ÚTIKRITIKA.HU / Chichicatenango

Chichicatenango

Chichicastenangoról dióhéjban| Tetszett&Nem tetszett| Vélemények| Odajutás| Étkezés| Vásárlás| Közbiztonság| Egyéb hasznos információk| Olvasmányos linkek| Fotóegyveleg

.

i. b. fotója

Chichicastenangoról dióhéjban

kiejtés: csicsikásztenángo

Lakosság (2022-ben): 79,700

Chichicastenangon egy kis guatemalai város a nyugati fennsíkon, 2030 méter magasságban. Völgyek és hegyek veszik körül. Aváros turizmusa a csütörtöki és vasárnapi színpompás piacaira épül. Sokak szerint ezeken a piacokon árulják a legszebb hagyományos maja textilárukat.

Tetszett&Nem tetszett

Tetszett

1. Az, hogy a piacokon mindent árulnak, mobiltelefont csirke szomszédságában stb.

2. A piacnál is nagyobb élmény volt a vasárnapi mise az elképesztően színpomás népviseletbe öltözött asszonyságok sokaságával

Nem tetszett

1. Átható a testszag. Nem csoda, hiszen sok árus a paicozás előtti éjszaka nem aludt és nem mosakodott.

2. Észrevenni, hogy a 8-10 éves koldusgyerekeket a háttérből felnőttek dirigálják, nyilván kizsákmányolóan.

Vélemények

,, A növekvő idegenforgalom ellenére az indiánok nem vesznek tudomást a világ változásairól: halásznak, szőnek, agyagedényeket készítenek, zöldségféléket termesztenek, amiket aztán eladnak a piacon. Panajacheltől még egyórányira sincs a 2000 méteren fekvő Chichicastenango falu, egész Latin-Amerika talán legszínesebb piacával.

Csütörtökön és vasárnaponként a templomtéren tartott vásárban a helyi szőttesektől a legkülönbözőbb paprikafajtákig, az ősi indián gyógyszerektől a kerámiáig minden kapható. A piac tőszomszédságában áll a négyszáz éves Santo Thomas-templom, amelynek 18 lépcsője a maja naptár egy-egy hónapját szimbolizálja. Az épület falai között a mai napig sámánok tartják rituáléikat."

---

"Chichicastenango temploma is figyelemre méltó. Egyrészt ebben a templomban őrizték (a katolikus papok jóváhagyásával!) a maják egyik szent könyvét, a Popol Vuhot, amelyben egyebek mellett a mostani világvége-hisztériát kiváltó naptár is szerepel. Másrészt a templom főbejáratához 18 lépcső vezet, ami az ősi maja naptár 18 hónapját szimbolizálja. Talán ez az oka annak, hogy úgy tűnt: Chichicastenangóban nem a templom, hanem az oda vezető lépcső a hitélet központja. Míg bent alig lézengtek, a lépcsőn többen is virágáldozatot mutattak be, és tömjént égettek.

Chichicastenango mindezek mellett a temetőjéről is híres. Ahhoz képest, hogy maga a város kifejezetten csúnya, vakolatlan, szürke betonházakból épült, a temetőben egymást érik a gyönyörű, színes kripták. Úgy tűnik, a halottak jóléte sokkal jobban érdekli a majákat, mint az élőké - egyik-másik kripta úgy nézett ki, mint egy kisebbfajta kastély. Sok kripta előtt egész családok álltak étellel, itallal és az elmaradhatatlan tömjénfüstölővel felszerelkezve, és beszélgettek a halottakkal." forrás

Odajutás

A Los Encuentros nevű útelágazástól, zegzugos  17 kilométeres szakaszon érhetjük el Chichicastenangót. A Guatemalavárosból, Antiguából és Panajachelből induló buszok és transzferjáratok könnyű hozzáférést biztosítanak Los Encuentroshoz, ahol át kell szállni  Chichicastenango irányába. A piaci napokonközvetlen buszjáratok is közlekednek, folyamatosan.

Utazási idő:

Antiguából kb, 1 óra 15 perc

Guatemalavárosból: 1 óra 40 perc

Panajachelből: 35 perc

Étkezés

Kukorica tortilla sütése - P. Ákos fotója

Vásárlás

Maja közösségi településeken persze olcsóbban lehet textil dolgokat venni, mint a nagy piacon.

Gyümölcspiac - p. a. fotója

Közbiztonság

Egyéb hasznos információk

Olvasmányos linkek

Általánosságban elmondható, hogy Guatemalában mindenki állandóan cipel valamit. A nők a fejükön kosarakat, a hátukon gyerekeket, a karjukban szőtteseket, kézimunkákat cipelnek, a férfiak zsákokat, állatokat, összekötözött raklap-hegyeket hurcolnak A-ból B-be. Nagyon szorgalmasak, folyamatosan dolgoznak. Az itteni őslakosok 99%-a indián, és közös jellemzőjük, hogy nagyon alacsonyak. A nők alig érik el a 160 cm-es magasságot és a férfiak is jó egy fejjel elmaradnak a mi fiaink magasságától. Mindenki színes népviseletet hord, a nők a hagyományos indián öltözékük természetes részeként kezelik a mobiltelefont: a magukra kötött, gyerekszállításra alkalmas kendő mellett szinte mindannyiuk övében ott volt beszúrva valamilyen egyszerű, nyomógombos telefon.

A piac érdekes volt. Nagyjából a klasszikus józsefvárosi piacként kell elképzelni, árultak itt mindent a gyümölcstől kezdve a hűtés nélkül tartott hentesárun át a műanyag papucsig. Nagy volt a tömeg (turistát nem láttunk), és időről-időre félre kellett ugranunk valaki elől, aki épp cipelt valamit. (2018) forrás

Fotóegyveleg

Kommentek