Ukrajna, Odessza
.
Horváth István Zsolt fotója
Hozzávetőleg 1 milliós lakosságú (2021-es becslés), Fekete-tenger parti ukrán város (Ukrajna délnyugati része). Ukránul: Одеса.
Becslések szerint a város lakosságának kétharmada ukrán, egyharmada orosz.
A nevezetességek többsége egymástól gyalogtávolságra van, a városközpont északi részén. A tengervíz csak nyáron elég meleg a fürdéshez (kb. mint a Balatonnál).
A városban az ukrán a hivatalos nyelv, de a lakosok többsége jellemzően oroszul beszél.
Légvonalban 893 kilométerre van Budapesttől.
Odessza két fő nevezetessége: az emblematikus operaház és a filmtörténet legendás vonatkozása, a Patyomkin-lépcső.
Horváth István Zsolt fotója
Tetszett
1. A megrögzött utazó örül, hogy végre saját szemével láthatja a Fekete-tengert, amiről annyiszor tanult hallott, olvasott
2. Az épületek tarka, színes homlokzata, néhány 18. századi műemlékház is
3. A diák külsejű fiatalok és a trendibb vendéglátóhelyek, boltok fiatalabb személyzete tud valamicskét angolul
4. Buliélet van bőven, csak valahogy (leginkább helyiek segítségével) rá kell bukkani a tájékozatlan utazónak, a sör baromi olcsó
5. Alapvetően jó a közbiztonság
6. Az olcsóság lenyűgöző
7. Csodaszép az opera épülete belül s kivül is (klasszikus, belül a barokk és a rokokó keveréke, sok aranyszín, kívül neobarokk), az egész hely elegáns, emelkedett hangulata - az Operaház a város legszebb épülete
8. Este kellemes az Operaház környéke (a legkulturáltabb a városban)
Nem tetszett
1. A ,,Fekete-tenger gyöngyszeme" inkább a fényesebb, nosztalgikus múltjából él, mint a jelenéből, amiben benne van sok épület lepukkantsága, az ósdi villamosok stb.
2. A Patyomkin-lépcsőnek csak a sztorija érdekes, maga a hely nem parádés
3. A strandok fövenyén sok az alga, moszat
4. Az amúgy szép promenádon (és a városban sok más helyen) a rengeteg földre dobott cigarettacsíkk, ja és kutyaürülék
5. Kijev után Odessza olyan lelkét vesztett, bágyadt hely
6. Az úttestek tele vannak kátyuval (szegény kardántengelyek)
7. Bosszantó, hogy a balettelőadás alatt a közelünkben folyamatosan pofázott egymással több néző, valamint a szünetben a büfében túl kevés a kiszolgáló
8. Valóban csodás az operaház, de azért a pesti még szebb (elfogultság)
9. Lepusztult házak
Horváth István Zsolt fotója
Tetszett:
- Operaház számomra lélegzetelállító volt (sajnos kívülről nem néztük meg igazán)
- belváros olyan, mintha nem is Ukrajna lenne - már amilyen képem van róla
- szép fás város, főleg a promenád
- nagyon igényes szállodákat láttunk, mindenhol kedves személyzettel
- az éttermek is gyönyörűek és különlegesen hangulatosak voltak, főleg a Budapest Restaurant (nem magyar konyhával egyébként)
- nagyon akarják a turizmust fejleszteni, nagyon bíznak bennünk, magyarokban is, sajnálatos, hogy handikap-esek
Nem tetszett:
- kijevi 5,5 órás átszállás az Ukrainian Airlines-szal
- az odesszai repülőtér egy 30 éves vasútállomásra emlékeztetett
- Operaházban a Diótörőt lecserélték egy egész más előadásra (nagy csalódás volt nekünk), így sokan el sem jöttek
- belvároson kívül a végeláthatatlan panelrengeteg, ráadásul sokkal magasabb és szélesebb blokkokkal, mint amit valaha láttam
- ihatatlan füstöltkolbász szagú teának látszó ital, amit a Budapest Restaurantban kaptunk, ezt állítólag füstölt és aszalt gyömölcsök levéből csinálják, legtöbben meg sem kóstolták, én sajnos bevállaltam egy fél kortyot
(Lilla, 2017)
Horváth István Zsolt fotója
,, Számomra nem volt olyan nagy szám a Fekete-tengerrel való találkozás. Lehet nem jó helyen voltam (nem Odesszában, hanem onnan 80 km-re egy hotel partján). Valóban nagyon szépek az odesszai műmléképületek. Angolul kevesen tudnk és nem jól. A közbiztonságra nem lehetett panaszom.
Pár dolog nem volt olcsóbb, az ő pénztárcájukhoz viszont szerintem drágaság van, de nekünk sok mindent megérte volna vásárolni. Az Operaház tényleg gyönyörű, és valóban kellemes a környéke.
Sok minden modern már és szerencsére pár dolgot leszámítva a belváros nem emlékeztet a régi szoci időkre. A híres lépcsőt én csak fentről láttam. Egyszerű lépcsősor, aki nem ismeri a múltját, hát nem dobja magát hanyatt tőle.
Az Operaház-i előadáson nekünk inkább az volt a bosszantó, hogy bár (úgy tűnt) szabad fotózni, a nézők szemérmetlenül villogtak a telefonjukkal, és a sötétben a mindenhol világító telefon képernyők elég figyelem elterelőek voltak Amúgy szerintem az odesszai operaház sokkal szebb, mint a pesti.
Nagyon vendégszeretők az emberek, a külföldi turistával szívesen dumálgatnak és elképesztően segítőkészek, sőt gyakran nagylelkűek tényleg kedvesek, aranyosak voltak azok, akikkel találkoztunk, de azért ők jellemzően nem az utca emberei voltak, hanem a minket kísérők vagy hotelesek. (N. L., 2017)
,, A kilencvenes évek felszabadult, szabályok nélküli, teljesen kaotikus Budapestje lehetett ilyen, ahol annyian szedték meg és érezték jól magukat egyszerre. A két város nem csak hangulatában, de építészetében is hasonló, bár Odessza sokkal zöldebb és emberibb méretű, mint a magyar főváros. Ami nem véletlen, Ukrajna ötödik legnagyobb városa eleve fele akkora, mint Magyarország legnagyobbja, de a Fekete-tenger fölé ékszerűen beágyazódó terasz, maga a városközpont, Budapesttel szemben gyalog is könnyedén bejárható.
Odesszában két dolog nem létezik: rossz kávé és jó járda. A város minden pontján kioszkok és kávéfőzésre átalakított puttonyos autók váltják egymást, és minden látszat ellenére a legtöbből jobb cappuchinót lehet inni, mint Budapest sokszor túlárazott helyein. A járda már más kérdés. Minden orosz közelség ellenére a városban jelenleg talán ez okozza a legnagyobb fenyegetést az óvatlan sétálóknak. Odesszában érdemes az orrunk elé nézni séta közben, különben orra fogunk esni. (2018)" forrás
,, A belváros szép, rendezett, hosszú sétálóutcával ( Deribasovskay utca), éttermekkel, butikokkal, parkkal, bevásárlóközponttal, szuveníresekkel.
Érdemes elmenni a Colonnade nevű oszlopos emlékműhöz, ahonnan inkább valamiféle ipari kikötő részre van rálátás, de egy kellemes sétával könnyen megközelíthető innen a Patyomkin lépcsősor, aminek le lehet sétálni az aljára vagy egy fogaskerekűvel le v. föl menni. 5 hrivnya az ára.
Ha már lent vagyunk érdemes átsétálni a hajóállomáshoz, körbe lehet járni, van egy kis templom, egy tengerész felesége és gyermeke szobor, lehet ücsörögni kicsit! Föntről tovább lehet haladni a sétányon az Operáig ill. a Régészeti Múzeumhoz.
Másik központi rész a vasútállomás környéke, buszokkal, templommal, mekivel, de úgy túnt ez inkább csak közlekedés szempontjából központi.
A belvárosból (Soborna square) a 203-as busszal ki lehet menni a a tengerparti részhez.(Lanzheron beach) Itt sok étkezde, tengerpartra kiülős hely van! Egészen hosszan végig lehet sétálni a homokos tengerparton! Mi a libegőig mentünk,ami kb 20 perc séta. Sajnos köd ereszkedett a környékre, de azért fölmentünk. 50 hrvinya az ára és állítólag szép a kilátás a tengerre, de annak hiányában az élmény se rossz! (2019)" forrás
Lilla fotója
Kijevből 1 óra 10 perc a repülőút ide. Odessza nemzetközi repülőtere (ODS) 7 kilométerre van a városközponttól (délnyugati irányba).
,, A repteret fejlesztik (ott is dolgozok :)), és állítólag idén nyártól bejön a Wizz meg a RyanIR. A városnak nincs oltári szüksége turistákra, mert akik idejárnak úgy le is fedik a nyári szezont. De ha ezek a társaságok beindultnak, akkor pikk-pakk meg fogják teremteni az olcsó összeköttetést a nyugattal. Most lelki szemeimmel magyar, meg Közép-európai legénybúcsúsokat vizionálok az odesszai utcákon.. mint a britek nálunk.Olcsósága és élhetősége miatt keresett célpont lehet hamarosan. Mondjuk itt nagy randalírozásokkal nem kell számolni, mint nálunk a Nagymezőben, mert egyből elverik az ember picsáját :D.." (b.d., 2019. február)
,, A reptérről a városba lehet menni taxival kb 10 perc alatt, vagy a 117-es busszal kb 1 óra alatt, ami inkább több mint kevesebb, de lehet nézelődni. A taxi ára a belvárosba általánosságban 1500-2000 HUF körül van, de ha valaki ügyesen alkudik, lehet kevesebb is!
A busz ára 7 hrivnya, ami kb 85 magyar forint. A trolik és a villamosok ára 5 hrivnya. Jegyet nem kapsz, leszállásnál kell fizetni a sofőrnél vagy ha jön ellenőrféle, ilyennel mi nem találkoztunk. Célszerű apróval készülni, mert elég macerás így fizetni, főleg ha még sokan is vannak a járművön.A tömegközlekedés elég kaotikus, vagy van vagy nincs, vagy jön vagy nem, néha csak a megérzés vezethet! 🙂 A reptérre kifelé érdemesebb talán taxival menni, mi fél órát vártunk a buszra és nem jött, szóval nem mindig megbízhatóak a járatok! (2019)" forrás
Kijevből az éjszakai vonattal 10 órás az út.
Ajánlott szállások:
2 csillagos:
3 csillagos: Orange,
4 csillagos: California
5 csillagos: Bristol , Hotel de Paris Odessa MGallery
A tömegközlekedésben nincs előre vásárolt jegy. Mindig a buszon, trolin, villamoson vesszünk meg a jegyünket. Ha nincs kalauz (amúgy létezik még ilyen), akkor a jármű vezetőjénél vesszük meg a jegyet. Nincs jegylyukkasztó alkalmatosság. Kapunk jegyet, de az inkább számlának számít.
,, Szerencsére az előző rendszer kegyetlenségei közül Budapest egyet megúszott: a marsrutkák (iránytaxik) létezését. A magyar főváros közlekedése alapvetően európai rendszer szerint épül fel, és ettől érződik Odessza annyira elképesztően keletinek. Itt ugyanis nem találkozni azokkal a (félig)modern buszokkal, villamosokkal vagy metrókkal, amelyekkel Budapesten igen. Az iránytaxiként üzemelő kisbuszok uralják a várost, és a közlekedés félnyomorultsága a rajtuk ülő emberek lelkét. (2018)" forrás
Koncz János fotói
k.p. fotója
Horváth István Zsolt fotója
A menetjegy Odesszában 3 hrivnya, azaz 30 forint! Te jó ég.
Odesszában van Uber, sőt van egy Bond nevű hasonló applikáció, amivel még olcsóbb az utazás.
A telefonon (pl, a recepció által) rendelt taxi olcsóbb, mint az utcán leintett.
Koncz János fotója
A pályaudvar épületének része a McDonald's wifi-vel és latte machiatto-val és elég tiszta vécével.
Ha olcsón akarunk enni, akkor van egy önkiszolgáló hálozat, a Puzata hata ( Пузата хата). Türhető, de az adagok nem nagyok.
A legnagyobb étteremválaszték a Deribasavskaya utcán van.
Budapest éttterem Odesszában - Lilla fotója
Pénzt (leginkább az eurót) a hivatalos pénzváltóhelyeken váltsunk. Nincs illeték, mint a bankokban, ahol amúgy nincsenek nagy árfolyambeli különbségek (még a reptéren sem rosszabb). Utcán feketén ne váltsunk pénzt, mert ráfázhatunk. A pénzváltó kioszkok árfolyamai között vannak különbségek. érdemes összehasonlítgatni.
ATM-et inkább ott váltsunk, ahol a bank van és lehetőleg, akkor, amikor a bank nyitva van, mert előfordulhat (nagyon ritkán), hogy a gép lenyeli a kártyánkat.
A szuvenír választék szegényes.
A legelegánsabb utca: a Francuski (francia).
Bolhapiac - Koncz János fotója
A bulihelyek epicentruma az Arcadia negyed. A központban is vannak szórakozóhelyek, de azok inkább leülősek, nem táncolósak.
cs.o. fotója
A komoly műfajokban a csúcsélmény az Opera&Balettszínház. A szovjet hagyományok alapján a balettművészet csúcsminőség. Ha olyan szerencsénk van, hogy láthatjuk a Hattyúk tavát (Csajkovszkij, 1874-1876 között komponálta), akkor az akár az odesszai látogatásunk legnagyobb élménye is lehet. (nem drága az átlag belépőjegy: 3500 forintnak megfelelő helyi peták). A Giselle sem kevesebb élmény, mint a Hattyúk tava.
A külföldi turistákat sokszor jobban érdekli a terem, a folyosók fotózása, mint maga az előadás. Az operaház közelében van néhány koktélbár, több étterem és egy sétálós rész.
Mindig legyen nálunk valami, a személyünket igazoló dokumentum. Ha ez nem az útlevél, akkor lehet annak jó minőségű, színes fénymásolata. Sajnos tudni érdemes, hogy mint mindenhol Ukrajnában, úgy Odesszában is hatalmas a korrupció és sok a korrupt rendőr. Ezek keresik az alkalmat, hogy a turistát rajta kapják valamilyen (akár fiktív) törvényszegésen, hogy aztán kicsikarhassanak valami pénzbüntetést, aminek összegét nagyvonalúan csökkentik, ha a pénz egyenesen a zsebükbe vándorol.
Óvatosnak, körültekintőnek kell lenni ha az utcán randalírozó galerik vagy szimplán részeg társaságok közelségébe kerülünk. Az, hogy turisták vagyunk és nem tudunk esetleg velük oroszul beszélni, még inkább felpaprikázhatja őket. Az ostobák (itt is) gyülölködően idegenellenesek.
Éjszaka legyünk óvatosak az Arkadia nevű negyedben, mert itt a megvilágítatlanabb helyek nem biztonságosak. Ha bulizni akarunk, akkor ezt inkább olyan ismerős kíséretébe tegyünk, aki helyi vagy máshonnan való ukrán, avagy szimplán jól tud oroszul.
az orosz ulica helyett vulicjá, ukránul az utca - LIlla fotója
A kikötőt a belvárossal köti össze a híressé vált lépcső.
A lépcső bizony a világ egyik leghíresebb filmes helyszíne. A filmtörténet legendás filmje a Szergej Eisenstein által rendezett Patyomkin páncélos egyik legdrámaibb jelenetét itt forgatták. A mozgókép, az operatőri művészet egyfajta forradalmi kezdetének tekintik a szóban forgó tömegjelenetet. Az 1905-ös matróz lázadást idézik meg a filmen. Odesszában akkor hetek óta zavargások voltak, s a cári karhatalom emberek százait lövette le a kikötő lépcsőjén. Eisenstein a történteket azzal a híres képsorozattal tette elképesztően drámaivá, hogy egy magára maradt babakocsi a lépcsőn gurul lefelé (az akkori filmkészítési idők képvágási bravúrjával).
A legendás filmrendező a szovjet kommunista párt ösztönzésére 1925-ben csinálta meg ezt a propagandafilmet, amiben erősen elferdítette a valóságot. A lázadókat angyalinak ábrázolta (nem voltak azok), a fegyverüket ellenük használó tengerészeket pedig, ördöginek. Az alkotás a filmtörténet kezdetének legendájává nem a propagandatartalom miatt vált, hanem az ábrázolás művészeti és operatőri újdonságai miatt.
,, Nem véletlen, hogy mindenki a lépcsős jelenetet ismeri a filmből. Abban minden benne van, amit a vágástechnikát a filmkészítés lényegévé emelő montázs-elméletről érdemes elmondani. Persze, ott is bosszankodtam egy sort, amikor Eisenstein testi fogyatékosokkal és haldokló gyermekekkel (milyen olcsó dolog!) kíván a nézőben hatást kiváltani.
A tömegoszlatáskor pedig a rendőrök hideg kegyetlenséggel lőnek az előttük haldokló gyermekét karjában tartó anyára.
A valóság az, hogy ekkor az orosz-japán háború folyt, nagy orosz veszteségekkel. A haditengerészek java a fronton szolgált, otthon a frissen toborzott, kevésbé alkalmas legénység és hozzájuk illően alkalmatlan tisztek gyakorlatoztak. " forrás
Lilla fotója
A város központjában áll. Nem igazán nagy az épület. 1883 és 1887 között épült. A 19. század vége volt Odessza fénykorszaka (a szovjet idők a silányság korszaka). A századfordulón, 1900 táján az Odessza-i operaház Európa egyik legnevesebb operaházának számított! Ma is színvonalaska az előadások, de azért azt tudni kell, hogy a legprofibb táncosok, zenészek, énekesen már Nyugaton adnak elő. A hajdani dicsőségből inkább az épület maradt meg, valamint a tradíció, és még inkább az emlék. Időutazás, nosztalgia.Orosz ismerősök viszont válltig állítják, hogy ez az Opera még mindig világszínvonalú, igaz inkább a balett terén, mint az opera műfajban.
Tessék alaposabban megcsodálni a szobrokat.
Az Operaház vezetősége minden lehetséges fórumon rimánkodni szokott, hogy a nézők tiszteljék meg ezt az elegáns, nagy múltú helyet illő ruházattal. A farmernadrágot pl. nem tekintik ilyennek. (Az odesszai operaház állítja, hogy a világon ez a második legszebb operaház, csak a bécsi szebb.)
Az operaház látogatható előadáson kívül is, de nincs idegenvezetés és inkább az előteret tudjuk csak megnézni.
Lilla fotója
Koncz János fotói
k.p. fotója
Deribasovskaya utca
Primorsky Boulevard
Színház tér
Passzázs
Arcadia negyed
Utcai szobrok, emlékművek
Lilla fotója
1. A város főiskoláin és egyetemein az oroszt (hangsúlyozottan) idegen nyelvként oktatják.
2. Odesszai zsidók: A 19. század végén a lakosság fele orosz volt és a kb. 120 ezer zsidó a 30 százalékot tette ki, az ukránok aránya a 10 százalékot sem érte el. 1939-ben 200 ezer zsidó élt itt, kicsivel többen voltak, mint az oroszok. 1941-ben, amikor a németek és szövetségeseik (főleg a román csapatok) közeledtek a városhoz, az odesszai zsidók legalább fele elmenekült. A maradt kb. 80 ezer zsidót a román megszálló erők, majd a nácik meggyilkolták. A világháború után visszatért zsidók közül nagyon sokan kivándoroltak, így 1990 tájékán már csak a lakosság 3 százaléka volt zsidó. Ma még kevesebben vannak, de a létszámbeli arányukhoz képest akítvan jelen vannak a város politikai és még inkább gazdasági életében. A városban - már csak a turizmus miatt is - itt-ott ápolgatják a zsidó kultúra, főleg a zene hagyományait (jönnek szép számmal izraeli turisták is).
3. Oroszok: Az ukrajnai belpolitikát meghatározó orosz-barátság vs oroszellenesség tényezője hatott és hat Odessza lakói közötti viszonyokra is. Az ukrán nacionalista erők gyakran uszítanak Odessza orosz kisebbsége ellen, hangoztatva, hogy a várost meg kellene tisztítani az oroszoktól. Amúgy jelenleg (2017-ben) orosz nemzetiségű a polgármester. Van egy járdafelújításra szakosodott magáncége és így most a városban rengeteg járdát felújítanak akár fakivágások árán is. Találgathatunk, hogy kinek a cége kapja a megbizatásokat.
4. A helyiek szerint nekik van a legjobb humorérzékük Ukrajnában.
------------------------------------------
5. ,, 1905. június, Odessza közelében a Fekete-tengeren: A Patyomkin hadihajó legénysége fellázad a tisztek ellen. Nem voltak hajlandóak megenni a férgekkel teli rohadt húsból főzött borscs levest. Ez komoly, nem vicc! Ebből kerekedett az egész. Ahhoz, hogy ezek a finnyás matrózok hőssé váljanak, kellett persze egy "remek" másodtiszt, aki ezt az ellenállást megtorolandó felsorakoztatta a renitenseket, és büntetésül lövetésre készült. Ezzel betelt a pohár. A legénység fellázadt, megölte a tisztek közel felét.
Kicsit cinikus voltam az előbb, amikor a romlott ételtől való undorra fogtam a lázadás kitörését... Ekkorra már nagyon rossz volt a közhangulat, mindenhonnét jöttek a hírek zavargásokról, sztrájkokról. Valószínűleg, ha nem romlott a hús, akkor lett volna más ok az ellenállásra. Mindenesetre ez a lázadás emblematikus eseménye lett az 1905-ös orosz forradalomnak, amit az 1917-es Nagy Októberi Szocialista Forradalom előfutáraként értelmeznek." forrás
,, A városban a kilencvenes évek Budapestjének lendülete érződik, ahol mindenki megpróbált mindenből pénzt csinálni, de még nem teljesen sikerült. Pedig Odessza korábban is sikeres volt turistaközpontként, csak a kelet-ukrajnai konfliktus előtt alapvetően más igényeket és közönséget kellett kiszolgálnia, mint most: jellemzően az oroszok jártak oda, akik most a francia Riviérát választják, vagy a törökök ugrottak át szemből. A város nincs tökéletesen felkészülve a nyugati turisták fogadására. (2018) forrás
Fekete-tenger - Lilla
Koncz János fotója
f.a. fotója
Lilla fotója
Lilla fotója
Koncz János fotója
Városháza - Horváth István Zsolt fotója
A színfalak mögött - s.i. fotója
Házak közt - s.i. fotója
* az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon
© Utikritika.hu. 2012.
Amerikai Egyesült Államok | Amszterdam | Argentína | Ausztrália | Ausztria | Bahama-szigetek | Balatonszéplak-felső | Bali | Barcelona | Berlin | Ciprus | Dominikai Köztársaság | Dubai | Egyiptom | Franciaország | Görögország | Hajóutak | Horvátország | Hongkong | India | Isztambul | Kanada | Kanári-szigetek | Kuba | Kvarner-öböl | London | Madrid | Malajzia | Maldív-szigetek | Mallorca | Mauritius | Málta | Mexikó | Nagy-Britannia | Németország | New York | Olaszország | Párizs | Portugália | Róma | Seychelle-szigetek | Sharm el-Sheik | Skócia | Spanyolország | Sri Lanka | Szingapúr | Thaiföld | Törökország | Toszkána | Tunézia | Vietnam | Zöld-foki Köztársaság
Még nem érkezett hozzászólás.