ÚTIKRITIKA.HU / Guatemala

Guatemala

Időjárás| Földrajz| Történelem | Manapság| A helyiekről| Turista etikett| Gasztronómia| Fotóegyveleg

.

Hagyományos maja kommunikációs eszköz.... - p. a. fotója

Időjárás

Guatemala éghajlata változatos s  nagy része trópusi éghajlatú. Az ország sík területein a meleg és nedves éghajlat jellemző, ahol az átlagos hőmérséklet egész évben magas, körülbelül 25-30 Celsius-fok. Ezeken a területeken az éves csapadék mennyisége jelentős, és az esőzés szezonális változásokat mutat.

Guatemala jelentős része hegyvidéki területekből áll, mint például a központi felföld. Ezen a területen az éghajlat hűvösebb és enyhébb, az átlagos hőmérséklet csökken a magaslat növekedésével. A hegyvidékeken hűvösebb téli hónapok és enyhébb nyári hónapok vannak.

Guatemala éghajlatát erősen befolyásolják az esős és a szárazsági szezonok. Az országban általában két fő évszak van: a szárazsági szezon (november-május) és az esős szezon (június-október). Az esős szezonban gyakran előfordulnak heves zivatarok és hosszabb esőzések, míg a szárazsági szezonban általában kevesebb csapadék esik.

A Guatemala-i partvidék és a Karib-tenger partja ki van téve a trópusi hurrikánoknak. A hurrikánszezon általában júniustól novemberig tart, és a hurrikánok kialakulása és hatása változó lehet. Ezekben az időszakokban fokozott figyelmet és elővigyázatosságot kell tanúsítani a trópusi viharok kockázatai miatt.

Földrajz

"Guatemalában "csak" 21 nemzeti park van, ráadásul többsége nem élvez védelmet. Az illegális fakitermelők szabadon barbárkodhatnak, nincs meg a kellő szervezeti háttér. Guatemala kizárólag a turisztikailag fontos parkokkal foglalkozik, így Tikal és Yaxha környékén sikerült megálljt parancsolni a pusztításnak, de El Mirador vagy Semuc Champey térsége az elmúlt két évtizedben elvesztette erdőségeinek közel 60%-át. Mindemellett Guatemala elsődleges erdői ma még az ország 18%-át teszik ki, szemben Costa Ricával, ahol ez az arány csak 3,5%, de ha így halad az erdőégetés a maják földjén, néhány év, és Costa Rica ebben a mutatóban is győzedelmeskedik majd. Természeti szépségekből mindkét országban van vagy száz. Ami Costa Ricában az Arenal-vulkán, az Guatemalában a Pacaya, ami Tortuguero, az Rio Dulce, ami Rio Celeste, az Semuc Champey." forrás

Fuego vulkán

A Fuego vulkán (teljes nevén Volcán de Fuego) Guatemala egyik legismertebb és legaktívabb vulkánja. Guatemala központi részén található, közvetlenül egy másik aktív vulkán, a Acatenango mellett. A vulkán a közeli Antigua városától délnyugatra helyezkedik el.

A Fuego vulkán rendszeresen aktivitást mutat, és ismert az erőteljes vulkáni tevékenységeiről. Gyakran előfordulnak kitörések, amelyek során hamu, gáz és láva kerül a felszínre. A Fuego kitörései kisebb robbanásoktól egészen nagyobb, pusztító kitörésekig terjedhetnek.

A Fuego vulkán kitörései potenciális veszélyt jelenthetnek a környező területekre. Fontos folyamatosan figyelni a helyi hatóságok és a vulkanológiai intézet (INSIVUMEH) által kiadott figyelmeztetéseket és tanácsokat a vulkáni aktivitással kapcsolatban. Turistáknak és helyi lakosoknak javasolják, hogy tartsák távol magukat a veszélyes területektől és kövessék a biztonsági előírásokat.

Bár a Fuego vulkán nagyon aktív, az Acatenango vulkán mellett lehetőség van a Fuego környékén is a túrázásra. Az Acatenango vulkánból gyakran lenyűgöző kilátás nyílik a Fuego aktív kitöréseire, és az éjszakai tűzijáték is figyelhető, ami spektakuláris látványt nyújt.

Mielőtt bármilyen vulkántúrát tervez Guatemalában, mindig fontos tájékozódni az aktuális vulkáni aktivitásról és a helyi hatóságok ajánlásairól. A Fuego vulkán az egyik legizgalmasabb, de egyben potenciálisan veszélyes vulkán is, azaz legyen  a biztonság az elsődleges szempont.

Történelem

A mai Guatemala területén hajdan nagy többségben a maják éltek. Civilizációjuk fénykora az időszámításunk utáni 400 és 900 közzé tehető. A spanyolok 1521-ben történt megjelenése előtt a maják békében éltek a többi helyi néppel. 1532-ben vált a terület spanyol gyarmattá (valójában az Új-spanyol Alkirályság részévé). A hódítók a majákat leigázták, elnyomták, megölték, rabszolgasorba taszították. A terület fővárosa 1776 óta Guatemalaváros. 1821-ben Guatemala spanyol telepesei kikiáltották a Spanyolországtól való függetlenséget. 16 évig azonban Mexikó részeként funkcionált.

1839 és 1996 közötti hosszú időszakban Guatemalát baloldali, jobboldali diktatúrák, katonai junták uralták. 1944 után néhány évig demokrácia sikeredett, ezt azonban 1954-ben megbuktatták, bizony éppen amerikai segédlettel. 1996 óta a kormányokat demokratikusan választják meg. A demokrácia Guatemalában nem működik zavartalanul. Gyakoriak még manapság is a politikai gyilkosságok.

Manapság

Guatemala szegény ország, ahol nagy a társadalmi egyenlőtlenség. (Bár a térségben Nicaragua, Hondoras és El Salvador még szegényebb.) A lakosság nagy hányadának roppant alacsony a jövedelme.

A szegénység több dimenzióból áll:  magában foglalja a mélyszegénységet, a társadalmi kirekesztettséget és az alapvető szükségletek kielégítettségének a hiányát. Sokan élnek vidéki területeken és dolgoznak a földeken.

Guatemalában nagy a munkanélküliség, szegényes az infrastruktúra. Az okok között megtalálhatók a korrupt politikai rendszerek, a rossz oktatási és egészségügyi infrastruktúra, valamint a társadalmi kirekesztés és a diszkrimináció. Továbbá, a több évtizedes polgárháború és a természeti katasztrófák, például földrengések és hurrikánok is súlyosbították a szegénységet és az elmaradottságot.

Sok guatemalai még mindig fatüzelésű kályhákon főz. Kémény nélkül a füst a konyhában marad, és a háziak azt beszívják. Ez tüdőbetegségeket, légúti fertőzéseket, szemkárosodást, sőt rákot is okoz. Sajnos a legtöbb ember nem engedheti meg magának, hogy biztonságosabb tűzhelyre váltson, mert nincs rá pénzük.

A helyiekről 

A helyiek nagyra értékelik a tisztességeséget, családközpontúak, dlgosak és tudatában vannak a tanulás fontosságának. A guatemalaiak  többsége jámbor, jóakaratú, és jó humorérzékű.

A külföldi turistákkal való viszonyulásukban azonban jellemző a visszafogottság, némi kiisbbségi komplexus, főleg a kommunikációs akadályok miatt.

t. k. fotója

k. k. fotója

Piaci kofa - k. k. fotója

Turista etikett

"A tükrökbe vetett hit az oka annak is, hogy a maják ellenségesen viszonyulnak a fényképezőgéphez. (Guatemalában lazábban álltak a fotózó turistákhoz, mint Chiapasban, de érezhetően ők sem lelkesedtek túlságosan.) A fényképezőgépben is van tükör - legalábbis az analóg gépekben - a maják pedig úgy gondolták, amikor az első ilyen szerkezetekkel találkoztak, hogy egy tükröt tartalmazó dobozzal hadonászó fehér ember sámán is lehet, és akkor biztos a rosszindulatú fajtához tartozik. Az európaiak és az indiánok közös történelme alapján, amelyben rendszerint az utóbbiak húzták a rövidebbet, ezen a feltételezésen nincs is miért csodálkozni." forrás

A maja őslakosok nem szeretik, ha fotózzák őket. - t. k. fotója

Gasztronómia

Egy helyi írta:

Az ételeink nagyon hasonlóak a mexikóiakhoz. Sok fekete babot és tortillát eszünk. Egy tipikus reggeli tojásból, sült fekete babból, sült banánból, friss tejszínből, friss sajtból, kávéból és frissen facsart gyümölcsléből áll.

Konyhánk a spanyol hódítók által hozottakleurópai ételek kombiációja maja és más őshonos összetevőkkel. Sok paradicsomot, avokádót, chili paprikát és erős paprikát eszünk. Mindig friss élelmiszerekt eszünk.

Számos gyümölcsünk van, amit nem is exportálunk, de olyan finomak, hogy soha nem unod meg, ha piacra mész. Ha banánt akarsz vásárolni, többféle fajtát találsz, és néhány olyan finom, hogy nem akarszi olyan banánt vásárolni, amit exportálunk, mert kevésbé ízes.

Szeretem a mangószezont. Hallottam, hogy amikor van mangó, akkor minden más gyümölcsnek, legyen az helyi vagy importált, csökken az eladása. Szeretem a "de pashte" mangót, amelynek olyan sok rostja van, hogy nem lehet megenni, csak "inni" lehet.

Fotóegyveleg

Kommentek