ÚTIKRITIKA.HU / Moldova

A világon csupán három olyan ország van, amelynek nemzeti lobogója a két oldalán nem azonos motívumú. Paraguay és Szaud Arábia mellett Moldova zászlója ilyen.

Az ország területe nagyrészt síkságokból és dombokból áll, amelyeket a Dnyeszter és a Prut folyók szelnek át.

Az éghajlata szárazföldi, a nyarak melegek és a téli hónapok hidegek. A legmelegebb hónap július, amikor a nappali hőmérséklet általában 25-30 Celsius fok körül alakul. A leghidegebb hónap általában január, amikor a nappali hőmérséklet általában -5 és 0 Celsius fok között van. A csapadék jellemzően egyenletesebben oszlik el az év folyamán, de a legnagyobb mennyiség általában a nyári hónapokban esik.

Moldova területe többnyire mezőgazdasági célra hasznosul, és fontos ágazata a szőlő- és gyümölcstermesztés. Az országban jelentős az erdő- és vadgazdálkodás is. A folyók és tavak kiváló halászati lehetőséget biztosítanak.

Történelem

Moldova 1944-ben lett szovjet köztársaság. Sztálinék 1949-ben hozzávetőleg 250 ezer moldávot deportáltak Kazahsztánba és különböző szibériai területekre. Így ,,szovjetizálták Moldovát etnikailag is. Rosszabbul jártak, mint a magyarok. Nekik az orosz a hivatalos nyelvvé vált, a magyaroknak csak az iskolában kellett küszködnie a kötelező idegennyelvként oktatott orosszal.

,, Könnyű összekeverni Moldovát (Moldáviát) Moldvával. Tisztázzuk hát! Moldva ma Románia keleti része, korábban az egyik román történelmi állam, mely a Kárpátoktól (Erdélytől) keletre fekszik (a másik történelmi román állam a Havasalföld, a Kárpátoktól délre található). Moldva számunkra legjelentősebb vonatkozása, hogy itt élnek a csángó magyarok. Moldvát a mai Moldáviától (másik nevén Besszarábiától) a Prut folyó választja el. A két terület jórészt megegyezik a magyar történelemből Etelköz néven ismert területtel, ahonnan egyes történészi vélekedések szerint a magyarok a Kárpát-medencébe vonultak, ennek feltételezett oka más sztyeppei törzsek meg-megújuló támadásai voltak. Moldva és mai Moldávia a történelem során többször is azonos fennhatóság alá tartozott, például a román ortodox egyház által szentté avatott Stefan cel Mare, azaz Nagy István moldvai fejedelem (1457–1504) idején.

A területről biztosan elmondható, hogy a magyar nemzeti „nagylét” körülbelül Mohácsig terjedő időszakában magyar és szláv, a korszak vége felé török befolyás alatt állt, később főleg az orosz és a török, időnként az erdélyi befolyás volt a meghatározó. A változó területen uralkodó román (oláh, vlach) fejedelmek hol egyik, hol másik nagyobb hatalomnak fizettek adót, védelmet várva tőle.

Az 1700-as évek rendszeres orosz-török háborúit követően Moldávia, azaz Besszarábia orosz uralom alá került. Moldva 1859-ig megmaradt fejedelemségnek, majd Cuza ezredes egyesítette Havasalfölddel, s létrejött az első román állam, mely majd 1918-ban sok csalfasággal, budapesti forradalmi események katasztrofális következményeként megszerzi Erdélyt is.

1918-1940 között a teljes terület Románia (azaz Nagy-Románia) része, majd jön a Szovjetunió, és a németekkel kötött ún. Molotov-Ribbentrop paktumban szereplő dátumnál három nappal korábban bevonulva, mintegy 50 ezer román tisztviselőt, katonát meggyilkolva szovjet (azaz ismét orosz) területté teszi Besszarábiát.

A szovjet korszak végére az ország lakossága zömében (kb. kétharmad arányban) „moldovánnak” tartja magát, míg a fennmaradó 30-35% ukrán, orosz, román, lengyel, bolgár és gagauz. Ma a hivatalos nyelv a román és az orosz, de a hirdetmények, feliratok szinte csak román nyelvűek, míg a mindennapok kommunikációja nagyobb részt orosz nyelven zajlik.

Moldávia lakosságának majdnem egyharmada a főváros, Kisinyov agglomerációjában él, egy másik harmad vidéken, míg a harmadik harmad külföldön él, dolgozik, nagyobb részt Oroszországban, kisebb részben az Európai Unióban.

Az 1991-ben a függetlenségét kinyilvánító, kb. 3,5 millió lakosú Moldáv Szocialista Szövetségi Köztársaságban polgárháború tört ki. Ennek 1992-ben vége is lett, azonban eredménye máig hat. A Moldávián átfolyó Dnyeszter folyó bal partján ugyanis létrejött egy állam, a kb. félmillió lakosú Dnyeszter Menti Köztársaság (Transnistria), melyet csak Oroszország (és más szakadár országok, mint pl. Abházia) ismert el – ez jogilag Moldávia része, gyakorlatilag azonban az orosz 14. hadsereg „békefenntartása” révén önálló életet él önálló pénzzel, egyértelmű orosz befolyással.

Moldávia de jure és de facto létező másik része a Gagauzia, azaz a Gagauz Autonóm Tartomány 150 ezer lakossal, 1800 km2-en. A gagauzok tulajdonképpen ortodox keresztény törökök, de magukat az úzok, besenyők, kunok utódainak is tartják. Fővárosuk Komrat (románul Comrat), ahol a ma is gondozott Lenin-szobor árnyékában működik a keresztény törökök egyeteme, államhatalmi szervei, és ott áll egy szoborpark, benne többek között a párttitkárokból államfő-diktátorokká lett egykori szovjet tagköztársasági vezetők szobraival. Nagy hát a zavar, a közép-európai (s még inkább a nyugat-európai) vakargathatja feje búbját, miként is van ez az egész? (2016)" forrás

Kisinyov - Emlékeztető, hogy itt jelentős zsidó élet és hitélet múlt volt (1940-ben 70 ezer zsidó élt itt) - Ata fotója

Manapság

A kb. 400 eurós egy főre jutó bruttó nemzeti termékével Moldova statisztikailag nézve Európa legszegényebb országa. A bérekből, a nyugdíjból egyszerűen nem lehet megélni. Az ország gazdaságának összeomlását részben az akadályozza meg, hogy kb. egymillió moldovai dolgozik Nyugat-Európában és az ő hazautalásaikból él Moldova is, és rengeteg család is.

Parlament - v.g. fotója

Szolgálom a Hazát - v.g. fotója

lakótelep - N.L. fotója

A helyiekről

,, A moldávok általában nagyon barátságos, és segítőkész emberek, de idegennyelvtudással nem állnak valami jól. Az oroszt mindenki beszéli, így aki még tanult oroszul, és emlékszik is rá, az elboldogulhat. Angolul a fiatalabb generációt érdemes megszólítani. (2014)" forrás

N.L. fotója

N.L. fotója

Kisinyov - központi piac - kofa (szőlő kb.270 forintnak megfelelő heliy pénzért) - Ata fotója

Kisinyev- Sakkozók a téren - Ata fotója

A nők széles körben tiszteletnek örvendenek a moldáv társadalomban, talán jobban, mint bármely más európai országban. Moldovában sok női polgármester van, és több nő tölt be magas pozíciókat a kormányban, beleértve az elnöki tisztséget is 2020 óta.

Ahogy az egykori Szovjetunió területén általában, Moldovában is hagyományosan lovagiasan bánnak a nőkkel. A nők ne lepődjenek meg vagy ijedjenek meg, ha moldáv férfi barátaik kezdeményezik a számla kifizetését egy étteremben, minden ajtót kinyitnak előttük, és/vagy segítenek nekik tárgyak cipelésében. A férfiaknak meg kell érteniük, hogy a moldáv nők elvárják ezeket a finom gesztusokat.

A vidéki területeken társadalmi tabu a nők dohányzása és iszákoskodása.

Turista etikett

Ne vegyük biztosra, hogy minden moldovai magát románnak tartja. Legyünk tapintatosak e tekintetben. A beszélgetésekből aztán rendre kiderül, hogy a beszélgető partnerünk milyen nemzeti azonosságot vall, érez. Ez független attól, hogy a moldáv nyelvet lényegében minden moldovai románnak tekinti és mondja.
Vidéken, főleg falvakban rossz szemmel nézik, ha a turista lány/nő nyilvános helyen, utcán cigizik. Az ilyen nőt ott és ők "könnyűvérűnek" vélik.
Moldovában az emberek többnyire udvariasak az idősekkel, és átadják a helyet pl. a tömegközlekedési eszközökön. Kövessük a példájukat, amúgy persze bárhol máshol is.
Ortodox templomokba lépve a nőknek fedniük kell a vállaikat és kendővel kell takarniuk a hajukat. A férfiaknak illik levenni bármely fejfedőjüket.

A turisták valószínűleg magukra vonják a helyiek tekintetét. Ne ijedjen meg vagy lepődjön meg; ez nem ellenségességet, hanem inkább kíváncsiságot jelez. Előfordulhat, hogy emiatt egyesek úgy kezelik majd Önt, mint egy "sétáló pénztárcát" vagy valakit, aki "gazdag". Ha úgy érzi, hogy valaki átverni próbálja, egyszerűen ne vegyen tudomást róla, vagy mondja meg neki, hogy menjen el. Ne érezze szükségét, hogy udvarias legyen a simlisekkel.

A moldovai politikai diskurzus hajlamos polarizáló lenni. A moldovaiak három ellentétes táborra oszlanak: azok, akik szorosabb kapcsolatokat szeretnének az Európai Unióval, azok, akik szorosabb kapcsolatokat támogatnak Oroszországgal, és azok, akik azt szeretnék, hogy Moldova elkötelezze magát a semlegesség mellett.

Érdemes óvatosnak lenni a következő politikai témák megvitatásával kapcsolatban:

Románia és Moldova egyesülésének lehetősége érzékeny téma bizonyos körökben, különösen a pro-orosz moldovaiak között.
Kerülje a Dnyeszteren túli konfliktus felhozatalát; ez nagyon érzékeny beszélgetési téma lehet, és sok moldovai ellenzi Transznisztria függetlenségét.
Moldova és Oroszország kapcsolata összetett beszédtéma; míg Gagauziában és Transznisztriában egyesek kedvezően vélekednek Oroszországról, addig néhány pro-európai moldovai, különösen a jelenlegi kormány támogatói, nem néznek jó szemmel az orosz kormányra. Egyes moldávok úgy érzik, hogy Oroszország nem tett eleget annak érdekében, hogy elismerje a szovjetek szerepét az 1940-es évek közepén bekövetkezett éhínség okozásában.
Moldova Európai Unióhoz való csatlakozásának lehetősége különösen érzékeny téma a pro-orosz moldávok körében. Kerülje ennek megvitatását Gagauziában és Transznisztriában élő emberek előtt.
Az identitás kérdése különösen érzékeny téma Moldovában; a legtöbben "moldávnakk" vallják magukat, míg néhányan "románnak" (ami a pro-európai és egyesüléspárti moldovaiak körében gyakori). Ez a nyelvre is vonatkozik; bár a román a hivatalos nyelv Moldovában, néhányan "moldávnak" nevezik. A legbiztosabb módszer az, ha kipuhatoljuk, hogy a helyi beszélgető partnerünk a fenti táborok melyikéhez tartozik. .

Helyi konyha és gasztronómia

A Szovjetunió idején a Moldovia szovjet köztársaság volt a nagy komcsi ország egyik fő zöldség- és gyümölcstermesztő helye. Ma is nagyon finom, friss zöldségek és gyümölcsök teremnek itt, de már egy független országban. Az ételekben bőségesen helyet kapnak a zöldségek.

,, Nem lehet teljes egy moldáv út a helyi ételek-italok kipróbálása nélkül. Moldova alapvetően mezőgazdaságból élő, paraszti jellegű agrárország. Már a szovjet időkben is, mint a "Szovjetunió zöldségeskertje"-ként emlegették, napjainkig főleg a mezőgazdasági termékek exportja jelenti a fő devizaforrást: friss áruk mellett konzervek, húskészítmények, borok kerülnek ki a nemzetközi piacra. Az agrárium termékei nemcsak a Földön népszerűek: a Nemzetközi Űrállomás űrhajósételeit is Moldovában gyártják, erről külön írás szól: Moldova a világűrben.

Rengeteg a zöldség, gyümölcs, a vegetáriánusok paradicsoma az ország. Az étkezés bőséges előételekkel kezdődik: saláták, hidegtálak sokasága vezeti be a levest, majd a főfogást. A húsevők sem panaszkodhatnak: a csirke és a disznó számít fő ételnek, de a sok folyó, tó gazdag halállománnyal látja el vendéglőket. Jellegzetesek a különféle töltött, sült tésztafélék. Piacokon mindig találunk étkezdét, kedves nénikék árulják házi készítésű pirogjaikat, de jó nevű éttermekben is csillapíthatjuk éhségünket. Moldovában senki nem marad éhesen, a legkülönfélébb igényeket kielégíti a helyi konyha. Világhírű a moldáv borászat, amivel szintén érdemes megismerkedni." forrás