ÚTIKRITIKA.HU / Guatemala

Közép-amerikai ország északon Mexikóval, észak-keleten Belizével, délen Hondurassal és El Salvadorral határos. 109 ezer négyzetkilométer nagyságú, azaz némileg nagyobb Magyarországnál. 18,7 millióan lakják (2023-as becslés).

Odalátogatásra az ideális időzítés a februártól áprilisig vagy májusig terjedő időszak. Júniustól szeptemberig esős az időjárás, és ez megnehezíti a turistáskodást, főleg Tikalban és az egyéb dzsungeles terepeken. Október és november sem rossz a turistáskodáshoz. Decemberben és januárban éjszaka elég hűvös tud lenni.

A közbiztonság nem igazán jó, de hát annyira szenzációs turista úti cél, hogy érdemes kockáztatni.

Guatemalaváros kilométer 10.226 kilométer távolságban van Budapesttől.

Guatemala strandolás szempontjából lényegében érdektelen, mivel rövid és komplikáltan elérhető a karibi partvonala, a Csendes-óceáni oldal pedig, tagolatlan, és nincs is a nyaralásnak infrastruktúrája.

Havi nettó átlagfizetés (2022-ben): 150 ezer forintnak megfelelő helyi pénz

Leggyakoribb vezetéknév: Lopez

Fő látnivalók:

Tikal
Antigua
Atitlan-tó

Az UNESCO világörökség részei Guatemalában:

Antigua Guatemala (kulturális)
Tikal Nemzeti Park (kulturális/természeti)
Quirigua maja régészeti parkja és romjai (kulturális)

Tetszett&Nem tetszett

Tetszett

Fent a hegyen Nebaj városkában az időutazás, életem egyik legkiemelkedőbb utazási élménye (komplikáltan megközelíthető hely!)

Tikal, ami a maja romváros műfajban az összes mexikóit veri

Chichicastenango-ban (már a neve is szuper!) a piac színes forgataga

A központi park Quetzaltenango város szívében
Antiguában az, hogy szinte bármelyik utcában körbenéz az ember fantasztikus a panoráma a hegyekkel szegélyezve

Az Atitlan-tó titokzatossága

A tipico, a guatemalai szőttes (többet is hoztam haza, csodás ajándéknak)

Elképesztően izgalmas tájak, nem túl nagy ország, így viszonylag könnyen bejárható

A karibi-parti Livingstone, mert annyira kakukktojás abban az országban

Nem esett semmi bajunk, ne lopták el semminket, nem raboltak ki minket, nem volt gyomorrontásunk

Nem tetszett

Túlságosan is bizalmatlanok, gyanakvóak, visszafogottak a helyiek a külföldiek irányában

A közbiztonsági veszélyek miatti aggodalom, főleg az országúti közlekedések idején (félelem a haramiáktól)

A piszok, a rendetlenség sok helyen

Guatemalavárosban a szennyezett levegő, a fővárosra amúgy sem érdemes sok időt szánni

A szegénység riasztó képei, a hatalmas társadalmi különbségek, a munkára fogott kisgyerekek

A szomorú történelmük

Kevesen tudnak angolul, nehéz a kommunikáció

A turista infrastruktúra nem igazán fejlett

Az utcai kajálás higiéniai kockázatai (Mexikó e tekintetben sokkal könnyebb)

A tömegközlekedés (távolsági buszok) egzotikus élmény, de kényelmetlen is

Vélemények

"Ha valaki teljes mértékben át akarja élni, milyen Közép-Amerika, a legjobb, ha Guatemalába megy. Messze földön itt a legmagasabbak a vulkánok, a legnagyobb a bennszülött népesség, a leglátványosabb a kézművesipar és a maja civilizáció emlékei." forrás

"Guatemalában több mint 100 egykori város romjai tekinthetők meg, köztük Tikal, a legszebb maja romváros és El Mirador, a Föld legnagyobb piramisának az otthona. Úgyhogy ha kulturális élményre vágysz, akkor irány Guatemala! Ha valaki a tavakra izgul, akkor azt mondom, hogy Guatemala, mert az Atitlán-tó gyönyörű, a Petén Itza-tó esőerdőkkel körbevett, a Rio Dulce pedig igazi édenkert." forrás

,, Guatemala egyértelműen Közép-Amerika legérdekesebb országa, ahol mindent lehet látni, ami a két kontinenst összekötő földnyelven jó. Vannak maja romok, nagyon színes indián piacok és falvak, magashegyi kukoricaföldek, tökéletesen megmaradt gyarmati városok, dzsungel, barlangok és még egy kis karib darab is. Jóval többet is el lehet itt tölteni, mint három hét." forrás

,, Guatemala City-t teljes egészében kihagytuk és egyből Antiguába utaztunk, a reptéren több transzferes pult is van, egységesen 10 USD/ fő a transzfer, ne foglaljatok előre. Ez vonatkozik minden transzferre és kirándulásra, mármint hogy helyben sokkal olcsóbb és az árak alkuképesek.

Minden városban minden sarkon működik legalább 2 kis iroda, akik turistabuszokra árulnak jegyeket, ezekkel a buszokkal nem csak országon belül, de akár Cancúnba vagy Limába is el lehet jutni, de nagyon kell alkudni. Ennek a logisztikáját nagyon profin csinálják, úgy is hogy A-pontból B-be mész de tovább majd C-ből D-be, időközben nem szeretnéd cipelni a hátizsákodat, mert túrázol vagy várost nézel, és ezt ők svájci óramű pontossággal végrehajtják és senkit sehol nem felejtenek ott, igaz ebből élnek. A haladási sebesség viszont itt is 30-40 km/h. Hogy szemléltessem az alkudozás mértékét, a Flores-Belize City jegyért kértek előbb 200, majd 180 Quetzalt , végül 120 Quetzalért vettük meg.

Csirkebusszal is utaztunk de az rettenetesen lassú, egyik faluból utaztunk az 5 km-re fekvő másikba, és egy órás volt az út, igaz közben 2000 m-t emelkedünk is Ezek ott állnak meg ahol valaki le vagy fel szeretne szállni, szóval akár 50 méterenként is, és áruszállítóként is működnek, a mi buszunk tetején egy egész piac árukészletét szállítottuk és rakodtuk le egy útba eső faluban.

Guatemala legolcsóbb része az Atitlan-tó környéke, nagyon sok európai és amerikai itt telel ki. És aki vásárolni szeretne az itt tegye meg vagy Chichicastenangóban a piacon. Ha valamiért 100-at kérnek, azt 40-ért el lehet hozni. A legdrágább rész Antgua és Flores környéke. Egyébként az ország 3 része annyira különbözik egymástól mintha nem is ugyanazon a bolygón lennének, vonatkozik ez a lakosságra, éghajlatra, árakra stb, mindenre. (M.M., 2019)

"Guatemalában, ahol a turizmus még gyermekcipőben jár, az ember pont ott érzi magát a legjobban, ahol ritka vendég a külföldi. Beinvitálnak a házukba, megetetnek, megaltatnak, akár teljesen ingyen. Neki még az is élmény, hogy külföldivel beszélgethet. Továbbá Guatemala lakosainak majd 90%-a indián, akik többsége máig népviseletet hord, így igazán autentikus élmény az utazás." forrás

Olvasmányos linkek

"A zöld tollú Quetzal madár és a harminchárom vulkán földjére Mexikó felől lépünk be. Színpompás ruhákba öltözött indiánok és agyondíszített, felmálházott buszok között furakodunk beljebb az országba. Nehéz felhők ülnek a hegyeken átvezető szerpentinre, lassan vánszorog a kocsisor az útfelújítás miatt. A helyiek kihasználják a helyzetet, és mindent kínálgatnak, amivel egy külföldit vásárlásra lehet csábítani."

"Annyira különleges élethelyzetbe viszont, mint a guatemalai Rokjá Pomtilában, nem csöppentem sem azelőtt, sem azután. Egy olyan faluba jutottam el, mélyen a dzsungelben, ahol kizárólag maja indiánok laktak, maja nyelven beszéltek, nem volt se vezetékes víz, se villany az egész faluban, és a legközelebbi városba öt óra alatt ért be a naponta egyszer közlekedő kisbusz. Egy nyolc gyerekes család házában laktam, elkísértem őket kakaót szüretelni, együtt gyúrtuk a tortillának való tésztát, és egy lyukas focilabdával egyérintőztünk a fészer és a papayafák között.

Latin-Amerikában egyre népszerűbb a közösségi turizmus (community tourism vagy homestay), vagyis hogy a turista nem egy hostelben száll meg – ahol leginkább más turistákkal találkozhat, és leginkább azt tudhatja meg, hogy mi a helyzet Seattle-ben vagy Düsseldorfban – hanem egy helyi családnál. A házukban alszik, ugyanazt eszi, amit ők, és a végén nekik fizet." forrás