ÚTIKRITIKA.HU / Bosznia-Hercegovina

"Budapestről kevesebb, mint öt óra alatt el lehet jutni a boszniai szerb köztársaság (Republika Srpska) de facto székhelyére, Banja Lukába. Két útvonalon is eljuthatunk ide Budapestről: az M7-esen le Horvátországig, onnan pedig az E65, majd E70-es horvát autópályán, vagy az M6-oson Mohácsig, onnan főúton át Eszékig (Osijek), majd szintén autópályán kell menni a boszniai Gradiškáig. A határátlépésnél fontos információ, hogy ne ijedjünk meg a hatalmas kamionsortól, ha szemből épp nem jönnek, nyugodtan menjünk át a szemközti sávba és előzzük be a több száz méteres sort, a kamionok rendszerint beengedik maguk elé a személyautókat.

Átlépve Bosznia-Hercegovina határát figyelni kell a kiírásokra, amely jelzi az autópályát, ugyanis könnyű eltéveszteni, de ha túlhaladunk, akkor sincs ok pánikra, a főút ugyanis párhuzamosan fut és több lehetőség is van, hogy rátérjünk a sztrádára. Ez egészen Banja Lukáig vezet minket. Itt már akár 50 euró/éjszakáért megszállhatunk (reggelivel) háromcsillagos, igényes szállodában. (Fontos megjegyezni, hogy érdemes feleleveníteni ismereteinket a cirill ABC-ről, Banja Lukában ugyanis az utcanevek nincsenek latin betűkkel kiírva). (2013)" forrás

"Az út Szarajevóig a Bosna folyó völgyében vezet nagyon sokáig. Az első említésére méltó város Doboj, amely fölé vár is magasodik. A szakasz helyenként nagyon szép, szurdokszerű, főleg Maglaj környékén. Zenica már letagadhatatlanul iparváros, nem is tartozik a fő látványosságok közé. A "visoko-i piramisok" mellett elhaladva elgondolkoztam, hogy lehet-e valami igazságtartalma a dolognak vagy csak egy újabb ámítás az egész. Én személy szerint az utóbbi mellett tettem le a voksomat. (2009)" forrás

Szarajevó

A fővárosról külön tartalom olvasható itt

Mostar

Mostarról külön aloldal szó, ide kattintva.

Blagaj

Blagaj egy nagy falu, avagy egy kis város (kasaba) a Mostar völgyének délkeleti régiójában. Hozzávetőleg 5 ezres a lakossága.

"Hihetetlenül varázslatos, nyugalmat árasztó hely a kevesek által ismert blagaji dervis kolostor. A hatalmas szikla, amelyre épült, a Buna folyó forrását rejti, ettől olyan egyedi ez a hely. Mostartól mindössze nyolc kilométerre található Bosznia-Hercegovinában a muzulmán bosnyákok lakta Blagaj település. A falu igazi turistaközpont, köszönhetően az 1500-as években épült dervis kolostornak, amely egy kétszáz méter magas sziklafalhoz tapasztva épült. A kolostor mellett, a sziklában kis barlang van, innen ered a kristálytiszta vizű Buna folyó, körülölelve az épületet – és téli időben elzárva a külvilágtól.

A tornácos, körülbelül 60-70 négyzetméteres alapterületű kolostor fából épült és bár pár éve felújították, a régi hangulatot teljesen megőrizte. Évszázadokon át éltek a világtól elzárva a dervisek, egyszerre öten-hatan, mind férfiak. Ők a muzulmán szúfi testvériség (tarika) képviselői voltak, akik a középkori keresztény szerzetesekhez hasonlóan szegénységben, aszkétaéletet éltek. Szertartásaik során gyakran teljes extázisba estek, ez a híres dervis tánc." forrás

,, A völgy mélyén, a hegyből fakadó Buna forrása felett a hegyhez simuló, kicsi ház. Fölötte hatalmas sziklatömeg tornyosul, egyszerre védelmező és félelmetes. A turisták megilletődtve járják körbe a házat. A hely áhitatot ébreszt.

A szobák félhomályosak, a fehérre meszelt falak, a barna fa ablakok és a színes, süppedős szőnyegek kontrasztja inkább kihangsúlyozza a puritánságot. Az egyszerűség megnyugtató, nem rideg, inkább harmonikus. Kicsik a szobák, igazi menedék ez. Mini hamam, imaszobácska, türbe és misafirhane, azaz az utazók szálláshelye is elfért itt.

A kertben ücsörgőkre a fák lassan ringatózó árnya vetül. Ez az egyetlen mozgás, a levegő is mintha állna, ez egyre élesedő fényben a hőség és a vízcsobogás eltompít. Letelepszünk mi is egy kis fémasztalhoz, egyszerű iszlám ötvösmunka.

Az 1500 körül oszmán stílusban épült kolostort az iszlám alevi ágához is köthető bektasi dervisrend tagjai építették, később más rendek birtokába került. A bektasik érdekes, már-már eretnek nézeteket vallottak, a lélekvándorlást sem utasították el. Az itt élő dervisek a például főleg a világ teremtésén elmélkedtek. Tanaik kapcsolatba hozhatók a keresztény eretnekek, a bogumilok tanaival is.

Az épület zarándokhely is, két szent sírt rejt: az egyik a legendás Sarı Saltuk egyik sírja. Maradványai szétszórattak, hét helyen temették el szerte a Balkánon és Anatóliában. A hagyomány szerint ő hozta el a szúfizmust a Balkánra, jóval az oszmán hódítás előtt, valamikor a 13. században.

1952-ben a szerzeteseket elűzték, de 2006 óta a naksbandi dervisek visszatérnek csütörtökönként és szombatonként, hogy imádkozzanak és minden évben megünneplik a próféta születésnapját.

Van, aki lemegy a ház oldalához simuló, szűk kőlépcsőn a türkizkék, kristálytiszta vízhez. Lassan szedelődzködünk, átmegyünk a kis fahídon a túlpartra, hogy fényképezzünk. Megint letelepszünk, magunka isszuk a látványt. A világnak ebben a kis, eldugott zugában megérintett a béke. (2015)" forrás

Medugorje

Lakosság (2023-ban): 2306 fő

Szent Jákob templom

,, Medjugorje, Dél-Európa legismertebb és leglátogatottabb Mária kegyhelye Bosznia-Hercegovinában, Mostartól 26 km-re délnyugatra, a keresztény és az iszlám kultúra találkozási vonalán található. A megragadóan szép, hegyes, köves-homokos, szegény vidék szétszórt házakból álló településén szőlő- és dohánytermesztésből tartották fenn magukat az ottani lakosok.

1981. június 24-ig Medjugorje egy ismeretlen kis falu volt. Ekkor történt, hogy hat gyermeknek (két fiúnak és négy lánynak) megjelent Szűz Mária egy, a faluhoz közeli hegyen. A gyermekeknek ugyanazzal a hitetlenséggel kellett megküzdeniük, mint minden ilyen esemény kapcsán azoknak, akiknek transzcendentális élményben volt részük.

A Mária jelenések azóta is folytatódnak, noha a látnokok közben felnőttek, és az ott bekövetkezett csodás események, és a látnokok tanúságtételei időközben Medjugorjét az egész világon ismert zarándokhellyé tették. A látnokok egyénenként más-más időzítéssel üzeneteket fogadnak Máriától, amelyeket rendszeresen nyilvánosságra hoznak, valamint a Szűzanya az egész Föld sorsát érintő titkokat bíz rájuk, amelyeket adott időben nyilvánosságra kell hozniuk." forrás

"A település az 1980-as évek elején vált népszerűvé. Gyerekek beszámolója szerint 1981. június 24-én a Crnica hegyén jelent meg előttük először Szűz Mária, hogy a békéről, a hitről és az imáról közvetítsen üzenetet. Azóta minden hónap 25. napján egy-egy új üzenetet kap innen a világ. Katolikus zarándokok milliói látogatnak ezért az egyébként mindössze 4500 – többségében horvát – lakosú Međugorjéba. A város fő templomában, a Szent Jákob templomban rendszeres imaórákat és lelki programot tartanak.

A zarándokok lelkesedését jól mutatja, hogy egyes adatok szerint 2001 áprilisában összesen 180 ezer hívő áldozott a helyi plébánián és közel 4500 pap celebrált közösen misét. A hely annak ellenére ilyen felkapott, hogy a római katolikus egyház hivatalosan máig nem ismerte el a jelenést. Az ügyben a későbbi XVI. Benedek pápa, Joseph Ratzinger kardinális is megszólalt, tagadva, hogy ő, vagy II. János Pál pápa valaha is elfogadták volna a međugorjei jelenéseket." forrás

"Nem Jézus anyját látták" - jelentette ki Ferenc pápa azokról a hercegovinai kamaszokról, akiknek állításuk szerint 1981 júniusában megjelent a Szűzanya, aki állítólag azóta is rendszeresen megjelenik a bosznia-hercegovinai Medjugorjéban.

A pápa szerint az egyház által indított nyomozás kétségeket vetett fel a medjugorjei jelenésekkel kapcsolatban.
"Ezeknek a jelenéseknek nincs sok jelentőségük" - mondta a pápa.

Medjugorjéba a helyiek szerint rendszeresen visszajár az Istenanya. Épp ez az, amiért Ferenc pápa gyanakodni kezdett.
Mint mondta, ő inkább a Miasszonyunk híve, nem a medjugorjei "szolgálatvezető Madonnáé", aki "napi üzeneteket küldözget".
Ferenc pápa megnyilatkozása garantáltan botrányt okoz majd Bosznia-Hercegovinában, ahol tíz százalék a katolikusok aránya, és ahol a medjugorjei zarándoklatok évente több millió embert mozgatnak meg, jelentős bevételekhez juttatva a környéket és az országot. (2017, The Guardian)

,, A város főutcája tele van kegytárgyakat árusító boltokkal, ahol a Szűzanyáról mintázott szobrok, rózsafüzérek és szentképek mellett a hagyományos turista ajándékok is megtalálhatóak. A főtéren álló Szent Jakab templom engem sem külsőre, sem belsőre nem nyűgözött le, de puritánsága és modernitása ellenére folyamatosan tele van hívőkkel és naponta többször is miséznek. A templom mögötti parkban a stációkat bemutató mozaikképek mellett magasodik a Feltámadt Krisztus 7 méteres bronzszobra, amelynek jobb térdéből 2001 óta folyamatosan nedvesség szivárog. Sokan szentképet vagy rózsafüzért tartanak a szobor lábához, míg mások textilkendőkkel itatják fel a „könnyeket”. (2018)" forrás

Trebinje

Lakosság (2023-ban): 25,600

"A várost sokan azért keresik fel, mert csupán félóra autózásra van a tengertől, 28 kilométerre Dubrovniktól, a szállás és az élelmiszer viszont töredéke a horvátországi áraknak, míg a kiszolgálás nagyon magas színvonalú. De Trebinje önmagában is megér egy utazást, hiszen igazi ékszerdobozt találunk itt." forrás

Banja Luka

Lakosság (2023-ban): 151,000

Banja Luka Bosznia-Hercegovina északi részén helyezkedik el, s az ország második legnépesebb városa. A város de facto a boszniai szerbek adminisztratív és kulturális központja.A dél-szláv háborúban Banja Luka nem volt harci cselekmények színtere, így nem érték károk a város épületeit. Banja Luka tele van szép templomokkal.

"A város központjában, a Vrbas folyó bal partján áll Banja Luka legjelentősebb műemléke, a Kastel, azaz a vár. Feltételezések szerint a vár és a város a római Castra település alapjaira épült, amelynek erődítménye a barbár népek támadásait hivatott visszaverni a Vrbas völgyében, amely mindig egy jelentős közlekedési folyosó volt. A Kastel a helyiek kedvelt sétálóövezete, a vár falain belül pedig nyaranta szabadtéri színház működik. A vártól nem messze kezdődik (a főúttal párhuzamosan futó) sétálóutca, ahol kávézókat, éttermeket, sport- és divatboltokat találunk. A sétálóutca egy hatalmas térben végződik, ahol az új építésű szerb ortodox templomokat láthatjuk." forrás

,, Banja Luka egy szippantásnyi friss levegő a sok turistákkal teli város után-kisvárosi barátságos légkörében feloldódni egyetlen pillanat volt, csodaszép az ortodox templom,a mecset, illetve akit érdekel a kortárs művészet,a helyi tematikus múzeum jelenlegi tárlata (Games&poltics) szuperszínvonalas.(sz.m., 2019)

Tiszteletbeli magyar konzul Banja Lukában: Prof. dr. Miroslav Mikes

Cím: 78000, Banja Luka, Ul. Kralja Alfonza XIII. br. 43.
Előhívó: 00-387-51 -
Telefon és fax: 324-530, 309-525
E-mail: mikesm@teol.net

Jajce

Az ország egyik leghíresebb városa, kétségkívül az egyik legszebb és leghíresebb látnivalója a Pliva és a Vrbas folyók találkozásánál kialakult vízesés. A vízmorajlás messze elhallatszik a várostól,

A vízesés után mindenképp érdemes egy sétát tenni a városban. Óvárosát számos mecset gazdagítja. Bár ami számunkra legszembetűnőbb volt: a millió golyónyomok a házak falán. (2023) forrás

Visoko

Ez az egyik legrégebbi bosnyák város, ami a nemrégiben felfedezett bosnyák, misztikus piramisokról vált világhírűvé.

,, Mit érdemes tudni a boszniai piramisokról?
Mára Bosznia fontos turisztikai vonzerejévé nőtte ki magát a 2005-ben felfedezett “piramiscsoport”, annak ellenére, hogy a projekt kezdettől fogva heves tiltakozást vált ki a hivatásos régészet képviselőiből.

2005-ben a boszniai Visoko városában Semir Osmanagic bosnyák származású amerikai üzletember, amatőr régész kilenc darab “piramisra” lelt, amelyek állítása szerint átírják az emberi faj őstörténetét. Elméletének alátámasztására Osmanagic terepkutatásokba fogott, és bár nagy hangsúlyt fektetett a szakmaiság látszatának fenntartására, nem ismerték el idővel egyre ezoterikusabbá váló megállapításait.

A bosnyák üzletember irigységet és a valóságot elfedni kívánó globális összeesküvést emlegetett, támogatói pedig, gyakran felemlegetik Heinrich Schliemann nevét, aki az akkoriban teljes fikciónak tartott Iliász egyes passzusait valóságként értelmezve tárta fel Trója városának maradványait. Horváth szerint azonban abból, hogy a világtörténelem során voltak olyan felfedezések, amit a kortársak hibásnak minősítettek, még nem következik az, hogy minden ilyen sorsú kutatónak idővel igaza lesz.

A bizonyítás kényszere ugyanis a felfedezőt terheli: Osmanagicnak kell igazolnia a hegy épített vagy mesterségesen átalakított voltát (nem pedig a szkeptikusoknak az ellenkezőjét), méghozzá más értelmezési lehetőségeket kizáró adatokkal. Ilyen eredmények azonban nem állnak rendelkezésre, sőt az elmélet alaptézisei is megkérdőjelezhetők. (2014)" forrás

Olvasmányos linkek

,, Kravica-vízesés: A Mostartól csupán 35 km-re található parkolóban még nehéz elhinni, hogy csupán 10 perces sétára egy természeti csodába ütközünk. Aztán ahogy haladunk beljebb az ösvényen egyre erősebb lesz a morajlás, majd meglátjuk a patakot, aztán egy meredélyt és végül a vízesést is.

Úgy lehet elképzelni, mint a Plitvicei-tavak legnagyobb vízesését és a tavat, de ez kisebb, és pont olyan a fapallók vezetnek át itt is a tavon, mint Plitvicén. Ha elég jól bírjuk a hideg vizet, megpróbálkozhatunk egy fürdéssel is a tóban, de készülni kell rá, hogy a legnagyobb nyári melegben is csak 15-16 C fokos a vize.

A Kravica-vízesés és környéke kiemelten népszerű célpont, főleg, hogy a közelében számos más természeti látnivaló, izgalmas turistaútvonal, túrázási, sziklamászási lehetőség van. A közelben számos kempinget létesítettek, de a környező településeken is lehet szállást találni. Mivel hatalmas turistaforgalmat bonyolít le a hely a tavaszi és nyári időszakban, a helyi idegenforgalmi képviselet folyamatosan szervez túrákat a folyóhoz szárazföldön és a folyón.

Lehetőség van szabadon úszni, raftingolni és kajakozni, de az őszi és téli hónapokban ez kerülendő. Nem csupán a hideg miatt, hanem azért is, mert ilyenkor a folyó rengeteg plusz csapadékkal töltődik fel, az esővíz, a hólé nagy erőkkel zúdul alá. Ősztől a tél végéig a Kravica rendszer roppant vad és veszélyes.

Egy vízi túra átlagosan 10 kilométer hosszúságú, mely hossz folyamatos evezést jelent. A fizikai megterhelés miatt éppen ezért csak azoknak ajánlott, akik bírják szusszal, valamint nem ijednek meg , ha épp korrigálni kell egy cseppet a csónakot. (2017)" forrás

,, Kravica-vízesés: Nem messze a horvát határtól található Bosznia egyik legszebb vízesése, ahol is a Trebizat folyó 30 méter magasságból zúdul a mélybe. Ami igazán látványos benne az az, hogy több vízesés alkotja és 120 méter szélességben hol kisebb vízfolyamokban csordogálva, hol pedig hangos robajjal hömpölyög a víz a gyűjtőmedencébe.

A vízeséshez közeledve óriási párafüggöny veszi körbe az embert, érdemes ennek megfelelően fejfedővel készülni. Nem terveztem, hogy bármilyen, vízzel kapcsolatos rituális szertartást végezzek a nyáron is csak 15 fokos vízben, de biztos ami biztos, erre egy tábla is figyelmeztet, hogy tilos. Ellenben raftingolni, piknikezni, vagy túrázni a vízesés körül kifejezetten ajánlott, főleg a nyári időszakban. (2018)" forrás

m.a. fotója

,, A napot a Kravica vízesèsnèl kezdtük, jó dràga volt a jegy 10 eur kettônknek, gyerekeknek ingyenes. A Plitvicai-tavakhoz hasonlîtjàk ezt a helyet...hàt szèp-szèp de azèrt nem az. Mindenesetre mi feltalàltuk magunkat ès egy nagyot tùràztunk Mali Kravicàhoz ès a forràshoz. Majd talàltam nem messze egy kisebb de sokkal klasszabb helyet (igazàn az is zavart a Kravica vízesèsnèl, hogy pont àrnyèkban volt😅persze errôl szegèny nem tehetett) aol mèg a nap is velünk volt ès csodàs drónos felvèteleket kèszîtettünk a Kočuša vîzesèsnèl. Kivàló, hangulatos kis ètterem van mellette, èrdemes betèrni. (k.m., 2019)