ÚTIKRITIKA.HU / Bosznia-Hercegovina

Bosznia-Hercegovina

Általános tanácsok | Szarajevó | Mostar | Blagaj | Medugorje | Trebinje | Banja Luka| Jajce| Visoko|

.

A Sutjeska folyó a Dubrovnik felé vezető út mellett - V. Emil fotója

.

Általános tanácsok a turistás felfedezéshez

Budapestről kevesebb mint öt óra alatt elérhetjük a boszniai szerb köztársaság, vagyis a Republika Srpska fővárosát, Banja Lukát. Két főbb útvonal közül választhatunk: az egyik az M7-es autópályán vezet egészen Horvátországig, majd ott az E65-ös és E70-es sztrádán folytathatjuk, a másik pedig az M6-oson Mohácsig, onnan Eszék (Osijek) felé főúton, végül újra autópályán Gradiškáig. A határátkelőnél ne lepődjünk meg a hosszú kamionsoron – ha szemből nincs forgalom, nyugodtan előzzük ki a sort, a kamionosok többnyire előzékenyek és beengednek minket. Miután átléptük Bosznia-Hercegovina határát, figyeljünk a kiírásokra, mert az autópálya-leágazást könnyen el lehet téveszteni, de ha elhaladnánk mellette, a főút párhuzamosan fut és több helyen is vissza tudunk csatlakozni.

Az autópálya egészen Banja Lukáig vezet, így a táj egyre zöldebb és változatosabb lesz, miközben a hegyek és a folyók látványa is lenyűgöző. Banja Lukában már akár 50 euró körüli áron találhatunk háromcsillagos szállodát reggelivel, ami ideális választás egy városnéző hétvégéhez. A helyi élet nyugodt, a kávézókban és sétálóutcákon vidám, családias hangulat uralkodik. Jó, ha előre felfrissítjük a cirill betűs tudásunkat, mert a városban a legtöbb utcanév és tájékoztató tábla csak cirill írással van kiírva, ami még autentikusabbá teszi a látogatást. A városban sétálva az is feltűnt, hogy a történelem nyomai és a modernitás kéz a kézben járnak: a felújított épületek és a régi templomok között szinte észrevétlenül siklik át az ember, miközben Banja Luka vendégszeretete egyre csak mélyíti az élményt.

---

Szarajevóba vezető utam a Bosna folyó völgyében kanyargott végig, hosszasan és festői szépséggel. Az első város, amelyet érdemes megemlíteni, Doboj, amelynek fölé büszkén magasodik egy régi vár. A táj néhol vadregényes, főleg Maglaj környékén, ahol a folyó szurdokszerűen vágja át a hegyeket. Zenica már egyértelműen ipari város, és nem számít a főbb látnivalók közé. Útközben elhaladtam a híres-neves „visokói piramisok” mellett is, és azon töprengtem, vajon van-e bármiféle valóságalapja ennek a történetnek, vagy csupán egy ügyes kitaláció. Az én véleményem inkább az utóbbi felé hajlik, de érdekes volt látni, hogyan ragadja meg az emberek fantáziáját ez a rejtélyes elmélet. Az út során feltűnt, hogy a falvak és kisvárosok a hegyek lábánál szinte egybeforrnak a zöld tájjal, mintha a természet és az emberi települések között nem lenne határvonal. A Bosna völgyében utazva újra és újra elámultam a táj változatosságán: a kopárabb domboktól a sűrű erdőkig minden megtalálható itt. Szarajevó felé közeledve egyre gyakrabban láttam a háborús múlt nyomait is: az elhagyott gyárak és a még mindig tátongó ablakkeretek csendben emlékeztetnek arra, milyen nehéz idők jártak erre nem is olyan rég.

---

• Višegrad.
  A város nevezetessége a Drinán 1571-ben épült híd, amelyet Szokoli Mehmed budai pasa építtetett. (Lásd: Szokoli Mehmed pasa hídja.) A hidat 2007-ben a világörökség részévé nyilvánították. A híd tervezője állítólag a híres Szinán. A pasát eredetileg Višegrád vidékéről gyerekadóként vitték Törökországba, s megvagyonosodván ezért áldozott fel ekkora összeget. A híd lábánál egy „han”-t (karavánszerájt) is működtetett, halála után azonban ez elhagyatottá vált.
  A hídról készült Ivo Andrić műve, a Híd a Drinán (Na Drini ćuprija). Ivo Andrić ezért az alkotásért irodalmi Nobel-díjat kapott. A Durmitor vidékéről induló Drina-rafting-túrák végpontja a hídnál van.

Szarajevó

A fóvárosról külön írunk, itt: https://utikritika.hu/bosznia-hercegovina/szarajevo

Mostar

Mostarról külön aloldal szó, ide kattintva.

Blagaj

Blagaj egy nagy falu, avagy egy kis város (kasaba) a Mostar völgyének délkeleti régiójában. Hozzávetőleg 5 ezres a lakossága.

A kevesek által ismert blagaji dervis kolostor valóságos béke-sziget, amely egyszerre varázslatos és nyugalmat árasztó. Az épület egy hatalmas szikla tövében áll, amely a Buna folyó forrását rejti, ettől lesz a hely egyedülálló és különleges. Blagaj, ahol a kolostor található, mindössze nyolc kilométerre fekszik Mostartól, és főként muzulmán bosnyák lakói miatt gazdag kultúrával bír. Ez a kis falu az 1500-as években épült dervis kolostor révén vált turistaközponttá: a kétszáz méter magas sziklafalhoz simuló épület mintha a természet részévé vált volna.

A kolostor mellett egy kis barlang húzódik meg a sziklában, ahonnan kristálytiszta víz tör elő, a Buna folyó születését hirdetve. A fából ácsolt, körülbelül 60-70 négyzetméteres kolostort nemrégiben felújították, ám a régi hangulatát maradéktalanul megőrizte: belépve szinte visszacsöppenünk a múltba. A dervisek, akik egykor itt éltek, a világtól elzárva, aszketikus életet folytattak, egyszerre csak öten-hatan lakták a kolostort. Ma is ott lebeg a levegőben a spirituális energia: a hely történetét megidézve, elképzelhetjük, ahogy a szúfi testvériség tagjai a kolostorban imádkoztak, tanultak és a dervis tánc révén keresték az isteni extázist. A kolostor udvarán üldögélve a Buna halkan csobogó vizét hallgatva az ember könnyen megfeledkezik az idő múlásáról. A környéken járva érdemes betérni egy helyi vendéglőbe is, ahol a frissen fogott pisztrángot kínálják – az étel és a táj harmóniája szinte teljes békét hoz.

---

A völgy mélyén, a hegy gyomrából fakadó Buna forrása felett egy apró ház simul a sziklákhoz. Fölé hatalmas kőtömb magasodik, egyszerre védelmező és kissé baljós. A turisták csendben, áhítattal járják körbe ezt a szent helyet, ahol a természet és az emberi kéz alkotása egybeforr. A hely nyugalmat és békét áraszt, mintha évszázadok bölcsességét sugározná.

A szobák félhomályosak: a fehérre meszelt falakat és a barna fa ablakkereteket színes, süppedős szőnyegek dobják fel, mégis minden a puritánságot hangsúlyozza. Az egyszerűség harmóniát teremt, ami megnyugtat, nem rideggé teszi a teret. Kicsik a helyiségek, mégis otthonosak: mintha a világ zajától menekülnénk ide. Az épület rejtekén mini hamam, imaszoba, türbe és egy vendégház, a misafirhane bújik meg.

A kertben üldögélők felett a fák árnyéka ringatózik, a hőség és a csobogó víz hangja tompítja az idő múlását. Mi is helyet foglalunk egy egyszerű, iszlám ötvösmunka fémasztalnál, s hagyjuk, hogy a látvány magával ragadjon. A kolostor az 1500-as években, oszmán stílusban épült, s a bektasi dervisrend nevéhez fűződik, mely később más rendek kezébe került. A bektasik szokatlan tanokat vallottak, még a lélekvándorlás gondolatát is elfogadták, és gondolkodásuk a bogumilok keresztény eretnekségeivel is rokonítható.

A kolostor két szent sírt is őriz: az egyik Sarı Saltuké, akinek legendás alakját a Balkán szúfi hagyományai övezik. Maradványait hét helyen temették el, így őt tartják a szúfizmus balkáni úttörőjének. A múlt nyomai ma is élnek itt: 1952-ben a szerzeteseket elűzték, de 2006 óta a naksbandi dervisek hetente visszatérnek, hogy imádkozzanak és a próféta születésnapját megünnepeljék. Sokan a ház oldalához simuló, keskeny kőlépcsőn ereszkednek le a kristálytiszta, türkizkék vízhez – mi is így teszünk, hogy aztán a kis fahídon átkelve újra leüljünk és elmerüljünk ebben a békével teli zugban. A víz moraja, a szikla védelmező árnya és a kolostor visszafogott szépsége együtt idézik meg a múlt misztikumát. Itt, ebben az eldugott sarokban a világ mintha egy pillanatra megállna, hogy teret adjon a csendnek és a belső elmélyülésnek.

Medugorje

Lakosság (2025-ben): kb. 4000 fő

Szent Jákob templom

,, Medjugorje, Dél-Európa legismertebb és leglátogatottabb Mária kegyhelye Bosznia-Hercegovinában, Mostartól 26 km-re délnyugatra, a keresztény és az iszlám kultúra találkozási vonalán található. A megragadóan szép, hegyes, köves-homokos, szegény vidék szétszórt házakból álló településén szőlő- és dohánytermesztésből tartották fenn magukat az ottani lakosok.

1981. június 24-ig Medjugorje egy ismeretlen kis falu volt. Ekkor történt, hogy hat gyermeknek (két fiúnak és négy lánynak) megjelent Szűz Mária egy, a faluhoz közeli hegyen. A gyermekeknek ugyanazzal a hitetlenséggel kellett megküzdeniük, mint minden ilyen esemény kapcsán azoknak, akiknek transzcendentális élményben volt részük.

A Mária jelenések azóta is folytatódnak, noha a látnokok közben felnőttek, és az ott bekövetkezett csodás események, és a látnokok tanúságtételei időközben Medjugorjét az egész világon ismert zarándokhellyé tették. A látnokok egyénenként más-más időzítéssel üzeneteket fogadnak Máriától, amelyeket rendszeresen nyilvánosságra hoznak, valamint a Szűzanya az egész Föld sorsát érintő titkokat bíz rájuk, amelyeket adott időben nyilvánosságra kell hozniuk." forrás

---

Međugorje az 1980-as évek elején vált ismertté, amikor 1981. június 24-én néhány helyi gyerek arról számolt be, hogy a Crnica hegyén megjelent előttük Szűz Mária, aki a békéről, a hitről és az imáról üzent nekik. Azóta minden hónap 25-én újabb üzenet érkezik, amelyet a világ minden tájáról érkező zarándokok áhítattal fogadnak. Ez a kis, mindössze 4500 fős – többségében horvát – település katolikus zarándokhely lett, ahol a Szent Jákob templomban folyamatosan imádságokat és lelki programokat tartanak. A helyi plébánia adatai szerint csak 2001 áprilisában 180 ezer hívő áldozott és 4500 pap misézett itt együtt, ami jól mutatja Međugorje népszerűségét.

Azonban a katolikus egyház hivatalosan soha nem ismerte el a jelenések valódiságát, sőt, a későbbi XVI. Benedek pápa, Joseph Ratzinger bíboros is kétségeinek adott hangot. Ferenc pápa még határozottabban fogalmazott: szerinte „nem Jézus anyját látták” a fiatal látnokok, és ezek a jelenések „nem sokat számítanak”. A pápa szerint a medjugorjei üzenetek gyakorisága és „szolgálatvezető Madonnája” már túlmutat a hiteles szent jelenések keretein. Mindezek ellenére a környék gazdasága erősen épít a zarándoklatokra: évente milliók érkeznek, hogy átéljék a hely spirituális légkörét, és a templom körüli árnyas ligetekben elmélyülten imádkozzanak.

Sokan még mindig hisznek abban, hogy a Szűzanya valóban jelen van itt, és a látomások valóságosak. A falu szűk utcáin azóta is egymást érik a zarándokokat szolgáló éttermek, panziók és kegytárgyboltok, amelyek egyszerre idézik meg a modern kereskedelem és a vallásos áhítat fura kettősségét. A környező hegyek csendje és a templom harangjainak hangja mégis olyan légkört teremt, ami elgondolkodtató és elcsendesítő. Međugorje ma is ellentmondásokkal teli hely: a hívők számára a remény és a hit forrása, míg mások számára egy megkérdőjelezett, de annál sikeresebb szakrális vállalkozás.

---

A város főutcája szinte egybefüggő sorát alkotja a kegytárgyboltoknak, ahol a Szűzanya-szobrok, rózsafüzérek és szentképek mellett mindenféle turistáknak szánt apróságot is találni. A főtéren álló Szent Jakab templom külseje és belső tere számomra nem keltett különösebb hatást: modern és puritán, de mégis állandóan tele van hívőkkel, és naponta többször tartanak benne szentmisét. A templom mögötti parkban áll a Feltámadt Krisztus 7 méteres bronzszobra, amelynek jobb térdéből 2001 óta folyamatosan nedvesség szivárog, amit sokan a csoda jelének tartanak. Egyesek szentképet vagy rózsafüzért szorítanak a szobor lábához, mások pedig kis kendőkkel itatják fel a „könnyeket”.

A parkban sétálva szinte tapintható a várakozás és a remény különös keveréke. A szobor körül mindig csendes áhítat ül, az emberek némán imádkoznak vagy magukba mélyedve üldögélnek. Az utcákon és a környező vendéglők teraszain viszont érezni, hogy a zarándokturizmus igencsak felpezsdítette a hely gazdasági életét. Međugorje e kettőssége – a hit és a kereskedelem – egyszerre ad különleges hangulatot a városnak, ahol a lelkiek és a mindennapi élet valahogyan mégis harmóniában léteznek egymás mellett. A Feltámadt Krisztus szobra és a templom egyszerre szolgál a hívők találkozóhelyeként és a város vallási szívveréseként, amely ide vonzza a reménykedő és a kíváncsi látogatókat egyaránt.

Trebinje

Lakosság (2025-ben): 33,200

Sokan választják Trebinjét, mert mindössze félórás autózásra fekszik a tengertől, és csupán 28 kilométerre van Dubrovniktól – a szállás és az élelmiszer ára viszont csak töredéke a horvát áraknak, miközben a kiszolgálás meglepően magas színvonalú. De Trebinje nemcsak megfizethetősége miatt vonzó, hanem önmagában is egy igazi kis ékszerdoboz, amely megér egy külön utazást. A város óvárosa bájos hangulatú, szűk utcái és történelmi épületei egyszerre idézik a múltat és a délvidéki nyugalmat. A Neretva partján húzódó sétányok és az árnyas kávézók még a legnagyobb nyári hőségben is hűvös, pihentető helyet kínálnak. Trebinje híres piacai pedig friss, helyi terményekkel és illatos fűszerekkel csalogatják a látogatókat.

A városban járva szinte minden sarkon találni egy-egy hangulatos éttermet vagy családi vendéglőt, ahol a boszniai konyha ízeit kóstolhatjuk meg. A közeli ortodox kolostorok, templomok és a várost övező hegyek látványa egyszerre teszi meghitté és monumentálissá az itteni sétákat. A helyiek barátságossága és vendégszeretete is hozzájárul ahhoz, hogy Trebinje egyre népszerűbb célpont legyen a tengerparti nyaralás kiegészítéseként vagy akár önálló felfedezőútként is. Az esti fényekben úszó óváros romantikus sétákra csábít, míg a Neretva folyó csobogása folyamatosan emlékeztet a természet közelségére. Minden évszakban más arcát mutatja a város, de egyvalami állandó: az a nyugalom és báj, ami újra és újra visszahívja az ide látogatókat.

Banja Luka

Lakosság (2025-ben): 221,000

Banja Luka Bosznia-Hercegovina északi részén helyezkedik el, s az ország második legnépesebb városa. A város de facto a boszniai szerbek adminisztratív és kulturális központja.A dél-szláv háborúban Banja Luka nem volt harci cselekmények színtere, így nem érték károk a város épületeit. Banja Luka tele van szép templomokkal.

Banja Luka központjában, a Vrbas folyó bal partján emelkedik a város leghíresebb műemléke, a Kastel, vagyis a vár. Úgy tartják, hogy a vár és a város egykor a római Castra erődjeinek alapjaira épült, amely a Vrbas völgyének fontos közlekedési útvonalát védte a barbár betörésekkel szemben. Ma a Kastel a helyiek és a látogatók kedvelt találkozóhelye: a várfalakon belül nyáron szabadtéri színházi előadásokat rendeznek, amely különleges hangulatot kölcsönöz a történelmi helyszínnek. A vár szomszédságában indul a főút mellett húzódó sétálóutca, ahol kávézók, éttermek és divatos boltok sora várja a vendégeket.

A sétálóutca végén egy tágas tér nyílik, amelyet újonnan épült szerb ortodox templomok uralnak. A templomok kupolái és harangtornyai jól illeszkednek a városképbe, miközben a téren pezsgő élet zajlik: családok, fiatal párok és baráti társaságok ücsörögnek a padokon, kávét kortyolgatva vagy fagylaltot nyalogatva. A Kastel és a sétálóutca találkozása olyan, mintha a múlt és a jelen egy ponton összeérne: a régi várfalak időtlensége és a modern városi élet lüktetése különleges egységet alkot. A látvány egyszerre mesél a város római múltjáról és a mai Banja Luka életteli, barátságos légköréről. Minden séta a vár környékén új felfedezéseket tartogat, a történelmi kövek és a fiatal városi lendület párbeszédéből születő varázslattal.

---

,, Banja Luka egy szippantásnyi friss levegő a sok turistákkal teli város után-kisvárosi barátságos légkörében feloldódni egyetlen pillanat volt, csodaszép az ortodox templom,a mecset, illetve akit érdekel a kortárs művészet,a helyi tematikus múzeum jelenlegi tárlata (Games&poltics) szuperszínvonalas.(sz.m., 2019)

Tiszteletbeli magyar konzul Banja Lukában: Prof. dr. Miroslav Mikes

• Cím: 78000, Banja Luka, Ul. Kralja Alfonza XIII. br. 43.
• Előhívó: 00-387-51 -
• Telefon és fax: 324-530, 309-525
• E-mail: mikesm@teol.net

Jajce

Az ország egyik leghíresebb városa, kétségkívül az egyik legszebb és leghíresebb látnivalója a Pliva és a Vrbas folyók találkozásánál kialakult vízesés. A vízmorajlás messze elhallatszik a várostól, 

A vízesés után mindenképp érdemes egy sétát tenni a városban. Óvárosát számos mecset gazdagítja. Bár ami számunkra legszembetűnőbb volt: a millió golyónyomok a házak falán. (2023) forrás

Visoko

Ez az egyik legrégebbi bosnyák város, ami a nemrégiben felfedezett bosnyák, misztikus piramisokról vált világhírűvé.

,, Mit érdemes tudni a boszniai piramisokról?
Mára Bosznia fontos turisztikai vonzerejévé nőtte ki magát a 2005-ben felfedezett “piramiscsoport”, annak ellenére, hogy a projekt kezdettől fogva heves tiltakozást vált ki a hivatásos régészet képviselőiből.

2005-ben a boszniai Visoko városában Semir Osmanagic bosnyák származású amerikai üzletember, amatőr régész kilenc darab “piramisra” lelt, amelyek állítása szerint átírják az emberi faj őstörténetét. Elméletének alátámasztására Osmanagic terepkutatásokba fogott, és bár nagy hangsúlyt fektetett a szakmaiság látszatának fenntartására, nem ismerték el idővel egyre ezoterikusabbá váló megállapításait.

A bosnyák üzletember irigységet és a valóságot elfedni kívánó globális összeesküvést emlegetett, támogatói pedig, gyakran felemlegetik Heinrich Schliemann nevét, aki az akkoriban teljes fikciónak tartott Iliász egyes passzusait valóságként értelmezve tárta fel Trója városának maradványait. Horváth szerint azonban abból, hogy a világtörténelem során voltak olyan felfedezések, amit a kortársak hibásnak minősítettek, még nem következik az, hogy minden ilyen sorsú kutatónak idővel igaza lesz.

A bizonyítás kényszere ugyanis a felfedezőt terheli: Osmanagicnak kell igazolnia a hegy épített vagy mesterségesen átalakított voltát (nem pedig a szkeptikusoknak az ellenkezőjét), méghozzá más értelmezési lehetőségeket kizáró adatokkal. Ilyen eredmények azonban nem állnak rendelkezésre, sőt az elmélet alaptézisei is megkérdőjelezhetők. (2014)" forrás

További beszámolók

A Kravica-vízesés mindössze 35 kilométerre fekszik Mostartól, és a parkolóban még nehéz elhinni, hogy tíz perc sétával egy lenyűgöző természeti csodához érkezünk. Ahogy beljebb haladunk az ösvényen, egyre erősebben hallatszik a víz morajlása, majd előbukkan a patak, a meredély és végül maga a vízesés is. A látvány a Plitvicei-tavak legnagyobb vízeséseit idézi: a fapallók ugyanúgy kanyarognak a víz fölött, de a Kravica kisebb és barátságosabb. Ha elég bátrak vagyunk, megpróbálkozhatunk egy gyors fürdéssel is a tóban, de ne lepődjünk meg: a víz nyáron is csupán 15-16 Celsius-fokos.

A Kravica-vízesés és környéke igazi turistaparadicsom, hiszen a közelben számos természeti látnivaló, izgalmas kirándulóútvonal és sziklamászási lehetőség várja az aktív pihenésre vágyókat. A térségben több kemping is működik, de a közeli falvakban is bőséges a szálláskínálat. A helyi turisztikai szervezetek folyamatosan kínálnak vezetett túrákat, amelyek a folyó partján és a vízen is elérhetőek, főleg a tavaszi és nyári időszakban. Ezek a programok különösen népszerűek, mert a víz hűvös frissessége és a buja növényzet páratlan élményt nyújt.

A vízesés környezetében raftingolni és kajakozni is lehet, de ősszel és télen ez már kockázatos vállalkozás. A hideg mellett ilyenkor a folyó vízhozama jelentősen megnő: az eső és a hólé hatalmas erővel zúdul le, vad és veszélyes környezetet teremtve. A vízitúrák általában 10 kilométer hosszúak, ami folyamatos evezést jelent, így csak azoknak ajánlott, akik bírják a tempót és nem riadnak vissza egy kis kalandtól. A Kravica-vízesés minden évszakban más arcát mutatja, de minden alkalommal lenyűgöző: hol csendes és barátságos, hol viharos és félelmetes – mindig magával ragadó. Aki egyszer látta, biztosan visszatérne újra, hogy átélje ezt a különleges természeti élményt.

---

A horvát határ közelében található Bosznia egyik legvarázslatosabb természeti kincse, a Kravica-vízesés, ahol a Trebižat folyó 30 méteres magasságból zúdul alá. A vízesés különlegessége, hogy több ágra szakadva, 120 méteres szélességben hol lágyan csörgedezik, hol pedig hatalmas robajjal zuhan a gyűjtőmedencébe. Ahogy közeledünk hozzá, egyre vastagabb párafüggöny borítja be a látogatót – érdemes tehát sapkával vagy kalappal készülni, mert a permet mindent átitat. Bár a víz hívogató, a nyári hónapokban is csak 15 fokos, így a fürdés nem a legkellemesebb élmény, és ezt egy tábla is egyértelműen jelzi.

Ennek ellenére a vízesés környéke a rafting, a piknikezés és a túrázás szerelmeseinek igazi paradicsoma. A zöldellő erdők és a víz morajlása együtt teremtik meg azt a különleges atmoszférát, ami elbűvöli az ide látogatókat. A környék számos kempinget és kényelmes pihenőhelyet kínál, így akár több napot is érdemes itt eltölteni. A nyári hónapokban különösen élénk a hangulat: a természet szépsége és a folyó nyugalmat árasztó ereje együtt teszi ezt a helyet felejthetetlenné. Akik ide látogatnak, megtapasztalják, hogy a Kravica-vízesés nemcsak egy látványosság, hanem egy pillanatnyi menedék a rohanó világ elől. A zuhogó víz, a párafüggöny és a környező erdők hűvöse egyaránt hozzájárul ahhoz a harmóniához, amelyet csak egy ilyen különleges hely tud nyújtani.

m.a. fotója

,, A napot a Kravica vízesèsnèl kezdtük, jó dràga volt a jegy 10 eur kettônknek, gyerekeknek ingyenes. A Plitvicai-tavakhoz hasonlîtjàk ezt a helyet...hàt szèp-szèp de azèrt nem az. Mindenesetre mi feltalàltuk magunkat ès egy nagyot tùràztunk Mali Kravicàhoz ès a forràshoz. Majd talàltam nem messze egy kisebb de sokkal klasszabb helyet (igazàn az is zavart a Kravica vízesèsnèl, hogy pont àrnyèkban volt😅persze errôl szegèny nem tehetett) aol mèg a nap is velünk volt ès csodàs drónos felvèteleket kèszîtettünk a Kočuša vîzesèsnèl. Kivàló, hangulatos kis ètterem van mellette, èrdemes betèrni. (k.m.)

Fotóegyveleg

Vissza az elejére

Kommentek