ÚTIKRITIKA.HU / Érdekes negyedek

A Centro Storico Róma szíve és lelke, amely magában foglalja a város történelmi központját, tele ikonikus látnivalókkal és gazdag kulturális örökséggel. Ez a terület a világ néhány legismertebb műemlékének ad otthont, beleértve a Pantheont, a Trevi-kutat és a Spanyol lépcsőt. Séta közben a szűk, macskaköves utcákon olyan érzésünk támad, mintha visszalépnénk az időben, miközben felfedezzük az ókori templomokat, reneszánsz palotákat és barokk templomokat. A negyed tele van elegáns üzletekkel, hangulatos kávézókkal és autentikus olasz éttermekkel, amelyek tökéletes helyszínt biztosítanak egy kis pihenésre és az olasz gasztronómia élvezetére. A Piazza Navona az egyik legismertebb tér a Centro Storico-ban, híres a lenyűgöző szökőkútjairól és az élénk művészeti piacról. A Campo de' Fiori, amely napközben piacként funkcionál, este pezsgő éjszakai élet helyszínévé válik. A Centro Storico ideális azok számára, akik szeretnék felfedezni Róma leghíresebb nevezetességeit, ugyanakkor élvezni a város különleges hangulatát és élénk utcai életét. A terület rengeteg kulturális eseményt és kiállítást kínál, így mindig van valami érdekes program. Este a történelmi központ varázslatos hangulatot ölt, amikor a műemlékek gyönyörűen kivilágítva állnak. Bár a Centro Storico gyakran zsúfolt turistákkal, mégis számos eldugott sikátor és kis tér található, ahol egy kicsit el lehet menekülni a tömeg elől. A terület a város központi közlekedési csomópontja is, így könnyen elérhető innen Róma bármely pontja. Ha csak egy napot tölthetnénk Rómában, a Centro Storico lenne az a hely, amit mindenképpen érdemes meglátogatni.

Kriszta fotói

Trastevere

,, Végre besétálunk Trasteverére. Kopogó szemekkel, de így is szép a látvány. Kis macskaköves utcák, kis autók, kis motorok, mosolygós bicikliző fiatal hölgy, ablakban nézelődő úr. Csend van, nem nagyon szűrődik be a város zaja, pedig nem messze villamos is jár. A felettünk lévő fáról nagyobb papagáj szórja le a magokat munkáját megunhatatlanul végezve. Merthogy Rómában sokfelé, parkokban, fák lombjai között papagájokat is látni. És ezek nem csak úgy elszöktek otthonról. Mediterrán ország, ugye…

Végül beülünk a Piazza del Drago téren található Trattoria Il Ponentino étterembe. Beülünk? Nem helyes a kifejezés, kiülünk. A pavilonokkal fedett terasza a tér egy kis szelete. 17 fok van, még jó hogy kint akarunk enni, itthon áprilisig még várni kell erre az életérzésre. Pizza menüt rendeltünk 10 €-ért, ami tartalmazott előételként egy bruschettát, főételként három féle pizzából kérhettünk (americana, capricciosa, margherita), kérhetünk mellé sört vagy kólát, illetve desszertként tiramisut kapunk. Kaptunk volna, mert szerencsénkre az már elfogyott, helyette csoki mousse volt, amit nagy örömmel fogadtunk. Az előző két étteremben már ettünk tiramisut, jól esik az újdonság. Bár a pizza háromnegyedénél már ki kellett gombolnom a nadrágom, ezután a tudat, hogy még desszertet is kapunk… 🙂 " forrás

R. Gyuri fotói

San Lorenzo

Egyre menőbb, felkapottabb negyed főként a laza, bohém, undergorund-os bároknak, közösségi központoknak (centro sociali). Nagyon jellemző a falakon a sok street art és graffiti.

A negyed persze inkább a hipszter huszonévesek körében a legnépszerűbb. Hatalmas a választék kis vendéglőkből, ételbárokból.

Populáris bulihely a Mizza Club. A Circolo degli Artisiti-ben szuper az élőzene.

A butikok persze trendi, érdekes cuccokat árulnak.

Pigneto

(pinyeto)

Ez egy néhai proli negyed, ami átalakult laza szórakozó környezetté. Tele van bárokkal, zenés helyekkel, hipszter arcokkal, tetovált fiatalokkal. A közeli egyetem miatt sok itt a diák is. A negyed centruma a Via del Pigneto, egy eléggé széles utca.

A városközpontból metróval kb. 25 perc alatt lehet ide eljutni. Kevés szokványos turista jár errefelé, szóval azoknak az utazóknak való, akik a helyiek közegében akarnak élményt szerezni.

f.s. fotója

,, Odametróztunk, mert a neten annyira magasztalták. Egy nagy semmi. Lehet, hogy azért, mert egy hétköznap este mentünk oda. Nulla. Időpazarlás. (aji, 2019)

Garbatella

Nagyon egyedi negyed, amennyiben inkább valamiféle kisvárosi jellege van, miközben teljesen eklektikus (van barokk, renaissance stb.), még hozzá izgalmasan. Ez sem egy turistás negyed. Kis lakókörzetekből áll, ahol érződik az erős közösségi lét. Feltűnően sok itt a fotógalléria, és rengetegféle étkezőhely kínálkozik. Autentikus negyed, ahol biztosan nem ütközünk zajos ázsiai turistacsoportokba.

A Termini metrómegállótól metróval 15 perc alatt idejuthatunk a Szent Pál bazilikától pedig, gyalog kb. 10 perc.

p.m. fotója

Testaccio

kiejtés: tesztáccso

(metróállomás: Piramide)

Bizonyosan nem tartozik a legszebb római negyedek közé, de éppen nyersességével érződik hitelesnek. Tele van történelemmel és ebben a kis negyedben tán a legkönnyebb autentikus római trattoriákat találni.

Egyik fő látványossága a Testaccio-i piac (Mercato di Testaccio), ami roppant híres (kb. 10 perc gyalog a metrómegállótól) . Csakis akkor jöjjünk ide, ha éhesek vagyunk. Na itt e fedett piac pultjainál taláhatjuk meg az igazi római street food-ot. Külön ajánljuk a 15-ös üzletet (Mordi&Vai a neve), ahol egészen fantasztikus szendvicseket készítenek. 4

,, A Pasticceria Barberini (via Marmorata 41) cukrászda arról híres, hogy itt ettem életem legfinomabb sfogliatelle-jét. Kicsi volt, friss és mennyei íze volt. Már ezért érdemes volt idemetrózni. Ráadásul a piacon a szendvics is csodás volt. (aji, 2019)

Aventinus domb

(aventino)

Az Aventinus domb Róma egyik legismertebb hét dombja, amely a város déli részén található. Kiváló helyszín egy nyugodt sétához, mivel távolabb esik a város nyüzsgésétől. A domb tetején található a híres Narancsliget (Giardino degli Aranci), ahonnan lenyűgöző kilátás nyílik a városra és a Tevere folyóra. Az Aventinuson fekszik a Santa Sabina bazilika, amely a város egyik legrégebbi és legszebb temploma. Ne hagyja ki a híres "kulcslyukat" sem, amely a Máltai Lovagrend épületének kapujában található, és amelyen keresztül tökéletesen látható a Szent Péter-bazilika kupolája. Az Aventinus domb csendes, zöld övezete kiváló lehetőséget nyújt a pihenésre és a kikapcsolódásra a város felfedezése közben. Könnyen megközelíthető gyalog vagy tömegközlekedéssel, és érdemes napközben vagy a naplemente idején felkeresni a látványos kilátás miatt. Az Aventinus domb kevésbé zsúfolt, mint a város többi turisztikai látványossága, így ideális helyszín azok számára, akik nyugodt, autentikus élményre vágynak Rómában. Az itt található parkok és kilátópontok tökéletesek egy romantikus piknikhez vagy egy csendes olvasáshoz.

cs. k. fotója

Esquilino

Az Esquilino domb Róma egyik legismertebb és legnagyobb dombja, mely a város keleti részén található. A dombon fekszik a lenyűgöző Santa Maria Maggiore bazilika, amely az egyik legfontosabb és legnagyobb keresztény templom Rómában. Az Esquilino negyed Róma egyik legkozmopolitább része, ahol számos etnikai közösség él együtt, és ennek köszönhetően sokféle nemzetközi étterem és bolt található itt. A híres Piazza Vittorio Emanuele II tér is ezen a dombon helyezkedik el, amely a város legnagyobb piacterének ad otthont. Az Esquilino közel fekszik a Róma Termini pályaudvarhoz, így könnyen megközelíthető és kiváló kiindulópont a város felfedezéséhez. A környéken található Diocletianus fürdőinek maradványai és a római Nemzeti Múzeum is, amelyek érdekes történelmi látnivalókat kínálnak. Az Esquilino negyedben sétálva Róma sokszínű kultúráját és pezsgő életét tapasztalhatjuk meg. A domb környéke élettel teli, de kevésbé zsúfolt, mint a város többi turisták által kedvelt része, így ideális helyszín egy autentikus római élményhez. Az Esquilino látogatása során érdemes időt szánni a helyi piacok és éttermek felfedezésére, amelyek Róma igazi ízeit kínálják.

v.g. fotója

Ghetto

Róma Ghetto negyede, hivatalosan a "Római Zsidó Gettó," az egyik legrégebbi zsidó közösség Európában, mely a Tiberis folyó közelében helyezkedik el. A negyedet 1555-ben hozták létre, amikor a pápai hatóságok arra kötelezték a zsidó lakosságot, hogy ebben a szűk területen éljenek. Ma a Ghetto egy vibráló és kulturálisan gazdag környék, amely híres zsidó konyhájáról, különösen a carciofi alla giudia-ról, ami egy hagyományos sült articsóka étel. A Ghetto központjában található a Római Nagyzsinagóga, amely a város egyik legfontosabb zsidó vallási központja, és ahol egy zsidó múzeum is működik. A környéken sétálva több történelmi emléket és emléktáblát is találhatunk, amelyek a zsidó közösség nehéz múltját idézik fel, különösen a második világháború idejéről. Az ókori római emlékek, mint például a Portico d'Ottavia és a Teatro di Marcello, szintén a Ghetto területén találhatók, keveredve a zsidó történelem nyomaival. A Ghetto utcái nyugodtak és hangulatosak, tele van kis üzletekkel, kávézókkal és éttermekkel, ahol a látogatók autentikus római-zsidó élményben részesülhetnek. Bár a Ghetto nem túl nagy terület, mégis tele van élettel és történelemmel, ami különleges légkört teremt. Ez a negyed ideális helyszín egy nyugodt sétára, ahol a múlt és a jelen különleges harmóniában találkozik. A Ghetto látogatása során érdemes ellátogatni a közeli Tiberis-szigetre is, amely a Tiberis folyó közepén található, és további felfedezni valókat kínál.

Kriszta fotói

A zsidók több mint kétezer éve élnek Rómában. Jelenlétük a városban még a kereszténységet is megelőzi. Valószínűleg ez a legrégebbi folyamatosan fennálló zsidó közösség Izrael és a Közel-Kelet határain kívül. Írásos emlékek bizonyítják, hogy már Kr. e. 161-ben, amikor Júda Makkabeus követeket küldött Rómába, jelen voltak zsidók a városban.

Évszázadokon át zsidó családok békésen éltek együtt szomszédaikkal. Pékként, hentesként, orvosként, pénzkölcsönzőként és kézművesként dolgoztak. Az 1500-as években a pápaság és a zsidó közösség közötti feszültség növekedésével zárt zsidó gettók jöttek létre, a velencei modell alapján.

A római gettót 1555. július 14-én hozták létre IV. Pál pápa Cum nimis absurdum pápai bullájának eredményeként. A bulla előírta, hogy a Rómában élő mintegy 2000 zsidónak a gettóban kell élnie, amely nemcsak fallal volt elzárva, hanem éjszakára kívülről zárva tartották a kapukat, hogy benn tartsák őket. A zsidó közösséget arra kényszerítették, hogy 300 római scudót fizessenek a fal és a kapu építéséért. A terület hajlamos volt az áradásokra, és meglehetősen kedvezőtlen volt. Az 1580-as évek végére körülbelül 3500 lakos élt embertelen körülmények között. Az 1656-os pestisjárvány idején a gettó 4000 lakója közül 800 meghalt.

A bulla szinte minden joguktól megfosztotta a zsidó közösséget. Számos korlátozást vezettek be, beleértve a tulajdon birtoklásának tilalmát (még a gettón belül is), a keresztények számára nyújtott orvosi ellátás tilalmát és a kötelező katolikus prédikációk hallgatását a zsidó szombaton.

A gettóban az élet kemény volt, tele szegénységgel és járványokkal, mint például pestis, kolera és malária, valamint betegségekkel a friss víz hiánya és a túlzsúfoltság miatt. A római zsidók csak alacsony képzettséget igénylő munkákat végezhettek, például zálogházakban, halárusokként vagy rongyszedőként dolgoztak. Sok keresztény gyűlölte a zsidókat, mert Rómában és Európában is "pénzt kölcsönözhettek".

A zsidóknak sárga ruhadarabot kellett viselniük, ha elhagyták a gettót. A zsidó nők által viselt sárga fátyol hasonló volt a római prostituáltak által viselt színhez. A keresztény ünnepeken gyakran megalázták őket: vagy meztelenül kellett futniuk, vagy a rómaiak lovagolták meg őket, szórakoztatva ezzel a közönséget. Évente kellett kérniük az engedélyt, hogy otthonaikban lakhassanak, és hűséget kellett esküdniük a pápának a Titusz diadalívénél, amely Róma 70-ben történt jeruzsálemi fosztogatását ünnepli.

Ahogy Róma többi részén, úgy a gettóban sem volt friss víz. Amikor a pápa úgy döntött, hogy a régi vízvezeték-rendszert használja a friss víz biztosítására Giacomo della Porta által tervezett szökőkutak sorozatán keresztül, egy szökőkutat a Piazza Giudea-n, a piac helyszínén, a gettóban kellett volna elhelyezni. Muzio Mattei azonban befolyását felhasználva elérte, hogy a szökőkút a Piazza Mattein, a lakása előtt kerüljön felállításra. Felháborodásában della Porta megváltoztatta a szökőkút tervét, így az csak egy kis vízcsorgást biztosított a Mattei család számára.

1888-ban lebontották a gettó falait. 1904-ben a római Nagy zsinagóga és számos lakóépület épült a helyszínen. A római gettó volt az utolsó fennmaradó gettó Nyugat-Európában, amíg a náci Németország újra be nem vezette a gettókat az 1930-as években.

Ma a Zsidó Negyed virágzó közösség, tele finom kóser éttermekkel, utcai zenészekkel és üzletekkel. A római Nagy zsinagóga jól látható négyzet alakú kupolával rendelkezik, és itt található egy zsidó múzeum is. A macskaköves utcákon elszórva találhatók a botlató kövek, amelyek a holokauszt alatt meggyilkolt római zsidókra emlékeztetnek, és egy emlékmű Stefano Tache Gay-nek, akit kétéves korában öltek meg, amikor 1982-ben megtámadták a zsinagógát shabbat idején.

Üljön le egy kávézó teraszára ebédre vagy vacsorára. Kóstolja meg a jeruzsálemi articsókát és a pisztáciakéregben sült tengeri sügért a Renato al Ghetto-ban, illetve a pizzát és a tésztát a Ba'Ghetto Milky-ben. Isteni!

Monti

Monti Róma egyik legrégebbi és legelbűvölőbb negyede, amely a Colosseum és a Via Nazionale között helyezkedik el. Ez a városrész egykor munkásosztálybeli lakónegyed volt, de mára trendi és bohém környékké vált, tele bájos szűk utcákkal, művészi graffitikkel és régi épületekkel. Monti különösen híres a hangulatos trattoriáiról, kézműves boltjairól és kis kávézóiról, amelyek vonzzák a helyieket és a turistákat egyaránt. A negyed központjában található a Piazza della Madonna dei Monti, ahol mindig pezseg az élet, és a helyiek gyakran találkoznak a szökőkút mellett. Monti gazdag történelmi örökséggel bír, itt található például a híres San Pietro in Vincoli bazilika, ahol Michelangelo Mózes-szobrát is megcsodálhatjuk.

A környék ideális helyszín azok számára, akik szeretnék felfedezni Róma kevésbé zsúfolt, de autentikus részét, miközben élvezik a történelmi környezetet. Este Monti különösen hangulatos, amikor az utcák megvilágítva, a bárok és éttermek megtelnek élettel. A negyedben számos vintage és dizájner üzlet is található, így a vásárlás szerelmesei is találnak itt kedvükre valót. Monti egyszerre tradicionális és modern, ahol a régi római életérzés találkozik a mai urbánus kultúrával. A látogatók itt egy kicsit elvonulhatnak a város nyüzsgésétől, miközben mégis a történelmi központ közelében maradnak.

Monti egy lakónegyed a Colosseum és a Forum Romanum közelében. Az elmúlt két évtizedben egy leromlott övezetből egy trendi bevásárlónegyeddé és éjszakai élet központjává fejlődött. Ha a legtöbbet szeretné kihozni a környékből, délután látogasson el ide, amikor a divatos ruhákat és lakberendezési tárgyakat árusító boltok nyitva vannak. Ha megéhezik, térjen be a Via Urbana 112/113 szám alatt található Triestébe egy pizzára, vagy élvezze a finom fagylaltot a Piazza degli Zingarin, a Fatamorganában. Este 6:30-7:00 óra után érdemes meglátogatni az Al Vino Al Vino (Via dei Serpenti 19) vagy a La Barrique (Via del Boschetto 41b) borbárokat, ahol bort és könnyű falatokat kínálnak.

Monti mindig tele van diákokkal, vásárlókkal és italozókkal.

A környék népszerű a huszonéves római lakosok körében, akik vásárolgatnak, kávézókban üldögélnek, és Monti számos bárjában isznak. Sok nyaraló lakás is található itt, így sok látogató turista, aki szeretne pár napot eltölteni a helyiekkel együtt.

Az egész környék olyan, mintha egy film díszlete lenne, és a butikok, vintage üzletek a város legérdekesebb ruháit és dizájntermékeit kínálják. Monti báját valamelyest csökkenti az ételek középszerűsége, de szerencsére a borbárok kiválóak!

Monti ideális célpont, ha a mid-century lakberendezés, kis olasz tervezők, kerámiák és hangulatos borbárok érdeklik. A negyed inkább atmoszférikus, mint monumentális, egy kellemes szünetet nyújt Róma gyakrabban látogatott történelmi helyszínei között.