ÚTIKRITIKA.HU / Szarajevó

Szarajevó

Szarajevó dióhéjban | Tetszett & Nem tetszett | Vélemények | Odajutás | Szállás | Közlekedés | Étkezés | Vásárlás | Szórakozás | Közbiztonság | Egyéb hasznos információk | Baščaršija (a régi bazár) | Vrelo Bosne park | Alagút múzeum | Egyéb múzeumok | Mecsetek és Dzsámik | Templomok | Egyéb látnivalók | Érdekességek | Olvasmányos linkek | Fotóegyveleg

.

Bašćaršija, az óváros - K. Kriszta fotója

.

Szarajevó dióhéjban

• Szarajevó kb. 347 ezres város (2024-es becslés). A lakosság kb. 80 százaléka mozlim bosnyák.
• 1984-ben téli olimpiai játékokat rendeztek itt.
• 1992-1995 között sötét, tragikus időszakot élt át Szarajevó. Több, mint 10 ezer lakos vesztette életét.
• A polgárháború (avagy balkáni háború) nagy pusztítást okozott Szarajevóban (is).
• Szarajevó közúton 541 kilométerre van Budapesttől (250 km. autópálya). A táv 7 óra 15 perc alatt tehető meg megállás nélküli autózást számolva.
• A város monarchiás jellegű központja a Fehradija Szarajevó keleti oldalán terül el. A régi, oszmános óváros (Stari grad) központja a Bašćaršija.
• Havi nettó átlagfizetés (2024-ben): 326 ezer forintnak megfelelő helyi pénz

Jól néz ki a hegyes háttér - K. Kriszta fotója

Tetszett & Nem tetszett

Tetszett

1. A Miris Dunja nevű kávézó (A Gazi mecsethez közeli kis utcában)
2. A Zkatna Ribica (Arany hal) kávéház monarchiás miliője
3. A tereken a nagy élet, óriás sakktáblák, aktív társasági élet
4. Történész diplomásként érdekes volt látni azt a helyet (a Latin-hídnál), ahol megtörtént az első világháborúhoz vezető merénylet
5. Nagyon kedvesek, segítőkészek a helyiek és készségesen beszélnek a kilencvenes évekről
6. A sokféle karakterű és jellegű kávézók hangulata és a čevapćići (marhahúsos)
7. Jó értelemben izgalmas város
8. Gyalog könnyen bejárható (kivétel a kilátó pontok, az Alagút múzeum és a domboldalak)
9. A várost körölelő hegyek szépsége
10. A pékségek és a pékség-kávézók (pl. a Café Slastičarna Carigrad a Sarači utca 111-ben, vagy a helyiek küörében jogosan népszerű, óvárosi Edin pékség (Mula Mustafe Bašeskije 69)
11. Lenézni a városra a Sárga bástyáról
12. Az óváros kevésbé turistás részén (A Sárga bástya irányában felfelé vezető részen) a kedvenc utcám

Kriszta fotója

Nem tetszett

1. Eléggé szmogos a levegő (Szarajevó Európa legszennyezettebb levegőjű fővárosa!)
2. Az óváros főterén a túl sok galamb (mit csináljak? nem csípem ezeket)
3. A törökös, balkáni édességek nekem itt is túl édesnek bizonyultak
4. Szomorkodva látni az 1984-es téli olimpia bobpályáját a borzasztó elhanyagolt állapotában
5. Sajnos nem korlátozzák vendéglátóhelyeken a cigizést (különben is minden pasi cigizik)
6. Vannak a villamosok között olyan ócskák is, mint a mi 3-as metrónk szerelvényei
7. Kevés a városban a parkolási lehetőség
8. A közömbös, komor tekintetű pincérek (vannak kivételek)
9. Az Azar kilátóba érdemes volt felmenni, de nem a kilátás nem annyira szép, legfeljebb érdekes 
10. Nyomasztó a túl sok sírkert a rengeteg hófehér (mozlim) sírkővel
11. A város nyugati oldalán a szokványos, szürke betonházak
12. A Boszna-folyó vize szennyes, szemetes, a színe kifejezetten csúnya és (álítólag) nyáron büdös is (ürülékszag?)

K. Kriszta fotója

Szarajevóban a téli hónapokban, főként decemberben és januárban, jelentős problémát okoz a szmog, amely a széntüzelés fokozódása miatt válik intenzívebbé. A város környezeti helyzete ilyenkor jelentősen romlik, ami nem csak a helyiek egészségére, de a látogatók élményeire is kihat. A szmog gyakran okoz látási nehézségeket, amelyek a légi közlekedésre is negatívan hatnak. Az alacsony látótávolság miatt számos járatot törölhetnek, így a repülővel érkezők számára ez fokozott figyelmet igényel. A szennyezés csökkentése érdekében azonban egyre több erőfeszítést tesznek, és a fenntartható megoldások keresése folyamatos.

Vélemények

,, Egyáltalán nem bántuk meg, hogy Szarajevó meglátogatása mellett döntöttünk, dacára annak, hogy utazásaink eddigi bőséges története folyamán rengeteg sokkal szebb várost látunk. Hangulatolag a város számunkra nagyon vegyes volt. Egyrészt a kilencvenes évek első felében történtek mementói elborzasztják az embert. Főleg, mert egy hozzánk ilyen közeli helyen nem annyira régi szörnyűségekre emlékeztet. Bosznia-Hercegovina és így a fővárosa a volt jugoszláv területek közül az egyik legszegényebb, és a város Magyarország kilencvenes évek elejei álllapotaira emlékeztet fejletlenségben. Nincs nyomor, de sok a szűrke, kopottas, csóró jelenség. Akár úgy is érezhetjük, hogy ehhez képest mi milyen jól állunk. 

Másrészt: roppant izgalmas megismerni a történelmi háttereket, látni a vallások, etnikumok egymás mellettiségét, igen Isztambul és Közép-Európa elegyét, ott állni, ahol lelőtték Ferenc Ferdinándot, mosolyogni azokon a kiríásokon, szavakon, amik vagy a Balkánról jöttek hozzánk (pl. a szerb-horvát pecsenye), és amik a Monarchia idején tőlünk vagy közvetítésünkkel juthattak oda (pl. a szlovák eredetű kocka?). 

A legnagyobb meglepetés számunkra az volt, hogy milyen finomakat lehet Szarajevóban enni, és mennyire olcsón. Az étkeik nem térnek el a hazaiaktól, de van bennük annyi más, amitől új ízeket érezhetünk.

Szarajevóban rengeteg a fejlődési potenciál. Látszi is, hogy vannak egészen új, modern negyedek is. Sok szép házat kellene még  rendbe hozniuk. Az óváros turistás közepe teljesen felújított, vagy a régiből modelezett. 

Furcsa látni a bosnyák lányokat hagyományőrző kendőben és teljesen globalizált divatos cuccokban. Nem tudtunk lefotózni egy kendős lányt, aki Iron Maiden polót hordott. A boszniai horvát lányok szégyenérzet nélkül öltözködnek. Amúgy nem annyira szépek az én ízlésem szerint. " (aji, 2020) 

---

Ata fotója

"Rövid séta során megállapítottuk, hogy ez a város a háború okozta rengeteg szenvedés után végre él és virágzik, az emberek kedvesek és ráérősek. A múltat sok helyen őrzik még a falakon a golyózápor nyomai és ami talán a legtöbb van itt, a temetők. (2016)" forrás

---

,, Keresztény templom, mecset, sőt, zsinagóga is jól megfér egymás szomszédságában, rövid szoknyás, hosszú szőke hajú és kendőzött, lefátyolozott nők ugyan azon a téren tolják a babakocsit, sétálnak férjükkel. A pláza parfümériájában különböző típusú kendőbe öltözött nők próbálgatják a piros rúzst, a szemhéjfestéket, a parfümöket. Fekete leplekbe burkolózott nők járkálnak drága, színes bőrtáskákkal, oldalukon divatos, európai öltözetű férjeikkel és gyermekeikkel. Ugyanitt rövid ruhás tinédzser lányok érkeznek randevúra. Az okostelefon mindenki kezében természetes, vallás ide vagy oda, fiatalok, idősebbek bátran szelfiznek. Turistákat is látni, habár nem állítanám, hogy nagy tömegben jönnek, legalábbis Budapesthez képest. (2017)" forrás

---

,, A belváros legizgalmasabb része az aprócska bazár, ami csak a gyalogosok birodalma. Mindent lehet itt kapni, ami szem-szájnak ingere, a rengeteg csillogó-villogó szuvenírtől a török finomságokig. Nekünk ez a városrész tetszett úgy igazán Szarajevóból, keresztül-kasul bejártuk a földszintes házacskák közötti zsúfolt sikátorokat, amiket mindenhol a méregerős török kávé aromája lengett be. (2019)" forrás

---

,, Szarajevóban számomra a legkedvesebb látnivaló Trebevic hegyre való fel libegőzés volt, naplementekor igazi csoda, nagyszerű hangulata van 🙂
A Tunnel of Hope is megér egy misét-bár,ha nem kocsival mentek,körülményes a kijutás- engem nagyon megérintett a helyszín és ottani videó és képanyagok a délszláv háborúról. (sz.m., 2019)

Odajutás

Wizzairrel Budapestről. 1 óra 10 perces repüléssel.

Országúton a Belgrádból Szarajevóba a 331 kilométeres távolságot kb. 6 óra alatt lehet megtenni.

• Országóton a Zágrábból Szarajevóba a 403 kilométeres távolságot kb. 6 óra 40 perc alatt lehet megtenni.

A szarajevói repülőtérről a városközpontba való eljutás 2024-ben is egyszerű és megfizethető. A Centrotrans Eurolines társaság közvetlen buszjáratot üzemeltet a repülőtér és a Baščaršija (az óváros központja) között. A buszok naponta közlekednek, igazodva a repülőjáratok menetrendjéhez. A jegy ára egy útra 5 konvertibilis márka (BAM), retúrjegy esetén pedig 8 BAM. A jegyeket a sofőrnél lehet megvásárolni, és euróban is fizethetők. A busz több megállót is érint útközben, így a város különböző pontjaira is eljuthatunk vele.

Szállás

A belvárosban érdemes lakni, külvárosban csak akkor érdemes, ha például nagy társaság akar feltétlenül egy helyen megszállni.

Ebben az utcában laktunk a belvárosban, és a harangszó ébresztett, nem a müezzin - K. Kriszta fotója

Közlekedés

zarajevó tömegközlekedési hálózata 2024-ben is a villamosokból, elektromos buszokból és normál buszokból áll. A jegyárak a következőképpen alakulnak: elővételben, kioszkokban vásárolva 1,60 konvertibilis márka (KM), míg a járművezetőnél 1,80 KM. Fontos, hogy a járművön vásárolt jegyeket is érvényesíteni kell a felszállást követően. A városban továbbra sincsenek jegyautomaták, így a jegyek beszerzése elsősorban kioszkokban lehetséges. Bár napi jegyek is kaphatók, a legtöbb turista számára ezekre nincs szükség, mivel a főbb nevezetességek gyalogosan is könnyen megközelíthetők.

Villamos

A szarajevói villamosok feltűnően különböző kinézetűek és álllapotúak. Vannak egészen lestrapált, borzasztóak és viszonylag modernek. Színek szerint sokfélék.

A villamosjegyet ne felejtsük el érvényesíteni felszállást követően, illetve akkor is, ha a villamosvezetőtől vesszük a jegyet. A jegellenőrök könyörtelenek!

A szarajevói villamoshálózat gyakorlatilag egy hosszú vonalból áll, amely a városközpontban kört alkot, és egy rövid leágazással csatlakozik a vasútállomáshoz. Az alapjárat a 3-as vonal, amely folyamatosan közlekedik, míg az 1-es járat a belvárosból visz az állomásra, a 4-es pedig Ilidžából indul. Mivel nem voltunk biztosak benne, hogy a vonat Mostarba közlekedik-e, el akartunk jutni a vasútállomásra, ezért próbáltunk egy 4-es járatot elérni. Ilidžában több 3-as villamos is elment, mire végre, körülbelül negyedórás várakozás után, megérkezett a 4-es, bár ellentétes irányból – az állomásig végül így ötperces sétát kellett tennünk, ami még elfogadható volt.

A 3-as járat folyamatosan közlekedik, így a ritkább betétjáratokra kevésbé érdemes várni. Az ellenőrök gyakran feltűnnek, és a villamosok zsúfoltak lehetnek, így néha nehézkes a leszállás. A jegyeket előre kell megvásárolni, amelyeket bódékban és trafikokban árulnak, és 2024-ben elővételben 1,60 KM-be kerülnek. Ha a sofőrnél vesszük a jegyet, az 1,80 KM, ami még mindig kedvező. Napi jegy is elérhető, körülbelül 5 KM-ért.

Kriszta fotója

Busz

Szarajevóban a turisták elsősorban a villamost használják, azonban a buszjáratok is praktikusak lehetnek, főként olyan látnivalókhoz vagy szállásokhoz, amelyek távolabb esnek a villamosvonalaktól. Ilyen helyek például a repülőtér, a Tunel Spasa, a Sarajevo Keleti buszpályaudvar vagy a városközponttól keletre található Vratnik negyed, ahol az 51-es, 52-es és 55-ös busz közlekedik.

A buszjegyeket mindig a járművezetőnél kell megvásárolni, 2024-ben 1,40 KM-ért. Fontos, hogy a villamosjegyek nem érvényesek a buszokra.

A helyi tömegközlekedési eszközök menetrendje elérhető a Moovit alkalmazásban, amely iOS és Android készülékeken is használható, így könnyen tervezhetjük az utazást.

Taxi

Előre meg kell álllapodni a taxisofőrrel a viteldíjról. A busz- vagy a vasúti pályaudvartól az óvárosig tartó taxizás kb. 1500 forintnak megfelelő összegbe kerül.

A piros taxi a Crveni Taxi társaság autója - crveni annyit jelent, hogy piros

,, A szarajevói taxisok között is van sok olyan, aki a külföldi turistát átveri, vagy legalábbis megpróbálja. Az óvárosból akartunk menni taxival a tömegközlekedéssel nehézkesen elérhető Alagút-múzeumba. A weben megnéztem, hogy a távolság 9,7 kilométer és az 1 kilométerre szabályozott taxi tarifa ismeretében 20 márkára becsültem a korrekt viteldíjat, de persze számoltam azzal, hogy alkudozni kell majd és ennél többet kényszerülünk majd fizetni. Nos, a taxi strandnál az első taxist megkérdeztük, hogy mennyiért visz el a múzeumba. Azt mondta, hogy 40 márka. Mondtam neki, hogy ez egy 10 kilométeres távolság. Ő a pofámba hazudta, hogy 20 kilométer. De azért lement 30 márkára és azt elfogadtuk, mert nem láttk értelmét, hogy más hiénákkal is alkudozzunk, hiszen az óvárosnál várakozók között nyilván ilyeneket találtunk volna. Szóval ébernek kell lenni, és nem árt bemérni weben a távolságot előre, ahogy mi tettük." (Aji  )

---

Szarajevóban a taxisofőrök általában korrektek a külföldi turistákkal, azonban előfordulhatnak kivételek. A kellemetlenségek elkerülése érdekében érdemes az alábbi tanácsokat megfogadni:

Hivatalos taxitársaságok választása: Keresse a jól ismert, megbízható taxitársaságokat, amelyek járművei egyértelműen meg vannak jelölve, és rendelkeznek működési engedéllyel.

Taxióra használata: Győződjön meg róla, hogy a sofőr bekapcsolja a taxiórát az utazás megkezdésekor. Ha a sofőr nem hajlandó erre, javasolt másik taxit választani.

Előzetes tájékozódás: Ismerje meg a város főbb útvonalait és a várható viteldíjakat, hogy elkerülje a túlszámlázást.

Alternatív közlekedési módok: Fontolja meg a tömegközlekedés használatát, amely Szarajevóban jól kiépített és megfizethető.

Ezeket a lépéseket követve minimalizálhatja a kellemetlen élmények esélyét, és biztonságosan közlekedhet a városban.

  

Étkezés

,, Szarajevóban az első étkezésünk az óvárosi Morica Han nevű vendéglőben esett meg. A belső étkezőteremben vacsoráztunk. nagyon hagyományos, régimódi az egész, de amit tálaltak nekünk az szuper volt. Annyira jót ettünk, hogy 2 nappal később visszamentünk, de akkor már nem volt ugyanolyan szerencsénk. Lehet, hogy akkor éppen más séf vezényelt a konyhában.

A pirított krumplijuk pont olyan volt, amit imádok. A szabadtéri része roppant hangulatos, de az inkább kávézós hely." (aji, 2017)   

---

,, Mit ettem, mit ittam?
Persze, evidens: csevapot, pljeskavicát, shaslikot (razsnyicsot?). Különösen az utóbbiak voltak nagyon finomak, zamatosak. A csevapot a szállásadóm által ajánlott helyen ettem, de ott az nekem kicsit száraz volt. Másnap a Ćevabdžinica Hodžič egyik, majd másnap a másik éttermében elfogyasztott pljeskavica és saslik/razsnyics sokkal szaftosabb, finomabb volt. Első nap pedig nagy óvatosságból egy bureket fogyasztottam ebédre, ami az eladó szerint kis adag volt, ám én nem bírtam megenni legalább egyharmadát. :)
Az innivalók kapcsán a kávét tudom említeni (tekintve, hogy azon kívül csak vizet ittam). Mindenképpen érdemes kipróbálni a bosnyák kávét (ami tulajdonképpen török kávé egy változata talán), kis kiöntőben érkezik a leöntött kávé, kis edénykében cukor, egy másik fületlen edény a kávéscsésze, amiben egy kis török édesség, a legtöbb helyen rózsavíz ízű (tudom, hülyén hangzik, de mégis) rahatluk (szerbül ratluk, másképp szultánkenyér, Turkish delight) van. Ezt egyes javaslatok szerint a kávé előtt, más javaslatok szerint előtte és utána kell elfogyasztani. Bármikor is esszük meg, finom :) Ha kivettük az édességet, a helyére tesszük a cukrot, majd ráöntjük a kávét. Majd újra öntünk rá, mert egy csészényinél több adag van a kiöntőben. Szóval nekem bejön a bosnyák kávé. Persze azért ittam espresso-t is :) (2018)" forrás

---

,, Szarajevóban nagyon tudom ajánlani a Cajdzinica Dzirlo tea-és kávéházat (Kovači 16),ha bosnyák kávét vagy teát innátok-a hölgy,aki a helyet vezeti nagyon kedves és sok érdekességet mesélt. (sz.m., 2019)

Ajánlott éttermek:

1. Bon Apetit

Nemzetközi étterem, ne egy francia konyhás hely. Vannak tésztaétkek. Kicsi étterem az Alta bevásárlóközpont mögött. Jó minőség. Vasárnap zárva van! Címe: Kranjceviceva 11

2. 4 Sobe Gospodje Safije (Mediterrán és közép-európai konyha) Cím: Cekalusa 61

Nagyon hangulatos hely. Az étlapon nagy a választék. Vasárnap sincs zárva.

3. Cakum Pakum - balkáni és olasz konyha, valamint szuper palacsinta! - (Cím: Kaptol 10) - Kicsi (mindössze 5 asztal), hangulatos étterm egy utcasarkon. Jó a pasta. A választék nem nagy. Vasárnap zárva!

4. The Epicentrum (Muvekita 11, Ferhadija és a Muvekita sarkán), Vasárnap is nyitva!
Nem turistás, modern autentikus. Vannak olasz kaják. Házias. Hátrány: cigiszag és zaj, vasárnap az étlapról sok minden nincs.

5. La Pasta di Mama - néhány asztalos - Maršala Tita 54 - vasárnap zárva

6. Dveri óvárosi ebédelő hely, vasárnap is nyitva - Prote Bakovića 12 - nagyon kellemes a környezete - friss házikenyér, leves és minden finom

"Az útikönyvek szerint Szarajevó az egyetlen hely a világon, ahol néhány száz méteren belül négyféle vallás (katolikus, ortodox, muzulmán és zsidó) temploma megtalálható. Ezt csak megerősíteni tudjuk, az óvárosban minden utcában találtunk, nem is egyet. Az egyik étteremben épp emiatt egy “kis probléma” merült fel, a pincér nem volt hajlandó egy egész üveg bort kihozni, mert a mecset túl közel volt hozzánk. Azt mondta: pohárban lehet, flaskában nem! Miután láttuk, hogy mindegyik étterem közelében fellelhető legalább egy templom, megelégedtünk a pohárral." forrás

Kriszta fotója

Ezt ettük az Edin pékségben (Mula Mustafe Bašeskije 69), (olcsó ebéd volt) - Kriszta fotója

,, Helyi szállásadónk ajánlotta a bazár egyik utcájában lévő Nanina Kuhinja éttermet, ahol olyan bosnyák ételeket kóstoltunk, mint a darált hússal töltött szőlőlevél és hagyma, a Hadžijski ćevab, vagy a gulyás, amely szegfűszeggel volt megbolondítva. Különleges, finom ételek, amelyek az orientális konyhát idézik, de mégsem olyan erős a fűszerezésük." forrás

---

,, A marhahúsból készülő csevapcsicsi vagy pljeskavica mellé egy pohár sörre és borra vágyóknak érdemes felkészülnie arra, hogy a muszlimok tulajdonában lévő, vagy épp mecsetek tőszomszédságában álló helyeken sem alkoholos italt, sem alkoholmentes sört nem fognak találni – megéri tehát rendelés előtt jól körbenézni, nehogy meglepetés érjen minket.

Az árak a magyar pénztárca számára egyáltalán nem megterhelők: ezer-ezerkétszáz forintért akár egy itallal együtt is abszolválhatunk egy ebédet. Érdemes figyelni arra, hogy olyan helyet válasszunk, melynek teraszán láthatóan helyiek ülnek, hiszen jó eséllyel sokkal fűszeresebb és jobb ételt kapunk. (2018)" forrás

Vásárlás

Nagyon sok pénzváltó hely van a városban.

A Monarchiás és egyben modern városrészben található a Ferhadija sétálóutca, ahol persze rengeteg üzlet található. Ha vásárolni akarunk, vagy kirakatokat nézni, akkor itt a helyünk. Nagy itt is az élet, főleg késő délután és kora este. Kövessük a sétálóutca iratlan szabályát, és az irányunkban a baloldalon járjunk. Rengeteg kávézó. A szarajevóiak imádnak kávézókban időzni.

Bosnyák focisztár, a Dzeko, és a félig bosnyák Ibra a polókon - Kriszta fotója

Bezisztán piac

A városközpontban fedezhető fel a teljes nevén Gazi Husrev Beg's Bezistan inevű fedett piac. Régi múltja van, a 15.század óta létezik. Érdemes körülnézni (főleg maga az épület miatt), bár kicsit unalmas, hogy túl sok az ékszerbolt és a bőrárus. Meglepő, hogy a kereskedők egy része nem igazán hajlandó alkudozni.

Kriszta fotója

Szórakozás

Szarajevó pezsgő éjszakai élettel rendelkezik, rengeteg kis tematikus bárral. A klubok általában kora reggelig nyitva tartanak. Csütörtök, péntek és szombat a legforgalmasabb napok, de a hét többi napján is remek éjszakai élet várja a látogatókat. A városban valószínűleg több mint 100 kávézó található, főleg az óvárosban, de egyértelmű különbséget tesznek aközött, hogy szolgálnak-e fel hagyományos bosnyák kávét vagy sem

Baščaršija - kávézó - K.Kriszta fotója

Caffe Bodyguard - K. Kriszta fotója

Ugyanabban a kapualjban Szexbolt és az 1992-1995 közötti tömegmészárlásokkal foglalkozó múzeum (az utóbbi a legkevésbé szórakozás) - K. Kriszta fotója

Angolos pub a belvárosban - K. Kriszta fotója

Közbiztonság

Szarajevóban nem kell tartani utcai rablásoktól, erőszakos bűncselekményektől. Gyakoribbak a lopások,zsebtolvajlások, a turisták ilyen-olyan becsapása, lenyúlása. Jócskán vannak koldusok, de ők nem bántják a turistákat, legfeljebb bosszantóan zaklatják.

A rendőr éppen azzal foglalkozik, hogy elkobozza a labdát a kisgyerektől. Ennyire jó a közbiztonság Szarajevóban. (Kriszta fotója)

Szarajevóban még manapság is sok helyen vannak aknamezők, fel nem robbant lőszerek. Szerencsére már elég kevés a legutóbbi háborúból maradt romos épület, de amik még vannak, azokban és közvetlen környékén ne kolbászoljunk. A várost körülvevő dombokon inkább a kiépített utakon gyalogoljunk és ne a füvön. Az aknáktól még nem mentesített terepeken sárga szalagok, kiírások jelzik a veszélyt. Az aszfaltozott utak mindenhol biztonságosak.

,, A város biztonságos. Magas, szőke nőként megszoktam, hogy a déli országokban feltűnést keltek, ám itt nemigen foglalkoztak velem :) (vagy öregszem? :D ) Olyan sokféle ember él itt egymás mellett, hogy a hidzsábot viselő nők, a spagettipántos miniruhát hordó lányok, a sortban flangáló nők és nagyon ritkán, de előforduló, nikábban levő asszonyok egyaránt megszokottak a helyiek számára. Mondjuk biztos nem minden részén egyformán biztonságos a város, de ahol én mozogtam a belvárosban, az óvárosban, ott semmilyen gondot nem okoztam. Egyáltalán nem tűntem ki/fel. Az is igaz mondjuk, hogy bő hosszúnadrágban voltam, vagy térd fölött kicsivel végződő bő ruhát viseltem leggings-szel. Nem mondom, hogy nem bírtam volna ki leggings nélkül a 30 fokban, de nem akartam azért úgy öltözni, hogy fél ruhatárat kelljen magammal vinni, hogy bemehessek egy templomba vagy mecsetbe. (2018)" forrás

---

,, Kiraboltak. A rendőrség nem jött ki. Elmentünk az őrsre: nem engedtek be. Szerezzek tolmácsot, miközben a rendőr és én is tökéletesen beszéltünk angolul. Hívni akartak taxit, ami elvisz a követségre...Frissen kirabolva miből fizessem ki?
Szóval segítségre odakint ne számíts... (Judit, 2019)

Egyéb hasznos információk

1. Szarajevóban éjszaka éjfél és hajnali 5 között vízszolgáltatási korlátozások vannak érvényben.
2. A Trebevic-hegyre járó lanovka a 26 éves szünet (háború) után újra nyitott. Először 1959-ben adták át, 1992-ig üzemelt. Akkor a szerbek megölték az őrt és a lanovka leállt. Most a felső állomás az ő nevét viseli, Ramo Biber. Egy út ára helyieknek 6.-, külföldieknek 20.- márka.

3.  kipróbáltam egy helyi SIM-kártyát Szarajevóban, mivel fontos volt, hogy folyamatosan legyen mobilnetem – különösen jól jött a szálláson, ahol a wifi jel a szobában gyenge volt. A turistáknak szánt feltölthető SIM-kártyák közül választottam, amelyek között van csak adatforgalmat biztosító és olyan is, amellyel hívásokat is lehet indítani. Vannak helyieknek szánt csomagok is, amelyek ár-érték arányban szintén kedvezőek, de számomra az Ultra Tourist 1 csomag ideális választás volt. Ez a csomag 5 KM értékben belföldi és nemzetközi híváskeretet, valamint 5 GB adatforgalmat tartalmaz, 10 napos érvényességgel. A SIM-kártyát a sarki újságosnál szereztem be, de elérhető a BH Telekom üzleteiben is.

   Az aktiválás egyszerű folyamat: a SIM behelyezése és a PIN-kód beírása után már működnie kellene. Azonban nálam kezdetben nem működött a mobilnet, még aktiválás után sem. Az újságos segítségével rájöttem, hogy az adatforgalomhoz szükséges APN-beállításnál egy másik hálózat címe volt beállítva, amit át kellett írnom a BH Telekom megfelelő címére, és ez megoldotta a problémát.

4.  2024-es tapasztalataim szerint Szarajevó egyike azon kevés városoknak, ahol a galambok, kóbor macskák és kóbor kutyák is nagy számban vannak jelen egyszerre. Számos galambot, sok macskát és még több kóbor kutyát láttam a városban. Utánanézve találtam, hogy néhány éve mintegy 12 000 kóbor kutya élt itt, és bár az utóbbi években a számuk csökkent, továbbra is sok helyen feltűnnek az utcákon, különösen a város peremterületein és parkokban.

Baščaršija (a régi bazár)

kiejtés: báscsársijáh

"Kis házak, keskeny mellékutcák, bárok, sisha kávézók, boltocskák, a pékárúk és sült húsok illata, Szuper. Főleg este hangulatos. Keleties romantika. (belo, 2016)"

---

,, Ez az a hely, ahol legjobban érezni a város keleties jellegét és lüktetését.Az üzletek kínálatában egyaránt megtalálhatóak a kézműves termékek, ékszerek és kasmír sálak, csakúgy mint a hammam (hagyományos török fürdő) kellékei.

Az óváros és bazár utcáin sétálva olyan érzése van az embernek, mintha egy egzotikus, arab országban járna. Az érzés nem véletlen, hiszen Bosznia közel 400 évig török fennhatóság alatt állt, amely a vallásban (a teljes lakosság kb 40%-a muzulmán), kultúrában, építészetben és ételekben mind a mai napig érződik.

A Bascarsija negyedben járva kihagyhatatlan program egy tradicionális, bosnyák kávé elfogyasztása. A török változathoz képest itt háromszor főzik fel a kávéőrleményt egy speciális rézedényben, amelyet ilyen tálcán szolgálnak fel cukor és Turkish delight (zselés édesség) kíséretében. Annyira megtetszett ez a szertartásos kávéfogyasztás, hogy azonnal be is szereztem hozzá a megfelelő kellékeket. (2018)"  forrás

Kriszta fotói

,, Óváros: Az 500 méter magasan fekvő síkságon induló, 900 méteres magasságig felkapaszkodó negyed szűk utcáin és terein végigsétálva évszázadokkal repülünk vissza az időben, mérete miatt pedig akár két-három óra alatt is kényelmesen bejárhatjuk. A bazársorok tömegén átjutva álljunk meg a ránézésre legalább ötszáz éve működő helyek egyikén, és a helyiek közé beülve élvezzük a rézedényből töltött kávét, a sült húsokat, vagy épp az édességboltok a közép-európai ízlés számára sokszor talán túl édes, de mindenképp kihagyhatatlan kínálatát. (2018)" forrás

Vrelo Bosne park

Csak akkor áldozzunk rá időt, ha a városban már sok mindent megnéztünk, vagy kifejezetten egy parkban akarunk időzni. nem különleges, de kellemes sétára, könnyed kirándulásra. Viszonylag kieső helyen van, a városon kívül. Tiszta, gondozott. Ha kisgyerekkel vagyunk, akkor egész jó program lehet, mert nézegethetjük a hattyúkat és a kacsákat.

Alagút múzeum

A "Remény alagútja" (Bosnyákul, horvátul Sarajevski tunel, szerbül: Сарајевски тунел), másik elvenezése: Tunel spasa (Тунел спаса, Angolul: Tunnel of rescue, vagy Tunnel of Hope

Meglehetősen kieső helyen van a múzeum, aminek az alábbi fotón látható családi ház a főépülete:

K. Kriszta fotója

Ide el kell jönnie a turistának, ha érzelmileg közel akar kerülni ahhoz a rémdrámához, ami ebben a városban lezajlódott. Megérteni nem lehet, hiszen felfoghatatlan, hogy Európában ilyesmi a 20. század végén (1992-1996) előfordulhatott.

A múzeum nem nagy, de tényleg érdekes. Csaknem minden ki van írva angolul is. Amúgy rengeteg fotó segít érzékeltetni a szörnyűségeket, az ostrom alatt a lakosság álrtal elszenvedetteket. Belépődíj: 10 KM/fő, azaz kb. 5 euró (diáknak 5 KM). Kb. 1 órás programra kell számítani.

Nyitva 9-től 5-ig. (November és március között csak fél négyig)

Érdemes idegenvezetőt igénybe venni, mert a múzeumi élményt egyértelműen tartalmasabbá teszi. Van olyan gudie, aki maga is felnöttként élte át az időszakot.

Az alagút eredetileg 800 méter hosszú, a múzeumban látogatható szakasz mindössze kb. 20 méter.

Egy házaspár a saját házánál alakította ki a múzumot. Ha a sok nyelven kinyomtatott tájékoztatókból vásárolunk, akkor ezzel a nemrégiben özveggyé vált hölgy pénzügyi helyzetét támogatjuk.

A Kolar család a kilencvenes években

Az özvegy  a szuvenírboltjában - Kriszta fotója

A kilencvenes évek első felében zajlott háború idején Szarajevó lakói az ENSZ által ellenőrzött repülőtér alatt építették az alagutat éjjel-nappal (1993 márciusa és júniusa között). Az alagút arra szolgált, hogy a szerb blokádot kijátszva minden lehetséges árut, élelmiszert a városba csempésszenek a túléléshez. A felszínen túl veszélyes volt a csempészés, mivel a szerb orvlövészek válogatás nélkül lőttek a civilekre. Az alagútnak köszönhetően a mozlim és a keresztény lakosság köztük szerbek is) úgy ahogy el tudta látni magát. Ez volt az egyetlen be- és kijutási lehetőség a blookád idején.

Attól olyan drámai hatású a múzeum, hogy nem a távoli múltban történt, és az idő közelségét valahogy átérezzük.

Tömegközlekedéssek kicsit komplikált eljutni a múzeumba. A központból a 3-as 35 perc a végállomásig, onnan a Kotoracba közlekedő 12-es busszal annak végállomásáig (10 perc), majd átgyalogolni a Tilava nevű hídon, a túloldalon rögtön balra fordulni és 500 méterre ott a múzeum.

A taxi persze egyszerűbb megoldás.

Megfontolandó a szervezett túra, mert az odajutás így olcsóbb, mint a taxi, és egyszerűbb mint a tömegközlekedés. A városközpontban érdemes tájékozódni a turista információnál, hogy mikor van túra és mennyiért.

Hajolni kell, bizony - K. Kriszta fotója

Többször is ellátogattunk a helyszínre, és Daninak különösen nagy élmény volt az alagút felfedezése. Biztos vagyok benne, hogy más kisfiúk érdeklődését is felkeltené a „katonás” környezet, hiszen Danit is teljesen magával ragadta. A második és harmadik látogatásunk alkalmával már ő maga mesélte a vendégeknek a „sarajevski tunel” történetét, mintha a saját élménye lenne. Az alagút egy részét a háború után berobbantották, és a butmiri kijáratnál mindössze egy kb. 10 méteres szakasz maradt meg. A Kolar család úgy döntött, hogy megőrzi a házat eredeti állapotában; a pincében kiállították az építkezés során használt szerszámokat, fegyvereket, katonai egyenruhákat, egy hordágyat és azt a széket, amelyen a sebesülteket tolták végig az alagúton. Még ezen a rövid szakaszon is van olyan alacsony hely, ahol le kellett hajolnom – ez az egész helyszín rendkívül nyomasztó, mégis lenyűgöző volt. Talán pont ezért, ha valaki Bosznia-Hercegovina fővárosába látogat, mindenképp érdemes felkeresnie a sarajevski tunel múzeumot, amely az élni akarás, az emberi erőfeszítés, kitartás és bátorság szimbóluma lett az évek során.

Egyéb múzeumok

Nemzeti múzeum (Zemalskij muzej)

,, A nemzeti múzeumok legtöbbször egyáltalán nem érdekesek a hosszú hétvégére érkezők számára, ebben az esetben azonban kivételt kell tennünk, hiszen az 1913-ban Karel Pařík által négy szimmetrikus pavilonnal bővített épületegyüttesben őrzik a viág egyik legidősebb haggadáját, ami a világ teremtésétől az egyiptomi kivonulástörténeten át egészen Mózes haláláig meséli el a világ történelmét, valamint tartalmazza a kovásztalan kenyér ünnepén tartott Széder-este menetét.

A Szarajevói Haggáda néven emlegetett könyv a XIV. század derekán született Barcelonában, Szarajevóba pedig a XVI. század hajnalán, a Spanyolországból menekült, katolikus hitre áttérni egyáltalán nem akaró zsidókkal együtt érkezhetett. Közel négyszáz éven át maradt családi tulajdonban, ezen idő alatt pedig számtalan széderhez használták – tökéletesen bizonyítják ezt az oldalak jókora részén feltűnő borfoltok. (2018)" forrás

Sírkő (13-14. század tájáról) - V. Emil fotója

"A Srebrenica múzeumban 14 konvertibilis márkáért üthetjük ki magunkat. A kiállítóteremben 3 darab filmet vetítenek, köztük a Miss Sarajevo címűt, ami a háború ellenére a föld alatt megrendezett szépségkirálynőválasztás apropóján mesél a rázós évekről, illetve egy dokumentarista és egy artisztikusabb fotókiállítás tárja elénk a borzalmakat. (2016)" forrás

Mecsetek és Dzsámik

Gazi Husrev-Begova mecset és egy medresz

Helyi viszonylatban gyönyörűnek tekinthető (valójában elég egyszerű) a fallal körülvett mecset. Meg kell nézni. Ez az óvárosban a legrégebbi (16. század) és legnagyobb mecset. Tartoik hozzá egy 47 méter magas minaret is. Nőknek fejfedőt kell felvenni, a férfiaknak is illendő öltözékben kell belépniük. Ha a sok turistát el akarjuk kerülni, akkor érdemes kora délelőtt jönni. Sajnos gyakran napközben zárva tartják. Érdeklődni kelll, hogy mikor tartanak nyitva. A medreszt (iszlám iskolát) is feltétlenül nézzük meg, mert érdekes az épület.

K. Kriszta fotója

,, A Husrev bég mecsetbe az esti látogatási időszakban érkeztem (17.30-19.00). Sokszor elhaladtam mellette addigra, tekintve, hogy a sétálóutcában van, és mindig érdekesnek tűnt. A bejárat két oldalán a nők baloldalon, a férfiak jobboldalon nagy, szőnyeggel borított helyen ültek, beszélgettek, néhányan imádkoztak is időnként. Bent azonban kis csalódás ért, gazdagabban díszített, impozánsabb belsőre számítottam (ebben az Abu Dhabi-ban látott Zayed sejk mecset befolyásolt valószínűleg). Ám egyszerű, de szép, ízléses díszítést láttam, a modern technika eszközeivel felszerelve (a megfelelő időszakokban kint kivetítőn lehetett követni a benti eseményeket, amikor felolvastak szövegeket a Koránból(?)). Kicsit vicces volt, hogy amikor nagy óvatosan, cipőmet a bejáratnál kívül levetve, zokniban (és kendőbe rejtve a fejemet/hajamat) bementem, éppen... porszívózták a szőnyegeket odabent :) Kb. 5 percet voltam bent, mert nem lehet körbejárni, csak egy kb 4 méteres "kifutó" van lekerítve a látogatók számára. (2018)" forrás

medresz

Kriszta fotó

v.j.

iTemplomok

Jézus Szíve Székesegyház

,, Közvetlen közelében laktunk, és hajnalban felébresztett a harangja. Persze megnéztük belülről is, de semmi különös. Pár perc után kijöttünk. Ami érdekes volt, az a templom előtti II. János Pál szobor. 1997-ben itt járt a pápa és biztos lelki erőt adott a katolikus horvát lakosságnak, amely a mozlim lakossággal együtt két évvel korábban megszenvedte a város ostromát. Az azonban a beszámolók szerint látszódott, hogy a pápát ünneplő horvátok nem érzékeltettek szolidaritást a mozlim bosnyákokkal. (aji, 2017)   

Szerb Ortodox Székesegyház

A Szerb Ortodox Székesegyház Szarajevó egyik legjelentősebb vallási és kulturális emléke. Az épület hivatalos neve a Szűz Mária születésének székesegyháza, amelyet 1868-ban fejeztek be. A székesegyház a város központjában található, és egyike a legnagyobb ortodox templomoknak a Balkánon. Az épület neobizánci stílusban épült, amely gazdagon díszített belső terekkel rendelkezik, beleértve az ikonikus freskókat és ikonokat.

Az építéséhez a helyi szerb közösség adományai járultak hozzá, valamint az Oszmán Birodalom akkori hatóságai is engedélyezték. A székesegyházhoz tartozik egy harangtorony, amely a város egyik legmagasabb építménye. Az épület súlyosan megrongálódott a boszniai háború idején, de azóta helyreállították. Ma a templom nem csak vallási szertartásoknak ad otthont, hanem kulturális rendezvények és kiállítások helyszíne is. A székesegyház a szarajevói ortodox közösség spirituális központja.

Ha nem láttunk még életünkben szerb ortodox templomot, akkor érdemes megnézni, ha igen, akkor kihagyható.

Egyéb látnivalók

Vijećnica (Régi városháza)

A város egyik jelképe. 1896-ban építették. A 2. világháború végégig itt volt a polgármesteri hivatal. Később Nemzeti Könyvtárként működött. A jugoszláv polgárháború idején jelentős károk érték.

Ezen a helyen, 1992 augusztus 25-26 éjszakáján szerb bűnözők felgyújtották a nemzeti könyvtárat és több mint 2 millió könyv, újság és dokumentum a lángokban elveszett - Ne felejtsük el, emlékezzünk és figyelmeztessen minket - Kriszta fotója

Žuta tabija (Sárga erődítmény)

Az óvárostól 10 perc gyalogtávolságra. Nem szabad kihagyni, mert érdekesebb a kilátás, mint az Avaz-toronyból. Kár persze, hogy az erődítmény kilátó része teljesen rendezetlen, elhanyagolt. Az odaés onnan vezető út érdekes.

Kriszta fotói

Avaz torony

Klassz a 360 fokos kilátás egész Szarajevóra a torony tetejéről. Kár, hogy a fenti kávézó is olyan cigiszagú, mint a legtöbb szarajevói vendéglátóhely. A kilátó platform megfelelő. A torony 170 méter magas (Állítólag a legmagasabb éíptmény az egész balkénon.) 1 KM a belépő (?). Legyen nálunk helyi pénzérme, mert a 35. emeleten (142 méter magasban) lévő teraszra csak egy automatába bedobott pénzérmékkel lehet (0.50, 1 és 2 KM-t fogad be.). Üveglift vezet fel. (Fent ingyenes a wifi...)

Fentről lehet látni az olimpiai stadiont és a Bjelasnica-hegyet is.

A tornyot autóval nem könnyű megközelíteni. Az amerikai nagykövetség és a buszpályaudvar irányában található. Néhány száz méterre van a nemzeti, avagy történeti múzeumtól.

,, 15-20 perc gyalogtávolságra van a központtól. Olcsó a belépőjegy, gyors a lift és érdekes fentről körülnézni. Érdekes, de nem szép. Fentről a városnak a szürkébb, érdektelenebb részét látjuk, nincs igazán rálását a központra és az óvárosra. Erre jobb felmenni a sárga erődítmény tetejére. Az Avaz-torony egy szimpla irodaépület. Nagyon büszkék rá a helyiek. A fenti panoráma bár cigifüstös és elég gagyi. Nem is volt kedvünk beülni." (aji, 2017)

---

,, A panelházak tőszomszédságában lévő csavart épület kilátóként is működik, ám csak tiszta idő esetén érdemes ide felmenni. Ez az őszi időszakban elég ritka. Elég nagy a szmog a városban, köszönhetően a sok, környéken működő gyárnak. Alternatívaként javaslom a sárga erődre való felkapaszkodást, ahonnan gyönyörű panoráma nyílik a városra és még fizetni sem kell érte." forrás

Fentről a városkép nem igazán szép -betonházak, vasúti sínek - Kriszta fotója 

Az 1914-es merénylet helye és múzeum

A Baščaršija főterétől nem messze, a folyó jobb partján, a csinos Latin-híddal átellenben található az utcasarok, ahol 1914. június 28-án lelötték Ferenc Ferdinánd osztrák trónörököst és feleségét. Ez váltotta ki az első világháborút. A merénylet nem a hídon történt, csak közvetlen közelében, mint az helyben felmérhető. Látható egy emléktábla és kirakatban némi képi dokumentáció. A sarkon van egy múzeum is, ami magyaroknak érdekes a monarchia vonatkozások miatt. (Érdemes a folyó másik oldala felöl fotózni a Városházát, mert jó képtéma.) A város egyik jelképe. 1896-ban építették. A 2. világháború végégig itt volt a polgármesteri hivatal. Később Nemzeti Könyvtárként működött. A jugoszláv polgárháború idején jelentős károk érték.

A lövések nem a hídon, hanem egy keskeny utcában érték őket - Kriszta fotója

Zsidó múzeum

A szarajevói Zsidó Múzeum a város gazdag zsidó örökségét mutatja be, amely a 16. századra nyúlik vissza. A múzeum egy régi zsinagógában található, amelyet 1581-ben építettek a spanyol inkvizíció elől menekülő szefárd zsidók. A múzeum központi szerepet játszik a szarajevói zsidóság történetének megőrzésében, bemutatva a közösség vallási, kulturális és társadalmi életét.

Szarajevó egykor jelentős zsidó közösséggel rendelkezett, akik fontos szerepet játszottak a város gazdasági és kulturális életében. A zsidók szabad vallásgyakorlást kaptak az Oszmán Birodalomtól, és a városban szefárd és askenázi közösségek egyaránt megtelepedtek. A múzeum kiállításai a zsidó élet különböző aspektusait tárják fel, beleértve a vallási ünnepeket, hagyományokat és rituális tárgyakat, például a menórákat, tóratekercseket és imakönyveket.

A kiállítás egyik kiemelkedő darabja a híres Szarajevói Haggada, amely egy középkori zsidó kézirat, és amely a zsidó nép történetét meséli el. Ez a kézirat különleges jelentőséggel bír, hiszen a boszniai háború idején, az 1990-es években, a múzeum kurátorai rejtegették, hogy megmentsék a pusztulástól. A zsidóság története Szarajevóban azonban tragikus fordulatot vett a 20. században, amikor a várost megszálló náci Németország alatt a zsidó közösség többsége elpusztult a holokauszt során.

A második világháború alatt a szarajevói zsidók többségét koncentrációs táborokba deportálták, és csak néhányan élték túl a borzalmakat. A háború után a zsidó közösség jelentősen csökkent, de a megmaradt tagok továbbra is aktívan őrzik a hagyományaikat. A múzeum a holokauszt áldozatainak emléket állít, és bemutatja a zsidó közösségnek a város fejlődéséhez való hozzájárulását.

A múzeumban dokumentumok és fényképek is találhatók, amelyek a zsidó közösség múltját és nehézségeit mutatják be, különösen a második világháború idején. A múzeum egyik fontos célja, hogy emléket állítson a város elhunyt zsidó lakosainak, és felhívja a figyelmet a vallási tolerancia és a kulturális sokszínűség fontosságára. A zsinagóga, amely otthont ad a múzeumnak, ma már nem működik aktív vallási központként, de az épület maga is emlékeztet a zsidó közösség gazdag történetére Szarajevóban.

A múzeum látogatói betekintést nyerhetnek abba, hogy a zsidók hogyan éltek a városban az évszázadok során, és milyen kihívásokkal kellett szembenézniük a történelem viharai alatt. A szarajevói Zsidó Múzeum fontos kulturális intézmény, amely a város sokszínű örökségét hirdeti, és a múlt tanulságaira emlékeztet a jövő generációi számára.

Érdekességek

Merénylet, ami az első világháború kirobbanásához vezetett.

1914 június 28-án erről a helyről követte el Gavrilo Princip az osztrák-magyar trónörökös, Ferenc Ferdinánd és felesége, Zsófia elleni merényletet

Szarajevó - olimpiai város 1984 - körbevett város 1992-1995 - K. Kriszta fotója

Szarajevo  olimpiai  város  - és, ami az olimpiaiai helyszínekkel történt utána. 

Latin-híd

Miért Latin? Mert ez a híd biztosította a legrövidebb utkapcsolat a belváros római katolikus katedrálisa és a korábban nagyrészt katolikusok által lakott Latinluknak (,,latinul" beszélő) nevezett negyed között, ami a Miljacka-folyó baloldalán terült el.

K. Kriszta fotója

Levegőszennyezettség

Ahhoz képest, hogy Szarajevót hegyek veszik körül, a városnak feltűnően kevés a zöld területe. Szarajevó egy medencében fekszik, a városfejlesztés kusza, sok helyen szénnel fűtenek és rengeteg az elavult álllapotú gépkocsi, s egyéb játmű. Ami a légszennyezettséghez még pluszban hozzájárul, a balkáni háború idején sok fát kivágtak (a blokád idején a hidegben szükség volt rájuk) és helyükre nem ültettek újakat. Főleg a téli hónapokban érezni a rossz levegőt. Csak Szarajevó dombos negyedeiben van jobb levegő.

Olvasmányos linkek

"A bosnyák főváros jó hétórányi autóútra van Budapesttől, és ugyan a boszniai szerb szakaszon belefuthatunk rémes minőségű utakba, gyorsan elfogynak a kilométerek, és annyira nem is vagyunk fásultak, amikor a hegyek között feltűnnek Szarajevó fényei. Mivel éjszaka érkezünk, mindössze annyit látunk a városból, hogy néhány megviselt arcú, középkorú férfi lézeng az utcákon, no meg pár nagytestű kutya, de azt nem sikerült megállapítani, hogy utóbbiak az előbbiekhez tartoznak-e.

Az első, amit napfénynél feltűnik Szarajevóból, hogy mennyire besorolhatatlan építészetileg. Talán még soha nem jártam ennyire eklektikus városban. Egymást váltják az Osztrák-Magyar Monarchia uralma idején emelt, jellegzetesen közép-európai épületek; aztán a két világháború között épült, modern stílusú lakóházak; a szocialista Jugoszlávia dicsőségét hirdető, ormótlan toronyházak – idáig még azt is mondhatnánk, hogy tipikus délszláv város, ám a számos minaret és az óváros török jellegű bazársora alaposan megkavarja a képet. Mindez ráadásul a tengerszint fölött ötszáz méterrel, úgy, hogy a várost impozánsan magas hegyek veszik körül.

Az a tény, hogy a szállásunk a török uralom jegyeit magán hordozó óvárosi negyed, a Baščaršija közelében van, hozzásegít ahhoz, hogy a város legegzotikusabb és legkeletiesebb arcát ismerjük meg elsőként: a rézedényből töltött, törökösen főzött kávét iszogató és vízipipázó helyieket, a dzsámi udvarát benépesítő, lusta macskákat, a véletlenül sem azonos színű és típusú villamosokat, és a földszintes bazárépületeket. Később feltűnik az is, hogy a helyi nők olyan húsz-huszonöt százaléka fejkendőt visel, látunk férfiakat fezben, és időről időre megjelennek a bosnyák hadsereg katonái is, a világ legrondább és legrosszabbul szabott egyenruhájában. Az első egy-két órában tehát Szarajevó mindennek tűnhet, csak modern európai városnak nem, de aztán az összkép kissé árnyaltabb lesz.

A Baščaršijától nyugatra haladva fokozatosan európaibb benyomást tesz az emberre a város, egyre több ismerős brand köszön vissza a kirakatokból, megjelennek a pubok és a felvágós kávézók, de ezeknek van egy kis „exkluzív" hangulatuk, és nem egyszer a tíz-tizenöt évvel ezelőtti Budapest juthat eszünkbe a szarajevói belvárosról. A párhuzamot erősítik a zárt térben cigarettázó emberek, az otthon megszokottnál jóval kevesebb okostelefon és külföldi fiatal, a magyar átlaghoz képest is rosszabbul öltözött emberek - felfogatjuk ezt egy kisebb időutazásnak is.

Szarajevó egyébként hiába van fent a hegyekben, mégis érződik, hogy jóval délebbre fekszik Budapestnél: már februárban virágzik a szilvafa, és tele van a város kiülős kávézókkal és éttermekkel, melyek úgy is sokszor tele vannak, hogy nincs több tíz-tizenkét foknál. A napsütés teszi, hogy sokáig nem tulajdonítunk jelentőséget a kutyáknak, hiszen a legtöbbjük a napon heverészik, és ez még nem feltűnő.

Bár turistából nem láttam sokat, főszezonban azért jönni szoktak, noha a többségük a többi délszláv országból, Törökországból, a Közel-Keletről és Kelet-Ázsiából. Valamiért a nyugatiak még nem fedezték fel maguknak tömegesen Szarajevót, ám ha valami újabb katasztrófa nem történik a városban, ez csak idő kérdése, és akkor már jóval kevésbé lesz időutazás jellege egy szarajevói látogatásnak. Magára a városra amúgy elég egy-két nap, de a közeli, festői Mostarral, valamint a tengerparttal együtt egy teljes hétre is elég programot nyújthatnak a boszniai látnivalók. Az ország olcsó, és Szarajevóban sem kell vagyonokat költeni ahhoz, hogy jól érezzük magunkat. Alig ezer forintért például rendkívül laktató és finom csevapot vagy pljeskavicát lehet kapni lepénnyel, viszont a többi délszláv országhoz képest különbség, hogy nem mindenhol lehet sört is kapni melléjük. A kis kávézókon kívül a bazárban látható még pár törökös édességbolt is, mi viszont egy nyugati típusú cukrászsüteményeket és csokoládét árusító üzletbe térünk be. " forrás

---

"A városon átviharzott két világháború, a szocialista-kommunista rendszer, majd a Jugoszlávia felbomlását kísérő háborúk egyik legborzasztóbb epizódja, a város három évig tartó szüntelen ostroma. És száz évvel később akár úgy is tűnhet, hogy Bosznia és Hercegovina nem került közelebb a megoldáshoz. Az ország sokáig nemzetközi protektorátus volt, újjáépítését és igazgatását a nemzetközi közösség vállalta. A politikai Európa perifériáján vegetál, miközben a három államalkotó nemzete merőben ellentétes célokat fogalmazott meg. A katolikus horvátok szívesen kilépnének a muzulmán bosnyákokkal közös föderációjukból, a bosnyákok viszont központosítottabb, egységesebb államért küzdenek. Az ortodox szerbek pedig nem akarnak betagozódni semmiféle egységes Boszniába, és igyekeznek napirenden tartani az elszakadásukról szóló népszavazás lehetőségét.

Az utazó ebből valószínűleg semmit sem érzékelne, különösen Szarajevóban nem. Egy olyan városba csöppenne, amelyben a világok, az impériumok keveredése máig látható. Egymás mellett léteznek a török birodalom máig élő maradványai, a valaha jelentős szefárd zsidó közösség nyomai, a Monarchia építészeti és infrastrukturális hagyatéka, a királyi és szocialista Jugoszlávia emlékei. És a legutolsó háború nyomai. Mindeközben a lábát sem kellene kitennie a régi városközpontból. Az utazó egy sajátos légkörű városba csöppen, ahol két-három napra való programot tudna összeállítani magának. Feltéve, hogy értékeli a tömény történelmet. A merénylet múzeumától az alagút-múzeumig (az ostrom idején a repülőtér alatt ásott alagút volt az egyetlen összeköttetés a külvilággal). És még dzsámik, zsinagóga, templomok. Kedves emberek. Jó ételek. Alacsony árak. És Magyarországhoz még közel is van. " forrás

---

"A lövésnyomok meg az aknavető-gránát aszfaltba ütött jellegzetes mintái ellenére Szarajevó ma már biztonságos. Az erőszakos bűncselekmények aránya állítólag itt a legalacsonyabb az egész Nyugat-Balkánon. Megerősíthetem: nyugodtan lehet éjjelente egyedül sétálni a rosszul kivilágított utcákon, még a külvárosokban is. Az eltévedés veszélye is csekély: ha mindig hegynek lefelé megyünk, akkor előbb-utóbb visszajutunk a Miljacka partjára, onnan pedig már lehetetlen eltéveszteni a Baščaršiját. A segítőkész helyi lakosok egyébként a legváratlanabb időben is képesek felbukkanni egy hirdetőoszlop vagy egy sírkő mögül. Ez utóbbiakból ugyanis elég sok van: majdnem minden sarkon látható egy sírhantokkal sűrűn borított muzulmán temető. Néhány nap alatt hozzá lehet szokni a látványhoz. Az egyik étterem kerthelyisége szinte szomszédos a sírkerttel. Lehet, hogy bizarrnak hat, de egy olyan városban, ahol a pravoszláv templomban kávét mérnek (Saborna crkva, és tényleg!), ez is belefér. Elvégre Boszniában vagyunk..." forrás

A sarki ház a Monarchia idejéből (akár Pesten is lehetne) - Kriszta fotója

"A stadion környéke egy hatalmas temető, mert a városon belül, amit teljesen körbezártak a szerbek, már sehol sem volt szabad temetkezési lehetőség. Az egyik helyi idegenvezetőnk azt is lemondta, hogy az utca, amin éppen megyünk, egyik legszebb utcája volt Szarajevónak, valóságos zöld alagutat képeztek az öreg gesztenyefák, de egytől egyig mindet kivágták, hogy legyen mivel tüzelniük az embereknek. Ez az utca egyébként az állatkerthez vezet, ami ma már inkább amolyan várospark, néhány háziállattal, mert a háború során természetesen ez is elpusztult és az elveszett állatállományt nem tudták még pótolni. Az olimpia színhelyéül azért is volt remek helyszín Szarajevó, mert mint írtam, a város egy völgyben fekszik, és 3 oldalról 1500-2000 méter magas hegyek veszik körül." forrás

---

"És megkerestünk még néhány szarajevói rózsát, tobzódtunk egy kicsit a mostari híd körüli bazársoron, ahol véresen komolyan veszik a háborús relikviák árusítását, belefulladtunk pár burekbe, kikerültünk pár kóbor kutya hordát, amik a világ legtermészetesebb dolgaként grasszálnak Szarajevóban, elmentünk Montenegró egyik legszebb és legnyugisabb helyére, a Durmitor Nemzeti Parkba, és közben próbáltunk nem turistának látszódni. Nem sikerült. De megpróbáljuk jövőre is, mert ha hanyag bürokráciára, finom kávéra és egy kis keleti hangulatra vágyik az ember, akkor induljon el délnek – megígérem, jó lesz. " forrás

---

"Hosszú kálvária után végül kilyukadtunk a folyóparton, ahol rögtön találtunk egy bringautat, aminek nagyon megörültünk, de aztán hamar véget ért. Mint kiderült, azért, mert egy széles korzóban folytatódott: egy széles kétszer egy sávos út le van zárva Szarajevóban az autósoktól (lehet télen nincs, de most szeptemberben még igen), és csak miénk, bringásoké, gyalogosoké, gyerekeké, kutyáké, macskáké, mindenkié!

Számomra ez az élhető város, hogy van tere az embereknek, van hová kimenni! Nem pedig a 99-es busz nyom be egy tonna ólmot a tüdőmbe, amikor kilépek a főiskola ajtaján az első sikeres félévemet zárva – ezt sose felejtem el. No, de nem panaszkodom, Budapest se egy rossz város, csak kevés ilyen bátor kezdeményezést látok, pedig biztos vagyok benne, hogy hosszútávon mindenkinek tetszene, és az a politikus is jól járna, aki a nevét adta hozzá. A Latin-hídnál mondtuk, hogy megérkeztünk. (Ott lőtték le Ferenc Ferót, “ott robbant ki” a világháború) Nem volt szállásunk, mi tévők legyünk?!?" forrás

---

"A városképet három egymás utáni nagy birodalom alakította. Előbb az Oszmán-törökök, utánuk az Osztrák-Magyar Monarchia majd a Jugoszláv állam hagyta rajta keze nyomát a városon. A különböző államok, különböző korokban épült épületei teszik igazán izgalmassá az óvárost: A belváros közepén egy hamisítatlan oszmán-kori óvárost találunk, török fürdővel, mecsetekkel és bazárral. Ezt a részt ölelik körbe a monarchia korának akár Budapestről is ismerős szecessziós épületei. " forrás

---

,, A város csodálatos fekvésű, hiszen minden oldalról hegyek veszik körül (ez azért a délszláv háborúban nem volt nagy öröm nekik, hiszen a környék magaslatairól lőttek a csetnikek), engem Luxembourg-ra emlékeztet. Persze csak a természeti adottságaiban, mert azért a balkáni hangulat megvan. Csak néhány adalék: egyetlen busz- vagy villamosmegállóban sincs kiírva sem a menetrend, sem a járatok sorszáma, sem az, hogy hová lehet menni; rengeteg a kóbor kutya, volt olyan, hogy egy csapatban hetet láttam; az éttermekben, kávézókban lehet dohányozni; sok a szemét és még mindig vannak romos épületek. Persze az árak sincsenek a közelében sem a luxembourg-inak, ami nagy szerencse, mert végre mindig a helyi fogásokat kóstolhattam meg, nem kellett gyorséttermet keresni, ami azért mondjuk Párizsban csak nagyon vastag pénztárcával valósítható meg.

Az Óvárosba indultam, ahol rengeteg az árus és a turista, mivel már dél felé járt leültem enni egy csevapot és inni egy sört, ez utóbbi a muzulmán éttermekben természetesen nincs. A csevap 10 db-ból állt, amit alig bírtam megenni és ez (a sör nélkül) 7 KM-be került. (2017)" forrás

---

,, A keleties hangulatú óvárosa és az Osztrák-Magyar Monarchia idején épült városrész mellett jelentős része a titói időket idéző lakótelep, de bárhova is megyünk, mindenhol találunk kávézót, akár lakótelepi tízemeletes alján, akár körfolyosós, belső udvarokban.

A várost déli része egy viszonylag keskeny völgy, amelyet öt hegy fog közre. Én nagyon szerettem a hegyoldalak hangulatos, szűk kis utcáit, a régi házakat. A várost Európa Jeruzsálemének is nevezik, hiszen a belvárosban egymás mellett sorakozik a szerb ortodox templom, katolikus katedrális, amelyet Ferenc pápa is meglátogatott, mecsetek és zsinagóga.

A város tempója lassabb, mint a magyar fővárosé, és hangulata a ’90-es évek második felének, a 2000-es évek elejének Budapestjére emlékeztet. A bárokban és éttermekben még mindig lehet dohányozni, a körjáratként működő villamos még a ’70-es évekből marad itt. (2017)" forrás

---

,, A Miljacka folyó által kettéválasztott, Budapest területének egynegyedén elterülő várost mára helyreállították, huszonöt év után újra jár a Trebevic-hegyet a várossal összekötő sílift (lanovka), sőt, az elmúlt két évtizedben modern épületek egész sorával – így a Balkán legmagasabb, csúcsán kilátószintet is rejtő épületével – bővült, mindamellett, hogy megtartotta évszázados örökségét, melyben helyet kaptak Szarajevó török kori, Monarchia-beli, illetve az elmúlt száz év viharai során született épületei, terei és szokásai: az utcákon járva néhány száz méteren belül belefuthatunk egy zsinagógába, mecsetbe, katolikus templomba, vagy épp az elmúlt ötszáz év bármelyik építészeti stílusának gyermekébe, ezt pedig tényleg csak a világ kevés városáról mondhatjuk el. (2018)" forrás

Fotóegyveleg

K. Kriszta fotója

Egyesek szerint ez a legrondább épület a városban (másoknak bejön) - K. Kriszta fotója

Vissza az elejére

Kommentek