ÚTIKRITIKA.HU / Zaporizzsja







útikritikák


Zaporizzsja

Zaporizzsjáról dióhéjban|Tetszett&Nem tetszett| Vélemények|Látnivalók|A kozákokról|Fotóegyveleg

.

                                                    .

Zaporizzsjáról dióhéjban

Angolul: Zaporizhia, oroszosan: Zaporozsje

732 ezres város (2021-es becslés). A hatodik legnépesebb ukrán város. A város erősen kapcsolódik a kozákok történelméhez.

Átlagos havi nettó fizetés: 112 ezer forintnak megfelelő helyi pénz

Tetszett&Nem tetszett

Tetszett

1. Az erőmű gátjáról szép kilátás nyílik a Dnyeper-folyóra és a Horticja-szigetre.

2.

Nem tetszett

1. Nagyon szennyezett a levegő

2.

Vélemények

,, Azért nászútra nem mennék oda, de azoknak bátran tudom ajánlani, akik alaposabban fel szeretnék fedezni Ukrajnát. Ez egy igazi szovjetes nehézipari központ. Van itt vegyipar, alumínium-kohászati üzem, autógyár (Zaporozsec ugyebár :)), repülőgép-hajtóműgyár és a közelben található Európa legnagyobb atomerőműve, valamint az egyik legnagyobb európai vízerőmű is a városban található. Ezek alapján nem gondolnánk, hogy sok látnivaló akad a városban, pedig, egy nap bőven elegendő a városra!

A város fő tengelye a “proszpekt Szobornyij” mely kicsiben a nagy moszkvai sugárutak szocreál világát idézi. Persze nem olyan pompás, és széles, mint Moszkva nagy sugárútjai, de a hangulat ahhoz hasonló. A legtöbb közintézmény ezen az úton található, és az épületek többsége egész ízléses. A nagy, széles sugárutat mindkét oldalról fák szegélyezik, a házsorokat sok helyen töri meg egy-egy park, szinte mintha egy erdőben sétálnánk.

A pályaudvar felől leginkább a 3-as trolival érdemes érkezni (a pályaudvar kissé messze van a belvárostól, így mindenképpen ajánlott trolira, vagy villamosra szállni), ez az egész sugárúton végigmegy, de villamossal is eljuthatunk a központba. A troliról a “Fesztivalna” térnél előbb nem igazán kell leszállni, itt a megyei tanács épülete található, nem egy nagy szám, de nagyjából innentől kezdődik a központ, így ha valaki az egészet végig akarja járni, akkor itt kezdjen.

(2018)" forrás

Közlekedés

Marsrutkák (iránytaxik)

Látnivalók

DnyeproGESZ vízerőmű

,, Nem az tipikus városi nevezetesség, de a hatalmas építmény az emberi technológia egyik csúcsteljesítménye. A 61m magas, 800m hosszú gátnak egy 33köbkilométeres víztározó feszül neki. Az erőmű teljesítménye óriási, a Paksi Atomerőmű 3 blokkjával egyenértékű (mindezt vízenergiából!). Építésekor (1927-32) ez volt egész Európa legnagyobb vízerőműve, és ma is legnagyobbak között van.

Az erőmű gátján egy híd is vezet át, amin gyalogosan is át lehet kelni, bár kissé ijesztő (a híd szerkezete eléggé remeg az elhaladó teherautók,buszok alatt, mivel csak a gát felőli oldalról van alátámasztva), ne hagyjuk ki a lehetőséget! Bár a gát maga “csak” 800m, a (néhai) Lenin-szobortól a túlpartig kb. 2,5 km-t kell sétálni, forró nyári napokon érdemes reggelre időzíteni ezt az átkelést, vagy ha ez nem megy, akkor bőségesen feltankolni vízzel. " forrás

Horticja-sziget

,, Ezt a szigetet - szerintem  - kötelező felkeresni a városba érkező turistáknak. A szigeten ugyanis egy középkori kozák faerőd másolata, azon belül pedig egy kozák falu van felépítve, gyakorlatilag egyfajta kozák skanzenként. A “Zaporizszka Szics” néven futó intézménybe alig 250Ft a belépő. A régi parasztházak mellett egy templom is van az erőd udvarán, de az átlagos skanzennél azért érezhetően egy kicsit harciasabb vonalat képvisel ez a múzeum: a falakon őrtornyok, kívül akadályok belül ágyuk tarkítják a képet. Az erőd az átlagos skanzeneknél azért kissé kihaltabb, nincs minden sarkon egy házikenyér-sütés, egy íjászkodás vagy épp egy népi hangszerbemutató

Sajnos az erőd megközelítése nem túl jó, tömegközlekedéssel nem nagyon lehet eljutni, a legközelebbi trolimegállótól 2,2km az erőd bejárata. De hát a kozákok élete sem volt egyszerű! Az út nagyobb része ráadásul erdőben vezet, így nem olyan vészes." forrás

Főpályaudvar

,, A vasútállomás épülete igazi szocreál alkotás az 50-es évek elejéről. Érdekesség, hogy bár az átadásra 1954-ben került sor, a homlokzaton “1953” olvasható, ennek oka, hogy a tervek szerint ’53-ra kellett volna elkészülni az építkezéssel, de egy évet csúszott az átadás. A homlokzatra eddigre már felkerült az ominózus felirat, amit nem piszkáltak, így maradt azt egy év csalás :). (2018)" forrás

Strandolás

,, Ha a városnézéssel végeztetek, akkor jöhet a megérdemelt pihenés a strandon. Merthogy Zaporizzsja lakóit egy igen nagy, és teljesen ingyenes, homokos strand szolgálja a Dnyeperen. A víz kellemes, a homok puha, jól esik egy fárasztó nap után csobbanni egyet a vízben! A strand trolival is megközelíthető, a 13-as és 14-es trolik “Naberezsna” végállomásától 200-300 métert kell sétálni. A Szoborna sugárúttól 5 megállót kell utazni, de persze ezt a távot le is lehet sétálni." forrás

A kozákokról

,, Kevés olyan szabadságszerető nép van a világon, mint a kozákok. A megzabolázhatatlan harcosok rövid idő alatt szép kis hírnevet építettek ki maguknak a sztyeppéken, nem alaptalanul. A túlerő, az ellenség fegyverzete nem érdekelte őket, annál inkább a dicsőség és a megfelelő mennyiségű vodka.

Maga a „kozák” szó a török qasaq szóból ered, ami szabad embert, kalandozót jelent. Pontosabban le sem lehetett volna írni a kozákokat. Tényleg azok voltak. A senki földjére menekült/vándorolt egyszerű parasztok, szökött jobbágyok, meg nem értett kisnemesek és kivénhedt zsoldosok tömkelege. A terület pedig valóban nem igazán tartozott senkihez. Ti szívesen laknátok egy olyan lakásban, ahol jobbról a lengyelek folyton buliznak, balról a krími tatárok döngetik a ház falát, míg feletted, az oroszoktól esnek le a vodkás üvegek és az örömlányok az erkélyedre. Ha ez nem lenne még elég, ez a három csoport rendszeresen össze is verekszik a lakásodban. Na ezért tudtak a kozákok letelepedni.

A kozákok saját maguk választották meg a főnöküket, a hetmant. A mindennapi életben nem volt nagy jelentősége a dolognak, de ha háborúra került sor (márpedig a kozákok szerettek háborúzni), akkor hallgattak a szavára. Minden kozák egyenlőnek számított. Annyira nagy egyenlőség és demokrácia volt, hogy egészen a 17. század végéig a rendes házasság és a család cikinek számított. A vértestvériség volt a divat és az elrabolt nők feleségül vétele. Maga a ceremónia annyiból állt, hogy mindkét fél kijelentette, hogy együtt vannak. A válás is hasonló elv alapján történt. Később, az évszázadok és az orosz behatás miatt teret nyert a normális család és házasság.

A kozákok imádták a szabadságukat és a jogaikat. Tisztelték a cárt és hűek maradtak a patriarchákhoz, de amennyiben úgy vélték, hogy valamelyest korlátozzák a szabadságukat, akkor baj volt. Nagyon nagy baj. Többek között ezért is pártoltak el teljesen a Lengyel Királyságtól, és csatlakoztak az Orosz Birodalomhoz.

A Szovjetunió alatt igyekeztek elpusztítani a kozák kultúrát, történelmet. Ma ezeket egyre jobban elismerek. Putyin aktívan támogat minden olyan kezdeményezést, ami ezt az örökséget hivatott megőrizni." forrás

Fotóegyveleg


Kommentek

Még nem érkezett hozzászólás.


Új hozzászólás beküldése

Név:
E-mail cím:*
Hozzászólás:


* az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon