ÚTIKRITIKA.HU / Amszterdam










Amszterdam

Földrajz | Időjárás | Történelem | Manapság | Multi-kulturalitás | Amszterdamiak | Turista etikett | Gasztronómia | Fotóegyveleg

Kriszta fotója

Földrajz

  • Amszterdam és Budapest között légvonalban 1168 kilométer a távolság. Közvetlen repülőjárattal az utazási idő kb. 1 óra 40 perc. Szárazföldön autóúton legrövidebb távolság 1410 kilométer, ami megállás nélkül 14 órás autózást jelentene, egy útra kb. 168 euró költséggel (autópályadíj és üzemanyag).
  • Amszterdam (1813 óta) Hollandia fővárosa, pénzügyi és kulturális központja, igaz a királynő, a parlament és a kormány székhelye Hágában van.
  • A városhatáron belül élők száma nem túl nagy, mindössze 790 ezer, de a közvetlen vonzáskörzettel együtt gyakorlatilag 1,2 milliós a lakosság, a munkába ide bejárókkal együtt pedig összesen csaknem 2,3 millióan mozognak területén hétköznaponként. Főleg az Amszterdamtól északra fekvő kisvárosokból járnak be ide dolgozni.
  • A város az IJ (egy tó öble) partján és az Amstel folyó torkolatánál terül el. 207 négyzetkilométeres területével Budapest felénél is kisebb.
  • Amszterdam egyediségét az adja, hogy a legjelentősebb körútjai, sugárútjai többnyire csatornák, azaz vízi utak, úgynevezett grachtok. Ezeknek a grachtoknak a hossza összesen 44 kilométer.
  • Amikor Amszterdamot az "Észak Velencéjének" említik, jogos elmondani, hogy a holland városban sokkal több csatorna, és háromszor annyi híd van, mint az olaszban.

Időjárás és éghajlat

Amszterdam éghajlata a tenger közelségének köszönhetően meglepően mérsékelt, és ennek köszönhetően egész évben látogatható turistaként. Télen nincs kemény hideg, kevesebb a havazás, mint nálunk. Nyáron nincs nagy hőség, sőt gyakran barátságtalanul hűvös, szeles az idő. Esőből egész évben sok van, úgyhogy esőkabátot, esernyőt tanácsos vinni. Az amszterdami időjárás előjelzésekben gyakran szerepel a felhő és a szél, mindazonáltal jellemző, hogy az időjárás megjósolhatatlanul szeszélyes. Egyik percről a másikra követheti a napsütést eső, vagy erős szélfúvás. Télen még éjszaka is ritka a mínusz, nappal átlag 5-7 fok körüli a hőmérséklet. A januári középhőmérséklet 2,2 fok körül van. A tavaszi és az őszi hőmérséklet hasonló a magyarországihoz. Nyáron viszont 21-22 foknál ritkán van melegebb. Júliusban az átlag nappali hőmérséklet mindössze 17,5. A legcsapadékosabb hónapok szeptembertől decemberig vannak, a legkevesebb eső februárban, áprilisban és májusban esik. A legtöbb napsütés nem nyáron van, hanem májusban.

2019-ben a nyár eddig forró, a helyiek simán fürdenek a csatornákban, a turisták inkább nézik. A helyieknek a 25 fokon levegő simán forrónak számít, így ezen ne lepődjünk meg.

Amsterdam időjárása

"Két dolog mindig legyen nálunk bárhová is megyünk Hollandián belül: napszemüveg és esernyő!!! Ugyanis az idő rendkívül szeszélyes, hol esik az eső - hol süt a nap." forrás


,, Öltözni úgy kell , hogy fél óra alatt tavaszból tél lesz , jégesővel . Esernyő a gyengék fegyvere , ők sem használják , mert ha esik , akkor minden irányból , még vízszintesen is. " (antal, 2019. május)

2019. június 25. - 31 fokos rekord meleg - Kriszta fotója

Történelem

Amszterdamot a 13. században két halász alapította halászfaluként. A város neve az Amstelredamme elnevezésből származik, ami a város eredetére utal: gát az Amstelen (mármint a folyón). Később módosult a név Amszterdamra. A 14. század legelején kapott Amszterdam városi jogot, és aztán hosszú ideig csak nőtt és nőtt, főleg a Hansa városokkal való aktív kereskedelem révén. A 16. században a hollandok fellázadtak a felettük uralkodó II. Fülöp spanyol király és utódja ellen, és ez egy 80 éven át tartó háborúhoz vezetett. A háború végén Hollandia függetlenné vélt. A holland köztársaság ismertté vélt a vallási toleranciájáról is, amelynek vonzásában Spanyolországból és Portugáliából, valamint a spanyolok kezén maradt Antwerpenből zsidók sokasága, sőt Franciaországból hugenották telepedtek le Amszterdamban. (A Flandriából való gazdag és képzett bevándorlók brabanti dialektusa vált az írott holland nyelv alapjává.) A 17. század Amszterdam aranykorszaka volt, a világ egyik leggazdagabb városává fejlődött. Innen, a világkereskedelem egyik legjelentősebb bázisáról indult hajók sokasága Észak-Amerikába, Afrikába és Brazíliába. Az amszterdami nagykereskedők a hatalmas világkereskedelmi cégekben vezető szereket játszottak. Amszterdam a világ legjelentősebb pénzügyi központjává nőtte ki magát. A város tőzsdéjén a világkereskedelmet meghatározó folyamatok zajlottak.

1500-ban még csupán kb. tízezer lakosa volt, 1600-ban már 60 ezer, 1700-ban pedig már kétszázezer, aztán a népességnövekedés már leállt. A 18- és a 19. században a várost még a szegénység jelenségei is megérintették, főképpen a Franciaországgal és Nagy-Britanniával vívott háborúk miatt. A város számára a mélypont a napóleoni háborúk idején volt, de 1815-től, a Holland Királyság létrejöttét követően lassú felfejlődés indult meg. A várostervezésben is jelentős előrelépések történtek. A 19. század végét szokás Amszterdam második aranykorszakának is nevezni. Új múzeumok, a központi pályaudvar és a Concertgebouw (koncertgebau) ekkor épültek. Valóságos ipari forradalom színterévé vált a város. Megépült az Amszterdam-Rajna-csatorna és az Északi-tengeri-csatorna is. Ezáltal közlekedés-szállítási kapcsolat jött létre a Rajnával és gyorsabbá vált a kapcsolat az Északi-tengerrel. Az Európai országok irányában a kereskedelmi utak hatékonyabbá váltak. Az első világháborút megelőzően újabb növekedésnek indult a város, újabb elővárosok jöttek létre. Az első világháborúból szerencséjükre semleges országként kimaradtak, de azért hiányok voltak élelmiszerből és fűtőanyagokból.

1940 május 10-én a németek lerohanták Hollandiát és öt nap leforgása alatt elfoglalták. A polgári kollaboráns náci kormányzat segített a zsidók üldözésében. Az amszterdamiak közül azonban sokan segítettek a zsidók elrejtőzésében. Így is 105 ezer zsidót deportáltak, köztük egy német lányt, Anna Frankot. Csak ötezer zsidónak sikerült átvészelni a háborút. Nagy szerencsére Amszterdam épületeit nem érte súlyos kár a világháborúban. Európa legkiterjedtebb óvárosát a sok gyönyörű épülettel az UNESCO kulturális világörökség részévé nyilvánították.

Manapság

Amszterdam kifejezetten élhető város azok számára, akik tudják értékelni nyitottságát, toleránsságát, szabad hangulatát, amelyben azért van kellő hollandos szervezettség is. Amszterdam a kreatív emberek városa. A városvezetésnek sok más multietnikai töltetű európai városhoz képest jellemzően sikerül az eltérő kultúrákból adódó feszültségeket tompítani. Amszterdamban alacsony a kriminalitás, ritkán történnek gyilkosságok, kevés a mély-szegény, magas a várható élettartam, óvják a környezetet, a szűk térben meglepően sok zöld területet tudnak kialakítani. Az amszterdamiak egészségesen élnek, sokat gyalogolnak és kerékpároznak, nincsenek az autóhasználat túlzott bűvöletében. Nincsenek kifejezetten szegénynegyedek. A szociális gondoskodás magas szintű, sok az önkormányzati lakáselhelyezés. Az amszterdamiak jellemzően biztonságban, boldogságban, egészségesen élnek, persze vannak bőven a szabályt erősítő kivételek. Még véletlenül sem állítjuk, hogy Amszterdam egy tökéletes hely, de irigylésre méltó helyzetben van a világ városainak nagy többségéhez képest.

Hogy ne tűnjön túlságosan megszépítettnek a kép Amszterdamról, íme említünk néhány sajátos problémát:

  • Túl sok a kerékpár. Miközben a világ rengeteg városában a kerékpáros közlekedés népszerűsítése van folyamatban, Amszterdamban az a gond, hogy az egy főre jutó kerékpár-tulajdonlás 1,5, azaz töménytelen kerékpár van használaton kívül, és ez jól látható a városközpont utcáin. A városvezetés kampányokban próbálja rávenni a helyieket, hogy a nem használt kerékpárjaikat helyezzék el a közlekedést nem akadályozó helyekre. Sok lestrapált bicaj még az utcaképet is rontja. Állítólag 15 ezer használaton kívüli kerékpárt kellene máshová elhelyezni.
  • Amszterdami lakosok és turisták is panaszkodnak arra, hogy a jelentősebb tereket és utcákat ellepő utcai mutatványosok közül többen meglehetősen agresszívan nyilvánulnak meg azon nézelődők irányába, akik nem hajlandók nekik pénzt adni. Az egyre több városban látható ,,élő szobros" mutatványosok közül többen kelet-európaiak, és nem feltétlenül értik az önmérsékletet.
  • A helyi média egyre többet foglalkozik azokkal a muzulmán lányokkal, asszonyokkal, akiket családtagjaik, ismerőseik valósággal otthoni fogságban tartják, személyi szabadságukat súlyosan korlátozva. Az újságok szerint több száz ilyen nő szenved ettől a városban. A hatóságok persze próbálják felgöngyölíteni ezeket az ügyeket, de nem könnyű nekik, ugyanis folyton tekintettel kell lenniük a muzulmánoknak az erkölcsi hagyományaik tiszteletben tartásáról hangoztatott érveikre.
  • Akármekkora is a tolerancia Amszterdamban, sok lakónál kiüti a biztosítékot egy-egy antiszociális módon viselkedő ember. Évente 13 ezer panasz érkezik a városi hatóságokhoz. A városatyák már komolyan azt tervezik, hogy a folyton a szomszédaiknak problémát okozó bajkeverőket, sokszor egész családokat, büntetésből kitelepítik egy erre kijelölt zónába. Persze ennek a keménykedésnek sok liberális felfogású ellenzője van.
  • A helyiek itt sem lelkesednek a hangos turista tömegért. De szépen kérik a zajos fiatalokat, hogy fogják vissza magukat. Nekünk az ablakmatricás megoldás roppant rokonszenves.

,, 2019 januártól 8 eurós díjat kell fizetniük azoknak a turistáknak akik legfeljebb 24 órát töltenének Amszterdamban. Az intézkedés bevezetése után egy héttel már két sétahajó is bejelentette, hogy nem állnak meg a város kikötőjében, azóta pedig több utaztató is hasonlóan döntött. A holland városnak tehát egy néhány eurós adóval rögtön sikerült kiszűrnie az alacsony árigényű villámturistákat. (2019)" forrás

Kriszta fotója

"Minden, ami otthon törvénybe ütköző, az itt legális. A drogok, a kurvák...hajmeresztő élmény volt. Nagyon sajnáltam szegény lányokat, ahogy ott álltak az ablak mögött fehérneműben és kifelé bámultak, hátha valakinek megtetszenek. Szó szerint az utcáról lehet belépni hozzájuk; az ablak mögött ott az ágy és a mosdókagyló; ha pedig kapás van, csak behúzzák a függönyt. Annyira direkt az egész, hogy az hihetetlen. Kíváncsi voltam hogy megy ez itt: mert elvileg a prostitúció legális, tehát akkor a lányoknak adózniuk kell. Nincsenek vajon stricik? Kié az "üzlethelyiség"? (ami fölött egyébként rendes lakások vannak). Erre az egyik holland lakótársam azt mondta, hogy régebben sokkal tisztábban ment ez az üzlet, mostanra azonban rengeteg kelet-európai prosti kezdett el itt dolgozni és a stricik "megveszik" (értsd: zsarolják, fenyegetik, stb) a lányokat, így kényszerítve őket munkára, a pénznek pedig csak minimális részét adják oda nekik. Klassz. Azért azt jó tudni, hogy itt se tökéletes minden. (2009)" forrás


Kriszta fotója - ő egy lakó a matricán, amin normális viselkedést kér a turistáktól


,, Az amszterdamiak egy része kezdi megelégelni a turisták növekvő jelenlétéből fakadó kellemetlenségeket, ezért a város új vezetősége javaslatcsomagot állított össze a turizmus "megzabolázására".

A tervek között szerepel a sörbiciklik, a turistabuszok és -hajók megállóinak, valamint a turistákat célzó üzletek számának korlátozása, az alkoholfogyasztás betiltása a csatornákon közlekedő hajókon, a magánlakások turisztikai bérbeadásának további korlátozása - az Airbnb-s szállásokat kitiltanák a város legforgalmasabb negyedeiből és azokon kívül is korlátoznák a kiadható éjszakák számát -, és a reklámadó visszaállítása.

A tervezett intézkedések költségesek, ezért a javaslatok között szerepel az idegenforgalmi adó növelése is.

A nagyjából 800 ezer lakosú Amszterdamban 18 millió turistára számítanak 2018-ban, ami 20 százalékos növekedést jelent 2016-hoz képest. A turisták jelentős részét a könnyűdrogokhoz való kényelmes hozzáférés és a vöröslámpás negyed vonzza a holland metropoliszba.

A holland kormány évek óta igyekszik a városnézés hagyományosabb módjai felé terelni az Amszterdamba érkezőket: kampányok indultak például a csatornahálózat, az Anne Frank-ház, valamint a Van Gogh és Rembrandt mesterműveivel teli múzeumok népszerűsítésére.

A helyi törvényhozás is igyekszik a maga módján hozzájárulni az arculatváltáshoz: 2008-ban a város bordélyházainak harmadát bezárták, 2011-ben pedig kezdeményezés indult az iskolák szomszédságában működő marihuánakávézók bezárásáért.

"Amszterdam elsősorban egy város, ahol emberek élnek és dolgoznak, és csupán másodsorban turisztikai célpont" - szögezte le a vezetőség (2018). forrás

Multi-kulturalitás

Amszterdam a lakosságát tekintve a világ talán legnemzetközibb városa, hivatalosan 177 különböző nemzetiség tagjai élnek itt. A nagyváros lakosságának csupán kb. fele "őshonos" holland. A lakosság tizede a volt dél-amerikai holland gyarmatról, Suriname-ból való. Fizikai jellegzetességük elég egyedi, sötétbőrűek, de nem feketék, nem olyanok, mint az indiánok, talán leginkább mulattokhoz hasonlóak, de némi indonéz és indiai beütéssel kombinálva. Nem meglepő, hogy hiszen eredeti hazájuk, Suriname-nak a világ egyik legösszetettebb etnikai eredetű népessége van. Jelentős a marokkói és török kisebbség is. Sok a bevándorló Indonéziából, a volt Holland Antillák szigeteiről. Meglepően sok brit és német lakik állandó jelleggel a városban

Amszterdami sötétedés

Amszterdamiak

A helyiek könnyed felfogásúak, de ugyanakkor erős a hollandokra általánosan is jellemző pedantéria, a jól szervezettségre való igyekezet és a tisztaság igénye. Mivel a város kis helyre tömörült és a sok keskeny épület miatt a szomszédok egymásra utaltsága erős, így nagyon is számon tartják, hogy egy adott kis lakókörnyezetben ki miként tart rendet a saját portája előtt. Gyakran lát a turista boltost, vagy lakókat söprögetni a háza előtt.

Az amszterdamiak, főleg a nemzedékek óta ott élők, nagyon tanultak, nagy többségben kiválóan, bár jellegzetes akcentussal beszélik az angolt, és tudnak gyakran még németül és franciául is.

Ha lehet általánosítani a holland gyökerű amszterdamiak nagyon megbízható, pontos, dolgos, realista módon gondolkodó emberek, és mindez jól megfér a híres toleranciájukkal. Az élni és élni hagyni életfilozófiájuk közismert. Az amszterdamiakra jellemző, hogy becsületesek, tisztelettudóak és minden helyzetben inkább a dolgok fényesebb oldalát nézik.

A létfenntartási kényszerből ideköltöző Európán kívülieket leszámítva sokan a kontinensről azért jönnek ide élni rövidebb, hosszabb időre, mert rendkívül rokonszenvesnek tartják az amszterdamiakat.

E sorok íróját mindig is lenyűgözte az a sok helyi értelmiségi ember, akik viszonylagos jólétükben képesek egyszerűen, szerényen, pöffeszkedés és folytonos fogyasztási láz nélkül élni. Nagyon szimpatikus és irigylésre méltó a felvilágosultságuk, a szélsőséges vagy ostobán leegyszerűsítő gondolkodásmódoktól való mentességük. Sok amszterdami ebben a tekintetben különbözik is a holland társadalom egy részétől.

Turista etikett

A tősgyökeres amszterdamiak igazán toleráns emberek, de utálják, ha bárki, lett légyen akár turista is, a nyílt utcán italozik vagy szemetel. Amszterdamiaktól tudjuk, hogy helyiek a szórakozóhelyeken nem igazán kedvelik a turistákat. Tolerancia, sokféle etnikumú lakosság ide-oda, valamiért sok turista viselkedésével nem rokonszenveznek. Leginkább a külföldi fiatalok feltűnősködő viselkedése, az ittassága, a drogok félresikerült hatása lehet a magyarázat. Tehát tanácsos a külföldi turistának „besimulni” a helyiek közegébe, azaz helyinek tűnni. A helyiek prímán szórakoznak, de nem „adják túlzottan elő magukat”. Sok bárban, diszkóban engedik a cigizést, füstölést, de a turista mindenképpen kérdezzen rá, hogy az adott helyen mi a rendelkezés.

Gasztronómia

Az amszterdamiak étkezésében főszerepet játszik a csirke, a steak, a hal, a levesek és általában a párolt ételek. Az amszterdamiak szeretik a sörkorcsolyákat. Ezek közül az egyik legkedveltebb a bitterballen, amik darált marhahúsból készült kis fasírtgolyók. Többnyire kis üvegcsészében kirakott mustáros szószban tunkolják. Egyik változatában reszelt gouda sajt is van.


Amszterdami barátunk, Ewout ezt főzte nekünk: boerenkool a neve (káposzta, krumplipüré, kolbász parasztosan)

Fotóegyveleg

Meglepő, de egyre gyakrabban és több helyen Amszterdamban(sok régi lakos nagy bánatára)

Vissza az elejére


Kommentek

Patrik, 2015. 01. 26. 20:37
Nagyon jó kis cikk!!

Mennyi időt voltál Amszterdamban, Hollandiában?


Új hozzászólás beküldése

Név:
E-mail cím:*
Hozzászólás:


* az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon