ÚTIKRITIKA.HU / Bosznia-Hercegovina

Bosznia-Hercegovina

Általános tanácsok | Szarajevó | Mostar | Blagaj | Medugorje | Trebinje | Banja Luka| Jajce| Visoko|

.

A Sutjeska folyó a Dubrovnik felé vezető út mellett - V. Emil fotója

.

Általános tanácsok a turistás felfedezéshez

Budapestről kevesebb mint öt óra alatt elérhetjük a boszniai szerb köztársaság, vagyis a Republika Srpska fővárosát, Banja Lukát. Két főbb útvonal közül választhatunk: az egyik az M7-es autópályán vezet egészen Horvátországig, majd ott az E65-ös és E70-es sztrádán folytathatjuk, a másik pedig az M6-oson Mohácsig, onnan Eszék (Osijek) felé főúton, végül újra autópályán Gradiškáig. A határátkelőnél ne lepődjünk meg a hosszú kamionsoron – ha szemből nincs forgalom, nyugodtan előzzük ki a sort, a kamionosok többnyire előzékenyek és beengednek minket. Miután átléptük Bosznia-Hercegovina határát, figyeljünk a kiírásokra, mert az autópálya-leágazást könnyen el lehet téveszteni, de ha elhaladnánk mellette, a főút párhuzamosan fut és több helyen is vissza tudunk csatlakozni.

Az autópálya egészen Banja Lukáig vezet, így a táj egyre zöldebb és változatosabb lesz, miközben a hegyek és a folyók látványa is lenyűgöző. Banja Lukában már akár 50 euró körüli áron találhatunk háromcsillagos szállodát reggelivel, ami ideális választás egy városnéző hétvégéhez. A helyi élet nyugodt, a kávézókban és sétálóutcákon vidám, családias hangulat uralkodik. Jó, ha előre felfrissítjük a cirill betűs tudásunkat, mert a városban a legtöbb utcanév és tájékoztató tábla csak cirill írással van kiírva, ami még autentikusabbá teszi a látogatást. A városban sétálva az is feltűnt, hogy a történelem nyomai és a modernitás kéz a kézben járnak: a felújított épületek és a régi templomok között szinte észrevétlenül siklik át az ember, miközben Banja Luka vendégszeretete egyre csak mélyíti az élményt.

---

Szarajevóba vezető utam a Bosna folyó völgyében kanyargott végig, hosszasan és festői szépséggel. Az első város, amelyet érdemes megemlíteni, Doboj, amelynek fölé büszkén magasodik egy régi vár. A táj néhol vadregényes, főleg Maglaj környékén, ahol a folyó szurdokszerűen vágja át a hegyeket. Zenica már egyértelműen ipari város, és nem számít a főbb látnivalók közé. Útközben elhaladtam a híres-neves „visokói piramisok” mellett is, és azon töprengtem, vajon van-e bármiféle valóságalapja ennek a történetnek, vagy csupán egy ügyes kitaláció. Az én véleményem inkább az utóbbi felé hajlik, de érdekes volt látni, hogyan ragadja meg az emberek fantáziáját ez a rejtélyes elmélet. Az út során feltűnt, hogy a falvak és kisvárosok a hegyek lábánál szinte egybeforrnak a zöld tájjal, mintha a természet és az emberi települések között nem lenne határvonal. A Bosna völgyében utazva újra és újra elámultam a táj változatosságán: a kopárabb domboktól a sűrű erdőkig minden megtalálható itt. Szarajevó felé közeledve egyre gyakrabban láttam a háborús múlt nyomait is: az elhagyott gyárak és a még mindig tátongó ablakkeretek csendben emlékeztetnek arra, milyen nehéz idők jártak erre nem is olyan rég.

---

• Višegrad.
  A város nevezetessége a Drinán 1571-ben épült híd, amelyet Szokoli Mehmed budai pasa építtetett. (Lásd: Szokoli Mehmed pasa hídja.) A hidat 2007-ben a világörökség részévé nyilvánították. A híd tervezője állítólag a híres Szinán. A pasát eredetileg Višegrád vidékéről gyerekadóként vitték Törökországba, s megvagyonosodván ezért áldozott fel ekkora összeget. A híd lábánál egy „han”-t (karavánszerájt) is működtetett, halála után azonban ez elhagyatottá vált.
  A hídról készült Ivo Andrić műve, a Híd a Drinán (Na Drini ćuprija). Ivo Andrić ezért az alkotásért irodalmi Nobel-díjat kapott. A Durmitor vidékéről induló Drina-rafting-túrák végpontja a hídnál van.

Szarajevó

A fóvárosról külön írunk, itt: https://utikritika.hu/bosznia-hercegovina/szarajevo

Mostar

https://utikritika.hu/bosznia-hercegovina/mostar

Blagaj

Blagaj egy nagy falu, avagy egy kis város (kasaba) a Mostar völgyének délkeleti régiójában. Hozzávetőleg 5 ezres a lakossága.

A kevesek által ismert blagaji dervis kolostor valóságos béke-sziget, amely egyszerre varázslatos és nyugalmat árasztó. Az épület egy hatalmas szikla tövében áll, amely a Buna folyó forrását rejti, ettől lesz a hely egyedülálló és különleges. Blagaj, ahol a kolostor található, mindössze nyolc kilométerre fekszik Mostartól, és főként muzulmán bosnyák lakói miatt gazdag kultúrával bír. Ez a kis falu az 1500-as években épült dervis kolostor révén vált turistaközponttá: a kétszáz méter magas sziklafalhoz simuló épület mintha a természet részévé vált volna.

A kolostor mellett egy kis barlang húzódik meg a sziklában, ahonnan kristálytiszta víz tör elő, a Buna folyó születését hirdetve. A fából ácsolt, körülbelül 60-70 négyzetméteres kolostort nemrégiben felújították, ám a régi hangulatát maradéktalanul megőrizte: belépve szinte visszacsöppenünk a múltba. A dervisek, akik egykor itt éltek, a világtól elzárva, aszketikus életet folytattak, egyszerre csak öten-hatan lakták a kolostort. Ma is ott lebeg a levegőben a spirituális energia: a hely történetét megidézve, elképzelhetjük, ahogy a szúfi testvériség tagjai a kolostorban imádkoztak, tanultak és a dervis tánc révén keresték az isteni extázist. A kolostor udvarán üldögélve a Buna halkan csobogó vizét hallgatva az ember könnyen megfeledkezik az idő múlásáról. A környéken járva érdemes betérni egy helyi vendéglőbe is, ahol a frissen fogott pisztrángot kínálják – az étel és a táj harmóniája szinte teljes békét hoz.

---

A völgy mélyén, a hegy gyomrából fakadó Buna forrása felett egy apró ház simul a sziklákhoz. Fölé hatalmas kőtömb magasodik, egyszerre védelmező és kissé baljós. A turisták csendben, áhítattal járják körbe ezt a szent helyet, ahol a természet és az emberi kéz alkotása egybeforr. A hely nyugalmat és békét áraszt, mintha évszázadok bölcsességét sugározná.

A szobák félhomályosak: a fehérre meszelt falakat és a barna fa ablakkereteket színes, süppedős szőnyegek dobják fel, mégis minden a puritánságot hangsúlyozza. Az egyszerűség harmóniát teremt, ami megnyugtat, nem rideggé teszi a teret. Kicsik a helyiségek, mégis otthonosak: mintha a világ zajától menekülnénk ide. Az épület rejtekén mini hamam, imaszoba, türbe és egy vendégház, a misafirhane bújik meg.

A kertben üldögélők felett a fák árnyéka ringatózik, a hőség és a csobogó víz hangja tompítja az idő múlását. Mi is helyet foglalunk egy egyszerű, iszlám ötvösmunka fémasztalnál, s hagyjuk, hogy a látvány magával ragadjon. A kolostor az 1500-as években, oszmán stílusban épült, s a bektasi dervisrend nevéhez fűződik, mely később más rendek kezébe került. A bektasik szokatlan tanokat vallottak, még a lélekvándorlás gondolatát is elfogadták, és gondolkodásuk a bogumilok keresztény eretnekségeivel is rokonítható.

A kolostor két szent sírt is őriz: az egyik Sarı Saltuké, akinek legendás alakját a Balkán szúfi hagyományai övezik. Maradványait hét helyen temették el, így őt tartják a szúfizmus balkáni úttörőjének. A múlt nyomai ma is élnek itt: 1952-ben a szerzeteseket elűzték, de 2006 óta a naksbandi dervisek hetente visszatérnek, hogy imádkozzanak és a próféta születésnapját megünnepeljék. Sokan a ház oldalához simuló, keskeny kőlépcsőn ereszkednek le a kristálytiszta, türkizkék vízhez – mi is így teszünk, hogy aztán a kis fahídon átkelve újra leüljünk és elmerüljünk ebben a békével teli zugban. A víz moraja, a szikla védelmező árnya és a kolostor visszafogott szépsége együtt idézik meg a múlt misztikumát. Itt, ebben az eldugott sarokban a világ mintha egy pillanatra megállna, hogy teret adjon a csendnek és a belső elmélyülésnek.

Medugorje

Lakosság (2025-ben): kb. 4000 fő

Szent Jákob templom

2025-ben Medjugorje továbbra is Dél-Európa legismertebb és leglátogatottabb Mária-kegyhelye, amely Bosznia-Hercegovinában, Mostartól mintegy 26 kilométerre délnyugatra található, ott, ahol a keresztény és az iszlám kultúra határai találkoznak. A hegyekkel övezett, kővel és homokkal tarkított, szegény vidék korábban elsősorban szőlő- és dohánytermesztésből élt, és egészen a nyolcvanas évekig alig ismerték a nevét.

június 24-én azonban minden megváltozott, amikor hat helyi gyermek – két fiú és négy lány – azt állította, hogy Szűz Mária megjelent nekik a faluhoz közeli hegyen. A történet kezdetben nagy kétkedéssel találkozott, ám a látnokok kitartó tanúságtétele és az azóta történt események mára Medjugorjét a világ egyik legismertebb zarándokhelyévé emelték.

A jelenések a hívek szerint azóta is folytatódnak, a gyermekekből felnőtté vált látnokok pedig rendszeresen üzeneteket kapnak, amelyeket a nyilvánossággal is megosztanak. A hagyomány szerint a Szűzanya titkokat is bízott rájuk, amelyek az egész világ jövőjét érintik, és amelyeket meghatározott időben kell majd nyilvánosságra hozniuk. 2025-ben is évente zarándokok százezrei keresik fel a települést, hogy részesüljenek a különleges spirituális légkörből, amely az egyszerű falut a hit egyik központjává változtatta.

---

Međugorje az 1980-as évek elején vált ismertté, amikor 1981. június 24-én néhány helyi gyerek arról számolt be, hogy a Crnica hegyén megjelent előttük Szűz Mária, aki a békéről, a hitről és az imáról üzent nekik. Azóta minden hónap 25-én újabb üzenet érkezik, amelyet a világ minden tájáról érkező zarándokok áhítattal fogadnak. Ez a kis, mindössze 4500 fős – többségében horvát – település katolikus zarándokhely lett, ahol a Szent Jákob templomban folyamatosan imádságokat és lelki programokat tartanak. A helyi plébánia adatai szerint csak 2001 áprilisában 180 ezer hívő áldozott és 4500 pap misézett itt együtt, ami jól mutatja Međugorje népszerűségét.

Azonban a katolikus egyház hivatalosan soha nem ismerte el a jelenések valódiságát, sőt, a későbbi XVI. Benedek pápa, Joseph Ratzinger bíboros is kétségeinek adott hangot. Ferenc pápa még határozottabban fogalmazott: szerinte „nem Jézus anyját látták” a fiatal látnokok, és ezek a jelenések „nem sokat számítanak”. A pápa szerint a medjugorjei üzenetek gyakorisága és „szolgálatvezető Madonnája” már túlmutat a hiteles szent jelenések keretein. Mindezek ellenére a környék gazdasága erősen épít a zarándoklatokra: évente milliók érkeznek, hogy átéljék a hely spirituális légkörét, és a templom körüli árnyas ligetekben elmélyülten imádkozzanak.

Sokan még mindig hisznek abban, hogy a Szűzanya valóban jelen van itt, és a látomások valóságosak. A falu szűk utcáin azóta is egymást érik a zarándokokat szolgáló éttermek, panziók és kegytárgyboltok, amelyek egyszerre idézik meg a modern kereskedelem és a vallásos áhítat fura kettősségét. A környező hegyek csendje és a templom harangjainak hangja mégis olyan légkört teremt, ami elgondolkodtató és elcsendesítő. Međugorje ma is ellentmondásokkal teli hely: a hívők számára a remény és a hit forrása, míg mások számára egy megkérdőjelezett, de annál sikeresebb szakrális vállalkozás.

---

A város főutcája szinte egybefüggő sorát alkotja a kegytárgyboltoknak, ahol a Szűzanya-szobrok, rózsafüzérek és szentképek mellett mindenféle turistáknak szánt apróságot is találni. A főtéren álló Szent Jakab templom külseje és belső tere számomra nem keltett különösebb hatást: modern és puritán, de mégis állandóan tele van hívőkkel, és naponta többször tartanak benne szentmisét. A templom mögötti parkban áll a Feltámadt Krisztus 7 méteres bronzszobra, amelynek jobb térdéből 2001 óta folyamatosan nedvesség szivárog, amit sokan a csoda jelének tartanak. Egyesek szentképet vagy rózsafüzért szorítanak a szobor lábához, mások pedig kis kendőkkel itatják fel a „könnyeket”.

A parkban sétálva szinte tapintható a várakozás és a remény különös keveréke. A szobor körül mindig csendes áhítat ül, az emberek némán imádkoznak vagy magukba mélyedve üldögélnek. Az utcákon és a környező vendéglők teraszain viszont érezni, hogy a zarándokturizmus igencsak felpezsdítette a hely gazdasági életét. Međugorje e kettőssége – a hit és a kereskedelem – egyszerre ad különleges hangulatot a városnak, ahol a lelkiek és a mindennapi élet valahogyan mégis harmóniában léteznek egymás mellett. A Feltámadt Krisztus szobra és a templom egyszerre szolgál a hívők találkozóhelyeként és a város vallási szívveréseként, amely ide vonzza a reménykedő és a kíváncsi látogatókat egyaránt.

Trebinje

Lakosság (2025-ben): 33,200

Sokan választják Trebinjét, mert mindössze félórás autózásra fekszik a tengertől, és csupán 28 kilométerre van Dubrovniktól – a szállás és az élelmiszer ára viszont csak töredéke a horvát áraknak, miközben a kiszolgálás meglepően magas színvonalú. De Trebinje nemcsak megfizethetősége miatt vonzó, hanem önmagában is egy igazi kis ékszerdoboz, amely megér egy külön utazást. A város óvárosa bájos hangulatú, szűk utcái és történelmi épületei egyszerre idézik a múltat és a délvidéki nyugalmat. A Neretva partján húzódó sétányok és az árnyas kávézók még a legnagyobb nyári hőségben is hűvös, pihentető helyet kínálnak. Trebinje híres piacai pedig friss, helyi terményekkel és illatos fűszerekkel csalogatják a látogatókat.

A városban járva szinte minden sarkon találni egy-egy hangulatos éttermet vagy családi vendéglőt, ahol a boszniai konyha ízeit kóstolhatjuk meg. A közeli ortodox kolostorok, templomok és a várost övező hegyek látványa egyszerre teszi meghitté és monumentálissá az itteni sétákat. A helyiek barátságossága és vendégszeretete is hozzájárul ahhoz, hogy Trebinje egyre népszerűbb célpont legyen a tengerparti nyaralás kiegészítéseként vagy akár önálló felfedezőútként is. Az esti fényekben úszó óváros romantikus sétákra csábít, míg a Neretva folyó csobogása folyamatosan emlékeztet a természet közelségére. Minden évszakban más arcát mutatja a város, de egyvalami állandó: az a nyugalom és báj, ami újra és újra visszahívja az ide látogatókat.

Banja Luka

Lakosság (2025-ben): 221,000

Banja Luka Bosznia-Hercegovina északi részén helyezkedik el, s az ország második legnépesebb városa. A város de facto a boszniai szerbek adminisztratív és kulturális központja.A dél-szláv háborúban Banja Luka nem volt harci cselekmények színtere, így nem érték károk a város épületeit. Banja Luka tele van szép templomokkal.

Banja Luka központjában, a Vrbas folyó bal partján emelkedik a város leghíresebb műemléke, a Kastel, vagyis a vár. Úgy tartják, hogy a vár és a város egykor a római Castra erődjeinek alapjaira épült, amely a Vrbas völgyének fontos közlekedési útvonalát védte a barbár betörésekkel szemben. Ma a Kastel a helyiek és a látogatók kedvelt találkozóhelye: a várfalakon belül nyáron szabadtéri színházi előadásokat rendeznek, amely különleges hangulatot kölcsönöz a történelmi helyszínnek. A vár szomszédságában indul a főút mellett húzódó sétálóutca, ahol kávézók, éttermek és divatos boltok sora várja a vendégeket.

A sétálóutca végén egy tágas tér nyílik, amelyet újonnan épült szerb ortodox templomok uralnak. A templomok kupolái és harangtornyai jól illeszkednek a városképbe, miközben a téren pezsgő élet zajlik: családok, fiatal párok és baráti társaságok ücsörögnek a padokon, kávét kortyolgatva vagy fagylaltot nyalogatva. A Kastel és a sétálóutca találkozása olyan, mintha a múlt és a jelen egy ponton összeérne: a régi várfalak időtlensége és a modern városi élet lüktetése különleges egységet alkot. A látvány egyszerre mesél a város római múltjáról és a mai Banja Luka életteli, barátságos légköréről. Minden séta a vár környékén új felfedezéseket tartogat, a történelmi kövek és a fiatal városi lendület párbeszédéből születő varázslattal.

---

,, Banja Luka egy szippantásnyi friss levegő a sok turistákkal teli város után-kisvárosi barátságos légkörében feloldódni egyetlen pillanat volt, csodaszép az ortodox templom,a mecset, illetve akit érdekel a kortárs művészet,a helyi tematikus múzeum jelenlegi tárlata (Games&poltics) szuperszínvonalas.(sz.m., 2019)

Tiszteletbeli magyar konzul Banja Lukában: Prof. dr. Miroslav Mikes

• Cím: 78000, Banja Luka, Ul. Kralja Alfonza XIII. br. 43.
• Előhívó: 00-387-51 -
• Telefon és fax: 324-530, 309-525
• E-mail: mikesm@teol.net

Jajce

Az ország egyik leghíresebb városa, kétségkívül az egyik legszebb és leghíresebb látnivalója a Pliva és a Vrbas folyók találkozásánál kialakult vízesés. A vízmorajlás messze elhallatszik a várostól, 

A vízesés után mindenképp érdemes egy sétát tenni a városban. Óvárosát számos mecset gazdagítja. Bár ami számunkra legszembetűnőbb volt: a millió golyónyomok a házak falán. (2023) forrás

Visoko

Ez az egyik legrégebbi bosnyák város, ami a nemrégiben felfedezett bosnyák, misztikus piramisokról vált világhírűvé.

2025-ben a boszniai piramisok ügye továbbra is megosztja a közvéleményt, és egyszerre vált turisztikai attrakcióvá és tudományos viták tárgyává. A történet 2005-ben kezdődött, amikor Visoko városában Semir Osmanagić, bosnyák származású amerikai üzletember és amatőr kutató kilenc olyan képződményt azonosított, amelyeket piramisoknak nevezett, és amelyek szerinte alapjaiban írják át az emberiség őstörténetét. A bejelentés szenzációt keltett, és bár Osmanagić terepmunkát is végzett, módszereit és következtetéseit a régészszakma kezdettől fogva élesen bírálta.

Az évek során a felfedező egyre inkább spirituális és ezoterikus irányba vitte magyarázatait, amit a tudományos közösség még kevésbé fogadott el. Támogatói viszont gyakran hozzák fel példának Heinrich Schliemann esetét, aki a korabeli szkepszissel szemben tárta fel Trója romjait az Iliász alapján. A párhuzam azonban ingatag, hiszen a tudományos alaposság követelménye szerint a bizonyítás terhe minden esetben a felfedezőt terheli.

Osmanagićnak kellene kétséget kizáróan igazolnia, hogy a visokói hegyek valóban mesterségesen létrehozott piramisok, ám erre eddig semmilyen meggyőző bizonyíték nem került elő. A régészeti szakma többsége ezért továbbra is természetes geológiai formációként tekint a képződményekre. Ennek ellenére a piramisokhoz kapcsolódó turizmus mára jelentős gazdasági tényezővé vált, és évente tízezrek látogatják a helyszínt, akik spirituális élményt, különleges energiákat vagy egyszerűen csak kíváncsiságot keresnek Bosznia egyik legkülönösebb látványosságánál.

További beszámolók

A Kravica-vízesés mindössze 35 kilométerre fekszik Mostartól, és a parkolóban még nehéz elhinni, hogy tíz perc sétával egy lenyűgöző természeti csodához érkezünk. Ahogy beljebb haladunk az ösvényen, egyre erősebben hallatszik a víz morajlása, majd előbukkan a patak, a meredély és végül maga a vízesés is. A látvány a Plitvicei-tavak legnagyobb vízeséseit idézi: a fapallók ugyanúgy kanyarognak a víz fölött, de a Kravica kisebb és barátságosabb. Ha elég bátrak vagyunk, megpróbálkozhatunk egy gyors fürdéssel is a tóban, de ne lepődjünk meg: a víz nyáron is csupán 15-16 Celsius-fokos.

A Kravica-vízesés és környéke igazi turistaparadicsom, hiszen a közelben számos természeti látnivaló, izgalmas kirándulóútvonal és sziklamászási lehetőség várja az aktív pihenésre vágyókat. A térségben több kemping is működik, de a közeli falvakban is bőséges a szálláskínálat. A helyi turisztikai szervezetek folyamatosan kínálnak vezetett túrákat, amelyek a folyó partján és a vízen is elérhetőek, főleg a tavaszi és nyári időszakban. Ezek a programok különösen népszerűek, mert a víz hűvös frissessége és a buja növényzet páratlan élményt nyújt.

A vízesés környezetében raftingolni és kajakozni is lehet, de ősszel és télen ez már kockázatos vállalkozás. A hideg mellett ilyenkor a folyó vízhozama jelentősen megnő: az eső és a hólé hatalmas erővel zúdul le, vad és veszélyes környezetet teremtve. A vízitúrák általában 10 kilométer hosszúak, ami folyamatos evezést jelent, így csak azoknak ajánlott, akik bírják a tempót és nem riadnak vissza egy kis kalandtól. A Kravica-vízesés minden évszakban más arcát mutatja, de minden alkalommal lenyűgöző: hol csendes és barátságos, hol viharos és félelmetes – mindig magával ragadó. Aki egyszer látta, biztosan visszatérne újra, hogy átélje ezt a különleges természeti élményt.

---

A horvát határ közelében található Bosznia egyik legvarázslatosabb természeti kincse, a Kravica-vízesés, ahol a Trebižat folyó 30 méteres magasságból zúdul alá. A vízesés különlegessége, hogy több ágra szakadva, 120 méteres szélességben hol lágyan csörgedezik, hol pedig hatalmas robajjal zuhan a gyűjtőmedencébe. Ahogy közeledünk hozzá, egyre vastagabb párafüggöny borítja be a látogatót – érdemes tehát sapkával vagy kalappal készülni, mert a permet mindent átitat. Bár a víz hívogató, a nyári hónapokban is csak 15 fokos, így a fürdés nem a legkellemesebb élmény, és ezt egy tábla is egyértelműen jelzi.

Ennek ellenére a vízesés környéke a rafting, a piknikezés és a túrázás szerelmeseinek igazi paradicsoma. A zöldellő erdők és a víz morajlása együtt teremtik meg azt a különleges atmoszférát, ami elbűvöli az ide látogatókat. A környék számos kempinget és kényelmes pihenőhelyet kínál, így akár több napot is érdemes itt eltölteni. A nyári hónapokban különösen élénk a hangulat: a természet szépsége és a folyó nyugalmat árasztó ereje együtt teszi ezt a helyet felejthetetlenné. Akik ide látogatnak, megtapasztalják, hogy a Kravica-vízesés nemcsak egy látványosság, hanem egy pillanatnyi menedék a rohanó világ elől. A zuhogó víz, a párafüggöny és a környező erdők hűvöse egyaránt hozzájárul ahhoz a harmóniához, amelyet csak egy ilyen különleges hely tud nyújtani.

m.a. fotója

,, A napot a Kravica vízesèsnèl kezdtük, jó dràga volt a jegy 10 eur kettônknek, gyerekeknek ingyenes. A Plitvicai-tavakhoz hasonlîtjàk ezt a helyet...hàt szèp-szèp de azèrt nem az. Mindenesetre mi feltalàltuk magunkat ès egy nagyot tùràztunk Mali Kravicàhoz ès a forràshoz. Majd talàltam nem messze egy kisebb de sokkal klasszabb helyet (igazàn az is zavart a Kravica vízesèsnèl, hogy pont àrnyèkban volt😅persze errôl szegèny nem tehetett) aol mèg a nap is velünk volt ès csodàs drónos felvèteleket kèszîtettünk a Kočuša vîzesèsnèl. Kivàló, hangulatos kis ètterem van mellette, èrdemes betèrni. (k.m.)

Fotóegyveleg

Vissza az elejére

Kommentek