ÚTIKRITIKA.HU / Spitzbergák

Svalbard, ez a szigetcsoport a Jeges-tenger, a Barents-tenger, a Grönland-tenger és a Norvég-tenger között található. A területet Spitzbergáknak is nevezik, ami valójában csak a fősziget. A szigetek Norvégiától közvetlenül északra helyezkednek el, és 1920 óta norvég fennhatóság alatt állnak. Svalbard települései a második legészakibb, állandóan lakott hely a bolygónkon.

A terület mérete: 61 045 km²

Norvégul: Svalbard (szválbár)

Lakosság (2022): szezonálisan ingadozó a szám, de vegyük az átlag kb. 2505 főt.

Svalbard látogatói többnyire azért jönnek, hogy megtapasztalják az északi-sarkvidéki természetet annak legnyersebb és immár hatalmas formáiban. A szigeteken érintetlen gleccserek és sziklás hegyek találhatók, de jegesmedvék, karibu, egy sajátos rövid lábú rénszarvas, sarki róka, bálna, fóka és rozmár is megtalálható.

Svalbard látogatói többnyire azért jönnek, hogy megtapasztalják az északi-sarkvidéki természetet annak legnyersebb és immár hatalmas formáiban. A szigeteken érintetlen gleccserek és sziklás hegyek találhatók, de jegesmedvék, karibu, egy sajátos rövid lábú rénszarvas, sarki róka, bálna, fóka és rozmár is megtalálható.

A szigetcsoport látogatói többnyire azért jönnek, hogy megtapasztalják az északi-sarkvidéki természetet annak legnyersebb és impozáns formáiban. A szigeteken érintetlen gleccserek és szikláshegyek találhatók, de jegesmedvék, karibu, egy sajátos rövidlábú rénszarvas, sarki róka, bálna, fóka és rozmár is megtalálható.

Tetszett&nem tetszett

Tetszett

Nem tetszett

Vélemények

,, Hazatértünk életünk legnehezebb, egyben legmozgalmasabb és legizgalmasabb utazásáról, a Spitzbergákról. Élményeinket, tapasztalatainkat örökítem most meg, szóval ez az írás nem „használati utasítás” arról, hogy mivel menj, hol szállj meg, hol étkezz stb…

Svalbard nemhogy az Óperencián, de a még a sarkkörön is túl van, jóval a hideg Szibéria felett. Grönland felső szélét is súrolja már ez a szélesség. Noha a miénk nem egy Rakonczay-expedíció volt (all respect for him), de egy hétköznapi ember számára igazi nagy kaland.
Szóval egy héttel a kinti tavasz első napkeltéje után nekilódultunk a Makó - Jeruzsálem távolság 1,5-szeresének, szóval az „etnó classic” távolsági rekord is megdöntésre került.

Több átszállást követően este érkeztünk meg Longyearbyen-be, ahol jól orrba vágott bennünket az északi hóvihar, szóval az arcticwelcome megvolt. A csomagfelvételkor már látszott, hogy helyiek sokkal profibban gondolkodnak az időjárásról és az öltözködésről. Gondoltam, biztosan túl vannak már néhány hóember építésen is, ez lejött a 30 centis prémkesztyűből, a több rétegű csizmából, az oroszos usánkából, no meg a beltéren derékig letolt - kicsit sem piacos minőségű -overállokból.

A busz kidobott bennünket egy ipartelepen, majd a sofőr mondta, hogy a szállás „valahol” arra előre lesz. A technikai hegymászó gatyában úgy éreztem magam, mint a ledobott terminátor LA külvárosában. Szerencsére megtaláltuk elsőre a patent kis orosz hostelecskét.

Másnap, nekilendültünk a helynek. Jártunk jégbarlangban, ami valójában egy földalatti folyó a gleccserben (folyó a folyóban). Mentünk Snowcat-tel, ami még csak véletlenül sem hasonlít a mi Bobcat-ünkre. Egy rozzant deszkaajtón áthaladva hágóvassal ereszkedtünk alá a „jégmárvány palotába”. Odalent elképesztő ívek, jégpadok, fraktálok és egy jégpagoda várt bennünket. Visszatérve a SnowCat-hez, forró szörpöt ittunk, ami idehaza azért nem szokványos dolog.

Másnap jártunk egy szénbányában, ahol a BMW és Merci acél alkatrészeinek előállításához szükséges szenet bányásszák. A tárnában érintettük az Arctic World Archiv-ot, ahol, sok más nemzethez hasonlóan a magyar állam is elhelyezte kulturális örökségünk kópiájának egy darabját. Érdekességként: a gyűjtemény analóg, és nem filmnegatívon, hanem pozitívon van.
A „világvégevárás” másik állomása a régi magbank (Svalbard Global Seed Vault) érintése volt. Valójában csak két ajtót láthattunk, hiszen a magbank nem látogatható, de bizonyára érdekes gyűjtemények lehetnek az ajtók túloldalán.

Játszottunk bányászosat is, másztunk a tárnában és rengeteget gyalogoltunk a vájatokban. A bányából kiérve szembesültünk azzal, hogy bár órákon át másztunk és gyalogoltunk a föld mélyén, valójában a nyolc bányából csak egyetlen egynek a 0,5 %-át jártuk be. Hát nem irigyeltük meg azoknak a korabeli bányászoknak az életét, akik egész nap egy 1 méter magas járatban csúszkálva, oldalazva fejtették a szenet.

Jó mókának tűnt, ezért becsülettel legyalogoltunk napi 6 kilométert a -27 fokban. Akkora volt odakint a hideg, hogy még a netet is a postás hordta. (Ez utóbbi csak vicc volt. Nehogy ez miatt költözzön ki valaki!). 😊
Megnéztük mindenből a legészakibbat: a legészakibb templomot, a legészakibb postát, (és a legfontosabbat) a legészakibb Coop-ot.

A lakosság teljesen inhomogén, ez amiatt is van, mert a turisták száma lassan meghaladja a helyiekét. Volt orosz, inuit és norvég szállásadónk is. Izlandról is átjárnak dolgozni ide.

Kiképeztek motorosszánkózásból, ötvennel száguldottunk a hószavannán, mígnem naplementére elértük a sziget marlenka torta szegletét a Templefjordot. A naplementében piknikeztünk az orosz Pyramiden-nel szemben. A piknikezés során az amúgy szívélyes kísérő felkapta a puskáját (hátha jön a medve) majd kiosztotta a sütit meg a forró kávét. A kávé és a süti jól jött (a medve pedig nem).

Legnagyobb élményünk a kutyásszánkózás volt. Respect a bundás pajtásoknak. Csapatmunka, elszántság, kitartás, őrület, crazyness. Csak szuperlatívuszokban tudok róla beszélni.

Festői volt a táj… Más arcát mutatta reggeli ködben, napsütésben, a lemenő nap narancsos színében, az éjjeli sötétségben. Hallatlan szerencsénk volt, mert tiszta időt fogtunk ki végtelen látótávolsággal. Extra és ingyenes élmény volt a sarkifény, ami a szállásunkkal szemben lévő ház falát és a háttérben húzódó hegyeket rámázta.

Páran felmásztunk a legészakibb vasútvonal torzóhoz, ahol fagyott talpfák emlékeztetnek az egykori bányajárat vonalára. Érdekes, kicsit koncentrációs táboros fílingje volt a fagyott eres talpfáknak.

A szállásunk ablakából időnként megpillanthattuk a szomszédot, egy rénszarvast, aki flegmán nézett és kapart tovább. Nem zavartuk egymás életterét. Ilyen az ideális jószomszédi viszony. Élni és élni hagyni. (b. i., 2023)

k. a. fotója

Odajutás

Longyearbyenben található a szigetek legnagyobb repülőtere (LYR IATA), az egyetlen alkalmas légikikötő Svalbardon kívülről érkező utasok lebonyolítására. A SAS skandináv légitársaság Oslóból és Tromsø-ből üzemeltet menetrend szerinti járatokat, a Norwegian pedig, csak Oslóból. Ezen kívül számos európai célállomásról indulnak oda charterjáratok.

Időjárás

A a norvég Svalbard szó szerint "hideg élt" jelent, ami találó elnevezése ennek a területnek. Az éghajlat sarkvidéki, és azt csak az Atlanti-óceán északi része mérsékli valamelyest. A nyarak hűvösek (júliusi átlag 6,1°C), a telek hidegek (januári átlag -15,8°C), emellett fagyos szél tesz arról, hogy az érzékelt hőmérséklet tovább csökkenjen. Az észak-atlanti áramlat Svalbard nyugati és északi partjain fut végig.

Svalbardon az éjféli nap április 20. és augusztus 23. között jelenik meg, bár a napot gyakran eltakarja a sűrű köd. Ezzel szemben az október 26-tól február 15-ig tartó sarki éjszaka során a nap teljesen eltűnik a horizont alatt. November közepétől január közepéig annyira a horizont alatt marad, hogy még szürkület sincs. Ezért Svalbardon öt évszak van:

Tavasz: április közepe, május. Visszajönnek a vándormadarak, kisüt az éjféli nap

Nyár: a június, július, augusztus, rövid, de intenzív tenyészidőszak a madárvilágban. A nyár a turista főszezon. Nincs túl hideg.

Ősz: szeptember október november. A hőmérséklet 0 °C-ra csökken, a talaj újra megfagy, leesik az első hó

Sarki éjszaka: november közepe december január közepe: a sötét időszakban szép időben csak a hold és a tiszta csillagos ég ragyog, táncoló északi fények világítják meg a sarki éjszakát.

Verőfényes tél: február közepe, március, április közepe: visszatért a napfény, és még mindig sok a hó. Ez az évszak egyre népszerűbb a téli sportok szerelmesei számára.

A Spitzbergák talaja körülbelül 100 méter mélyen be van fagyva. Csak éppenhogy olvad fel a nyári hónapokban. Ezért minden vezetéket a talajszint felett kellett lefektetni. Ennek számos következménye is van: a holttestek ilyen sarkvidéki körülmények között nagyon lassan bomlanak le, ezért a területen tilos volt a temetés.

A Spitzbergák Norvégia szárazföldi pontjától még majdnem 700 kilométerre északra fekszik, ezért a szigetcsoporton a sarkvidékekre jellemző zord időjárási állapotok uralkodnak. Mivel a legdélebbi pontja is majdnem 1000 kilométerre van az Északi sarkkörtől, ezért a terület egészén úgy oszlanak meg az évszakok, hogy nyáron szinte folyamatosan süt a nap, télen pedig mindig sötét van.

Emellett nagyon hideg van, az évi átlagos hőmérséklet korábban nem kúszott 0 Celsius-fok fölé, nyáron néhány hónapra 10-15 fokig emelkedett a hőmérő higanyszála.

A szigetcsoportot némileg megkülönbözteti a szibériai, vagy észak-kanadai északi területektől, hogy az Észak-atlanti-áramlat hatására itt azért – főleg télen – valamivel melegebb van, mint más északi területeken. Ennek ellenére a hűvös éghajlatot jól jelzi, hogy nagyjából 60 százalékát a szigetcsoportnak gleccserek borítják, ezen kívül többnyire kopár sziklák és csekély mértékben vegetációval borított részek vannak. Ez az utóbbi években felborulni látszik, a klímaváltozás erősen érezteti hatását a térségben, egyre kiugróbb hőmérsékleti maximumokat mérnek, emiatt megindult a jégsapkák olvadása a szigeteken. (2023) forrás

Szállás

Helyi közlekedés

A Spitzbergák nagy része nemzeti parkként vagy természetvédelmi területként védett. Longyearbyen kívül nincs infrastruktúra. A látogatók általában nem mehetnek ki önállóan Longyearbyenből, elsősorban biztonsági okokból.

Motoros szán. Tud akár 60km/órát is. A sebesség jól jön ha medve üldöz minket. k.a. fotója

t.m. fotója

Nyári kutyaszánozás - m.a. fotója

m.a. fotója

Táblán a szöveg: Vezess lassan - Játszó gyerekek - n. s. fotója

Motoros szánok keresztforgalmára figyelmeztető tábla - n. s. fotója

Étkezés

Svalbard nem híres kifejezetten saját, helyi ételeiről, mivel az északi sarkvidék szigetén elsősorban kutatási állomások és katonai bázisok találhatók, amelyeknek az élelmiszereit a kontinensről szállítják be. Azonban Svalbardon lehet kapni néhány tradicionális északi élelmiszert, mint például:

Szarvas: Svalbardon élnek szarvasok, amelyekből finom steak vagy gulyás készíthető.

Hal és tenger gyümölcsei: A sziget közelében található tengerben gazdag halászati lehetőségek állnak rendelkezésre, és így lehet kapni friss tenger gyümölcseit, például rákot, garnélát, polipot és tőkehalat.

Áfonya: Svalbard északi részén a növényzet alig van jelen, de az áfonya termesztése nagyon sikeres. Az áfonyából készült dzsem, lekvár és sütemények nagyon finomak és népszerűek a szigeten.

Rendkívül erős szeszes italok: Az északi sarkvidéken híresek az erős alkoholos italok, mint például a pálinka vagy a vodkafélék, amelyek kiválóan melegítenek hideg éjszakákon.

A Svalbardon fellelhető ételek elsősorban a helyi körülményeknek köszönhetőek, így leginkább a tengeri ételekre és a helyi gyümölcsökre koncentrálnak. Azonban Svalbardon található éttermekben a nemzetközi konyha ételei is elérhetőek, így az étlapon megtalálhatóak az olasz, az ázsiai és az amerikai ételek is.

Ez speciel bálnahús. Nagyon népszerű ott. - k.a. fotója

Vásárlás

A helyi fizetőeszköz a norvég korona (NOK), még az orosz településen is.

A terület irtózatosan drága. Már Norvégia is elég drága, itt pedig, még csaknem mindenre rárakodnak az importköltségek is. Egy éjszaka olcsó panziókban 500 NOK éjszakánként, az étkezés pedig, körülbelül 100 NOK. Mindkét összeg nagyon könnyen megduplázódik, ha szállodában szeretnénk megszállni és jól étkezni.

Az 500 és 1000 NOK közötti vezetett túra árak, valamint az ajándéktárgyak megvétele és egyéb apróságok napi készpénzigénye 2000–3000 NOK (kb. 190–285 €). A kiadási oldal jelentős csökkentésének egyetlen módja a kempingezés és az önellátás, vagyis az összes szükséges élelmiszer áthozatala a szárazföldről.

Mindezek ellenére a vámmentes státusz előnyökkel jár, ami azt jelenti, hogy egyes dolgok olcsóbbak, mint a norvég szárazföldön: különösen népszerű az alkohol és a sportruházat. Ez az "olcsóság" azonban viszonylagos, tekintve, hogy Norvégiában általában magasak az árak.

Közbiztonság

A legnagyobb veszélyt a jegesmedvék jelentik. A fő szigeten körülbelül 500 medve él, és 1973 óta öt ember vesztette életét a támadásokban. A településeken kívül a helyiek és a túravezetők fegyvert hordanak. A turista is bérelhet fegyvert, naponta minimum 100 NOK költséggel. Fegyvertartási engedély nem szükséges, bár némi tapasztalattal kell rendelkezni. Ha erre nem vállalkoznuk, akkor még egy érv szól amellett, hogy szervezett túrára menjün.

A zord sarkvidéki környezet is kihívásokat rejt magában, különösen télen. A gleccsereken és folyókon való átkelés veszélyes lehet; ezért erősen ajánlottak a túrák tapasztalt idegenvezetővel. Ha egyedül megy a vadonba, az útvonalról és a távollét várható időtartamáról előre tájékoztassa a helyi hatóságot. A főszigeten kívüli összes túráról értesítenie kell a hatóságot, és lehet, hogy biztosítást is kell kötni. A mentési költségek durván drágák.

Fényképezkedtünk OSB és acél medvénél is. A jegesmedve valószínűleg nem ért rá ijesztgetni, mert csak táblákon láttuk, de azért a veszély valós lehet. Longyearbyen-ben mindig nyitva vannak hagyva az autók, hogy ha támad a medve, akkor be lehessen menekülni. A medve hatvannal jön, szóval nincs sok idő a gondolkodásra, a kilincskeresésre, balfaszkodásra. Kocsiba be, ott még végrendelkezhetsz. (Sajnos évente 1 ember így is meghal medvetámadásban). Azt is olvastam, hogy minden klasszik barna és grizzly tudást félre kell velük kapcsolatban tenni. Tehát ha a sarkkörön jegesmedve elől futsz, akkor majd tedd félre ezt a tudásoda! Ez fehér és jéggel kezdődik a neve. Már ennek gyanúsnak kéne lenni.

Azért ez a medve dolog részben turistamágnes is. Jómagam egyszer láttam távcsővel egy kisebb és nagyobb mozgó babszemet a távolban, az állítólag egy anyamedve volt a bocsával (remélem nem dublőr). b.i.)

Tán úgy értelmezhető, hogy látcső nélküli puska az engedett? k.a. fotója

Egyéb hasznos információk

n. s. fotója

Longyearbyen

(novég kiejtés: lonjerbijen)

Ez a főváros. Kb. 2500 lakója van.

k. a. fotója

,, Longyearbyenbennem is az éghajlat és a szokatlan földrajzi viszonyok a legfurcsábbak, hanem azok a szabályok és törvények, amelyeket a helyi adottság miatt a városvezetés meghozott:

A város lakói nem tarthatnak macskát: így védik a környéken élő, amúgy is szegényes madárpopulációt.
A kismamáknak nincs lehetőségük a szigeten szülni: a gyermek világrajövetele előtt 3 héttel át kell utazniuk egy szárazföldi kórházba, majd a csecsemővel együtt hazatérhetnek a városba, mivel Longyearbyenben egyáltalán nincs szülészet.
A városban korlátozzák az alkoholfogyasztást, emellett pedig az embereknek magukkal kell vinniük a puskájukat, ha elmennek otthonról, hogy megvédjék magukat a jegesmedvéktől.

A furcsa törvények közül a legérdekesebb azonban nem is az életre, hanem az elhalálozásra vonatkozik.

Noha a városnak van temetője, 70 éve használaton kívül van, ugyanis a hatóságok 1950-ben betiltották “a halált”.

A magyarázat egyszerűbb, mint gondolnánk: általában olyan hideg van a településen, hogy egyrészt a föld is fagyott, másrészt a holttesteket szinte konzerválja a hőmérséklet, így nem indulnak bomlásnak a földben, ezért vonzzák a vadállatokat.

A tudósok attól is tartanak, hogy a permafrosztban (azaz az állandóan fagyott állapotban levő talaj) eltemetett testek még tartalmazhatnak élő vírustörzseket is. Félelmük ráadásul nem is alaptalan, ugyanis egy nemrégiben készült tanulmány szerint a helyi temetőben 1950 előtt elhelyezett emberek testekből még mindig kimutatható az 1918-as influenza járvány.

Ezért az a megoldás született, hogy a halálosan beteg vagy súlyosan sérült embereket a szárazföldre szállítják, hogy ne a szigeten haljanak meg. Természetesen előfordul, hogy valaki váratlanul meghal a városban, ilyenkor a holttestet a szárazföldre küldik eltemetni. (2022) forrás

Látnivalók

Longyearbyen: Ez Svalbard legnagyobb városa, ahol számos múzeum, étterem, bár és ajándékbolt található.

Ásványi múzeum: Ez a múzeum számos ritka és érdekes ásványt tartalmaz Svalbardból és az északi sarkvidékről.

Pyramiden: Ez egy elhagyatott város, amelyet a szovjet bányászok építettek. Ma múzeumként üzemel, és érdekes látogatást kínál azok számára, akik érdeklődnek a régi idők sarkvidéki életmódja iránt.

Programlehetőségek

Jegesmedvék megfigyelése: Svalbard a jegesmedvék otthona, és különleges lehetőséget kínál a turistáknak, hogy élőben láthassák ezeket a káprázatos állatokat a természetben.

Arktikus éjszaka megfigyelése: Az Arktiszban élők ismerik a híres északi fényeket, de Svalbardon az arktikus éjszaka is látható, ami lehetővé teszi a turistáknak, hogy élőben lássák a sötétségben megjelenő csodálatos égi jelenségeket.

Hószánozás és sarki túrák: Svalbard számos lehetőséget kínál hószánozásra és sarki túrákra, amelyek során a turisták lenyűgöző látványban gyönyörködhetnek és a szabadban élvezhetik a téli sportokat.

Glacierwalk: A gleccserek sétálása a turisták számára izgalmas élményt kínál, ahol lehetőség van a gleccserek terepeinek felfedezésére és az évszázadok során kialakult jégformációk megfigyelésére.

Földrajz

Svalbard nagyrészt jeges tundrából és hegységből áll, amelyek magas hegyeket és gleccsereket tartalmaznak. A szigetcsoport legmagasabb pontja az 1717 méter magas Newtontoppen, amely Spitzbergan déli részén található.

Svalbard nagy részén nem található jelentős növényzet, mivel az éghajlati körülmények kifejezetten kemények. Az északi területeken nincsenek fák, csak alacsony bokrok és tundra növények. Az északi szigeteken inkább sarkvidéki növényzet található, mint például a fű, a zuzmó és a moha.

Az endemikus növényfajok száma igen alacsony Svalbardon. Az egyik ilyen ritka növényfaj az aranylófű (Dryas octopetala), amely csak a sarki régiókban fordul elő. Egy másik endemikus növényfaj a Svalbard görögdinnye (Oxyria digyna), amely a fagyott talajon nő. Az északi sarkkörön túli területeken azonban a növényzet nagyon fontos a helyi állatvilág és ökoszisztéma számára.

Állatvilág

Svalbard állatvilága egészen egyedülálló, mivel az északi sarkvidéken található. Az állatvilág változatos és sokszínű, több mint 200 faj él itt, amelyek alkalmazkodtak a kemény körülményekhez. Néhány jellegzetes állatfaj, amelyek élnek Svalbardon:

Jegesmedve: Az egyik legismertebb állat Svalbardon a jegesmedve, amely az északi sarkvidéken található legnagyobb szárazföldi ragadozó. A jegesmedvek nagyon veszélyesek lehetnek, és a látogatóknak biztonságos távolságot kell tartaniuk tőlük.

t. m. fotói

Tengeri emlősök: Svalbard partjainál számos tengeri emlős él, például az örvös és a fóka. A fókák fontos élelmiszerforrások a jegesmedvék számára.

Madarak: Svalbard szigetein élő madarak közül a legjelentősebbek a sirályok, és az északi sarki sas.

Hód: Bár nem az északi sarkvidékre jellemző állatfaj, de az ember által a 20. században Svalbardra telepített hódok ma már elterjedtek itt.

Az állatok védelme fontos szerepet játszik Svalbardon, mivel a klímaváltozás és az emberi hatások miatt sok faj veszélyeztetetté vált. Az állatok megfigyelése és a természet védelme kulcsfontosságú a Svalbard értékes ökoszisztémájának megőrzéséhez.

Az ottani sarki rókák nyár elején a téli bundájukat nyárira cserélik. Itt a nyári ruci látható. - t.m. fotója

Rozmárok - t.m. fotója

Svalbardi rénszarvas - t.m. fotója

Vastagcsőrű lummák (Uria lomvia) - t.m. fotója

Történelem

A Spitzbergákat vélhetően már valamikor a 11-12. század környékén felfedezték a viking és orosz hajósok, de a zord körülmények miatt nem telepedett meg itt tartósan lakosság. Minden kétséget kizáróan azonban a holland Willem Barents fedezte fel 1596-ban. Ettől kezdve számos expedíció kiinduló színhelyéül szolgált, illetve bálnavadászat zajlott a környéken. Az első versenyfutás a térségben, a 19. század második felétől indult.

1871-ben ugyanis Norvégia bejelentette, hogy igényt tart a szigetre, ezt számos ország nem ismerte el, különösen Oroszország volt elégedetlen a követeléssel.

A nemzetközi viták miatt a szigetcsoport egészen 1920-ig res nulliusnak, azaz gazdátlan területnek számított. Végül kilenc északi ország egyetértésében 1920-ban megköttetett a Svalbardi Egyezmény.

Ennek eredményeként Norvégia korlátozott felügyeletet gyakorol a terület felett, de más országok is végezhetnek ott kereskedelmi vagy erőforrás kitermelési tevékenységeket, amelyek az egyezményt elfogadták – például Magyarország is.

Ez azt jelenti, hogy Oslónak egyenlően kell eljárnia a területen bármely aláíró ország állampolgárával, és a helyben beszedett adót csak helyi fejlesztésekre lehet fordítani. Viszont emellett fontos kitétel volt, hogy a terület demilitarizált legyen, tehát nem lehet háborús célokra kihasználni. Jelenleg norvég és orosz szénbányák is működnek a területen, és nagyjából 2700 fő lakja a szigeteket.

A szigetek tehát egyáltalán nem a világ közepét jelentik, mégis a 2000-es évektől egyre élénkebb érdeklődés övezi a Spitzbergákat. forrás

Manapság

Az élet Svalbardon az éghajlati viszonyok és a sziget távoli elhelyezkedése miatt kihívásokkal teli lehet. A szigetek állandó lakossága körülbelül 2600 fő, akiket főként a bányászat, a kutatás és a turizmus foglalkoztat.

A szigeten az éghajlat igen kemény, és az embereknek meg kell tanulniuk alkalmazkodni a hideghez és a sötétséghez, amely hosszú télidőszakban a nap csak ritkán látszik. Az energiaforrások megszerzése is kihívást jelent a szigeten, így a helyiek nagyobb része megújuló energiára támaszkodik.

A szigeten található városokban és településeken alapvető szolgáltatások állnak rendelkezésre, mint például boltok, iskolák, kórházak és postahivatalok. A turistáknak szálláslehetőségek és éttermek is rendelkezésre állnak.

Svalbardon szigorú környezetvédelmi szabályozások vannak érvényben, amelyek megakadályozzák a sziget természeti környezetének károsodását, és elősegítik a fenntartható fejlődést. A turizmus és a kutatás a szigetek egyik fő gazdasági ága, és fontos szerepet játszik a terület fejlődésében.

Svalbard jogi helyzete különleges, és az alkotmányos viszonyokat tekintve nem felel meg a szokásos állami struktúrának. A Svalbardi Szerződés alapján a szigetcsoport Norvégia szuverén területe, ugyanakkor azonban a szerződés különleges státuszt biztosít Svalbardnak.

A Szerződés szerint Svalbardra minden állampolgár szabadon letelepedhet, bárkit hívhat meg, és bármilyen gazdasági tevékenységet folytathat. Azonban a szigeten történő munkavégzéshez engedély szükséges, és a munkáltatóknak a helyi lakosságnak elsőbbséget kell biztosítaniuk a munkalehetőségekben.

Svalbardnak saját kormányzata nincs, és Norvégia irányítja a területet. A kormányzat felelős a jogalkotásért és a közrend fenntartásáért, azonban az igazságszolgáltatás egy független bíróságon működik.

A helyiekről

Svalbardon élők között találunk norvég állampolgárokat, de sokan érkeznek más országokból is, főként azért, hogy a területen dolgozzanak. Az összlakosság körülbelül 2 700 fő, és a legtöbben a sziget fővárosában, Longyearbyenben élnek.

Svalbardnak nincs hagyományos értelemben vett őslakos népe, bár az Inuitok és más őslakos népek korábban jártak a területen. Az első norvég telepesek a 17. század végén érkeztek, és a sziget történelmének során különböző időszakokban voltak jelen.

Az emberek általában norvég nyelven kommunikálnak, és a norvég kultúra jellemzői is megfigyelhetőek a mindennapi életben. Emellett azonban számos más nyelvet is használnak a kommunikáció során, különösen azokban az ágazatokban, ahol sok külföldi dolgozik.

Fontos megjegyezni, hogy a Svalbardon élőknek nem kell norvég állampolgárnak lenniük, és az összes lakos szabadon költözhet a szigetre, függetlenül az állampolgárságától.

Turista etikett

1. Nagyon sok belső térben (pl. hotelekben) várják el a cipők levételét.

Kutyás szánkózás

Aki ismer, tudja, hogy utálom az állatos mutatványokat. A delfinekkel való úszás, a bálnales, a fókás fényképezkedés, az elefántogolás és az ehhez hasonló – turistáknak szánt - élmények egyáltalán nem vonzanak, mert kihasználják az állatokat. (Életem első és egyben utolsó elefántogolásán az elefánt hátranézett, aztán jól pofán köpött bennünket. Meg is érdemeltük!) De ezt a kutyáskalandot nem bántam meg, gondoljatok bár önzőnek vagy tucat-turistának.

Magam is kutyabarát, évtizedek óta kutyatulajdonos vagyok. Imádom a kutyákat, legyen az kicsi vagy nagy, törzskönyvezett vagy keverék, házi kedvenc vagy munkakutya. Hiszem, hogy kutya és ember egymásra tud úgy hangolódni, hogy egy tekintetből megértsék egymást. Hiszem, hogy az ember és a kutya barátsága örök. Hiszem, hogy minden kutya, akivel megosztjuk az életünket, vagy aki megosztja velünk az életét, formál bennünket, és örökre nyomot hagy a lelkünkön.
Ez az szemlélet, ami miatt ki akartam próbálni a kutyásszánkózást, ami a sarkköri járműves közlekedés látványos formája a Spitzbergákon.

Komoly overallos beöltözés után kiképeztek bennünket kutyaprotokollból és etológiából. Kaptunk ismereteket a kutyák testbeszédéről, arról, melyik kutyától mire számíthatunk. Megjegyzem, mindegyik négylábú rendkívül barátságos volt, bár egyikük szerette megszerezni a turisták zsebeiben lévő tárgyakat.

Ismerkedés és kutyadögönyözés után a szánhúzókat magunknak kellett befognunk a hámba. Mivel a kutya ízületei anatómiailag fix helyen vannak, voltak gondjaim a hámba bújtatással. Befogás után a kutyát két lábra kellett állítani, mert akkora erő van benne, hogy simán elránt és végighúz a havon. Két láb = fél erő, és még így is pusztító fizikális energia van bennük.
Bár a kutyák jelentős része annyira volt Husky, ahogy én magam az Ural környékéről származom, de ez nem baj. Voltak köztük Husky állású jószágok, de jellemzően inkább keverékek. Nem is mind volt fotogén (szép), de végül is nem kiállításra, hanem munkavégzésre szánt négylábúakról beszélünk. A falkában betöltött szerepük egyértelműen látszott. Voltak köztük introvertáltak, extroveltáltak, hízelkedő pózerek és arisztokraták is.

A falka és a team-et összeválogató gazda, nem legnagyobb arcot, a „legnyalisabbat” választotta vezérnek, hanem a legokosabbat és jellemzően kisebb termetűt. A vezérkutya mellé rakták a legerősebb falkatagot. Ez a gondolkodás talán nálunk, embereknél is sikeresebb produktumokat szülne. Ész és erő. Gondolkodás és cselekvés. Ez viszi előre a kutyaszánt (és az életünket is).

A mi Superstar-unkat (vezér ebünket) nem nagyon fűtötte a magamutogatás vágya, mert inkább elbújt, és a kennelből kellett előhozni. Olyan kis csoffadtkának tűnt, ezért elsőre azt hittem, egy kölyök. De aztán beigazolódott a régi német bölcsesség, amit még egy veterántól hallottam. „Gondolkodni nehéz…” avagy a kis ember (vagy kutya J) sem szalmaszál!
Már induláskor felhívták a figyelmünket arra, hogy a kutyák annyira izgatottak, hogy húzhassanak, hogy csak behúzott fékkel lehet velük közlekedni. (Gondolj egy autóra, amiben olyan erős az üzemanyag, hogy fékezni kell folyamatosan, nehogy szétgyorsulja magát).

Őszintén szólva először nem vettem túl komolyan a figyelmeztetést. Az indulás előtti hisztériát inkább őrjöngésnek, sivalkodásnak gondoltam, pedig valójában az a „motor túráztatása” volt. Akiket befogtunk, azok azért csaholtak, mert indulni akartak, akik meg otthon maradtak azért, mert kimaradtak a „buliból”. Valóságos őrület volt. (Jótanács kutyabarátoknak: Ha Husky-t szeretnél tartani, legyen jó idegrendszered, rossz hallásod és ne legyenek szomszédaid. J)

Képzeld el azt az abszurd jelenetet, hogy reggelente egy lakóparkban az emberek kiállnak az erkélyre, és irigykedve nézik, azokat, akik mehetnek dolgozni, közben hangosan hisztériáznak, hogy ők ezzel szemben miért ülnek otthon, vagy miért van már megint hétvége, vagy ünnepnap és szabadság? Az emberek másik része pedig a buszmegállóban ordítva méltatlankodna, hogy jöjjön már az a busz, mert végre dolgozni akarnak, tenni akarnak valamit a világért.
Hát ilyen (bábeli) hangzavar előzi meg a kutyaszános indulást.
30 éve kutyázok, de utólag elmondhatom, hogy nem kis félelem volt bennem induláskor. Mi lesz, ha elveszítjük az iránytást a kutyák felett, vagy ha felborul a szán, esetleg a kutyák otthagynak bennünket a hómezőn? Aztán rájöttem, hogy van, amit tudok irányítani, van, amit nem is kell, mert magától működik.

Amikor elindultak a kutyák padlógázzal (egynémelyik kétlábon) akkorát rántottak a járművünkön, hogy majdnem leszédültem az állásról. Aztán lassan minden kisimult. Mint 5 henger (néhol több) a motorban. Dolgoztak a bundás pajtások. Csend, gleccserek, hó, napsütés, száguldás, kutyák. Szólni sem bírtam. Elfátyolosodott a tekintetem a meghatottságtól és persze a metsző hideg miatt.
Száguldás közben olyan idilli lett minden. Mintha megállt volna az idő. Mintha elérkezett volna az életemben a tökéletes pillanat, a teljesség, amit már semmi nem tud felülírni. Azt éreztem, igen, ezért érdemes élni, erre születtem! Végre én vagyok a saját életem főszereplője! Ezt akarom csinálni örökké!

30-40 kutya, 6 szán, tökéletes összhang és tenni akarás, intelligencia és lelkesedés, ősi ösztönök, száguldás a végtelen hómezőn fenséges hegyvonulatok között. Úgy éreztem, hogy engem is hív a „vadon szava”. A végtelenbe és tovább …
(Azért amikor az egyik szán fejreállt előttünk, kénytelen voltam kicsit finomítani a jövőképemen. Maradjon a MÁV Zrt. és logisztika. L)
Egyszer csak megakadt a szánkó, mert az utastér felfeküdt a magas hórétegre. A szánhúzók érzékelték és lelassítottak. A vezérkutya hátranézett és az irányító utasításától függően gyorsításra vagy lassításra ösztönözte társait. Ez igazi csapatmunka!

Mint minden jónak, sajnos a kutyás száguldásnak is vége szakadt egyszer. Megérkezésünket követően – a befogás sorrendjével ellentétesen - először a csapattagokat kellett kifogni majd a helyükre vinni, és a legvégén a vezér kutyát. Ez olyan Husky-s PR/HR. A vezér lép először színre, és a vezér hagyja el azt utoljára.
Búcsúzáskor nem kis gombóc volt a torkomban. Remélem mindazok, akiknek egyszer lehetőségük lesz kipróbálni a kutyaszánt, a szánhúzókra nem játékszerként, hanem igazi társként tekintenek majd. Megérdemlik!
Sokat tanulhatunk tőlük. Alázatot, tenni akarást, kollektív gondolkodást, lelkesedést és staminát (szerintem erre nincs magyar szó, amolyan Duracell nyuszis effekt, vagy mi. a szerk)

Ha eddig még nem tetted meg, vedd fel a bakancslistádra a kutyaszánozást! Én lehet, hogy elmegyek önkénteskedni egyszer egy ilyen helyre. Végül is Royal Canint kapnak! J (B. Imre, 2023)

Olvasmányos linkek

A Svalbard iránti megnövekedett nemzetközi figyelem nem a elsősorban magának a szigeteknek szól, hanem annak földrajzi fekvésének és geopolitikai pozíciójának. A 2010-es évektől kezdve Oroszország jelentősen emelte jelenlétét az Északi-sarkkör környékén, ezt főleg a katonai jelenlét intenzitásában lehetett látni. Feltörekvő globális hatalomként Kína sem maradhatott ki, így Peking is egyre nagyobb figyelmet szentelt a régiónak. Emellett persze a hét másik északi-sarkvidéki állam sem akart lemaradni, a nyugati blokk országai is erősítettek a területen.

A Spitzbergák elhelyezkedése stratégiai fontosságú az Északi-sarkkör kiaknázásáért indult versenyfutásban.

A szigetcsoport körüli vizek halban gazdagok, a tengerfenék számos ásványkincset rejteget, és a felolvadó jégsapkák miatt egyre nagyobb érdeklődéssel figyel északkeleti hajózási útvonal is erre halad el. Ráadásul innen az orosz északi atom-tengeralattjáró flotta is szemmel tartható.

Az amerikai agytröszt, a CSIS tanulmánya szerint eddig számos olyan félreértés volt a szigettel kapcsolatban, hogy a NATO felügyelete nem vonatkozik a Spitzbergákra, vagy, hogy direkt kétértelműen fogalmaztak a korábbi szerződések esetében. A tanulmány szerint három fő szempontból érdemes figyelni a terület geopolitikai jelentőségét manapság:

Norvégia kihívásai a Svalbard-politikában. Bár Oslo fennhatósága vitathatatlan a nemzetközi politikában, már a Svalbard Egyezmény megkötése óta vitatott a norvég kormány szerepe. Ebben kifejezetten a Szovjetunió, illetve a szétesését követően Oroszország jár az élen, kiemelkedőek például a környezetkárosítás ellen hozott norvég utasítások miatti panaszok Moszkvából. Újabban ebbe bekapcsolódott Kína is, Peking elkezdett aggódni a helyi jogok megfelelő betartása miatt. Ezen felül az utóbbi időben azzal gyanúsítják Norvégiát, hogy katonai tevékenységekhez használja fel a szigeteket, ezzel megsértve az eredeti egyezményt. Ennek annyiban van igazságalapja, hogy a rendszeresen kötnek ki norvég hadihajók a Spitzbergák kikötőiben, de állandó bázist nem üzemeltetnek itt. Az oroszok sokkal inkább a Kola-félszigeten állomásozó orosz flotta miatt érvlenek ezekkel. Közben Oslo műholdállomást s telepített szigetre, ami szintén csípi az oroszok szemét. Ezek a támadások alapvetően nem kérdőjelezik meg a norvég fennhatóságot, de állandó kihívás elé állítja a norvég politikát a szigetcsoport kérdésében.

A szigetcsoport körüli területek joghatóságának kérdése. Állandó vitát jelent, hogy az 1920-as Svalbard Egyezmény kiterjed-e a sziget körüli 200 tengeri mérföldre és a kontinentális talapzatra. Ebben ismét egy orosz-nyugati összecsapás mutatkozik, ameddig az EU szerint Norvégia rendelkezik a sziget körüli vizek jogával is, addig Moszkva szerint ez egyoldalú döntése Oslonak. Sokan amiatt aggódnak, hogy a kérdések már egy komolyabb ellentétet is eredményezhetnek a területen, például orosz halászhajók és a norvég parti őrség incidenseit. A feszültség növekedést jelzi az is, hogy a szigeteknél elhaladó két tenger alatti információs kábel egyikét 2022-ben elvágták. Az elkövetők személye egyelőre nem derült ki, de a norvég biztonsági párbeszéd egyik kiemelt témájává vált. Sokan Moszkvát látják az ügy hátterében.

A Spitzbergák szerepe egy nyugat-kelet konfliktusban. A geostratégiai fekvésű szigetcsoport szerepe egy esetleges kiterjedt katonai konfliktus esetén is megkérdőjelezhető lenne. Az elmúlt időszakban fokozódó versenyfutás egyelőre még nem okozott tényleges összecsapásokat, de veszélyes incidensekre már volt példa. Az eredeti megállapodás értelmében a szigeteket nem lehet katonai célokra felhasználni, de ezekkel kapcsolatban sosem volt túl mély bizalom keletről. A félelem kettős: ameddig az oroszok attól tartanak, hogy a Spitzbergákról könnyedén lehetne a Kola-félsziget északi részén állomásozó Északi Flottára csapást mérni, addig a norvégok szerint egy kiterjedt NATO-Oroszország konfliktus esetén a szigetcsoport az egyik elsődleges támadási célpontjává válna Moszkvának. Ráadásul Moszkva a finn és svéd NATO-csatlakozás után még inkább az északi területek kiaknázása felé fordíthatja tekintetét. forrás

Úgy adódott, hogy az idei évben nyáron eljuthatunk Longyearbyenre 🚢. Ekkor a sziget más arcát mutatja, színek élénkebbek 🌈, környezet jobban megfigyelhető 🌿.
### Svalbardról 🐾
A helységtábla helyett/mellett nem véletlenül van jegesmedve szimbólum 🐻‍❄️. Ha rád vadászik, esélyed sincs 😱. Ha véletlenül megpillantjátok egymást (a medve és te), és mondjuk ezt a cikket elolvastad, rohanj egy kocsihoz 🚗! A helyi legendák szerint nyitva kell hagyni, hogy az emberek be tudjanak menekülni 🏃‍♂️💨. Ennek a másik dimenziója, hogy szigeten meghalni sem szabad (bár ez inkább konteó kategória) 💭. Az viszont valós, hogy az élelmiszer felfoghatatlanul drága 💸. Így a csomagsúlyon belül célszerű hazaival készülni 🍞🧀. Ilyet sem írtunk még: pálinkával is készülj, mert itt a norvég alkoholvásárlási szabályok érvényesek 🥃 (karton, kártya kell, amin regisztrálják fogyasztásodat, a sziget egyetlen ilyen üzletében), illetve az éttermek kocsmák nagyon zsúfoltak 🍽🍻. Jah! Van egy SvalBár nevű intézmény 🍹.
### Pyramiden 🏭
Orosz territórium és skanzen egyben. Nagyon-nagyon érdekes és életre szóló élményt ad a felhagyott orosz telep 🛤. Longyearbyentől 50 km-re északra található az orosz széntermelő mintaprojekt 🏔. Nevét a mellette emelkedő piramis alakú hegyről kapta. Az egykor 1000 lakost számláló bányatelepet 1998-ban hagyta hátra tulajdonosa, az orosz állami tulajdonú Arktyikugol (Арктикуголь) bányavállalat 🚫. Az irodalom teljesen lakatlannak mondja, jóllehet az orosz ajkú lakosok száma kb. 7-15 főre tehető, akik jellemzően a turizmusból élnek 🗣. Ha hajóval érkezel, puskával fogadnak (semmi pánik, ez a jegesmedvék miatt van) 🔫, ők fognak körbevinni bennünket a hátrahagyott épületek között 🏚. Az épületek berendezése ma is olyan, ahogy akkor a sietős kiürítés során hátrahagyták. Legközelebbi települések: az apró kutatótelep, Ny-Ålesund 100 km-re nyugatra 🔭. A vezetett túrák angol nyelvűek 🇬🇧. Igazi Urbex élmény a színház, az uszodák, a konyha, a kultúrház meglátogatása 🎭🏊‍♂️🍴. A túra 10 órás! (2023)