itt nekünk! " A szigeteket 1420 után kezdték betelepíteni,1433 szeptember 23-án a Madeira név először szerepel a térképen. Itt Machicoban több helyen is megemlékeznek a sziget felfedezőiről.

Manapság

Madeira elhibázta. Úgy ítélték meg, hogy a pénzes turisták helyett jobb a sok kicsi sokra megy elv, és magára engedte a fapadosokat - ezzel egyidejűleg a kisebb büdzsével utazókat.

A látogatószám emelkedése olyan keresletet indított be, amelyet nem tud kielégíteni a helyi piac. Emiatt oly mértékben tud árakat emelni, amit meg nem tud (nem akar) kifizetni az új típusú kereslet. Emiatt elkezd a piac olcsóbb megoldásokat keresni, ami együtt jár az igénytelenebb megoldásokkal.

A pénzesebbek pedig azért nem fognak menni a szigetre, mert elriasztja őket a döbbenetes tömeg, amely ráadásként szemmel láthatóan nem az ő anyagi színvonalukat képviseli. Negatív hatás az is, hogy a helyi kormányzat semmit sem tesz az úton útfélen látható számtalan kábossal, akik 2017-ben még nem is látszottak annyira, hogy a létezésükkel minden nap szembesülhessünk.

Madeira egyébként sosem volt a gasztroturizmus célpontja, hiszen a portugál konyhában vidáman séf lehet egy homloklebeny kasztrált szakács, annyira fantáziátlan a konyhájuk. Ha a tengeri bigyókat kivonjuk az étlapról akkor marad a grillmarha sült krumplival és ott vége is a dolognak.

Madeira óriási szerencséje - legalábbis jelenleg - a kitűnő infrastruktúrája és a hallatlanul jól karbantartott gyalog-turizmusa. Óriási szerencséje az is, hogy emberek úgy indulnak neki a szigetnek, hogy álmaikban egy karibi sziget játszik, megérkezve pedig januárban keresik a meleg tengert és a homokos strandokat.

Madeira nálam is kiesett a legkedvesebb hely kategóriából, most már inkább kacsintgatok az Azorira, ami azért sokkal de sokkal ingerszegényebb. (2022)

A helyiekről

Milyenek a helyiek? Az első, ami eszembe jut róluk, hogy tiszták. Az egész sziget tiszta, még kukát is alig láttam, nemhogy szemetet. A helyiek azonban nem mindig kedvesek, de talán ez csak a látszat. Nem mosolyognak oly sokat, néha még a bosszúság is kiül az arcukra, de az biztos, hogy amire vállalkoztak (ételkészítés, sofőrködés, takarítás stb.), azt becsülettel megcsinálják. Bármennyire kerestem is volna a hibát a szállodában (igazából nem kerestem) vagy egy-egy étteremben, nem találtam semmit. S ez megnyugtató volt.

Az azonban nem nyugtatott meg, hogy a helyiek bizony szegények, s néhány tehetős család tartja a kezében a szigetet, mindenki más nekik dolgozik. Amikor Funchalban bolyongtunk, feltűnően sok új lakóépületet láttunk, millió pazar szállodát, de vidéken, a hegyek közötti kis településeken már bizony elénk tárult a szegénység is.

A helyiekkel való találkozásom egyik életre szóló élménye az a férfi volt, aki Santana egyik kis utcájában megmutatta, hogyan éltek a szülei, amikor ő született. A ház a tipikus madeirai házak (háromszög alakú, nádfedeles épületek, amelyeket még az első telepesek kezdtek építeni a szigeten a 15. században) egyike, de a berendezése még eredeti, ezt a férfi fotókkal is bizonygatta. Hatvan év, ennyivel korábban még ilyen életkörülmény jutott a legtöbb madeirainak. forrás

---

Ha ránéztem egy helyire - legyen az piaci árus, a szomszéd, a jegyárus a kikötőben vagy éppen az autóm bérbeadója - azt láttam, hogy egy boldogság buborékban él. Ha egy videojátékhoz hasonlítottam volna a maderiansokat, akkor mindegyikőjük feje felett vastag zöld vonalként virított volna az életerő. Az utak mentén rengeteg (közmunkás?) kertész tett-vett szüntelen. Sehol nem lehetett unott dolgozókat látni, az éttermi felszolgálók egytől egyig olyanok voltak mint akiknek cukor helyett speed került a reggeli kávéjukba. Tényleg egy hihetetlen csodavilág volt.

Ez a csoda 2017-ben megtört, én nem tudom minek köszönhetően. Látványos változások történtek. Csökkent ez a jókedv. Megjelentek a kéregetők. A hölgyek látványosan gyarapodtak súlyban. Az addig izmos lábú maderiai lányokat felváltotta a sok-sok fartömegindexben erős fiatal lány. Nem kerestem a dolog okát, mert még így is izgalmas hely volt. Ekkor naponta olyan 4.800 utast fogadott a reptér. Sorban állás autóért csak a GoldCar-nal volt, mert az jóval a piaci ár alatt kínált autóival behúzta az összes lúzert, majd megfejte őket rendesen.

A covid kivégezte ugyan Madeirát, de egy ügyesen manőverező turisztikai főispánjuk rájött, hogy a gazdasági hullámvölgyből való kilábalás leggyorsabb módja, ha Madeirát úgy nyitják meg, hogy ők fizetik az összes beutazó tesztelését. Ügyes volt, mert ezzel a nyitást ellenző helyi lakók alól is kirúgta a sámlit. 2020 októberben egy pszichikailag megtört néppel találkoztam. De valljuk be őszintén ki nem volt akkor megtörve?
A maderiansok jókedvének, pozitív világlátásának már nyoma sem volt. Gondoltam idő kell a gyógyuláshoz. Sajnos tévedtem.

2022 áprilisában egy olyan Madeirával találkoztam, ahol két hét alatt egyetlen őszintén jókedvű éttermi felszolgálóval találkoztam. A másik jókedvű simán piás volt, amit bizony addig még soha nem láttam a szigeten. A többiek reggeli kávéjába idén biztos citrom került. 2022 a megfáradt, fád maderiansok éve volt.

---

A madeirai emberek nagyon kedvesek, mosolygósak és vendégszeretőek. Az egyik legnagyobb bevételi forrásuk mára az idegenforgalom lett (természetesen a méltán híres bor, csipke, kosár és a banán export mellett), ezért megbecsülik a vendéget. Egyetlen emberrel találkoztunk, aki nem beszélt angolul – meglepő módon egy banki alkalmazott-, de még a madieirai csöves is angolul kért tőlünk coint a megélhetésre és nem csak betanult szöveg volt, mert beszélgetni is tudtunk vele :) De ugyanúgy beszél a többség németül és az étlapon franciául is fel vannak tüntetve az ételek. forrás

Turista etikett

Gasztronómia

Madeira egy pici sziget rengeteg saját, jellegzetes gasztronómiai találmánnyal. Szerencsére sikerült sok helyi ételt kipróbálnunk az ott tartózkodásunk alatt és most ezeket hoztam el nektek egy külön gasztro bekezdés keretein belül.

Bolo do Caco - Ez egy lapos, pitaszerű kovászos kenyér kívül megpirítva, belül pedig fokhagymás vajjal megkenve. Isteni és mindenhez passzol!

Prego em Bolo do Caco - Ez az elsőnek egy szendvics verziója amiben a főszerepet egy szelet steak kapja.

Espetada - Ez tulajdonképpen marhahús nyárson, faszén fölött sütve. Ezt egyedi, madeirai módon egy állványra lógatva tálalják.

Sopa de Tomate e Cebola - helyi, hagymás paradicsomleves.

Sopa Acorda - Ez tulajdonképpen egy fokhagymás zöldségleves, kenyérrel és egy buggyantott tojással a közepén.

Milho Frito - Ez tulajdonképpen oljabnan sült formázott polenta. Isteni finom és kb. minden étteremben megtalálható a szigeten.

Poncha - Ez egy alkoholos ital ami helyi likőrből, mézből, cukorból és valamilyen gyümölcsléből készül. A szigeten ennek millió fajtáját lehet kapni, vannak helyek amik csak a poncha-ra vannak specializálódva.

Ezeken kívül még rengeteg fajta marha és tengeri ételt, trópusi gyümölcsöket lehet enni a szigeten és természetesen a jobbnál jobb portugál/madeirai borokat sem lehet kihagyni a listáról. Nálunk majdnem minden este elfogyott egy üveg vörösbor. forrás

Fotóegyveleg

Kommentek