ÚTIKRITIKA.HU / Santiago

Ez a legnagyobb sziget és itt van a főváros. Egyesek ezt a szigetet tekintik a leginkább afrikai jellegűnek. Ez abból is adódik, hogy a szomszédos szigetekkel és így közvetve is a szárazföldi Afrikával való rabszolga kereskedelemnek hajdan itt volt a központja, azaz afrikai rabszolgák ezrei fordultak itt meg, nem önszántukból. Mivel a többi szigetnél nagyobb, adódik, hogy tájképileg is a legváltozatosabb. Vannak finomhomokos strandok, méltóságteljes hegyek, szikár sztyeppés területek, magaslatok, termékeny völgyek. A sziget belsejében, az Assomada egyik völgyében látható az ország legnagyobb és legrégibb fája, ami kb. 500 éves. A sziget domborzatát két vulkanikus hegyvonulat dominálja. A sziget legmagasabb helye majdnem 1400 méter.

A főváros, Praia mozgalmas, nyüzsgő hely. Az igazat megvallva a főváros nagy része nem éppen vonzó látvány a nyomornegyedekkel és a többemeletes külvárosi betonos lakóházakkal. A szürke lakótelepek nem véletlenül hasonlítanak a kelet-európaiakra, hiszen a függetlenség után a nyolcvanas évek végéig az ország egypártrendszere elvtársi barátságban és szövetségben volt a Szovjetunióval, az NDK-val, stb. Azért van néhány csinos épület, például a városháza és a gyarmati időkből megmaradt elegáns házak, villák. Szerencsére van ütősebb nevezetesség is, mégpedig Santiago sziget korábbi központja, Cidade da Ribeira Grande de santiago, amely az UNESCO kulturális világörökségének a része! A városképből kiemelkedő erődítménynél is érdekesebbek a Rua Banana romantikus házai, amelyeket UNESCO pénzekből állítottak helyre.

Vélemények

"Nincs sok előnye azért annak, hogy a turista Praia-ban, a fővárosban szálljon meg. A fővárosban meglepően kevés a tűrhető étterem, kávézó és kulturális és történelmi látnivalók szempontjából csaknem érdektelen. Tulajdonképpen még a tengerparton szorgoskodó halászok és általában az emberek forgataga jelent élményt, természetesen a napozáson, pihenésen kívül. Maga Santiago sziget nagyon szép. Jókat lehet sétálgatni, valamint kirándulni a sziget hegyes-dombos tájain. A szokványosabb nyaraló körzetek, hagyományosabb üdülő hotelek nem a Santiago szigeten vannak. A helyiek nagyon segítőkészek, kedvesek a turistákkal." (Gergő, 2015)

f.s. fotója

,, Praia: A reptéren ingyen hozzá lehet jutni SIM kártyához, ami internetet is tartalmaz, feltöltve, ez ajándék. Ajándék lónak ne nézd a fogát, így megköszöntem és elvettem. Kiértem a reptér elé és az volt a terv, hogy taxival utazok be a szállásomig, mert 7 km-re volt. Persze nem volt helyi pénzem (escudo), csak euróm, a terv az volt, majd a városban váltok. Ez némi gondot jelentett, hogy fizetem, majd ki a taxit, jött is egy néger ember ő elvisz, ahová kell, még a szállást is felhívta, fogadnak -e engem. Kommunikálni a taxissal nem tudtam, az csak helyi nyelven beszélt, meg portugálul, de célba vitt. Adtam neki 10 eurót még adott visszajárót helyi pénznemben. A szállás egy domboldalon volt, kilátással az óceánra, aki ide utazik tudom ajánlani, privátban elkérheti tőlem a címet.

Az első az volt, hogy kerestem egy pénzváltót, mert kell a pénz enni, meg egyebekre, itt euróval nem sokra megyek. Pénzváltó sehol, a városban. Próbáltam egy - két helyit megkérdezni, hol lehet itt pénzt váltani, de falakba ütköztem, mert angolul senki nem tudott, én meg a helyi nyelvüket nem beszéltem. Ellenben, akkor megláttam egy rendőrőrsöt, így elsétáltam oda. Persze a rendőr sem tudott angolul, de mutattam neki az eurót és a maradék escudot, amit a taxis adott, hogy ezt váltani szeretném, szétettem a kezemet, mutatva, hol tudok váltani? Megértette mit akarok, el is kísért egy valamilyen helyi bankba itt lehet, azt magára hagyott. Már vakartam a fejemet, hogy lehet itt hivatalos ügyet intézni, hogy majd nem értjük egymást az ügyintézővel. Odaballagtam az egyik üres ablakhoz, egy ötven körüli asszonyhoz, meg sem kérdeztem, hogy tud -e angolul, mert nyilván eddig senki sem tudott, miért pont ő tudna? Adtam neki eurót és csak annyit mondtam escudo please. Egyszerű tőmondat ment neki, azt rájöttem egyszerű 2-3 szavas mondatokat kell alkotni angolul, akkor lehet boldogulni az országban 😃 Kaptam escudo-t, így már boldog voltam, hogy legalább nem halok éhen. (a.a., 2022)

Étkezés

,, Mivel délután volt, elkezdtem éhes lenni, elkezdtem keresni valami helyi éttermet, bár még lila gőzöm nem volt mit eszek. Csak időközben megláttam egy helyi piacot, no mondom, akkor most én ide benézek, enni ráér később is. Ez egy olyan piac volt, ahol jól el lehet tévedni és mindent lehet kapni, azt is, ami nincs a kínálatban. Sok a helyi árus, de nagyon sok a szenegáli árus is. Biztonságos? A fene sem tudja, egy biztos én voltam az egyedüli fehér ember, amire nyilván felhívtam magamra a figyelmet. Mentem jobbra, mentem balra, előre, oldalt aztán egy helyi mama utamat állja, helyi nyelven közli velem, üljek le enni. Mondjuk nem egy piacon terveztem enni, főleg hogy nem tudom mit akart adni, aztán a gyomrom bánja. De láttam a helyiek itt esznek, így mint egyedüli fehér ember csatlakozhattam az ebédhez. De mielőtt ezt megtettem, tudtára adtam a mamának, hogy szeretném látni mégis mit eszek. Beengedett a 4x4 méteres konyhába, én pedig betöltöttem a helyi Nébih szerepét felemeltem egyik fedőt a másik után, mi van benne, ehető -e vagy sem. Mivel gusztusosan nézett ki, bár az EU minőséget nem ütötte meg, rámutattam, szedjen ebből meg amabból is, aztán majd maximum, az estét a WC-n töltöm 😃 Készségesen rakott egy nagy adag tányérral, azzal a tudattal egy férfinak kellő mennyiségű ételt kell adni, azt annyit rakott, mint, aki nehéz fizikai munkát végez. Inni is adott. Már akkor nem bántam meg, hogy itt ettem. Minek ide étterem? Előveszem a pénztárcát fizetni szeretnék, kérdezem mennyi? Kivett a kezemből 100 escudo-t, csodálkozva nézek rá, ez alig kevesebb mint 1 euró. Ez komoly? Na ez egy jó és megfizethető hely. Ha a hasam nem fog sztrájkolni órákkal később máskor is visszajövök. Leírom, nem volt hasi problémám, se aznap, se máskor." (a.a., 2022)

A Szigeten nincs annyira sok látnivaló, elsősorban pihenni lehet meg fürdeni az óceánban, kellemes egész évben. Van a Quebra Canela Beach, Sucupira piac, Farol de Maria Pia világítótorony (itt van egy őr, aki vigyáz a toronyra, ha megkéred őt, ő legalább tud angolul, körbevezet Téged a Toronyban), Presidential Palace, Praia de Gamboa Beach, Monumento de Diogo Gomes, illetve a Július 5-e utca. Az időjárás nagyon kellemes télen - nyáron 25 fok, vagy afeletti hőmérséklet. Aki ide készül, legyen nála elegendő készpénz, kíváncsiságból próbáltam kártyával fizetni két boltban is, nem jött össze, így vagy szerencsétlen voltam, vagy külföldi kártyával nem lehet fizetni. Maszkot itt is csak zárt térben hordanak, utcán nem kell.

Közben meg kellett oldani a visszaút antigén tesztjét is. Ez már némi fejtörést okozott nekem, hol van a helyi tesztelőállomás és hogyan mondjam el mit akarok? Szerencsére a szállásadó tudott annyira angolul, elmondtam neki, mit szeretnék, illetve megkértem kísérjen is el és mondja el a dokinak mit akarok. Szerencsére beleállt. Sőt még időpontot is egyeztetett nekem. A teszt napján elindultunk egy állami orvosi rendelőbe, ez egy pénteki nap volt (előző nap csütörtök volt, nemzeti állami ünnep - a demokrácia napja, így minden zárva volt), a rendelő előtt vagy negyven embert számoltam össze, akik kinn várakoztak, fiatalok, öregek, kismamák mire sorra kerültek. Sóhajtottam egy jó nagyot, reménykedtem, hogy nem kell majd beállni a sorba a helyiekkel, várni négy órát mire sorra kerülök. Közben jöttek a rémképek, no meg a kíváncsiság is, milyen itt egy állami orvosi rendelő? Odaértünk, a szállásadó, én meg vele kikerültem a tömeget, szólt a biztonsági őrnek, aki az ajtót támasztotta, hogy nekem ide időpontom van. És láss csodát, működik, benn voltam. Leültem a rendelő ajtaja elé, meglepően kulturált, kiment az előző beteg, a doki szólt gondolom én, helyi nyelven kérem a következőt. Bementem a szállásadó, elmondta a dokinak mit akarok, a doki mintát vett, antigén tesztre, fizetés helyben 7 euró összegben átszámolva. Korrekt ár egy tesztért. Adott elismervényt, hogy majd jöjjek vissza egy óra múlva az eredményért, kerüljem ki a tömeget, ahogy az előbb. Így ezzel a tudással, még elmentem egy utolsót fürdeni az óceánban, egy óra múlva visszatértem, már egyedül, kikerültem a tömeget (ami azóta amióta utoljára voltam, csak pár emberrel lett kisebb), mint valami VIP ember besétáltam, bekopogtam a rendelőbe, a doki meg kiadta a papírt. Szerencsére ez is negatív volt, így haza is tudtam utazni. A teszt természetesen a portugál átszállás miatt kellett, ezen felül egy PLF. A reptérre megint taxival mentem ki, a reptéren csak a teszt eredményét kérték, és ennek birtokában adták ki a beszállókártyát. (a.a., 2022)