Általános:
A Windy alkalmazást nézzetek a helyiek is azt használják többnyire.
A Windy App nagyon megbízható, lokálisan a saját szigetedet is tudod nézni rajta, és a hajóskapitányok is azt használják.
Maldív-szigetek időjárása januárban:
Az ottani szigetvilágban a január a leghidegebb hónap, ugyanakkor a száraz évszakjuk legszárazabb hónapja is. A leghidegebb szótól korántsem kell megijdeni, mert ez az ottani viszonylatban 27 fok nappali átlaghőmérsékletet jelent, és lehet akár 29 fok is. Éjszaka legfeljebb 25 fokra süllyedhet csupán a hőmérséklet, az India-óceán meleg vizeinek és a meleg monszun szeleknek köszönhetően.
A maldív-szigeteken a tengervíz hőmérséklete az év keresztmetszetében nem ingadozik jelentős mértékben, mindig szorosan a finom 28 fok körül mozog. A napsugaras órák száma januárban: 9 óra. A januárban az északkeleti monszun az esős felhőket távol tartja a szigetektől. Ebben a hónapban ritkán felhős az ég, Nagyon ritkán esik az eső. Átlagosan januárban maximum 5 olyan nap lehet amikor előfprdulhat valamicske eső, nem heves. Ez a csapadék is inkább a Maldív-szigetek déli szigetein, pontosabban délnyugati atolljain hull le. (A kiválasztott hotelsziget betájolásában segíthetünk.)
3 napja érkeztünk Maldív-szigetekre, sajnos hiába elvileg száraz évszak van, de mióta itt vagyunk, megállás nélkül csak szakad az eső. ráadásul az időjárás előrejelzés szerint végig esni fog 2 hétig…
Sokat olvastam, hogy nem megbízhatók az előrejelzések, el kell engedni, ha esőt jelez, hiszen úgyis ragyogó napsütés lesz… mi már ebben nehezen bízunk. Elvileg végig esőzést írnak az elkövetkezendő 2 hétben, ezért a férjemmel felmerült az ötlet, hogy átutazzunk-e Srí Lankára, vagy máshova, ott hátha nem 2 hetes esőben lennénk…(2025. január)
Maldív-szigetek időjárása februárban:
A Maldívon a február a januárhoz hasonlóan a száraz évszak nagyon száraz hónapja. Ami még fontosabb az egész év keresztmetszetében februárban süt a legtöbb nap a szigeteken, nem véletlen, hogy ez a hónap a főszezon csúcs hónapja. Nagyon sok európai jön, de Ázsia hidegebb téllel megátkozott országaiból is. Februárban az átlag hőmérséklet 28 fok körül mozog. A napközi és az éjszakai hőmérséklet között nincs drasztikus különbség. A nappali hőmérséklet megközelítheti a 30 fokot, mig egy esős éjszaka idején sincs hűvösebb 26 foknál. Sokéves tapasztalat szerint (ami persze manapság már nem jelent garanciát) február a Maldív-szigeteki nyaraláshoz a legbiztosabban megjósolható időjárású hónap. Kevesebb esélye van annak, hogy e téren kellemetlen meglepetés érjen bennünket.
Februárban a tengervíz kellemes 28 fok körüli. Szóval a pancsolós nyaralás folyamán hosszú-hosszú órákon keresztül élvezhetjük az ideális légköri viszonyokat. A statisztikák alapján napi 10 napos órára kalkulálhatunk. Az ég ritkán felhős és még ritkábban esik napközben az eső. A csapadék inkább a nagy kiterjedésű Maldív-szigetvilág észak-keleti atolljainál jellemzők.
Maldív-szigetek időjárása márciusban:
Március megnyugtatóan száraz éghajlatú hónap ott. A maldív-szigeteken ez az év legforróbb hónapja. Nem a turista főszezon csúcsideje, de még nagyon sokan jönnek.
Az átlagos nappali hőmérséklet 29 fok körül mozog. A 30 fok sem ritka. Éjszaka ritkán van 27 foknál alacsonyabb hőmérséklet. Az időjárás tekintetében március nem igazán szeszélyes. Esőtől nem kell tartani, de a startisztikai átlag szerint azért márciusban van 7 olyan nap, amikor valamennyi csapadékat meg kell tapasztalnunk. A csapadék zömében a Maldíiv-szigetek déli részére jut.
A tengervíz is 29 fok körüli. Napi 9 napsugaras órára lehet számítani.
Maldív-szigetek időjárása áprilisban:
Március az év két legforróbb hónapjának az egyike (a másik a március). A nappali hőmérséklet 32-35 fok között mozog. Nyomasztóan fülledt a levegő, főleg, hogy alig vannak enyhítő szelek.
Tapasztalatok alapján megjósolhatatlan. Sajnos. Az esősebb, nyugati-észak-nyugati monszun valamikor április-május környékén váltja a dél-keletit. Április viszont a nyugat-európai tavaszi szünetek miatt előre foglalandó jó idővel.
Hivatalosan április végéig van a száraz évszak . Gyakorlatban manapság ott is kiszámíthatatlan sajnos. Már többször esik száraz évszakban is,mint régen 🙁 De van,hogy esősben meg nem....
Maldív-szigetek időjárása májusban:
Alig enyhébb a hőség, mint márciusban és áprilisban. A víz 28 fokos, s hát ez nem egy frissítő jellegű hőfok, habár a kisgyerekek biztos élvezik így a pancsolást a sekély vízben. A levegő páratartalma elérheti a 80 százalékot, s ez nem igazán kellemes. De legalább áprilsihoz képest csaknem mindig fúj annyira a szél, hogy a teljes hőérzet viszonylag tűrhető legyen.
Maldív-szigetek időjárása júniusban:
Júniusban (júliushoz hasonlóa) sok eső esik. Villámlás, vihar gyakorta van. A fő baj, hogy gyakran kitartóan esik az eső, nem úgy, mint pl. júliusban vagy augusztusban, amior legalább rövidek az esőzések.
Maldív-szigetek időjárása júliusban:
,, Az esős évszak végefelé 28-35 fok meleget élvezhettünk. Csak elvétve voltak kisebb záporok. (Tomi, 2017. július)"
Kuramathin vagyunk. Esik a trópusi meleg eső, mi pedig, boldogan tocsogunk a pocsolyákban. (2022)
Maldív-szigetek időjárása augusztusban:
A Maldív-szigeteken trópusi éghajlat uralkodik, amelyet két különböző évszak jellemez: egy száraz évszak (északkeleti monszun) és egy nedves évszak (délnyugati monszun). Augusztus az esős évszakba esik, amely jellemzően májustól októberig tart.
Augusztusban a Maldív-szigeteken forró és párás időjárásra lehet számítani, a nappali átlaghőmérséklet 30-31 °C körül alakul, a páratartalom pedig magas. Az esőzések és zivatarok esélye is nagyobb ebben az időszakban, különösen a hónap későbbi részében.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy a Maldív-szigetek egész évben elérhető úti cél, és még az esős évszakban is sok napsütés és jó idő lehet. Az esőzések általában rövidek és intenzívek, és általában késő délután vagy este fordulnak elő, így a nap többi része napos és tiszta marad.
Ha augusztusban tervez utazást a Maldív-szigetekre, érdemes könnyű, lélegző ruházatot, naptejet és szúnyogriasztót csomagolni. Fel kell készülnie az eső lehetőségére is, és vigyen magával vízálló kabátot vagy esernyőt.
Maldív-szigetek időjárása szeptemberben:
A Maldiv-szigeteken szeptember a monszunesős időszak közepére esik. Ez azt jelenti, hogy általában meleg és párás időre lehet számítani, nagyobb esőzésekkel és viharokkal.
A hőmérséklet általában 28-30 °C körül alakul, és a magas páratartalom miatt a hőségérzet jelentősen magasabb lehet. Az esőzések gyakoribbak, de általában rövid ideig tartanak, és az éjszakákra szoktak esni. A szeptember folyamán azonban előfordulhatnak hosszabb, heves esőzések és viharok is.
Mivel a Maldiv-szigetek egész évben népszerű turisztikai célpont, a szállások és a szolgáltatások az év minden szakaszában elérhetőek. A szeptemberi időjárás azonban azt jelenti, hogy esetlegesen megváltozhatnak az óceán- és vízi sportokra való lehetőségek, és a látogatóknak figyelembe kell venniük az időjárás előrejelzéseit és tanácsait. Azonban a Maldiv-szigetek ebben az időszakban is gyönyörűek lehetnek, és a melegebb tengervíz miatt akár jobb is lehet az akvárium búvárkodáshoz és a snorkellinghez.
Maldív-szigetek időjárása októberben:
Az időjárás a Maldiv-szigeteken októberben folytatja az előző hónapban megkezdett átmenetet a monszunesős időszakból az évszak közepén lévő időszakra. Általában meleg és párás időre lehet számítani, és bár az esőzések mennyisége csökkenni kezd, még mindig előfordulhatnak záporok és viharok.
Az októberi átlaghőmérséklet általában 27-29°C körül van, és a magas páratartalom miatt a hőségérzet jelentősen magasabb lehet. Az esőzések általában rövid ideig tartanak, és általában az éjszakákra szoktak esni.
Az októberi időjárás nem befolyásolja jelentősen a turizmust a Maldiv-szigeteken, mivel az ország egész évben népszerű célpont a turisták körében. Azonban az időjárás előrejelzéseit érdemes figyelemmel kísérni, és felkészülni az esetleges esőkre vagy viharokra. Az októberi időjárás általában kedvezőbb a búvárkodásra és a snorkellingre, mivel az óceán vize általában tisztább és csendesebb. Ez az időszak kiváló lehetőséget jelent a Maldiv-szigetek felfedezésére, és az utazók élvezhetik a kellemes időjárást és a gyönyörű, türkizkék tengervizet.
Mi háromszor voltunk az őszi szünetben (október 22/23-tól, ahogy kijött) az első évben volt kicsit borúsabb az idő, 1-2-szer esett, a másik két alkalommal verőfényes napsütés, 5 perces villámesővel. Szóval október végét bátran tudom ajánlani.
Maldív-szigetek időjárása novemberben:
Szeptember, december, október és május után november a legcsapadékosabb hónap a Maldívon.
,, Mi november második hetében voltunk a Maldív-szigetek délre eső negyedében lévő Dhaalu atollon lévő Niyama hotelben. Pechün volt, mert ottlétünk folyamán nagyon sokat esett az eső. Tudtoik, hogy a november a Maldívon eléggé csapadékos, de reméltük, hogy ,, megússzuk szárazon". (2016)"
Maldív-szigetek időjárása decemberben:
December a Maldiv-szigetek idei évszakának legcsodálatosabb hónapja, amikor az időjárás általában száraz, napos és meleg. A hőmérséklet általában 27-30°C között mozog, és az alacsonyabb páratartalom miatt a hőségérzet kellemesebb lehet.
Decemberben az esőzések mennyisége jelentősen csökken, és a legtöbb napon gyönyörű, napos idő várja a látogatókat. A tenger hőmérséklete melegebb is lehet, és a szél is csillapodik, ami ideális körülményeket teremt a búvárkodásra, a snorkellingre és más vízi sportokra.
Mivel december egy népszerű időszak a turisták számára a Maldiv-szigeteken, érdemes időben lefoglalni a szállást és a szolgáltatásokat. A karácsony és az év végi ünnepek azonban magasabb árakat és nagyobb zsúfoltságot eredményezhetnek. Azonban, ha szeretne elkerülni a zsúfolt helyeket és az emelkedett árakat, érdemes elkerülni a főszezonban, és inkább a hónap elején vagy végén utazni.
Valójában december egyáltalán NEM a száraz évszakok egyike. Soha nem is volt és soha nem is lesz az. Csak el kell olvasni a térség időjárási jellemzőit. Még ha x ember akkor utazott és PONT nem esett neki egy csepp eső sem és csodás volt minden. Száraz évszakok január legvégétől áprilisig.
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
"Mikor érdemes ide jönni?"
Nos, meg kell valljam, minden eddigi teóriám, előrejelzésem és tapasztalatom dugába dőlt...
Március végére megérkezett a Dél-Nyugati monszun, vagy ahogy sokan nevezik az "esős évszak". Bevallom őszintén én nem szeretem ezt a kifejezést használni, mert a Keleti-monszun, vagy "száraz évszak" idején is pont annyi eső esik, mint az "esős évszakban".
No már most, ennek a szélirány változásnak májusban kellene megérkezni, a márciusnak és az áprilisnak pedig a legszárazabb hónapoknak kellene lenni. Hát ez a történelmi adat most úgy néz ki, hogy igen megborult, mert a szélirány bizony nem akar visszafordulni , hogy keleti irányból fújjon.
Egy szó, mint száz, úgy érzem, nem tudok jó tanáccsal szolgálni.
Azonban, ami fontos;
✅Az év minden hónapjában 30 fok van, és este sem süllyed a levegő hőmérséklete 25 fok alá.
✅A víz hőmérséklete egész évben 28-31 fokos.
✅Bárki bármit mond, itt nincs olyan, hogy 3-4 napig egyfolytában esik az eső. Lehet, hogy felhős az ég, de biztos, hogy nem esik folyamatosan. Ha ez így lenne, akkor Ukulhas már rég elsüllyedt volna. Egy 2-3 órás trópusi esőtőt, az utcákon faltól falig ér a víz, gondoljatok el mi lenne, ha 3 napig egyfolytában esne.
Még Isteni szerencse, hogy a mi vendégházunk a sziget legmagasabb pontján van 😅 így nálunk sosem áll a víz, abban a pillanatban, ahogy eláll az eső, a talaj elissza a vizet.
✅Aki legalább 10 napra érkezik, még ha ki is fog 2-3 nap borongósabb esősebb időt, biztos hogy nem fog csalódni az időjárásban.
✅A sziget egyik oldalán az óceán (monszuntól függően) mindig hullámos, a másik mindig sima. Mindenki megtalálja a számára megfelelőt.
A szél, az már egy másik kérdés. Ha a szél erősebb, akkor bizony akadályozhatja a fakultatív kirándulásainkat, mert sajnos a nagy hullámokban nem tudunk kihajózni. De ez csakúgy megtörténhet egy decemberi vagy januári időpontban, mint egy júliusi vagy szeptemberiben." (Vendégház az Édenben - FB, 2021)
1970. 01. 01. 01:00 |

Easy rider - Elter Karcsi fotója
Jemen földrajza változatos és összetett, amely öt fő régióra osztható:
Parti síkság: A Tihamah parti síkság alacsonyan fekvő, lapos terület, amelynek egyes részei nagyon termékenyek a hegyekből lefolyó patakok miatt. A Föld legforróbb helyei közé tartozik Tihamah. A legtöbb település a part mentén található, mert a sós tengeri levegő enyhíti a hőség hatását.
Nyugati hegységek: A parti síkság hirtelen véget ér a nyugati hegységnél, ahol az Afrikából érkező monszunesők a Vörös-tengeren áthaladva felerősödnek, és a hegyek csipkézett csúcsai által megakadályozva kicsapódnak. A nyugati hegység egyes részei, különösen Ibb és Ta'izz, esőerdőkre jellemző csapadékmennyiséget kapnak, ami termékeny földet biztosít kávé, qat, búza és cirok termesztéséhez. A hegyek itt hosszú emelkedőkkel rendelkeznek; legtöbbjük 600 m-ről 2,135-3,050 m magasságig emelkedik. Jelentős csúcsok közé tartozik a Jabal Sumarah, Jabal Ba'dan, Jabal Sabir és Jabal Ad Dukayik, mind körülbelül 3,000 m magasak.
Középső hegységek: Ez inkább egy fennsík, dombos területekkel a tetején, mert a hegyek kevésbé csipkézettek és kevesebb csapadékot kapnak, mivel a legtöbb eső a nyugati hegységben hullik le. Az Arab-félsziget legmagasabb hegyei itt találhatók, beleértve a legendás Jabal an Nabi Shu'ayb-ot a főváros, Sana'a közelében, amely körülbelül 3,660 m magasságban fekszik. A középső hegységek egyes részei rendkívül termékenyek, mint például Dhamar környéke, és a középső hegységek hőmérséklete is szélsőséges. A napi hőmérsékleti ingadozások a legnagyobbak a világon, nappali csúcshőmérséklet körülbelül 26-27 C, míg éjszaka fagypont alá süllyedhet. A középső hegységek nagy része, a hegyeket kivéve, 2,000-2,440 m magasságban található.
Központi fennsík: A középső hegységek fokozatos lejtése után egy 915-1,525 m magasságú fennsíkra érkezik, amelyet völgyek és wadik, vagyis patakok szelnek át. Ez a terep nem olyan durva, mint a középső vagy nyugati hegység, de a növényzet csak a völgyekben vagy a wadik közelében lehetséges, mert ezek sok öntözővizet biztosítanak a csapadékból, amely csak a távoli területeken fordul elő. Villámárvizek nagyon gyakoriak. Ez a fennsík Shabwah-tól Hadhramauton és Al Mahrán keresztül Dhofarig terjed Ománban, amelyet sok jemeni Nagy-Jemen részének tekint, nem is beszélve Najranról, Jizanról és Asirról Szaúd-Arábiában.
Sivatag: A Rub Al-Khali, azaz az Üres Negyed, a világ legveszélyesebb sivataga és a legnagyobb homoktenger, Északkelet-Jemenben, Délkelet-Szaúd-Arábiában és Északnyugat-Ománban található. Évekig egyáltalán nem esik eső, és szinte nincs növényzet. A hőmérséklet elérheti a 61°C-ot.

Sokotra - sárkányfa - Ohotin Viktor fotója
Az ország klímája száraz és forró, a csapadék mennyisége a domborzati viszonyoknak megfelelően változik. A tengerparti sávban ehhez magas páratartalom is társul. A belső területeken meglehetősen nagy a napi hőingadozás: éjjel nem ritka a fagypont körüli hőmérséklet, miközben nappali hőmérséklet általában 30 °C körüli.
Dél-Arábia és Jemen modernkori története 1918-ban kezdődött, amikor Jemen elnyerte függetlenségét az Ottomán Birodalomtól. 1918 és 1962 között a Hammaddin család uralta monarchiáként. Észak-Jemen 1962-ben vált köztársasággá. Dél-Jemen viszont csak 1967-ben vált függetlenné a britektől. 1970-től Dél-Jemen kommunista kormányzati rendszert honosított meg.
A két ország 1990-ben egyesült Jemeni Köztársaságként.
Részletes:
Jemen régóta a kultúrák kereszteződésében létezik, Dél-Arábiában való elhelyezkedésének köszönhetően kapcsolódik a Közel-Kelet legősibb civilizációs központjaihoz. A Kr. e. 12. század és a 6. század között a minaeai, sabaei, hadramauti, qatabani, ausani és himjarita királyságok része volt, amelyek ellenőrizték a jövedelmező fűszerkereskedelmet, majd etióp és perzsa uralom alá került. A 6. században a himjarita király, Abu-Karib Assad áttért a zsidó hitre. A 7. században az iszlám kalifák kezdték meg az ellenőrzés kiterjesztését a területre. A kalifátus felbomlása után Dél-Arábiát számos dinasztia irányította, amelyek részben vagy egészben uralták Dél-Arábiát. Perzsa eredetű imámok időszakosan 160 évig uralkodtak Jemenben, teokratikus politikai struktúrát hozva létre, amely a modern időkig fennmaradt.
Az egyiptomi szunnita kalifák a 11. század során Jemén nagy részét elfoglalták. A 16. századra, majd ismét a 19. századra Jemen az Oszmán Birodalom része lett, és egyes időszakokban az imámok egész Jemen felett gyakorolták az irányítást.
Dél-Arábia és Jemen modern történelme 1918-ban kezdődött, amikor Jemen függetlenné vált az Oszmán Birodalomtól. 1918 és 1962 között Jemen a Hamidaddin család által uralt monarchia volt. Észak-Jemen 1962-ben köztársasággá vált, de csak 1967-ben vonult ki a Brit Birodalom, amely a 19. században védelmi övezetet alakított ki Áden dél-arábiai kikötője körül, és létrejött Dél-Jemen. 1970-ben a déli kormány névlegesen kommunista kormányrendszert fogadott el. A két ország 1990. május 22-én egyesült Jemen Köztársaság néven.
Az egyesülés azonban nem vezetett békéhez. Az USS Cole nevű amerikai hadihajót 2000-ben megtámadta az Al-Káida Ádenben, miközben üzemanyagot vett fel. Azóta az Arab-félszigeti Al-Káida megerősödött az országban, és az Egyesült Államok válaszul többször támadott jemeni célpontokat drónokkal. A hosszú ideig tartó diktátor, Ali Abdullah Szaleh kormánya az arab tavaszhoz kapcsolódó drámai tiltakozások közepette bukott meg 2012-ben, de utódja, Abd Rabbu Manszúr Hadi korábbi alelnök alig sietett a tüntetők által követelt reformok bevezetésével, és a síita húszik milíciája 2015 februárjában átvette a kormány irányítását. A szunnita arab kormányok, különösen Szaúd-Arábia, közel álltak Szalehhez és Hadihoz, és ellenzik a síita uralmat ebben az arab országban. Egy szunnita iszlamista koalíciót, az Al-Islahot támogatják a húszi erők elleni polgárháborúban, és brutális bombázási kampányt vezettek, amely jelentősen károsította az ország infrastruktúráját
6,8 millió jemenit azonnali éhezés fenyeget, további 10,2 millió jemeni van válságban, vagyis gyakorlatilag már ők is éheznek, csak az életük nincs veszélyben. Közvetlen veszélyben. Még.
Ez összesen 17 millió ember, Jemen teljes, 28 milliós népességének több mint 60 százaléka.
Az éhínség Jemen két legnépesebb kormányzóságában, a népesség negyedének otthont adó Taiz és Hodeidah kormányzóságokban a legfenyegetőbb. Ebben a két tartományban zajlik legintenzívebben a háború.
A helyzetet nem egyszerű megoldani, mert abban nagyon nagy szerepet játszik az országban évek óta dúló, mostanra nemzetközi konfliktussá, jelző nélküli háborúvá szélesedő polgárháború. (2017)

2025-ben is igaz maradt: Jemen a világ egyik legnehezebb helye, ha valaki nőnek születik. A legfrissebb ENSZ-jelentések szerint a jemeni nők több mint 65%-a még mindig analfabéta. Az oktatásban részt vevő lányok száma minimálisan nőtt ugyan, de továbbra is a fiúk élveznek elsőbbséget, ha a szülők csak egyik gyerekük taníttatását tudják finanszírozni. Bár a Szanaai Egyetem hallgatóinak már közel fele nő, végzettségük megszerzése után legtöbbjük nem talál munkát: a konzervatív társadalmi normák és a háborús gazdaság gyakorlatilag kizárják őket a munkaerőpiacról.A gyerekházasságok továbbra is megrázóan gyakoriak. A szegénységbe süllyedt családok gyakran kilencéves lánygyermekeiket is férjhez adják, anyagi túlélésük reményében. Bár korábban létezett törvény, amely megtiltotta a 15 évesnél fiatalabbak házasságát, a kilencvenes években ezt eltörölték, arra hivatkozva, hogy a szülők joga eldönteni, mikor adnak férjhez egy lányt. Egyes civil szervezetek szerint ma is minden negyedik jemeni menyasszony 15 év alatti, noha a pontos adatokhoz nehéz hozzáférni a politikai zűrzavar és a cenzúra miatt.
A házasság Jemenben nemcsak társadalmi intézmény, hanem egyenlőtlen jogi konstrukció is. A törvények értelmében a nők nem hagyhatják el a házat férjük engedélye nélkül, és a házastársi kapcsolatot szabályozó rendelkezések nem ismerik el a házasságon belüli nemi erőszak fogalmát. A női jogokat súlyosan korlátozzák: tilos számukra a kerékpározás, nem tartózkodhatnak férfi barátok társaságában, nem utazhatnak egyedül, nem dönthetnek önállóan a továbbtanulásról, és válni sem tudnak férfi hozzájárulás nélkül. Az életüket minden pillanatban a „nemük” határozza meg.
Sokan talán még mindig csak térképen látták Jement, vagy misztikus, távoli világnak képzelik. Pedig Jemen valóság – egy lenyűgözően szép, de mélyen sebzett ország, ahol a hétköznapok túlélésért folytatott harccá váltak. A több mint egy évtizede tartó polgárháború, a szaúdi és iráni befolyás harca, a síita–szunnita ellentét és a totális politikai összeomlás szétzilálta az államot és a társadalmat egyaránt.
Egy ország, ahol egy nőnek lenni nap mint nap bátorságot, kitartást és hallgatást jelent – miközben a világ legtöbbször csendben félrenéz.

Egy jemeni mézbolt előtt üveg- és műanyagpalackokban árulják a helyi mézfajtákat.
Előfordulhat, hogy azt gondolnád, Jemen az egyik etnikailag homogénebb ország a Közel-Keleten, ha csupán azt tudnád, hogy a lakosság közel 100%-a arabnak vallja magát. Azonban sok jemeni erősen kötődik helyi, szektás és törzsi identitásához, és a politikai különbségek is mélyek, ami gyakran vitatott és néha erőszakos sokszínűséget eredményez.
A jemeni emberek jellemző tulajdonságai, szokásai, hagyományai és társadalmi berendezkedése sokrétű és összetett, mélyen gyökerezik a történelmi és kulturális hagyományaikban. Íme néhány jellemző vonás:
Társadalmi és kulturális jellemzők:
Vendégszeretet: A jemeni emberek híresek a vendégszeretetükről. Az idegenek meghívása otthonukba és megvendégelése gyakori és elvárt viselkedés. A vendégszeretetet vallási és kulturális kötelességként is kezelik.
Család: A család központi szerepet játszik a jemeni társadalomban. A nagycsaládok gyakran együtt élnek, és a családi kötelékek nagyon erősek. Az idősebb családtagok tisztelete különösen fontos.
Törzsi azonosságtudat: A jemeni társadalom jelentős részét a törzsi hovatartozás határozza meg. A törzsek közötti kapcsolatok és az ezekhez fűződő identitás nagy befolyással bír a mindennapi életre és a politikai helyzetre is.
Vallási és kulturális szokások:
Vallás: Az iszlám, különösen a szunnita és síita ágazatok, mélyen áthatja a jemeni élet minden aspektusát. A vallás nemcsak a spirituális életben, hanem a társadalmi normákban és törvényekben is központi szerepet játszik.
Qat: A qat rágása társadalmi szokás, amely a nap jelentős részét kitölti. A qat rágása közösségi tevékenység, amely során az emberek összegyűlnek, beszélgetnek és üzleteket kötnek.
Női egyenjogúság:
Nők helyzete: A jemeni nők helyzete nagymértékben függ a lakóhelyüktől és a helyi kulturális normáktól. A városi területeken a nők számára több lehetőség nyílik az oktatásra és a munkavállalásra, míg a vidéki területeken a hagyományos nemi szerepek és a korlátozások erősebbek lehetnek. A nők jogai és lehetőségei jelentősen korlátozottak, és a női egyenjogúság kérdése komoly kihívásokkal néz szembe.
Idősek tisztelete:
Idősek tisztelete: Az idősebbek tisztelete és megbecsülése mélyen beágyazódott a jemeni kultúrába. Az idősebb családtagok iránti tisztelet megnyilvánul a mindennapi életben, a döntéshozatalban és a családi tanácskozásokban.
Vérmérséklet és viselkedés:
Vérmérséklet: A jemeni emberek általában barátságosak és vendégszeretőek, de a kulturális és törzsi hagyományok miatt a viselkedésük és hozzáállásuk változhat. A tisztelet és az udvariasság alapvető elvárás, különösen az idősebbekkel és a vendégekkel szemben.
Konfliktuskezelés: A törzsi hagyományok és a törzsi igazságszolgáltatás még mindig jelentős szerepet játszanak a konfliktusok megoldásában, bár a modern jogrendszer is érvényben van.
Ünnepek és hagyományok:
Hagyományos öltözet: A hagyományos jemeni öltözetek, mint például a férfiak által viselt „jambiya” (görbe tőr) és a nők által viselt „abaya” (hosszú köpeny), még mindig gyakoriak és a kulturális identitás fontos részét képezik.
Ünnepek: Az iszlám vallási ünnepek, mint az Eid al-Fitr és az Eid al-Adha, kiemelkedő fontossággal bírnak. Ezek az ünnepek családi összejövetelekkel, közös étkezésekkel és imákkal járnak.


A fotón a jemeni nők hagyományos iszlám öltözetben láthatók: többen nikábot viselnek (arcot is takaró fekete fátylat, amely csak a szemeket hagyja szabadon), míg mások hidzsábot (a hajat és nyakat fedő kendőt), hosszú fekete abajával kombinálva. - B. A. fotója

Szana-i fűszer- és édességbolt, ahol hatalmas választékban kínálnak színes fűszereket, magvakat, gyógynövényeket és tradicionális csemegéket. - Elter Karcsi fotója

A képen jemeni férfiak láthatók hagyományos viseletben: hosszú fehér ruhát (thobe vagy futa) és zakót hordanak, övükben pedig ott a jellegzetes görbe tőr, a dzsambia, amely a férfiasság és társadalmi státusz szimbóluma. Ilyen öltözetben rendszerint ünnepi vagy közösségi alkalmakra, például esküvőkre, vallási ünnepekre vagy törzsi összejövetelekre gyűlnek össze. - Elter Karcsi fotója
Jemenben a turistának fokozott elővigyázatosságot kell tanúsítania. A viselkedésben és főleg az öltözködésben alkalmazkodni kell a helyi szokásokhoz és hagyományokhoz. Ennek megfelelően a nők részére ajánlott a zárt ruhák viselése, a mélyen dekoltált, hátat, vállakat szabadon hagyó, lenge öltözékek viselése egyáltalán nem ajánlott!
Kerülendő dolgok
Bizonyos dolgokat kerülni kell, mert helytelenítéssel találkozhatnak, és ezeket mindenképpen érdemes elkerülni a tartózkodás során.
Politika
Kerüld az Egyesült Államokról való beszélgetést — sok jemeni úgy érzi, hogy az USA „beleavatkozik” az ország ügyeibe, és több kárt okozott, mint hasznot.
Kerüld Izrael témáját — akárcsak az arab világ többi részén, sok jemeni negatív érzéseket táplál Izraellel szemben.
Vallás
Az iszlám Jemen államvallása, és minden jemeni életében fontos szerepet játszik. Akárcsak az arab világ többi részén, a vallás kényes téma. Mindig érzékenyen és tisztelettel közelítsd meg a vallási kérdéseket.
Vallási helyek látogatásakor viselkedj és öltözködj megfelelően. Néhány mecsetbe nem léphetnek be nem muszlimok. Ha nem vagy biztos, kérdezz.
Ramadán idején tartózkodj a nyilvános evéstől, ivástól, dohányzástól és rágástól. Ennek elmulasztása rendkívül tiszteletlennek számít.
Ne kritizáld vagy beszélj rosszul az iszlámról; Jemenben szigorú blaszfémiatörvények vannak.
Ne beszélj vallásról agnosztikus nézőpontból; ezt teljesen értetlenül fogadják.
Kerüld a térítéssel kapcsolatos bármilyen utalást; az áttérés Jemenben bűncselekmény.
Egyéb
Ez egy muszlim ország. Légy érzékeny arra, hova irányítod a kamerádat. Rengeteg nagyszerű fotólehetőség van minden sarkon (a kérdés általában az, mit hagyj ki az egyes képekből), de ha embereket fényképezel, mindig kérdezd meg előtte. Az „mumkin akhud sura minak?” arab kifejezés nagyon hasznos. Soha, de soha ne próbálj meg nőkről képeket készíteni, még akkor sem, ha te magad is nő vagy. Ez nagy sértésnek számít, és akár súlyosabb következményekkel is járhat. Ne próbálj fényképezni semmit, ami stratégiai jelentőségű lehet (pl. amit legalább egy katona vagy rendőr őriz). Azonban, ha udvariasan kérdezel és az őrök jókedvűek, akár emlékfotót is készíthetsz egy géppisztolyt tartó katonával!
Annak ellenére, hogy közel van a gazdagabb olajtermelő országokhoz, Jemen a világ egyik legszegényebb állama. Sok helyi számára az életkörülmények nagyon nehezek. Turistaként számíts arra, hogy a helyi kereskedők magasabb árakat kérnek tőled. Miközben tudatában vagy a jemeni szegénységnek, ne engedj az együttérzésből fakadó kísértésnek, hogy megfizesd az első árat. Az alkudozás az élet része a világ nagy részén, és minden vevőtől elvárják.
Ha egy terület le van zárva, annak nagyon jó oka van. Bármennyire is csábító lehet a bátor felfedező szerepében tetszelegni, nincs ok arra, hogy növeld az emberrablás vagy rosszabb esélyeit, hacsak nem feltétlenül szükséges.
Emellett készülj fel arra, hogy gyakran kérnek majd tőled tollat (qalam, galam) a helyi iskolák számára, valamint édességet (bonbon). Az előbbi esetben, ha van egy felesleges tollad, érdemes lehet megfontolni az adományozást. Az utóbbi esetben viszont ellenállj a kísértésnek, hogy édességet adj, mert ez elvárást teremthet a következő külföldi érkezővel szemben. Mondani sem kell, hogy ne adj pénzt („fulus!” „bizniz!”) gyerekeknek. Inkább helyi jótékonysági szervezeteknek adományozz.
A jemeni konyha jelentősen eltér az Arab-félsziget többi részétől, és valódi fénypontja lehet bármelyik jemeni utazásnak—különösen, ha helyiekkel együtt élvezheted (ez egy meghívás, amit a látogatók gyakran kapnak, még többször, mint amire számítanak).
Főételek:
Salta: Ez a jemeni konyha jellegzetes étele, egy húsalapú pörkölt, amit görögszénával fűszereznek és általában a főétkezés végén szolgálnak fel. Az íze elsőre meglepő lehet az újoncok számára, de mindenképpen érdemes megszokni.
Mandi: Egy népszerű húsos és rizses étel, amely a Hadhramaut régióból származik. A mandi különlegessége abban rejlik, hogy a húst agyagkemencében sütik, és a rizs fölé akasztják, így a húslé a rizsre csepegve főzi azt meg.
Desszertek:
Jemeni méz: Különösen híres az egész régióban, és a legtöbb desszert bőségesen tartalmazza.
Bint al-sahn: Egyfajta lapos tésztaétel, amit mézzel öntenek le.
Jemeni mazsola: Szintén érdemes megkóstolni.
Egyéb érdekességek:
Qat: Noha nem étel, érdemes megemlíteni a qat levelet, amit szinte az egész jemeni lakosság rágcsál ebéd után egészen vacsoráig. A növényt az egész országban termesztik, és a helyiek szívesen kínálják meg vele a látogatókat. A qat rágása művészet, de az alapötlet, hogy a kis, puha leveleket és ágakat (a keményeket nem) rágják, és egy nagy golyót formálnak belőlük az arcukban. A qat enyhe stimuláns hatású, étvágycsökkentő és álmatlanságot is okozhat. Azonban a qat rágása számos egészségügyi problémát is okozhat, beleértve a száj- és nyelőcsőrákot, így óvatosan érdemes fogyasztani.
Italok:
Jemen hivatalosan száraz ország, azonban nem muszlimok maximum két üveg alkoholos italt hozhatnak be az országba, melyeket csak magánterületen fogyaszthatnak el. Nyilvánosan alkohol hatása alatt mutatkozni nem ajánlott.
Sokféle gyümölcslevet és üdítőt lehet kapni, de kerülni kell a lepukkantabb gyümölcslé boltokat, mivel azok csapvizet is használhatnak alapként. A jemeni teát (shay) és kávét (qahwa vagy bun) gyakran fogyasztják étkezéshez. A jemeni kávé jóval gyengébb, mint a félsziget más részein található erős török kávé.
A csapvizet kerülni kell, de palackozott víz szinte mindenhol kapható, akár hűtött, akár szobahőmérsékletű változatban.

Az asztalon egy tipikus jemeni étkezés látható. A hatalmas lapos kenyér a khubz vagy tandoor kenyér, amelyet szinte minden fogás mellé fogyasztanak. A fekete cserépedényekben különféle raguk és szószos ételek vannak, köztük valószínűleg saltah (húsos-zöldséges egytálétel, tetején habosított hilbeh, azaz fenugreek szósz) és más fűszeres főzelékek. A tányér közepén friss saláta látható joghurttal vagy labneh-vel, zöldségekkel körítve. Az italok között frissen facsart gyümölcslevek (pl. mangó, lime) és tea szerepelnek. Ez a terített asztal jól mutatja a jemeni konyha egyszerű, de gazdag és tápláló jellegét.



Jemeni férfi sólymával, amely a hagyományos vadászat és a társadalmi rang jelképe.

Elter Karcsi fotói
* az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon
© Utikritika.hu. 2012.
Amerikai Egyesült Államok | Amszterdam | Argentína | Ausztrália | Ausztria | Bahama-szigetek | Balatonszéplak-felső | Bali | Barcelona | Berlin | Ciprus | Dominikai Köztársaság | Dubai | Egyiptom | Franciaország | Görögország | Hajóutak | Horvátország | Hongkong | India | Isztambul | Kanada | Kanári-szigetek | Kuba | Kvarner-öböl | London | Madrid | Malajzia | Maldív-szigetek | Mallorca | Mauritius | Málta | Mexikó | Nagy-Britannia | Németország | New York | Olaszország | Párizs | Portugália | Róma | Seychelle-szigetek | Sharm el-Sheik | Skócia | Spanyolország | Sri Lanka | Szingapúr | Thaiföld | Törökország | Toszkána | Tunézia | Vietnam | Zöld-foki Köztársaság
Még nem érkezett hozzászólás.