.
V.G. fotója
Érdekes, hogy a hondurasi zászlón szereplő 5 csillag az 5 közép-amerikai országot jelképezi, azzal a reményteli üzenettel, hogy egyszer majd ezek az országok egyesülni fognak.
Az ország rossz hírneve miatt az emberek többsége elkerüli Hondurast Közép-Amerikai utazása során. Ennek ellenére mi is szerettük volna esélyt adni az országnak, ezért El Salvadorból érkezve a helyi közlekedéssel utaztunk végig az országon. Látogattunk el a csodálatos Copán, Utíla és Rijo Cangrejal helyszínekre. Az összegzés mégis kiábrándító.
Tényleg veszélyes Honduras? Ez a kérdés természetesen sosem válaszolható meg egyértelműen. Míg a szomszédos El Salvadorban a szigorú politikai intézkedések következtében a helyzet rendkívül pozitívan változott, a bandák Hondurasba menekültek. Vannak olyan helyek az országban, mint például a főváros, Tegucigalpa, vagy San Pedro Sula, amelyeket turistaként érdemes elkerülni. Más régiók, helyek és különösen az szigetek biztonságosnak számítanak. Természetesen sosem lehet teljesen kizárni, hogy történik valami. Ennek ellenére nem lenne igazságos az egész országot és lakóit egy kalap alá venni. Valószínűleg csak rossz időben voltunk rossz helyen. Ha tehát azon gondolkodsz, hogy Hondurast meglátogatod, javaslom, hogy közvetlenül Copánon keresztül érkezz, és kerüld el El Poy határátkelőt.
Honduras különleges ország, amellyel valóban meg kell barátkozni. Kétségtelenül kínál olyan utazási pillanatokat, amelyek könyvbe illők: a Copánban lévő arák, az Utíla előtti búvárkodás vagy az időnk a Rio Cangrejalnál olyan élmények voltak, amelyeket nem akarok kihagyni. A természet valóban egyedülállóan szép.
Összesen két hetet töltöttünk Hondurasban. Szívesen írnám, mennyire csodálatos volt minden. De most ezt nem tudom megtenni, mert egy bosszantó minibuszos élmény árnyékolja el az emlékeimet. Bizonyára a történet utólag izgalmas olvasmány, de még mindig jól emlékszem, hogyan éreztem magam akkoriban. Hálás vagyok, hogy csak egy kis rémülettel úsztuk meg, és vegyes érzelmekkel tekintek vissza Hondurasba tett utunkra. (2024)
A főváros nemzetközi repülőtere, a Toncontin a világ második legveszélyesebb repülőtere cím birtokosa. A csupán 2 kilométer hosszú kifutópálya a világon az egyik legrövidebb, mégis bazi nagy, sugárhajtású utasszállítók szállnak le ide. A nagy tengerszint feletti magasság, a kiszámíthatatlan, mindig szeles időjárás és a hegyekkel tarkított környék rendkívül megnehezíti a pilóták számára a navigálást. A hegyek miatt az utolsó pillanatban kell egy éles kanyart venni a kifutó megközelítéséhez a leszálláskor. 2008-ban egy Airbus a pilóta hibája miatt túlfutott a kifutón, és a város utcáin sok járművet szétzúzott. Öten meghaltak a balesetben. A kifutópályát akkor, több mint 100 méterrel megtoldották.
Az olcsóbb szálláshelyek jellemzően a belföldi kereslethez kötődnek, azaz nem arra épül az üzletük, hogy külföldi hátizsákos turistákkal legyenek tele. Honduras nem egy felkapott turista desztináció, így a szállodaipar erre nem rendezkedhetett be. A magas színvonalú szállodákban inkább üzletemberek éjszakáznak. Kevés a választék középkategóriás hotelekből. vagy a ramaty van, vagy a luxus.
Autóval
Az utazóknak a közúti közlekedés tekintetében számítani kell arra, hogy az úthálózat Hondurasban erősen rongálódott. Legalább a főváros és San Pedro Sula nagyváros között jó állapotú az országút. A betonozott (avagy kátrányozott) közút nincs sok, az ország északi részén alig-alig. A Tegucigalpától dél felé vezető utak, valamint a Nicaraguát El Salvadorral összekötő tranzitút vacak állapotban vannak és ezért lassú közlekedésre kell kalkulálni. Sötétedés után az utcák, közutak nem csupán a rossz közbiztonság miatt válnak veszélyessé, hanem a kátyúk, és a rossz megvilágítás miatt is. Sok útszakaszon csak a terepjárók tudnak helytállni.
Hondurasban veszélyes bérelt autóval, a helyi vezetési szokások ismeretének hiányában vezetni. A közlekedési szabályokat a helyiek többsége magas ívből lesz..ja. Ha éppen szabályosan vezet, akkor az okozhat bajt, hogy nagyon sok gépkocsi ramaty technikai állapotban van.
Buszok
A hondurasi városok között közlekedő távolsági buszok egy része klimatizált. A buszviszonylatok jók, de a buszok közlekedésveszélyes műszaki állapotban vannak. Drukkolni kell, hogy a busz ne álljon le műszaki okból, vagy rablótámadás okán.
Taxik
Hasznos, de nem kockázatmentes közlekedési eszköz lehet a turistának. A viteldíjat persze előre ki kell alkudni. Rizikó, hogy a taxik is áldozatai lehetnek rablótámadásoknak (szó szerint útonállók). Taxisoknak nem szokás borravalót adni.
Iránytaxik (csirkebuszok)
,, Az első pár héten megtapasztaltam, milyen az utazás a csirkebuszokon. Ezt a találó nevet azért kapták a járművek, mert tényleg mindent szállítanak rajtuk, többek között csirkéket is. Persze kényelmetlenül éreztem magam, amiért mindenki megbámult, amikor felszálltam a tömött buszra. Talán ha lett volna nálam is valamilyen szárnyas, jobban elvegyülök.
Azt sem értettem, miért nincs sehol buszmegálló vagy menetrend. Amikor a busz lassított, az emberek egyszerűen le- és felugrottak, az árusok egész úton kínálták a portékáikat, a jegyszedő pedig többször is felmászott a száguldó busz tetejére, hogy megigazgassa a csomagokat. Nagyon el voltam veszve ebben az idegen világban az első időkben. " forrás
Triciklis taxi - m.a. fotója
A fővároson, Tegucigalpán kívül az egészségügyi és elsősegély jellegű gondoskodás feltételei nem hasonlíthatók össze az európai ellátási és higiéniai szabványoknak. Mondanunk sem kellene, hogy az összevetésben a helyzet hol tekinthető rosszabbnak.
Mindenképpen tanácsos beteg-, balesetbiztosítást kötni utazás előtt. A honlapunk jobboldali sávjában ott van az on-line ügyintézés egyszerű és biztonságos lehetősége.
"A gyros helyi formáját kedveltem meg. ebből vagy 3-4 is lecsúszik egy nap:). szóval egy kis műanyag tálkába 2-3 darab kukorica lepény, tortilla kerül, reszelt káposzta, egy kis paprikás/paradicsomos önettel, az elmaradhatatlan babpürével és tetszés szerinti nyárson sütött - marha, sertés - hússal. az adag nem nagy - viszont olcsó -, ezért többet is megeszek belőle." forrás
,, A kaja itt sem olcsó, és a választék az eddiginél is siralmasabb. A kedvencem a hondurasi reggeli, ami teljesen megegyezik a hondurasi vacsorával. Rántotta, bab, sült banán, sajtkrém, ami egyébként majonéz és tortilla.
A kaját 1500 Ft alatt, nem nagyon lehet megúszni és erre még rájön a 15 %-os adó. Hát, ha ez így folytatódik, akkor hamar feléljük a készpénz tartalékainkat. (2016)" forrás
Hondurasban van San Pedro Sula város, amely egy 2021-es felmérés szerint a világ második legveszélyesebb városa (Caracas az első). A 930 ezres városban naponta két gyilkosságot követnek el, egyéb erőszakos cselekmények pedig, átlagosan félóránként történnek.
Egyszerű a következtetés az utazó számára: kihagyni az útitervből.
"Már az ezt megelőző 10 napban többször is írtam családomnak, hogy a bűn uralja az utcákat, amik kihalnak még sötétedés előtt, és mindenki menekül a rácsok és szögesdrótok biztonságába. Ráadásul először még egy másik országból írtam ezeket, El Salvadorból. Akkor még nem tudtam, hogy van ennél is lejjebb. Honduras. A karibi oldalon, fenn északon lehet, hogy van 3-4 turistaparadicsom, ahol a bűnözés kevésbé gyakori, de én ilyen hátborzongató országban még soha nem jártam. Így utólag olcsón megúsztam, mert ahol megtámadtak (Tegucigalpa, Honduras fővárosa), az hivatalosan a világ egyik legveszélyesebb zónája, világelső rablógyilkosságok tekintetében. Hátulról kaptak el, és csak ütöttek, amíg ki nem halászták a zsebeimből a zsákmányt. Azt is utólag tudtam meg, ha ellenállok, akkor majdnem biztos, hogy lelőnek. Mert ez a szokás. Az a szokás, hogy lelőnek! A 21. században! " forrás
,, A veszély persze jelen van, de amíg az ember betartja az íratlan szabályokat – ne mászkálj egyedül a sötét utcán, ne tartsd egy helyen a bankkártyáidat, nézz utána a neten, melyek a tiltott zónák – addig nem történik baj.
Nem bíztam a helyiekben, folyton a táskámon tartottam a szememet, és gyanakodva néztem rájuk, amikor segíteni próbáltak. Hiszen otthon csak azt hallottam, hogy legyek óvatos, nem csoda, hogy időbe telt rájönnöm, hogy ez a szörnyen veszélyesnek kikiáltott világ talán barátságosabb és segítőkészebb, mint az én kis otthonom, Magyarország. " forrás
Hondurasban van Magyarországnak egy tiszteletbeli konzulja: José Pedro Handal
Hondurasnak pedig van Budapesten egy tiszteletbeli konzulja: Dr. Bleuer István
Hondurasi hivatalos fizetőeszköz: a hondurasi lempira (HNL)
Ünnepnapok Hondurasban:
Maja romváros meglepően jó épségben megmaradt szobrokkal.
Copán az egyik legismertebb maja város, ahol rengeteg látnivaló vár: gazdag zöld növényzet, hatalmas fák és szürke romok. Az Akropolisz, azaz a királyi negyed, két udvarral rendelkezik, amelyeket lépcsők kötnek össze, egymásra épült templomokkal és piramisokkal. A helyszínen található egy labdapálya, tér, szobor alakú sztélék és különféle oltárok. Több szobor található itt, mint bármely más prekolumbiai településen, szépen faragott kövekkel teli. Copán a Kr.u. 5-9. század között virágzott, és a maja birodalom legdélkeletibb része volt. Az uralkodók neveit nem szándékozom megjegyezni, például a 14. uralkodó neve Ajaw K’ak’ Joplaj Chan K’awiil volt (magyarul Füst Majom), és ő sem volt a legnehezebben kiejthető név. A leghosszabb ideig uralkodó volt a Füst Imix (Jaguár), akit 15 éves korában koronáztak, és 67 évig uralkodott. Ismert volt a 18 Nyúl nevű uralkodó is, akinek uralkodása alatt kezdődtek a problémák, mivel egy korábbi vazallusát kivégezték, ő volt a Füst Majom. A történetnek egyébként a túlnépesedés és a betegségek vetettek véget.A romok megtekintése általában 1-2 órát vesz igénybe, a régészek által feltárt alagutak is láthatók, amelyeket a templomok egymásra épült rétegeinek feltárására használtak. Én nem mentem alagutazni, mert nem sokat lehet látni és külön díjat kell fizetni érte. A belépőjegy a romokhoz 18 USD, plusz 8 USD a múzeum látogatásáért. Az utóbbi sem túl látványos, bár az egyik újraépített templomnak, Rosalila Hold Január által készített mását meg lehet nézni (ez annyira szent volt, hogy szinte érintetlen állapotban találták egy másik alatt). Viszont a kijárat közelében még több ara papagáj volt (vörös arakanga), amelyeknek az itatójuk a bejáratnál található, több tucat repked belőlük, nagyon hangosak, de elképesztően szép látványt nyújtanak, így itt még egy kicsit elidőztem. (2024)
Elter Karesz fotója
Cayos Cochinos egy csodálatos szigetcsoport Hondurason, amely a Karib-tengerben található, és híres lenyűgöző természetes szépségéről. A szigetek kristálytiszta vízéről, fehér homokos partjairól és gazdag tengeri élővilágáról ismertek. Az ökológiai gazdagságának köszönhetően a Cayos Cochinos a búvárok és snorkelezők paradicsoma, ahol színes korallzátonyok és sokféle hal él.
A szigetek lakóinak jelentős része helyi halászokból áll, akik ősi tradícióikat és életmódjukat megőrizve élnek itt. A Cayos Cochinos természeti környezetének megóvása érdekében szigorú környezetvédelmi intézkedéseket alkalmaznak. A látogatók számára lehetőség van ökoturizmusra, például vezetett túrákra, amelyek során felfedezhetjük a szigetek növény- és állatvilágát.
Bár a szigetek szépsége elbűvölő, a hozzáférés nem mindig egyszerű. Csak hajóval közelíthetők meg, és az időjárási viszonyok hatással lehetnek a közlekedésre. A szállás lehetőségek korlátozottak, de a helyi vendéglátó egységek általában kényelmesek és barátságosak.
Cayos Cochinos látogatása különleges élményt nyújt azok számára, akik a természet közelségét és a nyugodt környezetet keresik. Az itt eltöltött idő alatt valóban elfeledkezhetünk a mindennapi élet zűrzavarával, és teljes mértékben átadhatjuk magunkat a paradicsomi környezetnek.
d.l. fotója
Rio Cangrejal
A Rio Cangrejal egy festői folyó Hondurasban, amely az ország északnyugati részén, a La Mosquitia régió közelében található. A folyó kristálytiszta vize és a környező trópusi erdők lenyűgöző látványt nyújtanak. A Rio Cangrejal ideális hely a kaland- és természetkedvelők számára, mivel lehetőséget biztosít raftingra és kajakozásra is. A folyó partján több kempinghely és ökoturisztikai szálláshely található, amelyek közelről engedik megismerni a helyi természetet.
A környék gazdag biodiverzitással rendelkezik, többek között egzotikus madárfajokkal és ritka növényekkel. A Rio Cangrejal mellett található túraútvonalak gyönyörű kilátásokat nyújtanak a környező hegyekre és vízesésekre. A folyó vize a helyi közösségek számára is fontos forrást jelent, amely támogatja a fenntartható életmódot. Az időjárás gyakran nedves és esős, ezért fontos, hogy az utazók felkészüljenek a változékony körülményekre.
A Rio Cangrejal látogatása tökéletes lehetőséget kínál arra, hogy az ember elmerüljön a természet szépségében és élvezze a kalandot egy varázslatos környezetben.
a.e. fotója
Rio Platana bioszféra rezervátum
A Rio Platana Bioszféra Rezervátum Hondurasban található, és egyedülálló természetvédelmi terület, amelyet a UNESCO Világörökség részévé nyilvánítottak. A rezervátum gazdag biodiverzitással rendelkezik, többek között ritka növény- és állatfajokkal, mint például a puma és a jaguár. Az itt található trópusi esőerdők, mocsarak és hegyvidéki tájak lenyűgöző látványt nyújtanak a látogatók számára.
A Rio Platana folyó és annak mellékfolyói keresztülfolynak a rezervátumon, biztosítva az ökoszisztémák vízellátását és gazdagítva a terület biodiverzitását. Az ökoturizmus fontos szerepet játszik a terület fenntartásában, lehetőséget adva a látogatóknak, hogy megismerjék a helyi élővilágot és a természetvédelmi erőfeszítéseket. A rezervátum túraútvonalakat kínál, amelyek lehetővé teszik a természet közelről való felfedezését.
A Rio Platana Bioszféra Rezervátum egyik legnagyobb kihívása a fenntartható fejlődés biztosítása, mivel a környezeti és emberi hatások jelentős hatással lehetnek az ökoszisztémára. Az itt végzett kutatások és védelmi intézkedések célja, hogy megőrizzék a helyi fajok sokféleségét és az erdők egészségét. A rezervátum látogatása remek lehetőséget nyújt arra, hogy a természet szerelmesei élvezzék a dzsungel varázsát és hozzájáruljanak a környezetvédelemhez.
Guanaja
Guanaja egy festői sziget Honduras Karib-tengerén, amely a Bay-szigetek csoportjába tartozik. A sziget gyönyörű fehér homokos partjairól és kristálytiszta kék vizéről ismert, ami tökéletes helyszínt biztosít a snorkelezéshez és a búvárkodáshoz. Guanaja különösen népszerű a korallzátonyok és a gazdag tengeri élet miatt, amelyek vonzzák a víz alatti kalandorokat.
A szigeten található kis halászfalvak és barátságos helyi közösségek lehetőséget nyújtanak arra, hogy megismerjük a helyi kultúrát és életmódot. Guanaja látogatása során felfedezhetjük a sziget trópusi erdeit, ahol különleges madárfajok és növények élnek. A sziget természeti szépsége mellett számos szálláshely és vendéglátóhely kínál kényelmes tartózkodást és autentikus helyi ételeket.
Az elérhetőség azonban kihívást jelenthet, mivel a szigetre való utazás általában repülővel vagy hajóval történik, és az időjárási körülmények befolyásolhatják a közlekedést. Guanaja emellett a természetvédelmi intézkedések és a fenntartható turizmus szempontjából is fontos, hogy megőrizzük a sziget természeti értékeit a jövő generációi számára.
Punta Sal
Punta Sal egy festői tengerparti terület Honduras északi partján, a Karib-tenger mentén. A hely híres lenyűgöző strandjairól és a kristálytiszta vízről, ami ideális helyszínt biztosít a snorkelezéshez és a búvárkodáshoz. Punta Sal gazdag tengeri életével és korallzátonyokkal csábítja a víz alatti kalandorokat, akik felfedezhetik a színes halakat és egyéb tengeri élőlényeket.
A terület természetvédelmi szempontból is jelentős, mivel a Punta Sal Nemzeti Park része, amely védett területet biztosít az ott élő növény- és állatvilág számára. A parkban több túraútvonal és ökoturisztikai lehetőség kínálkozik, amelyek lehetővé teszik a látogatók számára, hogy felfedezzék a trópusi erdők szépségét és gazdagságát.
Punta Sal környezetében található szálláshelyek kényelmes tartózkodást biztosítanak, és lehetőséget adnak a helyi kultúra és konyha megismerésére. Az időjárás és az esőzések befolyásolhatják a látogatást, ezért érdemes előre tervezni. Az ide látogatók számára a tengerparti táj és a természeti szépségek élvezete valódi paradicsomi élményt nyújt.
Lago de Yojoa
A Lago de Yojoa Honduras legnagyobb tava, amely a középső ország területén helyezkedik el, és fontos ökológiai szerepet játszik a környék természetes rendszereiben. A tó partjain csodálatos kilátás nyílik a környező hegyekre és trópusi erdőkre, amelyek ideális hátteret nyújtanak a természetkedvelők számára. A Lago de Yojoa körüli területeken rengeteg madárfaj él, így a madármegfigyelés különösen népszerű tevékenység a látogatók körében.
A tó és környéke számos vízi sportolási lehetőséget kínál, például kajakozást és horgászatot, amelyek lehetővé teszik, hogy közelebbről felfedezzük a helyi vízi életet. A környező falvakban helyi vendéglátóhelyek és szálláshelyek kínálnak autentikus élményt, ahol megismerhetjük a helyi kultúrát és gasztronómiát.
A Lago de Yojoa közelében található számos természetvédelmi terület és túraútvonal, amelyek lehetőséget biztosítanak a látogatók számára, hogy felfedezzék a trópusi erdőket és vízeséseket. Az időjárás viszont gyakran esős, így érdemes esernyőt és megfelelő öltözetet hozni a látogatás során. A tó középső és nyugati részei különösen festőiek, és nagyszerű fotós lehetőségeket kínálnak.
Bár a tó környezete lélegzetelállító, a helyi infrastruktúra fejlődőben van, így a közlekedés és a szállás lehetőségek tekintetében érdemes előre tervezni. A Lago de Yojoa látogatása nagyszerű lehetőséget nyújt arra, hogy elmerüljünk a természet szépségében és megismerjük Honduras gazdag ökológiai és kulturális örökségét.
r.m. fotója
Utila
Utila egy bájos sziget Honduras Karib-tengerén, a Bay-szigetek csoportjában, amely különösen népszerű a búvárok és snorkelezők körében. A sziget kristálytiszta vize és gazdag korallzátonyai ideális helyszínt biztosítanak a víz alatti kalandokhoz, ahol a látogatók színes halakat és más tengeri élőlényeket figyelhetnek meg. Utila híres az alacsony költségű búvárképzéseiről, amelyek világszerte vonzzák a merülés iránt érdeklődőket.
A sziget trópusi szépsége mellett relaxáló hangulatot kínál, számos helyi vendéglátóhely és szálláshely áll rendelkezésre, amelyek barátságos atmoszférával várják a látogatókat. Utila homokos partjai és buja növényzete tökéletes környezetet biztosítanak a pihenéshez és a kikapcsolódáshoz. A sziget körüli vízi tevékenységek mellett a helyi közösség és kultúra felfedezése is izgalmas élmény.
Utila elérhetősége általában repülővel vagy hajóval történik, és az időjárási viszonyok befolyásolhatják az utazást. Az infrastruktúra, bár fejlődik, néha korlátozott lehet, ezért érdemes előre tervezni. A sziget egyik legnagyobb vonzereje a barátságos helyi lakosok, akik szívesen osztják meg kultúrájukat és hagyományaikat a látogatókkal. Utila látogatása valóban különleges lehetőséget kínál arra, hogy elmerüljünk a természet szépségében és élvezzük a Karib-tenger varázsát.
Földrajz:
Hegységek és fennsíkok: Honduras területének jelentős részét hegyvidékek és fennsíkok borítják, beleértve a Sierra de Merendón-t az északnyugati részén, és a Sierra de Agalta-t a középső részén. A legmagasabb pont az országban a Cerro Las Minas, amely 2,849 méterrel emelkedik a tengerszint fölé.
Alacsony földek: Az ország keleti és északi partvidékén alacsonyabb síkságok találhatók, amelyek termékeny földeket biztosítanak, például a Mosquitia és a Sula-völgyek.
Folyók és tavak: Honduras területén számos folyó található, mint például a Río Ulúa és a Río Choluteca, valamint több tó is, mint például a Lago de Yojoa, amely az ország legnagyobb tava.
Partvidékek: Az ország partvonala mintegy 820 kilométer hosszú, északon a Karib-tenger, délen pedig a Csendes-óceán partján fekszik. Az északi partvidék mangroveerdőkkel és korallzátonyokkal rendelkezik.
Szigetek: Az országhoz tartozik néhány sziget is, mint például a Bay-szigetek (Utila, Roatán, Guanaja) és a más kisebb szigetek a Karib-tengeren.
Klíma:
Trópusi éghajlat: Az ország nagy része trópusi éghajlatú, különösen az alacsonyabb fekvésű területeken, ahol az átlagos hőmérséklet egész évben magas, általában 24–30 °C között mozog.
Hegyvidéki klíma: A magasabb területeken, mint például a Sierra de Agalta és a Sierra de Merendón, az éghajlat hűvösebb lehet, az éves középhőmérséklet 15–20 °C között változik.
Esőzések: Az esőzési minták változatosak; az ország nyugati és középső részein az esős évszak általában májustól októberig tart, míg a száraz évszak novembertől áprilisig. Az északi partvidék és a Karib-tenger menti területek általában több csapadékot kapnak, míg a belső területek szárazabbak.
Hurrikánok: Az északi partvidék különösen veszélyeztetett a hurrikánok és trópusi viharok miatt, amelyek az Atlanti-óceánból érkeznek, különösen a szezonális hurrikánidőszakban, amely júniustól novemberig tart.
Szezonális változások: A klíma változékonysága miatt az ország különböző részein eltérő időjárási mintákat tapasztalhatunk, így fontos az előrejelzéseket figyelembe venni az utazás előtt.
Az időszámítás után a 4. és a 9. század között kifejlődik Honduras mai területén a Copán nevű maja hatalmi központ. A 11. század táján Dél-Amerika egyes esőerdős vidékeiről népek vándorolnak ide. Kolumbusz Kristóf 1502-ben fedezi fel a területet.
1525-ben megalapítják Honduras első fővárosát, Trujillot. A 16. század második felében alapítják meg azt a Real de Minas de Tegucigalpa nevű bányászfalut, amiből a mai főváros fejlődött ki. Honduras 1821-ben válik függetlenné Spanyolországtól. 1829 és 1838 között Honduras tagja egy közép-amerikai államszövetségnek. Ekkor a nemzeti hősük, Francisco Morazán volt az elnök. 1838-ban véglegesen alkotmányban rögzítik a független Honduras köztársasági berendezkedését, államformáját.
A 19. század során Honduras többször is áldozatává vált szomszédos közép-amerikai országok támadásainak. 1880-ban véglegesen Tegucigalpát avatják Honduras fővárosává. A 20. század elején az USA néhány nagyvállalata gazdasági uralma alá szorítja Honduras gazdaságát. Honduras ekkor válik a világ fő banánexportőrjévé. Egymást gyorsan váltó diktátorok basáskodnak és szolgálják ki az amerikai cégek gazdasági érdekeit. Honduras úgynevezett ,,banánköztársasággá" válik, ami pejoratív kifejezés.
1933 és 1946 között egész hosszú ideig kormányoz egy Tiburcio Carías Andino nevű önkényúr. 1946-tól 1981-ig polgári és katonai kormányzatok váltogatják egymást. Ez időkeretben, 1969-ben tör ki El Salvador és Honduras között az úgynevezett "Futballháború". Az 1970-es mexikói világbajnokság selejtező csoportjában küzdött egymással a két ország, de a sport rivalizálás átcsapott erőszakba, amit megkönnyített az, hogy Honduras és El Salvador amúgy is feszült viszonyban fenekedett egymásra. A háború legalább 100 napig tartott és nem annyira emberveszteséget okozott, hanem menekülthullámokat. (Hondurasban rengeteg salvadori vendégmunkás élt.)
1974-ben a Fifi nevű forgószél hatalmas tragédiát okozott, kb. 10 ezren meghalnak. 1982 után, egy új alkotmány elfogadását követően, szabadon választott, demokratikus kormányzatok váltják egymást. 1998-ban a Mitch nevű forgószél kb. 5500 halálos áldozatot követel. 2009-ben egy polgári-katonai hatalomátvétel elűzi a választott elnököt. Ezt a nemzetközi közösség elítéli. 2010-ben "nemzeti egységkormány" alakul. 2014-ben Juan Orlando Hernández lesz az elnök.
Hondurasban demokratikus többpártrendszer van, alapvetően korrekt választásokkal. A demokratikus rendszer dacára jelentős a korrupció, az emberi jogok megsértése, a rendőrségi túlkapások. A sajtószabadság viszont jól működik. A két hagyományos párt a médiumok egy részében kemény kritikát kap. A gazdaságban, de áttételesen a politikában nagy túlhatalma van néhány oligarchának. Honduras gazdaságának fő területei: a mezőgazdaság, a különleges kereskedelmi övezetek és a nyersanyag-kitermelés. Az ország gazdasági helyzete érzékenyen függ a világgazdaságtól, főleg a kávé és a banán aktuális világpiaci árától.
Nagyon függ Honduras az Egyesült Államokhoz fűződő gazdasági kapcsolataitól. Honduras a világ legeladósodottabb országai közé tartozik. Honduras a közép-amerikai országok közül a szegényebbek közé tartozik. Csak Nicaragua szegényebb nála. Guatemalánál nem sokkal szegényebb. Costa Rica és főleg Panama óriási mértékben gazdagabb. Még El Salvador is sokkal jobban áll Hondurasnál.
Jóllehet a hondurasiak közül sokan utálják a gringókat (a mindenkori USA-kormányzatot és az amerikai fehéreket), azért rengeteg fiatalember megy az USA-ban dolgozni, hogy a fizetéséből eltartson otthoni családtagokat.
v.g. fotója
A hondurasi emberek jellemzően nem kedvelik az USA-t, a fehér amerikaiakat (főleg ha nagyképüsködnek az országukban), viszont rokonszenveznek a dél- és közép-amerikai népekkel. Van két szomszédország amelyekkel általában nem szimpatizálnak: Nicaragua és El Salvador.
Más latin-amerikai országoktól eltérően a Honduras 88%-át alkotó, amúgy spanyolul anyanyelvű meszticek, avagy ladinok (fehérek és indiánok hajdani keveredése) büszkén tekintik magukat indios-nak, azaz indiánnak.
A fő táplálékuk a bab és a kukoricás tortilla.
A hondurasi konyha gazdag és változatos ízeket kínál, amelyek az ország kulturális sokszínűségét tükrözik. Az egyik legismertebb hondurasi étel a baleada, egy vastag tortillába töltött babpüré, sajt, avokádó és tejföl, amely az utcai ételek kedvelt darabja. A plato típico egy másik népszerű étkezés, amely általában rizst, fekete babot, sült banánt, húsfélét (pl. sertés, marha vagy csirke) és salátát tartalmaz.
A yuca (kaszáva) gyakran szerepel a hondurasi ételekben, akár főtt, akár frittes formájában, és gyakran tálalják különböző szószokkal. A tamales is kedvelt étel, amely kukoricalisztből készült tésztában levő tölteléket tartalmaz, gyakran hús, zöldség vagy sajt. A sopa de caracol (csigaleves) egy gazdag és fűszeres leves, amely tengeri csigát, zöldségeket és fűszereket tartalmaz.
A hondurasi konyha desszertjei is ízletesek, például a tres leches cake, egy nedves sütemény, amelyet háromféle tej keverékével készítenek. Az italok között népszerű a horchata, egy édes és frissítő ital, amelyet rizsből, tejből, fahéjból és vaníliából készítenek. A pupusas, amely egy töltött tortillát jelent, szintén gyakori az országban, különösen a salvadori határ mentén.
A friss gyümölcsök, mint a papaya, ananász és mangó gyakran megtalálhatók az étkezések során, és különféle gyümölcslevekben is felhasználják őket. Az ízek gazdagsága és a helyi alapanyagok változatossága révén a hondurasi konyha igazi kulináris élményt nyújt a látogatók számára.
El Corral: Egy ideális hely a lehúzások és a hasmenés népes rajongótáborának. Café ViaVia Ahogy egy nemzetközi backpacker franchise-hoz illik, pontosan tudják, mire van szüksége a kő-egyszerű hondurasi konyhába belefáradt utazónak. Nem hondurasi ételekre.
Copán: Ahhoz képest, hogy az egyik legérdekesebb maja romváros, nincs is olyan sok turista. Aki esetleg kifizette a belépőt az elképesztően árazott alagutakba, írjon olvasói levelet részletes beszámolóval. A szobrok és faragások e nélkül is teljes élményt nyújtanak.
Museo de Arqueología Maya: Színvonalban meg sem közelíti a romoknál található múzeumot, de fél óra elég erre a kis múzeumra a főtéren, és itt más is van, nemcsak monumentális faragások.
Museo de Escultura Maya: Egyértelműen a világ legjobb, maja szobrászatra koncentráló múzeuma, és nemcsak azért, mert annyira nem éles a verseny ezen a piacon...
"Hondurasra alapvetően nem voltam kíváncsi. Egy hónapom volt bejárni Közép-Amerikát, és bevallom őszintén, sokkal jobban érdekelt a színes-szagos Nicaragua és Guatemala, mint a közöttük elterülő, nem túl karakteres Honduras. Felmerült a lehetőség, hogy felülök a kb. másfél napos menetidejű buszra, és megállás nélkül keresztülutazom az országon. A kisördög azonban nem hagyott nyugodni: mi van, ha Honduras mégis egy izgalmas hely, és én lemaradok valamiről? Úgy döntöttem, hogy egy éjszakát eltöltök félúton, körülnézek, aztán ha semmi extrát nem találok, akkor folytatom az utam Guatemalába." forrás
,, A távolban már feltűntek Honduras partjai, veszélyes szárazföld közeledett, ezért egy esetleges rablásra felkészülve a kamu bankkártyákat és mintegy harminc dollárt a pénztárcámba tettem, míg a jó bankkártyákat és a százdollárosokat a ruhámban lévő titkos zsebekbe rejtettem. Puerto Cortes, Choloma, El Progreso, mind a nemzetközi drogkereskedelem egyik legfontosabb útvonalán feküdtek, különösen tartottam San Pedro Sulától, ahol naponta három-négy embert lőnek agyon, és évek óta a világ legveszélyesebb városának minősül. Azt is sejtettem, kis odafigyeléssel nem lesz semmi baj, ráadásul itt sem mindenki a drogkartelleknek dolgozik, és békés városkákat, kedves embereket is meg fogok ismerni. (Így is történt.)
A hajó kikötött. Az emberek Stetson kalapban járkáltak, a nagyobb boltok, üzletek előtt őrök álltak, hatalmas gépkarabélyokkal. A lányok igen szépek voltak, ezen a területen magas, karcsú arawak indiánok éltek, akik keveredtek a hódító spanyolokkal, a lakosság túlnyomó része mesztic. Később a Nyugat-Afrikából behurcolt rabszolgák is keveredtek a lakossággal, a hármas „koktél” eredménye, Hondurasban gyönyörűek a lányok. De csak óvatosan figyelgettem őket (itt az apáknak, testvéreknek, barátoknak nagy valószínűséggel gépkarabélya is van), ellenben a lányok közül jó páran kihívóan szemlélgettek, rám mosolyogtak, jól a szemembe néztek. Tudták magukról, hogy szépek.
A levegőben mindenütt a forró kókuszkenyér illata szállt és bárhová ült be az ember, kérés nélkül hozták. A sült csirke mindenütt ropogós, omlós és csípős volt. Óriási banánültetvényeket, kókuszpálmákat, rikító színű papagájokat, maja romokat láttam. (2014)" forrás
,, A Közép-Amerika szívében található Hondurasi Köztársaság nem túl nagy mérete ellenére hihetetlen sokszínű és sokoldalú. A trópusi esőerdők, a bájos gyarmati városok és a régészeti lelőhelyek mellett a gyönyörű karibi strandokat is az ország vonzerejének tartják. A legjobb az egészben, hogy ezek a természeti és történelmi szépségek viszonylag közel vannak egymáshoz, így néhány napos kirándulással is könnyen elérhetőek.
A guatemalai határ közelében lévő Copán romvárosa egyike az ősi maja civilizáció legfontosabb emlékének, amit a 19. században tártak fel. A piramisokból, teraszokból és faragott sztélékből álló „Akropolisz" rendkívül egyedi világot tár a látogatók elé. Hondurasban mindig kellemes az idő, és vadregényes rezervátumai mindenki számára remek időtöltést nyújtanak. A volt spanyol gyarmat egy különleges közösséggel való találkozásra invitálja az ideérkezőket.
A karibi és afrikai őslakosok keveredéséből létrejött garifuna népcsoport a mai napig őrzi hagyományait, és olyan élményt nyújt ezeknek a falvaknak a felkeresése, amivel sehol másutt nem találkozhatsz Közép-Amerikában. (2015)" forrás
v.g. fotói
* az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon
© Utikritika.hu. 2012.
Amerikai Egyesült Államok | Amszterdam | Argentína | Ausztrália | Ausztria | Bahama-szigetek | Balatonszéplak-felső | Bali | Barcelona | Berlin | Ciprus | Dominikai Köztársaság | Dubai | Egyiptom | Franciaország | Görögország | Hajóutak | Horvátország | Hongkong | India | Isztambul | Kanada | Kanári-szigetek | Kuba | Kvarner-öböl | London | Madrid | Malajzia | Maldív-szigetek | Mallorca | Mauritius | Málta | Mexikó | Nagy-Britannia | Németország | New York | Olaszország | Párizs | Portugália | Róma | Seychelle-szigetek | Sharm el-Sheik | Skócia | Spanyolország | Sri Lanka | Szingapúr | Thaiföld | Törökország | Toszkána | Tunézia | Vietnam | Zöld-foki Köztársaság
Még nem érkezett hozzászólás.