ÚTIKRITIKA.HU / Guatemala

Guatemala

Időjárás| Földrajz| Történelem | Manapság| A helyiekről| Turista etikett| Gasztronómia| Fotóegyveleg

.

Hagyományos maja kommunikációs eszköz.... - p. a. fotója

Időjárás

Guatemala éghajlata változatos s  nagy része trópusi éghajlatú. Az ország sík területein a meleg és nedves éghajlat jellemző, ahol az átlagos hőmérséklet egész évben magas, körülbelül 25-30 Celsius-fok. Ezeken a területeken az éves csapadék mennyisége jelentős, és az esőzés szezonális változásokat mutat.

Guatemala jelentős része hegyvidéki területekből áll, mint például a központi felföld. Ezen a területen az éghajlat hűvösebb és enyhébb, az átlagos hőmérséklet csökken a magaslat növekedésével. A hegyvidékeken hűvösebb téli hónapok és enyhébb nyári hónapok vannak.

Guatemala éghajlatát erősen befolyásolják az esős és a szárazsági szezonok. Az országban általában két fő évszak van: a szárazsági szezon (november-május) és az esős szezon (június-október). Az esős szezonban gyakran előfordulnak heves zivatarok és hosszabb esőzések, míg a szárazsági szezonban általában kevesebb csapadék esik.

A Guatemala-i partvidék és a Karib-tenger partja ki van téve a trópusi hurrikánoknak. A hurrikánszezon általában júniustól novemberig tart, és a hurrikánok kialakulása és hatása változó lehet. Ezekben az időszakokban fokozott figyelmet és elővigyázatosságot kell tanúsítani a trópusi viharok kockázatai miatt.

Földrajz

Guatemalában mindössze huszonegy nemzeti park működik, ám ezek jelentős része tényleges védelem nélkül maradt. Sok térségben az illegális fakitermelők gyakorlatilag akadálytalanul pusztítják az erdőket, mert hiányzik az a szervezeti háttér, amely valódi kontrollt jelenthetne. A hatóságok elsősorban a turisztikailag kiemelt területekre koncentrálnak, így Tikal és Yaxhá környékén sikerült érezhetően megfékezni a rombolást. Más vidékek azonban – például El Mirador vagy Semuc Champey térsége – az elmúlt évtizedekben erdőségeik döntő hányadát elvesztették. Mindezek ellenére Guatemala eredeti, elsődleges erdei még ma is az ország területének jelentős részét borítják, jóval többet, mint Costa Ricában. Ám ha a jelenlegi ütemben folytatódik az erdőégetés és a tarvágás a maják földjén, könnyen fordulhat a helyzet.

Természeti kincsekből mindkét országban bőven akad. Ami Costa Ricában az Arenal-vulkán, az Guatemalában a Pacaya; ami Tortuguero ott, az Rio Dulce itt; ami Rio Celeste amott, az Semuc Champey ezen az oldalon – más hangulat, más fények, de ugyanaz a lenyűgöző, vad szépség.

---

A guatemalai zászló közepén a quetzalt, a függetlenség dátumát és a babérkoszorúval övezett fegyvereket ábrázoló nemzeti címer látható. - K. Kriszta fotója 

Fuego vulkán

A Fuego vulkán (teljes nevén Volcán de Fuego) Guatemala egyik legismertebb és legaktívabb vulkánja. Guatemala központi részén található, közvetlenül egy másik aktív vulkán, a Acatenango mellett. A vulkán a közeli Antigua városától délnyugatra helyezkedik el.

A Fuego vulkán rendszeresen aktivitást mutat, és ismert az erőteljes vulkáni tevékenységeiről. Gyakran előfordulnak kitörések, amelyek során hamu, gáz és láva kerül a felszínre. A Fuego kitörései kisebb robbanásoktól egészen nagyobb, pusztító kitörésekig terjedhetnek.

A Fuego vulkán kitörései potenciális veszélyt jelenthetnek a környező területekre. Fontos folyamatosan figyelni a helyi hatóságok és a vulkanológiai intézet (INSIVUMEH) által kiadott figyelmeztetéseket és tanácsokat a vulkáni aktivitással kapcsolatban. Turistáknak és helyi lakosoknak javasolják, hogy tartsák távol magukat a veszélyes területektől és kövessék a biztonsági előírásokat.

Bár a Fuego vulkán nagyon aktív, az Acatenango vulkán mellett lehetőség van a Fuego környékén is a túrázásra. Az Acatenango vulkánból gyakran lenyűgöző kilátás nyílik a Fuego aktív kitöréseire, és az éjszakai tűzijáték is figyelhető, ami spektakuláris látványt nyújt.

Mielőtt bármilyen vulkántúrát tervez Guatemalában, mindig fontos tájékozódni az aktuális vulkáni aktivitásról és a helyi hatóságok ajánlásairól. A Fuego vulkán az egyik legizgalmasabb, de egyben potenciálisan veszélyes vulkán is, azaz legyen  a biztonság az elsődleges szempont.

Történelem

A mai Guatemala területén hajdan nagy többségben a maják éltek. Civilizációjuk fénykora az időszámításunk utáni 400 és 900 közzé tehető. A spanyolok 1521-ben történt megjelenése előtt a maják békében éltek a többi helyi néppel. 1532-ben vált a terület spanyol gyarmattá (valójában az Új-spanyol Alkirályság részévé). A hódítók a majákat leigázták, elnyomták, megölték, rabszolgasorba taszították. A terület fővárosa 1776 óta Guatemalaváros. 1821-ben Guatemala spanyol telepesei kikiáltották a Spanyolországtól való függetlenséget. 16 évig azonban Mexikó részeként funkcionált.

Guatemalavárosban a főtéren látható: „Közép-Amerika Függetlenségi Okiratát itt írták alá 1821. szeptember 15-én.” - K. Kriszta fotója 

1839 és 1996 közötti hosszú időszakban Guatemalát baloldali, jobboldali diktatúrák, katonai junták uralták. 1944 után néhány évig demokrácia sikeredett, ezt azonban 1954-ben megbuktatták, bizony éppen amerikai segédlettel. 1996 óta a kormányokat demokratikusan választják meg. A demokrácia Guatemalában nem működik zavartalanul. Gyakoriak még manapság is a politikai gyilkosságok.

Manapság

Guatemala szegény ország, ahol nagy a társadalmi egyenlőtlenség. (Bár a térségben Nicaragua, Hondoras és El Salvador még szegényebb.) A lakosság nagy hányadának roppant alacsony a jövedelme.

A szegénység több dimenzióból áll:  magában foglalja a mélyszegénységet, a társadalmi kirekesztettséget és az alapvető szükségletek kielégítettségének a hiányát. Sokan élnek vidéki területeken és dolgoznak a földeken.

Guatemalában nagy a munkanélküliség, szegényes az infrastruktúra. Az okok között megtalálhatók a korrupt politikai rendszerek, a rossz oktatási és egészségügyi infrastruktúra, valamint a társadalmi kirekesztés és a diszkrimináció. Továbbá, a több évtizedes polgárháború és a természeti katasztrófák, például földrengések és hurrikánok is súlyosbították a szegénységet és az elmaradottságot.

Sok guatemalai még mindig fatüzelésű kályhákon főz. Kémény nélkül a füst a konyhában marad, és a háziak azt beszívják. Ez tüdőbetegségeket, légúti fertőzéseket, szemkárosodást, sőt rákot is okoz. Sajnos a legtöbb ember nem engedheti meg magának, hogy biztonságosabb tűzhelyre váltson, mert nincs rá pénzük.

A Palacio Nacional Guatemalavárosban - K. Kriszta fotója 

Guatemala gazdasága: A legfontosabb motor továbbra is a mezőgazdaság, hiszen a kávé, a kardamom, a cukornád és a banán nemcsak az ország mindennapjaihoz, hanem az exportbevételeihez is hozzátartozik. A guatemalai kávé külön fejezet, világszerte keresett, és sok családnak biztosít megélhetést a hegyoldalakon működő ültetvényeken. A turizmus is egyre nagyobb szereplő: Tikal őserdei piramisai, a vulkánok és az Atitlán-tó olyan mágnesek, amelyek évente milliókat vonzanak, és rengeteg helyinek adnak munkát.

A kézművesek világa – a szövők, fazekasok, faragók – szintén fontos pillér, hiszen a színes textíliák és fafigurák nem pusztán emléktárgyak, hanem élő kulturális örökség. Jelentős bevételt hoz a külföldön dolgozó guatemalaiak hazautalása is, amely sok család számára jelenti a biztos hátországot. Az ipar még mindig viszonylag szerény, de a textil- és élelmiszer-feldolgozó üzemek stabilan működnek. A bányászat – főként az arany és a nikkel kitermelése – sok vitát vált ki, mégis komoly összegeket mozgat. A mezőgazdasági vidéken ma is sok múlik az időjáráson, és az ország gazdasága érzékenyen reagál a természeti kihívásokra. A szolgáltató szektor, különösen a telekommunikáció és a banki szolgáltatások, gyorsabban fejlődik, mint azt sokan gondolnák. A nagyvárosokban egyre több a modern vállalkozás, a startupok, a fiatal vállalkozók próbálkozásai.

A helyiekről 

A helyiek nagyra értékelik a tisztességeséget, családközpontúak, dlgosak és tudatában vannak a tanulás fontosságának. A guatemalaiak  többsége jámbor, jóakaratú, és jó humorérzékű.

A külföldi turistákkal való viszonyulásukban azonban jellemző a visszafogottság, némi kiisbbségi komplexus, főleg a kommunikációs akadályok miatt.

t. k. fotója

k. k. fotója

Piaci kofa - k. k. fotója

Turista etikett

A tükrökhöz kötődő hiedelmek miatt a maják ma is tartózkodóan viszonyulnak a fényképezéshez. Bár Guatemalában általában engedékenyebben fogadják a turisták kameráit, mint Chiapasban, ott is érződik egyfajta óvatos távolságtartás. A fényképezőgép – különösen a régi, analóg típus – valóban tartalmaz tükröt, és amikor a maják először találkoztak ezekkel a szerkezetekkel, úgy érezhették: a tükrös dobozzal hadonászó fehér ember akár sámán is lehet, mégpedig nem feltétlenül jó szándékú. Az európaiak és az őslakos népek közös történelme, amelyben rendszerint az utóbbiak viselték a vesztesek terhét, bőven megmagyarázza, miért él bennük mindmáig ez a gyanakvás.

A maja őslakosok nem szeretik, ha fotózzák őket. - t. k. fotója

Gasztronómia

Egy helyi írta:

Az ételeink nagyon hasonlóak a mexikóiakhoz. Sok fekete babot és tortillát eszünk. Egy tipikus reggeli tojásból, sült fekete babból, sült banánból, friss tejszínből, friss sajtból, kávéból és frissen facsart gyümölcsléből áll.

Konyhánk a spanyol hódítók által hozottakleurópai ételek kombiációja maja és más őshonos összetevőkkel. Sok paradicsomot, avokádót, chili paprikát és erős paprikát eszünk. Mindig friss élelmiszerekt eszünk.

Számos gyümölcsünk van, amit nem is exportálunk, de olyan finomak, hogy soha nem unod meg, ha piacra mész. Ha banánt akarsz vásárolni, többféle fajtát találsz, és néhány olyan finom, hogy nem akarszi olyan banánt vásárolni, amit exportálunk, mert kevésbé ízes.

Szeretem a mangószezont. Hallottam, hogy amikor van mangó, akkor minden más gyümölcsnek, legyen az helyi vagy importált, csökken az eladása. Szeretem a "de pashte" mangót, amelynek olyan sok rostja van, hogy nem lehet megenni, csak "inni" lehet.

Fotóegyveleg

Kommentek