ÚTIKRITIKA.HU / Ukrajna

,, Aki Ukrajnába megy, annak tényleg érdemes legalább a városok/célállomások neveit cirillel megtanulni, mert csak úgy van kiírva. Nyelvet nem nagyon beszélnek az emberek, a kiszolgálás mindenhol lassú." (c.m., 2019)

Munkács

.

.

,, Napjainkban örvendezhetnek a munkácsi várba fellátogató magyar turisták. Zrínyi Ilona és II. Rákóczi Ferenc a Habsburg ostromoknak évekig ellenálló, a szabadságharc központját adó erődítményét szépen fel felújították, a nagyságos fejedelem és hőslelkű anyja újonnan emelt szobra pedig az egyik szép kilátást nyújtó felső téren áll, a szobrok karjaira a magyar látogatók megható módon piros-fehér-zöld szalagokat kötöztek. Szépen rekonstruálták a vár óriási kútját is – a vízutánpótláshoz nem férhetett az ellen – az ódon épületek egyikében pedig, az állandó tárlatok mellett, pazar Csontváry-kiállítás látható; együtt ámul magyar, ukrán és ruszin.

Lent a városban is van mit nézni, például egy Lieb nevű, bajor származású sóhivatali tiszt és családja házát. Lehet, ez a név így önmagában nem sokat mond, ám később világhírűvé vált fia a város nevét vette fel, és ugye Munkácsy Mihály neve mindjárt másképp hangzik. Lieb-ék zseniális gyermekéről annak idején persze senki sem tudhatta, hogy majdan Párizs szalonostul, arisztokratástul a lábai előtt hever. Egyébként csupán gyermekkorát töltötte a városban, a házon természetesen emléktábla áll. De a Rákóczi-ház, vagy más néven Fehér-ház is megdobogtatja a magyar utazó szívét, ezt még I. Rákóczi György emelte az 1600-as években; a nagyságos fejedelem a szabadságharc leverése után ezt is visszakapta volna összes vagyonával együtt, de köszönte, inkább volt száműzött Törökországban, mint itthon áruló, vagy valami hasonló.

A munkácsi jó hangulat azonban megmarad az egész kárpátaljai utunkon, ráadásul Kárpátalja a történelmi Magyarország egyik csodálatos régiója – egyetlen hibája van, piszkos, és néha úgy tűnik, itt még nem találták fel a szemetes kukát. De azért ámulunk-bámulunk az elkövetkezendő napokban, mikor min. " forrás

Ungvár

,, Ungvár - Ukrajna egyik legrégebbi városa - a magyar-szlovák határ mellett található, a záhonyi határtól kb. 35 percre (az M06-os főúton kell haladni végig). A nyelvismeret hiánya itt is probléma, hisz minden ukránul lesz kiírva. A város az Ung folyó partján, a Keleti-Kárpátok DNY-i lejtőjénél terül el.

Az autót a vár utcájában tettük le. Ez egy jó hosszú utca, a parkolásért nem kellett fizetni. Térképen itt találjátok: Kapitul'na St, 10-24, Uzhhorod, Zakarpats'ka oblast, Ukrajna, 88000

Miután leparkoltunk elindultunk felfelé az utcán a várhoz. A bejárat előtt több szuvenír árus is vár minket akiktől vásárolhatunk hűtőmágnest, képeslapot, sok kis csecse-becsét elég kedvezményes áron. Miután bevásároltunk, bementünk a várba és megvettük a belépőjegyet ami kb. 40 hrivnya volt, a kazamatába külön 15 hrivnya. Fontos tudni hétfőn zárva van a vár. Kiállításokkal együtt kb. 2 óra alatt meg lehet tekinteni. (2018)" forrás

Exkluzív divatbolt - s.m. fotója

,, A Budapest-Munkács IC-vel (Latorca IC) mentem, Bp.-Csap retúrjeggyel. Innen busszal (marshrutkával) mentem tovább Ungvárra. Ezt a verziót azért ajánlom, mert így nem kell csövezni Csapon két órát a következő vonatig, Busz félóránként megy, 22 UAH-ba kerül és 35-40 perc alatt ér Ungvárra. Így Ungvárra jó másfél órával korábban érkezhetünk. Visszafele is ugyanígy jöttem, annyi különbséggel, hogy a buszjegyet az államosán vettem, ezért kicsit többe került, de a 26 UAH sem jelentett anyagi csődöt 🙂 Kényelmi szempontból persze a vonat mindenképpen jobb, visszafele tömegnyomor a buszon. Csapon már nem kell fizetni plusz pénzt az állomáson/határon. (C.M., 2019)

,, Két kocsmát mindenképp ajánlanék Ungváron: Egan pub, és a Cafe-Muzey Pid Zamkomot, a vár alatt. Utóbbiban magyarul is rendelhetünk bátran és nagyon hangulatos,(régi cseh/szlovák/magyar/ukrán történelmi táblákkal) mellesleg iszonyat finom csapolt világos és barna sörük van. Nekem egy kiruccanásra tökéletes kirándulás volt, a maga keleti egzotikus módján persze :-)) (c.m., 2019)

A Szentkereszt Felmagasztalása Székesegyház, görög katolikus templom - b.s. fotója

Az ungvári magyar főkonzulátus

Címe: 88000, Ungvár, Pravoszláv rkp. 12., Ukrajna
Előhívó: +380 312 - Telefon: Központi (titkársági) telefonszámok:+380 312 61 61 79 -+380 312 61 40 89
- +380 312 64 90 00
Ügyeleti telefonszám bajba jutott magyar állampolgároknak, munkaidőn kívül: +380 67 312 22 47
Ügyfélszolgálat (tájékoztatás, információ): + 380 312 61 57 88
E-mail: mission.ung@mfa.gov.hu és info.ung@mfa.gov.hu (ügyfélszolgálat)
Honlap: www.mfa.gov.hu/kulkepviselet/ungvar/HU

Utcai miniszobrok Ungváron

Beregszász

"A terület, bár magyarlakta, jellemző rá az ukrán "vidéki" elmaradottság. Itt az teljesen megszokott, hogy egy utcára egyetlen utcalámpa jut (vagy annyi sem) - ezért az este leszállta nem növeli a biztonságérzetünket. A földutak mentén álló családi házakban a csatorna hiánya sem meglepő. Az emberek nyugodtnak tűnnek, de a mindennapi pokol a legtöbbek szeméből messzire látszik. A természet érintetlensége viszont sok helyen szép, az elmaradott úthálózat miatt a kocsik nem járnak be sok helyre. Én amikor ott jártam, egy tipikus aszfaltozatlan utcában laktam, ahová a határon keresztül történő ügyeskedésből élő "taxis" vitt. A régi merci úgy imbolygott az esőmosta, sáros hepehupákon, mint egy kis csónak a tengeren. A vonatközlekedés nem volt éppen kiforrott arrafelé úgy 2004-2005 táján, így a "taxizás" szinte kötelező volt. A távolságok a városban gyalogosan is könnyen vehetők, legalábbis az említésre méltó városközpont és a külváros között. Aki vásárolni jön ide, az meg fog lepődni az árakon, igaz valószínűleg hamisítványokat talál mindenütt, de meggyőző minőségű Nike és Adidas cipőket/ruhadarabokat lehet venni a magyar árak tizedéért." (K.M.)

Beregszászon van magyar konzulátus

Cím: 90200 Beregszász, Bogdán Hmelynickij u.53.
Előhívószám: +38-03141
Telefon:
- Időpont-foglalás rövid idejű vízumkérelmek és kishatárforgalmi engedélykérelmek leadására: 425-81; 425-82
- Egyéb konzuli ügyek, felvilágosítás, időpont-foglalás tartózkodási vízumkérelmek, nemzeti vízumkérelmek leadására: 425-11
- Súlyos balesetek, kiemelten sürgős, hivatalos ügyek esetén konzuli ügyeleti telefon: +38-067-310-6450 (Magyarországról) és 067-310-6450 (Ukrajnából)
- Titkárság: 425-07; 432-48
Főkonzul: Szalipszki Endre
Vezető konzul: dr. Mélykúti Ferenc
Ukrajnai levélcím: 90200 Beregszász 2, Pf. 71.
Magyarországi levélcím: Magyar Konzulátus, 4933 Beregsurány, Pf. 10.
E-mail: mission.brg@mfa.gov.hu
Honlap: www.mfa.gov.hu/kulkepviselet/beregovo/HU
Ügyfélfogadás (közép-európai idő szerint): Hétfő-csütörtök 8.30 - 13.00 és 14.00-16.00, Péntek 8.30 – 13.30

,, Elhaladtunk egy kis kőépítmény előtt is, ahol hirtelen mindenki nagyon fontosnak gondolta betartani a sebességhatárokat (egyébként úgy repültünk a kátyúk felett, hogy ihajj): a helyi rendőrség ül a bódéban és ellenőrzést végez. A körülötte álldogáló autók nagy részét már lefoglalták, mert a tulajnak valamiféle tartozása van: amíg azt nem rendezi, az autó maradt azon a ponton.
Út közben folyton váltakozott a látkép: csodaszép kárpátaljai hegycsúcsok, helyes bárány-felhőpamacsok, élénken zöldellő dombok és hegyek kontrasztban a kicsiny, elhagyatott, de legalábbis erősen lepusztult falvakkal, néha megszakítva egy olyan pompás palotával, amilyet még a Rózsadombon is csak nehezen találnánk (de ott sem a maffia tulajdonában).

A legtöbb településhez tartozott templom: általában a Moszkvából elrendelt öttornyú, aranyozott, kupolás ortodox templomok váltakoztak a református templomokkal. Több helyen előfordult, hogy nem volt a helyieknek kedvük vagy lehetőségük mindkét fajta templomot építeni. Ennek a végeredménye lett a kéttornyú templom: az egyik torony kupolát kapott, a másik pedig egy hegyes tornyot, amely sokszor pici kupolában végződött. A környéken régebben a református vallást nemes egyszerűséggel magyar vallásnak nevezték - na miért?" forrás

,, Beregszász valamikor gazdag település lehetett,még most, pusztulásukban is gyönyörű régi házai vannak.
Igazi polgárváros, ma is működő színházzal, pazar épületű úri kaszinóval, bár ez már a múlté, a helyén étterem működik. Muszáj tenni egy sétát, és elmélázni régmúlt időkről, ezeréves közös sorsról, kisebbségi létről, felkeresni azokat a helyeket, amelyekről minden utazási iroda és blog megemlékezik, elmenni a termálfürdőbe, járni a méltóságteljes utcákon, tereken. Beregszász református püspöki székhely, de igazán impozáns a katolikus temploma is.

A főtér melletti piacon mindent kapni, a hegesztő áramátadó düznitől kezdve a pornófilmen át a ruháig, zöldségig. Kiváló büfék is működnek erre, mi itt költöttük el gábelfrüstökünket, ami gírosztál volt. Magyar város ez, nemzetközi fogásokkal és helyi értelmezésekkel: a gíroszt a piacon kifliben adják, a tálat tálban, sült krumplival, de adnak hozzá kiflit is. A normál adag kb. 320 forint, elég is egy felnőtt embernek. Van itt „csíszburger" és „csikenburger" is, mindkettő úgy 200 forintnak megfelelő összegért. " forrás

,, A Beregvidéki Múzeumban személyes élményekkel fűszerezve mesélt a rég‐ és nem is olyan régmúltról a múzeum igazgatója, Sepa János. Megismerhettük a kezdetektől napjainkig Beregszász életét, történeti áttekintést kaptunk minden fontosabb eseményről az összes magyar vonatkozással és a Szovjetunió hagyatékával. Folyosóján időrendi sorrendben a magyar uralkodók, királyok portéjai fogadnak, a római katolikus templom kertjében Szent István szobra áll, a szemközti oldalon pedig Petőfi szobra, így nem nehéz a magyar történelem hullámain szárnyalni. Dr. Csatáry György vezetésével meglátogattuk a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolát is, ahol Rákóczi mellszobrának megkoszorúzásával emlékeztünk és elmélkedtünk. (2018)" forrás

,, Kárpátalján kiemelkedően finomak az ételek. Ennek egyrészt a jó alapanyag a kulcsa: friss zöldségek, gyümölcsök, jó fűszerek, háztáji gazdaságból származó állatok. A magyaros ízvilág mellett találkozhatunk orosz, ukrán receptekkel, és Magyarországon egzotikusnak számító fűszerekkel, alapanyagokkal, de erről már egy korábbi bejegyzésben írtam. Lehet kapni fával fűtött kemencében sült világ bajnok pizzát, hagyományos ukrán és magyar házias ételeket, de van Sushi étterem is Beregszászban. (2018)" forrás

Huszt

,, Huszt és romvára: hajdanán még Szent László építette a kunok ellen, de ebben az állapotában is mindent elmond a végtelen évszázadok magyar történelméről. A keleti végekről betörők ellen óvta a vidéket, később a Hunyadiaké, még később a Rákócziaké lett, 1776-ban a villám belecsapott a lőportoronyban, a robbanás nyomán fellángoló tűz elképzelhetetlen pusztítást végzett. Ha letekintünk a városra, látszik a szovjet idők iparosításának nyoma, ám a vállalatok is megsínylették az új időket, a harminc ezres lakosság munkaképes férfijainak jelentős része Magyarországon vagy Nyugat-Európában próbál szerencsét, és küldi haza a pénzt. Az út vége Beregszász, az egykori Bethlen-katély, és ott az egyik legérdekesebb kiállítási anyaggal rendelkező magyar múzeum.
Egyébként ruszinok, ukránok kedvesek a magyar utazóhoz, az egyik este fénypontja, hogy a gazdag élővilág apropóján elutánozzák nekünk a medve dörmögését, a szarvas bőgését. Cserébe mi is megmutatjuk nekik a magyar szarvasbőgést, a köröttünk lévő gyerekek legnagyobb örömére. " forrás

,, Mivel is kezdhetném, mint Kölcsey versével? A vers kellemes meglepetésre nemcsak ukránul, hanem magyarul is olvasható, mind a hegy tövében, mind fenn a romnál.

Bús düledékeiden, Husztnak romvára megállék;
Csend vala, felleg alól szállt fel az éjjeli hold.
Szél kele most, mint sír szele kél; s a csarnok elontott
Oszlopi közt lebegő rémalak inte felém.
És mond: Honfi, mit ér epedő kebel e romok ormán?
Régi kor árnya felé visszamerengni mit ér?
Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort;
Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl!

A vár viszonylag könnyen megközelíthető, hiszen messziről látszik:) De ki is van táblázva. El kell haladni a református templom (azt is érdemes megnézni,nekünk mos nem fért bele), majd a városháza előtt, egy kis hídon át, s meg is érkeztünk a hegy lábához:) Egy macskaköves úton még lehet egy kicsit feljebb menni, egy baromi ronda világháborús emlékműig, de onnan már muszáj gyalog. Annyira nem durva, mint amilyennek elsőre kinéz, úgy kb. 20-25 perc középmeredeken felfelé. Fent kárpótol a látvány:) A belépés természetesen ingyenes. " forrás

Csap

Jön!

Egyéb Kárpátalja

,, A Vereckei-hágóról fenséges látvány tárul az ember szeme elé. Ha keletre fordul, ott már a Dnyeszter vízgyűjtő területe látható, csermelyek, patakok mind e folyóba futnak. Ha a hágóról nyugat felé nézünk, az a történelmi Magyarország északkeleti része, a Tisza vízgyűjtő területe. Talpunk alatt pedig egy nem túl széles, évezredek óta járt út húzódik, itt jöttek be a honfoglaló őseink, ezeregyszáz éve.

A honfoglaló magyarok logisztikai teljesítményére a XXI. században élők is csak csodálattal tudnak visszatekinteni: a történészek kétszáz-háromszázezer emberről beszélnek (köztük öregek, asszonyok, gyerekek), a jószágok száma jócskán meghaladta az egymilliót, és ezt a hatalmas tömeget kellett több ezer kilométeren keresztül egybetartani, védeni a folyamatosan támadó ellenséges törzsektől.

A kutatások szerint mindeközben a bizánci udvarban „dolgozó” magyar kémek híradásaiból az is világos volt a nép vezérei számára, hogy a Kárpát-medencében hatalmi vákuum van, vagyis nagyon is tudatosan készültek a betörésre és hódításra. Ilyenekről beszélgetünk a honfoglalásnak emléket állító csonka emlékmű mellett, amely azért befejezetlen, mert eredetileg ugyan hétszintesnek készült (hét törzs, hét vezér) a rendszerváltás után, ám az ukrán hatóság annyira megijedt egy ilyen monumentum befejezésétől, hogy három szint után rémülten leállították az építkezést.

xxx

A Fekete-Tisza forrása

„Továbbámulunk” és lassan közeledünk a Fekete-Tisza forrásához. Csodálatosak az erdők, fenyőből az otthon megszokottakon kívül van vörös-, fekete-, jegenyefenyő, bükkösök, tölgyesek váltogatják egymást, itt juhar, kőris, amit szil, és cser zöldellik, tengerszemek után hegyek következnek, református kő- és fatemplomok, sóstavak mellett állunk meg.

A forráshoz vezető utolsó három órát, ez körülbelül húsz kilométer jelent, már csak egy orosz katonai terepjáróval lehet megtenni. A második legnagyobb magyar folyón előbb egyszerűen áthajtunk, aztán átgyalogolunk rajta, majd átlépjük, és a végén marad egy vékony, szerény, illedelme erecske, és nincs tovább, itt a forrás. Azon gondolkodom, egy strapabíró, darabnyi fenyőkéreg innen, a Duna érintésével, akár a Fekete-tengerig is eljuthat, az értől az óceánig jegyében. A Fekete-Tisza forrása bizony már a történelmi Magyarország határán van, ami innen keletre terül el, az mindig is a kijevi uralkodók földje volt.

xxx

Rahótól nem messze Európa földrajzi központja és az ezt megörökítő emlékműnél állunk meg, erre az eredményre még a Monarchia térképészei jutottak 1878-ban. Itt először is arra döbben rá az ember, hogy akkor mekkora lehet az Urálig terjedő ukrán, orosz sztyeppe. Vashíd ível át a tájat kettészelő folyón, védett növények százai, ásványvízforrások tucatjai gazdagítják a képet.

Más kép fogad bennünket a Tatár-hágón, kirakodóvásár. A név önmagáért beszél, itt jöttek be az annyi bajt, vészt okozó ázsiai hordák; igaz, a X. században bennünket is őszintén és tiszta szívből gyűlölt Európa. Kissé gyanakodva közeledek az árusokhoz – egy, a kosárfonásáról híres faluban, az egyik ház kertjében bent, észrevettem több nagy papírdobozt, rajta a felirattal: Made in Vietnam. Szerencsére a báránybőrök, a faragott fatermékek igényes kézimunka gyümölcsei.

Annál nagyobb csalódás ér Aknaszlatinán, itt található Közép-Európa legnagyobb só-tartaléka, már a rómaiak is bányászták, a középkorban volt a fénykor, és most is nagyszerű adottságai vannak a településnek, sós tavak (kis kárpátaljai Holt-tengerek), a sóbányákban beteg emberek gyógyulnak, de semmi infrastruktúra, és csak azt látjuk, miképp nem szabad turizmust csinálni. A gyógyító hatású fekete iszapos tavak környékén pedig óriási szeméthalmok, hihetetlen, de a helyieket nem zavarja a bűz, műanyag flakonhegyek mellett ereszkednek a vízbe, én meg azon gondolkodom, kit fog megharapni közülük a patkány, kinek vágja el a lábát a vízbe dobált szemét. " forrás

Bukovel síközpont

Kárpátok

Harkov

Harkovról külön aloldalon adunk információkat - itt

Lemberg (Lvov/Lviv)

Lembergről, azaz Lvivről külön aloldal szól, ide kattintva

Dnyevpropetrovszk

Jön!

Poltava

Csernobil és Pripjaty

,, 📍Mi a Gamma Travel utazási irodával mentünk Csernobilba, ami 110 km-re fekszik Kijevtől, de az út közel két órás volt az útviszonyok miatt. Útközben néhány szót meséltek az eseményekről , és egy dokumentum filmet is levetítettek. Önállóan nem látogatható..
📍99 USD volt fejenként a túra. Ez még egy ebédet is magában foglalt egy igazi szocialista hangulatú kantinban, igazi mosoly nélküli morcos asszonyságokkal. Ezen a helyen ebédelnek a dolgozók is..
📍Az ellenőrző pontok utáni első megálló Csernobilban volt, ahol a mai napig ugyanúgy élnek emberek, mint korábban, persze kevesebben és váltják egymást. Ők az erőműben dolgoznak. A többi dolgozót a világ legkülönlegesebb vasúti útvonalán hozzák Fehéroroszországon keresztül. Azért különleges, mert úgy halad keresztül egy idegen országon, hogy közben nem áll meg sehol. Jelenleg 3000 ember tartozik az erőmű alkalmazottai közé, ami még a ami napig működik, s ezzel a világ 5. legnagyobb atomenergiát előállító országa Ukrajna. (Olvastam azt, hogy már 2000-Ben bezárták, ezért ez az információ számomra meglepetés volt)
📍Az erőművet a 70-es években kezdték építeni, négy reaktort fejeztek be az 1986-os katasztrófáig. Ezután több zónára osztották a területet a sugárzás mértéke szerint. Csernobil a legszélső zónában fekszik és bár alkalmas is lenne letelepedésre még mindig kevés állandó lakosa van. Ezek a lakók 15 naponta váltják egymást és csak néhány állandó lakója van. A katasztrófa előtt közel 200 lakott település volt a területen. Ezeket mind kitelepítették.
📍Ezután megnéztük a letakart négyes reaktort és a félbemaradt ötöst is, amelynek építése már folyamatban volt 1986-ban.
📍Pripjat következett, melyet 1970-ben adtak át és az atomerőműben dolgozóknak építettek. A városban 47500 lakos élt a végzetes napon. Korábban egy kis falu volt, de átnevezték, és a folyó nevét kapta, melyre épült az erőmű. Városnézés keretében megnéztük az elhagyatott város művelődési házát, szállodáját, éttermét, boltját, majd a Vidámparkhoz sétáltunk egy benőtt járdán keresztül, ami régen lehet egy sétány volt. Ma már nemigen lehet felismerni és az épületekbe sem lehet bemenni, mert 2012-ben egy turista csoport látogatásakor baleset történt, a csoport néhány tagja alatt valamelyik épület padlózata beszakadt. Igazán már szerintem nem is érdemes bemenni ezekbe az omladozó, elhanyagolt épületekbe. Elég lehangoló lehet a potyogó vakolat, kitört ablakok, koszos, poros, kirámolt lakások sora. A vidámpark története elég ismert, ez egy kötelező látnivaló. A játékokat, forgókat, soha senki nem használta, mivel épp a katasztrófa után négy nappal, a nagy május elsejei ünnepségen adták volna át őket a nagyközönségnek. A leglátványosabb a sárga óriáskerék, de a dodzsem is jó fotótéma. Mertünk itt és több helyen a Geiger-Müller számlálóval, egy kis fém alkatrésznél a hatos értéket is sikerült elérnünk, ami már elég komoly sugárzásra utal.
📍A Vörös-erdőnél nem álltunk meg, mert a sugárzás ott a mai napig nagy. Egy érdekes radar állomást viszont megmutattak nekünk. Duga-radar a neve és már nem működik. A térképen nincs feltüntetve, helyette gyermek üdülőhely található...(hkr, 2019)"

Látványos drón-videó a kihalt város felett...

Egyéb látnivalók Ukrajnában

,, Kamenyec-Podolszk Ukrajna nyugati részén található 120 ezres nagyváros. Több igazán egyedi látnivalót is kínál a látogatóknak, ezek leghíresebbje vára, mely akár Skóciában is lehetne (a kb. 120Ft-os belépő persze egyből emlékeztet rá, hogy nem ott vagyunk :) ). A vár mellett azonban a város további érdekességeket is kínál: Az óváros maga egy folyókanyarulatban fekszik, mely szinte teljesen körbe zárja az óvárost, a folyó meredek szurdokvölgye szintén gyönyörű látvány.

Az óvárosban több középkori épület található, de talán a legérdekesebb a Szent Péter és Pál katedrális, melynek tornyát az oszmán csapatok lerombolták, és a helyére egy minaretet építettek, így alakítva át a templomot mecsetté. Pár évvel később a várost visszafoglaló lengyelek nem rombolták le a minaretet, csak a félhold helyére tettek egy Szűz Mária szobrot, ami azóta is így áll. Azoknak, akik a közelmúlt történelme iránt is fogékonyak az óváros mellet található egy tipikus szovjet városközpont is kocka-házakkal, tankos emlékművekkel, és szép kis parkokkal. Összességében Kamenyec-Podolszk egy igen izgalmas, és nagyon szép város. Egyetlen kicsi hátránya, hogy nem olyan egyszerű megközelíteni. Kijevből azért könnyen elérhető, így annak megtekintésével össze lehet kötni. (206)" forrás