ÚTIKRITIKA.HU / Gaudí

Gaudí

Még az építészetben járatlanok is ismerik Gaudí nevét. A katalán építész kiapadhatatlan fantáziája és időtlen játékossága sokunk csodálatát elnyerte. Kevés művész formálta olyan mélyrehatóan azt a várost, amelyben élt és amelyet szeretett, mint ő. Nélküle Barcelona aligha lenne az, ami ma, és valószínűleg nem vonzaná ennyi turistát sem. Talán nem túlzás kijelenteni, hogy a 21. század elején ismert Barcelona jelentős részben Gaudí álmainak köszönhetően született meg.

A Sagrada Família alapkőletételére 1882-ben került sor, és Gaudí 1883-ban, mindössze 31 évesen kapta meg a templom tervezésének és az építkezés irányításának feladatát. Eleinte úgy gondolta, hogy tíz éven belül elkészül, de egy évtized elteltével felismerte, hogy ez az életének hátralévő részét kitöltő feladat lesz.

Az építkezés elhúzódásának – vagy inkább az öröklétig tartó folyamatának – oka elsősorban Gaudí sajátos módszereiben rejlik. Az ő koncepciója szerint egy épület végső formájának az építkezés során fokozatosan kell kibontakoznia. Ha a munka közben új ötletek jutottak eszébe, amelyek gazdagították volna a művet, azokat beépítette, és szükség esetén átdolgozta a meglévő terveket is. Talán éppen ennek köszönhető, hogy Gaudí alkotásai olyan benyomást keltenek, mintha organikusan, spontán módon nőttek volna ki a földből. Mintha nem is állna mögöttük precíz mérnöki tervezés.

---

Gaudí életében gyakran vált gúny tárgyává: kortársai például a Casa Milát „kőbányának” csúfolták. Hatása inkább szűk körre korlátozódott, elveit csupán néhány lelkes követője alkalmazta.

1926. június 7-én, szokásos napi sétája során elütötte egy villamos. Személyi iratok hiánya és rongyos ruházata miatt sokáig koldusnak hitték. Végül egy rendőr szállította kórházba, de az orvosok már nem tudták megmenteni. Halálának idején a Sagrada Família mindössze negyedrésze készült el: egy torony és a keleti homlokzat állt.

A lassan haladó építkezést Gaudí egykor így magyarázta: „Megbízómnak nem sürgős.” A munkálatok ma is az ő eredeti tervei és modelljei alapján zajlanak, kizárólag adományokból és belépődíjakból finanszírozva. Ez az egyetlen olyan műemlék a világon, amely még mindig építés alatt áll. A befejezést 2026-ra, Gaudí halálának századik évfordulójára tervezik.

Gaudít gyakran „az építészet Dantéjaként” vagy „Isten építészeként” emlegették. Tudta, hogy életében nem fogja befejezni a templomot, de megjósolta, hogy bazilikája a világ minden tájáról érkező embereket fog lenyűgözni. És valóban, igaza lett.

---

Minden útikönyv melegen ajánlja, hogy a Sagrada Família templomhoz nyitásra menjünk, hogy elkerüljük a tömeget. (Nem kevesebb, mint évi hárommillió látogatója van az intézménynek.) Antoni Gaudí fő művét 1882-ben kezdték építeni és az eltelt 140 év szűkösnek bizonyult a befejezésre. Ha azt vesszük, hogy ebből 135 éven át még építési engedélye sem volt a Szent Család templomának, még jó kis időbe telhet, amíg mind a tizennyolc torony elkészül. Főleg, hogy már ebben az állapotában is el lehet kérni a beugróért 26 eurót, amivel éllovas a világ legdrágább katedrális-belépőjegyei listán. Ez már csak azért is érdekes, mert Gaudi a „szegények templomának” hívta az építményt.
Legegyszerűbb online lefoglalni a jegyet, és mindjárt töltsük is le a hivatalos applikációjukat, mert ezen hallgathatjuk (akár magyarul is) az okosságokat, mintegy audiogájdként. Ebből aztán annyi részletet megtudtam, hogy kisregényt írhatnék belőle, de most nem ecsetelném a jól átgondolt üvegablakokról, a különböző kövekből faragott oszlopokról és a számtalan karzatról hallottakat, csak egyet emelnék ki: Az oltárral szembeni falon, egy hatalmas kőtáblán magyarul is kifaragtak a Mi atyánkból egy részletet. Két toronyba lift vezet fel, amit külön díjazásért igénybe vehetnek a panorámahajszolók, és hogy ezt a tíz eurót ne spórolhassa meg az edzettebb turista, a lépcsőket lezárták. Az altemplomba még plusz pénzért sem engedtek le, hiába vágtam ájtatos képet a lejáratnál posztoló őrnek. A sekrestye viszont múzeumszerűen van berendezve, ott még futottunk egy kört. Nagyjából egy órát töltöttünk bent, és mire elhagytuk a hátsó kijáratot, már megsokszorozódott a tömeg. Valóban kuriózum ez a templom: úgy modern, hogy egyben hagyománytisztelő, és ha lehet hinni az ott hallott önreklámnak, számos építészeti bravúrt is hordoz magában ez a 172 méter magas monstrum.

Gaudí, korának szupersztárja lehetett, mi sem bizonyítja jobban, hogy a XIX-XX. század fordulóján minden magára valamit adó modern katalán pénzember vele terveztette meg a házát. Aki nem, az természetesen fikázta semmivel össze nem hasonlítható stílusát, és olyan lakóházat emeltetett, amire ma már senki nem kíváncsi. Ilyen például a Casa de les Punxes, a katedrálistól nem messze, amit Gaudí kortársa épített, és senki nem áll meg előtte egy pillanatra sem, hogy ráemelje a tekintetét.
Nem úgy a néhány saroknyira lévő Casa Milla, ami Gaudí épületeinek a sorában az egyik legismertebb lakóház. Ide szabályosan belépőjegyet szed a társasház, hogy a kíváncsi idegen bepillanthasson a belső terekbe, vagy kimehessen a háztetőre. No hiszen – mondtam magamban – ki az a nyomorult, aki ezért 28,- eurót kicsenget? Döbbentem konstatáltam, hogy a bejárat előtt hosszú sor kígyózik. Én minden gond nélkül beértem a homlokzat látványával, és feleségemet is sikerült meggyőznöm róla, hogy ha meg akarjuk nézni az összes aznapra tervezett látnivalót, akkor nem fér bele, hogy beálljunk a sor végére. (2022) forrás

---

Antoni Gaudí élete és munkássága

Antoni Gaudí 1852. június 25-én született a spanyolországi Reusban. Apja rézműves volt, és már korán megtanította neki a mesterség alapjait. Gaudí azonban 16 éves korában elhagyta szülővárosát, és Barcelonába költözött, hogy felkészüljön az építészeti tanulmányaira.
Zseni vagy őrült?

Már diákként is nyilvánvaló volt, hogy Gaudí kivételes tehetségű hallgató. Lehetőséget kapott arra, hogy több professzorával együtt dolgozzon. Amikor tanulmányait befejezte, az igazgató a következő szavakkal adta át neki a diplomát: „Nem tudom, hogy ezt a diplomát egy zseninek vagy egy őrültnek adjuk, az idő majd eldönti.” Akárhogy is, Gaudí hamarosan megkapta első megbízásait.
Antoni Gaudí és Güell

Gaudí művei a párizsi világkiállításon felkeltették a spanyol textilgyáros, Eusebi Güell figyelmét. Güell megbízta Gaudít, hogy tervezzen bútorokat a sobrellanói palota kápolnájához. A következő 35 évben Güelltől még további öt megbízást kapott. Güellt sokan Gaudí mecénásának tartják.
Csak a Sagrada Família

Gaudí legismertebb műve, a Sagrada Família, a modern építészet ikonikus alkotása. 1914-ig Gaudí számos más projekten is dolgozott, de ebben az évben úgy döntött, hogy teljes figyelmét ennek a mesterműnek szenteli. Élete utolsó 12 évét kizárólag ennek az épületnek szentelte.

Mi teszi Gaudí munkásságát egyedivé?

Ma már szinte mindenki ismeri Antoni Gaudí nevét, és elismeri kivételes tehetségét. De miért különlegesek az alkotásai? Gaudí épületei közül hét az UNESCO világörökségi listáján szerepel. Az UNESCO szerint Gaudí „rendkívüli és kreatív módon járult hozzá a modern kor kulturális örökségéhez”. Egyedi karakterüknek köszönhetően Gaudít a modernizmus egyik legkiemelkedőbb képviselőjének tartják.

Gaudí magánélete

A Sagrada Família tervezője különleges személyiség volt. Tanulmányai alatt még nagy gondot fordított megjelenésére, de később ez egyre kevésbé vált fontossá számára. Megjelenése szerény lett, és fokozatosan visszavonult a társadalmi élettől. Élete utolsó éveiben teljesen beköltözött a Sagrada Família építkezésére. Gaudí soha nem házasodott meg. Érdekes tény, hogy a Sagrada Família építkezésén az első elkészült épület egy iskolaépület volt, amelyet az építőmunkások gyermekeinek szántak.

Tragikus halál

Gaudí 73 évesen, egy barcelonai villamosbalesetben vesztette életét. Személyi iratok híján és rongyos ruházata miatt először koldusnak hitték. Csak a kórházban ismerte fel őt egy Sagrada Famíliához tartozó pap. Halála után „saját” templomában, a Sagrada Famíliában temették el.
Gaudí további híres alkotásai

A Sagrada Famílián kívül Gaudí számos más jelentős építészeti művet hozott létre, például:

Casa Vicens (1883–1888, Barcelona)
Palacio Güell (1886–1890, Barcelona)
Parque Güell (1900–1914, Barcelona)
Casa Batlló (1904–1906, Barcelona)
Casa Milà (1906–1910, Barcelona)
Cripta de la Colonia Güell (1908–1915, Colonia Güell)

Gaudí alkotásai ma is lenyűgözik a világ minden tájáról érkező látogatókat, és Barcelona jelképeivé váltak.

Kommentek