ÚTIKRITIKA.HU / Bakuban és környékén - Jóna Dávid úti beszámolója






hirdetes

útikritikák


Bakuban és környékén - Jóna Dávid úti beszámolója

Egy hét Azerbajdzsánban

Mondhatnánk, hogy nem volt annyi pénzünk, hogy a Balatonra menjünk nyaralni, így 2023 májusában a légvonalban 2575 km-re lévő Budapest méretű, valamivel több mint 2 millió lakosú azeri fővárosba utaztunk.

Az általános iskolai földrajzórán - az egykori Szovjetunióhoz tartozó Baku - kis olaj piktogramján túl az Eurovíziós dalfesztivál, a Ferencváros BL ellenfele Qarabag FK és a Forma1 ugrott be nekünk elsőre és valójában nem sok mindent tudtunk az országról.

Forma1 boxutca

„Magyarisztán”, így hívnak minket, és szív környékére tett ökölbe szorított kézzel mosolyogva üdvözölnek minket, mint rokonokat. Sorolnak magyar városokat (Budapest mellett Debrecen, Székesfehérvár), említik a hunok nagy fejedelmét, Attilát, akiktől az ő tudásuk szerint származunk.

Valami van, hiszen az 1895-ös Zichy-expedíció egyik történész tagja madzsar előnevű földrajzi helyeket, sőt várost is talált. És az valóban izgalmas, hogy vannak szóazonosságok és ha a helyiek beszélgetését hallgatjuk Bakuban, mintha a magyar hangsúlyokat hallanánk.

Magyar vonatkozásként találkoztunk Palvin Barbara plakátarcával, minden trafikban kapható Hell energiaitallal és Strühmer csokoládékkal (a német származású cégalapító Frigyes 1883-ban csokoládégyárat épített, és meghonosította Magyarországon a nagyüzemi csokoládégyártást. Kultúbonbonként mesélem, hogy ők találták fel 1934-ben a csokimikulás ősét, a csokinyuszit. 1941-ben került először a boltok polcaira a klasszikus táblás Tibi csoki, amit az alapító dédunokájáról neveztek el.).

Az egyik utazó írta és igaza van: Baku komoly identitásválságban van, de ez teszi igazán érdekessé. Van egy középkori muzulmán városmag, amely fölé lepukkant szovjet lakótömbök közül kinővő, hivalkodó felhőkarcolók emelkednek. Kicsit időutazás: 30-40 évvel vissza, kicsit időutazás a jövőbe.

150 évvel ezelőtt Bakunak mintegy nyolcezer lakosa volt, és a szétszórt (akkoriban még nagyon primitív) kőolajkutaktól eltekintve más látványossággal nemigen dicsekedhetett. Sokáig Azerbajdzsánt csak a mindenre elszánt utazók keresték csak fel.

Aztán 1999-ben jött James Bond, alias Pierce Brosnan, és a Világ nem elég filmben megmutatta a sivatag közepén lévő azeri olajmezőket. Önmagában ez nem túl látványos filmbeli jelenet, ám mégis sokatmondó.

Mi úgy láttuk, hogy a turizmus fellendülését a Covid-járvány, majd az orosz–ukrán háború is erősen megakasztotta. Vidéken találtunk olyan üdülővárost, ahol a bezárt éttermek, szállodák, nyaralók Csernobil-i hangulatban álltak, mutatták, hogy voltak egykor szebb napok is errefelé.

A gyors összefoglalása az egy hétnek így nézne ki: kontrasztok, kulturális turmix, amiből kimagaslik az orosz és a török hatás, némi perzsa, némi arab, kicsit európai (francia mintára kialakított utcakép), kicsit ázsiai. Világmárkák és utánzataik. Rend, káosz, tisztaság, nyomor, kivagyiságból épített Dubai utánzatok (amelyek szintén nagyrészt üresen állnak), oázisként működő virágokkal teli gondozott városi parkok. Személyi kultusz, az Aliyev család komoly gazdasági sikereket elérő diktatúráját rendőrök védik, akik persze ott vannak mindenhol (cserébe közbiztonság, békesség van).

Azeri hősök képei, háborús plakátok (Qarabağ Azerbaycandır!). Az örményekkel vívott Hegyi-Karabah-i háború, ami már eddig 30 ezer áldozatot követelt, Putyin a két veszekedő országfőt átmeneti békére, azaz puskaporos tűzszünetre utasította. Villongások, hazafias beszédek, ökölrázások vannak. Az azeriek úgy tartják örményt ölni nem gyilkosság, hanem dicsőség. Szóval nem lesz könnyű a megegyezés. Igazságot ne akarjunk tenni! Egy tengerparti részen, az üvegpaloták tövében elterülő a 2020 őszén vívott, 2. karabahi háborúban zsákmányolt hadi eszközökből álló Trófea Parkban, kilőtt örmény tankokat, teherautókat állítottak ki.

Felhúztak egy olyan „dicsőség falat” is, ami a harcokban elmenekült örmények autóinak rendszámtábláiból áll. Nem kicsit nyomasztó.

Vasszúnyog olajkutak bólogatnak ezrével (szárazföldön és a vízen egyaránt), az ország GDP-jének 95%-át adja az olaj (A Lukoil céggel kötött szerződés szerint 2015-ben már napi 2600 tonna fekete aranyat szivattyúztak ki). A világ első tengerre telepített fúrótornyából 1949. november 7-én késő este tört fel először a fekete arany.

Kevesen tudják viszont, hogy a bakui kőolajtermelésből a svéd Nobel-család is jócskán kivette a részét - a Rotschild családdal együtt. 1877 és 1901 között a Nobel-testvérek - Alfred, Ludvig és Robert vállalata több mint 500 kutat fúrt, 150 millió hordó olajat termelt, és 12 000 munkást foglalkoztatott. Az 1800-as évek végén Baku produkálta a világ kőolaj-kitermelésének csaknem 50%-át, ekkor épült fel a Nobel-ház is, ami többek között arról is híres, hogy ebben a házban került beszerelésre az első légkondicionáló berendezés, valamint az első Bell-féle telefonos hálózat az Orosz Birodalomban. A Nobelek építették meg az első (a nép által "kakukknak" nevezett) vasútvonalat, ami az olajszállítás költségeit is csökkentette. 1918-ra a Nobel család a bolsevikok elől Stockholmba menekült. A Vörös Hadsereg 1920 áprilisában lépett be Bakuba.

Az ország szárazföldi határai lezárva (Azerbajdzsán egyébként Örményországgal, Grúziával, Oroszországgal, Iránnal és rövid szakaszon Törökországgal határos), így külföldi rendszámú autó nincs, turisták is alig (azok fele orosz, a Wizzair közvetlen járatának köszönhetően néhány magyar). A Kaszpi tenger fürdésre alkalmatlan (a bakui részen a 4 km hosszú parti sétányon korzóznak a népek), de kulturális, természeti és gasztronómiai kiránduláshoz biztos élmény.

A Kaszpi-tenger 28 méterrel a tengerszint alatt helyezkedik el. Átlagos mélysége 184 méter. Északról dél felé mélyül, legmélyebb pontján eléri az 1025 métert is. 371.000 négyzetkilométer, térfogata 78.200 köbkilométer, ezzel a Kaszpi-tenger, amennyiben tóként tekintünk rá, méretét tekintve első a ranglistán. A különleges állóvizet több, bő vízhozamú folyó táplálja, köztük a Volga és a Kura is. A tudósok szerint hasonló pusztító ökológiai katasztrófa fenyegeti, mint a néhány száz kilométerre innen található testvére, az Aral-tó esetében.

Azerbajdzsán népességének 96,9%-a muszlim, azon belül is az iszlám síita irányzatát követik. Mecsetekbe be tudtunk nézni (cipőt le, jöjjön be!), ami számunkra önmagában különleges volt. A müezzin napi ötször invitál (recitál), ez az ottani csomag része.

A közlekedésről pár szót. Az utcákat többségében egyirányúsították, így nehéz frontálisan ütközni. A sáv felfestésekkel nem törődnek. A városban 3-4 sávos proszpekteken száguldoznak az autók, 90-nel lehet menni és mennek is. A szintén 3-4 sávos autóúton, ami félig autópálya, ott minden megtörténhet, tolatás, szembejövő biciklis, átszaladó iskoláscsoport. A portyázó rendőröket nem érdekli, hiszen nincsenek út menti pihenő kiállók, kevés felüljáró, leállósáv.

Az autók dudálnak, így beszélgetnek, mindig és mindenki dudál. Zebra sok helyen nincs, de ha van is, akkor a gyalogosnak nincs ott elsőbbsége. Az úton félévszázados Zsigulik, szürreálisan megpakolva, Volgák és Moszkvicsok, Zaporozsecek és ugyanakkor a legújabb Lexus terepjáró, prémium német márkák BMW és Mercedes szépségek. Vidéki településeken az utcák nincsenek lebetonozva, kátyúk mindenhol.

A tömegközlekedés olcsó, de jól működik a Bolt és az Uber is, valamint a Londonból koppintott taxik is. Egyébként sok az alkalmi taxis is. A benzinkutak mindenhol ugyanazért az árért adják az üzemanyagot, a diesel 160Ft/l volt, a benzin 200 Ft/l. A városban – néhány hely kivételével – ingyen lehet mindenhol parkolni.

Jelenleg Bakuban három metróvonal működik, az állomások és a vonalak jól jelöltek, így könnyű eligazodni a metróhálózaton. A metróállomások modern és tiszták. Baku gyors fejlődésére utal, hogy ez volt a Szovjetunió negyedik városa, amely metróhálózatot kapott 1967-ben.

Érdekességek: Szürreális, amit láttunk, a sivatagi kietlenségben egy öltönyös csávó sétál a semmi felé. Gyakori látvány az autójukban szunyókáló férfi, gondolom Godotra várnak. A város tele van férfifodrászattal, nőit nem láttunk. A teázókban is nagy többségben férfiak ülnek, dámáznak, sakkoznak, beszélgetnek, rózsafüzért morzsolnak. A parkban látott kislányok Nike cipőben és népviseletben jól mutatta a kultúrák találkozását.

Lenin-usánkákat és szovjet rekvizitumokat lehet kapni az óváros üzleteiben. A nagy áruházakat itt is MALL-oknak hívják, mindegyikbe „reptéri” átvilágítással lehet bemenni, itt nyugat-európai árak vannak.

Az utcák kóbor macskáit a járókelők etetik, sok macska van. Az emberek öltözködése stílustalan, többségük láthatóan rossz minőségű ruhát hord. A férfiak szeretnek öltönyben sétálni, jellemzően férfitársaságban. Kezüket fogó párt keveset látni, összebújás meg egyáltalán nem látható.

A piacon hihetetlen szín- és illat kavalkád a fűszereknél, teáknál, voltak gyümölcsök, amelyeket nem tudtunk azonosítani.

Az országút mentén állványra aggatott megnyúzott egész birka és kecske, mindenféle idénygyümölcsök, kefirek (kaukázusi). A kefir készítésének tudományát a legenda szerint maga Mohamed próféta vitte el a kaukázusi hegyi embereknek. Cserébe csak egy dolgot kért: ne terjesszék és őrizzék meg a kefir magokat, mert ha azok elhagyják a Kaukázus lejtőit, akkor a kefir elveszti a mágikus hatását. Az általunk kedvelt ayran egy kaukázusi joghurtital, enyhén sós és savanykás, nagyon finom ital, dönerhez (kebab) kifejezetten illik. A helyiek szerint itt terem a világ legjobb almája. A gránátalma felhozatal is jelentős, és megkóstoltuk, az eper is ott van a szeren.

A havi nettó átlagfizetés (2021-ben): 330 dollár, máshol 96 ezer forintnak megfelelő helyi pénz. Láthatóan vannak a rendszernek kedvezményezettjei.

A világ 120 országának 18.000 KFC franchise étterme közül a bakui a legnagyobb. Az 1600 m2-en elterülő gyorsétkezdét egy vasúti állomásból alakítottak át.

Baku (azeriül Baki) városa 28 méterre van a tengerszint alatt. A szelek városának is hívják. A belváros tiszta, több városi alkalmazott sepreget naphosszat, a metrólejáró lépcsőit naponta felmossák.

A város középkori magja: Icheri Seher, az óvárosban egy kupacban találhatók a nevezetességek, mecsetek, romok, fürdők, a Szűz-torony, a 15. századi Shirvansah-palota, a városfal, Nizami Street bevásárlónegyede (Nizami Ganjavi, a keleti reneszánsz legnagyobb képviselője, költő és gondolkodó, aki a 12. században született Azerbajdzsánban, Gandzsávban. A Khamsa (Öt) című műve a leghíresebb.). A főbb látnivalókat mutatják az oldalak, van itt kaktuszkert, Mini Venice, a London Eye óriáskerék kicsinyített formában, illetve a Sydney operaház hasonmása, ami egy vízparti bevásárlóközpont, egy összehajtott szőnyegre emlékeztető épületben egy valódi helyi különlegesség, a szőnyegmúzeum.

Siklóval (funicular) fel lehet menni a Flame tornyokhoz. A tornyok nevükből eredően a tüzet szimbolizálják, amely fontos szerepet játszik azerbajdzsáni nép életében. A három lángtorony, Baku egész látképét uralja és jól mutatja a városra jellemző kettősséget, amely a modernitásból és a hagyományok őrzéséből fakad. A tornyok építése hatalmas összeget, több mint 350 millió $-t emésztett fel és hűen tükrözi a város megalomániáját. Estére színes futófények díszítik. A mellette lévő emlékpark Mártírok sétányának végén van az örök fáklya, amely a Hegyi-Karabah területért vívott háború (1988-94) áldozatainak állít emléket.

Az óvárostól kicsit távolabb van a Heydar Aliyev Center, egy ikonikussá vált 57 500 m2-es épületkomplexum, amelyet Zaha Hadid iraki-brit építész hölgy tervezett. 2014-ben elnyerte a Design Museum Design of the Year díját. A nyolc emeletes központ 1000 férőhelyes előadóteremmel, ideiglenes kiállítóterekkel, konferenciaközponttal, műhelyekkel és múzeummal rendelkezik. A központ nevét Hejdar Alijevről (1923–2003) kapta, aki 1969 és 1982 között a szovjet Azerbajdzsán első titkára, 1993 októbere és 2003 októbere között pedig az Azerbajdzsáni Köztársaság elnöke volt. Az épület nemzeti büszkeség, a 200 manatos bankjegy hátoldalát díszíti. innen indították útjukra a 2012-es londoni olimpiára tartó azeri olimpikonokat.

Yanar Dag, az elolthatatlan tűz, földgáz okozta lángoló domboldal, szerintem nem több mint egy alföldi árokparton lévő gazégetés. 70 éve egy pásztor gyújtotta meg, azóta ég.

Viszont a Bakutól 60 kilométerre fekvő Qobustanba (Gobustan) viszont érdemes elutazni, ott láthatjuk a 2007 óta UNESCO védelem alatt álló híres qobustani sziklarajzokat, amelyek közül a legrégebbiek 15 ezer évesek lehetnek.

A környéken felfedezhetők a sár- vagy iszapvulkánok, amelyből vagy 300-400-at említenek. Úgy keletkeznek, hogy a metán a földfelszín felé haladva talál magának egy szeizmikus törésvonalat, amin homokot és vizet hozva magával sárként buggyan ki a földből.

Innen Baku felé tartva érdemes megállni a Bibiheybət mecsetnél.

Mi megnéztük az Ateshgah (jelentése a tűz háza) Tűztemplomot, amely a zoroasztriánus vallás központja volt. A zoroasztrizmus alapítója egy iráni próféta, Zarathusta volt, aki feltételezhetően a Kr.e. 2. évezredben élt. A zoroasztrizmus anno az ókori Perzsia uralkodó vallása volt, napjainkban kb. 200 ezer hívőt számlál. A templomaik középpontjában a tűz oltár áll, az örökké égő tűzzel.

És néhány praktikum:
Azerbajdzsán vízumköteles ország, minden magyar állampolgárnak elektronikus vízumot kell igényelnie a belépéshez, amit már a repülőtéren ellenőriznek. A vízumot egyszerűen az evisa.gov.az/en/apply-step1 oldalon lehet igényelni, ára 24 dollár. A vízum elkészítésének ideje kb. egy hét.

Biztonságos az ország? Az. A főváros különösen, hiszen minden be van kamerázva, erős a rendőri, városőrségi, biztonságis jelenlét. Részeget, hajléktalant nem látni! Elmentünk a sivatagba, a Kaukázusba sehol semmi kellemetlenség. A Hegyi-Karabahi részre nem lehet menni, le vannak zárva az utak.

Kell-e oltás, kell-e félni betegségektől? Nem. Palackos vizet ittunk, jobb a békésség, de a vidéki kétasztalos étterem ételeitől sem volt bajunk.

1 AZN (a helyi valuta a manat) = 200 HUF; 1 EUR = 2 AZN – a legtöbb helyen lehet bankkártyával fizetni, néhány döneresnél, a piacon, utcai árusoknál kell csak a helyi pénz.

Minden félórában indul a repülőtéri busz közvetlenül a kijárat elől, ami 1,3 manatért, átszámítva 260 Ft-ért bevisz a belváros szívébe a helyi Deák térre, a Május 28.-a térre (ugyanez nálunk 2200 Ft). 2 manatért egy plasztik kártyát kell venni (elég a csoportnak egy kártya) és az arra feltöltött összeget lehet leutazni/elutazni.

Milyen az étkezés? Az azeri konyha jellemzően húsos ételeket kínál, mint például a kebab, a plov (rizses hús) és a dolma (töltött zöldségek). A helyi ételek között megtalálhatók az őz-, bárány-, és marhahús ételek, a helyi sajtok és savanyúságok, valamint a szendvicsek és piték. Elfogultságom vállalva: nagyon finomat ettünk, báránysültek, különlegesen finom fűszerek, friss saláták, baklava sokféleség. Személyes kedvencem a sütlac, a pudingszerű sült tejberizs.

Szállásokat nem ajánlok, de a fővárosban van sok és jó szálloda. Érdemes a számítógép inkognitó üzemmódját használva több helyen megnézni.

Jó utazást Nektek! Dávid


Kommentek

Még nem érkezett hozzászólás.


Új hozzászólás beküldése

Név:
E-mail cím:*
Hozzászólás:


* az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon