ÚTIKRITIKA.HU / Norvégia

"Ha valaki Norvégia nyugati partvidékére készül, számítson rá, hogy a Napot csak elvétve fogja látni. Az ott élőknek ezzel kell fizetniük azért, hogy az északi ország, fekvése ellenére, aránylag enyhe óceáni éghajlatot élvez. A partvidék legnagyobb városában, Bergenben, ha éppen nem esik, akkor legalábbis esni készül. Nem nagyon, de kisebb megszakításokkal szinte mindig." forrás

,, A norvég időjárás kissé eltér a Magyarországon megszokottól. Nem sokban, csak mindenben. Az évszakok tekintetében megállapíthatjuk, hogy van a sötét hideg és a világos hideg időszak. A norvégok szerint ez a fehér tél és a zöld tél. Nem is lőttek annyira mellé. Én viszonylag az ország déli részén élek (Vestlandet), még jó, mert ennél északabbra valószínűleg még nehezebb lenne számomra az élet. A telek sötétek. Nagyon. Képzeld el, hogy reggel sötétben kelsz fel, kiégeti a szemed a lámpafény amíg elkészülsz. Pálcikákkal kitámasztod a szemhéjad, hogy le ne csukódjon a munkába vezető úton, hiszen az agyad még alszik. Beérsz a munkahelyedre, köszönsz a kedvenc Göncölszekerednek az ablakból, és még vársz röpke két és fél órát mire nagyjából derengeni kezd az égen a napsugár. Ez északabbra még rosszabb, ott fel sem jön a nap hónapokig, majd a vicc kedvéért elfelejt lemenni, és egész „éjjel” napsütésben olvashatod a kedvenc Jo Nesbö krimidet.

Visszatérve a télhez: ha lejárt a munkaidőd és ez délután három után van, akkor elindulsz haza a vaksötétben. Eközben utolérhet hóvihar, hegyomlás, földcsuszamlás, jégeső, és ha hazafelé szarvast nem, csak lemmingeket és mókusokat gázolsz el az egysávos, sokszor takarítatlan utakon, nyert ügyed van, hisz azok csak apró nyomokat hagynak a kocsid fényezésén. Bár a sötétben úgysem látod, júniusra pedig elfelejted. Hiába alszol el délután ötkor, mert az agyad már úgy érzi lefekvés idő van és a hormonjainkat nehezen irányítjuk akarattal, mindig fáradt és nyomott leszel. Alhatsz 14 órát is, akkor sem ébredsz igazán fel, fél éven keresztül. Mivel élnek az országban szép számmal 90-100 év felettiek, így biztosra mondom, valahogy túl lehet élni a téli szezont, a titkos trükkökért és praktikákért olvass tovább!" forrás

,, Ha Norvégiába utazunk, akkor az időjárás egy nagyon fontos tényező, hiszen senki nem szeret esőben felfedezni egy új országot. Nekem irtó nagy szerencsém volt ezzel, a 18 napból csak kettő volt esős, akadt néhány tűrhető nap, de túlnyomó részt kellemes, már-már meleg volt.
Viszont azt érdemes tudni, hogy a napsütést néhány perc alatt felválthatja az eső és fordítva. A szél szinte folyamatosan fúj, így a hőérzet jóval alacsonyabb, mint amit a hőmérő mutat. Ha elmegyünk kirándulni, vagy hegyet mászni, akkor a hőmérséklet drasztikusan csökken, ahogy felfelé haladunk, én 1000 méteres magasságban láttam havat augusztusban, így mindenkinek azt ajánlom, hogy több meleg ruhával induljon útnak, mint amit elegendőnek tart. Ha kellemes is az idő, 11 óráig várni kell, hogy tényleg felmelegedjen a levegő, és sajnos délután négy körül már elkezd hűvös lenni, nem hiába, ez egy északi ország. És végül, de nem utolsó sorban: a vízhatlan felszerelés kötelező, e nélkül könnyen rémálommá is válhat egy hosszabb túra. (2019)" forrás

Földrajz

Norvégia hivatalos neve ez: Kongeriket Norge (kiejtés: kongerike norjá). Az ország eredeti neve a Nordweg volt, ami annyit jelent, hogy Északi út.

Norvégia jelképe az oroszlán.

Norvégiának mintegy 20 ezer kilométer hosszú partszakasza van.

Történelem

A 9. századtól a 11. századig a norvég vikingek az északi tengerek rettegett hódítói voltak. Hajóik elérték Angliát, Izlandot, Grönlandot, sőt Ászak-Amerikát is. Azonban a tengerek urai nem maradtak sokáig saját földjük urai. A 11. és a 12. században ugyanis a dán királyoknak többszőr is sikerül a norvég területeket elfoglalni. Ezzel megnyitották az utat a keresztény hít terjesztése előtt is. Megalapították a Trondheim-i érsekségetés hozzáfogtak a fából készült, úgynevezett donga templomok építéséhez. Ezek az Isten házák máig is jelképei Norvégiának.

Norvégia, Dánia és Svédország 1396-ban egyesült a Kalmári Unióba. Ez az unió azonban szétesett 1523-ban, amikor Svédország kilépett a szövetségből. De ezután is a dán királyok votak Norvégia uralkodói. 1814-ben a dánok a napóleoni háborúkban vereséget szenvedtek és így Norvégia svéd uralom alá került. A norvégek azonban egyre többet tettek önállóságukért. A 19. század közepére már erőssé vált a nemzetu tudat.

Norvégia az első világháborúban semleges maradt.A 2. világháborúban német csapatok szállták meg Norvégiát.

Norvégia 1905-ben váét függetlenné. Akkor népszavazáson a monnarchia államforma mellett döntött a nép.Sajátos módon egy dán herceget koronáztak me.g

1945-ben az ENSZ első főtitkára Trygve Lie addigi norvég külügyminiszter lett.

A 2. világháború folyamán a legtöbb bombatámadás (Mááltát nem számítva) egy norvég bányászvároskát, Kirkenes-t sújtotta.

Norvégia tagja a NATO-nak. 1994-ben népszavazáson döntöttrek arról, hogy az ország nem csatlakozik az Európai Unióhoz.

Manapság

Érdekes, hogy Norvégiában nagyon magasak az üzemanyagárak, holott az ország a világ egyik legjelentősebb gázexportőre.

"Norvégiában erőteljes a városi kulturális-etnikai sokszínűség, itt fel sem tűnik az idegen, kivéve, ha falvakban mászkál az ember. Ott rákérdeznek, hogy miben segíthetnek, és ha segíthetnek, akkor meg is teszik. Szívélyesek. Mosolygósak is, bár az arcukon a fürkésző tekintet és a merev távolságtartás zárkózottságot sugall. De ez csak addig van így, amíg nem kerülsz velük egy társaságba, el nem „ciffen” az első közös dobozos sör (jó erős, tessék vigyázni!), és meg nem lapogatjátok egymás hátát. Vicces alakok úgy általában, a fiataloknál azonban akad egy-két „Jackass”-fazon." forrás

,, Reggelinél egy norvég házaspár ült mellénk. Már kétszer is jártak Budapesten. Érdeklődtek, hogy tetszik Norvégia. Mondtuk, nagyon tetszik. Többek között az a nyitottság és tolerancia ahogy befogadják az idegeneket. Kissé zavartan azt válaszolták, talán túl nagy is a tolerancia. Ők is szeretik a sokféleséget, ők is sokat urazgatnak. De úgy gondolják, aki itt akar élni, az ne ragaszkodjon látványosan a régi hagyományaihoz, alkalmazkodjon az itteni kultúrához. A mohamedán asszonyok, ha már itt kapják a szociális ellátást, ha már minden „jóban” itt részesülnek, ne viseljenek tüntetően kendőt, és járjanak normális ruhákban. Néha úgy viselkednek, hogy ők vannak itt többségben és eltűrik, hogy a norvégok és egyéb fehérek is itt élnek.
Később megértettük a kifakadásukat, mert a város utcáin haladva az volt az érzésünk, mintha egy arab országban járkálnánk. Mindenütt több gyerekkel flangáló arab, vagy fejkendős muzulmán asszonyok. Már szinte üdítő a fekete és főleg távol-keleti vonás, mert azokból is él itt bőven. Ami még inkább zavart, a rengeteg koldus. Ami szerintem koldus maffia. Láthatóan roma románok állnak mindenütt eléd, papír poharukat az orrod elé tolják, szinte kikövetelik a pénzt. Többen adtak is. Fiatalok, idősebbek egyaránt. Kinézetük alapján nem hinném, hogy ezeket a romákat nem úgy hozták ide koldulni. Ilyenek nem indulnak meg világgá. (2015)" forrás

,, Nem gondolnám, hogy Norvégia mentes lenne a korrupciótól, de azért a nagyságrendek, a jelenség társadalmi beágyazódottsága és a vele kapcsolatos közvélekedés azért nagyon nem mindegy.

A norvég alapállás márpedig a bizalom, akármilyen furcsán is hangzik ez a (mindenkori) magyar közállapotok fényében. A norvégok ugyanis megbíznak az ország vezetőiben, hogy azok őszintén, átláthatóan és az ország legjobb érdekeit szem előtt tartva kormányoznak.

Mindez nem azt jelenti, hogy a norvégok ne panaszkodnának a politikusokra, de ez sokkal inkább szól a politikai elképzelésekről és a preferenciákról, mintsem a csalás vagy a korrupció gyanújáról.

Ott van példának az olajipar, amiből az országnak hatalmas bevételei vannak. Könnyű lenne erre azt mondani, hogy „persze, nekik könnyű”, ami egyrészt nyilván igaz, másrészt viszont ellenpéldának ott van az olajban szintén gazdag Venezuela, ahol ahelyett, hogy tartalékoltak volna és okosan fektették volna be a befolyó bevételeket, jórészt egyszeri intézkedésekre fordították.

Ami bizonyos szempontból érthető, amennyiben ők jóval mélyebbről indultak, mint a norvégok, de ha a két ország jelenlegi helyzete közti különbséget zongorázni tudnám, akkor alighanem jövő héten adnék teltházas koncertet a Madison Square Gardenben.

Az olajpénzek okos felhasználásának egyik fő oka pedig a norvég közszolgálat, amely olyannyira mentes a korrupciótól, hogy komolyabban még csak a gyanúja sem merült fel az „okosságnak”, pedig hatalmas pénzekről van szó. (2017)" forrás

Egy európai felmérés szerint Norvégia a legegészségesebb európai ország.

Ha TV-készülék van egy norvég család otthonában, akkor azért évi kb. 140 ezer forintnak megfelelő helyi pénzt kell fizetni engedélyezési díj néven.

Norvégia a világelső lazac exportban.

A norvégokról

Norvégiában nagyobb az egy főre jutó évi pizzafogyasztás, mint Olaszországban!

"A svédek és a dánok hajlamosak a norvégeket elmaradott gondolkodású, kicsit buta népnek gondolni. A svédek és a dánok szerint a norvégek némileg faragatlanok (parasztok), hazafiasak, bunkó módon zabálják a halakat. Persze valószínű, hogy a svédek és a dánok szimplán irigyek, mert a norvégek rengeteg pénzt bezsebelnek az olajkincsüknek köszönhetően. A nem skandináv külföldieknek jobb a véleményük a norvégekről: gazdagok, felvilágosultak, racionálisak, és jóléti államuk példás." (N.S., 2014)

"Ami elsőként feltűnt, hogy a norvégok között annyira, de annyira kevés az elhízott ember. Bizonyára egészségesen táplálkoznak és szeretnek sétálni is. A városban szinte mindenki sétál, a tömegközlekedésen nincs tömegnyomor, sokan választják a lábukat. Az nem tűnt fel igazán, hogy mindenki szőke lenne, de ez betudható a sok turistának és bevándorlónak is. A nők többnyire szépek, a fiatalok gyakran amolyan tipikus címlaplányok." (N.K. 2014)

- Norvégiában nincs ebédszünet, a gyerekek az iskolába, valamint a felnőttek a munkahelyükre sajttal, sonkával, kemény tojással, kenőmájassal töltött szendvicseket visznek.

- A főétkezésre (a middagra) otthon kerül sor 16 és 17 óra között." forrás

,, A norvégok simán otthagyják a kertben éjszakára lakat nélkül a bringát, a gyerek is kint alszik a kertben felügyelet nélkül, a házakat sem mindig zárják még éjszakára sem.

A norvég életfilozófia egyik alapja, hogy az emberek alapvetően jók és őszinték. Azt az életformát, ami ebből fakad, elég nehéz túlbecsülni. Példa: bevásárlókocsik. Ugye a legtöbb országban (Magyarországtól Angliáig) ezek úgy működnek, hogy be kell dobni egy pénzérmét, és akkor tudja az ember elvinni magával a vásárlás idejére, aminek a nyilvánvaló oka az, hogy a szupermarketek nem bíznak meg az emberekben.

A Kate-ék közelében lévő üzletben ez egészen az idei évig elképzelhetetlen volt, viszont idén bevezették, alighanem az egyre több nem norvég miatt, akik előszeretettel tolták benne haza a megvásárolt élelmiszert, és aztán csodálkoztak, amikor az nem gurult vissza magától az üzlethez. „Fekete nap volt, amikor kiderült, hogy mostantól egy 10 koronás kell majd ahhoz, hogy használhassuk a kocsit - egy alapvetően egyre kevesebb készpénzt használó társadalomban.

A férjem szerint ez az a pont, ahonnan már nincs visszatérés a régi szép időkbe, a bizalmatlanság valahogyan beférkőzött, és vége azoknak a napoknak, amikor csak úgy, egyetlen érme nélkül el lehetett menni vásárolni. Nem nagy öröm, de valahogy majd túléljük” – fogalmazott." forrás

,, Norvégiában az emberek hihetetlenül kedvesek és segítőkészek. Akárkit is szólítottam meg az utcán, boltban vagy akárhol, mindig mosolyogva, türelmesen válaszoltak, próbáltak a lehetőségekhez mérten segíteni. Szinte mindenki beszél angolul, ami kifejezetten hasznos volt számomra, tekintve, hogy én egy szót sem beszélek norvégul.
Azt még mindenképp szeretném megemlíteni, hogy itt mindenki nagyon figyel a környezetére, ennek köszönhetően a falvaktól a nagyvárosokig minden rettentően tiszta, sehol nem láttam eldobált szemetet, vagy graffitiket a házak falán. Mindent szelektíven gyűjtenek, és minden boltban van üvegvisszaváltó (még az „eldobható” műanyag palackoknak is van betétdíja). Ennek a margóján még annyit megemlítenék, hogy ennyi elektromos autót még életemben nem láttam eddig összesen, mint az elmúlt két hétben itt. Ennek már komoly divatja, mondhatni hagyománya van errefelé. Mondjuk ezek a járművek olyan halkak, hogy egyszer rám is dudáltak, mert a parkoló közepén tébláboltam, és nem hallottam, hogy egy ilyen autó mögöttem arra vár, hogy elhaladhasson. De pár nap után megszoktam ezeket a hangtalan masinákat. (2019" forrás

Turista etikett

A skandináv országban szigorúan tilos közterületen alkoholt inni. A szabály megszegőire súlyos pénzbüntetést róhatnak ki, akár félmilliós forintnak megfelelő összeget is. A szórakozóhelyekre bepiált embereket nem engednek be.

„Figyelni kell arra, hogy a törvény szigorúan tiltja a gyerekek elleni erőszak minden formáját, beleértve a fenekelést, pofozást, kiabálást, stb. Az ilyen cselekedetek az állampolgárok panaszát válthatja ki a gyámügynél és a rendőrségnél, annak minden következményével együtt.” forrás

A norvég konyha, gasztronómia

Italok

"A norvégok töménye ugyanis olyan, hogy – Bödőcs Tibor szavaival élve – előtte is hányni kell. Ez a hírhedt akevitt, ami nem más, mint burgonyaszesz különböző erdei-mezei füvekkel, magokkal és bogyókkal ízesítve, és tölgyfahordókban érlelve hétszer hajóztatják át az Egyenlítőn! Hoppá…de ahhoz képest, hogy milyen mutatványt adnak elő az érleléshez a norvégok, ez az ital – nekem legalábbis – bűn rossz. Úgy látszik ezeknek minden jó, mert a társasági életben jól fogy." forrás