ÚTIKRITIKA.HU / Belgium

A magyar állampolgár amennyiben balesetet szenved, vagy megbetegedés miatt sürgősségi egészségügyi ellátásra szorul - a belga állampolgárokkal azonos feltételek mellett kap ellátást Belgiumban. Mindennek azonban feltétele, hogy az utazó rendelkezzen az Európai Egészségbiztosítási Kártyával. A Kártyáról, valamint a Belgiumban történő ellátás kifizetéséről, annak menetéről és mértékéről a www.oep.hu honlapon az „Egészségbiztosítási ellátások az EU-ban” címszó alatt található bővebb információ, illetve érdemes konzultálni az OEP Nemzetközi és Európai Integrációs Főosztályával.

Nyomatékosan javasoljuk, hogy a Belgiumba utazó turista kössön mindenre kiterjedő utas és balesetbiztosítást, mert a sürgősségi betegellátáson kívül eső orvosi, kórházi szolgáltatás díja rendkívül magas, illetve az utas- és balesetbiztosítások más jellegű károkat is lefednek (pl. elveszett poggyász stb.).

A belgiumi utazáshoz mindenképpen tanácsoljuk utasbiztosítást kötni. Ezen a linken - a honlapunk jóvoltából - kedvező árú ajánlatot lehet kapni.

Ha nem talál közvécét, a legtöbb kávézó, étterem és bár mosdóját használhatja egy kis fogyasztásért cserébe. A vásárlóként általában ingyen használhatja a hely mosdóját, de a turisták gyakran úgy érzik, illik valamit rendelni cserébe.

Sokan állítják, hogy Belgiumban ihatatlan a csapvíz, de ez így azért nem igaz. Az viszont tényleg tény, hogy az ország szinte teljes területén rendkívül kemény a víz. Nem véletlen, hogy a boltokban óriási mennyiségben fogy a palackozott víz, a választék pedig szinte végtelen. Brüsszelben, amikor Uccle városrészben laktunk, gond nélkül ittuk a vizet. Hoeilaart-ban vegyes tapasztalataink voltak, ott inkább a boltit választottuk. Amikor Overijse-be költöztünk, már muszáj volt palackos vizet venni, mert a csapvíznek kellemetlen szaga volt, és egyszerűen nem estünk neki jó szívvel. Mostani lakóhelyünkön viszont éppen ellenkező a helyzet: itt kifejezetten finom, jó ízű a víz.

Közlekedés

Vasúttal

Praktikus dolog, hogy a brüsszeli pályaudvarok forgalmi összeköttetésben állnak egymással és így jól kombinálhatók vidékre utazások esetén. Brugge-be és Antwerpenbe a Midi pályaudvarról mennek közvetlen járatok. Érdemes dátumra és időpontra keresni, kicsit az időpontok közti játszással. A hétvégi vonatok Brugge-be például eleve kedvezményesek, nehezbb is rájuk helyet találni.

Autóval

A sebességkorlátozást szigorúan ellenőrzik és a szabályokat bü

ntetik. Szinte minden közlekedési lámpán van kamera.

A megengedett maximális sebességkorlátok:

Autópályán 120 km/óra
Autóúton 90 km/óra
Városban, lakott területen 50 km/óra

Lakott területeken, főként a városközpontokban, gyalogos övezetekben, illetve oktatási intézmények környékén, sok helyen 30 km/óra a megengedett haladási sebesség, amire külön közlekedési táblák figyelmeztetnek. A körforgalomban haladónak – eltérő közúti jelzőtábla hiányában - előnye van, a jobbkéz-szabály is általánosan követendő. Szigorúan ellenőrzik és büntetik a megállási és parkolási tilalmat, illetve a parkolási díj "elbliccelését". A gépkocsit elszállítják, a büntetést külföldről is behajtják. Az elvontatott, vagy kerékbilincses jármű csak a vontatás és a bírság összegének kifizetése után váltható ki.

A gépjármű vezetése elvben megengedett kis mennyiségű alkohol fogyasztása mellett (egy pohár bor vagy sör). A megengedett véralkoholszint 0,5 ezrelék (0,22 mg/l), azonban a friss jogosítvánnyal rendelkezők (két éven belül letett vezetői vizsga) és tehergépjárművet vezetők esetén ez az értékhatár 0,2 ezrelék (0,088 mg/l). Ugyanakkor, baleset bekövetkezése esetén, még a csekély kimutatott mennyiség is hátrányt okoz, ezért mindenképpen az alkoholmentes vezetés elvének követését javasoljuk.

A rutin közúti ellenőrzések során szigorúan ellenőrzik a külföldi rendszámmal történő közlekedés jogosultságát. A nem megfelelő rendszámmal történő közlekedés szankcionálása történhet a bírság kirovása mellett az autó helyszínen történő visszatartásával vagy elvontatásával, amelyet csak a belga rendszám kiváltását követően adnak vissza.

Az alábbi szöveg csak azoknak érdekes, akik Belgiumban autót fognak vezetni:

Az utak állapotára sokan panaszkodnak, és van is benne igazság. A gond gyökere valószínűleg ott kezdődött, hogy régen enyhébb telek voltak, majd hirtelen jöttek a havas, fagyos időszakok. Az akkori aszfalt nem bírta a rengeteg sózást, a napokig, néha hetekig tartó jégpáncélt, és a -10 fok körüli hideget. Az eredmény: az útburkolat egyszerűen felpattogott. Ma már jobb a helyzet, az autópályák és a főbb utak többsége rendben van, de a lakóövezetekben a folyamatos toldozás-foldozás sokszor hepehupás végeredményt hoz. Télen különösen figyelni kell, mert bármikor belefuthatunk egy komolyabb kátyúba. Azért ez még nem ok arra, hogy bárki lemondjon egy belga utazásról.

A vezetési stílus viszont elsőre tényleg életveszélyesnek tűnhet. Egy Angliában élő baráti család mesélte, hogy minden alkalommal fellélegeznek, amikor végre elhagyják Belgiumot, annyira feszültnek érzik itt a közlekedést. Én is emlékszem, amikor kijöttünk: hónapokig nem volt autónk, csak figyeltem a forgalmat, és komolyan mondtam, hogy ebbe én nem merek belekezdeni. Aztán mégis vettünk autót, és délelőttönként gyakoroltam, amikor már csendesebb volt a forgalom. Ha akkor nem szánom rá magam, ma is félnék vezetni.

A flamandok és a vallonok között is érezhető különbség. Flandriában a stoptábla valóban számít, meg is állnak, míg Vallóniában sokszor mintha észre sem vennék. Néha olyan, mintha "irányjelzőmentes napokat" tartanának: kiállnak a főút közepére, index nélkül, és csak találgatni lehet, merre akarnak fordulni. Mégis, az előzékenységet sokszor megtapasztalom: remekül működik náluk a cipzár-elv, és gyakran beengedik az embert, ha ki akar kanyarodni. De igaz, hogy ha sávot akar váltani az ember, és nem dugja ki kissé erélyesen az autó orrát, akkor könnyen ott ragadhat a sávban.

Ami igazán bosszantó, az a lassúság. Néha olyan csigatempóban haladnak, hogy rendőrnek kell kopogtatnia a motorháztetőn, hogy mozduljanak már. A lámpánál is előfordul, hogy kettő-három autó is átmehetne, mire az első végre rászánja magát az indulásra. Gyakori az is, hogy valaki hirtelen lehúzódik, kiteszi a vészvillogót, és kiszáll, mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga. A dupla sávos kanyarodásnál pedig komoly figyelem kell, mert sokan képtelenek tartani a sávjukat, és simán átkacsáznak a másikba. Ha rádudálsz, értetlenül néznek, majd gázt adnak és elhúznak.

Összességében azt mondanám, hogy a belga közlekedés nem könnyű terep, és tényleg rémisztő lehet annak, aki csak rövid időt tölt itt. De ha az ember beletanul, felismeri az előzékenyebb oldalt is: nem villognak rád állandóan, nem akarnak mindenáron letolni az útról, és sokszor segítőkészek. Csak hát a kátyúk, a száguldozók és a csigalassúság furcsa elegye néha próbára teszi az idegeket.

A belgák szinte mindenhová autóval mennek, és olyan benyomást keltenek, mintha az autóban ülőnek mindig elsőbbsége lenne a gyalogossal szemben. A zebránál ritkán állnak meg önszántukból, legfeljebb akkor, ha a közlekedési lámpa erre kényszeríti őket. Az első napokban ez elég szokatlan és bosszantó lehet annak, aki olyan helyről érkezik, ahol a gyalogost automatikusan átengedik. Idővel azonban megtanulja az ember, hogy itt más a ritmus, és a gyalogosnak kell alkalmazkodnia. A helyieknek ez teljesen természetes, ők tudják, mikor érdemes megindulni, és mikor jobb kivárni. Ha az ember elfogadja ezt a közlekedési logikát, már nem is tűnik annyira nyomasztónak, inkább sajátos szabályrendszerként fogja fel, amelyhez hozzá lehet szokni.

Belgiumban az autópályák teljes hálózata ingyenesen használható. Ami különösen feltűnt, hogy az utak hosszú szakaszain folyamatos és sűrűn elhelyezett közvilágítás működik. Számos szélerőművet is láttunk, ami arra utal, hogy komolyan veszik az energiahatékonyságot és az alternatív források hasznosítását. Az autópályákon a megengedett legnagyobb sebesség 120 km/h, a kihelyezett traffipaxokra pedig figyelmeztető táblák hívják fel a figyelmet. A táj sokszor emlékeztetett bennünket Magyarországra, így nem volt erős az érzés, hogy teljesen idegen környezetben járnánk.

2025-ben is változatlan a helyzet: az autópályák továbbra is díjmentesen használhatók, ami kényelmessé teszi az országon belüli közlekedést. A közvilágítás ma már energiatakarékos LED-rendszerrel működik, részben nap- és szélenergia segítségével. Az autópályák állapota általában jó, de a forgalom gyakran sűrű, különösen Brüsszel és Antwerpen környékén, ezért a 120 km/h sokszor inkább elméleti lehetőség, mint valódi sebesség.

Érdekesség: Belgium a világon a harmadik helyen van (Hollandia és japán után) a négyzetkilométerre jutó járművek számát illetően. Belgium viszont a világelső a közutak és vasútvonalak sűrűsége tekintetében.

A bérautót tele tankkal kellett leadnunk, ezért a reptér mellett álltunk meg egy Q8 kútnál. Meglepve vettük észre, hogy a kútfej számlálója nem nullázódik. Bementem, és megkérdeztem az eladónőt, mit kell tennünk. A válasza rövid és határozott volt: „Pay first!”. Kissé értetlenül tértem vissza a kocsihoz: hogyan fizessünk előre, ha egyszer fogalmunk sincs, mennyi lesz a végösszeg, hiszen tele szeretnénk tankolni?

Ekkor egy fiatal srác lépett mellénk, láthatóan civilben, nem a személyzet tagjaként. Franciául próbált megszólítani bennünket, mi pedig visszakérdeztünk: „English?”. Nem, angolul nem beszélt. Magyaráztuk a helyzetünket, mire egyszer csak elmosolyodott, és magyarul kérdezte: „Nem magyarok vagytok véletlenül?”. Meglepetten és örömmel vágtuk rá mindketten: „De!”. Mint kiderült, hallotta, hogy magyarul szóltam a társamhoz, és ezért sietett segíteni.

Ő magyarázta el, hogy először a bankkártyát kell behelyezni a terminálba, majd PIN kóddal azonosítani magunkat. A rendszer így engedélyezi a tankolást, és a tényleges összeget csak utólag vonja le a számláról. A végén kérhetünk róla bizonylatot is. Akkoriban még új élmény volt számunkra ez a megoldás, de be kellett látnunk: kifejezetten praktikus és gyors módszer a tankoláshoz.

2025-re ez a rendszer Belgiumban már szinte minden nagyobb benzinkúton bevett gyakorlat lett: a készpénzes fizetés ritka, a kártyás előzetes engedélyezés viszont általános, így a tankolás gördülékenyen, önkiszolgáló módon zajlik.

Étkezés

Egyszerűbb étkezdékben 20-25 euróért két fő jól lakhat. A belgák imádják a hasábburgonyájukat, a Pommes-frittes-t, Brüsszelben sok utcasarkon és téren állnak hasábburgonyás bódék. Sokféle szószt adnak hozzá: klasszikus majonézek, tartármártások, érdekes egyéb mártások. Szinte mindegyiket érdemes kipróbálni. A hasábburgonyás elárusító bódéknak különböző, de nem túl eltérően hangzó neveik vannak. A flamandok által használt elnevezések: frituur, frietkraam, frietkar, frietkot. A vallonok ezeket a neveket használják: friture, baraque à frites vagy friterie. A fritkot a legelterjedtebb elnevezés. A sör témájáról részletesebben lehet olvasni a gasztronómia alfejezetünkben.

Belgiumban a fejlett világban példátlan módon ellenálltak a McDonald's hálózatnak. Alig-alig látni mekit.

Brüsszel belvárosában az úgynevezett „Ízek utcája” igazi turistamágnes, ahol egymást érik a hangulatos éttermek. Akkor is érdemes végigsétálni rajta, ha valaki nem ül be vacsorázni, mert a jégágyon kínált tengeri herkentyűk látványa és az utcát betöltő pezsgés önmagában is élményt ad. Aki viszont leül egy asztalhoz, annak szinte kötelező megkóstolnia a frissen párolt kagylót belga sültkrumplival. A teraszok télen is hívogatók, hiszen fűtik őket, a belső terekben pedig kandalló teremt otthonos hangulatot. Ez Brüsszel egyik legcsábítóbb része, ahol minden alkalommal egy epres-tejszínes waffel teszi fel nálam a pontot az i-re – nélküle elképzelhetetlen lenne számomra egy brüsszeli látogatás. Ugyanígy kihagyhatatlan a hasábburgonya is, amelynek különlegessége a speciális sütési technikában rejlik: kívül aranybarnán ropog, belül viszont szinte krémesen puha marad. A sörrajongók valószínűleg itt folytatnák a mondatot, több száz fajta belga sört emlegetve, de engem ez sosem vonzott igazán.

A waffel – vagyis a belga gofri – azonban minden édesszájút rabul ejt. A klasszikus ízek mellett fagylaltos, banános, epres vagy mindent bele változatok várják: banán, eper, tejszínhab, csokiöntet halmozva. A trükk csak az, hogy miként lehet mindezt az utcán állva szépen elfogyasztani. Röviden: sehogy. Előbb-utóbb a feltét egy része a ruhán vagy a járdán landol. De épp ez adja a báját.

A belga sörvilág szintén külön világ. A hétköznapi választás sokaknál a Jupiler, amely könnyű, 5 százalék körüli alkoholtartalmával kíséri a baráti beszélgetéseket. Ha azonban valódi különlegességet akarunk, érdemes mélyebbre nyúlni a pénztárcába. Egy 0,75 literes Tripel Karmeliet például olyan apátsági sör, amely fűszeres-édes ízével pillanatok alatt magával ragad. Erősebb, 8 százalék feletti alkoholtartalma miatt gyorsan jókedvre deríti az embert – akár úgy is, ha négyen osztoznak egy palackon.

És végül a csokoládé: Belgium a csokirajongók Mekkája. Az igazi belga csokoládékat ma is tiszta kakaóvaj felhasználásával készítik, gyakran apró műhelyekben, ahol a chocolatier mesterek frissen árulják alkotásaikat. Nem ipari tömegtermék, hanem élmény, amelynek minőségét és gondosságát minden falatban érezni lehet.

Vásárlás és árak

A speciális csokiboltokban egy kiló csoki ára 30 euró körül van. Ez persze drága, de a minőség is csúcs. Ismertebb márkák: a Leonidas és a Neuhaus. A boltokban persze kaphatók olcsó táblás csokoládék is. Az üzletláncok saját márkái sem feltétlenül silányak.

Belgium világelső a készpénz nélküli vásárlás arányát tekintve.

"Sör, csokoládé és csipke itt minden mennyiségben kapható. Hihetetlen a választék sörökből, korsókból és poharakból, de ne feledkezzünk meg a Pisilő Kisfiú alakú dugóhúzókról sem (gondolom, mindenki maga elé tudja képzelni). ;) A kagyló formájú pralinénak nincs párja. Ezekből minél többet veszünk, annál kedvezőbb az ár. De elkészíthetjük a saját bonbon összeállításunkat is. A csipkével viszont vigyázzunk! Mindig ellenőrizzük, hogy szerepel-e a címkén, hogy „Made in Belgium”, mert szemrebbenés nélkül eladják a Kínában készült terítőket is ugyan azon az áron, pedig egyáltalán nem olcsó egy ilyen csipkecsoda." (Gerda)

Szórakozás

Spirito Brussels egy egykori templom, amelyet a belga dizájner, Marc Janssen átalakított egy modern klubra. A templom az 1870-es években épült, és eredetileg az ortodox egyházhoz tartozott. Az épületet a 2000-es évek elején vásárolta meg Janssen, aki egy kreatív és modern belső teret hozott létre.

Az épületet teljesen felújították, de a klasszikus stílusú homlokzat és az eredeti belső kőarchitektúra megmaradt. A belső tér azonban teljesen átalakult, és ma modern klubként működik. A belső térben modern elemek, mint például a LED-fények, a modern bútorok és az egyszerű vonalak dominálnak.

A Spirito egy különleges hely Brüsszelben, ahol a modern dizájn és az építészet egyesül. Az épületnek egyedi hangulata van, és lehetőséget nyújt a látogatóknak, hogy egy modern klubban bulizzanak egy olyan helyen, amelynek történelmi jelentősége van. A klubban számos különböző programot tartanak, beleértve koncerteket, DJ-ket és más zenei eseményeket.

Közbiztonság

A legtöbb közbiztonsági probléma Brüsszelben van. Az ezzel kapcsolatos fontos tanácsokat a Brüsszel fejezet közbiztonság alfejezetében alaposan részletezzük!

A lopások sajnos valós veszélyt jelentenek. Nekünk eddig szerencsére nem volt komoly részünk benne, bár egyszer a fiam, Dávid épp velem beszélt, amikor valaki hátulról kikapta a telefont a kezéből és rohanni kezdett vele. Csakhogy Dávid sem az a könnyen hagyja magát típus: utánaeredt, a tolvaj kapott egy sallert, a telefon pedig visszakerült. Többen is látták, mi történt, így a tolvaj inkább elsomfordált. Azóta óvatosabbak vagyunk – Gyuszi például nem szeret az utcán telefonálni, mert ez a fajta rablás elég gyakori. Ugyanez igaz a kocsiban hagyott dolgokra is: piros lámpánál az anyósülésről is kaphatják ki a csomagot, és már futnak is vele. Ez sajnos nem városi legenda, több magyarral is megtörtént már. A tanulság egyszerű: mindenre figyelni kell.

Az autólopások sem ritkák. Egykor kimutatták, hogy Belgiumban átlagosan óránként ellopnak egy autót – és sajnos ismerőseink közül is jártak már így, az autójuk soha nem került elő. Régebben különösen kedvelt célpontnak számítottak az EU-s rendszámmal futó kocsik. Ráadásul nem kell értékes tárgyat hagyni az autóban: egy üres szatyor is elég ahhoz, hogy feltörjék érte a járművet. Gyakran előfordul az is, hogy éjszaka végigkaristolják az utcán parkoló autókat – reggel a tulajdonosok egyszerre szembesülnek a rongálással. Nem könnyű megérteni, mi ebben a „szórakozás”, de sajnos létező jelenség. Emiatt sokan nem szívesen hagyják az autót az utcán, inkább a parkolóházakat választják. Ezekből szerencsére van elég, bár nem olcsók – mégis biztonságosabb megoldást jelentenek.

Az emberben ilyenkor mindig marad egy kis nyugtalanság, hogy vajon biztonságban találja-e másnap az autóját vagy a táskáját. Megtanuljuk hát, hogy soha ne hagyjunk semmit szem előtt, és rutinná válik a folyamatos körültekintés. Idővel persze hozzászokik az ember, de egy darabka bizalmatlanság mindig megmarad, ami némileg árnyalja a mindennapokat.

Magyar külképviselet

A Magyar Nagykövetség Konzuli Hivatala:

Cím: 44 Avenue du Vert Chasseur Bruxelles, 1180 Brussels

E-mail cím: consulate.bxl@mfa.gov.hu
Telefonszám: +3223481812

KOnzul: Varsányi Balázs

Egyéb hasznos információk

Belgiumban tíz hivatalos munkaszüneti nap van:

január 1. - Újév
márciusban vagy áprilisban - Húsvét hétfő
május 1. - a munka ünnepe
májusban vagy júniusban a húsvét utáni hatodik csütörtökön az Áldozócsütörtök
júniusban a húsvét utáni hetedik hétfőn Pünkösd hétfő
július 21-én I. Lipót trónra lépésének évfordulója
augusztus 15-én a Nagyboldogasszony ünnepe
november 1. - a mindszentek napja
november 11. az első világháborút lezáró fegyverszüneti egyezmény napja
december 25. - karácsony

Ha ezeknek az ünnepnapoknak valamelyike hétvégére esik, minden munkavállaló plusz egy szabadnapra jogosult a kieső hivatalos munkaszüneti nap helyett. Csak az érintett közösségek által ünnepelt napok:

Július 11.: a flamand közösség ünnepnapja
Szeptember 27.: a francia közösség ünnepnapja
November 15.: a német nyelvi közösség ünnepnapja