ÚTIKRITIKA.HU / Barcelona

Barcelona

Barcelona

Földrajz | Időjárás | Történelem | Manapság | Katalán nyelv és identitás | Helyi emberek | Turista etikett | Gasztronómia | Fotóegyveleg

M. Dávid fotója

Földrajz

• Barcelona mintegy 1500 kilométerre van Budapesttől, Spanyolország észak-keleti részén, a Földközi-tenger partján, Madridtól 500 kilométerre. Barcelona Katalónia fővárosa. Katalónia Spanyolország egyik autonóm közössége.
• Barcelonában 1,7 millióan élnek, a vonzáskörzettel együtt kb. 4,5 millióan. A város területe 101 négyzetkilométer (Budapest ötször nagyobb), és a népsűrűsége 16 ezer fő/négyzetkilométer. Barcelona az európai kontinens egyik legsűrűbben lakott városa. Barcelona a második legnagyobb spanyol város, Madrid után.
• Barcelonában katalánul (catalá) és spanyolul (castellano) beszélnek. A lakosság 95 százaléka ért katalánul, és 75 százalékuk aktívan beszéli ezt a nyelvet.
• Barcelona tengerparti részén a strandszakasz hossza kb. négy kilométer. A város tele van kis dombokkal, amitől nagyon szép a tájképe.

Időjárás és éghajlat

A Földközi-tenger partján fekvő városként Barcelonának mediterrán a klímája. A nyár közepén igen nagy a hőség és száraz a levegő. Szokványos kérdés, hogy mely hónapok az ideálisak Barcelona meglátogatására. Sokak szerint április, május és június a legkellemesebb, mert már kellően meleg van, és hangulatos, ahogy az emberek sok időt töltenek a szabadban. Ilyenkor nincs még hőség, kellemes az idő. Naná, hogy ilyenkor jön a legtöbb turista. Június végén egyre élénkebb az élet a strandokon, igaz a tengervíz azért még hideg a fürdéshez. Az átlagos nyári hőmérséklet 28 fok körül mozog. A legmelegebb hónapok a július és az augusztus. Ilyenkor némileg kellemetlenül magas a levegő páratartalma, jó viszont, hogy a tenger felől lágy fuvallatok jönnek. Júliusban, augusztusban napközben a helyiek a szabad idejükben inkább strandolnak, vagy az otthonaikba húzódnak vissza a hőség miatt. Esténként kellemes szintre hűl le a levegő és ilyenkor még inkább tele van emberekkel a város.

Szeptemberben és tán még októberben is a tenger hőmérséklete még elég magas ahhoz, hogy fürödni lehessen. Ezekben a hónapokban a levegő hőmérséklete 22-25 fok körüli. Novemberben is sok az olyan nap, amikor süt a nap, de gyakran vannak esők is. Az esők nem tartósak, inkább rövid, futó záporok. Este eléggé lehűl a levegő. A környező hegyek védik Barcelonát a Pireneusok felől érkező, a Katalóniát télen gyakran átjáró hideg szelektől. Így télen Barcelonában ritkán esik a nulla fok alá a hőmérő higanyszála. A téli átlagos hőmérséklet 13 fok körüli.

,, Barcelonában a legyező a kötelező nyári kellék,. Illetve mindig ott van a kis táskában, így egy túlfűtött teremben télen, egy forró tavaszi napon és egy fülledt buszon is elő lehet kapni bármikor. Sőt, mintha kötelező lenne, elő is kapják. Mikor Barcelonában tanítottam, minden nő legyezővel a kezében ücsörgött a teremben. Bár annyira nem ragadt rám, hogy azóta is legyen nálam legyező - és különbén is imádom a nagyon meleget - mégis jó szokásnak tartom." forrás

Történelem

Kétféle spanyol verzió is létezik arról, hogy ki és mikor alapította Barcelonát. Az egyik szerint Herkules alapította 400 évvel Róma létrejötte előtt. Egy másik legenda szerint a karthagói Hamilcar Barca (Hannibál papája) alapította a várost i.e. 3. században. Barca a családneve alapján Barcino-nak nevezte el a várost.

"Spanyolország megszületéséig, vagyis az aragóniai és kasztíliai királyságnak az úgynevezett katolikus királyok révén történt egyesülésig a katalán-aragóniai királyság a félsziget legjelentősebb keresztény állama volt. Hatalmuk kiterjedt az egész mediterráneumra, övék volt Szardínia, Nápoly stb. Aztán beolvadtak Spanyolországba, amelyen belül mindig az iparosodottabb, fejlettebb rész volt. Kulturálisan és nyelvileg azonban hátrányos helyzetbe kerültek a katalánok. Franco fasiszta diktatúrája alatt (1939-1975) a katalán nyelv lényegében be volt tiltva. Az új demokrácia teljes autonómiát adott nekik, saját kormányuk, rendőrségük van."

Manapság

• Katalóniában sok millióan vágynak a Spanyolországtól való függetlenedésre. Ezt táplálja az a vád is, hogy sokak szerint a spanyol központi kormány belerántja a válságba az országos átlagnál gazdagabb, jelentős autonómiát élvező Katalóniát. 2012 szeptemberében másfél millióan tüntettek békésen Barcelonában. A Katalónia téren felállítottak egy hatalmas feliratot, amin az állt, hogy ,,Katalónia lesz Európa következő független állama".
• Spanyolországban gazdasági válság van, a munkanélküliség átlagban 20 százalékos és a kormány súlyos megszorító intézkedéseket akar bevezetni. A katalánok viszont azt mondják, hogy az ő gazdasági helyzetük jobb az országos átlagnál és őket nem kellene sújtani a megszorításokkal. Hangsúlyozzák, hogy Katalónia többet ad a közösbe, mint amennyit kapnak az ország többi részétől.
• Katalónia gazdasága önmagában nagyobb, mint Portugáliáé, a spanyol gazdaság teljesítményének pedig az ötödét produkálják. A turizmusnak óriási jelentősége van Barcelona gazdálkodásában. A városi önkormányzat egymillió euróval dotálta a Vicky Cristina Barcelona című amerikai film létrehozását. Párizs, London és Róma után Barcelona a turisták által leglátogatottabb európai város. Simán lekörözik Madridot.
• A katalán nemzeti sérelmeket árnyalja (és gyengíti), hogy a lakosság fele spanyol bevándorló, akik különböző hullámokban (különösen az 50-es, 60-as években az építőiparba) elsősorban Andalúziából és Murciából kerültek az iparosodó Katalóniába. Ezek a bevándorlók végezték a nehéz és rosszul fizetett munkákat, épp úgy, ahogy most a latin-amerikaiak, afrikaiak, arabok, románok.
• Életszínvonal: Sok magyar turista szörnyülködik azon, hogy milyen drága Barcelona. Na de milyen drága a város az ott élőknek? Támpontként ennyi: egy szupermarket pénztárosa havi nettó 1000-1200 eurót keres, a középkereset (pl. ápolónő, gimnáziumi tanár, kishivatalnok) havi netto 1800-2000 eurót keres.

"A katalán fővárosban április-májustól hirtelen megszaporodnak a csavargók, jut belőlük a tengerpartra, Barcelona hegyére, a Montjuicra, csavargók koldulnak a város szimbólumának számító Sagrada Família székesegyháznál és a Placa Espanyán lévô városi bikaaréna tövében. Ez utóbbi helyen például fél tucat olyan ágyat számolunk meg, amelynek tulajdonosa békésen üldögél a verőfényes délutáni csúcsforgalomban. A nem hivatalos becslések szerint az országba körülbelül százezer csavargó van, akik nyáron a tehetősebb Észak–Spanyolországba próbálnak szerencsét, és csak a hideg közeledtével, október novemberben nyomulnak le ismét délre, egészen Cádizig, Malagáig, s még tovább Marokkóig. " forrás

---

,, Barcelona, kétségtelenül a világ egyik legvonzóbb turisztikai célpontja, ahova egész évben özönlenek a turisták, akik Gaudira, a tapasra, a Ramblara vagy a mediterrán életérzésre vágynak. Idén, a számítások szerint, közel 6%-kal nő majd az ide érkezők száma, ami azonban számos problémát is felvet, amit vagy kezelnek, vagy a város belefullad a turisták tömegébe.

Az utóbbi évek népszerűsége miatt nagyon sok barcelonai elköltözött a Ciutat Vella, Gràcia és a l'Eixample környékéről, mivel egyre élhetetlenebbé vált ez a rész a tömegek miatt, akik a várost szeretnék látni.

A metrókon ebből adódóan állandóan nagy a tömeg, az illegális utcai árusok sora miatt is alig lehet lépni néhol, az ingatlanokat külföldiek ezrei veszik, akik aztán a Airbnb és Homeaway szolgáltatások keretében, vagy illegálisan, adják ki a lakásokat. A zaj, a tömeg, az éjszakai tivornyák, és az élhetetlen belváros egyre több elégedetlenséget szül Barcelonán belül, ahol manapság mind több tüntetés zajlik ennek a nem kívánt folyamatnak a növekedése ellen.

A barcelonai városvezetés ennek kezelésére egy tervezetet dolgozott ki, amely szabályozza a mára kezelhetetlenné vált helyzetet, amelynek van már néhány jele idén is. A segwayek, biciklik, riksák például már ki vannak tiltva a tengerparti sétány közvetlen közeléből, az illegális árusítóhelyeket kezdik felszámolni, csakúgy, mint az illegális lakáskiadásokat, amiket komolyan ellenőriznek, s nem kis pénzzel büntetnek is.barcelonaarnya160712.jpgSzükség is van erre, különben a jelenlegi vonzereje éppen azért tűnik majd el Barcelonának, mert ezt az egészet a turizmus kellemetlen mellékhatásai rontanak majd le, márpedig, egy rossz nyári emlék miatt erre a csodaszép városra is rossz szájízzel gondolunk vissza..... " forrás

---

,, Barcelona Katalónia fővárosa, tehát az elsődleges hivatalos nyelvük a katalán, és csak azután a spanyol. Van már összehasonlítási alapom, jártam katalán (Mallorca) és spanyol (Madrid, Sevilla) nyelvterületen is. Ez főleg abban nyilvánul meg hogy a feliratok mindenhol 2 nyelven vannak - katalánul és spanyolul (repülőtéren angolul is), kevés olyan hellyel találkoztunk ahol csak katalánul volt valami kiírva (kávézóban vagy boltban). Tudhatjuk a hírekből hogy Katalónia függetlenséget akar és el akar szakadni Spanyolországtól. Ebből mi semmit nem láttunk, nem voltak zavargások, tüntetések, senki nem beszélt hozzánk csak katalánul. Az egyetlen megnyilvánulása a szeparatista mozgalomnak az volt hogy mindenütt sárga szalagok vannak (épületeken főleg, vagy bárhova odafestve), mellyel a lakosok a börtönbe került lázadó politikusokat támogatják, vagyis Katalónia függetlenségét (ezt a katalóniai spanyol barátom magyarázta el, mi nem tudtuk mit jelentenek).
- Ha viszont összehasonlítom Barcelonát Mallorcával a kettő teljesen más. Míg Mallorca tradicionális, zárkózott, hagyományőrző, tehát teljesen katalán, addig Barcelona egy nyitott kozmopolita nagyváros tele külföldiekkel, bevándorlókkal. Az emberek többsége akiket láttunk sötét bőrű volt (indiai, pakisztáni, török, afrikai, kínai stb), szinte minden kisebb szupermarket, szuvenírbolt az övék volt, vagy legalábbis ők dolgoztak ott, de sok kávézóban, étteremben, főleg gyorsétkezdében is.
- Az utcai árus is nagyon sok volt (szintén indiaiak, afrikaiak), akik leterítették a rongyukat és telerakták mindenfélével. Minden sarkon volt legalább kettő-három. Érdekes volt hogy sokan olyan négyszög alakú kendő szerű színes takarót árultak, amit kiragasztottak a betonra (de a fűre a parkban, sőt a homokra a strandon is!) egymás mellé sokat, ugy nézett ki mintha virágok lennének 😃 (ezt most láttam először). Mágneseket viszont megéri venni tőlük, mert sokkal olcsóbb mint boltban, és ott is csak ugyanaz van...(2019)" forrás

Katalán nyelv és identitás

"Barcelonában két hivatalos nyelv létezik egymás mellett: a katalán és a kasztíliai (spanyol, vagy castellano). Sokan azt hiszik tévesen, hogy a katalán egy spanyol dialektus, pedig valójában egy önálló nyelv, amely az újlatin nyelvek csoportjához tartozik. Legközelebbi rokona az okcitán (provanszál) nyelv. A katalán nyelvben sok a francia nyelvből való jövevényszó. A spanyol és a katalán persze rokonnyelv. Katalóniában a hatóságok, egyetemek, hivatalos intézmények döntően a katalán nyelvet használják. Tény, hogy a 20. század egyes évtizedeiben sokan költöztek ide egyéb spanyolországi területekről és ők, a spanyolt beszélik anyanyelvükként. Egyes nem hivatalos becslések szerint a katalánok 45 százaléka a magánéletében spanyolt beszél. Minden katalán tud spanyolul. A spanyolok viszont nem értik a katalánt, bármennyire is bizonygatják ezt közülük többen.

A katalán autonóm kormányzószerv jelentős pénzügyi támogatást nyújt a katalán nyelv használatának támogatása érdekében. Például a katalán nyelvű sajtótermékek létfontosságú szubvenciókat kapnak. Állítólag a nagyobb katalán cégek pénzügyi támogatást kapnak cserébe azért, hogy termékeiket kiemelten katalán nyelven hirdessék. A kiírásokban nyelvi keveredések vannak, amelyek miatt praktikus, ha az ember mind katalánul, mind spanyolul ért. A katalán nyelvhez való ragaszkodás és a katalán nemzeti önazonosság kihangsúlyozása mögött történelmi magyarázatok állnak. A Franco diktatúra hosszú évei alatt (1939-1973) mind a katalán nyelvet, mind a katalánok önrendelkezési igényeit elnyomták, tiltották. A katalánok azt vallják, hogy a nyelvük valójában rehabilitálást, konszolidációt igényel, és ezért van szükség a pozitív diszkriminációra az érdekében. Problémát az vet fel, hogy a nemzetközi érintkezésekben, a kommunikációban a katalán hasznosságban aligha képes felvenni a versenyt a castellano-val, azaz a spanyollal.

Katalónia 1979 óta rendelkezik önkormányzattal. A spanyol alkotmány úgy fogalmaz, hogy a katalán a spanyol nemzeten belüli nemzetiség. A katalánok viszont Katalóniát a spanyol államon belüli nemzetnek tekintik. A katalánok nem érzik magukat spanyolnak, sem a nyelvük, sem a tradícióik, sem a történelmük miatt. Kicsi a valószínűsége, hogy Katalónia autonóm törekvései elvezetnének a Spanyolországból való kiváláshoz. A katalánok jellemzően pragmatikusak és tisztában vannak azzal, hogy a függetlenedésnek akkor is nagy hátrányai lennének, ha területük gazdaságilag fejlettebb, mint a legtöbb más spanyol régió. A katalán nemzeti identitás hangsúlyozásának van hétköznapi és politikai vetülete. A katalán emberek többsége számára rendkívül fontos a nemzeti identitásuk elmélyítése, és ebben sok az emocionális tényező. A katalán politikusok egy része pedig, nyilvánvalóan él azzal a lehetőséggel, hogy a nemzeti érzéseket manipulálva játssza el saját kis politikai játszmáit. Na de hát ez máshol a világon is így van a politika színterén. Nehéz kívülállónak eligazodni abban, hogy például a nyelvhasználat kérdésében mik a katalán hétköznapi emberek valós, gyakorlatias igényei és mi azok, amiket a politikusok rájuk erőltetnek törvények, szabályok formájában.

A katalán-spanyol problematika roppant ellentmondásos. A katalánok közül sokan nem győzik hangsúlyozni azt, hogy ők nem spanyolok. Ha Bajnokok Ligájában a Real Madrid játszik valamelyik külföldi csapattal, a Barcelona drukkerei képesek a spanyol csapat ellen szurkolni. Ugyanakkor Katalóniában a három legnagyobb példányszámban eladott napilap közül az első kettő spanyolul íródik. Az orvosi recepteket is spanyolul nyomják ki." (János) forrás

---

"A Magyarországon Katalóniáról és a katalánokról - elsősorban zászlóshajójuknak, Barcelonának köszönhetően - élő kép a szimpatikus, liberális, barátságos népé, amelyik aztán igazán tud élni, hatalmasakat eszik és hajnalig mulat. Az utóbbi speciel igaz, de aki ebből valamiféle szabadelvűségre és lazaságra következtet, az biztos azt is gondolja, hogy a droglegalizáló hollandoknál nincs jobb arc a világon. A helyzet azonban az, hogy akárcsak a coffeeshopokat megtűrő hollandok, a hajnali hatig a város közepén nyitva tartó szórakozóhelyeket és Európa messze legmagasabb zajszennyezési értékeit elviselő barcelonaiakat sem valamiféle magasztos eszme vezérli, hanem másodsorban a racionalitás, elsősorban a pénztárcájuk. Ha a fél világ ide jár enni és bulizni, hadd tegye, és inkább mi húzzunk belőle pénzt, mint a büdös francóisták.

Barcelona és a katalánok liberalizmusa - ha egyáltalán valaha létezett - ma nincs sehol. A Franco-rezsim alatt még szimpatikus, kicsit balos, kicsit nacionalista közhangulat mára totális idiotizmusba csapott át, Països Catalansal, katalán nemzeti fociválogatottal és a francóista .es domainnév helyett a .cat-ért küzdő futóbolondokkal. A katalánok makacskodása ráadásul azt is eredményezte, hogy ma már Spanyolországon belül olyan ál-kisebbségek is kollektív nemzeti jogokat követelnek, mint az andalúz vagy a kanári-szigeteki. A hadsereg bevetése mindjárt nem is tűnik olyan aljas, francóista ötletnek." forrás

Helyi emberek

"A katalánok magukat tartják az ibériai félsziget (pláne Spanyolország) legeurópaibb népének. Az ibériai félsziget többi lakóihoz képest magukat dolgosabbaknak, civilizáltabbaknak, szervezettebbeknek, kozmopolitábbnak gondolják. Szerintem ebben igazuk is van. Megkülönbözteti őket a többiektől az is, hogy ők a katalán mellett automatikusan egy második nyelvet (a spanyolt) is beszélik. A katalánok nagyon hagyománytisztelők, őrzik a tradíciókat, tartják az ünnepeiket. Legfőbb értéknek a "seny"-t tartják, ami úgy fordítható, hogy a józan ész avagy gyakorlatiasság. Szóval nem őrült spanyolok. A városokban alapvetően kereskedő, vidéken kis- középgazda nép." (az évtizedek óta Barcelonában élő Misi)

---

"A spanyol-katalán ellentéttől függetlenül, nem vették rossz néven, ha valaki spanyolul (castellano) érdeklődött vagy kért útbaigazítást, készségesen válaszoltak és segítettek. (Érdekességképpen: egyik kubai ismerősömmel esett meg, hogy amikor tökéletes spanyol tudással kérdezett valamit kevesebbre ment, mint mikor kubai akcentussal próbálkozott.) Angolul nagyon rosszul beszélnek, de meg lehet értetni magunkat a nagyobb nevezetességek környékén, az eldugottabb helyeken ne számítsunk ilyesfajta segítségre. Általában az jellemző a katalánokra, mint a spanyolokra, nagyon büszkék és ragaszkodnak a hagyományaikhoz, szokásaikhoz. Sok a jól öltözött, márkás holmikat viselő helyi, még a metrón is jó körbenézni, mert tényleg kevés az igénytelen ember. Szimpatikus volt a sport iránti szeretetük, a tengerparti sétányon külön sáv van kialakítva a biciklivel, görkorival, gördeszkával közlekedőknek. Sokan még a belvárosban is futva közlekednek." (Orsi)

Turista etikett

1. Ha bármilyen szinten tudunk spanyolul és azt Barcelonában boltban vagy máshol használni is akarjuk, akkor számoljunk azzal a ritka eshetőséggel is, hogy a katalán eladó nem fog spanyolul válaszolni, jóllehet teljes biztonsággal folyékonyan tud beszélni az országa hivatalos nyelvén. Az is előfordulhat ilyenkor, hogy angolul próbálkozunk és akkor már hajlandó spanyolul válaszolni. A mély nemzeti öntudatú katalán kevésbé ragaszkodik a vevő katalán nyelvi tudásához, ha nyilvánvaló számára, hogy turistával van dolga, nem ott élővel.

,, A katalánok védelmére keljek,szerintem egyáltalán nem igaz az a pont,miszerint ha spanyolul szólnak hozzájuk nem szólalnak meg csak katalánul. Valóban nagyonis jelenlévő téma a függetlenség, de ez nagyon nagyon ritkán jár ilyen szélsőséges viselkedéssel." (Laura)

1. Ha alkalmunk nyílik beszédbe elegyedni öntudatos katalánokkal, vegyük figyelembe, hogy ők nem tekintik magukat spanyolnak, és nem azonosulnak olyan tipikusan spanyol dolgokkal, mint például a flamenco vagy bikaviadal. 2012. január óta be is tiltották a bikaviadalokat. Nem arról van szó, hogy minden katalán bősz szeparatista, de nem örülnek neki, ha a turistának fogalma sincs a spanyolok és a katalánok közötti különbségekről.
2. A borravalózás vonatkozásában a legmegfelelőbb megállapítás ez: Lehet, de nem kell. Ha elégedettek vagyunk a taxissal, akkor kb. 10 százalékkal megtoldhatjuk a viteldíjat. A bárokban, éttermekben a helyiek legfeljebb kerekítenek az összegen, igazán borravalót csak a menőbb éttermekben várnak el. Általában véve felesleges 5 százaléknál több borravalót adni, mert a legtöbb helyen egyáltalán nem várják el, hogy plusz pént adjunk.
3. Ha el akarunk bűvölni egy katalánt, akkor érdemes neki magasztalni a Barcelona foci csapatát, a bárszát. Vagy: meg lehet tanulni azt, hogy legyen szíves, azaz Si us plau, így ejtendő: szisz plau.
4. Barcelonában a hatóságok rossz szemmel nézik az utcai piálást, erre legyünk tekintettel.
5. Barcelonában a templomok látogatásakor a hölgyek kerüljék a lenge, ledér öltözéket. Jóllehet Barcelona tengerparti város, de nem üdülőhely, azaz ne járkáljunk fürdőruhában az utcákon, még a part közelében sem.

Gasztronómia

A katalánok mélyen meg vannak győződve arról, hogy Spanyolországban az övéké a legjobb konyha. (Igaz a baszkok is ezt gondolják a sajátjukról.) Katalónia tájképe elég változatos, és ennek köszönhetően nagy a választék húsokból, szárnyasokból, gyümölcsökből, zöldségekből, vadhúsokból, friss halakból, tenger gyümölcseiből. A katalán konyha a sok jó minőségű, friss alapanyagot ízletes módon, sokszor elég szokatlan recept szerint kombinálja. Például egy ételben párosít marhahúst és tenger gyümölcseit, szárnyas húst gyümölcsökkel, vagy halat dióval. Sajnos az igazán hiteles katalán konyha kipróbálása sokba kerül. A turisták sokszor a silány, szokványos turista menükkel laknak jól, az igazi gasztronómiai élmények elmaradnak.

A katalán konyha egyik titka a halakhoz, húsokhoz használt szószokban rejlik. Ötféle szósz játsza a főszerepet: sofregit (pirított hagyma, paradicsom, fokhagyma), samfaina vagy chanfaina (sofregit vörös borssal és padlizsánnal vagy cukkinivel), picada (mandula fokhagymával, petrezselyemmel, píniamaggal vagy mogyoróval és kenyérmorzsával), allioli (fokhagyma olívaolajjal, gyakran tojássárgája hozzáadásával, hogy a szósz némileg majonézes jelleget öltsön) és romesco (mandula, paradicsom, olívaolaj, fokhagyma és ecet). Ezeket a szószokat gyakran saláta dresszingként is bevetik. A katalánok többnyire nem kennek vajat a kenyérre, jobban kedvelik a pa amb tomaquet-et, ez pirított kenyérszelet, amire érett paradicsomot dörzsölnek és az egészre jön minőségi olaj és kevéske só. A katalán specialitások közül említésre méltó még az oca (kacsa), a canalons (a canelloni katalán verziója) és a vadgombák, amiket a helyiek ősszel szednek az erdőkben. Többféle vargányájuk van, a kedvenc a nagy rovellon.

Barcelonában a vezetékes víz (aigua de l’aixeta/augua del grifo) élvezhetetlen, ezért az emberek többnyire ásványvizet (aigua/agua mineral) isznak. Rengeteg márka van, buborékos (sense/sin gas) és buborékmentes (amb/con gas). A másfél literes ásványvíz a szupermarketekben többnyire a 60 cent körüli árban kaphatók. A belvárosban és az egyéb turistás helyeken elkérnek akár 1,40 eurót is.

A spanyol kávé erős és kicsit keserű. A café amb llet/café con leche, amit csak reggelire isznak, fele kávéból és fele forralt tejből áll. A magyar nyilván kisebb adag kávét preferál, ez a cafe en got/en vaso, sőt inkább eszpresszót, ami a cafe solo, kis tejjel pedig café tallat/cortado. A koffeinmenetes kávé neve descafeinat/descafeinado. A katalánok nem igazán isznak teát, ha igen, akkor feketét. A narancslé neve taronja/zumo de naranja. Ha frissen facsart narancslére vágyunk, akkor keresni kell a natural kiírást, vagy ezt a szót kell hangsúlyozni. Az üdítőitalok neve refrescos, vannak nemzetközi de helyi márkák (pl. Kas) is. A batut/batido a turmixital.

A katalánoknál az étkezésekhez bort illik fogyasztani. A spanyol bor erős a napsütéses klíma okán. A fehér bor a blanc/blanco, a vörös a negre/tinto, a rozé a rosat/rosado. A szupermarketekben már 5 euróért is lehet kapni tűrhető üveges bort. Az éttermekben persze sokkal többe kerül. Ha megelégszünk valami egyszerű borral, akkor asztali bort kell kérni: vi de taula/vino de mesa. 2 euró körül van, de sok közülük elég silány.
Katalóniában jobbak a fehérborok, mint a vörösek. Büszkék a finoman gyöngyöző pezsgőjükre (cava). A bárokban, éttermekben lehet pohárnyi bort kapni. Ebédhez és vacsorához gyakran rendelnek fél/egy liternyi házi bort (a vi/vino de la casa).

A sör katalánul cervesa, spanyolul cerveza, de a csapolt sört canya néven kell kérni. A nagyobb sörnek (kb. 300 ml) a neve turbo. Ha csak cerveza-t mond az ember, akkor pohár sört hoznak ki. A helyi sörök közül a legismertebbek az Estrella Damm és a San Miguel.

Mindenképpen érdemes kipróbálni a Katalán konyha remekeit:

• a Samfaina egy paradicsomos padlizsán és cukkini ragu,
• a Suquet általában tőkehalból készül jó sok fokhagymával, hagymával és paprikával,
• a Fideua pedig leginkább egy rizs helyett tésztával készült paellához hasonlít,
• az édesség műfajban pedig hol máshol kóstolja meg az ember a Crema Catalana-t, mint katalán földön?

"Ezt ritkán szokták nekem elhinni azok, akik nem töltöttek több időt Spanyolországban, de a kaja jóindulattal is középszar. Bennem is az élt, hogy mediterrán konyha, érett paradicsomok, ízes paellák és mindenféle tengeri herkentyű vár majd, de csalódnom kellett. Tengeri herkentyű van meg paradicsom is, de nekem úgy tűnik, a spanyol gasztronómia a fritőzre és az olívaolajra alapozta létét. Mindent bő olajban sütnek ki, tényleg mindent. Ott halványodott el az utolsó reménysugár is bennem, amikor egy főzőműsorban a minimalista konyhában a mesterszakács egy vastagabb szelet bacont sütött ki három ujjnyi olívaolajban. A legrosszabb mégis az volt, hogy több, mint fél évembe telt, hogy tálaljak egy olyan pékséget, ahol stabilan – ugyan aranyárban – de friss (hűtőben tárolandó) és nem fura ízű tartós tejet árultak." forrás

---

,, Mivel Katalónia a Földközi-tenger partján helyezkedik el, konyhaművészete változatosabbnál változatosabb összetevőkkel büszkélkedik, és elképesztően fantáziadús végeredményeket produkál. A tengeri élőlények, a paradicsom, a pirospaprika, a padlizsán, a gomba és az articsóka csak pár gyöngyszemei az itt fellelhető alapanyagoknak.

Természetesen, a katalán szakácsművészetet erősen befolyásolja a spanyol és a francia konyha. Tehát, ha egy gyors összefoglalót kellene tartanom, azt mondanám, hogy az asztalról nem hiányozhat a vörös hús, tengeri élőlények, csirke, friss gyümölcsök, zöldségek és a diófélék.

Ha mélyebbre szeretnénk ásni, akkor tudnotok kell, hogy a sonka (pernil) és a sajt (formatge) az itteni étkezés állócsillagai. Ezenkívül sok fajta kolbásszal találkozhattok, amelyek alapja a sertéshús (például a botifarra).

A burgonya mellett a rizs is nagyon elterjedt. Az arrós a la cassola vagy az arrós a la catalana a spanyol paella katalán változata, amelyet cserépedényben főznek, sáfrány nélkül.

Másik különlegesség a fideuá: ez a paellahoz hasonló étel, amiben a rizst metélt tészta helyettesíti.

A katalán coca (ejtsd: koka) leginkább lepényre vagy pizzára hasonlít. Létezik sós és édes változata is.

A tapas eredetileg nem Katalóniából származik, de az évtizedek alatt az itteni konyha részévé vált. Azért, hogy átláthatóbb képet kapjatok a gasztronómiáról, bemutatok pár tradicionális ételt. " forrás

Fotóegyveleg

M. Dávid fotója

Április második hete - V. Jancsi fotója

Vissza az elejére

Kommentek