ÚTIKRITIKA.HU / Kazahsztán

Kazahsztán a világ 9. legnagyobb területű országa, s ehhez képest csekély a lakossága. A világ tengeri kijárat nélküli országai közül Kazahsztán a legnagyobb területű ország. Kazahsztán akkora nagy, hogy három időzóna is van rajta. A kazah szó annyit jelent, hogy független vagy vándor. Astana új fővárosa az ország északi részének közepe táján fekszik. Almati, vagy más írásmódban Alma-Ata 1998 végéig volt főváros. Alma-Ata egy almafáról kapta a nevét (na egyik jövevényszavunk onnan).

Időjárás és éghajlat

Kazahsztán jó messze van a világ tengereitől, így aztán igazán nyers kontinentális klímája van. Az ország nagy részén hideg, de napos és hóban szegény tél szinte közvetlenül vált át forró, száraz és hosszú nyárra. A tavasz és az ősz csak rövid epizódok. Januárban északon az átlaghőmérséklet mínusz 18 fok körül mozog. A déli sztyeppés síkvidéken csak kb. mínusz 3 fok van ilyenkor. Nyáron északon 19 fok az átlaghőmérséklet, délen 29 körül. A sztyeppéken bizony előfordul 50 fok borzasztó hőség is, nyáron. Kazahsztán nem egy csapadékos ország. Ez látható is, hiszen az ország csaknem fele sivatagos, vagy félsivatagos. Az országban a páratartalom csekély, viszont az erős szelek gyakoriak, nyáron homokviharok formájában.

Kazahsztán a világ kilencedik legnagyobb országa, emiatt az időjárási viszonyok eltérőek az ország különböző részein. Éghajlata túlnyomúan kontinentális, a csapadék eloszlása egyenlőtlen. A januári középhőmérséklet -4 °C és -19°C, a júliusi +19 és +26 °C között alakul. Szinte az egész ország területére jellemzőek az erős szelek, amelyek helyenként meghaladják a 140 km/ó sebességet.

„Ha valaki azért érkezik az országba, hogy bejárja minden szegletét, érdemes felkészülnie az időjárás változatosságára, különösen, ha a hidegebb évszakban látogat el ebbe a keleti országba! Nem túlzás, hogy a látogatóknak az őszi ruhatár mellett tanácsos télikabátot és bakancsot is hozniuk. Az ország különböző területein nagyon eltérő éghajlat uralkodik: míg Asztanában mínusz fokokra és hóesésre kell készülni, és még télikabátban is fázhat az ember, addig néhány száz kilométerrel délebbre, Almatiban kellemes, napos időben elég egy vastagabb pulóver is.”

„Október volt, és ilyenkor Kazahsztánban az esték és az éjszakák már kellemetlenül csípősek. Asztana a világ második leghidegebb fővárosaként ismert – ennél már csak Ulánbátor, Mongólia fővárosa hidegebb. Asztana folyója, az Isim, akár már novemberben befagyhat.”

„Az ország éghajlatát rendkívül hideg tél, rövid, de gyönyörű tavasz és meleg nyár jellemzi. A globális felmelegedés hatására a fővárosban ma már az átlagos téli hőmérséklet mínusz 40 fok helyett mínusz 30 fok körül alakul. Nem véletlen, hogy Asztana a világ második leghidegebb fővárosa, közvetlenül Ulánbátor után. Nyáron a városban a hőmérséklet ritkán haladja meg a 26 fokot, de ha a sztyeppékre kirándulunk, akár 40 fokos forróságra is számíthatunk. Kazahsztán éghajlata tehát rendkívül szélsőséges, az ország hatalmas, több ezer kilométerre fekvő területein egymástól teljesen eltérő klímával találkozhatunk.”

Történelem

A kazahok váltig állítják, hogy a lovat az ő országukban háziasították és ülték meg a legelőször, évezredekkel ezelőtt. A kazahok régészeti kutatásokra hivatkozva azt bizonygatják, hogy országuk volt az amazonok, a bátor női harcosok szülőföldje. A kazahok földjén évezredeken, évszázadokon át főleg nomád népek éltek, jöttek-mentek. A kazah, mint egységes etnikum a 15. század táján áll össze török nyelvű valamint mongol népcsoportokból. A területet a kazah kánok uralták. A 18. században a kazah hordák mindenféle kompromisszumokat kötöttek az oroszokkal, meg persze csencseltek. Az oroszoknak azonban kellett ez a terület. nem a sivár sztyeppék miatt, hanem mert szükségük volt veszélytelen átjáró utakra a déli Buchara-i és Szamarkand-i emirátusok felé, hogy aztán onnan könnyen eljussanak a nagyobb falathoz, Indiához. A kazahokkal az oroszok nem foglalkoztak sokat. De a 19. század második felében a földnélküli orosz nincstelen parasztok sokasága elkezdett erre felé vándorolni. A kazahoknak ez nem tetszett és ebből adódtak felkelések, harcok. A cári Oroszország bukása után kazah értelmiségiek (na nem volt sok belőlük) megkísérelték létrehozni a kazah államiságot, de a szovjetek bekebelezték a területet. 1936-ban Kazahsztán kiérdemelte, hogy a Szovjetunió egyik köztársasága legyen. Kazahsztán teljesen "elszovjetesítették": kollektivizálás, a nomád életmódot, a kazah kultúrát elnyomták. Sztálin idején Karaganda városában kényszermunkatábort működtettek. Kazahsztán északi részét alaposan iparosították. A kazah nemzetiségűek a 20-század közepe tájáig jellemzően pásztorkodó nomád életet éltek. A városlakók inkább a máshonnan betelepülők, azaz idekényszerítettek közül voltak valók. Kazahsztán hajdanán a Szovjetunió egyik tagállama volt. 1991-ben vált független állammá.

A kazahok rokonnak tartanak bennünket, és ezt mindenki azonnal, magabiztosan állítja – nyilvánvalóan az iskolában tanulják. A többségük szerint mi, magyarok, a török népek közé tartozunk. Gyakran mondják: "Nomádok voltatok, jurtában laktatok."

Ez részben igaz, de mi nem vagyunk törökök. Valószínűleg csak közös szállásterületünk volt a kazahokkal és a törökökkel. Érdekesség, hogy velük sokkal hosszabb ideig osztoztunk ezen a területen, mint például a finnekkel.

A kazahok azt is tudják, hogy a vogulok (azaz manysik, ahogy Kazahsztánban nevezik őket) és az osztjákok (vagyis chantik) a magyarok legközelebbi rokonai. Emellett ott van még a kipcsák vonal is – a kazahok ugyanis úgy vélik, hogy ők a kunok, azaz Kazahsztánban kipcsákoknak nevezett nép leszármazottai.

Manapság

Az ország függetlenné válása (1991) óta ugyanaz az ember van hatalom. Jellemző az a nemzetközi vélemény, hogy Kazahsztánban önkényuralmi rendszer van, és az ellenzéki pártokat elnyomják. Kazahsztánban elnöki rendszer van, azaz az elnök a fő ember, nem a miniszterelnök.
Kazahsztán ásványokban, kőolajban, gázban gazdag ország. Ebből tellett az új főváros felépítésére. Kazahsztán világelső az urániumkitermelésben.
Kazahsztán jóban van Amerikával, a NATO-val, az oroszokkal és Kínával is. Az elnökük ügyesen lavírozik.
A tenger nélküli Kazahsztánnak van haditengerészete, amit a Kaszpi-tengeren állomásoztat, csak hát az egy tó.

Az utakon leginkább rozoga ezeröcsik döcögnek, amelyek már-már a múlt emlékei. Az oroszul beszélők között is érezhető az akcentus, még azoknál is, akik napi szinten használják a nyelvet a hivatalokban. Azok pedig, akik nem ilyen munkakörben dolgoznak – fiatalok, nők –, még inkább csak törik az oroszt. (Ennek ellenére, mint minden gyarmati múltú helyen, itt is megmaradtak orosz kifejezések és félmondatok a kazah nyelvben.)

A helyiek szerint a törzsi kötelékek még ma is erősek. Nemcsak hogy nem vesznek el orosz vagy üzbég lányt, de arra is ügyelnek, hogy ha más kazah törzsből választanak párt, az is megfelelő legyen. Akár egy kilométerről, széliránytól függetlenül megmondják, hogy ki kazah és ki üzbég. Bár a szovjet uralom 70 éve mély nyomot hagyott, itt a több mint ezeréves muszlim hagyományok sokkal erősebben élnek. Fundamentalizmusnak vagy szélsőséges iszlamizmusnak azonban nyoma sincs.

Kazah nemzeti lobogó

A kazahokról

Kazahsztán soknemzetiségű ország (120 különböző nemzetiség). A kazahok döntően muszlim, kisebb mértékben ortodox keresztény (pravoszláv) vallásúak. A kazahok jellemzően vendégszeretőek, segítőkészek, a magyarokat rokon népnek tekintik. A déli területeken élők között viszont előfordulhat vallási, illetve etnikai okokra visszavezethető intolerancia a külföldiekkel szemben. Kazahsztán névlegesen muzulmán ország, de ennek kevés külső jele van. Nincs túl sok mecset és nem hallani a müezzines imára való felszólításokat. A vallásosságot a szovjet időkben sikerült jelentősen legyengíteni, és nincs jele e tekintetben valamiféle jelentősebb muzulmán megújulásnak. A kazah nők gyakran öltözködnek fel elegánsan, stílusosan, a magas sarkú cipő kötelező a mutatós kinézethez. A kazahok dühösek arra, hogy a Borat filmben primitív országnak és népnek mutatták be őket. E téren nincs humorérzék.

Helyi asszonyok - Elter Karcsi fotója

n. b. fotói

A magyaroknak egyszerűen nyert ügye van Kazahsztánban, legyen szó a városokról vagy a vidéki területekről. Lehet, hogy elsőre túlzásnak hangzik, de tényleg úgy tűnik, hogy Kazahsztánban egyszerűen imádják a magyarokat! Először csak észreveszik, hogy valaki idegen, de mégis valami ismerős hangzik az általa beszélt nyelvben. Ekkor odamennek, és kíváncsian megkérdezik, honnan érkezett. Amikor kiderül, hogy egy magyar az illető, azonnal barátságos ölelkezés és kézfogás következik. Nem ritka, hogy ebből a spontán ismeretségből egy meghívás is születik – például egy italra vagy egy közös beszélgetésre. Szóval, ha Kazahsztánban járunk, bátran legyünk büszkék a magyarságunkra, mert ott ezt nagyra értékelik!

Úgy tartják rólunk, hogy mi vagyunk a pusztai népek közül azok, akik a legnyugatabbra jutottak, és ezért büszkék ránk. Ráadásul nem csak az "alma" szavunk közös, hanem jóval több hasonlóság van a nyelvünkben, mint például a finn nyelvvel.

Turista etikett

Kazahsztánban jelentős hányadban vannak muzulmánok és az ő erkölcsi szabályaik, hagyományaik tiszteletben tartásához szükséges az, hogy visszafogottan viselkedjünk és öltözködjünk. A felnőtt férfi turisták rövid nadrágban ne járkáljanak az utcán, és ne hordjanak ilyet étteremben, mert ez visszatetszést kelt.
Ha helyi emberrel köszöntjük egymást, akkor mindkét kezünket nyújtsuk.

A kazah emberek büszkesége nagyobb, mint amit a nyugatiak többsége várna. Éppen ezért a Kazahsztánt vagy a helyi kazahokat érintő sértő vagy negatív megjegyzések gyakran vitákhoz, sőt akár fizikai erőszakkal való fenyegetéshez is vezethetnek. Nem ajánlott helyiekkel vitába keveredni, mivel Kazahsztánban a fizikai erő az ottani kultúra része, és néha végzetes konfliktusokhoz is vezethet.

Kerüljük, hogy az országot Borattal hozzuk összefüggésbe. A kazahok úgy vélik, hogy a film félrevezeti és rossz színben tünteti fel az országot, és meglehetősen belefáradtak a Borat-viccekbe és megjegyzésekbe. Ezzel együtt, az "Very nice" szlogen egy turisztikai kampány részeként felhasználásra került.

A kazah konyha és gasztronómia

Az egyik legismertebb kazah étel a beshbarmak, amely egy húsleves tésztafélével és lóhússal, birkahússal vagy marhahússal készül. A beshbarmak egy tradicionális étel, amelyet általában különleges alkalmakkor szolgálnak fel, és a kazah gasztronómia egyik jelképévé vált.

A kazahok szintén szeretik a plovot, amely egy rizses húsétel, és általában bárányhúsból készül. A rizs mellé hagymát, sárgarépát, paprikát és más zöldségeket adnak, így egy egészséges és ízletes ételt kapunk.

A kazahok a tejet is kedvelik, és nagyon sokféle tejterméket készítenek. A kumisz egy olyan ital, amelyet lótejből készítenek, és hagyományosan a nomádok itták. A kumisznak erős savanykás íze van, és állítólag sok egészségügyi előnye van.

A kazahok szintén szeretik a szárított és sózott húst, amelyet a hosszú téli hónapokban tartósítanak. Ezt az ételt jerkynek vagy qazy-nak hívják, és általában borssal, fokhagymával és más fűszerekkel ízesítik.

A kazahk állítják, hogy az alma a Kazahsztán területéről terjedt el a világba. Az országban sok helyen vannak vadalma fás erdők.

Házi konyha - aji fotója

Fotóegyveleg

Ez az emlékmű Almatiban található, és a második világháború hőseinek állít emléket, különösen azoknak, akik "Moszkva védelmében" harcoltak. Az emlékmű központi alakja egy bátor katona, akit a háborúban harcoló társai vesznek körül.

Az emlékmű szövege oroszul:
"Велика Россия, а отступать некуда — позади Москва."

Magyarul ez így fordítható:
"Nagy Oroszország, de nincs hova visszavonulni – mögöttünk Moszkva."

Ez a mondat híres idézet a második világháborúból, amely a szovjet katonák kitartásának és elszántságának jelképévé vált a németek elleni harcban.

Elter Karesz fotója