ÚTIKRITIKA.HU / Bosznia-Hercegovina

Bosznia-Hercegovinának mindössze 19,2 kilométer hosszú terngerpartja van, mert Jugoszlávia felbomlása után Horvátországnak jutott az adriai part csaknem teljes egésze. A rövid parti területet Neum-folyosónak nevezik. Ez gyakorlatilag két részre szakítja Horvátországot. Neum jelenleg egy nyugodt kis tengerparti város.

Egy 2016-os európai felmérés szerint Európában Boszniában a legmagasabb a légszennyezettségi szint.

"Bosznia-Hercegovina 3 országgal határos: Horvátországgal, Szerbiával és Montenegróval. Az ország felszínét 3 részre oszthatjuk fel. Az egyik a Dinári-hegyvidéken fekvő terület, mely helyenként 2000 m fölé is magasodik. Az ország legmagasabb csúcsa a Maglić (2386 m) is itt található. Ez a terület igen gazdag karsztformákban (víznyelők, dolinák, poljék, barlangok…stb.). A másik fontos terület a Száva partján elhelyezkedő síkság, illetve a folyóvölgyek. A harmadik nagy táj a kettő másik közt átmenetet képez, ez a dombvidék.

M.E fotója

Éghajlatát tekintve azt mondhatjuk, hogy az egész országra mediterrán éghajlat a jellemző, de ennek alakításában nagy szerepe van a Dinári-hegységnek. Itt találjuk Európa egyik legcsapadékosabb pontját is, helyenként a csapadék mennyisége meghaladja az 1500 mm-t. Területén nincsenek jelentősebb vízfolyások, inkább a kisebb folyók a jellemzőek (Száva, Drina, Boszna, Neretva, Una, Vrbas). Csupán csak egy kis tengerparti sávja van, de 150 km-es határszakaszon csak 10-20 km. választja el a tengertől." forrás

Szeszélyes évszakok - 2017. április 29. Mostarból Szarajevóba autóztunk és sűrűn havazott - másnap 22 fok meleg - Kriszta fotója

,, Az ország természeti kincsekben hihetetlen gazdag: a Dinári Alpok hegyei, türkizkék folyók és tavak, a mediterrán ciprusok ölelte hegyi utak Hercegovinában, a blagaji sziklafal, ahova dervis kolostort építettek, a Neretva folyó a festői Mostar közepén, a Jajce központjában lévő vízesést mindenképpen érdemes megnézni." forrás

Történelem

1908-ban az osztrák-magyar monarchia anektálta Bosznia-Herzegovinát.
1914-ben egy boszniai szerb diák, Gavrilo Princip sikeres merényletet követett el Ferenc Ferdinánd osztrák trónörökös é felesége ellen, s ez vezetett el az első világháború kirobbanásához.

A free walking tour-os idegenvezető magyarázza, hogy hol érte a lövés a trónörököst és feleségét (ahol ő éppen áll) - Kriszta fotója

1918-ban, az első világháború végén a Monarchia összeomlott és Bosznia-Hercegovina a szerbek, szlovánok és horvátok által alkotott királyság részévé vált.

1941-ben Bosznia-Hercegovinát elfoglalta a Hitler-barát horvát bábállam. Szerbek, zsidók, cigányok ezreit deportálták haláltáborokba.

1945-ben Bosznia-Hercegoviát felszabadították Tito partizáncsapatai

1945 és 1991 között Bosznia a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság része volt.

1991-ben a jogoszláv kommunizmus bukása után Boszniában többpárti választásokat tartottak

Jugoszlávia bukása című térkép 7 euróért - Kriszta fotója Mostarban

1992-ben a mozlim nacionalisták és a horvát etnikum érdekei képviselő politikai erők taktikai szövetséget kötnek egymással a szerbekkel szemben. Kitör a háború, amiben a szerbek gyorsan elfoglalják Bosznia-Hercegovina több mint felét.

1992-1995 között rémes, etnikai alapú polgárháború tör ki a bosznia mozlimok, a horvátok és a szerbek között.

"A következő változás a muszlim népesség megjelenése és számának a növekedése volt (ma őket nevezzük bosnyáknak). Habár ez nem közismert, de a Balkán teljes területén tértek át keresztények a muszlim hitre, szóval a boszniai áttérések ténye nem rendkívüli, inkább csak a mértéke. De valójában erről a folyamatról sem tudni túl sokat. Az áttérők nagyobb száma következhetett a bogumilok áttéréséből, amely azért lehetett gyorsabb, mert a bogumilizmus a keresztény szekták közül talán a legközelebb áll az iszlámhoz. De ugyanakkor több forrás is szól arról, hogy az ottománok erőszakkal kényszerítettek áttérésre keresztényeket. Ez mondjuk merőben furcsa, ugyanis általában nem volt jellemző az akkori iszlámra, hogy erőltette volna az áttérést, a nem muszlimoktól ugyanis több adót lehetett szedni. Végül, ami az itteni muszlimok számát még megnövelhette, az a magyar és horvát területek felszabadítása, ahonnan a muszlim lakosság idemenekült. Hogy ez mekkora mértékű lehetett, nem tudni, de a források említik a folyamatot." forrás

Emlékmű Szarajevóban a város blokádja idején (1992-1995) elpusztult gyerekekről - Kriszta fotója

Manapság

2016-ban Bosznia-Hercegovina hivatalosan is kérelmezte az uniós tagságot. A felvétel esélyei kicsik. Brüsszelben rossz véleménnyel vannak az ország helyzetéről, s főleg a sznte mindent átható korrupciót bírálják. A lakosság elsöprő többsége határozottan csatlakozás párti. Az unió a csatlakozáshoz vezető felzárkozás programjára euró milliárdokat költ. A támogatások jelentős hányada felszívódik korrupt ügyletekben, valamint az ország népességéhez és méretéhez képest óriási az álllami apparátus. Az etnikai egyensúlyok fenntartását hivatott, bonyolult rotációs politikai és adminisztratív rendszer miatt túl sok hivatalnokot fizetnek gyenge hatékonyságú munkáért (vagy munka mímeléséért).

A választásokon szinte kizárólag etnikai alapon voksolnak az emberek, és ez lehetetlenné teszi bármilyen nemzeti kohézió kifejlődését.

A balkáni térségben éppen Boszniában a legnagyobb a fiatalok munkanélkülisége: 62 százalékos! Európában Bosznia-Hercegovinában a legnagyobb a munkanélküliség. A multi cégeken kívül alig kínálnak cégek munkalehetőséget, s főleg nem valami legálisat. Marad a nyugat-európai munka, de ott hátráyban vannak a kelet-európai uniós munkavállalókkal szemben, mivel nehezebben jutnak legalálisan munkához.

Az ország lakosságát alkotó bosnyákok (boszniai mozlimok), horvátok és a szerbek között fennmaradt a balkáni háború okozta sebek általi hétköznapi feszültség. A mozlimok, hogy a nemzeti azonosságuk ne legyen csupán a vallásukhoz kötve, magukat határozottan bosnyákoknak nevezik.A bosnyákok a mozlim hitüket visszafogottabban élik meg, mint a világ mozlim többségű országaiban. A mozlim hitet inkább valamiféle tradiciónak, nemzeti identitásnak tekintik, kevésbé vallásnak.

"Bosznia megértéséhez legalább nagy vonalakban illik tisztában lenni a történetével. A Balkán egyik legizgalmasabb országában élénken keverednek a nyugati és keleti hagyományok, már államberendezkedése is izgalmas. Az ország a véres háborús éveket lezáró 1995-ös daytoni békével jött létre, egyrészt a déli részen lévő entitás, a Bosznia-hercegovinai Föderáció és az ezt félholdként északról körbeölelő Szerb Köztársaságból.

Miközben Bosznia teljesen biztonságos és látszólag békés, a tragédiára még mindig sok szétlőtt ház emlékeztet. Ráadásul a sebek sem gyógyultak be, a mindennapi élet szintjén is tapasztalni az országban élő nemzetiségek közötti, fel nem oldott konfliktusokat. Az ország élén (az államfő mellett) még mindig ENSZ-főképviselő áll, akinek vétőjoga van a béke megőrzése érdekében. Pénznem a konvertibilis márka, aminek legnagyobb előnye, hogy mindig, mindenhol egy áron válthatunk oda és vissza, bár sok helyen eurót, kunát, dinárt is elfogadnak. Az átlagos utazó nagyjából annyit érez az ellentétekből, hogy néhol a kétnyelvű helyiségtáblákon vagy a latin vagy a cirill betűs változat van áthúzva, átfirkálva. (2013)" forrás

"Az utolsó háború előtti Jugoszláviában Bosznia-Hercegovina viszonylag gazdag helynek számított. Persze, területenként akkor is jelentős különbségek voltak. A nagyvárosok helyzetét jellemzi, hogy a teljes ország 10 legnagyobb exportáló cége közül 3-4 itt működött. A háború hatalmas pusztítást eredményezett, amit csak fokozott, hogy még mindig nem zárult le a gazdaság privatizációja. Az életkörülményekre az jellemző, hogy a lakosság mintegy 10 százaléka nagyon jól él, miközben a többieknek állandó megélhetési gondjai vannak. A városokban sok a munkanélküli, de a hegyek között élők sem igazán tudnak megélni az állattartásból, ezért ők is a városokban próbálnak alkalmi munkához jutni - feketén. Miből élnek? A vicc szerint: ha nincs pénzük, akkor váltanak 100 eurót. Mivel a föderációs részen sokkal gyorsabban indult el a fejlődés, előbbre tart a privatizáció, nagyon jelentősek a különbségek az ország két része között az előbbi javára. Jól mutatja az eltérést például a nyugdíj, melynek mértéke a Boszniai Szerb Köztársaságban mindössze 40 százaléka a Föderációban folyósított nyugdíjaknak."

"A balkáni ország 17 év múlva a tizedik legöregebb lakossággal rendelkező ország lesz a világon. A jelentés szerint 2030-ig 5 százalékkal csökken a lakosság száma, azaz a volt jugoszláv tagköztársaságban már csak 3,6 millióan élnek majd. Ennek oka az elvándorlás, a születések számának jelentős csökkenése és a halálozások számának növekedése. (2013)" forrás

,, Fővárosi lakosok mondják: még Tito alatt is jobb volt, mint most (még akkor is, ha ők épp nem voltak rajongói a legendás és rettegett jugoszláv elnöknek). Mert most feszültség van, nacionalizmus van, munkanélküliség van és kilátástalanság. Ezért aztán egyáltalán nem csak az idősebbek nosztalgiáznak.

Sokan visszasírják az egység és testvériség eszméjével fémjelzett időszakot. A harminc feletti generációkra jellemző jugó-nosztalgiát könnyen magyarázza az, amit az egykori kommunista ország széles rétegek számára nyújtott: munkahelyeket, közbiztonságot, ingyenes oktatást és egészségügyi rendszert, jólétet. És a kiszámíthatóság mellett van még valami, amit etnikai és vallási hovatartozástól függetlenül szinte mindenki megemlít: nem volt szerepe annak, hogy ki milyen vallású, melyik etnikumhoz tartozik.

A vegyes házasságok nagy száma mára eltűnni látszik, sőt, a hercegovinai Mostar városában külön gimnáziumot és focicsapatot tartanak fenn a bosnyák és a horvát gyerekeknek. Mára etnikai alapon zárt közösségek alakultak ki, és gyakoriak a nacionalista megnyilvánulások.

Szükségességét nem, de a daytoni megállapodás eredményét történészek számtalan fórumon megkérdőjelezik. Az ott létrejött, gyakran szörnyszülöttnek titulált állam, Bosznia-Hercegovina két entitásból, az ország területének 51 százalékát adó bosnyák–horvát föderációból, és a főként szerbek lakta Szerb Köztársaságból áll.

A hatalmasra duzzadt kormányzati szektorban a horvát, a bosnyák és a szerb fél is képviselteti magát, és egyetlen döntést sem lehet meghozni, amíg nincs közöttük egyetértés, így a gyakran eltérő érdekek miatt a döntéshozatal lassú és nehézkes. A régióban egyre erősödő nacionalista szólamok – köztük a szerb filmrendező, az Emirből Nemanjává lett Kusturica sokakat elérő –, a Szerb Köztársaság fenyegetőzése, hogy kilép a föderációból és Szerbiához csatlakozik, az ingatag lábakon álló gazdaság, a fogyatkozó külföldi segélyek, a nagyarányú korrupció, a 40 és 50 százalék között mozgó munkanélküliség nem adnak okot optimizmusra. (2016)" forrás

,, Az ország etnikai vonalak mentén erősen megosztott, és ez jelen van az iskolákban, ahol „két iskola egy fedél alatt” koncepció mentén, etnikailag szeparált formában zajlik az oktatás; pl. a bosnyák gyerekek járnak délelőtt, a szerbek pedig délután, és másfajta tanmenet szerint tanítanak, a történelemoktatásról nem is beszélve. (2017)" forrás

Mostarban a horvátok tüntetően a hegy tetejére építettek keresztet, hogy lenézzen a minaretekre - Kriszta fotója

A helyiekről

Rengeteg a fejkendős leányka és nő a muzulmán városokban, településeken. Több, mint valaha.
Olyanoknak, akik e szomorú folyamatot nem követték elmondhatom, mint aki ezt személyesen látta: az 1960-as években a titói Jugoszláviában kevés nyoma volt az efféle megkülönböztető öltözeteknek. Az 1993-95-ös háborús évek után kezdett el terjedni a vallásos szemlélet az arab országok, legfőképpen Szaúd-Arábia tevékenysége és jelentős anyagi támogatása következtében. Lázasan épültek az új mecsetek, medreszék, méreteik is jóval hivalkodóbbak lettek. (V. Emil, 2024)

Bosznia és Hercegovina etnikai megoszlása:

48% (muzulmán) bosnyák
37.1% szerb
14,3% horvát
0,6% egyéb

Vallási megoszlás:

40% muzulmán
31% ortodox
15% római katolikus
14% egyéb

"És akkor most Bosznia és az iszlám. Mi csak azt mondjuk a bosnyákoknak, hogy ha a szerbek és a horvátok visszatértek a gyökereikhez, visszatértek a vallásukhoz, az egyházukhoz, újra a saját népviseleteiket hordják, újra használják a nemzeti szimbólumaikat, miért nem térnek ők is vissza az iszlám gyökereikhez. Azzal vádolnak minket, hogy radikálisok vagyunk, de ott van a ravna gorai mozgalom Brcskoból, vagy az usztasa szervezet Mostarban, őket senki nem bántja, velük senki nem foglalkozik. De ha mi hallatjuk a hangunkat, az rögtön radikalizmus és terrorizmus, de nem itt van a probléma. A legjobb példa Törökország. Már hány éve próbál meg bejutni az Európai Unióba?

A NATO-ban nekik van a legtöbb katonájuk. De az EU nem hajlandó őt befogadni, mert egy keresztény Európát szeretne. Ez a probléma, nem mi, a mudzsahedek. A gond az, hogy a bosnyákok önálló nemzet, és ez zavarja őket, ezért nem szeretnek minket Európában. A mudzsahedek csak egy kifogás, és erre hivatkoznak, hogy a bosnyákok mások." forrás

A 31 éves, 1,92 méter magas Edin Džeko nagy bosnyák focisztár - most az AS Roma csatára (2017)

Egy bosnyák azt mondta nekünk, hogy a Džeko a válogatottban mindig szarul játszik.

"A bosnyákokat gúnyolók szerint a bosnyákok lakásai tele vannak művirágokkal és bekeretezett, vízeséseket ábrázoló poszterekkel. A nők rikítóan vörösre festik a hajukat, hogy trendinek látszanak, a pasik imádnak Adidas melegítőben flangálni. A muzulmán világban sokan utálják az amerikaiakat, de a bosnyákok imádják a jenkiket. Rokonszenveznek a törökökkel is." (N. S., 2014)

,, Nekem a boszniai nem fejkendős csajok egyáltalán nem tetszettek. A szlávos arcnak ez egy túl durva változata, plusz a közmetika túltekert. Ami a bosnyák (mozlim) fejkendőseket illeti, hát soknak jót tesz a takarás, mert csúnyák. De vannak, akiknél sejthető, hogy szép, ha többet lehetne látni belölük. K. szerint a pasik között vannak jóképűek. " (jéká, 2017)

Kozmetikus nikábos mozlim lányoknak - Kriszta fotója

A bosnyákok kávé fogyasztásban a világelsők közé tartoznak.

A leggyakoribb bosnyák vezetéknév: Hodžić

Magyar vonatkozások

Bosznia-Hercegovina 1878-tól néhány évtizedig az Osztrák-Magyar Monarchia része volt. Csontváry Kosztka Tivadarnak két híres képe Mostar-hoz kapcsolódik: a Római híd Mostarban (1903) és a Tavasz Mostárban. Mindkettőt a pécsi Csontváry múzeumban lehet megtekinteni.

"A boszniai-hercegovinai Mostar városvezetése továbbra is hálás a magyaroknak, akik nehéz munkával újjáépítették a szétlőtt Öreg hidat, amely azóta az egész ország első számú turistalátványossága, és a boszniai emlékhelyek közül elsőként vették fel az UNESCO világörökségi listájára. Murat Costir, Mostar városi tanácsának elnöke, aki csütörtökön fogadta a magyar sajtó munkatársait, azt kérte tőlük, hogy tolmácsolják köszönetét a magyar embereknek és magyar katonáknak. A városháza mellett egy emlékkő áll azoknak a magyar katonáknak a tiszteletére, akik 1997 és 1999 között részt vettek a híd újjáépítésében. A hidat egy horvát harckocsi lőtte szét 1993 novemberében. (2013)" forrás

Turista etikett

A városi ifjúság és a falvak középkorú, idősebb lakói között óriási felfogásbeli különbségek vannak: két teljesen más világ. Vidéken, a kis településeken kéretik tiszteletbe tartani a helyiek konzervatív felfogását a viselkedés és az öltözék tekintetében.
Érdemes megtanulni a hvala szót, ami azt jelenti, hogy köszönöm. nagyon örülnek neki.
Ne rökönyödjünk meg azon, hogy a helyiek a magyarokhoz képest meglepően direkt módon kíváncsiskodnak családi dolgainkkal kapcsolatban. Nyugodtan felelgessünk olyan kérdésekre, amelyek pl. a családi állapotunkat firtatják. Ők hozzánk képest közvetlenebb, szókimondóbb emberek.
A helyiek (bármely etnikumhoz tartozók, de leginkább a bosnyákok és a szerbek) jellemzően hangosan beszélnek és nagyon gesztikulálnak, de ezt ne véljük veszekedő stílusnak. Szeretnek barátian háton, vállon veregetni embereket, akár idegeneket is.
Nagy udvariatlanság elutasítani a meghívást egy kis iszogatásra.
Az etnikai ellentétek, a közelmúlt keserű emlékei kényes témák. Fontoljuk meg, hogy helyiekkel beszélgetve firtatjuk-e ezeket a témákat!

Gasztronómia

A bosnyák konyhára a legnagyobb hatást a 400 éves török uralom gyakorolta. Étlapjukon sok török étellel, illetve azok bosnyák variációival találkozhatunk. Pl.: hadzsi-cseváp, sis-cseváb, szogan-dolma, pita, baklava... stb. Az ételfogyasztást nagyban befolyásolja a vallási hovatartozás. Leggyakoribb fűszerek a fahéj, a bors és a szegfűszeg, de az ételeik nem mondhatók fűszeresnek. Ételeiket besűrítésére nem használnak rántást. Húsételeik általában birkából készülnek, és leggyakrabban parázson sülnek. Köreteik leginkább rizsből és zöldségekből állnak. A bosnyák konyhát a lágy ízek a jellemzik, ami elsősorban a párolásnak köszönhető.

Országszerte, az utak mentén rengeteg kis "autogrill" működik, ahol helyben sütött birkát vásárolhatunk. Sokféle péksüteményük van, melyhez kolbász- és virsliféléket, felvágottakat és zöldségeket fogyasztanak. A desszertjeik általában különböző töltelékkel készült rétesekből állnak. A többi süteményük rendkívül édes, cukorsziruppal, mézzel vannak gazdagon meglocsolva.

Italaik közül a megemlítendők a különböző ásványvizek és a hercegovinai fehér, száraz borok (Pl.: Zilavka). A bosnyákok szívesen fogyasztanak még aludttejet is. (www.vilagvarosai.hu)

,, Tipikus bosnyák – illetve a régióban jellemző – ételek a ćevapi, a grillezett húsrudak pitában zöldségekkel, csípős vagy helyenként joghurtos szósszal, a töltött paprika és a töltött hagyma, sopszka saláta, s ezek szinte minden étteremben szerepelnek az étlapon.

A piacok kínálata hasonlít a magyarországiakéhoz, de télen rengeteg a Törökországból importált gránátalma.

Gyakori az un. buregdzinica, amely egyfajta gyorsétkezde, ahol hússal töltött bureket, sajtos, spenótos vagy krumplis pitét lehet enni, és ezekhez isteni a hideg joghurt.

A boszniai borok, főleg a blatina és a vranac, nagyon finom. A helyi pálinka, a rakija sokféle ízesítéssel készül, amelyek közül a szilva, alma, dió, a meggy igen népszerű. " forrás